Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)
1951-07-28 / 174. szám
Szomtat, 1951. #vi Júllns hő 2«. ÉSZAKMAGYARORSZÁG Tudatosítani kell a parasztságban, hogy a termény begyűjtés állami, hatósági aktus és nem társadalmi akció Nagy Imre elvtárs élelmezési miniszter beszéde a megyei tanácselnökök értekezletén A ««gyei tanácselnökök értekezletén Nagy Imre elvtárs, élelmezési mínisz- ter, a Magyar Dől gőzök Pártja Politikai Bizottságának tagja a begyűjtés legfontosabb soronkövetkező feladatai, ról tartott beszámolót. — A tanácsok munkájának helyes, «égét; lágy helytelenségét nem a jelentések), hanem a számok, a begyűjtött mennyiségek fogják megmutatni — mondotta. — A begyűjtés első szakasza döntő jelentőségű a tanácsok egészévi begyűjtési munkájának sikere szempontjából. — A begyűjtés terén ezernyi problémánk van. Az idei termés sokkal gazdagabb, sokkal nagyobb, mint számítottuk. Komoly nehézségekéit okoz és nagyobb erőfeszítéseket követel a nedves időjárás is, aminek következtében a begyűjtés ideje szőkébbre korlátozódott. A feladatok tehát torlódnak ée ahhoz, hogy a tanácsok vállalt kötelezettségüket augusztus 80-ra teljesíteni tudják, meg kell sokszo, rozniok erőfeszítéseiket. A beadás — törvényes kötelesség A nedves időjárás mellett a begyűjtést nehezíti, hogy lazaság mutatkozik a fánácsapparátus munkájában az állami fegyelem és az állampolgári kötelesség terén. A tanácsoknak elsősorban e térén kell a legsürgősebb As gyökered változást elé'miök. Az apparátus nem tette eléggé magáévá a , cséplőgéptől a ^gyűjtőhelyre“-je'szot, nem viliit vérükké és ennek következménye, hogy van lemaradás, különösen az ősziárpa beadásánál; ahol a feketekereskedelem máris jelentkezik. Sokhelyütt — a gyors cséplésre és nem a gyors beadásra fék. tetik a súlyt. Bár vannak szép példák, szép kezdeményezések, de a dolgozó parasztság tömegében nem érte el azt az eredményt, amit a kormányzat tőle elvár. Lazaság mutatkozik az állampolgári kötelesség terén is. A tavalyi példán okulva a tanácsapparátuson keresztül tudatosítani kell a parasztságban, hogy a terménybegyüjfés állami, hatósági aktus és nem, társadalmi akció. A társadalmi szervek a begyűjtés terén hatalmas segítséget nyújtanak, de a vezetés az állami szervek feladata. Parasztságunknak világosan látnia kell, hogy a beadás számára törvényes kötelesség. A nehézségek leküzdésének elengedhetetlen feltétele, hogy a begyűjtés* irányító Szervek, de a tanács egész apparátusa is kiküszöböljön munkájából minden lazaságot, fokozza; javítsa az ellenőrzést és nem utolsó sorban elengedhetetlen az, hogy a tanácstagok példamutatóan ennek a harcnak, az első soraiban küzdjenek. — Az egészséges optimizmus feltétlenül szükséges a munkához. Emiikül eredményesen dolgozni és a begyűjtés ■eljes sikerét biztosítani nem lehet. De keményen fel kell lépni az elbizakodottság ellen, amelyet a gazdag termés több helyen, máris étetrehivott. •Szemet hunyni a nehézségek előtti egyszerűen öncsalás; ami számos veszélyt rejt magában, — Haladéktalanul meg kell javítani a, begyűjtést irányító operatív és társadalmi bizottságok munkáját. Az operatív bizottságok eddigi működése nem kielégítő, szétfolyó, bizonytalan és fő lübájuk, hogy mindennel foglalkoznak, ami a megyében általában felmerül, — Átveszik más szervek feladatát. így az aratástól, a hehnrdástól a tnrlóhántáson keresztül csépiéiig, mindennel foglalkoznak, holott <7? operatív bizottságok, a begyűjtésre szervezett bizottságok, feladatuk annak teljes joggal való irányítása. A megyei és járási operatív bizottságok alapvétő feladata a falusi társadalmi bizottságok Segítésé, munkájuk irányítása és ellenőrzése. A társadalmi bizottságok vívják, a döntő ütközetet a begyűjtés terén, ők érintkeznek közvetlenül a beadással, ék találkoznak először az ellenség aknamunkájával,. Éppen ezért munkájuk döntő jelentőségű a begyűjtés szempontjából At ebből következik, hogy a falusi társadalmi bizottságokat a legmoSSzébbme. nőén támogatni kell. — A begyűjtés hatalmas poKtjfcái feladat is. ezért fontos az agitáció« és propagandamunka fellendítése. Ezt a ronnkát az operatív bizottságoknak és a tanácselnököknek kell kézbovenniök. Az agitáció és propaganda, főfeladata jelenleg az; hegy lendületet adjon a begyűjtésnek, az^ tömegmozgalommá légyé. Az agitációt és propagandát nem szabad reszort feladatnak tekinteni. hanem a begyűjtő ős tanács apparátusnak kell elsősorban a begyűjtés agitátorainak leűniök. A begyűjtés hatalmas lendítője — a begyűjtési verseny —- Idei gazdag termésünk begyűjtésének szervezete — folytatta a miniszter — az eddigieikkel szemben lényegében új. Újat jelent az, hogy dolgozó parasztságunkat a begyűjtés túltelj eeútéséért iparcikkek juttatásával promizá'ják. — A begyűjtés hatalmas lendítője a begyűjtési verseny. Itt kezdetben, még komoly hibák és hiányosságok) mutatkoznak. A verseny megindult, de még nem vált a tömegek eleven mozgalmává. Ennek főotoa, hogy a falusi vezetők, funkcionáriusok, tanácstagok, párttagok részéről is hiány, zik a pé:damut»tás. A tanácsoknak meg kell változtatniok a verseny formális és hivatalos jellegét, versenytáblákat kell készíteni, jutalmakat, okleveleket kell kiadni és legfőképen, elő kell segíteni az egyéni és pánosverseny kifejlődését. A versenyeredményeknek pedig nagy nyilvánosságot ke7l adni. El kell érnünk, hogy a verseny eleven. színes legyen és a falusi dolgozók széles nyilvánossága előtt folyjék. A takarmánygabona csak a beadási kötelezettség 100 százalékos teljesítése után vihető piacra Az ellenséggel szembeni fokozott éberséggel kapcsolatban Nagy Imre clvtárs a többi között a következőket mondotta: — Az ellenség megtalálja és kihasználja azokat a lehetőségeket; amelyeken keresztül gátolni tudja munkánkat. A mi feladatunk' az, hogy éberek legyünk, tisztán lássuk az ellenség célkitűzéséit és megfelelő erélyes intézkedésekkel elejét vegyük alattomos mesterkedéseiknek. Az egyik módszer, amellyel megkísérelte az ellenség a támadást, az átlagtermés mennyiségének meghamisítása. A tanácsapparátus egyszerűen tudomásul vette ezt, holott a begyűjtéssel kapcsolatban ennek nagy veszélye van; amit az ellenség tudatosan ki szeretne használni. Cséplőgépellenőreink feladata; hogy az egyes gabon nif ét el f kn é 1 ellenőrizzék azt is, hány hold területről szállították azt be é» ennek alapján ellenőrizzék a termésátlagot. — A másik veszély az árpa begyűjtés terén mutatkozik. Ezzel kapcsolatban is szigorúan a. kiadott rendelet szellemében kell eljárni, ami kimondja, hogy takarmánygabona csak <* beadási kötelezettség 100 százalékos teljesítése után vihető piacra és csak olyan községből, amely maradéktalanul ed get tett árpabeadási kötelezettségének. Ezzel szemben azt tapasztaljuk; hogy az árpa beadása lassan halad, ugyanakkor viszont a feketepiacon már megjelent 4—5—600 forintos árpa. Az ellenség tehát máris megpróbálta elirányítani a gabonát, amivel szemben a tanácsoknak a legkeményebben fel kell venni a harcot és a törvényes rendelkezéseket rendidvül szigorral alkalmaeniok kell. — A be,gyűjtés ütemének .gyorsításával kapcsolation helytelen az a törekvés, hogy siettetik a nedves gabona cséplését. Ez azt eredményezi, hogy a cséplőgéptől a begyüjtőhelyig megtörik a gabona útja, mivel azt a c-ééplés után Szárítani kell. A helyes eljárás az, hogy a gabona kiszáradását osztagban végezzék és csak száraz állapotban csépeltessék. Helyes ez azért is, mert a nedves gabona tárolásánál fennáll a bemelegedő*, begyulladás veszélye és minden intézkedést meg kell tenni ennek a veszélynek az elhárítására. A nedves gabona szárítása; forgatása igen sok munkaerőt igényel és nem utolsó sorban raktáraink befogadóképességét is egyharmadára csökkenti, mert az előírt másfél méter helyett a nedves gabona csak 50 centiméter magasságban tárolható. A begyűjtés vezetői — a tanácselnökök A tanácsoknak igen komoly feladatuk a raktározás kérdése. Állandóan eilenőrizniök kell a betárolt gabonát és biztosítani kell a szükséges raktár- helyiségeket. Raktárkapacitásunk kicsi volta miatt gondoskodni ke’l szükség- raktárak igénybevételéről. Ezen a téren is a tanácsoknak a megadott rendelke- 7*4 ick éneimében kell eljárniuk és torlódás esetében keressenek azonnali megoldást, vagy saját erejükből; vagy a felettes szervek segítségével. — A begyűjtés felelős vezetői a tanácselnökök, akiknek kötelessége; hogy a Pártra; kormányzatunk törvényeire támaszkodva szerezzenek érvényt népi demokratikus államunk érdekeinek olyké- pen, hogy dolgozó parasztságunk maradéktalantti tegyrn eleget állampolgári kötelességének. Haladéktalanul lépjenek fel tanácsaink az ellenséggel szentben és már a kezdet kezdetén szigorúan járjanak) el azok ellen, akik *z, állam iránti kötelezettségüket nem teljesítik. — Önök — mondotta befejezésül — szocialista építésünk rendkívül felelős posztján állnak és ezekben a hetekben népgazdaságunk legnagyobb feladatát hajtják végre. Legyenek büszkék arra, hogy ezt a legnagyobb feladatot önök végzik, de becsületes, odaadó, önzetlen munkájukkal legyenek) is méltóak a nagy feladatokra. A beszámolót számos hozzászólás követte. heresxten Mihály elrtám beszéde Keresztes Mihály elvtárs, a földművelésügyi miniSzteV első helyettese ;,A termelőszövetkezetek fejlesztése és a növénytermelés időszerű feladatai“ címmel tartott beszámolója elején felhívta a tanácselnökök figyelmét, hogy az árpa és a zab aratásánál lemaradás mutatkozik. — A tanácstagoknak) legyen goad^ A ,C“ vételi jegyre eladott búzáért 80 forintot, az árpá- )> ért 70 forintot, a rozsért, zabért 60 forintot fizet má- \ zsánkint az állam. A „C“ v \ vételi jegyre augusztus 20-ig r > beadott gabona minden r <( mázsája után is 4 forint <( gyorsbeadási jutalom jár i r * 1 > ív ! > zil juk arra is. hogy a másodvetés fontosságát minél szélesebb körben tudatosítsák. Le kell lep’eznünk azokat, akik azt terjesztik, hogy ebben az esztendőben nem fontos a másodvetós; mert a kedvező időjárás következtében enéikül is elegendő takarmányt gyűjthetünk be. — Termelőszövetkezeteink fejlesztésének abban, a szakaszában vagyunk — mondotta a továbbiakban —, amikor egyre több dolgozó kis- és középparaszt lép lm, vagy alakít új termelőszövetkezetet. Munkánk akkor halad helyes irányban, ha elérjük a termelőszövetkezetek tagságának minél nagyobb mérvű bevonását n munkába és ezzel párhuzamosan a családtagok bevonását is. — A termelőszövetkezetek megszilárdítására — folytatta Keresztes Mihály — használják fel termelőszövetkezeteink jövedelemelosztásának új rendszerét. c^/oc_-v^(Tvo(r^oti-AOír^o Akik élenjárnak a beadásban MÜLLER PAL hejöcsabai dolgozó paraszt kenyér gabonabeadását 570 százalékban teljesítette. Előírása 403 kiló kenyérgabonára szélt, de ő 23 mázsa és 4 kiló kenyér gabonát szállított a raktárba, A cséplést vasárnap végezte el és nyomban a gép alól teljesítette kötelezettségét. VÁMOS ISTVÁN 5 holdás céeei dolgozó paraszt 150 száza, lókra, Vágner Gábor 6 holdas dolgozó paraszt 170 százalékra teljesítette beadását. SZOPKÚ JÓZSEF 8 holdas középparaszt Abaujalpáron előírásának háromszorosát teljesítette. L. SZALÁNCZI JÓZSEF alsózsolcai 9 holdas kötépparaszt 200, Körösi Lajos 6 holdas 310, Szabó József 4 holdas 200, Szabó Miklós 7 holdas 150 százalékra teljesítette beadását. JÓ, HARCOS AGITÁCIÓVAL A TERMÉN YBEGYÜJTÉS SIKERÉÉRT Tiszapalkonyán Baranyai Tibor terményfelvásárló, Bótn János és Kardos Bertalan népnevelők a helyi tanácstól elkérték a község fejlődésére és az ötéves tervben előirányzott beruházásaira vonatkozó adatokat. A dolgozó parasztoknak elmondják, hogy Tiszapnlkonva, amely a múltban olyan sokat szenvedett az árvíztől, a meg nem fékezett természeti erők évről-évre megsemmisítették a dolgozók fáfadságóg munkájának minden eredményét, — most a népi demokráciától árvízvédelmi betonfalút kapott, amely védi termésüket, földjüket. Ee'épiilt az új Tisza-híd a régi helyén; amelyet a dolgozó parasztok elvetemült ellenségei; a fasiszták; a horthysta bitangok robbantottak fel. — Eilmve'ítőgcp került a kozséglie és mos, á tiszapalkonyaiak is élvezhetik a kultúra áldásait. A község iskoláját újonnan felszerelték, a gyermekek korszerű, kényelme« padokban tanulhatnak. Éppen most, a nagyfontoeságú mező- gazdasági munkák idején nyitották meg a. 10 gyermeket befogadó napköziotthont. Az ötéves tervben is sok minden új jut Tiszapalkonya dolgozóinak. A közeljövőben megkezdik a bekötőút építését Tiszaoszlár felé éfl még ebben az esztendőben bevezetik a villanyt. 12 ágyas szülőotthont, orvosé rendelőt, új gyógyszertárt kap a község. Hatalmas vízierftmüíelerpet építenek a Tiszánál, amelynél 1500-an fognak dolgozni. így védi népi demokráciánk a tis». palkonyai dolgozó parasztok földjét, munkáját; termését; így teszi egyre szebbé életét; ezt segítik elő a tisza- palkonyuiak), ha gyorsan teljesítik ás túlteljesítik beadási Viitelezettflégiiket. A begyűjtés érdekében folytatott felvilágosító munka, közben nem hanyagolják «1 a tiszapalkonyfti népnevelők a tszcs fej'esztéeét sem. Az aratás megkezdése óta felvételét kérte a iszcs-be T. Varga Ferenc 9. Béta János 2.5. Kardos Bertalan 9 holdas dolgozó paraszt. * Szén tiltván községben nines hangos híradó. A begyűjtésben élenjárók nevét kidobolják. * Néhány nappal ezelőtt Kántor Sándor népnevelő Müller Pál hejöcsabai dolgozó k «páraszt ot látogatta meg. Müller Pál elmondotta; hogy fia honvédtiszt s mint katona védelmezi a dolgozó nép érdekeit, ő pedig fia harcát a begyűjtési kötelezettség túlteljesítésével erősíti. Müller Pál 403 kiló kenyérgabona helyett 23 mázsa gabonát szállított a begyijjtőhelyro. Szirmán a népnevelők arról beszélgetnek legtöbbel; hogy a begyűjtési kötelezettség teljesítésének halogatásával a dolgozó parasztok saját asztaluk, ról dobják az ellenség markába gazdag termésünket. Ismertetik a Minísaterta- nács begyűjtési határozatának a jutalmazásokra vonatkozó részét. A putnoki járás népnevelői a tanácsválasztás agitáeiős tapasztalatai alapján feltérképezi ék a falut s beosztották egymás között; hí melyik dolgozó parasztcsalfidot látogatja meg * csépilésnél. A községi tanáostől a népnevelők megkérdezik, hogy annak * gazdának, akit felkeresnek; mennyi gabonát kell beszállítania A; B vételi jegyre. E kimutatás alapján a népneve, lök a csépiéinél a dolgozó paraszttal számvetést csinálnak: mennyi lebt a termés, ebből mennyit kell A; B vételi jegyre beadni, mennyi a fejadag; mennyit kell félretennie vetőmagnak » így azonnal kiszámítják azt is, mennyi gabonafeleslege marad. A putnoki járásban ennek eredményeként Görön és Alsózsoleán minden dolgozó paraszt 0 vételi jegyre beszállította a fennmaradó terménvt. ónodon hangoshíradónTfcmAdnóme. üben csősz tarkákkal népszerűsítik a begyűjtésben élenjáró dolgozó porosé rakat. Az albán mezőgazdaság fejlődése Az 1046-ban végrehajtott földreform fordulópontot jelentett az albán parasztok életében; amikor 320 ezer hektár földet; négyszázhetvenötezer olaj, facsemetét és hatezer igavonó állatot osztottak azét. a szegény}>arasa1 ok között Mindjárt a földosztás után * kor. mánv határozott lépéseiket tett aZiráüy- ban. hogy a föld terméshozama is megjavuljon. Ennek köszönhető, hogy Albániában most 6600 hektárnyi területet szelnek keresztül öntözőé*® fórnak. A levezetőcsatornák segítségével pedig 17.900 hektárnyi terület terméshozamát növelték. A gép. és traktorállomSrok gépeinek száma állandóan emelkedik. 1950-ben a gépállomások kétszerié nagyobb területet műveltek) meg, mint 1947-ben. A* albán földeken ma a Szovjetunióból érkezett traktorok, arató- és cséplőgépek dolgoznak. Mind nagyobb tért hódít a Nazarova-mozgalom a Diósgyőri Kohászati Üzemekben A Diósgyőri Kohászati üzemek üzem- fenntartásúnak dolgozói a takarékossági mozgalom kiszélesítése érdekében nemrégiben elhatározták, hogy a gyár gépeinél mindenütt bevezetik a Nazarova* mozgalmat. Kapcsos Pál, Simkó József elvtársak az üzemfenntartás vezetői fel. világosító munkájának máris szép eredményei mutatkoznak. A gyárrészlegek dolgozói egymásután vették át gépüket szociálisra megőrzésre. Ezen a téren élenjárnak a villamos- központ dolgozói akik mindannyian csatlakoztak az üzemfenntartás által kezdeményezett üzemek közti versenyhez s vállalták, hogy a gépi berendezésekét maguk takarítják, a kisebb hibákat kijavítják, a gépek környékét tisztántartjak. Simkó József elvtárssal több üzembe látogattunk e, ahol már bevezették a Naza ro va. m ozgal ma t. A mechanikái javítóműhely bért Szí- tóvszki Béla elvtárs, üzemvezető elmondta, hogy a dolgozóknak megmagyarázták a Nazarova-mozgalom jelentőségét, állan. dó felvilágosító munkát folytatnak és egyre nő azoknak száma, akik in ár átvették gépüket szocialista megőrzésre, án László esztergályos több éve dolgozik gépén, 60—70 éves ez a gép. Az gépre tcég jobban kell vigyázni — mondja Tván elvtárs —, ezt szem előtt tartva vállaltam, úgy vigyázok a gépre, hogy augusztus 2Ö-ig nagyobb javítást nem kell rajta eszközölni, a kisebb hibákat magam kijavítom. Dobi Pál esztergályosnak először volt új gépe ebben az üzemben. Büszke rá, hogy gépe két év alatt egyszer sem szorult nagyobb javításra, az apróbb hibákat ő maga javította ki. Petőfalvi Gusztáv esztergályos is nagyon szereti gépét, munkaváltóival megbeszélte, úgy esztergálják a munka- darabokat, hogy a gépnek ne legyen semmi baja. Az acélművi gépészet dolgozói a daru- kaj vették át szocialista megőrzésre. Vállalták, hogy csökkentik a gépek javítási idejét, megszüntetik n gépállásokat. A danikezelők a gépek fokozott kihasználó savai igyekeznek elősegíteni az acélgyártást, emellett úgy kezelik a gépet, hogy semmi baja se történjék. Béres Dezső öntődarus is nagyon vigyáz gépére, mert tudja, az o munkáján is múlik, bogy a gyár teljesítse tervét, hogv több acélt ad ianak a hazának. Balogh Miklós, meg Roppantó István az 50 tonnás homok- gépházi darut vették át szocialista megőrzésre. Azóta a darut egyszer sem kellett javítani. F.z nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az üzemben emelkedett a termelés. A mozdony javító üzemben sok a régi gép. A dolgozók gyakran vetették fel. ! „gépekben szűk a keresztmetszet”. Sokan azt mondogatták, a régi gépeken nem lehet jól termelni, de azt elfelejtették, hogy bizony ők sem sokat törődtek a gé piikkel, gyakori volt a géptörés, a gép- állás. Itt a pártszervezet nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy a dolgosók csatlakozzanak a Naza- róva* mozgalom hoz. Az egyéni agitációnak az lett az eredménye, hogy csökkent a gépállások száma, kevesebb lett a gép* törés, jobban vigyáznak a gépre, szerszámra. Dem© Ferenc esztergályos elmondta, hogy amióta szocialista megőrzésre vette át a gépét, szerződést kötött, még jobban magáénak érzi a gépet, vigyáz a kapcsolásoknál, eloírásszeruert fogja fel a munkadarabot, esztergályozás közben is állandóan ügyel a gépre. m A Diósgyőri Kohászod üzemek üzemfenntartásának kezdeményezése tehát már értékes eredményeket hozott. Most arra kell törekedni\ hngv a gyár minden, gépét szóciálista megőrzésre vegyék át a, dolgozók, hogy ezzel is elősegítsék az egész gyár termelését, csökkentsék az ön. költséget\ takarékosabban dolgozzanak, még több értéket adjanak nemzet gazda- Ságunknak,
