Észak-Magyarország, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-16 / 216. szám

Tu&eaxp, Í9SI. teepteniber 16. ftSZAKMACVAKOBSZAG 3 A Minisztertanács felhívása a mezőgazdaság dolgozóihoz Induljunk versenybe a betakarítás, az őszi szántás és vetés mielőbbi befejezéséért! A bőséges gabonatermés betakarí­tása után a mezőgazdaság do’gozói- n-ak, a termelőszövetkezeteknek, az állami gazdaságoknak, a gépállomá­soknak és az egész dolgozó parasztság­nak a következő napokban és hetek­be: új, nagy feladatot kell sikeresen végrehajts ni ok: a?. Őszi betakarítási és szántásvetési munkák elvégzését. Ez a feladat az előző évekhez ké­pest sokkal több és jobb munkát kö­vetel. Ezen szöszön a multévinél sok­kal nagyobb termést takarítunk be és a ;jövö évi bő termést az őszi munkák minél korábbi és minél jobb elvégzé­sével kell megalapoznunk. Ezért a Minisztertanács felhívja az egész do'gozó parasztságot, a termelő- szövetkezetek tagjait, az állami gaz­daságok és gépállomások dolgozóit, hogy a terménybeadás maradéktalan teljesítése melleit, tekintsék legfőbb kötelezettségüknek az őszi mezőgaz­dasági munkák gyorsabb és jóminő- ségü végrehajtását a Minisztertanács­nak a növénytermelés Iliül—52. évi tervéről hozott határozatában előírt mó*lon. I Minden munkaerő és igaerő fel­-*-• használásával, a gépek teljes kihasználásával, a munka jó megszerve­zésével gyorsítsák meg a betakarítás munkáját. Érjék el, hogy a kukorica törését, a kukorica és napraforgó szá­rának betakarítását minél előbb, le­hetőleg szeptember 30-ig e'végezzék, hasonlóan érjék el a gyorsan be­érő gyapot folyamatos szedését és be­adását, a cukorrépának az e’öírt terv szerint való kiszedését és beszállítá­sát, valamint a rizs veszteségmentes, gyors learaiását és eleséplését min­denütt időben elvégezzék. O Az őszi vetést jóminőségű, tiSz­"•tított és csávázott ■ vetőmaggal, jól elkészített talajba, minél előbb vé­gezzék el. Különösen gondoskodjanak arról, hogy az őszi árpa és az őszi ta­karmánykeverék vetésterületét, a terv­nek megfelelő arányban, mindenütt növeljék meg. A kenyérgabona vetését mint a tervtörvényben meghatározott kötelezettséget, a községenként előírt arányban minden gazdaságban telje­sítsék. O A vetés mellett már most kezd­* jék meg az őszi íné'vszántást, elsősorban azokon a területeken, ahol a jövő évben gyapotot és más ipari növényeket termelnek. El kell érni, hogy a jövő évi gyapotföldeket októ­ber közepéig, amellett a többi, a ta­vaszi vetés alá kerülő terü'elekct is minél korábban felszántsák. A termelőszövetkezetek, a gép­• állomások, az állami gazdaságok vezetői és dolgozói szervezzék meg úgy a munkát, hogy mind a behordás, mind a szántás és vetés munkájában példát mutassanak. Érjék el, hogy az őszi mezőgazdasági munkák során mi­nél nagyobb területen alkalmazzák a fejlett agrotechnikai módszereket és minden rendelkezésre álló munkaere­jük, igaerejük, gépeik felhasználásá­val és a munkaidő teljes kihasználá­sával az őszi munkákat minél koráb­ban befejezzék. A gépál1 omások tart- sák legfőbb kötelességüknek, hogy a termelőszövetkezetek munkáját min­den gépi erejükkel és a munkaszerve­zés fejlesztésével segítsék. CT A mezőgazdaság minden dolgo- zója — az őszi munkák jó el­végzése mellett — tartsa szem előtt, hogy az állam iránt fennálló beadási kötelezettségének maradék­talan és időben való teljesítése tör­vény és hogy a kötelezőn felüli be­adás hazafias kötelesség s egyben sa­ját érdeke is. Ezért az őszi betakarí­tás meggyorsításával együtt fokozni kell a beadás ütemét, s különösen biz­tosítani ke’l a kukorica gyors beadá­sát. A megyei, járási, városi, köz- • ségi tanácsok — mint az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtásá­ért felelős he.li-' szervek — javítsák meg a munka irányítását, szervezését és fokozzák az ellene 'st. Az őszi munkák nagy és nehéz feladatainak végrehajtása során jelentkező nehéz­ségeket — lemaradást és hiányosságo­kat — elsősorban közvetlen gyakor­lati .segítségükkel és a helyi erők moz­gósításával küzdjék le. A Minisztertanács felhívja a mező­gazdaság minden dolgozóját, a ter­melőszövetkezetek tagjait, a gépállo­mások és az állami gazdaságok dolgo­zóit. a községek, n járások és a me­gyék tanácsait, továbbá a társadalmi szervezeteket, hogy szélesítsék ki az őszi mozögadasági munkák e'végzésé- ért megindult vcrseüymozgalmat és keljenek versenyre a betakarítás, a szántás és a vetés mic'"bbi befejezé­séért. A falu minden dolgozóját töltse el az a tudat, hogy az őszi munkák jó elvégzésével az ötéves terv sikeres megvalósítását és békénk megerősíté­sét segíti elő. Sürgősen meg kell javítani megyénk tej begyűjtési eredményét! Megyénk tejbegyüjtési eredménye ebben a hónapban ismét súlyosan visszaesett. Előírásainknak, napi ter­vünknek csupán 33 százalékát telje­sítettük. Hogy a megye dolgozóinak tej szükségletét biztosítsuk, a szom­szédos megyék területéről kell tejet hoznunk. A helyzetet persze ez nem oldja meg. Végeredményben a tejet máshonnan vontuk el és ezze[ meg­bontottuk a tervfegyelmet. Üzemi dolgozóink, akik normáju­kat, tervüket 100 százalékig, sőt igen sokan közülük azon felül telje­sítik, jogosan elvárják, hogy ehhez hasonlóan a dolgozó parasztok is feltétlenül teljesítsék kötelezettségü­ket. Dolgozó parasztjaink egy része azonban nem ismerte fel a pontos tejbeadás nagy jelentőségét. A gyenge beadás miatt a felelősség mindenek­előtt a helyi tanácsokat terheli ame­lyeknek a begyűjtési munkájában nagyfokú lazaság mutatkozik. Elha­nyagolják a tejbegyüjtési, ez az oka annak, hogy megyénk országosan az utolsók között kullog. Népnevelő munkával, az állami fegyelem meg­szilárdításával, a törvényes intézke­dések alkalmazásával ki kell küszö­bölni ezt a súlyos hibát. A lemaradt községek tanuljanak ®z élenjáróktól. Fügödön a tanácselnök jő felvilá­gosító munkájának hatására a tej- begyüjtés egyik napról a másikra 58 literről 180 literre emelkedett. Homrogdon Soltész Ferenc a szövet­kezet ügyvezetője személyesen muta­tott példát, előírásának kétszeresét teljesítette és Így érte el, hogy a község napi tejbeadását 40 literről 120 literre emelte. Igen jő munkát végeznek Ruda- bánya község tanácstagjai. Egytől- egyig teljesítik beadásukat, rendsze. rés kapcsolatot tartanak fenn a te- héntartő gazdákkal. Egyes községi tanácsaink azonban elítélendő megalkuvó magatartást tanúsítanak. Elnézőek a kulákkal, az ellenséggel szemben, az Is előfor­dul, hogy jogosulatlanok részére ad­nak tejkiutalást. A község tervével nem törődnek, nem tudják, hogy községükben kik azok, akik nem teljesítik a tejbeadást. Tűrhetetlen ez a magatartás! Min­dent el kell követni, hogy az ilyen községekben a legsürgősebben meg­változzék a helyzet! Községi taná­csaink hassanak oda, hogy minden dolgozó paraszt felismerje kötelezett, ségs teljesítésének fontosságát, — azt, hogy a tejbeadást is törvény Írja elő — végre kell hajtani! A SZAAMI NÉP ÚJ ÉLETE Roscs'n, az Izvesztija tudósítója írja: — A Kola-félszigeten élnek a szaamik, az orosz sarkvidék őslakói. Ré­gebben nomád életmódot folytattak, rénszarvetpte- nyésztéssel, halászattal és prémvadászattal foglal, koztak. — A szaamik a szov­jet hatalom éveiben lete. lepültek, a sarkvidéken kolhozokat alakítottak- Rendes házak állnak most ott, ahol valamikor a szaamik nyirkos és sö­tét sátrakban, nomád kunyhókban éltek. A kolhozparasztok házainak helyi villanytelepek szol­gáltatják az áramot. A halászatot gépesítették. A halászati eredmények a réginek húsz-harmincszo­rosára emelkedtek. A le­gelőkön a rénszarvasok­nak karámokat építettek. A pásztorok kényelmes szállásokat l^aptak. A vi­dék lakott helyein klu. bokát, olvasótermeket, könyvtárakat nyitottak, kultúrcsoportókat szer­veztek. Sok telepen rá. dió is van. Jokanygában, az Iszkra kolhoz állatte­nyésztő farmjain villa­mos fejőgépeket, önmű­ködő állat-itatókat alkal­maznak. 1950-ben az Iszkra-kolhoz jövedelme több mint egymillió ru­bel volt. Tanulási versenyre hívta apa a fiát Hát hete kezdődött meg Berentén az építőipari dolgozók esti technikumának előkészítő tanfolyama■ A tanfolyam elő­készítette a dolgozókat az október 1-én kezdődő esti technikum sikeres elvégzé­sére. A tanfolyam vizsgája egyben fel­vételi vizsga is volt. A 40 hallgató közül mindössze csak hárman nem jeleltek meg a vizsga követelményeinek. Ök a technikai minimum tanfolyamain képez­hetik magukat tovább, A vizsga jó eredményei bizonyítják, hogy a tanulók szorgalma, az előadó ta­nárok jó munkája meghozta gyümölcsét. 37 dolgozó előtt nyílt meg a továbbtanu. lás tkja, akik —— továbbbi jó munka esetén — 4 év múlva az építő­ipar középkádereiként hagyják majd el a technikumot■ Az eredményesebbb tanu­lás érdekében a vállalat könyvtárral fel­szerelt tanulószobát rendez be a techni­kum hallgatóinak, a tanulók központi szállást is kapnak. A hallgatók töretlen szorgalommal ké­szülnek a tanévkezdésre s elhatározták, hogy az új iskolaépület felépítésében ök is résztvesznek. 300 ezer forintot fordít népgazdaságunk az új iskolára s a ta­nulók munkájukkal meggyorsítják épí. lését. Szántó Emánuel elvtárs, az iskola legidősebb hallgatója jó eredménnyel vizsgázott, most elhatározta, hogy tanulási versenyre hívja fiát, aki gépésztechni. kunti hallgató, ÍV agyon örülök — mond­ta Szántó elvtárs, — hogy olyan iskolában tanulhatok, mely a napi munkám mel­lett biztosítja a szakmai és elméleti to­vábbképzésem. „Munkával és tanulással építjük a szocializmust!" — ez a bereutet techni­kum hallgatóinak jelszava. Németh László; Értekezlalet tartanak ma a gépállomások politikai felelősei Megyénk gépállomásainak politikai vezetői ma déelött 0 órakor értekez­letre gyűlnek össze Miskolcon, a gép­állomások mogyCi központjában, hogy megtárgyalják azokat a feladatokat, amelyek az elkövetkezendő időkben a gépállomások dolgozóira várnak. Az értekez’et sok segítséget fog nyújtani a gépállomásoknak ahhoz, hogy a nép által rábízott feladatoknak minden­ben eleget tegyenek, időben teljesít­sék. sőt túlteljesítsék őszi szántás- vetési tervüket. Tiltsák el 3 száguldó mólóiosoka', távoiiisák el a kőrakásoka! a vasgyári kerékpárúul Hároméves tervünk egyik ajándéka volt a Diósgyőrvasgyárhoz vezető kitűnő beton-kerékpárút, amely ké­nyelmes közlekedést, emellett idő­megtakarítást jelent kerékpáron járó dolgozóink számára. Hálásak is érte a Pártnak, népi demokráciánknak. A sok jé mellett rá kel| mulat- nunk olyan hiányosságokra is, ame­lyeknek sürgős kiküszöbölését kér­jük. Az útszakasz minden kereszte­ződésénél szinte kiabálva hirdetik a feliratok: „Csak kerékpárosoknak". Mégis azt tapasztaljuk, hogy a ke­rékpárúton veszettül száguldoznak a motorkerékpárosok, akik összeté­vesztik a kerékpárutat a versenypá­lyával. Nem egy esetben előfordul, hogy a kerékpárosok egymásnak haj. tanak, amikor gyorsan kitérnek a motoros útjáből, hogy — el ne gá­zolja őket. Más baj is van, ami kerékpáron közlekedő dolgozóink testi épségét veszélyezteti. A Szinva medrének burkolására szolgáló kockaköveket a kerékpárúton tárolják, holott a Pa- takkal ellenkező oldalon bőségesen volna tároléhely. Ezek a kövek már egy éve ott hevernek, akadályozzák a kerékpárforgalmat, elég sok eset­ben történik meg, hogy a kerékpá­rosok a kőrakásnak hajtanak és sé­rüléseket szenvednek. Ez történt Markocsány Ferenc kiváló szak­munkásunkkal is, aki fején és kar­ján súlyosan megsérült. Fej kell vetni a felelősség kérdé­sét, ki a hibás azért, hogy ezeket a köveket egy év óta az úttesten tárolják, egy elég hosszú szakaszon és ezzel fokozzák a baleseti veszélyt. Az Eszakmagyarország útján kér­jük a rendőrséget, rendszabályozza meg a száguldó motorosokat és az illetékes vállalatot, hogy a kerék­párúiról távolítsa e! a közlekedést akadályozó betonkockákat. BOROS GÉZA biztonsági megbízott, (3010. sz. Vállalat) Villám A SzOT Megyei Tanáéba pénte kon dé’utánra megbeszélésre hívta össze az egyes szakszervezetek törüle ti bizottságainak kultúrnevölési fele* "seit, hogy megtárgyalják a ismeretterjesztő löinegpropagar.da előadások szervezésének és lebonyolításának feladatait. A megbeszélésen a 11 meg­hívott közül csak 4 jelent meg, távolmaradt az építőmunkás-ok, avasutasok, a postások, a közlekedési és szállítási dolgovók. a művészeti dolgozok, a ke­reskedelmi és pénzügyi dolgozók illetékes kultúrnevelési felelőse. hz nem­csak súlyos fegyelmezetlenségük jele, hanem arra is mutat, hogy elítélendő módon lebecsülik az ismeretterjesztő előadások jelentőségét! Rabszolga munkaviszonyok Titó Jugoszláviájában Az Otecsesztvan Front „Rabszolga­viszonyok Titó Jugoszláviájában" cí­mű cikkében megállapítja, hogy a titólsfák az amerikai—angol imperia­listák rendelkezésére bocsátották Ju­goszlávia legfontosabb iparvállalatait, erdőit és bányáit, mindezért azonban még annyi „kölcsönt" sem kaptak, amennyi néhány amerikai hadosztály fenntartására szükséges. Az amerikai—angol zsotdban álló titóisták a legembertelenebb módon kizsákmányolják a jugosz'áv dolgozó­kat. A béreket leszállítják és a dolgo­zókat a legembe rtelenebb büntetések­kel sújtják. A munkaviszonyok a gyá­rakban bányákban, erdőkben, gazda­ságokban semmivel sem jobbak, mint egy gyarmati rabszolgaságban élő ál­lamban. A titóisia távirati iroda arról pa­naszkodik, hogy a ,,Giava Zeta" erő­mű termelési terveit nem teljesítették, de kénytelen megírni azt is, hogy .ennek legfőbb oka a gyenge táplál­kozás. a rossz munkaviszonyok és az alacsony bérek". A bányászok helyzete sem jobb a t öbbi ipari dolgozókénál. Azokban a bányákban, amelyek a háborús készü­lődés szempontjából fontosak, au—12 órás munkanapot Titőék — „normá­lisnak" tekintilk. Ezek a rabszolgamódszerek azon- .m ugyanúgy a munkásosztály ellen­állását erősítik, mint a kegyetlen Gestapo-terror és a gazdasági élet nyílt kapitalista átszervezése. A gyár. mati kizsákmányolás alóli felszabadí­tásért a Titó-klikk ellen folyó harchoz naponta sokezer űjább, a néphez hű hazafi csatlakozik. Leleplezték, kizárták a befurakodott ellenséget és ügynökeit a sajószentpéteri „Kossuth*4 termelőszövetkezet tagjai A sajószentpéteri „Kossuth“ ter­melőszövetkezet bőséges termést taka­rított be. A munkát pontosan, határ­időre elvégezték, pedig egy aratópárra 18 ho)d betakarítása jutott. I.elkes munkakedvük legyőzte a nehézségeket. Termésük nagyon szép — 18 és fél va­gon gabonát csépeltek el. A jövede­lemből bőven jut a tagságnak, sőt ser­téstörzsük vételárára is befizethették már a törlesztést. Jó munkaszervezésüket, szorgalmu­kat bizonyítja, hogy az aratási időben is módot találtak arra, hogy fe'épít- senék egy .szénporos tóglaégető ke­mencét. A kemencében egyszerre 25 ezer da­rab téglát égétnek ki. Messzemenő tervei vannak a csoport tagjainak. Sa­ját erejükből gazdasági épületeket, há­zakat akarnak építeni maguknak, mégjobban megakavják gyorsítani elő­rehaladásukat. A munka mfigjavulása, a sok szép eredmény annak köszönhető, hogy le­leplezlek és eltávolították a csoport­ba befurakodott ellenséget, Lubiícsá- kot, akiről kiderült, hogy 200 holdas bérlő volt valamikor. A kulákok azóta sem nyugodtak, újabb kísérletet tettek a csoport bom­lasztására. Üveges Balázs, az ellenség ügynöke, arra akarta rávenni a csoporttagokat, hogy szakítsák ketté a termelőszövet­kezetet, Mikor ezt a kártevő kísérle­tet visszaverték, más utón próbálko­zott. az ellenség. Aljas rágalmakat in­dítottak el a szövetkezet legjobb dol­gozói, olyanok el]en, akik megérde­melten szereztek lgá r sok munkaegysé­get. hiszen több éjszaka is dolgoztak a hehordásnál. Hazug vádakat emel­lek ellenük, majd a csoport elnökét és az üzemi pártszervezet titkárát akar­ták lejáratni sötét rágalmaikká.!. Szán­dékuk azonban kudarcot vallott. A legutóbbi csoportgyülésen leleplezték és kizárták a kulákok ügynökeit: Makranci Lajost. Nagy Tmrét és Far­kas Jenőt. Az ellenség ügynökeinek kizárásá­val a csoport tovább erősödött. Teljes mértékben megszilárdították a cso­portban a munkafegyelmet, a tagság szorosan összefog, hogy egyesült erő­vel, akarattal újabb sikereket harcol­jon ki. Domonkos István miskolci Járási Tanács mezőgazdasági I osztálya. Az őszi munkák sikeres elvégzésére versenyT kezdeményeztek a zalkodi dolgozó parasztok A gabonabe gyűjtés melleit nagy gondot kell fordítani az őszi kapások betakarítására, valamint az őszi szánt ás-vetés gyors és jő elvégzésére. En­nek sikere érdekében a zalkodi dolgozó parasztok versenyre hívták a sáros­pataki járás valamennyi községét. Vállalták, hogy a napraforgó szedését szeptember 28-ra elvégzik és a szárat 5 nap alatt betakarítják. A rozs­vetést szeptember 25-ig fejezik be, a burgonya betakarításával október 16-ra elkészülnek; őszi vetéstervüket október 15-ig tetjesirik. Vállalták, hogy minden őszi kalászost műtrágyával és géppel vetnek el a kukorica törésével legkésőbb október 25-ig végeznek. A cukorrépa szedését legkésőbb november 5-íg befejezik. Az őszi vető szántást október 15-ig, az őszi mély­szántást 40 százalékban gépi, 60 százalékban igaerővel november 15-ig el­végzik. AKIKRE JOGGAL BÜSZKÉK A MUHI DOLGOZÓ PARASZTOK Szépen elrondezték az árukat a mu­hi földmüvesszövetkezet helyiségében. Asszonyok válogatnak a pulton az ipar­cikkek között — „C“ jegyes áruutal- ványra vásárolnak. Ott van közöttük Kozma Istvánné is, aki ruhaneműt akar vénni. Milyen összegre szól az áruutalványa? — Ezerkettőszáz forintra — vfila- szo’j«, örömmel és büszkén. Gép alól- vitték a terményt a szö­vetkezeti raktárba, ,C" jegyre is adtak el bőven. J61 jártak, sok mindent vásárolhatnak a kapott utalványokra. Van választék bő­ven a földművesszövetkezeti bolt­ban. A faluban sokan követték példáju­kat. Muhi község do’gozó parasztsága j°ggal büszke azokra a dolgozó pa­rasztokra. akik a napokban vették át a tanácshá­zán lelkes ünnepség keretében a ió beadási teljesítésért kapott kitün­tetést. Hegedűs Bertalai és Heiszman Lajos díszoklevelet kapott. Példamutatásul és a példa követésének eredménye, hogy az egész község kieme’kedik a begyűjtési versenyben. Örömmel, büszkén beszélnek erről a falu dolgozói. — Helyesen tettük, hogy felesle­geinkből is beadtunk — mondja Koz­ma. József kisparaszt. Tudtuk, milyen fontos a beadás gyors teljesítése és túlteljesítése. Ami felesleg gabonánknak az ál­lami raktárban van a legjobb helye mi meg élvezzük a sok kedvez­ményt, amit a túlteljesítésért kap­tunk. így beszél Kovács István is, aki már hozzáfogott az őszi szántáshoz. Készíti az ú.j mag ,jő ágyát, hogy jö­vőre még jobb termést, érjen el. A termelőszövelkezeti mozgalom fejlesztésében is eredményekkel dicsekedhetnek a falu dolgozói. A napokban tartotta alakúié üléséi a termelőszövetkezeti csoport. Muhi községben is egvre többen ismerik fel, hogy csak közös gazdálkodással lehet igazi nagy eredményeket elérni, csak a termelőszövetkezeti gazdálkodás út­ján juthatnak el az új, nagyon boldog élethez. Anrlő Miklós levelező. Mm,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents