Észak-Magyarország, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-07 / 182. szám

Kedd, 1951, augusztus -Itö, * 7. ÉSZ A KM AG YÄRORS3L4 G Mg 11 és fél nap alatt befejezték az ózdi békekohó átépítését! © f üstös, nehéz n levegő, — sűrűn száll a korom és a pernye az ózdi gyár felett. Szüntelenül robognak a kohók felvonóin az anyagot szállító kocsik, A III. számú kohó most nem működik. Sokszáz ember dolgozik átépítésén. Szegecselnek, falat raknak, ácsolnak', szerelnek, festenek, — soha nem tapasztalt lendületű, serény munka folyik. Versenyben áll minden dolgozó, mindnyájan arra törekszenek, hogy vállalásaiknak murád oktalanul ele- grí tegyenek és a diósgyőrieket .,lcpipái­val* a tervezett 19 nap helyett 12 nap alatt befejezzék munkájukat, átadják a termelésnek a „béke-kohót", © A kohóépítők fényes sikerekkel szerez­lek nagy elismerést, dicsőséget ne, üknek. Augusztus l;én már 60 órával megelőz­ték tervüket. Minek, kinek köszönhetik nagyszerű eredményeiket? Elsősorban a hatalmas Szovjetunió tá­mogatásának. Rakcsijev elvtárs, szov.et tanácsadó mérnök tanácsai, az élenjáró szovjet tapasztalatok megismerése es al­kalmazása teremtette meg az új győzelem feltételét. Hálás szeretettel mondták a kohóépítők: — Rakcsijev elvtárs velünk együtt, építi a kohót! Fáradságot nem ismerve küzd velünk, hogy a munkát hatandó előtt befejezzük! _ Az ózdi kohóépítésnek is a Párt a mo­torja, vezetője, irányítója. A pártszerve* vet lelkesíti az élenjárókat, támogatja, buzdítja, segíti az elmaradókat. Szocia­lista szellemet alakított ki a köhóépítöx | között, hatalmas erővé nőtt a kommunis­ták példamutatása, magával ragadta az összes dolgozót, hatására a pártonkívü- Üek is új emberekké formálódnak. © Lestál Dezső kohókőmülcs. Sokat hal láttuk már nevét 'a napokban. 16 tagú brigádjával dolgozik a. kohó átépítésén. Lest ál elvtárs tagjelölt, csoportjának népnevelője. Teljesítménye államié an 250 —330 százalék között mozog. Brigádja tagjainak állandóan magyaráz, arról be­szél, mit jelent a békekohó idöélÖtti át■ építése saját maguk, a haza, a béke meg­védése szempontjából. Soós József elvtárs a vasszer kezeli munkálatokat végző dolgozók vezetője. Állandóan segíti, támogatja munkatársait. Meg is van az eredménye, a vasszerke­zeti dolgozók is igen szép eredményekkel tűntek ki. De sorolhatnánk tovább hosszan a neveket. Például Galya József ács- brigádvezetö az elmúlt napokban 240 százalékos teljesítést, ért el. Püter Pál, Végvári György, Bandula Gyű1 a, Iáiké Géza, Hegedűs Sándor, Dchrödi István, ifj. Jóbi Ferenc, Bartus Illés, Demeter József és még sokan mások bebizonyítot­ták — a szocialista építőmu.nka, a bé­kéért folyó harc derék katonái! © Hétfőn délelőtt 11 óra: az utolsó si­mításokra kerül sor ... .. . Nem sok idő telik el s innen is, onnan is örömtől büszke kiáltások hang­zanak : — Befejeztük a munkát . . . Kész az aknafal! — adja hírül Lesték eNtérs, És pontosan délben 12 órakor a hang­szórók győzelmesen zúgják az üzemek­ben, a lakótelepeken: — Befejeződött a kohó átépítése! 19 nap helyett 11 és fél nap alatt végeztük el a munkát. 1,296.000 forintot takarí­tottunk meg népgazdaságunknak! © A kohóépitök az újonnan kcszPett ko' hó aljában röpgyülésre jöttek Össze, minden arcról öröm, boldogság sugár­zik. Feltörő lelkesedéssel, teszik magu­kévá Jóbi Zsigmond elvlárs, a. hóhér é piles pár Ili fkára által előterjesztett ja­vaslatot: táviratot küldenek népünk sze­retett vezérének: „Szercicit Rákosi elvtárs! Büszke örömmel jelentjük, hogy az ózdi 111. számú békekohó átépítéséi a 19 napos tervelőirányzattal szemben a nagy Szovjetunió baráti segítségével, Rakcsi- }ev elvtárs tanácsai alapján és dolgozóink akadályt nem ismerő harcos munkaién- dülctcvel 11 és fél nap alatt, ma. déli 12 órakor befejeztük. Mi% a békekohó átépitöi ezzel a munkánkkal is bizonysá­got tettünk a Párt. Rákosi, elvlárs iránt érzett szegletünkről, egyben arról is, hogy tántoríthatatJanul, minden erőnkkel rcsztveszünk a békéért folytatott nagy küzdelemben. ígérjük, hogy továbbra is ilyen lelke­sen dolgozunk szocialista hazánk jelépí­tésén — ugyanilyen versenyszellemmel ké­szülünk az Alkotmány ünnepére. Éljen a Magyar Dolgozók Pártjaf Éljen a magyar nép első békeharcosa, szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás! Az ózdi békekohó építői — Mondd csak, Kovács szomszéd, barátom vagy-e, vagy nem . . .’ — Már hogyne rónék, mikor ez vagyok. De miért kérded? — Idát Kerekes Aritoknak, Kiss B. Janinak, meg a többi dolgozó paraszt* nak a faluban javát akarod-c?! — Ne sérts meg, hogy ilyet kérdezel. Márcsah bizony nagyon akarom, én is dolgozó ember vagyok . . . * — Nem tudom, higyjem c. Olvasd csak el, mit ír Pártunk lapja. Szeneiről, Olaszliszkát, Hernádnéinclit kizárta a minisztérium a szabadpiaci forgalomból, mert nem teljesítette a törvényt, r.cm adta be a község tojásból, baromfiból és tejből előírását. Ez a gabonabegyiijtésn él is így lesz, — olvastam az újságban. Mi 180, 200, meg 350 százalékra adtunk be gép alól, te a padlásra vitted. Tccerl külön is megbüntetnek, ha soká halogatod a beadást és azt akaródé, hogy miattad a mi községünket is kizárják? —- Nem akarhatom, igazad van. Nem volna becsületes dolog. Itt a kezem! Reggel én is annyit viszek a raktárba, hogy legalább kétszerese legyen a köte­lezettségnélTelik a gazdag termésből, jól meg is fizetnek érte, jutalmat is adnak. Meg azt sem akarom, hogy ujjal mutogassanak rám, azt mondogassák, hogy: „a kaink hálójába került., spekulálni akar, hálátlan ember . . P Meg­mutatom, hogy én 'sem vagyok alávalóbb senki fiánál, amikor a becsületről, a békéről van szó . . .7 Nagy István liernádpetri parasztküldött személyesen meggyőződött róla: csak nagyüzemi íársasgazdálkodással teremthetünk magunknak olyan gondtalan, boldog, virágzó életet, amilyet a szovjet kolhozparasztok élnek! " A nap óvatos lassúsággal ereszkedik le & hegyek mögé. Utoljára visszanéz, suga­rai piros fátyolként húzódnak llernád- petri felett. Lángvörös fénye beragyogja a dolgozó parasztok arcát, akik virággal, zeneszóval a falu végen gyülekeznek. Izga­tott várakozás feszül közöttük — a Szov­jetunióból hazatérő küldöttüket, Nagy István elvtársat fogadják. Előre örülnek annak, amit Nagy elv­társ hoz magával, újult forró hálával fordulnak a Párt felé, hogy lehetőséget adott egyik társuknak, hogy személyesen láthassa, ismerje meg a szovjet kolhoz­parasztok életét. Nagy elvtárs a Szovjetunióban sem feledkezett meg falujáról. Több levelet küldött haza, ezeket a Párt, a tanács, a DISz, más tömegszerve­zetek gyűlésein felolvasták. A levelek beszámoltak a parasztkül- 'döltek útjainak e’gy-egy részéről, s a lá­tottak, tapasztaltak alapján búzdították a dolgozó parasztokat, hogy mielőbb lépjenek a nagyüzemi társasgazdálkodás útjára. inert csak így tudnak olyan boldog életet teremteni maguknak, mint amilyen a szovjet, dolgozóknak van. Igen nagy hatása volt a leveleknek. Sok dolgozó paraszt lépett be az I-es típusú tszcs-be. De vannak so­kan olyanok is, mint Hajzácz Já­nos, vagy Nagy János, akik azt mondják, hogy megvárják, amíg sze­mélyesen beszélhetnek Nagy István­nal. Tízholdas középparaszt Nagy elvtárs. Mint már olyan sek dolgozó paraszttársa, ő is megértette Pártunk útmutatásait ts belépett az I-es típusú tszcs-be. Dolgozó társai előtt nagy tekintélye van. Éppen ezért küldték őt a Szovjetunióba, hogy nyitott szemmel járjon, jegyezzen és írjon fel mindent, amit ott lát, hall, tapasztal. A falu túlsó végén van a háza. Ud­vara szép, tiszta, rendezett. A kiskertből Sokszínű dália integet a járókelők felé. A nagy fekete kutya farkcsóválva köszönti a látogatókat, akikben Nagyék most bő­velkednek. Éppen a kis szobában tesz-vesz, ren­dezgeti a Szovjetunióból hozott ajándé­kokat. Beszélgetés közben elmondja, hogy csoportjuk több mint 5 ezer kilométerre •volt Moszkvától délkeletre. Alma-Atában jártak', ott kapták a szép, értékes ajándékokat is. Ragyogó arccal mutatja a szép selyemköpenyt, amelynek fegyik oldala halvány-, másik oldala sötét­zöld selyem. A sárga fonallal hímzett kis kék bársonysapkát most is fejen hordja. — Ezt az alma-atai dolgozó parasztok­tól kaptam a búcsú-esten — mondja meghatottan, ahogy visszaemlékszik a szovjet emberek szereteténck megnyilvá­nulására. Kaptam gyönyörű albumot is, «mely a Szovjetunió legszebb részeit ábrázolja. Sok fényképet is hozott magával Nagy István. Hatalmas kombájnt ábrázoló ké­pet mutat s elmondja, hogy p Szovjetunióban mér mindenütt ilyennel aratják a dús termést. Aztán egy csokor ágasbúzát vesz elő, ezt azért hozta, hogy dolgozó paraszt­társai lássák a nagyüzemi gazdálko­dás gyönyörű eredményeit. — Ugyancsak meglepő volt még szá­munkra — folytatja —, amikor láttuk, hogy repülőgépről permetezik a szőlőt, szórják a műtrágyát a földekre. Igaz, er­ről már itthon is hallottunk, de vala­hogyan hihetetlennek tűnt, hogy ez a valóságban is így van. Most azután sok mindenről meggyőződtem, amit ha n^m látok, talán el sem hittem volna. Na­gyon sok kolhozban jártunk. Mindenütt derűt, örömet és boldogságot láttunk. Legjobban a szovjet emberek jókedve kapott meg bennünket, amely minket is magával ragadott. Öntudatosak, magaoiz- tosak a szovjet emberek, rendíthetetlenül haladnak a kommunizmus útján. Építik még szebb még boldogabb életüket. Az egyik alma-atai kolhoz dolgozó pa­rasztja, akinek 5 gyermeke van, elmond­ta, hogy a tavalyi jövedelemelosztáskor 28 mázsa búzái, 12 mázsa rizst, S mázsa cukrot és még sok más tér* ményt kapott. Van 800 négyszögölnyi háztáji gazda- sága, benne négy tehén, egy ló, 5 birka, 30 darab baromfi. Kíváncsiak voltunk: milyen lehet lakása? Amikor lakásába léptünk, alig akartunk hinni szemünknek. Parasztházban mi még nem. láttunk drága szőnyeget, szép bútort, rádiót, könyvszekrényt, íróasztalt. A Szov­jetunióban viszont lépten., nyornon mindenütt szépen berendezett laká­sokat, boldog családi otthonokat lát­tunk, A kolhozparaszt elmondta, hogy ezévi jö­vedelméből autót akar vásárolni, hogy családja számára könnyebbé tegye a szó­rakozást, . pihenést. A városokban, kolhozokban — amerre csak jártunk mindenütt —, a legszebb helyeken gyermekotthonokat, kórházakat, üdülőhelyeket találtunk, ahol a dolgozók százezrei pihennek oz év minden szókéban. A kolhozokban rengeteg sok modern gép van, ezeket a dolgozó parasztoknak csak iránvítaniok kell. Nem kis irigységgel néztük a kolhoz- parasztok munkáját — vallja meg Nagy elvtárs. — Bennem már akkor megszüle­tett az elhatározás, hogy amikor hazajövök falumba, dolgozó paraszttársaimmal be­szélni fogok és mindent úgy mondok el, ahogy láttam, tapasztaltam. Elmondom, hogy csak nagyüzemi tirsasgazdálkociás- sal teremthetünk magunknak olyan gond­talan, boldog, virágzó életet, amilyet a szovjet kolhozparasztok élnek. DOBOLAN IRÉN 5 és 7 évi börtön feketevágás miatt tyán Ferene állatokat adott el a fe­ketevágóknak. megengedte, hogy a fe­ketevágás az ő udvarán történjék. A miskolci járásbíróság Herbák Gábort 5 évi, Nagyfejed Tamást 7 évi börtönre, Béni Jánost 6, Lepos- tván Ferencet 4 hónapi börtönre ítélte. M. Gergely András volt hentes és mészárost másfélévi, Papp Bojkó Mihályt 3 évj börtönre Ítélték, mert Ládpetri községben engedély nélkül borjukat vágtak. Herbait Gábor volt hentes és mé­száros, valamint Nagyfejei! Tamás volt földmüvesszövetkezeti ügyvezető Tiszadorogma községben a földmű-, vesszövetkezet nevében iparengedély nélkii’i mészárosüzletet nyitott. 12 juhot; 14 sertést, 4 bor jut engedély nélkül vágtak le, húsát kimérték. A bőr- és zsírbeszolgáltatási kötelezett­ségnek sem tettek eleget. Bánj János községi huslátó a. levágott ágatokat a vágási naplóba nem vezette be, meg­felelő pecséttel mégis ellátta és a hús kimérését engedélyezte. Lepos­on “NK o o D Akik élenjárnak a beadásban HIDASNÉMETIBEN Hangyel István 132 kiló kötelezettsége helyett 581 kilót, Viskó János 102 kiló helyett 256 kilót, Lipták András 288 kiló helyett 619 kilót. Kertész Jánosné Í52 kiló he­lyett 250 kiló termést adott be a dolgozók államának. BÜKKARANVOS községben Sándor Barabás 12 holdas kö­zépparaszt 634, Pálinkás János 5 holdas dolgozó paraszt 550 szá­zalékban tett eleget beadási kötelezettségének. SAJÓíIIDVÉGEN Garai Gyula 4- holdas dolgozó .paraszt kenyérgabona beadását 570, takarmánygabona beadását pedig 1000 százalékban teljesítette. TORNÁSZÉN TANÓRÁSON Adim Lajos a beadásban is a tarlóhántásban is élenjár. Beadási kötelezettségét 1500 százalékban teljesítette. Hegedűs János 15 holdas, Yartkó József 16 holdas dol­gozó közép parasztok a tarló hántásban is élenjárnak. SZENDRÖLÄDON Kolozsai István 303, Bodnár Lajos 262, özv. Fenyő Ferencné 204: százalékban tettek eleget beadási köte­lezettségüknek., JÓ, HARCOS AGITÁCIÓVAL A TERMÉNYBEGYŰJTÉS SIKERÉÉRT! Lak községben mind a helyi pártszer­vezet, mind a tanács és a többi tömeg­szervezet elhanyagolja a népnevelő mun­kát és a dolgozó parasztok versenybe való szervezését. Maga a községi tanács elnöke azt mondja: „mindenki tudja, mi a kö­telessége, minek zaklassuk őket . . .” Ez a káros magatartás meglátszik a be gyűjtés eddigi károsan gyenge eredmé­nyében is, eddig mindössze két-'iátqnj dolgozó paraszt teljesítette beadási köte­lezettségét. v Hernádpetriben a népnevelők pálosá­val — egy népnevelő és egy DISz-lag — keresi!: jel a dolgozó parasztokat. Fel- világosító munkájukban ismertetik a begyűjtési törvény, a kormányrendelke­zések előírásait s azt, hogy mi mindent kapott eddig liernádpetri dolgozó pa­rasztsága a népi demokráciától. At Köteles Dániel, Hemádpetrí párttitkára a múlt rendszerben mint gazdasági csHéd sokat szenvedett Bóna nevű kulál^család- nál. Akkori életének nyomorúságáról még ma is sokat beszél dolgozó paraszttársai­nak. Magatartása azonban ellentétben áll szavaival. Gyengén fogta a kulákok ellen­őrzését s saját maga is segített Bóna Pál és Kiss Bertalan kulákoknak az aratás­ban. A pártszervezetnek éppen az a fel­adata, hogy felszámoljon minden oppor­tunizmust, biztosítsa a rendelkezések ma­radéktalan végrehajtását, neveljen, tanít­son az éberség fokozására ' az osztály- ellenséggel szemben! ★ Sátoraljaújhelyen az DSz-as-zn­nyok díszes emléklapokat adnak kitünte­tésül a begyűjtésben élenjáró dnlgozo parasztoknak. Az egyik ilyen emléklapra a következőket írták az M\DSz-a<szo- nyolc: — Az MNDSz harcos üdvözletét küldi Gergely Jánosné asszonytársnak abból az alkalomból, hogy beadási kötet lezellségének 300 százalékig eleget lelt s ezzel hozzájárult az ötéves terv meg­valósításához és a béke megvédéséhez » Farkas Gábor tállyai középparaszt számvetése a cséplőgépnél Farkas Gábor tállyai közép paraszt gazdag ter­mését gépeli a cséplő. Ott áll a gépnél s míg cgv-egy maréknyit egyik hazából átszór a másikba, dgon­dolkodik. O zámvetést készít. A ^ múltról, a jelenről, életéről, feladatairól Küzdelmes, sok, szenve­déssel teli, harcos műit áll mögötte. Sok mély róna húzódik homlokán, arcán, — az át kos múlt keservei szántották ezeket a baráz­dákat. Hosszú időn át cse- léd volt Bujóczki Gusztáv­áé szőlőbirtokosnál, aki aljasságairól kegyetlen se- géröl messzi környéken hírhedt volt. Farkas Gábor nem húz­ta szó nélkül a nehéz, igát. Érezte, tudta, hoar el kell érkeznie a szebb, jobb világnak, a dolgozó embe­rek világánálHa-colt is érte. 1919-ben ..gazdája* csürjében 400 darab pus­kát, két gépfegyvert és 63 láda lőszert rejtett el, hogy a Vörös Hadsereg­nek átadja. Bujóczuiné feljelentette. Lefogták cs 28 hónapon át kínozták Tállyán, Sátoraljaájhjiy en és Miskolcon a „Színi- szanatóriumban \ I nnen Szegedre le- * rült. a Csillag-bör­tönbe, ahol a horíhy* fasiszták ugyanabban az idő bon Rákosi elviár tat fogvatartolták. Újult erőt és bizakodást kapott far­kas Gábor, még világo­sabban megértette, hogy össze kell törnie a nép- ellenes uralmi rendszer­nek, eljön az a világ, amelyben a dolgozóké a hatalom, minden a dol­gozókért történik. A Szovjet !elhozta Hadsereg a szabad­ságot. — Elmondani sem tu­dom a felszabadulás gyönyörű perceit — em­lékezik vissza a nagy- nagy eseményre Farkas Gábor és mélyen baráz­dált arcán mosoly, de­rű világít. Igen-igen bol­dog voltam. Érdemes volt küzdeni, harcolni, szen­vedni, megtermetté gyü­mölcseit. Én, az egykori cseléd, — ember lettem! Szabad hazában boldogan élek! Két hold és 2(0 n égy sző göl s zőlö t e r ü Jete n, 1 hold és 1327 négyszög- öl saját és 1900 négy­szögöl bérelt szántóterüle­ten gazdálkodom. A számvetésnél azt is mérlegeli Farkas Gábor, hogy tettekkel kell meg­hálálnia a kapott sok jót és tettekkel kell harcol­nia azért, hogy lazánk még erősebb legyen, hogy méltóan válaszoljon a háborús gyújtogatok- nak és a grogokhoz ha­sonló hazaárulók inerény* léteire. Adófizetési kötelezeti- s égének utolsó fillérig mindig becsülettel eleget tesz. Szőlőiét négyszer permetezte. 35 hektó bor­ra szerződött a dolgozó nép államával, jó mun­kát végez, hogy a szer­ződésnek pontosan eleget tegyen. Aratáskor öt le* heteti elsőként látni In n a határban. A tarlóhán­tást és két holdon a má­sodvetést mindenkit meg­előzve végezte el, ezzel is példát mutatott dolgozó paraszt társainál:. Barom f i- és tojásbeadási kölelzzelt- ségét —— az egészévi elő­írást — az Alkotmány Ünnepéig teljesíti, sőt el­hat ár ozott szándéka, hogy túl is teljesíti. Ti/f őst a gabonabe rdá$< boti van a dolgozó parasztságon a sor, hogy megmutassa: harcol az ellen, hogy visszatérhes­sen a múlt, harcol a bul­dog jelen, a béke meg* véd elmezéséért, építi a még boldogabb 'jövőt!, Tavaly is 137 száz ítékrn teljesítette Farkas Gábor beadási kötél czcti*égéfy most is aláírta -a béke- felajánlási. lapot, hog* a cséplögéjftöl szállítja a terményt a begyüjAhe.ív­re, túlteljesíti élőirásót. Far kas Gábor A ;égez- te a számvetést, hazifias köt élezett sé gének teljesí­tésében a sabonab end ás­nál is példát mutatott, A gép alól annyi ter­ményt vitt a begyűjtő- helyre. hogy neve után bejegyezhették az öntuda­táról\ helytállásáról tanús­kodó számot: ~ 182 százalék. ,!l

Next

/
Thumbnails
Contents