Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-29 / 278. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1951, november 29 2 ^4^ elmélet napi kérdései + Jegyzetek a PápUöpténet If. fejezetéből A BOLSEVIK PÁRT TÖRTÉNETE- harca ebben az időben tükröződik; többek ]VEK II. fejezete az 1901—904-es rend­kívül tanulságos időszakot tartalmazza. Ez az idő már az imperializmus korára esik. Arra a korra, me.yben a forradalom középpontja Oroszországba tevődött át. 1901—904-ben az orosz imperializmusnak mind a külső, imperialista ellen.étéi, mind a belső osztályharc és nemzetiségi ellen­tétei kiélesedlek. Oroszország a világ- imperíalizmus leggyengébb láncszemévé lett. Az orosz proletariátusra várt az a történelmi szerep, hogy ezt a világot át­fogó láncot el épje. A bolsevikok munkája nyomán az orosz proletariátus először fordult szembe mint osztály a cári önkényuralommal. ,(Érezhető — írta • Lenin —, hogy hama­rosan eljön a barrikádok ideje.” Sztálin elvtárs 1901-ben rámutatott, hogy 2—3 éven belül a cárizmus előtt felbukkan a népi forradalom Idsértete. « ENNEK A TÖRTÉNELMI IDŐSZAK­NAK a legfontosabb kérdése: milyen utón fog haladni a fiatal oroszországi munkásmozgalom? — A marxizmust meg­hamisító reformist, a politikai harcot {agadó tradeunionista útra, a cárizmus­hoz és a kapitalizmushoz való alkalmazko­dás útjára tér-e, vagy pedig a marxi— lenini úton, a cárizmus ellen, a polgári átalakulás során a kapitalizmus ellen, a szocializmusért folytatott harc útján fog-e haladni? Aszerint, ahogy e történelmi kérdésre, a munkásmozgalomban választ adtak, két irányzat alakult ki. Az egyik az op­portunisták irányzata: az „ökonomisták’’ és mensevikek, valamint az ezeket támo­gató nyugati jobboldali „szocialisták”, Kautskyék. A megalkuvók minden ere­jükkel igyekeztek a munkásosztályt le­térítem a forradalmi harc útjáról. A másik: a forradalmárok irányzaa, élén Leninnel és Sztálinnal, akik a munkás- osztályt a bátor forradalmi harc útjára hívták. A munkásmozgalmon belüli két áramlat között az ösztönösség és a szocialis.a tu­datosság viszonya, a munkásosztály tör* . énelmi hivatása és a munkásosztály párt­jának szerepe körüli vitákban, FELMERÜL A KÉRDÉS, hogy a bol­sevikoknak az opportunisták elleni har­cából hogyan vonhatunk le legjobban következtetéseket a mi mai és holnapi gyakorlatunk számára? Csakis akkor, ha alaposan ismerjük az alapvető irodalma', a Bolsevik Párt Tör­ténetét. Azt tanulmányozzuk, hogy a bol­sevikok milyen körülmények közölt, ho­gyan döntőt, ek el egy egy kérdést, miből indultak ki egyegy kérdés eldöntésen ’V: Például 1901—904 kiélezett légkörében a bolsevikok, Lenin és Sztálin úgy dön­töttek, hogy a legsürgősebb teendő a munkásosztály pártjának ideológiai és szervezeti egybekovácsolása. LENIN ÉS SZTÁLIN abból indult ki, hogy közeleg a forradalom és a mun­kásosztály nagy erőpróba előtt áll: — a régi rend megdön.ése és az új rend ki­vívása előtt. S aki ilyen körülmények között vezeíőképes párt nélkül hagyja a munkásosztályt, az már eleve vereségre kárhoztatja. Ha a Pár. történeteit ilyen szempontból tanulmányozzuk, akkor a 45—50 év előtti történelmi tanulságoknak igen sok mondanivalójuk van a mi mai gyakorlatunk számára is. Ha a századfor­duló elején, a kiéleze t körülmények kö­zött, amikor a munkásosztály hatalmas erőfeszitések1 előtt állott, a bolsevikok a pártépí ést állították előtérbe — ebből levonhatjuk és le is kell vonnunk a követ­keztetést a mi — egyébként más — viszo­nyainkra is. Nekünk ma az új szocialista társadalom alapjait rendkívül éles nem­zetközi légkörben és fokozódó belső osz­tályharc körülményei közölt kell lerak­nunk. A magyar munkásosztály nem kis erőpróbát áll ki. Ilyen körülmények kö­zött nem. lehet véle:lennek tekinteni, hogy Pártunk Központi Vezetősége és Rákosi eiviárs egész sor útmutatásban a pártépkést előtörne állította. Előtérbe kerül az elméle.i-munka, a káder- és a szervezeti munka — a tagfelvételig. <a AKADNAK MEGYÉNKBEN dogmati­kusak, akik é.esen tiltakoznak a párttör­téneti tanulságok jelhasználása ellen. Be­bizonyosodott, hogy ezek az opporlttnis.ák nem tagadták meg kispolgári múltjukat és gondolkodásmódjukat. Ezek ellen a '„mindentudó” dogma ikusok ellen fel­lépni elemi kommunista kötelességünkl Akadnak bőven olyanok is, akik földig hajolnak „a gyakorlati munka” előtt és lebecsülik az elméleti munka jelentősegét. Formálisan tanulva bemagolják a Párt- történet szövegét, de lényegének megérté­séig és gyakorlati következtetések levoná­sáig már nem ju nak el. Előfordulhat, hogy ha következtetéseinket a gyakorlat­ban nem ellenőrizzük, hibát követünk el. Aki dogmatikus, az persze ilyenkor fel­ujjong, Jfa, ügye megmondtam” — kiál ja. Az követ el hibát, aki dolgozik, —■ aki azonban tanultán dolgozik, kevésbbé követ el hibát. A pártépítés lenini—sztálini elveit me­gyénkben nem eléggé következetesen al­kalmazzuk, mégis megkétszereztük az ok­tatásban rész vevők számát, emeltük az elméleti munka színvonalát és mégis évente 8—10 ezer öntudatos dolgozóval erősítjük Pártunkat. Elmélyítettük a pártonbelüli demokráciát. Ha a Párttörténetet tanulva, annak lé­nyegét jól megértjük, akkor a pártépítés terén is sokkal, de sokkal nagyobb és mélyebb eredményeket érhetünk el. A Párttörténet II. fejeznének konferenciá­jára készülve ki-ki a maga területén ta­nulmányozza, hogy mennyire tett eleget a pártépítés lenini—sztálini követelményei­nek. A főbb gyakorlati munkáért tanulva egyre képzettebb katonái leszünk a mttn­kásoszály ügyének / KOVÁCS SÁNDOR A sárospataki járás Esrakmagyaro’szie-levslawl! erietes veisenyvailalasai Megbeszélést tartottak Sárospatakon a JLrospacaJa járás Eszakmag) arország- .cveiezoi. bzkara László ervtars, a Járási Pártbizo.tság ágit. prop. titkára beszámo­lójában hangsúlyozna a leve.ezu-inozga- .om hatalmas jelem.őségét. A mi sajtunk csak akkor végezhet eredményes munkát — emelte ki —, ha allando, elő, szoros kapcsola.a van a dolgozók szeles tömegé­vel, ha a dolgozók nemcsak olvassák, ha­nem írják is a lapot, leveleikkel résztvesznek a lap anyagának össze­állításában. Ezután Rubicsek László, ,,az Észak- magyarország legjobb tudósítója” a levél- .rás gyakorlatáról tartott tanulságos elő­adást. Többek között kiemelte: a levélírók bátor épí.ő bírálattal tárják fel az észlelt hiányosságokat. Leveleikkel is folytassanak következe­tes és kemény harcot az osztályellen­ség ellen, segítsék győzelemre vinni a járás begyűjtési tervét. A hozzászólók igen értékes versenyvál­lalásokat tettek a levelező-mozgalom fej­lesztésére. Pacák Ferenc makkoshotykai levelezőnk bejelentenie: Sztálin elvtárs születésnapjáig a köz­ség dolgozó parasztjai közül 20 új levelezőt szervez be. Rozgonyi József (Zempléni Ásványbánya) az üzem dolgozói közül 25 új levelező beszer­vezését vállalta. Pellegrini Jánosné bejelentette: az orszá­gos levelező-tanácskozás napjáig heten- kint egy-egy levéllel keresi fel az Észak magyarország sxerkesz.őségét. Nsán Fe­renc (Károlyfalva) három új levelező be­szervezésére tett ígére.at. Harkai István, Kopcsai Mihály (Végardó), Pataki Jenő, Vaszi János (Sárospatak) levelezőink szintén vállalást tettek, hogy .öbb új levelezővel erősítik az Északmagyarorsjág levelező-táborát. Gyurgyák Irén és Csics- vári Irén lelkesen csatlakozott a verseny­hez Szerdán érkezett levelében Rubicsek László közölte, hogy Pacák Ferenc 4, Rozgonyi József 8, ö — Rubicsek László — pedig 3 új levelezőt szervezett be eddig. Az értekezleten lett vállalásához híven. Pellegrini Jánosné már el is juttatta le­velét szerkesztőségünkhöz. R Menve! Tanács vépehaitóbizotlságának határozatai A Megyei Tanács végrehajtóbizott­sága legu őbbi ülésén határoza.o ho­zott arró hogy Bodrogkereszturon móg ezévben 70 ágyas szociális ott­hont lé esítenek, Elha ároz a a vb. hogy Miskolc székhellyé., megyei villanyszerelő vál- la'ator aiapít. A vállalat feladatköre: a megye ipari, mezőgazdasági és ház­tar asi villamosenergia fogyasztói be­A pártsajtő (erjesztése terén a Miskolci Pártbizottságnak az eddiginél nagyobb irányítási és [ámogalást bel] adnia a pártszervezeteik számára, ellenőriznie kell munkájukat, hogyan foglakoznak a Szervezési Szabályzatban is left ktetett feladatukkal, a párjsajió rendszeres tér jeeztésével. Felhívta a városi és nagy­rendezésének szerelése és javí 'ása. A vb. jóváhagyta Harangod tanysw közpon tá vá ó kijelölését. A tanya* kózpon; általános tervét 250 házhely-' re ás közintézményekre, a résziébe tervet egyelőre 150 házhe’yre és közintézményekre kószí ik el. Hozzájárult a vb. ahhoz, hogy Hol* lőházán keskenyfilmszínháza: lé,ásít-’ senek. üzemi pártbizottságok és a pártsaerveza.- tek figyelmét, hogy a Politikai Bizottság határozatának végrehajtásával adjanak meg den segítséget a nwnkdn-garasztl9* velező mozgalom további nagyatá- nyű fejlesztéséhe Értékes felszólalások9 bírálatok9 járásiatok a miskolci pártértekeslet vitájában A miskolci pártértekezleten a beszá-1 pártszervezet tagjaitól és a területükön mólót követő vitában igen sok felszó a- lás hangzott eL Vieha József (Borsod- viáéki Gépgyár) bejelentet lej a gyár dolgozói november 1-én ezévi tervüket jglobá isan befejezték és Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére válla’fák, hogy tervüket ! december 15-ig részleteiben is telje­sítik. Barla Anna (Megyei Tanács pártszer­vezete) a Béke Világtanács bécsi ülésén hozott határozatok hatalmas jelen­tőségét hangsúlyozta. Kérte, hogy a Pá'rtbizoltság és a párt­szervezetek állandóan segítsék a béke­bizottságok munkájál. Schultz Ferenc :(Nehézipari Műszaki Egyelem) e'mon- dotta, hogy országos vonatkozásban jé tanulmányi eredményeket értek el az egyetem fiataljai. Az egyetemi város és a selyémréti kollégium építkezésével feapcsoalos különböző hiányosságokat jelt szóvá ezntán. Kalló Károly (Pereces) kérte, hogy Pereccs-bánya telepen építsenek kultúr­otthon!. Vida József né (miskolci I. kerületi tanács) javaso'ta, hogy ezentúl havonta hívják össze megbeszélésre a miskolci tanácsok vezetőségeit, vitassák meg az eredményeket és hiányosságokat. Kállai László (Miskolci Pártbizottság) írámutatoti: az üzemi pártszervezetek és műszaki vezetők nem harcolnak e ég következetesen a munkafegyelem meg­szilárdításáért. Ha sikerült volna megszűntetni az igazolatlan kimaradásokat, a diós- I győri bányák és a misko'ci épít ke- i zések már teljesítették volna tervü­ket. Elismerte, felelős azért, hogy a Pártbi­zottság aZ üzemi pártszervezetek vezető­ségeit nem tanította, meg a pártelleaőr- sésj jog he'yes gyakorlására. Néphadseregünk katonáinak fogadalma Monoa János (Diósgyőri Szénbányák) bejelentette, hogy a Diósgyőri Szénbá­nyák dolgozói a pá'rtértekezlot napjáig esedékes havi tervük teljesítésében elér- ték a 100 százalékot. Kérte, Hogy g Pártbizottság számolja fel munkájában a, kampányszerüséget. gyakorolja jobban rz ellenőrzést a vállalat munkája felett. A vidéki dolgozókat szállító autókon és s vonaton is folyjék népnevelő munka. 2omborj János (Néphadsereg) «jrnion. Hatta: a katonai szolgálatra bevónu 0 ÜOlgozók .nagy örömmel tapasztanák, tailyen őszin le, meleg szeretett«1, gon- Snskodá-ssal fogadták őket a honvédség­iéi és ígéretet tej-ek: a legjobban hasz­nosítják szolgálati idejüket, nagy kitti- lően képzet! békehaá-eosok ’egyenek. ÚEólh Lajosné (Ady pártszervezet), & lakó pá'rtonkívüli dolgozóktól kapott megbízásait ismertette. A röpgyüléseken a do gozók hálásan beszéltek arról, hogy Pártunk győzelmes harcainak és •munkájának köszönhetően milyen nagy eredmények vannak Diósgyőr életében is. Kérték a dolgozók, hogy mielőbb épül­jön fel Diósgyőrött a kultúrház. A Já­nos utcai lakosok a villanyhálózat ki­építéséi és a jó ivóvízellátás biztosítását, gyárba bejáró dolgozóik és a diákok a villamosközlekedés megjavítását, az anyák a tejellátás jobb megszervezését kérték. Benyák BFa (Útfenntartó Vállalat) az egyéni felelősség kiépítésének és á1- landó érvényesítésének nagy jelentősé­gével foglalkozott, májd to'mácso’ta a vállalat dolgozóinak fe’aján ását, hogy Sztálin évtárs születésnapjának mé'<­Herczeg Ferenc (Diósgyőri Kohá­szati Üzemek) elmondotta: a tervlema­radás fő oka, hogy nem fordu bak ide­jében a munkásokhoz, a dolgozókhoz. — Megállapította: a Miskolci Pártbizottság csak akkor kezdett foglalkozni az élelmezési he’yzet megjavításával, amikor Rá- Icosi elvtárs látogatást tett a diós­győri gyárban. Azóta tapasztalható a javulás, de még mindig vannak szervezési hiá­nyosságok. Felhívta a figyelmet arra, hogy hatalmas új kohót építenek, már jő előre fe? kel] készülni arra, hogy ai ezzel kapcsolatos szállítási problémákat idejében megoldják. Sztaskó László e'vlárs (Miskolci Párt- bízó'sáv) kiemelte: minden pá-i^zer- vezetneik valóban az alapfokú oktatás gazdájává kell válnia. Különösképen az okta Sásban résztvevő e’vtársa&at kell páVteegbizaiásokka! ellátni, as oktatáa­Varga, Géza, (Diósgyőri Gépgyár) hangoztatta: a Pártbizottságnak az ed­diginél jobban kell foglalkoznia a diós­győri nagyüzemi pártbizolt Ságok munká. .iának irányításával. Segítséget várnak a Pártbizottságtól és a Megyei Taná-stó) is - mií-Vö,. — i-’i-m meaez:l*---dí ác»hoz. mielőbbi intézkedésre van szükség, bőgj megakadályozzák az önkényes íilépése- két. A gyár dolgozói, nevében bejelen­tette ; teljesítik Rákosi elvt&rsnak tett fogadalmukat. sőt december 10-e helyett december 9-re befejezik globális tervüket. Budai Jáaoe&S (Befeneá) szdviísbiet tő megünneplésére, december S0-ig részleteiben is teljesítik ezévi ter­vüket, Susztig Miklós (Diósgyőri Gépgyár) az MSzT nagyüzemi szervezetének mun­kájáról beszé t. Elek Hermann (Észak- magyarországi Áramszolgáltató Vá.la- lat) elmondotta., milyen eredményeket érnek ei válla’atuk dolgozói a terv tel­jesítéséért folyó harcban. Bírálta a TUZEP, a Beeped és egyes népbo’tok munkájának hiányosságait. Javasolta: a miskolci népboltok vezessék be a reggeli megrendelés-felvételi rend­szert, hogy ezzel is segítsék a do’gozó nőket. Felszólalása befejező részében kiemelte: nélkülözhetetlenül fontos, hogy a pártszervezetek sokkal nagyobb gon­dot forcUbsmalc „ pártsajtó terjesz­tésére. bari résztvevők közül kell kiválogatni az aktívákat. így lehet emelni a tépnevelő munka eszmei, politikai tartalmának színvonalát. Le kell számolni azzal a káros né­zette’, hogy nagy gazdasági él foglaltság mellett nem lehet ta­nulni“, A Politikai Bizottság határozata érte1* méhen az új pártválnsztmányuak és Pártbizottságnak, minden pártszervezet­nek a pártm/mka középpontjába kell állítania a pártoktatást, a kommu­nistáié nevelését. Bonts Lajosné az MNDSz városi szervezeteinek munkájáról beszé’t. Meg­állapította: több üzemben lebecsülik nem segítik kellően az MNDSz munká­ját. ami arra mutal. hogy nem értettél! meg, milyen fonfossága van a nők be­vonásának a termelő munkába. milyen nagy mértékben akadályozza s fuvarozást, hogy a vállalatok vezetői megsértik a rendelkezéseket és magán- fuvarosokat alkalmaznak. Népgazdasá­gunk érdekei megkövetelik, hogy ® ren­delkezések értelmében járjanak el a váj. ialatvezetők. Naményi Géza (EszafanagyarorszSg) hangsúlyozta: a párlatunk» és a (e.rme- ’Őmunka megjavításához, a nékeharc fo­kozásához nélkülözhetetlenül fontos, hogy elsősorban a párttagság, de a pár- tonkirnüi dolgozók széles tömege te ■rendszeres olvasója legyen a párt­sajtónak Állítsuk a pártmunka középpontjába az oktatást, a kommunisták nevelését! A pártsajtó fokozott terjesztése és a munkás-paraszt­ié ve ie%ő mozgalom fejlesztése Pártmegbizatást minden párttagnak! Bogár Ká’roly (Miskolci Pártbizott­ság) elmondotta, milyen hiányosságot voltak a Pártbizottság munkájában f tag- és tagjelöltfelvéteh munka irányí­tásában. Súlyos hiba, hogy az alapszer­vezeti titkár elvtáraak mindent egyedül akarnak végezni. Minden párttagnak pártmegbizatd- sokat kell adni, ezzel elősegítik a káderek edzését, a munka állandó javítását. A Békekölcsön-jegyzésnél és a vezetö- ségválasztásnál sok pá'rtonkívüli do’go- zéró] bizonyosodott be, hogy jól meg állják helyüket, bírálatukkal nagymér­tékben elősegítették az ellenséges ele­mek leleplezését. Szepesi Béla (Miskolci Pártbizottság) beszámolt arról, hogy a vezetőségek újjáválaszfásándl sike­rült komoly eredményeket elérni. Javult az alapszervezetek kádermunká­ja, fokozódott az éberség, kizártak a Pártból több befurakodott ellenséges elemet. A káderoszlály munkájában és az alapszervezetek kádermunkájában azonban még mindig több hiba van. Keményebb és következetesebb tor- oof kell folytatni az ellenség lelep­lezéséért, sokkal többet ős jobban keß foglalkozni a káderek nevelé­sével. Hámori István (II. Rákóczi Ferenc pártszervezet) kérte, hogy a Pártbizott­ság többször és naposabban ellenőrizz«! és bírálja a pártszervezetek munkáját. Bia’is József elvtárs (Diósgyőri Kew hászati Üzemek) elmondotta: a gyár tcrvlemarad&sánalc nagy mér* fékben okozója, hogy a pártbizott­ság mm támaszkodott a kommunis­tákra a feladatok végrehajtásában- az agitáció nem volt konkrét, nem toiyf megfelelően eredményes harc a munka < fegyelem megszilárdításáért, nem ügydt a Pártbizottság arra. hogy bevezessék és ál'andóan alkal- mázzák az élenjáró szovjet muwca- módszereket. A Martinban az utóbbi napokban Ücm emelkedő csúcseredményeket értek el. —=» Már javítottak az agitáció» mnnkáfi, ennek köszönhető, hogy egyre jobbaa csökken az igazol« liánul kimaradozólg száma, á: tálában emelkedik a termjlós. Pártszervezeteink Irányítsák, segítsék a DISz mnukálát! Dósa József arról beszélt: milyen büszkék az egyetemi város építői, hogy ilyen hatalmas alkotás létrehozásán do • gozhatnak. Komoly munkaerőhiánnyal küzdenek az építkezésnél. A p&rtértdkes’et tiszteletére több brigád • kimagasló teljesítményi ért a?. Királyház! Ferenc (Járőműjavitó mű­hely) szővátette, hogy az utóbbi időben a Pártbizottság részérő] nem jelenik meg e lenőr a taggyűléseken. Magyar Sándor a városi DlSz-bizott- ság. a DISz-szervezetek munká járót szólt ós hangsúlyozta: a bizottsághoz 500 aiapszerveaetben 17 ezer fiatal tar­tozik, feltéílenüt fontos tehát, oogy a pártszervezetek a II. Kongresszus üPimtalásai és a Szervezeti Szabály­zat előírásai értelmében sokkal több és nagyobb segítséget adjanak ffl DISz-szervezetek munkájának javí­tásához. Tóth Miklós (LA EV) haagsű yozta: nagy hiba, hogy a Pártbizottság nem vonja keményen felelősségre az o'yan titkárokat, akiknek munkájában fele­lőtlenségek, ‘azaságok mutatkoznak. Az alapszervezeíeknek sokkal jobban kell törődniük a pártoktatással, e’lenőrizniök keU. hogy a propagan­disták résstveszmek-0 az előzetes megbeszélésen, jól felkészülnek-e s amennyiben hiányosságokat követ­nek el, felelősségre kell őket vonni. Mint tsüáaslag é® állandó Mzoítaági tag tapasztalatai alapján megái apítofrs ta” nagy mértékben javítani kall az ö* landó bizottságok munkáját, Juhász József („Táncsics*8-tszcs) eb mondta, hogy a Pártbizottság segítségé-« vei hogyan távolították el a tszcs-be beo furakodott kulákot és a többi ellenséges elemet és hogyan javították meg azóta a lermelőcsoport munkáját. Rámutatott hogy Miskolcon 24 ezer ho'd mezőgazda» sági művelés alatt álló terület van, a dolgozó parasztok körében sokkal jobb felvilágosítást kell végezni, hogy valamennyim terme’öosoportokbs tö­mörüljenek, ez nagy segítséget jelenten® » asiskoká közel’átés további javításába® is. 12« mondotta ezntán, milyen nagy segítséget jelent iZ&ma'ktrM m Bsmkmagyarország. A terteelőesoporto&kal fogla'kosS rikka* k»t intézőbizottság! üléseken megtár­gyalják és a i&pasztal&tokas tezaosfb1 -ják, ; BodnáV András elvtáre válasz®1! ez» után a felszólalásokra, majd megválasz-i tották a miskolci pártvá'asztmány fagd jaif és póttagjait, továbbá a küldöttei ke! a megyei pártértekezletre. A fegyveres alakulatok, a különbőz® szérvek, intézmények. a pártonkívüH do gozók számos kűldötisége keresi» fék és köszöntötte a pártériekez!e}ftt jeléül annak, hogy Miskolc dolgozói megértet­ték a pártértekezlet tanácskozásának} az űj páVtválasztainy megváJ&szíásánali aagy jelBEtSeSgéL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents