Észak-Magyarország, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-17 / 191. szám

Állami gazdaságaink feladatai a szocialista mezőgazdaság építésében A SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁG építésének főútja, akárcsak annak idején a Szovjetunióban, nálunk is — a termelő', szövetkezetek útja, amelyen az elapró. zott kis- és középparaszti gazdaságok százezreiből az önkéntes szövetkezésen alapuló gépesített nagyüzemi gazdálko­dásra térünk át. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez olyan üzemek kellenek, mint a gépállomások, amelyek lehetővé teszik a dolgozó parasztok szá­mára az új technika, a nagyteljesítményű mezőgazdasági gépek tömeges és gazda, ságos alkalmazását, könnyebbé teszik a mezőgazdasági munkákat. Olyan üzemek kellenek továbbá, mint az állami gazdaságok, amelyek fejlett árutermelésükkel, termelvényeik minő­ségével, magasfokú gépesítésükkel, szer­vezettségükkel és jövedelmezőségükkel elóljámak a nagyüzemi mezőgazdasági termelésben, a szocialista építő munkában. Sztálin elvtárs a Bolsevik Párt XVI, Kongresszusán az állami gazdasá­gok szerepét a szocialista nagyüzemi me. zőgazdaság létrehozásában így határozta meg: „Előljárnak a szovhozok, mint a falu. régi rendje átépítésének faltörő ko­sai, utána nyomul a kolhozok sokasága, mint a falu új mozgalmának támasz, pontjai, e két rendszer egyesített mun­kája teremti meg a feltételekéi a Szov­jetunió területének teljes kollcktivizálá. sáhozü Mi a legfőbb, legelső követelmény az állami gazdaságokkal szemben? Az árutermelés szüntelen emelése, minél nagyobb mennyiségtű s minél ol­csóbb mezőgazdasági áru termelése. Ez a főfeladat következik abból a törvénysze­rűségből, amit Sztálin elvtárs így hatá­rozott meg: A szovjet hatalom nem támaszkodha­tni vég nélkül, túl hosszú ideig két kü­lönböző alapra; a legnagyobb méretű szocialista ipar alapjára és a legaprózot- labb és legelmaradottabb, kevés árut tér. rnelö parasztgazdaságok alapjára, A nép­gazdaság e kettőssége azzal jár, hogy a kisárulermelő parasztgazdaság egyre ke- vésbbé képes kielégíteni a bővített újra­termelés révén gyorsan fejlődő szocialista ipar nyersanyagszükségletét és a mind. jobban növekvő élelmiszerfogyasztást A parasztgazdaságok jellemző vonása, — mint Sztálin elvtárs hangsúlyozta, — hogy nem képesek a technikát, a gépe. két, a traktorokat, az agronómia vívmá­nyait kellő módon felhasználni, kevés árut termelnek a piacnak. Ez az oka an­nak a veszélynek, hogy a város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság között sza­kadás áll be. Ez az oka annak, hogy a mezőgazdaságot serkenteni kell, azaz hozzá kell idomítanunk iparunk fejlődési üteméhez. A mezőgazdaság csak így se­gítheti elő iparunk továbbfejlesztését, ami előfeltétele a mezőgazdaság gépesí- tésének. ÁLLAMI GAZDASAGAINKNAK fel­adata, hogy elősegítsék ja szocialista át­szervezés időszakában a megfelelő mező. gazdasági tartalékok előállítását, amelyek nélkül nem lehetünk meg Mindezeket a feladatokat a kapitalista elemek fokozot­tabb kiszorításával kell végrehajtanunk Ez egyre élesebb harcot követel a falusi kizsákmányolókkal, a kulá kokkal, az ősz. tályellenséggel szemben. Éberen kell őr­ködni, mert az ellenség ebben a harcban igyekszik termelési és ellátási nehézsé­geket okozni. Számos példával lehetne alátámasztani megyénk viszonylatában is. hogy milyen fondorlatos módszerekkel igyekeznek gátolni a többtermelést, a begyűjtés teljesítését. Állami gazdaságaink minden dolgozójának éberen kell őrköd­nie, le kell lepleznie a nyíltan, vagy burkoltan kártevő ellenséget. Állami gazdaságainkról Rákosi elvtárs a II. Kongresszuson a következőket moll. dotta: „Ők lesznek a szocialista mező- gazdaság mintabirtokai, melyek nemesí­tett vetőmaggal és fajállatokkal támogat, jók a mezőgazdaságot, új kultúrák, új termelési módok kikísérletezésével, meg­honosításával és elterjesztésével gyorsít, ják mezőgazdaságunk további fejlődését és jól működésük esetén hatalmas segít­séget nyújthatnak, különösen az átmenet idején a fiatal termelőszövetkezetek meg­erősödéséhez és felvirágzásához Állami gazdaságainknak tehát megyénk területén is mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben a fejlettebb nagyüzem gyakorlati példájával, minő. ségi támogatással kell segítenie a terme­lőszövetkezetek gazdasági megszilárdítását. Mindezekből a feladatokból világosan következik, hogy állami gazdaságainknak jó barátságban, segítő jó viszonyban kell lenniök a termelőszövetkezeti csoportokkal s a körülöttük lévő egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal. Teljesen új viszony ez, olyan, amilyen a kapitalista mezőgaz­dasági nagyüzemekben sohasem lehetett. Éppen ezért az állami gazdaságok min­den dolgozójának szocialista szellemben is kell nevelkednie; példát kell mutatnia a tszcs-szervezésben is azzal, hogy ha földje van, elsősorban ő tegye magáévá a tszcs.be való belépés gondolatát. Csa­ládtagjaival együtt csatlakozzék a cso­porthoz, utána pedig végezzen felvilágo­sító munkát az egyénileg dolgozó parasz­tok között és győzze meg őket a nagy üzemi gazdálkodás előnveiről, fölényéről. HOGYAN TEL.IESITIK feladataikat a megyénkben lévő állami gazdaságok. Tagadhatatlan, hogy értékes eredmé. nyeik vannak mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés terén. Zöldségfé­leségekből különösen jelentős mennyisé­geket termeltek állami gazdaságaink, s a Mezőkert terheli a felelősség, hogy nem szervezte meg kellően az értékesítést. Előfordult, hogy megvették az uborkát, aztán vis-za eladták a gazdaságnak, hogy etesse meg a jószággal. Ez — igaz — azért is történhetett meg, mert a gazda­ságok árui néha már idény után kerül­tek piacra. Értékes eredmény, hogy állam! gazda­ságaink 150 vagon terményt ajánlottak fel „C” vételi jegyre és kb. 1000 vagon­nal szállítanak le különböző helyekre ka­lászos vetőmagot. A növényápolásban s az aratásban egyaránt voltak értékes teljesítések. Ugyanígy a cséplésnél is, különösen ott, ahol bátran, okosan al­kalmazták a Bredjukféle szovjet gyors, cséplési módszert, 200—300 mázsa ter­ményt csépelnek el naponta egy-egy cséplőgéppel ezeken a helyeken. Vannak kiváló brigádok és munkacsapatok, ame. lyek állandóan túlteljesítik a normát. Vannak élenjáró gazdaságaink, ahpl nagy gondot fordítanak mind a politikai, mind a gazdasági nevelő munkára, a ha. tározatok végrehajtására. UGYANAKKOR MEG KELL AZON­BAN AZT IS MONDANUNK, hogy ál­lami gazdaságainknak megyénkben még sokat kell dolgozniok, hogy fontos sze­repüket betöltsék. Igazolja ezt a félévi elszámolás, amelyből kitűnik, hogy gaz­daságaink egy része még mindig igen drágán, magas önköltségi áron termel, amiben nagy része van a pazarlásnak is. Egyes állami gazdaságoknál laza a mun. kaíegyelem, nem használják ki a meglévő munkaerőt, emiatt vah aztán az elmara­dás a növényápolásban, a hordásban, cséplésnél. Sokkal több gondot kell for­dítani állami gazdaságainknak a gyakor­lati példamutatásra, a tervek teljesítésére. Biztosítani kell a soronlévő munkák ide­jében való elvégzését, most a még ara. tatlan növényféleségek gyors begyűjtését, a kalászosok elcséplését augusztus 18 ra. Meg kell erősíteni a felelős egyszemélyi vezetést, meg kell szilárdítani a munka- fegyelmet egyfelől a dolgozók között vég­zett állandó politikai, nevelő munkával, másfelől a normalazitók és bércsalók fe­lelősségre vonásával s az állami gazda, ságokba befurakodott ellenség leleplezé­sével és eltávolításával. Csakis így' vál­nak képessé gazdaságaink minőségi fel­adataik jó teljesítésére. így tudják nö­velni a termelőszövetkezeteknek nyújtott tényleges segítségüket. Igv lesznek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyakor­lati iskolái, egész mezőgazdaságunk fej­lesztésének erőforrásai. PALÓCZT ISTVÁN, Megyei Pártbizottsáie. mezőgazd. oszt. pol. munkatársa I amerl^i Icépvlsel^ház hiiliigyi bizottsága közzétette jelentését a Jöicsiirüs biztonsági“ törvényjavssiairöl A képviselőhöz külügyi bizottsága je­lentést tett közzé az úgynevezett ..köl­csönös biztonsági“ törvénytervezetről. Ez a törvénytervezet 7.848 750.000 doh lárt irányoz elő a folyó pénzügyi évben az USA csatlósainak katonai és gazda­sági ,,segélyezésére“. A törvénytervezet 6.363.000.000 dol­lárt juttat az európai, 590 milliót a közelkeleti és afrikai, 778,750.000 dol­lárt az ázsiai. 62 milliót a latin-ameri­kai országuknak és külön 50 millió dollárt irányoz elő stratégiai anya­gokra. A törvényjavaslat központi szerv lé­tesítését tervezi és ennek vezetőjét a szenátus jóváhagyásával Truman fogja kinevezni. Takarmánygabonáitól túlteljesítette C-beadási tervét is - szabadon szállíthat a piacra Mezöcsát, Tiszabábolna és Muhi község Mezöcsát, Tiszabábolna fa Muhi község dolgozó parasztjai jelentős mennyisógeket szállítottak be a föld- művesszöveíkezeti raktárakba takar­mánygabona feleslegeikből. Mind a három község teljesítette, sőt túl is teljesítette takarmánygabonából C be­adási tervét. Ennek alapján az Élel­mezési Minisztérium a vonatkozó tör­vényerejű rendelet értelmében M.ező- csát, Tiszabábolna és Muhi községnek engedélyezte a szabad piaci szállítást. Járásainkban megélénkült a be­gyűjtési verseny. A legutóbbi érté­kelés szerint a járások a következő­képpen állanak. 1. Mezőkövesdi járás 2. Mezőcsáti járás 3. Tokaji járás 4. Sátoraljaújhelyi járás 5. Kiesei járás 6. Miskolci járás 7. Putnoki járás 8. Ózdi járás 9. Szerencsi járás 10- Abaújszántői járás 11. Sárospataki járás 12. Szakszói járás I 13. Edelényi járás 14. Encsi járás A. ^Minisztertanács vandorzászlajáért folyó versenyben harmadik a Diósgyőri Gépgyár Á vaskohászati Iparágban a sorrend: 1. Diósgyőr, 2. Borsodnádasd, 3. Ózd Alkotmányunk ünnepének közelcdté- vel egv’re erősödik a küzdelem a Mi­nisztertanács kitüntető vándorzászlajá­nak megszerzéséért. A kolió- és gépipari, valamint bánya- és energiaügyi minisztériumok a szak- szervezetekkel egyetértésben értékelték a verseny negyedik szakaszának ered­ményeit. Június óa július hónapok, va­lamint augusztus hónap első 10 napjá­nak termelési eredményeiből megállapí­tották, hogy a versenyben jelenleg 1. A kisterenyei szénbányák déli-ak­na üzeme; 2. A Fémára és szerszámgépgyár. 3. A DIMÁVAG Diósgyőri Gépgyár. 4. A Hungária vegyiművek. 5. A Budapesti TüzáJlóanyaggyár. 6 A dorogi erőmű. A vaskohászati iparágban a MÄVAG Kohászati Üzemek meg. előzték az Ózdi Kohászati üzeme­ket, valamint a Borsodnádasdi Le­mezgyárat. A Diósgyőri Kohászati Üzemek tóijes termelési tervüket június hónapban 100 százalékra, az augusztus első 10 nap­jára eső részből finomhengerelt áruban 112, nemesacél kovácsolt áruban 115, egyéb kovácsolt áruban 105.2, vasönt. vényben 100.2 százalékra teljesítették te’rvüket. Augusztus első 10 napjában lemaradás mutatkozik acélnyersvas gyártásban; váltógyártásban, osavar- áru gyártásban, elektroacélban és martinacélban. Az Alkotmányunk tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalások nagy részét már teljesítették, jó munkát vé­geztek a III. számú Martin kemence át­építése során. A kemence építését erede­tileg 120 napra tervezték, de a dolgozók ellentervet készítettek és végeredményben 53 nap alatt épí­tették fel a kemencét. A kemenceépítés csökkentett határidejé­nek korábbi teljesítésével 2640 tonna acélnyersvas többtermelésre adtak lehe­tőséget a kemeneeépítő dolgozók. Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói eddig az élvonalban küzdöttek a Minisz. tertanács vándorzászlajáért folyó harc­ban, az utóbbi betekben azonban lema­radtak. Július hónapban teljes termelési tervüket 97.2 százalékra teljesítették, au. gusztus hónap első 10 napján pedig csak egyik üzemük teljesítette teljesen a 10 napra eső tervelőirányzatot. Nagyobb lendületet kel! adni a munkaversenynek, hogy hiányosságaikat leküzdbessék. A vaskohászati iparágban 2. Borsodnádasdi Lemezgyár, 3. Ózd. A gépgyártó iparban a verseny má­sodik helyezettje a Diósgyőri Gép- gyár„ A bánya- és energiaügyi minisztérium jelentése szerint az érc- és vegyesbányá­szatban az első helyet továbbra is a ru- dabányai vasércbánya tartja. A szénbányászatban a mostani értékelés szerint a leggyengébb az Ózdi Szénbá. nyák királdi üzeme, amely sem július­ban, sem augusztus első 10 napjában ,nem teljesítette tervelőirányzatát,. A közlekedés, és postaügyi minisztéri­um jelentése szerint a vasútvontatásban a második he­lyen a miskolci fűtöház áll. A vasúti műhelyi szolgálatban a Mis. kolci Járóműjavító a harmadik. A vas- útforgalomban a diósgyőri állomás, a személygépjármű közlekedésben a mis­kolci Gépkocsiközlekedési Vállalat az utolsó helyen áll. Szemán Erzsébet mándoki traktoroslány felhívása: Vasárnapi egésznapos csépléssel készüljünk .Alkotmányunk ünnepére! Szemán Erzsébet, a mándoki gépállo­más traktorosa, akinek neve már ismert az ország dolgozói előtt, amióta tavasz- szal viharkabátjával takarta le traktorát, s úgy szántott tovább a zuhogó esőben — jó munkát végez a cséplés során is. Jelentősen megközelítette augusztus 20-i vállalását: a vállalt 50 vagonból máris több mint 44-et elcsépelt, tarlóhántási és közép.mélyszántási eredményeit átszámít­va pedig máris teljesítette vállalását. Szemán elvtársnő és munkacsapatának vezetője, Csonka elvtárs négy nappal Alkotmányunk ünnepe előtt felhívással fordult az ország cséplőtraktorosaihoz és valamennvi cséplőmunkacsapathoz ,.Cséplési tervünk 191 százalékánál tartunk, a tarlóhántás és középmély­szántás beszámításával 243 százalék­nál — mondja felhívásuk a többi kö­zött. Azonban még többet akarunk elérni, még többel akarjuk bebizonyí­tani az országnak, hogy 50 vagonos vállalásunk nem volt puszta Ígéret. teleiére felajánljuk, hogy 19-én, va- sárnap egész nap csépelünk, hogy ez­zel is meggyorsítsuk a cséplést és előrevigyük a dolgozó parasztok ga- bonabegyiijtési versenyét.“ A felhívás hangoztatja, hogy ha az ország sok­ezer cséplőgépe kihasználja a kettős ünnep első napját — amelyet tudva­lévőén másnap az Alkotmány ünnepén pihenőnap követ — sokezer vagon ga­bona elcséplésével járulhat hozzá a begyűjtési verseny sikeréhez, orszá­gunk s ezzel a béketábor erősítéséhez* „Ha jól dolgozunk és sokezer cséplő- traktoros és munkacsapat követi pél­dánkat, jelentősen meggyorsíthatjuk a begyűjtési verseny ütemét, Ezért fel­hívunk mindnyájatokat, kövessétek példánkat! Vasárnap egésznapos csép­léssel, eddigi eredményeink túlszár­nyalásával készüljünk Alkotmányunk ünnepére" — fejeződik be Szemán Erzsébet gépvezető és Csonka József Ezért Alkotmányunk ünnepének tisz- i munkacsapatvezető felhívása. Fasiszta bombamerénylet az Osztrák Kommunista Párt egyik helyisége ellen Az Osztrák Kommunista Párt egyik kerületi szervezetének helyiségében, Bécs. ben, bomba robbant. Ezzel kapcsolatban az Österrichische Volksstimme ezt írja: Kétségtelen, hogy ez ugyanazoknak a fasiszta provokátoroknak műve, akik an­nakidején bombát dobtak az Osztrák Kommunista Párt központi bizottságának épületébe és könnyfakasztó bombákat dobáltak az antifasiszta filmek bemuta­tásakor. A fasiszta banditák ezeket a provokációikat azért hajthatják végre, mert a belügyminisztérium nem hoz eile* nük semilyen intézkedést. Párisban Is folytatják a fasiszták... A merényletet autós banditák követték el, akik a ház előtt elhaladva dobták bőm. bájukat a kirakatba, majd elmenekültek. Ugyanez ellen a könyvkereskedés ellen mér 1947 októberében is követett el merényletet az egyik degaulleista pártcso. port. A mára virradó éjjel fasiszta merény­lők bombát dobtak a Francia-Szovjet Baráti Társaság IV. kerületi könyvkeres­kedésébe. A bomba a helyiséget súlyosan megrongálta, a légnyomás pedig a közeli házak ablakait betörte. Emberéletben nem esett kár, de az anyagi kár többszázezer frankra tehető. Tito további fegyverszálfítmányokat és hiteleket kért az USA-tól Mody USA szenátor Spofforddal, az Eszakatlanti Egyezmény tanácsa ál­landó bizotságának elnökével és több amerikai katonai szakértővel Belgrád- ban tartózkodik, ahol tanácskozást folytatott Titoval. A tanácskozáson Tito további fegyverek, lökhajtásos repülőgépek, tüzérségi és páncélos fel­szerelés szállításút kérte az amerikai­aktól. Ezenkívül 225 millió dollár köl­csön nyújtását kérte a Nemzetközi Banktól, amely összegért az USA szá­mára stratégiai fontosságú nyers­anyagok szállítását ajánlotta fel.

Next

/
Thumbnails
Contents