Észak-Magyarország, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-30 / 228. szám

Mozgósítsunk minden erőt az őszi munkák gyors és fő elvégzésére!

DOLGOZÓ PARASZTSÁGUNK jó munkájának eredményeképpen ezévben a kapásnövények is szép termést hoznak. Nem véletlen ez, hanem annak köszönhető, hogy dolgozó parasztjaink követték Pártunk szavát és egyre nagyobb területen alkalmaztuk mezőgazdaságunkban a szovjet agrotechnikai eljárásokat. A múlt évben elvégzett őszi mélyszántás, a kora- tavaszi jó talajelőkészítés, a műtrágya fokozott használata, a jobb növényápolás, a kukorica négyzetes ültetése és pótbeporzása, —, mind a terméseredmények növekedéséhez vezettek. Lái hatják ezekből a fa.lu dolgozói, hogy a Párt mindig jó tanácsokat ad nekik, s akkor tesznek helyesen, ha megszívlelik, követik ezeket a tanácsokat.

Különösen megmutatkozik az új agrotechnikai eljárások alkalmazásának eredménye az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezeti csoportokban.

A SZOVJET TAPASZTALATOK ALKALMAZÁSA segítetté ahhoz a hejő- bábai termelőszövetkezet tagjait, hogy őszi árpából 22 mázsás termést takarítsanak be. a kázsmárki termelőcsoportot, hogy őszi búzából átlagtermésük jóval túlhaladja az egyénileg dolgozó parasztok átlagát. A kesznvéteni termelőszövetkezeti csoport holdankint 200 mázsásnak ígérkező burgonyatermése, ai tiszaluci termelőszövetkezet előreláthatólag 230 mázsát meghaladó cukorrépa átlagtermése szintén azt bizonyítja, hogy termelőszövetkezeti csoportjaink ag élenjáró szovjet tapasztalatok követésével nagyüzemi gazdálkodással sokkal magasabb termés- eredményeket tudnak elérni, mint az egyénileg dolgozó parasztok.

Bő terméseredményeink és az őszi munka időben való elvégzése fokozott munkát követel tőlünk. Minden erőt mozgósítani kell az őszi betakarítás gyors elvégzésére, a vetés és a mélyszántás mielőbbi befejezésére. Ennek érdekében fokozottan meg kell szervezni az igaerő jobb kihasználását.

Az őszi munkák elvégzésében ezidő szerint, súlyosan lemaradtunk, a betakarítás is általában vontatottan halad. Különösen szembetűnő a lemaradás az encsi, a szikszói és a putnoki járásban. Őszi árpából sem teljesítettük még vetéstervünket, holott a határidő már lejárt. A községi tanácsok nem mozgósították a dolgozó parasztokat a határidő betartására. Ond községben a tanács titkára még csak tájékoztatást sem tudott adni az őszi munkák állásáról, nyilvánvaló, hogy a tanács nem is foglalkozott ezzel a feladattal.

LEGFONTOSABB TEENDŐJE most községi tanácsainknak, hogy az őszi árpát, az őszi takarmányféléket és a rozsot mielőbb elvessék. Különösen meg kell gyorsítani a rozs vetését, amelynek határideje szeptember 30-án lejár. Emellett fontos feladat a kukorica és napra- forgószár letakarítása, a burgonya kiszedése, hogy az ősziek elvetéséhez a területet jól előkészítsük.

Figyelembe kell vennünk, hogy az őszi munka gyors és jó elvégzésével biztosítjuk jövő évi még jobb termésünket, ötéves tervünk sikeres végrehajtását, jelentősen hozzájárulunk a béke védelméhez,

A Szovjetunióban végzett tudományos kutatások, a szovjet mezőgazdaság gyakorlati tapasztalatai minden kétséget kizáró módon bebizonyították, hogy a korai vetések sokkal nagyobb termést hoznak s ezért mindent el kell követnünk a vetési határidő megrövidítésére. Széles körben ismertetni kell a dolgozó parasztsággal ennek jelentőségét. Ezenkívül egész sor új agrotechnikai eljárást is meg kell honosítanunk a mezőgazdaságban. Uj növények termesztését kell bevezetnünk, mint például gumipitypang termesztését, amely rendkívül fontos iparunk számára. „

Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy termelőszövetkezeteink fejlődésével együtt jár földterületük nagyarányú növekedése. Ez a tény azt követeli járási tanácsainktól, hogy többet foglalkozzanak termelőszövetkezeti csoportjainkkal, hogy azok valóban a nagyüzemi gazdálkodás példáivá váljanak. Járási tanácsainknak különös gondot kell fordítaniok termelőszövetkezeti községeinkre, amelyeknek száma. 36-ra növekedett és a fejlődés ezen a téren még korántsem zárult le.

ŐSZI MUNKÁNK GYORS ÉS JÓ ELVÉGZÉSE ÉRDEKÉBEN biztosítani kell a gépierő jobb kihasználását. Gépállomásaink dolgozóinak harcba kell in- dulniok azért, hogy minden gép 100 százalékon felül teljesítse őszi idénytervét. Egyéb feladataink is vannak. Feltétlenül szükséges, hogy az őszi mélyszántás előtt minden istállótrágya a földbe kerüljön. Termelőszövetkezeteink vegyék igénybe erre a célra a gépállomások vontatóit, alkalmazzák a trágyakihordásnál is a. dolgozó parasztokkal való kölcsönös segítést. Községi tanácsaink hassanak oda, hogy minden fogaterő elvégezze a rendeletben előírt munkát. Ha a saját gazda, ságukban már végeztek a munkával, a községi tanácsoknak fel kell kérniök a dolgozó parasztokat, hogy a termelőszövetkezeti, vagy állami gazdaságban a meghatározott rendes bérezés mellett iga- ere jiik vegyen részt az őszi betakarítási munkában.

A községi tanácsok kötelezzék a kulá- kokat, hogy a trágyát kellő időben kihordják. Egyes községekben ennek elmulasztása miatt a kulákoknál 2—3 évi trágya halmozódott fel Gondoskodni kell, hogy ez is mind a földbe kerüljön.

Mezőgazdasági állandó bizottságaink tagjait az eddiginél sokkal jobban be kell vonni a munkába. Háromtagú bizottságot alakítsanak, ezek legyenek felelősek a községben egy-egy dűlő betakarításáért, vagy az ottajii vetés elvégzéséért.

A vetést mind az állami gazdaságokban, mind ai termelőcsoportokban, mint pedig az egyénileg dolgozó parasztoknál vetőgéppel kell elvégezni. A községi tanácsok osszák be a, vetőgépeket, szervezzék meg lehetőleg utcánkint a vetést, hogy a gépeket a lehető legjobban kihasználják. Széles körben tudatosítani kell, hogy csak tisztított és csávázott vetőmagot szabad elvetni. A községi tanácsok szervezzék meg ennek érdekében a csávázó körzeteket.

Termelőszövetkezeti csoportjaink minél szélesebb körben alkalmazzák a hosz- szában-keresztben való vetést, alkalmazzák a műtrágyát alaptrágyaként is.

Gépállomásaink sokkal fokozottabban foglalkozzanak a termelőszövetkezeti csoportok vetéstervének elkészítésével. Felelősség terheli őket a szerződésben vállalt kötelezettségük teljesítéséért s azért is, hogy határidőre a legjobb minőségben elvégezzék a munkát Ennek érdekében meg kell szervezni a gépállomásokon a kettős műszakokat, a körzetükhöz tartozó községekből biztosítsák munkaerő-szűk. ségletüket.

EGYETLEN DARAB PARLAG TERÜLET sem maradhat szántatlanul ebben az évben 1

Községi tanácsaink azt a súlyos hibát követték el egyes helyeken, hogy nem készíttették el a kijlákokkal vetési tervüket és nem ellenőrizték annak végrehajtását. Ezt a hibát sürgősen ki kell javítani! A községi tanácsoknak mindent el kell követniük az őszi munka elvégzésének biztosítására. Keressék fel azokat a dolgozó parasztokat, akik élenjárnak a begyűjtésben, hogy példamutatóan kezdjék meg a vetést, járjanak ebben is az élen. Példát kell mutatniok természetesen a tanácstagoknak, de mindenekelőtt a kommunistáknak. A termelőszövetkezeti csoportokra sokkal nagyobb gondot fordítsanak, mint eddig, segítsék meggyorsítani mind betakarítási, mind pedig szántás-vetési munkájukat. Ismerjék meg problémáikat, hogy minél jobban segítségükre lehessenek. Tartsák szem előtt Rákosi elvtárs szavait: „...el lehet mondani, hogy jó tanácsok nélkül nemcsak jó közigazgatás, de jó termelőszövetkezeti fejlődés sem lesz”.

Ennek szellemében igyekezzenek mindenben támogatni, segíteni termelőszövetkezeteinket. Szélesítsék tanácsaink a versenymozgalmat, hogy az őszi munkák mielőbbi végrehajtásával eleget tegyünk Pártunk határozatának és ezzel előbbre vigyük a béke nagy ügyét.

KELEMEN SÁMUEL, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője

Szombat délig 40 millió 514 ezer forint Békekölcsönt jegyeztek megyénk dolgozói

778 forintos átlaggal az Ózdi Kohászati üzem vezet a megyei

jegyzési versenyben

A kölcsönjegyzés népi mozgalma, tovább fokozódó lendülettel óráról órára újabb és újabb nagyszerű győzelmeket arat. Szocialista üzemeinkből és a legtávolabbi tanyavilágból is sorra érkeznek a győzelmi jelentések: népünk szilárd egységben, hatalmas lelkesedéssel szavaz, boldog jelenünk és jövőnk mellett. Az üzemek példamutató jegyzései nyomán felsorakoznak falvaink, közsé- geink lelkes dolgozói is,: hogy kivegyék részüket a hatalmas népszavazásból. A gépállomások, valamint állami gazdaságok, termelőszövetkezetek dolgozóival vállvetve jegyeznek egyénileg dolgozó kis- és középparasztjaink saját maguk, családjuk, virágzó hazánk javára, míg az üzemek dolgozóinak többsége már példamutató módon megtette jegyzését és egyes üzemek, mint például a Salgótarjáni Acélárugyár magas jegyzési átlaggal már a jegyzésgyüjtés befejezéséhez közeledik, addig falun

Megyénkben is egyre szélesebb hazafias tömegmozgalommá fejlődik a Második Békekölcsön jegyzése. Üzemek, városok, járások és községek, sőt az egyes üzemeken belül is a dolgozók nemes vetélkedésben vannak egymással, hol. érnek el magasabb eredményt, magasabb jegyzési átlagot.

A nagyüzemek között kifejlődött verseny állása a jegyzési átlagok szerint szombaton így állott:

1. Ózdi Kohászati 2. a 3010. sz. győri Kohászat 705, 4.

Lemezgyár 694, 5. Diósgyőri Gépgyár COS forintos átlaggal.

A bányavállalatok sorrendje: 1.

Szuhavölgyi Szénbányák 561, 2. Bükk- aljai Szénbányák 5Ö9, 3. Ózdi Szénbányák 508 forint, , utolsó helyen a,

még csak most bontakozik ki teljes lendületével a Békekölcsön jegyzése.

A kölcsönjegyzés első hárojn napja jegyzései alapján a megyék sorrendje a következőképpen alakult:

Elől vaunak: Za|a Nógrád, Veszprém, Baranya és Vas megyék. A megyék közötti versenyben viszonylag a legjobb eredményt Somogy, Szolnok Bács, Békés, Tolna érték el.

A megyék kialakult rangsorában még jelentős Tallózásokra lehet számítani, mi ve! az ország minden részéből kivétel nélkül arról számolnak be hogy fokozott lendülettel készülnek a pártszervezetek, a jegyzésgyuj- tők, népnevelők, békebizottságok a mai jegyzésgyüjtő munkára, arra hogy felkeressenek minden falusi dől. gozót.

hanyagolták a népnevelő munkát és nem léptek fel ka’lö eréllyel az ellenség hazug, aljas hírverésével, aknamunkájával szemben. Alaposan meg kell javítaniok a felvilágosító munkát, keményen le kell leplezni az ellenséget, hogy a lemaradást lteho’zzák.

Megyénkben a Békekölcsön jegyzés összesített eredménye, szombaton délig 40,514.000 forint, ebből 2.226.600 forint esik készpénzjegyzésekre. Ez az összeg máris felülmúlja a tavalyi Békekölcsönjegyzés megyei eredményét. A Második Békekölcsön -jegyzésnél tehát még impozánsabban mutatja, meg megyénk dolgozó népe Pártunk,, a dolgozók állama iránti ragaszkodását, a béke ügye mellett való harcos kiállását.

Üzemek 77S, VáKala.t 765, 3. Diós- Borsodnádasdi

Boldvavü'gyi Ásványbánya áll 333‘forintos átlaggal.

Az építőipari vállalatok között:

1. a 27. sz. Állami Építőipari Tröszt (Sajóecseg) 524, 2. a 28/5. sz. Építőipari Vállalat (Ózd) 433, 3. a 61/4.

Építőipari V. (Sátoraljaújhely 380 forint átlaggal utolsó a " 28/4. Építőipari Vádalat (Sajószentpéter) S32 forinttal.

A járások között a mezőkövesdi jár elöl, utána a sárospataki, a miskolci és a mezőcsáti járás következik. Utolsó ez ózdi járás.

A készpénzjegyzésben a járások közöt első az ózdi, második a sárospataki, harmadik a mezőcsáti, utolsó a putnoki járás. A sátoraljaújhelyi, a miskolci, az eda'ényi, a szikszói, tokaji és az abaujszántói járásban eiFelsorakoznak községeink öntudatos dolgozó parasztjai is...

iltját. Juhállományuk megycszerte

Amolyan „istenhálamegettC’ porfészek

volt a felszabadulás előtt Négyes község, elzárva a világtól, a megye legdélibb

csücskében. A felszabadulás után bekötőút épült., gépkocsijárat indult és bekapcsolta a községet a megye lüktető életébe. Villanyt kaptak, népkönyvtár került a községbe. A megyeszerte, folyó építkezés se fenéi, a gyárakban .csaknem 100 családfő talált munkát', biztosítják családjuk gondtalan megélhetését.

— Hogy még tovább épüljön községünk, azért jegyeztem 400 forint Békekölcsönt — mondja Nyeste József dől- gozó paraszt. Ha arra gondolok, amit

már traktorokban, gépekben, a jobb talajmunka nyomán a magasabb termésben kaptunk, akkor nem nagy összeg, de ezzel is hozzá akarok járulni hazánk további békés fejlődéséhez.

Stefán Pál 3 holdon dolgozik. A népi demokrácia juttatta földhöz az egykori zsellért•

— A múlt 'évben 100 forintot jegyeztem. Most,' hogy jó volt a termésem,

k(DH MIT NEM ADNÉK!...

} _ Gábor Rózsi, a Rákosi

!\ Mátyás Művek kerékpár/!

I III. üzemének átképzése\

f 560 forintos fizetésére 1

3000 forint Békekölcsönt^ \ jegyzett.

300 forint kölcsönt adok az államnak, tudom, hogy a kölcsönből a mi javunkat szolgáló alkotások lesznek.

Beregi Pál nemesbikki középpurusz*ot ismeri és becsüli az egész község Gondos, jó gazdának tartják, aki mindig tudja, mi a helyes. A Békekölcsön jegyzésénél hamar elterjedt a hír, hogy Beregi Pál 500 forintot jegyzett.

— Most törjük a kukoricát — mondta a népnevelőknek — s amikor azt is beadom, még 500 forinttal emelem Békekölcsön jegyzésemet. Termény beadásom, nak is 120 százalékra, tettem eleget s most forintjaimmal is erősítem államunkat, hogy biztosítani tudja továbbra is boldog, békés életünket.

*

Az első kölcsön jegyzők között volt Szabó András mezőkeresztesi dolgozó paraszt, aki 12 társával 1946-ban megalakította a III. típusú termelöcsoportot- Azóta a csoport megerősödött. Szarvasmarhatörzs, sertéstörzs, baromfi tenyész- törzsek, új istállók építése jelezte a fejlődés híres.

Szabó András udvarán szárnyasok, az istállóban bötejű tehén. Az élésfcamra tele. Mindezt a Terv adta Szabó Andrásnak, az egykori napszámosnak. Mindezt végiggondolta, mikor a népnevelők felkeresték a Békekölcsön jegyzési ívvel. Szabó András csoport tag 1000 forintot írt neve után- — Csak töredékét adom vissza mindannak a sok jónak, amit már államunktól kaptam — mondotta

Szabó Sándor mezokeresztesi dolgozó paraszt tavasszal lépett be az I. típusú termelőcsoportba. — Láttam, mennyivel jobban élnek a csoporttágok — mondta. S mindehhez az 5 éves terv segítette őket. A Terv nekem is sokat adott. Fiam a Néphadsereg hadnagya. Hogy is gondol" haltam volna — én, négy holdas kispa** raszt — a Horthy-világban arra. hogy fiam tiszt lehessen. Mikor 1000 forint Békekölcsönt jegyeztem, arra gondoltam, a békét védem, a Néphadseregünket erősítem.

Falusi levelezőink beszámolnak Békekölcsön-jegyzés eseményeiről

Orosz Béla (Bükkzsérc)

* Hajnalokon a dércsipte vidék k elsőnek mindig őt szólította...

) kulákoknál volt napszámos cseléd t az útkaparó lánya, Búzsika.

Hol szőlőt kapált, hol a földeken r szedfe a markot s nyúzta a meleg.

ha arébb lökték, hát. ment csendesen 1 szél se kergeti így a levelet. Cl

De tavaszokon úi élet fakad s belőle is kipattant a remény, hogy újra elsorvadjon a falat, kenyérhareában — így élt szegény.

~j Mit ért el. hogy a városba elért.

/a piros arcát, vastag, dolgos kezét y mutatta fel, mosott fillérekért. i mint testvérei, a többi cseléd.

P S ha egyszeregyszer bir jöfít mit csinál '

V kilenc testvére, annyi volt csak cp.

A hogy nem vitte el őket a halál \ és ahogy élnek... nincs is rá beszédig

C\ Oh mit adnék, ha volna jó ruhám J és rendes munkám szabad, életem! i— suttogta Rózsi s néhány év után f van. ahogy csak a mesében terem.

% S hol vasmunkások dolgoznak serényen, { ott éníti ma Rózsi a hazát, az edzett vasból, ott a szürkén, kéken y füstölgő üzem lüktetésén át.

mit nem adnék, hogy minden vO így marad ion !p I s adja forintját, munkáját, szívét, k , mer* tudja már: Csepel fölött az alkouy > kékjén sorsának vörös csillaga ég. \

> ÖRVÖS LAJOS, c)

A kominunísták példamutatása magával ragadja a mi községünk dolgozóit is a Békekölcsön-jegyzésben. A népnevelőértekezleten KAciba József elsőként írta nevét az ívre. 1200 forintot jegyzett. Ezt az összeget megtakarított pénzemből tiszta szívvel adom oda. hogy minél gyorsabban és minél sikeresebben megvalósítsuk Ötéves tervünket. Három gyermekem van. Mindhárom — ipari tanuló. Kor. mányunk. államunk biztosítja, hogy a legjobb, legszebb körülmények között tanulhassanak. En felhívással fordulok azokhoz a dolgozó parasztokhoz, akiknek gyermekei iparostanulók vagy más iskolában készülnek jövendő pályájukra, kövessék példámat a Béko- k ÖI e s ön - j egy z ésb e n. m u n k ál k o d ja nak

ezzel is gyermekeink még szebb jövo- ;jén, a béke védelmén.

*

Varga Imre Iraktorvezetó (Mezőkövesd)

Büszke örömmel fogadtuk népi kormányunk felhívását a Második Békekölcsön jegyzésére. A jegyzésnél arra gondoltam. hogy dolgozó parasztfiá- taÍjaink előtt megnyílt az érvényesülés minden útja. Mérnökök, orvosok, katonatisztek lehetnek belőlük. En magam traktorvezető iskolán voltam és elsajátítottam a mezőgazdasági gépek kezelésének tudományát Mindazt, amit államunktól kaptam iő munkával és az 1000 forint Békekölcsön jegyzésével is meg akarom hálálni.

Király Julia (Nemesbikk)

Községünk dolgozói is látják a szó- cialista államkölcsön jelentőségét. Tudják, hogy a Második Békekölcsön, akárcsak a Tervkölcsön és az Első Békekölcsön, az ő javukat szolgálja. Népnevelőink elmondják, milyen nagy változások mentek végbe faiunkban, milyen szép. boldog lett az életünk.

B. Nagy István dolgozó paraszt a jegyzésnél ezt mondta: ,,Orcg ember vagyok, népi demokráciánk nyugodt, szép, békés öregséget biztosít számomra.“ Beregi Pál 500 forintot jegyezett, hogy megköszönje szabad, boldog életünket.

Miskolc az elsők között a városok Békekölcsön-jegyzési versenyében

A vidéki nagyvárosok közül a Bé- I cen, Szeged. Győr, Pécs és Miskolc kekölcsön jegyzési versenyben szom- | érte el. bat estig a legjobb eredményt Debre' • A“" v j\/; . \ j ‘Vt

v C Dolgozó parasztok! Jagyezzetek \

mi T/iyi"i n\T\ nAnnf i'r* :

rS/AK1AÍ1YAPÍ IlfS/Ali sssfisS

■f Jk M J>1 l\l Jil\J I /lB\l /Bill# llA\ I , gad él.tét is, a ház, javát is szolgálod, j

__________ Miskolc, 1951 fzeptctnbei 30, vasárnap