Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-26 / 250. szám
Ma kezdődik az I. Országos Építőművész Kongresszus é \ téves tervünk beruházásainak zömét ^ építkezésekre fordítjuk. 45 milliárd forintból építünk, új, szocialista lakóvárosokat, kultúrpalotákat, új egyetemeket, egészségügyi intézményeket, ipari üzemeket és sokszáz egyéb alkotást a város és a falu népének. Óriási eredményeket értünk el már eddig is, de ha megnézzük építészeti alkotásaink külső' formáját, azok általában nem a szocialista ember nyelvén beszélnek, hanem a kapitalizmus megmaradt emlékeit, a nyugati kozmopolítizmus idegen behatásait tükrözik. Az ilyen alkotások szellemi szülőatyja a jobboldali szó- ciáldemokrácia 1920—30 között kialakított nemzetietlen építészete, amelyet az imperialista Amerika átvett és mint koz. tnopolita exportot propagál. Ez a teljesen uniformizált építészet egyetlen népnél sem tudott nemzeti formát ölteni, mert a népek egyike sem tette szellemileg magáéval A sivár falakon minden harmónia nélkül elhelyezett nyílások, szerkezeti trükkök, az igénytelenség, az emberről való gondoskodás eszméjének elvetése jegyében születtek, de ugyanakkor az igényesebb épületek ugyanezekkel a formákkal méregdrága anyaggal burkolva jelennek meg. Ezeknél már az igénytelenség is elveszett anélkül, hogy az emberi szemnek bármi gyö- nyörködtetó't tudtak volna nyújtani. Később az indokolatlanul lábakra állított házak, ötletszerűen ferde falak, már szerkezetileg is drága épületeket eredményeztek, anélkül, hogy az ember által any- nyira igényelt szépségből valamit is adni tudtak volna. E1 zzel a gondolkodásmóddal épít a *** kapitalizmus, amely az embert gépnek, vagy a gép egy részének tekinti, de nem építhet ebben a stílusban a szó. cialista, aki előtt az ember a legfőbb érték. A szocializmus kora épületeinek olyanoknak kell lennie, hogy mindazok, akik bennük laknak, azokat látják és használják, örömmel tekintsenek rájuk, azokét magukénak érezzék, úgy hogyha a „haza” szó eszükbe jut, ebben a szóban ezek az épületek is benne foglaltassanak. Ezek a kérdések merültek fel építészeink előtt, amikor a tömegek és a Párt kritikája felhívta figyelmüket az építőművészet döntő kérdéseire. A Párt sietett építészeink segítségére és lehe:ővé tette a szűk körökben folyó viták szélesebbkörű kialakítását. Ez a vita áprilisban volt és azon nemcsak építészek, hanem kulturális életünk kiválóságai is resztvettek, sőt a vita kialakult eredményeit Révai József elvtárs foglalta össze. Ez adott építészeink munkájának új lendületet. A tervező irodákban nemcsak az új terveket kezdték művészi elmélyedéssel alkotni, hanem a már jóváhagyott terveket is felülvizsgálták és sok esetben azokon jelentősen javítottak. E munka során kerültek felszínre azok a hibák, amelyeket tervezőink eddig jórészt öntudatlanul követtek el. így alapvető hiba volt oktatásukban. A mai építészek zöme a műegyetemen olyan oktatást kapott, amely lényegileg elfordult a művészettől, kévéséé ismerték az építészet történetét és nem ismerték kellően a ma- gyű- építészet nemzeti hagyományait sem. p1 pítészeink — ha tanultak is marxiz- must.leninízmust — elmulasztották, hogy annak alkalmazását művészetpolitikai kérdéssé tegyék. Amig a szovjet építőiparról számtalan cikket, könyvet, tanulmányt fordítottak le és azokat tanulmányozták, a szovjet építőművészet anyagát alig dolgozták fel. A fordításokat kivonatosan, kis példányszámban terjesztették. Emiatt építészeink zöme nem szerzett kellő tudomást a Szovjetunió hatalmas művészeti fejlettségéről, tapasztalatait nem tudta alkalmazni a magyar szocialista építészet kialakításéra. Emellett nem kísérték elég figyelemmel a népi demokráciák építészetének fejlődését sem. Mindez azt okozta, hogy összes művészetünk közül az ellenséges imperialista- kozmopolita behatások legerősebbek és legtovább tartóak, — építőművészetünkben voltak Tervezőink technikailag sikeresen oldották meg a hároméves terv és ötéves tervünk eddigi nagyszabású feladatait. Megmutatták, hogy átérzik a szocialista építés jelentőségét és most, hogy a fordulat lényegében mér megtörtént, meg fog. ják találni azokat a kifejező művészi formákat, amelyek méltóak munkásosztályunk hatalma és hősi erőfeszítései kifejezésére. A Magyar Nemzeti Múzeumban ma összeülő I. Országos Építőművész Kongresszus a 300 legkiválóbb magyar építőművész, a Pírt ás o kormány képviselői,' a Szovjetunió és a népi demokráciák építészei jelenlétében fogja az eddig szét- tagoltan folyt vita és munka eredményeit felmérni, a széles nyilvánosság előtt megvitatni és az elkövetkező időszakra építészetünk irányát megszabni. A Kongresz- szus munkája alátámasztására és egyben a széles tömegek mozgósítására egyidőben megnyíló kiállítás is ezt a célt szolgálja. O a építészeink sikerrel oldják meg ezt a feladatot, akkor kialakul a tartalmában szocialista, formájában nemzeti, magyar építőművészet, amelyet né. púnk éppúgy magáénak fog érezni és közüggyé fog tenni, mint ahogy ezt más művészeti ágakkal teszi. Az egyiptomi kormány megakadályozza angol csapatok részére az élelmiszerszállítást az Az A1 Miszri jelentése szerint a közellátási minisztériumban folyó hosszas tanácskozások után Ahmed Hamza bej közellátásügyi miniszter bejelentette, hogy minisztériuma megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az élelmiszer, vagy más áruszállítók együttműködését a Szuezi'csatorna övezetében tartózkodó angol csapatokkal. A Krasznaja Zvjezda „Angol csapatok Egyiptomban” címmel I. Gribov cikkét közli. A cikkíró bevezetőül vázolja Egyiptom angol megszállásának történetét, majd hangsúlyozza, hogy az egyiptomi dolgozók körében széleskörű, felháborodást vált ki az angol csapatok tevékenysége. Gribov a továbbiakban megállapítja, hogy az angoloknak Egyiptomban véghezvitt erőszakos cselekedeteit az amerikai kormány hivatalosan támogatja. Be. fejezésül kijelenti: az angol fegyveres erők egyiptomi tevékenysége végső fokon az amerikai—angol tömb agresszív céljainak megvalósítására irányul. Mint az AFP jelenti, egy angol különítmény szerda reggel erőszakkal behatolt a Port Said-i egyiptomi vámhivatal helyiségébe és azt átkutatta. A közelkeleti angol főhadiszállás bejelentette, hogy Líbiának az egyiptomi határhoz közeleső övezetében jelentős angol páncélos különítmények hadgyakorlatot tartanak. Libanon és Szíria népe tüntetésekkel támogatja az egyiptomi nép harcát Libanonban október 23-a „Egyiptom támogatásának napja“ volt. Ezen a napon sok városban tüntetést rendeztek. Bejrutban diáktüntetés volt. A rendőrség és a csendőrség fegyverhez nyúlt. Az öszszeütközés során, előzetes adatok szerint, 15 tüntető megsebesült. Szíriában folytatódnak a tiltakozó tüntetések az angol imperialisták egyiptomi magatartása ellen. Csütörtökön megkezdődlek a választások Angliában Harry Polliit elvtárs felhívása Harry Follitt, az Angol Kommunista Párt főtitkára a Daily Workerben felhívta a választókat, hogy azokban a kerü. letekben, ahol nem indulnak kommunista jelöltek, szavazzanak a „munkáspárt” jelöltjeire. A továbbiakban Polliit hangsúlyozza, hogy a világszerte alakuló bonyolult politikai helyzet és Anglia növekvő gazdasági nehézségei arról tanúskodnak, hogy a következő parlament Anglia történetének legkritikusabb időszakában fejd ki tevékenységét. Végül kijelenti, hogy a Kommunista Párt jelöltjei választási harcuk során a dolgozók követeléseire fordították figyelmüket és a békét tették a választások főkérdésévé. A többi párt is kénytelen volt — legalább is szóval — a békét védelmezni, A kommunisták tevékenysége segített eloszlatni azt a defetista hangulatot, amely a labourists mozgalomban a kampány elején jelentkezett. Mindenütt a kommunisták mozgósították harcra a munkásokat a konzervatívok veresége érdekében. A Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló állami terv teljesítésének eredményei 1951 harmadik negyedében A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése Az ipar, a mezőgazdaság és az áruforgalom fejlődését 1951 III. negyedében az alábbi adatok jellemzik: I. Az ipari termelési terv teljesítése Az ipar negyedévi összte emelési tervét egészében 103 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok az ipar össztermelés! tervét az alábbi módon; teljesítették: % Vaskohászati Minisztérium Színesfémkohászati Minisztérium Szénipari Minisztérium Ásványolajipari Minisztérium Villamoserőművek Minisztérium Vegyipari Minisztérium Vilíamosipari Minisztérium j Híradóeszköziparí Minisztérium Nehézgépgyártási Minisztérium Gépkocsi és traktoripari Mfin. Szerszámgépgyártási Minisztérium Gép. és műszergyártási Miit. Építési és útépítési Minisztérium Gépgyártási Minisztérium Közlekedési gépgyártási Min. Mezőgazdasági gépgyártási JMin. A Szovjetunió épílőanyagipairi Min. 102 A Szovjetunió faipari Min, 90 Papír és fafeldolgozóipari Min. 103 A Szovjetunió könnyűipari Min. 103 A Szovjetunió halipari Min. 104 A Szovjetunió hús- és tejipari Min. 102 A Szovjetunió élelmiszeripari Min. 109 A Szovjetunió gyapottermesz;tési Minisztérium 83 A közlekedésügyi minisztérium ipari üzemei 101 A Szovjetunió közegészsége jyi minisztériumának 'ipari úi emei 104 A Szovjetunió filmügyi minisztériumainak ipari üzemei 107 A Szövetséges Köztársaságok helyi ipari minisztériumai és helyi •fűtőanyagipari minisztériuma 107 Ipari termelőszövetkezetek 107 105 101 1004 103 102 103 101 99.8 99 97 99 105.5 106 97 102 A Szovjetunió egész iparának össztermelése az 1951. évi III. negyedében 1950 III. évnegyedéhez viszonyítva 15 százalékkal növekedett. Az ipari munkások munkájának termelékenysége az 1951. évi III. negyedében 1950 III. negyedéhez viszonyítva 9 százalékkal növekedett. A népgazdasági terv által 1951 III. negyedére az ipari termelés önköltségének csökkentésére kitűzött elő. írást túlteljesítették. Az ipari termelés önköltsége a múlt évhez viszonyítva 9 százalékkal csökkent, II. Mezőgazdaság A kolhozokban és a szovhozokban sikeresen folyik a termésbetakarítás befejezése. Az idén ősszel az őszi növények vetése kedvezőbb időpontban és magasabb agrotechnikai színvonal mellett történt. Őszi gabonából többet vetettek, mint a múlt évben és ezen belül jelentősen nőve. kedett a búza vetésterülete, A folyó évben még jobban megszilárdult a mezőgazdaság anyagi-technikai alapja és emelkedett a termelés gépesítésének színvonala a kolhozokban és a szovhozokban. A gép- és traktorállomások 1951 eddig eltelt időszakában 20 százalékkal több mezőgazdasági munkát végeztek a kolhozokban, mint 1950 megfelelő időszakéban. A kolhozokban kombájnokkal 32 százalékkal több gabonát arattak le, mint 1950-ben. A kolhozok és szovhozok tovább gyarapították állatállományukat. A kolhozok közösségi tulajdonban lévő állatállománya 1950 október 1-től 1951 október 1-ig az alábbi módon növekedett: szarvas- marha 13 százalék — ezen belül a tehenek száma 18 százalékkal —, sertés 27 százalék, juh és kecske 7 százalék, és ló 9 százalék. A kolhozok baromfiállománya 11 százalékkal növekedett. A Szovjetunió szovhozügyi minisztériuma alá tartozó szovhozokban az állatállomány ugyanezek időszakban az alábbi módon növekedett! szarvasmarha 15 százalék, — ebben a te* henek száma szintén 15 százalékkal növekedett, — sertés 16 százalék, juh és kecske 8 százalék, ló 15 százalék, a szov* hozok baromfiállománya 37 százalékkal növekedett, III. Az áruforgalom fejlődése 1951 III. évnegyedében tovább fejlődött a szovjet kereskedelem. Az állami és d szövetkezeti kereskedelem útján összehasonlító árakban kifejezve, a lakosságnak 13 százalékkal több árut adtak el, mint 1950 III. negyedében. Ezen belül húsból 19 százalékkal, hentesáruból 14 százalékkal, haltermékekből 11 százalék* kai, állati és növényi zsiradékból 12 szá* zalékkal, tejből és tejtermékekből 33 szá. zalékkal, sajtból 15 százalékkal, cukor* ból 33 százalékkal, cukrászkészítmények“ bői 23 százalékkal, pamutszövetből 22 százalékkal, selyemszövetből 33 százalékkal, harisnya- és zoknifélékből 24 százalékkal, köt-szövött árukból 20 százalék, kai, cipőből 10 százalékkal, illatszerből 20 százalékkal, bútorból 49 százalékkal, rádióvevőkészülékből 55 százalékkal, gramofonból 22 százalékkal, varrógépből 33 százalékkal, fényképezőgépből 30 százalékkal, kerékpárból pedig 2-3-szor többet adtak el. 1951 III. negyedében 1950 ül. negye« déhez viszonyítva a kolhozpiacokon több mezőgazdasági terméket adtak el a lakosságnak. Legjelentősebben a liszt, szalonra. -baromfi, tojás, a különféle gyümölcsök és a méz eladása emelkedett. A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA MF.IXF.TT MŰKÖDŐ KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Rákosi elvtárs átmulató beszéde újult lendületű munkára ! lelkesíti megyénk bányászait Az ormospusztai bányaüzem dolgozói nagy szeretettel, hálás köszönettel fogadták Rákosi elvtárs tatabányai útmutató beszédét. Hudák András elvitárs, párttitkár elmondotta: Rákosi elvt irs beszédé; tanulmányozva látja, hogy az ormospusztai bányaüzem lemaradásánál egyik fő oka a szervezetlenség volt. Például a József lejtősaknánál az el'&váfásokat túlzásba vitték, ez a fenntartási munkák megnövekedését vonja maga után, más aknánál viszont ,j,rablógaz. dálkodás” folyt, elhanyagolták az elővájásokat, / A Rákosi lejtősaknában hosszabb idő óta nincs is telepítési lehetőség, a munkálatok 85 százaléka elővájás, emiatt ez az akna csak 75 százalékban teljesíti tervelőírását. Rákosi elvtárs útmutatása szellemében már meg is kezdtük a nagyteljesítményű csoportos pillérfejtés előkészítő munkálatait a József lejtősaknánál, rövéd időn belül ott is fokozott mértékben folyik majd a termelés — mondja a párttitkár elvtárs. A mi bányánknál is voltak hibák a toborzott munkásokkal valói foglalkozásban.^ A legnagyobb hibát a toborzást végző egyes elvtársaink követték el, akik családos toborzott munkásoknak felelőt, len ígéretet tettek. Azt ígérték például, hogy a családos dolgozók azonnal szoba* konyhás lakást kapnak. Amikor ezek a toborzott munkások néhány hónap után jogosan követelték az ígéret beváltását, akkor kellett felvilágosítani őket arról, hogy családi lakás biztosítása most még nem áll módunkban és hogy a toborzók- nak nem volt felhatalmazásuk ilyen ígéretekre. Érthető, hogy akadtak olyan dolgozók, akik elkedvetlenedtek emiatf és el is hagyták bányaüzemünket. Rákosi elvtárs beszédéből nagy tanulság számunkra az is, hogy a toborzásban résztvevőket sokkal jobban ki kell oktatnunk, hogy megértsék: ma még be nem váltható ígéretekkel csak nehezítik, de nem segítik a munkaerőhiány pótlását. Rákosi elvtárs figyelmeztetését megszívlelve, ezután fokozottabb mértékben fog. lalkozunk a toborzott munkások politikai és szakmai képzésével, Gajdos Gyula sztahánovista vájár napi normáját állandóan 200 százalékon felül teljesíti. Az egész bányaüzemnél már közismert volt, hogy nem nagyon szerette a toborzott bányászokat. Nem volt elég türelmes a tanításhoz, nem értékelte munkájukat. Rákosi elvtárs beszéde után állásRácz Antal 2 és fél hónappal ezelőtt Debrecenből került az ormospusztai bányába, mint toborzott bányász. Jelenleg mint segédvájár dolgozik. A bányászatot még hadifogságban ismerte meg, több hónapon át a donyeci bányákban dolgo. zott. A toborzásnál örömmel jelentkezett bányamunkára. Rákosi elvtárs beszédéből különösen azt szeretném kiemelni — mondta —, hogy a terv, igenis, teljesíthető. A munkaidő jó kihasználásával, én, mint fiatal bányász, már 300 százalékon felül is teljesítettem napi normámat, átlagosan is 100 százalékon felül dolgozom. Rákosi elvtárs és Pártunk csak olyan feladatot bíz ránk, amelyet meg tudunk oldani, de amikor Rákosi elvtárs és Pártunk kijelöli ezeket a feladatokat, számít arra, hogy mi becsületesen, Bittner Károly elvtárs, az ormospusztai gépjavító műhely párttitkára elmondotta, hogy műhelyükben röpgyűlés keretében megtárgyalták Rákosi elvtárs tatabányai beszédét. Éppen akkor érkezett meg hozzájuk Rákosi elvtárs titkárságinak levele, amely választ tartalmazott az Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára tett felajánlásaikra. A gépműhely minden dolgozója határtalan szeretettel és lelkesedéssel hallgatta Rákosi elvtárs üzeneteit és megfogad ák: minden igyekezetükkel harcolnak a terv teljesítéséért, sőt túlteljesítéséért, maradéktalanul teljesítik Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat. Rajkó István, az onnospusztai bányák pontját megváltoztatta és ígéretet tett, hogy ezentúl minden segítséget megad a toborzott munkások fejlesztéséhez. Ezenfelül ő is, Tollmayer Oszkár sztahánovista vájár is megfogadta: napi normájukon felül 25—25 mázsás túlteljesítéssel harcolnak a széncsata győzelméért. áldozatkészséggel dolgozunk, Jielyt- állunk. így is kell dolgoznunk mindannyiunknak és akkor biztos, hogy teljesítjük tervünket. Vincze Mihályné segédvájár a férfi bányászokkal egyvonalban lelkiismeretesen, jól végzi munkáját. Rákosi elvtárs beszédének elolvasása után elhatározta!, hogy személyes példamutatással és felvilágosító szóval küzd a munkafegyelem megszilárdításáért. Rákosi elvtárs szavaival azt is megmagyarázza társainak, hogy a hús. és zsírellátásnál mutatkozó átmeneti nehézségek az idei jó tér. més eredményeként rövidesen meg fognak szűnni, ehhez a bányászoknak azzal kell hozzájárulniok, hogy fegyelmezetten dolgoznak, megvárják azt a nem hosszú időt, amíg s Párt, a kormány ezt a kérdést is megoldja. műhelyének villamos csoportvezetője el-1 mondotta, hogy a műhely dolgozói Rákosi eivtárs beszédének hatására elhatározták, hogy határidő előtt befejezik azokat a munkálatokat, amelyek a 2-es számú akna villamosenergia ellátásának biztosításához szükségesek. Ezzel elő- akarják segíteni, hogy minél előbb üzembehelyezzék az Ajtay.féle réselő. gépet. Bartos Sándor edelényi csillés ezeket mondotta: — Mi is sokszor maradtunk el indok nélkül a munkából. Most megfogadom, hogy igazolatlan müszakmulasztással soha többé nem fogok kárt okozni népgazdaságunknak, családomnak, <4 Párt, Rákosi eivtárs csak olyan feladatot bis ránk., amelyet meg tudunk oldani! „Megfogadom, hogy igasolatlan műssakmulasstássál soha többé nem okosok kárt népgasdaságunknak9 családomnak“ .--- — ’ > ‘fflni/'Nr'V *8 w «I ^-v ■hp^w y" w» Fokozott felvilágosító munkával, lg *|T S/lllSi'l/I llIlllÄÄßa az ál,ami ügyelem érvényesígn l\ |& VI / lS Ti i / m FíT I iS« m /\i “■ vigyük »ikerre megyénkben LJÍÜIaI lrill IMil" F|\lV./~\1 I “ '.etet: J VII. évfolyam 250. szám Ára 50 fillér Miskolc, 1951 október 26, péntek
