Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)
1951-07-19 / 166. szám
VII. évfolyam — 165. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1951 julius 19, csütörtök Pótbeporzással növeljük a kukorica- és napraforgótermést! f —■ Kasználjők.e a kukoricánál a Mesterséges beporzást? — Inkább csak az állami gazdasá. 'gokban. — Nem olyan nagy művészet az. Épp Ha imemt volt nálam búcsúzkodni a Szovjetunióba induló parasztküldöttség. Az egyik elvtárs elmondta: tavaly két Szomszédos holdon kilcísérletezte a dolgát. Az egyik holdon mesterséges be. porsást végzett, a másikon nem. Ahol megcsinálta a beporzást; 30 mázsát ka. pott, a másikről csak 14-et. Egynapi tnwnkát végzet^ veZe cs 6 mázsa Kukoricát nyert.“ Nemcsak Turkeve szövetkezeti vá- íros dolgozó parasztjai, hanem égisz dolgozó parasztságunk figyelmét hívta fel e beszélgetés alkalmával P.ákosi élvtárs az igen nagyjelentőségű termést, fokozó módszerre, a pótbeporzásra; amellyel hatalmas mértékben növelni tudjuk) a kukorica- és napraforgótermést. Különösen az ideihez hasonló meleg időjárásban történik meg; hogy rövid idő alatt, egyszerre hullatja el a kukoricás terület növényeinek cimervirág- ssata virágportermését és emiatt a csövek termékenyüléee hiányos lesz. Ki- Vált a többcsöves kukoricanövények ké- isőn fejlődő csövei maradnak többé- kevésbbé teljesen meddők Ha viszont a szovjet agrobiológia alapján; az élenjáró miesurini-liszenkoi útmutatások szerint helyesen gyűjtött virágporral megfelelően elvégezzük a pótbeperzást; nemcsak a szemkötós lesz jobb; nemcsak „ csövek tökéletlen termékenyiHé- Scét, foghijasságd1; féloldalasságát, ko. paszhegyüségét tudjuk tökéletesebben megakadályozni, hanem a gondosan gyűjtött virágpor rét én a kuJcoricaszcm vetőmagértéke is javul. 'Alkalmazzak tehát a legszélesebb kör. ben; mindenütt a világ legfejlettebb mezőgazdaságának; a szovjet mezőgazdaságnak újítását; a pótbeporz.ist. A •mesterséges pótmegporzással minden eset. ben növelni tudjuk a kukorica termés, 'átlagát. A megporzott táblákon leg. 'alább 30—S0 százalékkal nagyobb tér. Vnést érhd'Aink el. Ha kukoricánál hol- flankint csak két mázsá9; nap'raforgő- hál csak egy mázsás terméstöbbletet is Számolunk és mindkét növény vetésterületének csak felén végezzük is el a pótmegporzást, akkor is Skukoricából majdnem egymillió 800 ezer mázsa; nap. raforgóból 350 ezer mázsa termé&iöbb- lettre számíthatunk, ez összesen 130 millió forint értéket jelent népgazda. Ságunknak. Ezzel a kukoricám,ennyi, ’séggel S60 ezer sertést hizlalhatunk meg? A napraforgó tOrméstöbblote akkora, hogy minden hold pótbeporzásá- Val néhány hődön zsírt; vagy olajat nyerünk belőle! Ä szovjet tapasztalatok *7.( mutatják; hogy a 2—3 mázsás ter- Tnéstöbblettel való számolás még alacsony is; mert 4—5—6 mázsás átlagos 'többtermést is hozhat, a kukorica hol- Bankint a pótbeporzás segítségével! Országunk és dolgozó parasztságunk érdeke nem engedi meg; hogy ilyen nagy veszteségeket megtűrjük — ezért kell elvégeznünk a póíbeporzást! ]rAz idő sürget, a pótbeporzást ha. tadéktalanul el kell végezni? Pártszervezeteink feladata; hogy a legszélesetíb- feörfi felvilágosító munkával, a számok és a tények erejével felvegyék a harcot a maradiság ellen; visszaverjék a hatóság most ig várható aknamunkáját; leküzdjék a nehézségeket; mozgósítsák mindenütt az erőket ennek a feladatnak elvégzésére. Számolni keH azzal az ellenvetéssel; togy ;,most a hordás; cséplés és másodvetés idején nincs elég munkaerő“. — Meg kell magyarázni, hogy a pótbe. porzás munkaerőszükségle.e holdankint csupán egyetlenegy munkanapi Ezt az időszerű nagy jelentőségű mezőgazda- sági munkák mellett is feltétlenül biztosítani lehet, hiszen a virágpor gyűjtése és a pótbeporzás olyan könnyű munka; amelyet már 10—12 éves gyermekek is el tudnak végezni. Felmerülhet az is, hogy ;,nincsenek szakismereteink“. A pótbeporzás munkája, munkamódszere két-lwrom pere alatt elsajátítható, semmiféle különös szaktudásra nincs hozzá szükség, béggel; a harmat felszáradása után kell elvégezni a virágpor összegyűjtését és vagy a reggeli órákban; vagy felhős, borús időben kell elvégezni a beporzást, hogy a kukorica selymére (bajuszára; bibeszá'aira) puha ecsettel átvi- gyük a kuko'ricacimerekből összegyíij. tött virágport A Földművelésügyi Minisztérium felhívása, amely másodbeporzásra buzdította a dolgozó parasztságot; hírül adja, hogy a nagy termés elérésének ezt a kiváló módszerét a szovjet p|lda nyomán az elmúlt évben már számos dolgozó paraszt alkalmazta. Kaszapo. vies András; a kátolyi "December 21“ tszcs elnöke és Zdrajevics Pátné; a tszcs munkacímpatvezetője az elmúlt év. ben pótbeporzott kukoricából holdon, kint 55 mázsás csöves átlagtermést ta. hárított be. Pótmegporzást alkalmazott Eke Gyula; a vasvári /.Petőfi“ munkacsapat vezetője is. — holdanlrinti cső. vesátlagtermésük 51 mázsa volt! Megyénk területén vannak már szép kezdeti megnyilvánulásai annak; hogy a legöntudatosahb, az új iránt 'fogékony dolgozó parasztok felhasználják ezt a. kitűnő módszert egyéni boldogulásuk meggyorsítására; hazánk erősítésére, a szocializmus épitésére. Szent ist. vám községben a -„Béke“ tszcs dolgozói elhatározták; hogy 34 hold kukoricáról alkalmazzák a pótbeporzást. Mád községben Török Ferenc; Pankovics Lajos, Krisztián Miklós, Jakab Endre; Käme, nyicki József, Virásoczbi István; Tak. faszada községben Budai Barna; id. Kató Lajos; C. Borbély Imre; Bodnár Ferenc végzi el a kukorica pótmegpor- zását. 'Ahhoz képest; hogy milyen óriása előnyöket jelent ezen a téren is a szovjet példa alkalmazása; — azt állapít, hatjuk meg, hogy megyénkben viszonylag még kevesen határozták el a kiváló pótmegporzási módszer alkalmazását. Éppen ezért haladéktalanul ismertetni kell a Szabad Kép és az Eszakmagyar- ország cikkei; a Földművelésügyi Minisztérium felhívása alapján; hogy mi a jelentősége a pótmegporzásnak; pontosan milyen módszer szerint kell ezt a könnyű; de rendkívül értékes eredményeket biztosító munkát elvégezni. Ka a p&á'szervezetek és a tömegszervezetek népnevelői jő felvilágosító munkát végeznek; ha Ttákosi elvtárs útmutatását átjuttatják minden tszcs.dolgozóhoz, minden egyénileg dolgozó paraszthoz, ha jól megmagyarázzák, mi a teendőjük, — biztosak lehetünk benne, hogy a siker nem marad el. A kukorica termésátlagok fokozása érdekében dolgozó parasztjaink kövessék az élenjárók! példáját; . minél nagyobb területen végezzék el a kukorica pótmegporzását! Rendezzük meg mindenütt a pótbepórzási hetet, biztosítsuk ezzel az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmányalap mennyiségének növelését; minőségének javítását. Pótbeporzással növeljük a kukorica és napraforgóterméstt ■<«“*•Harriman az amerikai olajtársaságok számára akarja megszerezni az iráni olajat Ha Trim an, Truman tanácsadója július 15 óta Teheránban Moszadik iráni miniszterelnökkel és a hozzá közelálló körökkel tárgyal. Iráni hivatalos körök hallgatnak a tárgyalások konkrét tartalmáról. Jólértesült körökben azt Sűiítjákj Harriman. „javaslatait nem különbek az Angol.Iráni Olajtársaság legutóbbi javaslataitól. A különbség csupán annyi, hogy Harriman az iráni kormánnyal kötött megegyezésből származó előnyöket az amerikai olaj. társaságok számára akarja biztosít aal, A ricsei járás befejezte az aratást A legnagyobb ütemben végezzük a tarlóhántást és a másodvetést! Megyei Pártbizottságnak. Kedves Elvtársak! A ricsei járás termelőcsoportjai, egyénj dolgozói, kommunistái és páríonkivüli dolgozói az őszi árpát, rozsot, őszi búzát és tavaszi árpát learatták. Ugyanakkor Zemlénagárd, Dámoc, Révleányvár és Pácin dolgozó parasztjai megkezdték a behordást és a cséplést. Megkezdték ezzel egyidejűleg a beadást is. A dolgozó parasztok megfogadták: azzal köszönik meg Pártunk, népi államunx segítségét, azzal válaszolnak az imperialista kalandorok bűnös szándékaira, hogy termény beadási kötelezettségüket nyomban a gép alól teljesítik. I Kommunista üdvözlettel: Ricsei Járási Pártbizottság. Ünnepélyes terménybeadás Mezőkövesden nak érdekében, hogy a tarlóhántási és másodvétéíi tervet is maradéktalanul végrehajtsuk. MNDSz asszonyok a békearatásért Virágdíszes, lobogókkal díszített kocsikon vonultak végig a városon a mezőkövesdi dolgozó parasztok a földmü- vesszövetkezet raktáráig. A „Petőfi“ termelőszövetkezeti csoport adta át ünnepélyes keretek közölt első gabonáját az államnak. A termelőszövetkezeti csoport zsákjait lemérlegelték és megállapították, hogy a csoport 83 mázsa 30 kiló búzát adott be. Tiszatardos dolgozó parasztjai ünnepi külsőségek között vették át a Járási Pártbizottság vcrsenyzászlaját. Elsők voltak a járásban a tojás- begyűjtésben, a növényápolásban és az aratási munkálatokban is. Gaczhal Sándor 7 holdas dolgozó paraszt saját ar«|ni valóján kívül még 270 kereszt gabonát aratott le egy másik dolgozó paraszt társával, de élenjártak a munkában H. CTömze József és Gömze Mihály 8 holdas kö- zéppa.rasztok is. A falu dolgozói nem hallgattak a kulákok aljas hazugságaira. id. Majoros Péter és Oroskovics Lajos kulákok szavára, akik egyre azj. suttogták, hogy ;^kkor kell aratni^ amikor már telepereg a boeskor is.“ Az elvetemült két ellenség 3 nappal később kezd(e meg az aratást, csakhogy a szemveszteséggel károsodjon a dolgozó nép. A zászlóátadás lelkes ünnepségén felszólaltak a község legjobb dől go ■ zói. Hangoztatták, hogy a begyűjtésben is elsők lesznek, pontosan elvégzik a tarlóhántást és a másodvetést is. Mezőzomboron „vitéz“ Hegyaljai Gábor kólák korcsmáros szándékosan elkésve kezdte meg az aratását, 10 hold búzájából már sok elhullott; amikor a tanács erélyes felszólítására hozzáfogott a munkához. Kövessük as abaujssántói járás példamutatását a tarlóhántásban és a másodvetésben ! Súlyos a lemaradásunk a, tarlóhántás elvégzésében. Ugyanakkor, amikor ütemtervünk szerint a tarlóterület 20 százalékát már fel kellett volna szántani, a munkát még csak 1 százalékban végeztük el. Hasonlóén lemaradt megyénk a másodvetésekkel is. Az előirt terület 10 százalékán kellett volna eddig elvégezni a másod vetéseket, de eddig alig a felén végeztük el. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a másodvetési tervek végrehajtására már csak egészen rövid idő áll rendelkezésre, mert a munkát július 23-ig be kell fejezni. A hátralévő napok alatt mindent el kell követni a másodvetési terv végrehajtására! Tudatosítani kell dolgozó parasztságunkkal a másodvetések hasznát, amely megkétszerezi földjüket, meg kell velük ismertetni, hogy a másodvetések terméséből nincs kötelező beadás. Jő példát mutatnak az abaújszántői járás dolgozó parasztjai. Már 3521 hold tarlót hántottak és 3 másouve. test 486 hold területen végezték el. A mezőkövesdi járásban a lebuktatott terület 1700 hold, a másodvetés területe pedjg 402 hold. Kiemelkedik még a sárospataki járás 1624 hold tariő- hántássa] és 418 hold másodvetéssel. A mezőesáti járásban 1130 hold tarlót hárítottak és 330 holdon vetettek eddig másodnövényt. Súlyosan lemaradt a® edelényi járás, ahol tarlóhántást és másodvetést eddig úgyszólván seho| nem végeztek. A putnoki, az ózdi és a sátoraljaújhelyi járás szintén az utolsók között van. Dolgozó parasztságunk fokozza a versenvtj tcgjga mg guadent ajiAz aratási munkák jő elvégzéséből kivették részüket megyénk MNDSz asszonyai is. Sárospatakon 22 tagú, a szerencsi járásban három 20—25 tagú asszonybrigádot szerveztek. Encsen 10 tagú, Baktán 8 tagú; Ozdon 100 tagú női aratőbrigád alakult. Legtöbb községben az asszonyok bekapcsolódtak a tűzvédelmi Szolgálatba. így Sátoraljaújhelyen és Mezőkövesden is sok MNDSz asszony vett részt a tűzvédelmi intézkedések vég* rehajtásában. Nagyon sok helyen vállalták at MNDSz asszonyok, hogy a dolgozó parasztasszonyok gyermekeit napközi otthonokban ápolják. Kenézlön 8 MNDSz asszony vigyázott a kicsikre. Cséplőgépellenőreink 85 százaléka nő. Vállalták, hogy határidő előtt 10 nappal a legkisebb szemveszteség nélkül vezetik le a cséplést. Vannak olyan MNDSz szervezetek, amelyek lemaradtak a munkában. A szikszói, miskolci, putnoki és az ózdi járásban az MNDSz asz- szonyok is felelősek a késésért. Igen fontos, hogy ezeket a hibákat kijavítsuk és az MNDSz asszonyok minél nagyobb számban kapcsolódja« nak be a soronlévő feladatok elvégző« sebe. Legyenek rajta jé felvilágosító munkával; hogy a dolgozó parasztok a cséplőgép alól túlteljesítsék beadó--* sukat, tudatosítsák a gyorsbeadás nagy,' előnyeit. Leplezzék le mindenütt aZ ellenség kártevéseit, a cséplési munkai jó elvégzésével, a békebegyüjtés sikeJ lének elmozdításával adjanak csattanó s választ a háborús gyújtogató iroH perialistáknak és hazaáruló ügynöke« iknek. Az alsózsoleai gépállomás dolgozóinak versenyfelhívása Az alsózsoleai gépállomás dolgozói nagyjelentőségű versenymozgalmat indítottak el. Elhatározták, hogy a cséplés elvégzése közben összegyűjtik a kévekötő zsineget. Vállalták, hogy az általuk a kévekötéshez elhasznált zsineg 80 százalékát összeszedik, megtakarítják a népgazdaság szamára. Ennek érdekében felhívással fordultak a megye valamennyi gépállomásának dolgozóihoz, 'hogy takarítsanak meg minden darab kötözőzsineget. Ugyanakkor megfogadták az alsóJ zseleaiak; hogy mindazok a dolgozó parasztok, akiknél gépelnek, jó fel- világosító munkájuk hatására a gépj ;?’ól túlteljesítik beadási előírásukat. Mielőbb végezzünk a behordási munkákkal? Blinden dolgozó parasztnak saját érdeke, hogy gabonáját a legkisebb szemveszteség nélkül betakarítsa. Nagy gondot fordítsunk tehát a hordás munkájára is. Arra keli törekedni, hogy ezt a munkát is minél gyorsabban és a legkisebb szemvesz. tességgel végezzük el. A learatott és keresztben álló gabonának 7—8 napra van szüksége ahhoz, hogy utóérésen menjen keresztül. Ennél az időpontnál tovább nem szabad kinthagyni a kereszteket, hanem asztag. ba keli hordani. A kint lévő keresztek ugyanis sok veszélynek vannak kitéve, eső esetén beázhatnak, a vihar szétszórhatja a még kint lévő kereszteket. Tehát azon legyünk, hagy elejét vegyük ezeknek a káros következményeknek. Az esetben, ha a még kintlévő keresztek beáztak volna, a beázott kereszteket szét kell rakni. A szétrakást a reggeli vagy kora délelőtti órákban kell megkezdeni, akkor, amikor egész nap jő időre van kilátás. Csak annyi keresztet rakjunk szét, amennyit aznap össze is tudunk rakni. Az összerakásnál fokozott óvatosságra van szükség, mivel a szárított gabona kévéje a legkisebb ütődésre is hullatja a szemet • A behordásnál vigyázzunk arra, hogy a szekérre rakásnál ne összevissza dobáljuk a kévéket. A dobá- lás helyett adogatni kell azokat a szekérrerakónak. Ennél a munkánál vigyázzunk még arra is, nehogy elszóródjanak a kévék. Nagyon jó, ha a szekér aljára ponyvát teszünk. Ennek a segítségével a kihullott szemeket könnyen összegyüjthetjük és így nem hagyjuk azokat sem veszendőbe. A dolgozó parasztság a hordást közös szérűre végezze, mert a közös szérűn való cséplés a legkedvezőbb az üzemanyagiakarékosság és a gabona őrzése szempontjából is, emellett gyorsabb lesz a cséplés üteme is. A munkák jó megszervezésével biztosítani kelj tehát, hogy minél zavartalanabb legyen a cséplés. Ahor- behordás gyors elvégzésére mozgósít, dásnál a fogatokat ügy kell beállt- sák dolgozó parasztságunkat! Ebe- tani, hogy azok folyamatosan fordul. ren őrködjenek a kulákság kártevé- janak. sére és azokat kényszerítsék a be« Vigyázzunk az asztaghapahás műn- hordás időbeni elvégzéséről kajánál is. Az asztagot mindig száraz, egyenes helyre rakjuk, semmi esetre sem szabad olyan helyet ki-' választani az asztaguak, ahol a viz összefolyik. Az asztag helyén előzőleg kaszáljuk le a füvet és a földet döngöljük le. Ilymódon a csépléskor össze tudjuk seperni a kihullott szemeket. Ha az asztag alá szalmát is rakunk, akkor ezt a szalmát is csépeljük el, hogy a beleszőrödotj gabonaszemek kárba ne vesszenek. Asztagba csak száraz gabonát szabad rakni. A nedves gabona ugyanis könnyen befülled. Nem helyes túl nagy asztagot rakni. A termelőszöj vetkezeteknél 4—500 kereszt egy asztagba elegendő. Az asztagbarakás- nál ügyeljünk arra is, hogy a kévék egyharmada a tetőre kerüljön. A tetőzetet elég meredekre rakjuk, az alsó kévéket kicsit eresszük meg, a hajazatot jó| kössük le. Ha Így végezzük a munkát, akkor az esővíz az asztagról lepereg s nem ázhat be. Az asztagot éjjel-nappal őriztessük és lássuk el a szükséges tűzrendészet! célt szolgáló felszereléssel, a közelben megfelelő mennyiségű vizet tároljunk. A hordásnál a szemveszteség elkerülése érdekében döntő szempont még a fentiek mellett az is, hogy a munkák végzésére teljes mértékben ki kell használni a kora hajnali és késő éjszakai órákat is — ebben az időben ugyanis nem törik a gabona. A keresztek helyét gondosan fel keli gereblyézni. Az asztag rakását —« különösen, ha távolról hordunk —• mindig úgy végezzük, hogy bármilyen rövid idő alatt rögtönzött tetőt tudjunk készíteni, így meg tudjuk akadályozni az asztag beázá.- sát. Dolgozó parasztságunk jól szervezze meg a behordást és ne hagyja kint hosszú ideig a kereszteket, hanem azon legyen, hogy azokat mielőbb asztagba, illetőleg cséplőgépbe hordja! A községi pártszervezetek, tana« csők és tömegszervezetek aktívái a
