Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)

1951-07-25 / 171. szám

2 ÉSZÁKMA'GYXRORSZÁC Szerda. 1951- éri július hő 25. Szívós, kitartó, aprólékos másikával erősítsük meg fal ősi pártszervezeteinket! Hozzászólások a kibővített megyebizottsági ülésen A kibővített megyebizottsági ülő­ben elhangzott felszólalások során Sulyok Gyula elvtárs (SzOT) meg­állapította: igen súlyos hiányosság, hogy a legtöbb helyen nem fordítanak gondot az augusztus 20-L versenysza­kasz eredményeinek értékelésére; nem biztosítják a verseny nyilvánosságát. Ez a szakszervezetek gyenge munká­ját bizonyítja. A brigádok párosversenye legyen valóban élő vetélkedés, a műszaki dolgozóknak fokozottabban kell hekapcsolódniok a kötelezettség­vállalások túlteljesítéséért folyó munkába. Namcnyj Géza elvtárs (Eszakma- gyarország) felhívta a figyelmet arra, í'ogy pártszervezeteink vegyék sokkal nagyobb mértékben igénybo azt a segítséget, amit a Szabad Kép és az Eszakmagyarország, a párt­sajtó cikkei nyújtanak számukra. Helyezzék cl ezeket a cikkeket a köz­ségekben. faliujságtáblákon úgy, hogy a község dolgozó parasztjai faliújság- cikkben ezekre válaszoljanak — ez hozzájárul a népnevelő munka meg­javításához, a versenyszellem fokozá­sához. A pártfunkcionáriusok a párt- rnunka jó tapasztalatairól és hiányos­ságairól az eddiginél gyakrabban ír­janak cikkeket a pártsa.jt-óba. A tömegekkel yató kapcsolat el­mélyítése^ az élenjárók népszerű­sítése, a hibák feltárása érdeké­ben minden pártszervezetnek nagy gondot kelj fordítania arra, hogy kiszélesítsék a pártsajtő le­velező hálózatát. Jobb munkaszervezést építkezéseinknél Kiss Barna elvtárs (Sajóbábony) bejelentette: az építkezésnél a párt­tagok 95 százaléka, az összes dolgo­zók 75 százaléka tett felajánlást az Alkotmány Kapja tiszteletére. A pártbizottság többször felhívta a műszaki vezetők figyelmét, hogy nem lehet csak népnevelő munká­val eredményt elérni a munka­fegyelem megszilárdításában, a vállalatvezetésnél mégis liberaliz­mus tapasztalható a fegyelmi rendszabályok alkalmazásánál. Hiba volt, hogy nem foglalkoztak kellőképpen 'a, propaganda és agitációs munkában a termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésének feladataival, a kétlakiság megszüntetésének jelentő­ségével. Súlyos hiba, hogy a Munka­erőtartalékok Hivatala azonnal kiköz­vetíti az olyan dolgozókat, akiknek munkakönyvébe beírták, hogy önké­nyesen hagyta cl munkahelyét. Ivoloszár 'István elvtárs (szikszói JB) hangsúlyozta a helyes káder- kiválasztás jelentőségét. Elmondotta ezután: a járásban a cséplőgépeken táb­lákat helyeznek el, ráírják, kik teljesítették túl a gép alól beadási előírásukat. Megszervezték azt is, hogy úttörők felhívják levélben szüléikéi; ismerő­seiket a beadás túlteljesítésére, az élenjárókat szavalatokkal, virággá] üdvüzlik. El kell terjeszteni az építkezési brigádszerve­zés jó tapasztalatait Maiak István elviárs (egyetemi város) arról szólt, hogy nem biztosít­ják kellőképpen az építkezésnél a ver­seny nyilvánosságát, a műszaki veze­tők nem nyújtanak adatokat a szak- szervezet számára, emiatt a dolgozók nem látják, hol tartanak kötelezett ségváHalásaik teljesítésében. Igen jó az ácsoknál a brigádszer­vezés. A brigádban csak egy szakmun­kás van mint vezető, a brigád tagjai segédmunkások, mégis 110 —160 százalékot teljesítenek. Kö­vetendő példa ez a kömüvesbrigá- dok számára is. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy kiszélesítsék a takarékossági mozgal­mai, konkrét takarékossági felajánlá­sok történjenek. Különösképpen jól kell előkészí­teni most a taggyűléseket, hogy a párttagság teljes mértékben felismerje a vezetőségválasztás jelentőségét, feladatait. Imre .József elvtárs (edclényl ,TB) elmondotta, hogy a járás községeiben többhclyütt volt tapasztalható oppor­tunizmus a kulúkokkal szembon. Or­mospusztán a megengedett kereten felül 400 műszakmulasztást igazoltak, abból a helytelen álláspontból indul­tak ki, hogy „ha nem engedélyezik a müszakmul3sztást, a bányász akkor is elmarad munkából“. Nagyon ügyelni kell a káderjavaslatoknál arra, hogy ne kerülhessenek be az új párt­vezetőségekbe olyanok, akik a klerikális reakció befolyása alatt állanak. A jó káderkiválasztást csak kollektív munkával lehet biztosítani Bisztri János elvtárs (Megyei Párt- bizottság káderosztály) hangsúlyozta; az új vezetőségek választása igen nagyjelentőségű harci feladatot •jelent. Meg kell világítani milyen nagy meg­tiszteltetés'az, hogy a titkár a falu első embere, hogy vezeti a község dol­gozóit a szocializmus építéséért, a bé­kéért folyó harcban. Hangsúlyozta, bogy a jó káderkiválasztást csak kol­lektív munkával lehet biztosítani. Pártbizottsági ütésen kell megtár­gyalni a káderkiválasztás feladatait és megállapítani; hogyan veszi ki ré­szét ebből a munkából a pártbizottság minden tagja. Szabó Imre elvtárs (szerencsi JB) saját tapasztalatai alapján mutatta meg, hová vezet az önelégültség. El­nyerték a legjobb járás számára ki­tűzött versenyzászlót, ez elbizakodottságot szült, nem •folytattak kellő agitációs munkát és a begyűjtési versenyben az i utolsók közé estek vissza. A gépállomások munkájának több hi­bájára mutatott ezután rá, különös­képpen arra hívta fel a figyelmet, hogy az 50 vagonos mozgalom nem mehet a minőség rovására. Váljék hazafias tömeg­mozgalommá a beadás gép alól való túlteljesítése Lajtai Endre elvtárs (Központi Ve­zetőség párt- és tömegszervezeti osz­tály) rámutatott, hogy a hozzászólók többsége gazda­sági kérdésekkel foglalkozott, ke­vesen szóltak az alapszervezet&k és a pártbizottságok munkájáról. Van olyan jelenség; hogy a pártbi­zottságok nem értékelik cs segítik kellőképpen az alaj)szervezetek mun­káját, nem támaszkodnak rájuk kellő­képpen, ebben kereshetjük az okát aiiuak, hogy a megye a tojás- és ba- romfibegyüjtcsbcn, az aratásban le­maradt. A községi alapszervezeteket hozzá ken segíteni ahhoz, hogy munká­jukat jól szervezzék meg, ennek meg is lösz az eredménye. Hiányzott a felszólalásokból az is, .hogy pl. a begyűjtés-terén hogyan kí­vánják megszervezni munkájukat. Ke­vés felszólaló vetette fe| azt is; hogj\ milyen feladataik vannak most a vezetőségek ű.ijáválasztásával kapcsolatban. Kevesen foglalkoztak a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztésének kérdésével, pedig itt is igen komoly' feladataink vannak. Vigyázni kell arra, hogy ne je­lentkezzenek majd elhajlások, fel kell számolni a nem egy helyen tapasztalható elzárkózást a cso­porttagok részéről az egyéni dol­gozó parasztok felé. Igen szívós, kitartó, aprólékos munkára van szükség — mondotta —, hogy olyan pártvezetőségeket hozzunk létra amelyek képesek lesznek fa- lüSj szervezeteinket megerősíteni, hogy e téren is megvalósítsuk Rá­kosi elvtárs útmutatását, a kon­gresszus határozatát. V begyűjtéssel kapcsolatosan a párt- szervezeteknek tömegmozgalmat keil szervezniük a gép alól történő beadás érdekében I A hazafias megmozdulás ragadjon magával minden dolgozó parasz­tot, hogy a gép alól túlteljesítse előírását. Ennek érdekében a járási pártbizott­ságok sokkal nagyobb segítséget nyújtsanak a községi pártszervezetek­nek. Harmati Sándor és Vaszif István elvtársak válasza után a kibővített megyebizottsági ülés az Internacionálc hangjaival ért véget. A.' tag- és tagjelölteivé telnél nagy gondot kell fordítani a nők ás a fiatalok számarányának állandó javítására is. Ismét a sátoraljaújhelyi járást hoz­hatjuk fe) jó példaként a júniusban felvett tag. illetve tagjelölt között 35 fiatal és 25 nő van. Ilyen s még ennél is jobb pártépítési munkává] tudjuk és kell is megoldanunk azokat a feladatokat, melyeket Pártunk II. Kongresszusa tűzött cJénk. Ezen a té­ren is nem egy pártszervezetünknél azonban elég komoly hibák vannak. A sátoraljaújhelyi Járási bizottság szem előtt tartotta a 'lenini-sztálini pártépítés tanítását, hogy a Pártba a legjobban dolgozókat kell felvenni. Vezetőségi üléseken tárgyalták meg, kik azok a dolgozók, akik legjobbak a termelésben és közülük kik érdem- tik meg; hogy Pártunk tagjelöltjei le. gyének. Komoly hiányosság egyes pártszer­vezeteinknél, hogy nem egyéni elbírá­lás, szigorú felülvizsgálás és személyes ismeretség alapján döntenek 3 felvé­telben, hanem a véletlenre akarják bízni, irodából akarták irányítani a tag- és tagjelöltfelvélolt. Ilyen eset fordult elő a. Ticsei járás­nál; ahol Fábián cjvtársék irodából bírálnak cl, mint például Skaliczki Irén esetében, akit a dámóci ulap- szervezethez vettek fel mint párt­tagot, noha az elvtársnő elmondotta, hogy ő meg tágjelölt sem volt és a járási bizottság nem is foglalkozott vele. Pártbizottságaink gépies ellenőrző munkáját mutatja az is, hogy a Diós­győri Kohászati Üzemeknél ;,albérlet, be“ adták ki az elbírálásokat. Ezzel szemben az abaujszántói járást párt- bizottság jó példát mutatott arra, hogyan kell a pártbizottsági üléseken alaposan értékelni és mérlegelni min­den egyes tag- és tagjeiöltfelvételi kérelem eldöntését. Alapvető hiányosság tehát az, hogy sok helyen adminisztratív, irodai ügyként kezelik a tag- és tagjelölt- felvételt, nem látják, hogy az olyan politikai kérdés, amelynek munkánk agyik legjelentősebb helyét kell elfoglalnia« Elsőrendű fontossága van annak; hogy különösen nagy gondot fordít­sunk a döntő üzémrészlegekrc, a bá­nyákra, az építőiparra és a falura a tag. és tagjelöltfelvételi munkában. E téren már van sok eredményünk. A Diósgyőri. Kohászati Üzemekben pl. a Martinnál, a nagyolvasztónál és a többi fő iizemrészlegné] alapvető fon­tosságú feladatként kezelik a tag- és tagjelöltf elvé telt. Ha azonban egyes bányász-járásainkat vagy építőiparun. kát. nézzük, bizony szomorú képet lá­tunk. Az cdelényi járásban 14 bá- nyászpártszervezetünk van, az utóbbi időben mégis mindössze 13 bányászt vettek fel. A put'noki járásban 7 bá­nyászpártszervezetünk van, mégis csak 8 bányászt vettek fel. Ugyanígy kdmoly hiányosságok vannak építő­ipari területen is. Jellemző példa Mis. 1 kole város, ahol hatalmas építkezések I folynak; mégis csak 36 építőipari munJ kast vettek fel párttagnak, iltetva tagjelöltnek. Az őzdi járásban egyet­lenegy építőipari munkást vettek csak fel Pártunk soraiba. Különösen kirívó hiányosság, hogy nőm egy aiapszervezetünk teljes egészében elhanyagolja a tag- és tcgjelölffelvételt. Legjobban mutatja ezt a tényt, hogjr a mezőkövesdi járás 08 alapszervezete közül csak 9-ben történt a niult hó­napban tag-, illetve tagjelöltf el vétel. DISz-szervczetcink nem oldják meg kellően a tag- és tagjelöltfelvétclnél a rájuk háruló feladatokat, hogy Pár­tunknak megfelelő tartalékai legye­nek. Egyes párjalapszcrvezetoink r.eirt hajtják végre a Szervező Bizottság­nak azt a határozatát, hogy a párt­bizottságokhoz minden hónap 1-ig bd kell küldeniük a tag- és tagjelöjlfel- vételekot. Nem mutatnak azonban jó példát ezen a téren egyes járásaink sem, mint pl. a ricsci járás. Tudják az elvtársak,’ hogy rnindon hónapi 20-xg el kell juttatni a tag- és tag' jelöitfelvcteleket a Megyei Pártbizott­sághoz, ebben a hónapban azonban 24-ig még nem küldtek el- Tanuljon: a ricset járás Borsodnádasd üzemtől, amely ebben a hónapban is elsőként küldte bo a jelentést. A tag- és tagjetöltfelvételnél a leg­döntőbb tehát, hogy kövessük 3 lenini- sztálini alapelvcket, tanításokat cs Pártunk szociális összetételét úgy szabályozzuk, ahogyan Pártunk Központi Vezetés sége ezt megszabta számunkra, hegy legelsösorban a legjobb ipari munká-' sok, a legjobban dolgozó parasztok éí haladó műszaki értelmiségiek kerülje­nek Pártunk soraiba. Az encsl járási bizottság azonban április hónapbarí még nem így gondolkodott, mert a 9 felvételből 6 alkalmazott; könyvelő, nyilvántartó cs egyéb volt. Ezeket a rövid elvi ismertetéseket és konkrét gyakorlati példákat azért juttatjuk el a Megyei Pártbizottság lapján, az Eszakmagyarországon ke-1 resztül a propagandista elvtársikhoz, hogy a propagandista szeműiá.rhuno­kon és a kieselőadásokon ezeket aj lenini-sztálini tanításokat jó gyakor-* lati példákkal támasszák alá. Persze, ne ezeket a példákat mondják el, ha­nem a maguk üzeméből, községéből pártszervezetük életéből vegyék a hasonló példákat. Az ilye4 hiányosságokat nemcsak szeminárium mokon és kiselőadásokban kell fel­tárni, hanem taggyűléseken és egyelj pártértekezleteken fel kell hívni a ve­zető elvtársak figyelmét arra, hogy az ilyen hibákat minél előbb kiküszö­böljék. Propagandista vezetőink és propa­gandistáink minden egyes előadásuk­ban, hozzászólásukban járjanak elől jó példával; kapcsolják egybe az el­méletet a gyakorlattal, mert a hall­gatókat csak így tudják az elmélet éá 'gyakorlat egységére nevelni. MAJOROS BÁLÁZ.'} Hogyan foglalkozzunk „fl Párt és a pártépítés elvi és gyakorlati kérdései“ című anyaggal esti propagandistaképző iskoláinkon Esti propagandistaképzö iskoláinkon most folyik ,.A Párt és a partépítés elvj és gyakorlati kérdései“ című anyag tárgyalása. Ezen a héten a hallgatók kiselőadásokat tartanak a Párt helyes összetételének jelentősé­géről, a tag- és tagjelöltfelvételröl. Segítséget kívánunk nyújtani az éh-társaknak ahhoz, hogy már most, ennél a kiselőadásnál is minél jobban érvényesüljön az elmélet és a gyakor­lat egysége, hogy propagandistáink felkészülve a következő oktatási évre, p.lvtársainkat. az elmélet és a gyakor­lat egységéro neveljék. A Párt htjyes összetételének igen nagy jelentősége van, mert a Párt csak akkor tudja betölteni történelmi hivatását ha —■* vezeti a szocializ­mus; a kommunizmus felépítéséi —, ha mindvégig betölti az élcsapat sze­repét és megtartja azokat a sajátos­ságokat, amelyekkel a Kommunista Pártoknak rendelkezniük kell. Ennek alapvető, clcngedheíetlen feltétele, hogy helyes, megfelelő legyen a Párt szociális összetétele. Pártunk Központi Vezetősége, Rákosi elvtárs éppen ezért mulatott rá nem egyszer hangsúlyo­zottan arra, hogy Pártunkban állandóan javítani kall a szociális összetételt, mindenekelőtt a legjobb ipar) munká­sok, a legjobb dolgozó parasztok ■— ezen. belül most 3, középparasztok — és a haladó műszaki értelmiség szám­arányát. Ha a. Párt összetétele helyes; akkor meg tudja oldani az előtte álló fel­adatokat, következetesen tudja foly­tatni a harcot a külső és belső ellen­ség ellen, győzelemre tudja vinni az új társadalomért vívott harc ügyét. Ot4 viszont, ahol a Párt szociális összetétele nem jő, vagy gyenge, — nehezen tudják megoldani a feladato­kat. könnyen a tömegek uszályába kerülnek és ha ezeken a hibákon sür­gősen nem javítanak; nem tudja be­tölteni irányitó, vezető szerepét. A Párt szociális összetételének leg­főbb szabályozója a helyes tag- és tagjelölt- felvétel. Pártunk érőd, melynek kapui csak azok előtt nyílnak meg, akik megfele­lők, méltók arra, hogy Pártunk sorai­ba kerüljenek. Éppen ezért üzemi,, já. ráki, városi pártbizottságainknak és alapszsrvezeteinknek úgy kell ezzel a kérdéssel foglalkozniok; ahogy Pár­tunk Központi Vezetősége és a Szer­vező Bizottság nem egy határozatá­ban leszögezte & helyes tag- és/tag­jelöltfelvétet módszereit. A tények azonban arra mutatnak, hogy egyes pártszervezeteink még mindig nem értették meg eléggé Pár­tunk útmutatását. Nézzük a jellemző példákat. A bürokrácia megnyilvánulása &z, hogy az edelényi járási pártbizottsá­gon 128 tag- és tagjelöltkönyvet hc- vertettek a szekrényben. Egészen biz­tosan jól tudják az elvtársak, hogy ezzel hibát követtek cl, mégsem igye­keznek mielőbbi kiküszöbölésére. Vagy Nagymiskole város példája, aho] 180 tag. -és tagjelöltkönyvet fektetnek el. Ezeket a hibákat a legsürgősebben ki kell javítani! Követni kell az őzdi járási bizottság által mutatott jó pél­dát. ahol egyetlenegy tag-, illetve tag- jelöltkönyv sincs gazdátlanul. Pártszervezeteinknek a tag- és tag- jelöltfclyételi munkát tervszerűen kell végezniök. Igen komoly előrehaladást mutat e téren a sátoraljaújhelyi pártbizottság, ahol a májusi 37 tag-, illetve tagjelölt­felvétellel szemben júniusiján már 62 volt . a felvettek, száma, komoly mér- tőkben javult az üzemi munkások és középparasztok számaránya, míg má­jus hónapban 0 tekintetben is voltak hiányosságok. Igen sok pártbizottsá­gunknál és pártszervezetünknél azon­ban nem ez a helyzet. A borsodnádasdi üzemben pl. májusban’ mindössze 7 tagot, illetve tagjelöltet vettek fel. Pártszervezeteinknek a tag- és tag. jelöltfel vételnél szem előtt kell tarta- niok mindenkor a Jenini-sztálini taní- tást, hogy a felvételt a legnagyobbfokú éberséggel kezeljék. Jó példának [ellet felhozni az OzdiKo. hászatl üzemek Pártbizottságát, ahol észrevették, hogy a kohó-alapszervezct- nél olyan egyén akart beférkőzni Pár­tunk soraiba, aki apácának készült. A DISz-ben semilyen munkát nem vég­zett, arra hivatkozott, hogy ,,nincs semmi ideje“, — közben pedig állan­dóan a templomba járt. A mi Pár­tunkban nem lehetnek képmutató, két­színű politikát folytató egyének. Igrici község pártszervezeténél vi­szont eltompult az éberség, mert 1950- ben felvették Pártunk soraiba azt a Tóth Sándort, akit —mint jobboldali —• a tagfelijlvizsgálat alkalmával Pártunk soraiból kizártak. Ha elvtár- saink- nem fokozzák kellően az éber­séget, akkor az ellenség niuukásruliá- ba öltözve bo tud jutni Pártunkba és romboló munkát tud folytatni. Fokozzuk a talajmüvelési szerződés­kötés ütemét! Gépállomásaink fontos feladata a talajművelési szerződések megkötése. Ebben a tekintetben az alsóvadászt gépállomás traktorosai érték el a legszebb eredményt. Az aratás és cséplés munkájánál minden trakto­rista magával vitte a dolgozó parasz­tokhoz a szerződési űrlapokat, ame­lyeket szinte kivétel nélkül mind aláírták. Jó munkájuk bizonysága, hogy már 118 százalékra teljesítet- tők szerződéskötési tervüket. Utá­nuk az alsömérai gépállomás követ­kezik, szerződéskötési tervüket 80 százalékban teljesítették. Mezöcsá- ton a traktoristák 76 százalékig biz­tosították a talajmüvelési munkát. Erősen lemaradt az emődi gépállo­más. amely még mindig csak 18 szá­zaléknál tart. A putnoki, sárospataki és a szendrői gépállomások dolgozói­nak is nagyobb gondot kell fordíta- niok a szerződéskötésekre. Eddig csak 45—35 százalékig teljesítették erre vonatkozó tervüket. A megye gépállomásai =— • együtt­véve — 50 százaléknál tartanak szerződéskötési tervük végrehajtásá­ban, holott már legalább 75 száza­lékot kellett volna elérniük. Oda kell tehát hatni, hogy a ké­sést mielőbb behozzák és legkésőbb az Alkotmány ünnepére, augusztus 20-ra megyénk gépállomásai 100 szá­zalékig biztosítsák talajművelő^ szerződéskötési tervük végrehajtá­sát. Magyarázzák meg traktoro. saink a dolgozó parasztoknak a gépi munka nagy előnyeit, hivatkoz­zanak azokra a kiemelkedő termelési eredményese, amelyeket a dolgozó Parasztok a gépi munka segítségéve] értek el. Dolgozó parasztságunk egy­általán nem idegenkedik ma már a gépi munkától és Így a traktorosok­nak nincs nehéz dolguk. Egyetlen feladatuk az, hogy idejében felke­ressék a falu dolgozóit felvilágostl- sák őket és alkalmat adjanak nekik, hogy a szerződést megkössék. Ötvenkét községet kizártak a Szabadpiaci értékesítésből A dolgozó parasztok szamára nagy előnyt jelent a szabadpiaci értékesítés. Ez a kedvezmény azonban csak: azokat a termelőket és községeket illeti meg, amelyek határidőre és pontosan telje­sítik beadási kötelezettségüket, A be. adási kötelezettség teljesítése törvény. Ezért azok a községek és termelők, akik nem tesznek eleget kötelezettsé­güknek’; nem Irészesülnek a szabadpiac előnyeiből. Az Élelmezési Minisztérium utasítá­sára; a megyei tanácsok megvizsgálták a községek tojás.; baromfi- és tejbe- adáit kötelezettségének teljesítését és ötvenkét olyan községet; amelyek Katáig időre nem teljesítették; kizárták a sza. badpiaci értékesítésből. Ha a kizárt községek dolgozó parasztjai hátralékai, ka-t rendezik, beadási kötelezettségüket pontosan teljesítik, a község újra visz. szaknpja a szabadpiaci értékesítés jo. gát és ezzel megint jelentős kedvez, menyhez jutnak a község dolgozó pa. rasztjai. A szabadforgalomból kizárt 52 köz. ség között megyénkből a következe} községek szerepelnek: Szendrő, Olasz. liszka, Heraádnémeti; .....*

Next

/
Thumbnails
Contents