Észak-Magyarország, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-30 / 228. szám
Vasánjzip 1951. szeptember SC. ÉSZÁKMÁGYARORSZÁG 7 Omladozó ódon várfal áll a városka ‘főterén. Sok keserűségre, az átkos múltra emlékeztetik ezek a faiak a szikszóiakat. Itt húzatta deresre a várispán a jobbágyokat, ide vonszolták 1576-ban csonttá soványodott testüket az éhínség idején Szikszó lakosai. Sok keserűséget élt már meg ennek a községnek dolgozó parasztsága. Pestisjárvány tizedelte a lakosságot árvíz pusztította el 1845-ben, a kolerajárvány sem kerülte el. Az 1860-as években az Eszterházyak 'és a Csákyak korbácsa csajtogott a Zsellérek hátán. A klérus, az egyházi birtokok urai sanyargatták a dolgozó parasztokat. A Horthy-fasiszták Szikszójáról sem kell külön képet festeni. Ugyanúgy éltek, nyomorogtak, kínlódtak itt is a dolgozók, mint az ország többi községében, városában. A föld a nagybirtokosoké volt, Starnberger Ernő. Freu - "kel Dezső, Harsány! Sándor és Horc- vecz Ede tulajdonában volt a föld. A legnagyobb kizsákmányoló Boros Lajos ügyvéd volt akinek nemcsak Szikszón. hanem egész Abaújmegyében voltak birtokai. A dolgozó paraszlok bűzös istállóban, betegséget árasztó cselédlakásokban lakiak, hajnalban keitek és majdcsak hajnalban feküdtek le. Húzták az igát, amíg bírták. Ha kidőltek a sorból, ha felemelték követelő, „lázadó" szavukat — jött a csendőr, vagy a börtön ... A Szikszó-környéki tanyákon nem Volt iskola. Télen amikor a pusztai szél apró jégkristályokat kergetett a hó’epte mezőkön, a szegény paraszt- gyermekek nem tudtak mezítláb elmenni az iskolába Szikszóra, Otthon dideregtek a hideg szobában, vagy az istállóban melegedtek. Nem tanulhattak, — az urak országa mitsem törőszarvát és szántott boldog örömmel a maga földjén. A szikszóiak utat kerestek, amelyen előre, felfelé haladhatnak. Es tétovázásukban, az út keresésében calcd.i kinyújtotta feléjük segítő kezét, Rákosi elvtárs volt ez, a Párt, a Magyar Kommunistd Párt. 'Tapasztalataik meggyőzték a szikszói dolgozókat, hogy jövőjük, boldog életük egyetlen s sziklaszilárd alapja ha a Párt, Rákosi elvtárs, a kommunisták szavát lövetik. amíg ők, a zsellérszülőb gürcöltek éhbérért a nagybirtokos földjén. Négy- százezer forintot adott a szikszóiaknak a bölcsödével, ötezer forintot a napközi otthonnal és a játszótérrel a nép állama. A kórház rendbe hoz;': sa',korszerűsítése 30 ezer forintba került, az új egészségház létesítésére 100.000 forintot fordítottak. Keservesen művelték a földet a szikszóiak a felszabadulás után, hiszen a fasiszták elhajtották a lovakat, Az iskola A tanácsválasztásolcnál már agy emberként szavaztak az ötéves tervre, a békére. Megértették már, tudták, hogy amire szavaznak, az ' valóság lasz •— téglába, acélba formált valóság. A szikszóiak emlékeztek még a tőgi teheneket, elrabolták a gazdasági gépeket. Nemsokáig kellett azonban köl- csönszerszámmal és kölcsön igásállattal dolgozniok, — kiszolgáltatva a kulák igauzsorájának. A 3 éves terv 1 millió forintos költséggel Alsóvadászon gépállomást létesített és a gép, a dübörgő traktor segítette munkájában a dolgozó parasztságot. Az elhajtott és kipusztult állatállomány pótlásáról is gondoskodott a nép állama. 50 ezer forintba került a mesterséges megtermékenyítő állomás. A kórház dött ezzel. írástudatlanok maradtak. Szikszó lakosságának 10 százaléka volt analfabéta. Azután náci fasiszták és nyitás pribékek pusztítottak a községben. Ősz volt már akkor, 1944 ósze .., • Es amire évszázadokon át várlak iormiról annyit álmodtak — közeledett a Szabadság ...! A felszabadító szovjet csapatok ágyúi egyre közelebb dörögtek. 1944 novemberében tankok dübörögtek végig a községen és a szikszóiak örömköny- ?!yekkeő szemükben átölelték a fel- szabadulást, a boldog életet hozó szovjet katonákat. Erdőit as évszázados pór. rAs ítélet ét hangzót!: a föld azé, aki megműveli! Az egyik nap új ember ék jelentek meg » nagybirtokosoki földjén. Úgy szólították egymást, hogy — elv társ. 'S az elvtársak földet osztottak, Az a föld, amelyen egykor öt sz-kszói nagybirtokos dőzsölt, élősködőit a nép nyomorából, — a dolgozóké left, 2014 Vholdon 502 dolgozó dvrikszái paraszt kérges tenyere fogta meg az eke képviselőválasztásokra, a puffogó frázisokra, a rengeteg hazug ígéretre, amelyik a választások után mind szertefoszlott. Erre emlékezlek ás annál jobban tudták, hogy amit a Párt igér, az -mind valóra válik. A Párt megígérte: a hároméves terv végrehajtásával elvégezzük a romba- dőlt, kifosztott ország újjáépítését. S a szikszóiak is látták, hogy ez az ígéret is vajóravált, sőt a. hároméves terv nemcsak újjá, hanem' újat is épített. • A régi, düledezö, szűrágta '’alép- csös iskola a múlté jött. Nem kell már a különböző osztályokba tartozó gyermekeknek egy teremben tannhiiok. Felépült az új iskola. A világos, napsütötte, hatalmas tantermekben bol-, dogan tanulnak) a kiesik és jó tanulással igyekeznek meghálálni azt a 3 millió forintot, amit dolgozó népünk állama az iskola építésére költött. A szikszói dolgozó parasztasszonyok reggelenkint sietős léptekkel viszik a pöttöm gyerkőcöket a napközi otthonba és a kis pólyátokat a bölcsödébe. Emlékeznok még arra, amikor a szántóföldek szélén tették le gyermeküket, Rákosi elvtárs Kecskeméten beszédet mondott — és Szikszón megalakait az hes típusú tszcs. Egy év múlta 68 taggal 254 hold földön lll-as típusú tszcs alakult, a „Vörös Csillag". A parasztok egyre inkább meggyőződtek a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről és előnyéről Ma már 120 tagja van a „Vörös Csillagnak", 650 hold földjén szántanak-vetnek a traktorok. A csoport állatállománya is egyre növekszik. 15 tehenet, 9 lovat, 20 sertést és 150 juhot kaptak a nép államától. Az elmúlt évben 17 taggal 82 hold földön az „Uj Élet" I.es típusú tszcs, alakult meg, majd 'példájára ez évben a Petőfi nevét viselő 1-cs típusú tszcs-be tömörüllek dolgozó parasztok. Boldog az élet a termelőszövetkezeti csoportokban. Az ötéves terv, a béke terve segíti a szikszói dolgozó parasztság fel. emelkedését is. Az ötéves terv első évében a tszcs-k csak gazdasági épületek felszerelésére 1801540 forintot kaptak. Állatállományukat 100 ezer forint értékben növelhették. Megkönnyítette a dolgozók életét az új telep villamosítása, ami 80 ezer forintot igényelt. A Bársonyos híd építése 30 ezer forintba került. A szikszói új mozi építésére 120 ezer forintot adott a dolgozó nép állama. A kultúrhóz és a körzeti könyvtár építésére 500 ezer forintot fordítottak A körzeti könyvtárban csaknem 10 ezer kötet áll a dolgozók rendelkezésére A szikszói dolgozó parasztok a három- éves és az ötéves tervben összesen 13 mii. Hó 171 ezer 308 forintot kaptak, illetve kapnak meg ezután. • Szikszó dolgozó parasztjainak is tovább kelj erősiteniök a béketábort és most a Második Békekölcsön jegyzésénél meg kell mutatniok, hogy békét akarnak és az államnak kölcsönadott forintjaikkal is elősegítik a maguk boldog jövőjének építését, A köl- csönforintokkal is hozzá kell járul- niok, hogy megépítsék az új orvosi lakást., amelyre 200.000 forintot irányoztak elő és az új fürdőt, amely 500 ezer forintba kerül majd. Amikor elgondolkoznak a szikszói dolgozó parasztok, hogy mennyi Békekölcsönt jegyezzenek, vegyék be számvetésükbe azt is hogy az ötéves terv. ben 1 millió 100 ezer forint költséggel 100 kát. hold szőlőt telepítenek a község határában, háromszáz hold legelőt javítanak meg és 300 holdon bevezetik az öntözéses gazdálkodást. Gondoljanak arra is, hogy a felszabadulás előtt a községből csak 10 gyermek járt középiskolába Miskolcra — ma már 37 dolgozó paraszt gyermeke tanul középiskolában. Szikszó dolgozó parasztságának élete is megváltozott a felszabadulás után és életük egyre szebb és boldogabb lesz. Tudják ezt a dolgozó parasztok, ezért lépnek be egyre többen és többen a termelőcsoportokba, ezért jegyeznek — és ezért kell is jegyezniök példamutatóan — Békekölcsönt! A szociális otthon halyreál'ütotak 34- et Hozzóépifett-ek "<950-"ben 15 öt 1Q51- 12-Őt hmiflip'rteftek A6&30m.v Qnülh HIDAK, UTAK. LAKÁSOK ÉPÜLNEK A KÖLCSÖN FORINTJAIBÓL A 11c ll érésiénél Az 1951 negyedik negyedévre csatolt élelmiszer jegyek jegyszelvényei úgy vághatok le, hogy a megmaradt részed! összefüggnek egymással. Ezért október 1-től kezdődően előre levágott jegyseelvényeket a szervezett ellátásba vént cikkeket árusított boltok nem válthatnak be. • Minden pótjeggyel rendelkező dolgozó Zsírjegyéit október 1-től sertészsírra válthatja be. Az alapjegyeik beváltásakor csatolni kell a pót jegy 201. sz. szelvényét is annak igazolására, hogy az alapjegy tulajdonosa sertészsírra jogo- suli. A pótjegy az alep jegyű öl függetlenül is beváltható sertészsírra. A pótjeggyel nem rendelkezők «űrszelvényeiket, valamint a C/R eilátásbs, vont üzemek dolgozói időszaki uIáivá* nyuk negyedik számú szelvényét október 15-től étolajra, margarinra, vagy ételzsírra válthatj ák be. mi iM-inisztérium közleményei kibeA kölcsönjegyzés ünnepnapjai a Borsodvidéki Gépgyárban A Borsodvidéki Gépgyár géplakatos üzemében csütörtökön reggel kisgyűlést tartottak. Is. mertették a dolgozókkal a Magyar Népköztársa, ság kormányának felhívását a kölcsönjegyzésre- A dolgozók örömmel, lel. késén hallgatták a felhívást, majd a gyűlés után odaálltak munkapadjukhoz és elkedzték a munkát l\/jT ezősi József elv- társ a legmodernebb karusszel gépen dolgozik. Átlagosan 150 százalékra teljesíti normáját. Őt is felkeresik a jegyzé.apyüjlők. Mezősi elvtárs alaposan megtörli kezét. — Csakhogy ideértek már elvtársak'. Jegyzésemmel én is biztosítani akarom négy .gyermekem boldog, békés életét. Megkérdezzük, hol vannak, mit csinálnak gyermekei. Mezősi József boldogan válaszolhat: Egyik fiam a Néphadsereg tisztje, a másik kettő egyetemi hallgató. Kiteríti maga elé a jegyzésgyűjtő ivet és neve mellé 800 forintot ír be. Legkisebb gyermekem — folytatja ezután — még csak 4 éves. Azt akarom, hogy ő is békében tanulhasson. Jegyzésemmel is azért harcolok, hogy soha vissza ne térhessen az átkos múlt, amelyben annyit nyomorogtam, szenvedtem. Kőbányában dolgoztam akkor napi 16 órán át — 35 filléres órabérért. D ruckner Emil sze- relőlakatos szól a beszélgetésbe, — fcn is emlékszem a. múltra. A múlt rendszerben elszenvedett ke. serűségekre gondoltam, aztán mai szabad, boldog életünkre és egyhavi fizetésemet jegyeztem. Nemcsak a kölcsönnel akarom a békét védeni, az ötéves terv győzelmét elősegíteni, hanem termelésem fokozásával isA műhelyben dolgozik Grundik László 21 éves géplakatos is. Átlagos havi keresete 800 forint. — Fiatalember vagyok, valójában még csak most kezdtem az életet — mondja. Boldog vagyok, hogy gyermekkoromból kilépve, szabad, boldog hazában élhetek és dolgozhatok. Örömmel jegyzek Békekölcsönt, örülök, hogy ismét ad. hatunk államunknak. Tervkölcsönköt vényemmel 1000 forintot nyertem. Most 1000 forintot jegyzek, mert) rájöttem, hogy az államnak kölcsönadott pénz a legjobb befektetés. Nemcsak a befizetett összeget kapom vissza pénzben és a Terv sok alkotásában, hanem igen sokat nyerhetek is. A z öntödében Lidi ** Andor átképző» ifjúmunkással beszélje, tünk. — Hat testvérem van, közülük 4 ösztöndíjjal tanul — mondja. Ő értük is boldogan jegyzek kölcsönt, meg azért is, mert tudom, hogy legnagyobb kincs a béke, a szabadság . .. A gyár dolgozói öntudatos békeharcosokhoz méltó és illő módon tesznek bitet békeakaratuk mellett, kölcsön- jegyzésükkel is kifejezik hálájukat szabad, boldog életükért, építik még boldogabb bék> jövőjüket. t /•
