Észak-Magyarország, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-14 / 188. szám
z ÉSZAKMAGYARORSZÁG Kedd, 1951. augusztus hő 14. ,Á newyorki irodalmi piac hírei” I fllimiítfllC A „REITER” című amerikai krilikai.irodalmi folyőH Difii <UIUó -Cl irac egyik rovatának címe: „A newyorki piac jb hírét, Ebbal tud jak meg az írók, hogy a kiadók milyen I bL követelményeket támasztanak az irodalmi „árukkal' szem. ben. 388 fflSr Robert Ma skill, az „American Magazin” című nagy mim mW amerikai folyóirat egyik szerkesztője így határozza meg a kiadóvállalatok igényeit: „Az éleinek két oldala van: az egyik világos, a másik sötét, A mi lapunkat olyan elbeszélések érdekük, amelyek a \ Hugos oldaltól Írnak, ahol minden sze- rmesésen végződik... Örömmel fogadunk minden elbeszélést, még gyermekekről és állatukról szóló meséket is, jellé ve, ha az amerikai családok boldog éle. tét ábrázolják." Maskill tehát így gondolja: „Minél siuirabb az amerikai jelen, annál több hazugságot kell írni az „amerikai életfái máról”. A jugoszláv vasutasok növekvő ellenállása Tito fasiszta rendszerével szemín A jugoszláv vasutasoknak a titóista rendszerrel szembe ni növekvő ellenállására a jugoszláv fasiszta, sajtó be. ismeréseiből is következtetni lehet. Így például a Vjesnik eimii sRgrábi titóista Isp írja, hogy a, vasúti munkásuk és alkalma rőt tok tömeges meg. büntetése Jugoszláviában egyre nagyobb méreteket, ölt és mindennapos >en jelenséggé válik. Csupán a Zágrábban, Vinkoveibsn, Ivarlaváctm, Fiúméban és Ogu’inban működő 1*502 vasutas ellen 1951 első öt hónapjában 9443 fegyelmi eljárás indult. Ez azt jelenti, hogy az említett idő alatt minden vasutas ellen átlagban több mint egy eljárás indult PARTELET * A kommunista példamutatás eredményei szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén A terménybegyüjtés sikeres végrehajtása — nagyfontosságú harci feladat. PárSbizottságunk abban a tudatban indult ebbe a harcba, hogy minden szem gabonával a békefront - reánkesö szakaszát erősítjük. Az elmúlt évi terménybegyüjtés és az i-zidci tojásbegyüjtés tapasztalataiból okulva- nártbizottságunk mindenekelőtt felszámolta azt az opportunista álláspontot, hogy „minden simán, jól fog menni” — vagy „a terveket nem tehet végrehajtani”. Pártbizottságunk, bevonva a tömeg- szervezetek vezetőit, behatóan és részletesen megtárgyalta a begyűjtés kér. •lését, az előttünk álló feladatokat. Ugyanezt tették a községi kibővített párt. vezetőségi üléseken. Minden községbe egy.egy falu fele- löst felöltünk ki. Ö felelős a begyűjtésért, a tszcs.fejlesztés «munkájáért. A pártbizottság egy tagja Összefogja a falufelelősök munkáját. Velük hetenkint kétszer meg be. fiz amerikai és liszinanisia csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakítói! nemzetközi nööizoüság jelentése II. fejezet 'A Bizottság jfcrt 1’hGnjanban, a Koránt Képi PcrnnkTatikus Köztársaság jelenlegi ideigienes fővárosában. A háború előtt. Phenjannak 400.000 lakása volt. A városban sok nagy, modern tégla- és betonőpölat és korszerű lakás volt, amolyCK — amint ez az épületek nj»raáván*yaiból megál’a- pithaté — korszerű köszönti fűtéssel, valamint egészségügyi és tiszta* sági barontiezéfiscl vo&ak ellátva. A váltósban számos gyár is működött. A város. fő. iparit: a textil, lábbeli, élei műszer, dohán;/', szeszfőző és söripar, továbbá a műtrágyagyártás voife. Phenjan nagy épületei közé tartón- takt az Opera- és, Balaitszínház, 9 színház, 20 mozi, aa IMS után épült egyetem, 73 elemi iskola, 20 középiskola. 6 tóískcda. és 4 technikum. Ezenkívül PhaajaBhan 20 esti iskola, működött felnőttek számára és egy új, un.gy műegyetem, amely a háború kitörésekor máx csaknem teljesen elkészült. Pkenjan virítsa, ma egyetlen romhalmaz. A régi •város legnagyobb resse a föld színével egyenlő. Ifct-ott a hamu és a romoki között láthatók a szétrombolt Ivízr.fk cseréptetejének maradványai. Egytte modem épületeknek megmaradt a váza, tető, födém és lrözfalak nélkül. Más épületekből csak faltöredékok maradtak, amelyek csak jelzik, hagy itt valamikor ház állott. Az imént felsorolt épületeken kívül leromboltak sok templomot és rombadöDtötték az összes városi kórházakat. A Bizottság tagjai megtekintették o. legnagyobb városi elemi iskola romjait. Az iskola egyik belső falán ez a krétával írt angolnyelvü felírás látható: „A tábori tüzérség 77. ezrode számára lefoglalva“. A Bizottság a tanuk vallomása alapján megállapította, hogy a város S0 százalékát akkor rombolták le, amikor az amerikaiak kivonultak (fontos megjegyezni, hogy az amerikaiak hare, nélkül vonultak vissza és rendszeresen, tervszerűen rombolták szét a várost.) A rombolás ma. már valóban 10O százalékos — s a várost mégis tovább bombázzák. Azon a napon, amelyen a. Bizottság a városban tartózkodott, ötízben volt légiriadó. Ugyanezen a napon, nem messze attól a helytől, ahol a Bizottság tagjai a helyi szervezetek képviselőivel beszélgettek — 10 perces időközökben három, egy héttel azelőtt ledobott, időzített bomba robbant fel. \ lakosok elmondták a Bizottság tagjainak azt .is, milyen módszerekkel pusztították el az amerikaiak Phen- jant. A háború kezdete ótn, szüntelenül folynak a város elleni légitámadások. A január 3-i támadás volt az egyik leghevesebb és legbarbárabb lé- gi&kciő. Ezen a napon S0 amerikai ,,B—29“-repülőerőd bombázta a várost.' A repülőerődök 15—20 percenként ismétlődő hullámokban támadtak. A támadás január 3-án este kezdődött és másnap délig tartóit. A támadást gyujtóbombák ledobása nyitotta meg. Utána benzinnel töltött tartályokhoz hasonló bombákat dobtak, majd nehéz robbanőbombák következtek. Ezután ismét gyujtúbom- bákat szórtak, időzített bombákkal vegyesen. Azok. a tüzek, amelyeket a gyujtóbombák és az időzített bombák robbanásai okoztak, megakadályozták, hogy a lakosság mentési munkálatokat végezhessen. Ezért rengeteg ember pusztult ei amiatt, hogy nem tudtak kiszabadulni a romok alól. Sok holttestet mind a urai napig sem ástak ki. Az 1951 január 3-i és 4-i légitámadás során elpusztult épületek között volt a városi kórházak többsége. B , kórházak lapos tetején ott volt, a. vöröskereszt ismertetője!, amo’.yet 6000 —S.QOO méter magasságból is látni le hetett. Ennek ellenére minden egyes kórházat legalább egy közvetlen telitalálat ért. A Bizottság tagjai látták a megyei kórház épületének romjait és megtekintették az épii’et közelében lévő három hoinbatöicsért, amelyek közül kettő 4 méter, a harmadik pedig 7 méter mély, A lakosok elbeszélése szerint a központi kórházai; zu, hauóbombázók, pusztították el, 30 méter magasságból. Említettük már — a városban nem minden épület pusztult el bombázások következtében. Bök épületet ex amerikai csapatok robbantották fel, borították lángba visszavonulásuk során. Igv pusztították el a Kim ír iszen egyetemet, a fiú-középiskolákat, az Opera, és Balettszínházat, a városi hivatalokat, az élelmiszerüzemek többségét és az összes kormányhivatalokat. A Bizottságot arról is tájékoztatták, hogy amikor az USA-esa- patok elhagyták a várost, minden villamoskocsit felgyújtottak, több hidat és vízvezetékháJózatot felrobbantottak. A Bizottság megállapította, hogy az amerikaiak megsemmisitétték Korea híres történe’mi műemlékét: a Jen Mien Sza buddhista templomot, amely 2000 évvel ezelőtt épült a várost, uraló halmon. Szemtanuk szerint 1950 decemberében, amikor az amerikai csapatok Phenjanból kivonultak, a templomnak még nem volt. semmi baja. Ámde 1951. január 3-án az amerikai repülőgépek óriási mennyiségű gyuj. tó- és robbanóbombút, továbbá gyúlékony anyaggal töltött herdószerü bambát dobtak rá. Ha figyelembe vesszük, hogy a templom egy parkban állt, alig hihető, hogy a bombázóknak más céljuk lett volna, mint a a templom megsemmisítése. A Bizottság tagjai megtekintették a város nevezetes múzeumát. A múzeum épségben maradt ugyan, de teljesen kifosztották- Az elrabolt műtárgyak közül két híres Buddha,szobor volt a legértékesebb. A szobrok több mint kétezer évvel ezelőtt készültek. Li Jp-Szen műtörténész megmutatta a Bizottság tagjainak az elrabolt tárgyak jegyzékét- Az amerikaiak mindössze azoknak a fülbeesüihotetlen értékű falfestményeknek « kézzel festett másolatát hagyták a múzeumban, amelyet az utóbbi években Koren, északi Tésaén 30 ősrégi temetkezési helyen találtak. Hat ilyen sírboltot az amerikaiak koreai nők kiniőkamrá- jiul használtak fel és a visszavonuláskor felrobbantottak.A lakosok többízben elmondták a Bizottság tagjainak, hogy az amerikai repülőgépek hogyan lövik a békés lakosságot. (A Bizottság tagjai maguk is megfigyelhették miként lőtték az alacsonyan repülő amerikai gépek a mezőt, ahol koreai parasztok dolgoztak. Ez többszáz kilométerre a front mögött történt, távol a várostól és bármiféle katonai célponttól.! Araikor a. Bizottság Phenjan romjai között járt. az épületromok között sok géppuskatöltényt, látott. A Bízott, ság bizonyítékot talált, arra is, hogy az amerikaiak új pusztító fegyvereket használnak. Az egyik ilyen fegyver az úgynevezett ,,napalm“bomba, amely miután a földre, vagy épületre esett, robbanás nélkül szétnyílik és nagy tömeg gyúlékony anyagot lövel ki magából. Ez az anyag téglához, fához és bármilyen tárgyhoz, amivel érintkezik hozzátapad s aztán lángraiob- ban. Az előbbiekben már említettük, hogy az amerikaiak benzinnel telt ballonokat, alkalmaznak. \ Bizottság tagjai irregtsüntet-tó'k egy ilyen ballon maradványait. A ballon körülbelül 3 méter hosszú, átmérője egy méter és az egyik végén 50 em-ig keske- rryedik. A megtekintett ballanon csak részben volt- kibe tűzhető a gyári mérik«. A következőt lehetett kibetüzni: PARA contract HDAE 33/5077-3-40— Oa KOI 888. A Bizottság tagjait tájé. koztatták arról, hogy az amerikaiak nemcsak Fhenjanban és más városokban használtak ilyen bombákat, hanem 1950-ben, az aratás, idején is használtak hasonló típusú fegyvereket. A lábon álló és a kévébe rakott gabonát felgyújtották és ilyenmódon óriási kárt okoztak a lakosságnak. A lakosok elbeszélései alapján a Bizottság tagjai úgy látják, hogy az időzített bombák újtipusú bombák. Detonátorát nem lehet megtalálni és eltávolítani. A Bizottság tagjai találtak egy bombatestet ezzel a felírással: „High Exp'osive, GB 5143“. Ilyen bombákkal rombolták szét e Mo Ean-Bon dombon lévő templomot is. Phenjan életben maradt lakosai kezdetleges módon összetákolt fü'ct- kunyhókban, vagy óvóhelyeken élnek, amely-eket vagy pincékben, vagy pedig a szétbombázott épületek épségben maradt falai alatt rendeztek be maguknak. A Bizottság tagjai négy csoportra oszolva majdnem három órán át járták Phenjan különböző kerületeit, de ezalatt senki nem látott egyetlenegy házat sem, amelynek falai és tetőzete épségben maradtak volna, A Bizottság megtekintette Phenjanban több család lakását, Igv például Kan Bon. Szén családja, mely öt főből áll — köztük egy 8 hónapos és cgv 3 éves gyermek, a phenjani demokratikus nőszervezet épületének romjai alatt lakik egy üregben. Hogy ebbe az I méter széles, 2 méter hosszú odúba be lehessen jutni, ahhoz előbb egy 3 méter hosszú szűk földalatti átjárón kell átmászni. Ez az egyetlen hajléka a családnak. A föld-mennyezet any- nyira alacsony, hogy egy felnőtt föl som tud benne egyenesedni. Az ilyen szál'ás nem kivétel — sőt ellenkezőleg ez a tipikus. Sok más példát is lehetne felsorolni, melyek mutatják, hogy a. város lakossága ugyanilyen körülmények között él. Kan Bok-Szen leánya elmondta a Bizottságnak, hogy az amerikaiak a városi operában és a szomszédos rom- házak éppcD maradt szárnyaiban bor- délyház.akat rendeztek be a hadsereg számára. Ezokhe erőszakkal hurcolták az asszonyokat és fiatal lányokat, akikre az. utcán vadásztak. A lány éppen ezért 40 napig nem mert kimozdulni az odúból. Azt is elmesélte, hogy-Li Szán-Szent, barátnőjének férjét azért, verték el a* amerikaiak, mert elrejtette előlük feleségét. Kvon SzorrDon 66 éves munkás, aki Phenjannak egy másik városnegyedében lakik, szintén megerősítette, hogy a plionjani operát az. amerikaiak nyilvánosháznak használták fel. Phenjan sok más lakosa beszélt az amerikaiak vadállati kegyetlenségéről. Igv Ivim Szun-Qk — egy 37 éves négygyermekes anya — elmondta, hogy az 1950 július 3-i bombázás idején férje és gyermekei elpusztultak. Öt aztán Szón Szak-Ki faluba telepítették. Látta, hogy az amerikaiak hogyan öltek meg a faluban 37 embert,, köztük a helyi nőszervezet titkárát is. Az amerikaiak a nöinozga- lomnn.k ezt az akiív tagját meztelenre vetkeztetve végighurcolták a falun, aztán úgy gyilkolták meg, hogy hüvclyébe izzó vasbotot dugtak. Kisfiát élve temette,k el. 1954 május 21-én. Aláírták a Bizottság össze« tagjai, (Folytatjuk,), szélest tartunk, értékeljük az eredményeket, rámutatunk a hibákra. járásunk begyűjtési ütemtervét augusztus 10-ig 43 százalékban teljesí. teltük. Községeink között élenjár Biikk- , tibiány 90, Egerlövö, Borsodivánka, Négyes, Mezönyárnd, Számolva 60 , százalékon felüli teljesítéssel. Mozgósító erővel hat a kommunista példamutatás. Káló István, a mezőkö. vesd* 11. kerületi párttitkár tojásbe. adási kötelezettségét 100 százalékban teljesítette, terménybeadási kötelezettségének 4(4(1 százalékban telt eleget. Példamutatóan az elsők között lépett be a tszcs-be. Káló József 8 holdas mezőkövesdi dolgozó paraszt négyszeresére teljesítette előírását, feldíszített kocsin vitte be terményét, a raktárba, ő is be. lépett a termelőcsoporti)» Négyes községben különösen jól szervezték meg a népnevelő munkát. A köz. ségi felelős elvtárs segítségével a népnevelőket területenkint osztották be. 4—5 házra jut egy-egy népnevelő, A cséplőgépeknél megszervezték az ositá- eiós csoportokat, minden géphez felelősként beosztották a pártvezetöség és a helyi tanács végrehajtóbizottsága egy-egy tagját. A. felelősök versenyre hívták egymást. Helyi tanácsaink a tömegszervezetekkel karöltve biztosították a fogattal nem rendelkező dolgozó parasztok részére a fogatot, hogy a géptől vihessék be a terményt a raktárba. Szentistván községben a földmüvesszövetkezet zsákjait felosztotta a cséplőgépek között, átadta azokat a cséplöellenőröknek, akik így gyors segítséget tudtak nyújtani azoknak a dolgozóknak, akik nem rendelkeztek Csákokkal, Kezdetben a különböző, egymásnak ellentmondó jelentések miatt nem volt tiszta képünk a begyűjtés állásáról a járásban. Az operatív bizottság kellő segítséget adott és egységes jelentési rend- szett valósított meg. A jelentésekből kiviláglik, hogy az egyes községekben hány dolgozó paraszt csépelt el, bányán teljesítették beadási kötelezettsé. íjüket, mennyit adtak be „A”, „B” jejrvre és mennyit „C”-re. A községi tanács a teljesítéssel kés. lekedö dolgozó parasztok névsorát átadja a népnevelőknek, akik megmagyarázzák az illetőknek a gyors- beadás fontosságát és előnyeit. Az operatív bizottság mindig a hét ele. tér, hétfőn tartja ülését és az azon hozott határozatokkal újabb lendületet tud adni a terménybegyüjtés munkája. IKUv. Járásunk területén hátulkullogó koza 1 begyűjtés s a termelőa mezőköves« Ji jarasban elért ség Tibolddarőc, ahol Soltész József clvtárs párttitkár csak a maga egyem szórakozásával törődik, mit sem gondol a begyűjtéssel, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével. Cserépfalun a tanácstitkár sopánkodik, hogy a begyűjtési tervet nem lehet teljesíteni. Persze, úgy nem is lehet, ha a tanács- titkár a begyűjtés szorgalmazása helyeit vadászni . jár. Opportunista magatartása megmutatkozott a tojásbeadásnál is, mikor arra hivatkozott, hogy „kevés a tyúk a faluban”. A terménybegyüjtés agitációját összekapcsoltuk a tszcs-fejlesztéssel. Ezen a íéren vannak eredmények járásunkban. 1193 tag 3963 kh. földdel lépett a szövetkezeti gazdálkodás álfára. Ebből 391 no, 130 párttag. Szövetkezeti község lett Négyes, Egerlövö. Szentistván községben 220 dolgozó paraszt lépett he az J. típusú, 280 a TIT. típusú csoportba. Pártszervezeteink a begyűjtés mellett gondot fordítanak a tszcs.fejlesztésre. Négyes községben összevont vezetőségi ülésen tárgyalták rneg, hogy a legjobb tszcs-tagokból választják ki a népnevelőket. Rendszeresen meghívták a csoporthoz az egyénileg dolgozó kis- és középparasztokat és behatóan elbeszélgettek velük. A jó tervszerű agitáció s munka eredményeként lett szocialista község Négyes. Egerlovon a taggyűlés határozata adott nagy lendületet a szövetkezeti mozgalom fejlődésének. Ti szavaikon ugyanesak nagv érdeklődés kísérte a taggyűlést, amelyen a tszcs-be való belépésről tárgyaltak. ölind Tiszavalkon, mind Egerlövőn a taggyűlésen a párttagok elhatározták, hogy belépnek a csoportba. Elhatározásuk maga után vonta a pórtonhívuli dolgozó parasztok tömegeinek csatlakozását, A kommunista példamutatás értékes eredményei jelentkeztek Szentistván- ban. Bogács községben, ahol a pártszervezet titkára, vagy Bükkzsércen, ahol ugyancsak a titkár elvtárs volt az első a belépők között. Ahol tehát a község vezetői, a kommunisták felsorakoznak az új úton, a jobb, boldogabb élethez vezető úton, ott követi őket a falu egész dolgozó népe. Okulva az eddigi hibákon, hasznosítva «Jóit eredményeinket, még következetesebben harcolunk tovább a begyűjtés sikeréért, hogy a mezőkövesdi járás megőrizze a Megyei Pártbizottság zászlaját és dolgozunk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért. KŐSZEGI KAROLY a mezőkövesdi Járási Pártbizottság szervező titkára. Magyar tiltakozás a titoista határsértések ellen A Magyar Külügyminisztérium augusztus 13-án a?, alábbi jegyzéket juttatta, el Jugoszlávia budapesti követségéhez: A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A Magyar Képköztársaság Külügyminisztériuma kormánya megbízásából számtalan esetben tiltakozott a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányánál a jugoszláv határőrizeti szervek által sorozatosan, és szervezetten végrehajtott provokációk, kém. átúobási kísérletek, magyar állampolgárok áthurcolása, valamint a Magyar Népköztársaság területe ellen irányuló támadások miatt — melyek több esetben a szolgálatukat teljesítő magyar határőrök meggyilkolásával vagy azok súlyos megsehesitésévcl végződtek. A Magyar Népköztársaság kormánya egész sor jegyzékben állapította meg, hogy a sorozatos, rendszeres és szervezett jugoszláv határsértések, provokációk és légi sértések, szerves részét alkotják a jugoszláv kormány Magyarország és a magyar nép ellen irányuló kihívó politikájának, követelte ezek haladéktalan beszüntetését és figyelmeztette a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányát arra, bogy a jugoszláv határsértések és provokációk minden következményéért kizáró, lag a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányát terheli a felelősségA Magyar Népköztársaság kormánya megvizsgálta az utolsó hónapok folyamán elkövetett jugoszláv határ- sértéseket és határmenti provokációkat és megállapította: 1. Hogy a határsértésak és határ- menti provokációk a hónapok folyamán egyre sűrűbbé váltak és. 2. hogy azok rendszeres volta és jellege világosan mutatja, hogy előre megfontolt szándékkal, tervszerűen megszervezett határsértések sorozata, nak végrehajtásáról van sző. A mellékletben felsorolt jugo3z’áv határsértések, provokációk és légisértések világosan bizonyítják, hogy azo. kát a jugoszláv határőrség szervezetten és központi irányítás mellett hajtja végre, ami semmiesetre sem történhet a jugoszláv kormány tudta ás beleegyezése nélkül. A Magyal' Népköztársaság Külügyminisztériuma megállapítja, hogy a szervezett és egyre rendszeresebben megismétlődő határsértések célja, hogy Magyarország Jugoszláviával határos területének békéjét erőszakos és támadó cselekményekkel megzavarják. Ez a tény, valamint az, hogy a jugoszláv határőrizeti szervek egyre kihívóbb és egyre agresszívebb magatartást tanúsítanak, világosan és félreérthetetlenül bizonyítja, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának céljai vannak a Magyar Népköztársasággal szemben. A sorozatos határsértések miatt á Magyar Népköztársaság kormánya szinte naponta intézhetett volna tiltakozó jegyzéket a jugoszláv kormányhoz. Ezt azért nem tette, mert tisztában van azzal, iiogy a jugoszláv1 kormánynak éppen az a célja, hogy jegyzékváltásokat provokáljon és ezzel is mérgezze a levegőt, hogy a jugoszláv népet a magyar nép eljön uszítsa. A Magyar Népköztársaság kormánya épp ezért utasította f.atár- örszerveit, hogy a legnagyobb higgadtságot és nyugalmat tanúsítsanak a jugoszláv határőrök kihívásaival szemben és ne engedjék magukat provokálni. A magyar népnek és kormányának türelme azonban nem mehet odáig, hogy végnélkül és szőnéikíil tűrje ezeket a szervezett, sorozatos provokációkat a magyar határonEzért a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma kormánya megbízásából ismételten és a leghatározottabban tiltakozik a jugoszláv határőrizeti szervek rendszeres, támadó jellegű határsértései ellen és követeli, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányé haia.dekta4a.nnl tegye meg a szükséges intézkedéseket ezek beszüntetésére. A Magyar Népköztársaság kormánya- ugyanakkor ismételten felhívja a jugoszláv kormány figyelmét arra, hogy határainak sérthetetlenségét biztosítani kívánja és a határsértésekből eredő minden következményért egye. clül és kizárólag a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányát teszi felelőssé. * A jegyzék kiegészítő részét képezó melléklet részletesen felsorolja a b*- társértéseket és határmenti provokációkat.
