Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)

1951-07-08 / 157. szám

Vs*fcu*i». 1061. »n jfflltw hó 8. ÉSZAKMAGYÁRORSZÁG fi Szervezetten, jól és gyorsan végezzük a tarlóhántást és a másodvetést! Kíméletlenül le kell leplezni az ellenséges aknamunkát a k on dói bányaüzemben ! ' Hatalmas segítséget kaptak ez év áp. rilia 9-én a kondói bányászok. Megér, ke? hozzájuk az óriási teljesítőképes- eegu Donbasz-kombájn. Sztálin-dijjal kitüntetett mérnökök tervei alapján készítették a Donbász- Jcombájnt, hogy megkönnyítsók a bá­nyászok munkáját. A gép nemcsak ki­lógja a szenet, hanem megfelelő nagy­ságú darabokra fel is aprítja, azután a í'rontfiomiokkal párhuzamosan elhelye. zott kaparóba rakja. A kondói bányaüzem dolgozói lelkese. Béssel; hálás örömmel fogadták a szovjet gépcsodát, la négy és féi méter hosszúságú, több mint 8 és fél tonna súlyú kombájnt. Itt is bebizonyosodott azonban, hogy az ellenség minden területen igyekszik akadályozni a munkát, a becsületes, de nem eléggé öntudatos, megtéveszthető dolgozókat is félre akarja vezetni. Amikor a kombájnt beállították a termellésbe, nein sokkal utóbb már olyan hangokat lehetett hallani, hogy ,,minek ez nekünk f eddig is kombájn nélkül dolgoztunk, mégis meg voltunk! Minek hozták ide?... Elveszi a kenyerünket“. Amikor jó felvilágosítással megma­gyarázták, hogy a bányász dolgozóknak semmiféle aggódnivalójuk nem lehet, hiszen felszámoltuk a munkanélkülisé­get és éppenhogy egyre több munkavál­lalóra van szükségünk a bányákban, — az ellenség hangja megint másként szó. talt meg. Arról beszéltek, hogy ..amióta itt van a kombájn, visszaestünk a terv. teljesítésSen“. Az ellenség nagyon jól tudja, mi a jelentősége annak, hogy az öntudaton alapuló szilárd munkafegyei. met alakítsuk ki bányaüzemeinknél is, minden munkaterületen. Az ilyen akna. munkával el akarta terelni a figyelmet arról, hogy — amint Duzsik József cléárs, a Bükkaljai Szénbányák igaz­gatója megállapította: a lemaradás okát a munka* fegyelem lazaságában keli keresni! A kondói bányaüzemben i* elsős óiban a munkafegyelmet kell megjavítani; — Meg kell szüntetni az igazolatlan mü- szakin ulasztásokat és le kell csapni az ellenség aljas kísérleteire, i.rueUyel el akarja terelni erről a figyelmet* Az egyik nap olyan helyen dolgozott a kombájn, ahol 2—3 méter után el- kövesedett szénrétegbe jutpl? Termé­szetesen itt is megmutatta, milyen ha­talmas és értékes munkát képes végezni. Ezt az elkövesedett szénréteget is vág­ta hiszen a kombájn kése vidiából ké­szült, de természetesen előrehaladási sebessége kisebb volt. mintha rendes szenet vágott volna. Ezen a napon 20 métert haladt előre. Az ellenség felkap­ta ezt a hírt is, ezt terjesztette, de ke. vés szó esett arról, hogy jó szénben 2—2 és félóra alatt 80 rnéte» volt a kombájn előrehaladási sebessége. Az ellenség által, terjesztett suttogó propagandának az a célja, hogy meg­próbálja lejáratni a kondói bányászok előtt a Szovjetunió nagy ajándékát, a Donbász-kombájnt A népnevelőknek nemcsak arra kell törekedniök, hogy megcáfolják az aljas hazugságokat — nem védekezniök. hanem támadniok kell! Figyeljék meg jól, kik azok. akik becstelen céllal ezeket a híreket terjesz­tik és a dolgozók nyilvánossága előtt leplezzék le és bélyegezzék meg őket, mint kártevőket, mint dolg'ozó né­pünk ellenségeit. A kondói bányaüzemben a* öntuda­tos dolgozók azzal hálálják meg a nagy Szovjetunió, Sztálin elvtárs ajándékát, a Párt gondoskodását, hogy úgy vi- gváz.nak a gépre, mint : szemük fényé­re és több, jobb, olcsóbb termeléssel, a szénccata új sikereivel készü’nek az -Al­kotmány Napja és a Bányász-nap mél­tó megünneplésére. FOKOZZUK AZ ÉBERSÉGET, áldozatos kemény munkával válaszolunk a Grősz-banda gyalázatos merényletére! Pattogó indulók hangjára munkás- ■esapatok lépkednek keményen. Elő! a Kohászati Tizeinek, azután a Diósgyőri Gépgyár, majd a Nehézszerszámgép­gyár dolgozói. Táblákat visznek: „Le « háborús gyu.itogatókkal!“ „Több munkával harcolunk a békéért!“ A Diósgyőri Gépgyár csapatából kék tábla nyúlik ki, melyen a fehér t'is- tajz egy tőkést és egy újtatos arcot színlelő szerzetest ábrázol, kezük egy­máshoz van láncéivá. A felirat hir­deti: „így járnak a nép ellenségei!“ • így járnak * nép ellenségei! — mondj a Földes László elvtárs. Pártnak Központi Vezetőségének tagja a dol­gozók gyűlésén. Börtönbe kendnek., lesújt rájuk a nép kemény ökle. akik újra a régi tőkés rendet. a Habsbur­gok, horthyk népnyúzó uralmát akar. ják! Mert mit akartak Grőszék? Azt, ami 1900-ban volt, hogy milliók le­gyenek kénytelenek elhagyni az orszá­got, menekülve a munkanélküliség réme elöl. Az; akarták visszahozni, hogy a munka 12 órai robot ®s egy szobában több család zsúfolódjon ősz. sze. Azt, hogy a népkonyhák előtt hosszú sorban álljon az éhező nép! • A diósgyőri összevont pártnap egyik felszólalója; Plahetka Ferenc is erről beszél. — A Grösz-banda, a Pálle-vicini őr- grófok, meg a hasonszőrűek uralmát akarta visszaállítani. En tapasztal­jam, milyen volt az őrgróf úr“ bir­tokán a munka. Gépkezelő voltam, de »lunkánknnk semmi értelmét nem lát­tuk, hjszen akármennyit dolgoztunk, «poénosak hogy éhen nem hallunk. Es á. lakásunk? A rothadó krumplival, meg a csirkékkel zártak egy pincébe, lőtt éltünk — ha ugyan életnek lehet (mondani — több család együtt. • f Az előadó elvtárs felhívta a figyel- fmet: az ellenség megsemmisítése a Orosz-banda, leleplezésével nem ért Véget! Vannak még a dolgozók sorai­ban megbújt elemek, akik rémhíreket terjesztenek, bujtogatják a doigozó. Seat, elégedetlenséget szítanak. — A mi gyárunkból eltávolítottuk Kollárcsikot, hírhedt jobboldali szóe­lemet, meg Buszkait, a volt főhad. Bagyot — mondja Plehetka Ferenc — és akadtak olyan dolgozók is, akik sajnál­koztak rajtuk. Pedig a munkásruhába öltözött ellenség még veszedelmesebb a többinél! Ok azok, akik i munka­fegyelem lazítására törnek, ők azok, akik csalnak és mindennel aka<lá ycz- nak, hogy ne menjen a termelés, hogy »« tudjuk végrehajtani tervünket. Az ellenség aknamunkájának hatását érezni lehet nálunk, a vasszerkezeti műhelyben is. A múlt hőnapban 84-en maradtak ki igazolatlanul műszakból. Üzemünk — igaz 120 százalékot tel. jesített — de ha hiányzások nem let­tek volna, jóval többet termeltünk volna! • A diósgyőri vendéglő kerthelyiségó- fcén összegyűlt sokezres tömeg, a diós­győri gyárak dolgozói, az Összevont pártnap résztvevői mind.mind feszült figyelemmel kisérik az előadó beszá­llót, a felszólalásokat. Földes elvtárs arról ie beszél, mb ^en. állapotok voltak a népellenes Habsburg, majd a Horthy-rezsim ide­jén. Bánkúti Gábor, a Diósgyőri Kohá­szati Üzemek váKómühelyének átkép­ző-e kér szót: — En ismertem Bozsikot; a Grősz. féle összeesküvés egyik, tagját. Bozsik Gyöngyösön utasítást adott hajcsár­jainak, hogy minél kevesebb bérért még többet csavarjanak ki a dolgozó parasztokból. O maga kije’entette a sommásoknak, amikor 80 fillér volt általában a napszám — „ha nem akar- tok 60 fillérért dolgozni, majd hoza­tunk máshonnan embereket. Van elég belölijk.“ Es Bánkúti Gábor, akinek szintén része vo’t a múlt szenvedéseiből, fo­gadalmat tesz. — Kát hónap múlva Gyöngyösön felépül a gyönyörű új váltógyár és mj odamegyünk dolgozni. ígérem, hogy bevezetem a „melegfogantyú“ váltást, átadom tapasztalataimat „ fiatalab­baknak. • Varga Béla, a Diósgyőri Gépgyár süllyesztékes kovácsmühelyének ilolgo. zója konkrét felajánlást tesz. „Ezzel válaszolok a gaz összeesküvő bandá­nak— mondja. 5 százalékkal emeljük a termelésünket s Ígéretet teszek, hogy a szovjet módszerek bevezetésé, vei. munkamódszerét adással Alkotmá­nyunk ünnepére 5 sztahanovistával több lesz a műhelyben!" • Sipo« József is a múltról, az átkos múltról beszél. Már 13 éves korában fél bérért dolgozott egy téglagyárban, mert a család másként éhen pusztult volna. — Még külön 5 pengőt kellett fi­zetni havonta a mesternek, — emlé­keztet — hogy a gyárban maradhas. sak. Most meg az ipari tanulók jó fi­zetést, ruhát, lakást kapnak, nem po­fonokkal „tanítják“ őket. hanem jó szakmai oktatásban; szocialista neve­lésben részesülnek. • — Háborút akart a Grősz-banda, az imperialisták, a háborús uszítok s gyilkos bérenceik. a Tito banditák se. gitségével. A magyar nép egységesen, szilárdan áll a nagy Szovjetunió által A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott az ál­lamtitok és a hivatali titok büntető­jogi védelméről. A törvényerejű ren delet a többi között a következőket mondja: Felemelt öléves népgazdasági tér. vünk sikeres megvalósítása, a szocia. lizmus építése és a béke védelme azt követeli, hogy fokozott éberséget ta­núsítsunk a belső és külső ellenség iizelmeinek meghiúsítása végett. Az olyan adatoknak, vagy tényeknek lile. féktelenekkel való közlése. melyek népi demokráciánk biztonságát, po'i- tikai, gazdasági és államigazgatási rendjének érdekeit érintik, nemkülön­ben az ilyen adatok hanyag, lelkiisme. rétién kezelése lehetőséget nyújt népi demokráciánk ellenségeinek arra. hogy épltőmunkánkat megzavarják. Ezért hazánk minden polgárának, aki híva­vezetett béketáborban Kákosl elvtárs, a Párt vezetésével — mondotta az előadó elvtárs. Balázs Zoltánné, az acélöntődé mun. kása Így válaszol: — Mit kell nekünk tennünk, hogy ne legyen háború, hogy mindig min­denütt keresztülhúzzuk az ellenség számítását, hogy leleplezzük a békére törő ellenség gyilkos szándékát*? Fo­koznunk kell az éberséget, meg kell szilárdítanunk a munkafegyelmet és az Alkotmány ünnepére tett vállaláso­kat maradéktalanul végre kell hajta­nunk! Mi. az acélöntöde dolgozói így válaszolunk a Grösz.bandának! Sza­vunkat meg is tartjuk! Sokáig zúg a taps, éltetik, ünneplik a nagy Szov'jetúnlót, Sztá'in és Bá- kosi elvtársakat. „ Pártot. Papp Lajos iparostanuló felajánlást tesz. A diósgyőrvasgyári ipari tanulő- város 260 tanulója lígy válaszol a Grősz-bandáuak. úgy köszöni meg a Pártnak a szerető gondoskodást, hogy elmegy aratni, segít abban, hogy az aratás békearatás legyen. • A diósgyőri dolgozókban mérlietet. len gyü'ölot forr; amikor a Grösz- banda gyalázatos tevékenységéről, az imperialisták aljas szándékáról halla­nak. Acélos elhatározás születik meg bennük. Ennek ad hangot Tárnái Sán­dor elvtárs is, az egyik felszólaló. — Több és jobb munkával, f&iada, taink végrehajtásával tudunk csapást mérni az imperialistákra és bérence, ikrei Es ezt fejezi ki egy idős doigozó is, aki magaírta versét szavalja el, mely a kérlelhetetlen gyűlöletről szó], amit a dolgozó nép érez az imperia­listákkal szemben. • So-kan felszólaltak az összevont párt­napon. Elmondtak egy-egy történetet életükből, a múlt rendszerben szenve­dett elnyomatásról — és fogadalmat tettek: kemény, áldozatos munkával harcolnak a még boldogabb jövőért! Ez a muuka eredményes lesz, mert áz igazság és az erő is a mi oldalun. kon van! A nép haragja elsöpri az áruló bitangokat, a grőszöket és cin- kosaikat, akár munkásruhába, akár papi csuhába bújnak a nép ellenségéi. (T. T.) tau állása, vagy munkaviszonya kő vetkeztében, vagy egyébként állam, titokról és hivatali titokról tudomás­sal bír. elsőrendű kötelessége ezt ébe­ren megőrizni és a lehetőségét is ki­zárni annak, hogy az ellenség birto­kába juthasson. Annak pedig, aki e kötelességnek nem tesz eleget és az államtitkot és a hivatali titkot akár szándékosan. akár gondatlanságból megsérti, vagy egyenesen áUam'itok és hivatali titok jogosulatlan meg. megszerzésére törekedik, tudnia kell, bogy cselekménye súlyos büntetési von maga után. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, bogy nyomatékosan biztosítsa az ál­lamtitokkal és a hivatali titokkal kap. csolatban is ■ az éberség követelmé­nyeit. az államtitok és a hivatali titok büntetőjogi védelméről törvényerejű rendeletet alkotott. Döntő jelentőségű munkákat kell most elvégezni a mezőgazdaságban. — Mos; takarítják be egyéves jó mun­kánk bő termését. A tarlóhántással már a jövöévj jó aratásért dolgozunk. Minél nagyobb területű másodvetésse! a két­éves állattenyésztési terv teljesítését kell biztosítanunk. A nyári uövényápo- lási- munkákkal megőrizzük a talaj nedvességét, biztosítjuk porhányóssá. gát, nagyban emeljük kapásnövényeink terméshozamát. agy Pártunk irányítása és segíté­se mellett tanácsainknak és tö- megraervezeteinek ke'l lankadatlanul dolgozniok, e nagy feladatok végrehaj­tásáért. Az ö harcos munkájukon mú­lik, hogy szervezetten, jól és gyorsan végezzük el e munkákat. Az eddigiek során nein mindenütt tapasztaltuk a gyakorlati szervezettséget. é3 3 harcos. Ságot.- Néhány helyi tanácsunk azzal nyugtatja meg magát, hogy „dolgos a mi falunk népe, tudja, hogy gyorsan el kell végeznie az aratást“. Józan gondolkodású, haladó dolgozó paraszt­jaink tömegei valóban értik is a gyors aratás jelentőségét, de még mindig akadnak, akik elhiszik n kulákok gya­lázatos „tanácsait“, felülnek félreve­zető szavuknak. Nem egy helyen próbál, kozák azzal kárt okozni a kulák, hogy „akkor jó "az aratás, ha telik a bocs- kor“. Vissza kell vernünk, keményen le kell lepleznünk ezeket a gonoszságo­kat, mert ha nem harcolunk kíméletle­nül a kuláksággal szemben, akkor an­nak munkavégzésünk és terméseredmé­nyünk látja kárát. Mindenütt le- kell győznünk a mars- diaágot, meg kell ismertetni és ked­veltem! a dolgozó parasztokkal az újat, hogy nagyobb terméseredményeket ér. jiink el. Minden dolgozó parasztnak is­mernie kell a Minisztertanács határoza­tában megjelölt aratási, érési fokot; hogy sikerrel harcoljunk miuden szem gabonáért. Ha megyénkben csak két százalékom is a szemveszteség, ez 54 ezer mázsa gabona kiesését okozza. — Mozgósítani kell teliift a dolgozó pa­rasztságot. hogy az előírt érési állapot­ban arasson. Egy percet se késleked­jék! Az omztályellenséget pedig rá kell szorítani, hogy betartsa a Miniszterta­nács határozatának intézkedéseit. Ahol dűlt a gabona és kézzel arat­nak. mindig a dőlés után végezzék az aratást, hogy elkerüljék a ki esc pel est. Ahol á szél nagyon összekuszálta a ka­lászosokat, legjobb ha az aratóesapat külön halad, így néni kell egymást ke­rülgetniük. \ learatott gabonát az aratás ' * után késedelem nélkül hordjuk asztagokba, vagy közvetlenül a gépbe lioídva takarítsuk be, hogy elkerül­jük a osirásodáat. az elemi károkat, elősegítsük a gyorsabb cséplést. Tanúsítsunk. a legmesszebbmenő éber. séget, szervezzük meg a tűzörséget. — Meg kell akadályozni minden kártevő kísérletet. A behordás megszervezésénél ügyelni kell arra, hogy a fogatok az asztag ra­kásánál ne várakozzanak. El kell ke­rülni az asztagok beázását A behordást a községi tanács úgy szervezze meg, hogy a rokonság és az egyes utcák la­kói segítsék egymást. Magyarázzák meg mindenütt, mi a közös szérű igen sok előnye és haszna. Az aratág és behordás gyors elvégzé­sével. illetve már annak végzése közben megkezdhetjük a cséplést. hogy bizto­sítsuk annak augusztus 15-re való be­fejezését. Vizsgáljuk felül mégegvszer cséplőgépeinket, ellenőrizzük bejáratá­sukat. Ahol nem közös szérűn csépel­nek, csökkentsük' a legkisebbre a gépek üresjáratát A kalákának idejében kell össze gyülekeznie, mert a várakozás nagy időkiesést okoz. A cséplésnél is számol­ni kell az esetleges esővel, az asztagot A legjobb csehszlovák traktorveze­tők. újítók az 1951. évi tavaszi mező­gazdasági verseny győztesei és a leg­jobb mezőgazdasági brigádok képvise­lői országos konferenciára gyűltek össze Prágában, hogy megvitassák az idei aratással összefüggő kérdéseket. Durjs földművelésügyi. miniszter be­és a cséplőgépet is be kel] takarnij hogy eső után hamarább kezdhessük meg a cséplést. Az aratás után azonnal végezzük pl mindenütt a tárlóhántást — elsösoíban gépivontatású tárcsával. Ahol erre telis- tőség nincs, ott 8—fi cm-eg sekélyszán­tással. Termelőszövetkezeteinknek már az első keresztsorok összerakása után meg kell kezdeniük a tarlóhántást Ez­zel a jövőévi jő aratást biztosítjuk. A •arlóhántással megőrizzük a talaj víz­készletét. A tarlóhántást még esc pa di­kes idő esetén is el kell végezni; a csapadék által összetömődötf tarlőbán- totf talajt a gyommagvak kikelése után fögasolással. vagy tárcsázással porlia- nvóssá kell tenni. A tarlóhántás a leg- biztosabb, legjobb és legolcsóbb mód­szer földjeink gyomtalanítására. A tar­lóhántással fészkükben pusztítjuk el a lárvákat é3 a rovari kártevőket, elejét vesszük további kártevésüknek Egyénig leg dolgozó parasztok kis parcelláin a sekély por'ianvítást kukorieakapáló 'eké­vel is lehet végezni. \ dolgozó parasztság takarmánykész­letének növelése, állatállományéinak fejlesztése érdekében használja ki a. kedvező időjárást és a lehető legna­gyobb területen vessen a far'óba másod, növényeket, másodvetésü abraktakar. mányokat, rövidtenyészidejü kukoricát} csalamádét, kölest és tarlórépát. Közo ségi tanácsainknak biztosítaniuk feellj hogy a másodvetésre megadott területre az elmúlt évek cséplési eredményeinek alapján felkutassák a szülsége3 meny nyiségü vetőma got; A kulák a kettős termesztés e'Ien 1* izgat, mert kárt akar okozni a dolgozó parasztoknak. Hivatkozik a, meleg időre} a tavalyi aszályra, a föld pihentető. , sére. A kulák minden szava, -„szakta­nácsa" — hazugság! Az igazság az; hogy különösen a mostani csapadékos időjárás mellett kedvezően folytatható a kettős termesztés, ezzel, folyamatossá tehetjük zöldtakarmányozásunkat. Ter­melőszövetkezeteink azzal válaszoljanak a kttlábok hazugságaira, azzal mutassa­nak' példát az egyénileg dolgozó parasz­toknak. hogy a délelőtt learatott, kalá­szos földjébe már délután elvetik a jná- sodnövény magjait. Má-sodvetésű terüle­tünk egy részén megtermelhetjük a jöj vőéri másodvetésü növények vetőmag­szükségletét. hogy biztosítsuk, amit né* piink szeretett vezére. Rákosi elvtárs 1956 nlctólter 27-i beszédében mondóit;' ,;A mi éghajlat! viszonyaink mellett a kalászosok levágása után kb.*3 millió kh.on termelhetünk- másodvetésű takar.- mánynövényeket és ezzel állatállomá­nyunkat n jelenlegi állatlétszárahoz vi­szonyítva 50 százalékkal tudjuk nö­velni.“ t^ agy gonddal kell végezni a nyári L növényápolási munkákat is, ezzel kell biztosítanunk, hogy kapásnövés nyeink a kalászosokhoz hasonló kiváló nagy terméseredményt adjanak a dol­gozó parasztság és egész dolgozó né­pünk javára. i A községi tanácsoknak szervezett, fá­radhatatlan munkát kell végezniük. A* községi tanács elnöke 3 titkára akkor végez jó munkát, ha az aratás és eSóp- lés idején minél kevesebbet van az irov dában; hanem a helyszínen végzi áz ellenőrzést, a mozgósítást. A tanáceta. gok. az állandó bizottságok tagjai és aktívái mutassanak példát; járjanak élen a nyári munkában! Vigyük győzelemre a békearatást. S tarlóhántást ős másodvetést, a betakarí­tást és a begyűjtést. — szervezett; jó ás gyors munkával adjunk’ méltó vá­laszt a háborús gyujtogatók most el­ítélt bandájának! HEGYI IMBE Megyei Tanács mezőpuzd. oszt, ti öv. term. csop. vez. szedőben különösen kiemelte: a. jobb munkaszervezés megköveteli, hogy a gépek karbantartása kifogástalan, » munka gyors legyen és hogy minden munka elvégzésére normákat állapít­sanak meg. Duris beszéde után kitüntette^ a mezőgazdaság legjobb dolgozó;!. ' Átadták az oklevelet 480 államigazyatástiidoinányi és jogtudományi végzettségű hallgatónak Az Eötvös Lóránd tudományegye­tem zsúfolásig megtelt aulájában péti. teken délután adták át az okleve’et az 1950—51. évben végzett állem- igazgatástudományi és jogtudományi hal’gatóknak. Martonffy Károly, az egyetem jogi karának dékánja mondott ünnepi be­szédet. Ezután « végzett hallfUtéSt közül 21-et szorgalmukért, kiváló vizsgaeredményükért összesen 7400 forittf jutalomban részesítettek; majd Sza!l„ki László a hallgatók nevében Ígéretet tett, begy becsületes munká­val háláljuk meg népi demokráciát nak. hogy tanulhattak. Törvényerejű rendelet az államtitok és a hivatali titok büntetöfogi védelméről Az idei aratás feladatairól tanácskoztak a csehszlovák mezőgazdaság legjobb dolgozói

Next

/
Thumbnails
Contents