Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-04 / 231. szám
2 ÉSZAKM AGYARORSZÁG Csütörtök, 1951. évi ok tőt er hó í A Megyei Pártbizottság megállapításai a Diósgyőri Kohászati Üzemek munkájáról A Megyei Pártbizottság 1951 október 1-i ülésén megvizsgálta a Diósgyőri Kohászati üzemek munkáját és a következőket állapította meg: A Diósgyőri Kohászati Üzemek fontos szerepet tölt be ötéves népgazdasági tér. vünk céljainak megvalósításában, abban, hogy hazánk a vas és az acél országává váljék- E fontos szerep betöltéséhez meg vannak az adottságai, lehetőségei. A gyár dolgozta szocialista lelkesedéssel, odaadóan végzik munkájukat. A gyár berendezése a hatalmas beruházások révén hón aprói-hónapr a, jobb. Az adottságok elégfelen kihasználása miatt azoar ban — amint a vizsgálat megállapította — a Diósgyőri Kohászati Üzemek nem nyújtja azt, amit az ország joggal elvár tőle. A gyár múlt hónapi tervteljesítése , jelentősen az 100 százalék alatt maradt. A lemaradás okai: A lemaradás miatt felelősség terheli az üzemi Pártbizottságot és vele együtt áz összes alapszervezeti vezetőket, mert elhanyagolva a dolgozók politikai nevelő, sót, nem mozgósították őket megfelelően a lemaradás megszüntetésére. Elmulasztották annak tudatosítását, hogy népgazdaságunk egyik legfontosabb ága a ko- hászat, amelyen belül a, diósgyőri gyárnak döntő fontossága van. Nem magyarázták meg kellőképpen, hogy a gyár termelésén múlik iparunk gyors fejlesztése, az, hogy új gyáraink gépeket kapjanak, hogy a vasutat új mozdpnyokkal, kocsikkal fejlesszük. A gyár termelésén múlik az is, hogy több traktort, komhájnt és más gépet kapjon dolgozó parasztságunk és elindulhasson a magas terméshozamot biztosító nagyüzemi szocialista gazdálkodás útján. Elmulasztották annak tudatosítását is, hogy a Diósgyőri Kohászati Üzemek dolgozóinak munkáján múlik, milyen erős Néphadseregünk, amelynek erősnek kell lennie, hogy biztosítani tudja békénket. A politikai munka Hiánya miatt a gyár dolgozói ma még nem látják világosan, hogy ha teljesítik tervüket, ez lendületet ad egész népgazdaságunknak, azt sem látják, hogy lemaradásuk fékezi a szocializmus építését. A Pártbizottság nem gondoskodott arról, hogy a népnevelő munka ne csak a délelőtti, hanem a délutáni és az éjszakai műszakokban is folyjék,' például az acélöntődében, a váltóműhelyhen és a húzóműhelyben. Az agitáció gyón' geségére mutat az is, hogy a szocializmus építésének nehézségeit, a növekedés nehézségeit nem tárja őszintén a dolgozók elé, nem mutatja meg, hogy a nehézségek leküzdése a termelés emelésén keresztül lehetséges. Az ellenség elleni harc inkább védekező, mint támadó jellegű a gyárban. Nagy hiba, hogy a Pártbizottság nem foglalkozik megfelelően a műszaki vezetők politikai nevelésével. Nem tanítja meg őket arra, hogy a szocialista vezetés jellemzője: — a nehézségek leküzdése szívós helytállással! A nevelés hiánya az oka annak, hogy a gyár műszaki vezetői körében azt keresik, hogy minden lema. radást objektív nehézségekkel igazoljanak. Nem folyik harc a műszaki vezetők között elterjedt káros nézet ellen, amely szerint „a termelési terv nem reális". Ä Pártbizottság nem neveli arra a vezetőket, hogy világosan lássák: — a terv teljesítése kizárólag a műszaki dolgozókon, a vezetőkön, a gyár dolgozóin múlik, azon, hogy ki akarják-e és ki tud. ják-e használni a rendelkezésükre álló gazdag lehetőségeket. A túűszaki vezetőket úgy kell nevelni, hogy állandóan szemük előtt tartsák Sztálin elvtárs tanítását: „ Programunk realitása, — az eleien emberek, mi mindannyian, a mi munkaakaratunk, készségünk, hogy új módon dolgozzunk, eltökéltségünk, hogy ezt a tervet teljesítjük.” A Pártbizottság feladata, hogy a mérnököket, technikusokat, műszaki vezetőket bevonják az oktatásba és olyan ve. zetőket neveljenek belőlük, akik meg tudják érteni a Párt, a munkásosztály politikáját, képesek lesznek magukévá tenni és minden erejükkel megvalósítják azt- A művezetők és mesterek politikai neveléséi is fontos feladatnak kell tekinteni, akkor nem fogják „népszerűtlennek" látni a munkafegyelem megszilárdítását. A Pártbizottság figyelme nem terjed ki a sztahanovisták politikai nevelésére sem. Nem segíti, támogatja őket megfelelően abban, hogy szakmai tudásuk mellett politikailag is jól képzett, művelt emberekké váljanak, pedig csak a politikailag jól képzett sztahánovisták képesek arra, hogy mozgalmukat az «gesz gyárban elterjesszék és ennek eredményeként a termelékenység emelkedjék. A Pártbizottságnak" és az alapszervezeteknek is fontos feladata a pártellenörzés gyakorlása. Ezt a Szervezeti Szabályzó« 1'•'^ásított jogot és kötelességet még nem helyesen gyakorolják. A vállalat igazgatója beszámol ugyan munkájáról a Pártbizottságnak, de ezzel az ellenőrzés be is fejeződik. Az alapszervezeteknél még ezt sem teszik. Nem igen fordult még .elő, hogy ez alapszervezet titkára, beszámol* tatta volna munkájáról a* művezetőt va" la melyik üzemrészben. Mit jelent a helyes pártellenőrzés? Nemcsak azt, hogy a. műszaki vezető munkájáról beszámoljon a Párt előtt, hanem azt is, hogy a pártszervezet ellenőrizze mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a termelés érdekében hoznak. A Pártbizottságtól az alapszervezetekig következetes harcot kell vívni azért, hogy «ég a legkisebb egységnél is bevezessék, megszilárdítsák a feleiős egyszemélyi vezetést. A felelős egyszemélyi vezetésre kell nevelni, ugyanakkor alá kell támasztani a vezetők tekintélyét, meg kell védeni jo- gaikat, hatáskörüket. A Pártbizottság titkárától kezdve az alapszervezeti titkárokig elsőrendű feladat, hogy naponta tanulmányozzák a tervteljesítést, az anyagfelhasználást, a műhelyek és munkacsoportok közötti együttműködést, stb. A pdrtellenörzést az biztosítja, ha a titkár és rajta keresztül a pártvezetőség, sőt az egész párttagság ismeri a termelés minden problémáját, így nyílik arra lehetőség, hogy a párt- szervezetek alátámasszák a műszaki vezetők munkáját, s a kommunistákat és a pártonkívüü dolgozókat valóban a legnehezebb feladatok megoldására mozgósítsák. A lemaradó' megszüntetésének egyik legfőbb feltétele: — a helyes párt- ellenőrzés bevezetése a legfelsőbb vezetéstől a legalsóbbakig. A terv-teljesítésben való lemaradás oka nz is, hogy a gyár szakszervezeti szervei sem töltik bo megfelelően hivatásukat. A szakszervezet feladata, hogy a Párt irányítása mellett a dolgozók" széles tömegeit a munka jobb elvégzésére szervezze. Mühelyértokezletek, termelési értekezletek, a feladatok ismertetése útján szerveznie és vezetnie kell a munkaversenyt. Az egyének, brigádok, műhelyek, egyes üzemrészek között is szerveznie kell a versenyt, a. párosversenyt. Nem elég azonban a munkaversenyt csak e indítani. utána pedig sorsára hagyni, hanem nap-nap után ellenőrizni, segíteni kell. A verseny kiszá’esítéso és lendületének fokozása érdekében a szakszervezetnek kell biztosítania verseny nyilvánossá, gát. A szakszervezetnek kell biztosítania azt is, hogy a dolgozók napról- napra ismerjék, miképpen állnak a terv teljesítésével. Ezt azonban nem lehet úgy elérni. ahogy O’áh elvtárs, a Mariin mfihelybrzottságának titkára teszi, aki még maga sem tudja, hogyan áll az üzem a tervteijesítésben. Azért is a szakszervezet felelős hogy a. munkaversenyt csak a műszakok között szervezik meg — például a Martinban —, de arra már neon terjed ki a figyelme, bogy megszervezze a, versenyt a kemencék között is. Meg kell javítani a szakszervezot munkáját, hogy a versenynek lényleges gazdájává váljék. Minden műheíybizottság szervezze, vezesse, irányítsa a munkaversenyt. A szakszervezetnek kell foglalkoznia a sztahánovisták, élmunkások és kiváló munkások mozgalmával is s mindent el kei;] követnie, hogy a legjobb dolgozók munkamódszerüket tapasztalataikat átadják dolgozó társaiknak. A szakszervezetnek nagy gonddal kell őrködnie a kollektív szerződésben biztosított munikásjogok betartásán, ugyanakkor gondoskodnia kell arról is' hogy a do’gozók teljesítsék a kollektív szerződésben vállalt kötelességeiket a termeié* területén, azaz tökéletesen teljesítsék az üzem tervet. A szakszervezet munkájának megjavításához szükséges, hogy az üzemi bizottság a termeléssel vajé foglalkozást no csak termelési felelőse reszortfeladatának tekintse, liánom az egész üb. kollektív munkájának. A tervteijesítésben fennálló lemaradás miatt felelősség terheli a műszaki vezetést is. Mindenekelőtt a legfőbb hiba, hogy nőm valósították meg következetesen a felelős egyszemélyi vezetést a legma- gasabb egységektől a legkisebb egységekig. Bizonyíték erre példáu. az, hogy az acélöntődében az üzemvezető a terv-teljesítésben való lemaradásért és a sok solejtért — az üzemi háromszöget okolja, A felelős egyszemélyi vezetés azt jelenti, hogy minden vezető teljes joggal intézkedhetik a rábízott területen, ugyanakkor személyében fele'ős a terv teljesítéséért, a munkafegyelemért, a selejtért, az anyagfelhasználásért, a munkabéralap betartásáért, stb. Ezt a felelősséget sem az üzem igazgatója, sem a műhelyek vezetői nem tolhatják át az üzemi háromszögre, A fele’ős egyszemélyi vezetés csak akkor tökéletes, ha ellenőrzik és hiba esetén a felelösségrevonás sem marad el. Mindez azonban még nincs meg a Diósgyőri Kohászati üzemekben. A gyárnak teljesítenie kell kötelességét az ország, a dolgozó nép iránt, nem szabad tehát tovább megtűrni a szemé, lyes felelősség hiányát. ' Súlyos hiányosság tapasztalható a munkafegyelem területén is. Egy példa erre: a kováesmühe’yben rendszeres szokás, hogy a műszak befejezése előtt negyedórával már csoportosan állnak a blokkoló óra előtt, várva, hogy eltávozhassanak. Súlyos gondatlanságok ál’apíthatók •■"cg a gépek karbantartásánál is. Sok a géptörés, emiatt órák, sőt napok esnek ki a termelésből. A személyes felelősség nemcsak a vezetőkre kötelező, hanem minden egyes munkásra is, A fole’össég hiánya o területen azt jelenti, hogy az emberek egyáltalán nem éreznek felelősséget a rájuk bízott munkáért, nem éreznek felelősséget a munkaidő teljes kihasználásáért, a gépekért, munkapadokért. A fele’össég- érzet hiánya az oka, annak, hogy a termelékenység nem emelkedik, a termelés minősége nem javul és lemaradás van a terv teljesítésében. Mindezekért elsősorban természetesen a műszaki vezetőség a felelős. Nem jó fényt vet az sem a műszaki vezetésre, hogy nem veszi eléggé figyelembe a munkások javaslatait, kezdeményezését. Milliós értékek megtakarításától esik el emiatt népgazdaságunk. A szocialista iparveze-tés egyik alapja a tömegek forradalmi kezdeményezésére való támaszkodás és ezt a Diósgyőri Kohászati Üzemekben elmulasztják. Az üzemvezetés hibája az is, hogy nem megfelelő az egyes üzemrészek közötti együttműködés. Az üzemrészok nem éreznek fole’ősséget azért, hogy egymás tervteljesítését, a szállítási idő pontos betartásával elősegítsék. Súlyos hibája a vezetésnek az is, hogy — bár a tervteljeritésben '‘.‘maradás van. mégis — állandóan tű'lópik a béralapot. * kiint mindenben, kohászatunk munkájában és fejlesztésében is a legtöbb segítséget a Szovjetuniótól kapjuk. A Diósgyőri Kohászat i üzemekben azonban nem veszik megfelelően igénybe ezt a segítséget. A műszaki vezetők nem tanu’mányozzák a világ legfej'et- tebb kohászatának, a szovjet kohászatnak tapasztalatait, már pedig tudniok kell hogy a terv teljesítésének egyik legfőbb elősegítője a szovjet kohászok tapasztalatainak felhasználása. A diósgyőrvasgyári kohászoknak megtisztelő szerepük van ötéves tervünk teljesítésében. Ez a szerep nagy íe’eiösséget is jelent a Terv, a. Haza iránt. Kötelezettségének a gyár csak akkor tud eleget tenni, ha a Pártbizottság, az üzemi bizottság és a műszaki vezetés a dolgozók ezreire tá- | maszkodva szívós következetességgel, kommunista lelkesedéssel lekiizdi a nehézségeket« A munka megjavítása érdekében a Megyei Pártbizottság a következő határozatokat hozza: 1 A Pártbizottság javítsa meg az • agitációs munkát. Az agitáció legyen konkrét, bátran beszéljen a nehézségekről is és magyarázza meg a dolgozóknak, hogy ezek a növekedés nehézségei. Á tervle!jesíté3 — harci kérdés, az agitáció lelkesítsen harcos helytállásra. A Pártbizottság indítson harcot az .objektív nehézségekkel" való takarózás ellen, növeljen önkritikára. Az alapszervezetek idönkint hívják meg a taggyűlésre az üzemvezetőket, a tagság előtt számoltassák be őket munkájukról. Ezzel biztosítsák a párttagság részéről is a pártelienőrzést. A Pártbizottság foglalkozzék egyénileg is a műszaki középkáderekkel és a sztahanovistákkal. Ebbe a munkába venja be a pártválasztmány tagjait,, és a legjobb aktívákat. 2 Az üzemi bizottság é3 a műhely- • bizottságok gondoskodjanak a verseny helyes megszervezéséről, szélesítsék ki a párosversenyt. Ellenőrizzék, hogy megtörténjék rendszeresen és pontosan a munkaverseny értékelése, a termelési százalék mellett a t.erv- teljesltés állását is hozzák nyilvánosságra. Az üzemi bizottság indítson mozgalmat a gépek, a kemencék és a munkaeszközök gondos karbantartásáért é3 maximális kihasználásáért. Indítson mozgalmat a gondos és fegyelmezett munkáért hogy csökkentsék a pótmunkákat. Ellenőrizze, hogy az elfogadott újításokat bevezessék. A vállalatvezetés gondoskodjék • arról, hogy az elenőrzés és a munkaátvétei ne formális legyen, hanem ténylegesen biztosítsa az egyéni felelősséget és a felelősségrevonást Gondoskodjék továbbá arről, hogy a bérezés fokozza a dolgozók érdekeltségét a terme’ésben. ösztönző legyen. Az üzemvezetők úgy szervezzék meg a munkát, hogy az rugalmas legyen és elősegítse a termelés emelkedését. Biztosítsák a határidők reális megszabását és pontos betartását. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG, A gabonabegyüjtésben 10-ik, a kukorica- begyűjtésben a 11-ik helyen van megyénk az országos versenyben Az Élelmezési Minisztérium legújabb jelentése szerint a gabonabegyüj .esi országos versenyben Borsod a tizedik helyen van. A járások versenyében a szeghalmi, a gyomai és a budai járás után következik a mezőkövesdi járás. A városok versenyében Yáe, Miskolc és Budapest van az élen. A községek versenyében az első hat között sem szerepel már Széphalom, mely pedig a verseny előbbi részében Oly nagy dicsőséget szerzőit megyénknek. A kukorieabegyüjtéai versenyben Borsod tizenegyedik. A Minisztérium jelentése hangsúlyozza, hogy a gabona- Ijegyüjtés lendületes további folytatása melleit fokozni kell a kukoricabegyiij- tés ütemét. A begyűjtésről Szóló törvényerejű rendeletben a megyei tanácsok felhatalmazást kaptak, hogy az árpa-, zab-, kukorieabegyüjtési tervüket te'jesitö községek részére az árpában, zabban és kukoricában, a burgonyabegyüjtósl tervüket teljesítő községek részére burgonyában engedélyezzék a szabad forgalmat. Ennek megfelelően több megyé ben kap ak engedélyt a községek takar, mánygabona, illetve a burgonya szabad értékesítésére. Megyénkből még egyet- len község sem érdemelte kd ezt a nagy előnyt. Az Élelmezési Minisztérium felhívja a helyi tanácsokat: községeikben tegyenek meg minden erőfeszítést a begyűjtési tervek teljesítése érdekében, hogy községük számára a Megyei Tanács mielőbb engedélyezhesse a szabad értékesítést. A Béke Világtanács november elején ülést tart A Béke Vi’ágtanács titkársága óla tóber 2-án a következő közleményt adta ki: 1951 november 1—5. között Joliot-Curie professzor elnökletével Bécsben ülést tart a Béke Világtanács. Ezen az ülésszakon a Béke Világtanács tagjain kívül résztvesznek azoknak a szervező leknek képviselői is, amelyek tevékeny, ségükkel bármily módon a béke ügyét támogatják. „A béke nevében44 — irodalmi ankét a Zenepalotában A Miskolci Körzeti Könyvtár a Városi Tanács népművelési osztályával karöltve „A béke nevében" címmel október 6-án, szombaton délután fél 6 órai kezdettel Miskolcon az Állami Zenekonzervató- rium nagytermében irodalmi ankétet rendez. Az ankéton Pók Lajos, a Művelt Nép Könyvkiadó lektorátusának vezetője Goncsár „Zászlóvivő” és „Arany Prága", Kazakevics: „Tavasz az Oderán", „Embertelen világ" (16 haladó amerikai író elbeszélései) és Máté György: „A béke nevében” című könyvét ismerteti. Az ankét keretében közreműködnek a Zenekonzervatórium tanárai zeneszámokkal, valamint a Miskolci Állami Nemzeti Színház művészei szavalatokkal, A belépés díjtalan. A városi népművelési osztály és a Kör- zeti Könyvtár a jövőben rendszerésiti ezeket az olvasómozgalom fellendítését szolgáló irodalmi ankétokat. Jó, harcos agitációval a Alásodih Békék ölesön-jegyzés sikeréért Csobaj községben Duplák János népnevelő, aki 800 forint Békekölcsönt jegyzett, felkereste Törő Lajos dolgozó parasztot is. Törő Lajos Duplák elvtárs látogatásáig még nem jegyzett Békekölcsönt, a beszélgetés során el is mondotta, miért. — A „C" vételi jegyre beadott gabona után nem kaptam vásárlási utalványt — mondotta — pedig a törvény előírja, hogy ez jár nekem. Duplák elvtárs ekkor elmondotta, hogy a községi tanács titkárát éppen az ilyen súlyos visszaélések nyomán leplezték le, mint ellenséget és eltávolították a tanácsból. Megnyugtatta Törő Lajost, hogy a törvényben előírt kedvezményeket feltétlenül meg kell kapnia mindenkinok, akit illet. Törő Lajos 1000 forint Békekölcsönt jegyzett. * A A Miskolci Épületvasszerkezeti Vállalatnál Talán József békebizottsági titkár személyes példamutatással végzi átképzés társai körében felvilágosító munkáját. Hatszáz forint fizetése mellett 700 forint Békekölcsönt jegyzett. Emlékezteti átképzés társait, — akiknek legnagyobb része faluról került az üzembe, — hogy a múltban a falu munkanélküli dolgozóinak semmi reményük nem volt arra, hogy szakmunkásokká képezzék magukat, még annyi pénzük sem volt, hogy vonattal jöjjenek Miskolcra. Most az állam nagy támogatásával 6 hó. nap alatt szakmunkások lehetitek- Elmondja. Talán József azt is, hogyan kapta már vissza többszörösen a Terv- kölcsönre, illetve az Első Békekölcsönre befizetett forintjait. Családjával ma már szé.p lakásban lakik, van már új bútoruk is, az üzemben gyönyörű kultúrtermet, rádiót, gépeket kaptak. Pál hónappal ezelőtt elég fárasztó munkával kézi fűrésszel vágták a vasat, mai ezt a munkát már gép végzi. Az üzem átképzései 570 forintos átlaggal jegyeztek Békekölcsönt. « * A diósgyőrvasgyári durvahengerdé- bsn Salamon Mihály, a vegyműhelyben Barta Qyula a kohászati építkezésnél Gávai Pálné megpróbált hangulatot kelteni a dolgozók között a kölcsön- jegyzés ellen. Salamon Mihály jobboldali szociáldemokrata elvetemülten uszított, rágalmakat' hangoztatott. A dolgozók felháborodással utasították vissza az ellenség hangját, azonnal röp- gytilést tartottak és követelték hogy az ilyen ellenséges elemeket azonnal távolítsák el körükből. * Antal Karolyné, az MNDSz miskolci, Szendrey Júlia csoportjának nőnevelője. Családját a Békekölcsön első sorsolásánál nagy öröm érte. Egyik kötvényükkel 50 ezer forintot nyertek. Sok mindent vásároltak a nyereményből, szép bútort, szőnyegeket, rádiót, villanytűzhelyet, függönyöket. Amikor a kormány felhívása •dhangzott, Antnl Károlyné azonnal felkereste az MNDSz városi titkárságát és bejelentette, hogy 10 ezer forint Békekölcsönt jegyeznek. Kérte, hogy ő is résztvehessen a területi pártszervezet népnevelőivel együtt a jegyzésgyii itésben A családlátogatások során mindenütt elmondja, mit vásároltak a Békekölcsön nyereménysorsolásánál kapott nagy nyereményből és biztatja asszonytársait: jegyezzenek minél több Békekölcsönt, mert nyereményekben és ezer más módon is visszakapják. • A diósgyőrvasgyári válfómühelyban Gyöngyösre való sok átképzés dolgozik. Debrei Imréné átképzős 2000 forint Békekölcsönt jegyzett. Az átkép- zősök elmondották, hogy az államnak kölcsönadott forintokkal is segíteni akarják a gyöngyösi váitőgyár építését. Valamennyien vállalták, hogy vasárnap a miskolckörnyéki községekben felvilágosító munkát végeznek a köl- csönjegyzés sikere érdekében. * A Diósgyőri Gépgyár MNDSz asszonyainak küldöttsége kereste fel a napokban a gyár Pártbizottságát. Bejelentették, hogy a gyár nődolgozói vállalják: az üzemen belül végzett felvilágosító mun. kájuk mellett szabad idejükben felkeresik megyénk dolgozó parasztjait is, ismertetik a Terv eddigi nagyszerű ered. menyeit, a kölcsönjegyzés hatalmas jelentőségét, segítenek a községi népnevelőknek a jegyzés gyűjtésben. * A Diósgyőri Gépgyár raktárában dolgozik Kuzmer Róbertné pártonkl- vüli népnevelő. Felkereste több olyan dolgozó asszonytársát, akik az első napon csak 100, vagy 200 forintot jegyeztek. Elbeszélgetett velük és felvetette a kérdést: szaktársnő, neked egy-egy napra csak 35 vagy 70 fillért ér a béke? A beszélgetések eredményeként asz- szonytársai jóval magasabbra emelték Jegyzésüket. Pozsgai Anna például pótlólag fizetésének kétszeresét jegyezte, Kuzmer Rózertné személyes jó példát is mutatott, 1000 forint Békekölcsönt jegyzett és jegyzésgyüjtési versenyre hívta népnevelő társait. * A mezőcsáti járás MNDSz-nőnevelői még a Békekölcsön jegyzés első napján jegyzési versenyre hívták a járás DISz* fiataljait. A nőnevelők tapasztalataik átadásával segítik egymást, jegyzésgyüj- tési eredményükkel már túlszánvalták a DISz-fiatalokat. * Pálházán a jegyzésgyüj lésben részt- vesz a községi tanács elnöke is. A jegyzésgytijtésben, -- de nem a felvilágosító munkában. Nagyon helytelenül azzal köszönt be a dolgozó parasztokhoz, hogy „nagyon sietek, tudjátok, miért jöttem, mondjátok meg gyorsan, mennyit jegyeztek, hadd mentek tovább". Nem is lehet csodálkozni azon, hogy az ilyen helytelen ,,népnevelő munka'« nem hoz eredményt. Több helyen mindössze 100 forintot jegyeztek, vagy azt, mondották hogy „nincs pénzük a jegyzésre". A tanácselnök ezt el is fogadta ahelyett hogy tényekkel, harcos agitáció vaj leküzdötte volna a? ellenség által terjesztett alaptalan siránkozást.
