Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)

1951-07-15 / 163. szám

2 ÍjSZ i IWS/Ä G Vasárnap, 1951. évi Július fiú 1&­pp PÁRTÉLET Tanuljunk a Bolsevik Párt tapasztalataiból Politikai munka a Szovjetunióban a termésbetakarításnál és a begyűjtésnél A szovjet kolhozok, szovhozok és gép­állomások dolgozói, a nagy Sztálin út­mutatásait követve, évről.évre növelik a a mezőgazdasági termények mennyiségét, fokozzák a munka termelékenységét és becsülettel teljesítik az állammal szem­ben vállalt kötelezettségeiket. A kollek­tív gazdasággal együtt fejlődik a falu kultúrája és dolgozóinak anyagi jóléte is. A mezőgazdasági dolgozók Sztálin elvtárshoz írt leveleikben vállalták, hogy újabb jelentős sikereket érnek el a nagy terméseredményért; a kolhozgazdasúg minden ágának további fejlődéséért fo­lyó küzdelemben. A vállalt kötelezettsé. gek teljesítéséért vívott harcban vezető szerep illeti meg a pártszervezeteket. A betakarítás és begyűjtés idején különö­sen megnő a falusi pártszervezetek nép­nevelő és tőmegszervező munkájának je­lentősége. A bő termésért, a gabona időben va­ló betakarításáért indított szocialista verseny egyre szélesebben bontakozik ki * kolhozok földjein. A verseny élén mindenütt a kommunisták haladnak A krasznodari határvidék tyemirgöjevi járásában a termésbetakarítás mindeu döntő szakaszára kommunistákat és komszomol tagokat osztottak be, akik példát mutatnak munkájukkal. A kolhoz pártszervezete és vezetősége nagy jelen­'rtö?iéget tulajdonít a verseny nyilvánossá, gának, ezért Yörös Vándorzászlóval tűn. -jeti ki az élenjáró brigádokat, kombáj- " nokat, aratókat és versenytáblákat álli- - tott fel a mezei szállásokon. A népne­velők pedig, hogy fokozzák a kolbozpa. rísztok felelősségérzetét a betakarítás és sí gabonabeszolgáltatás határidő előtt való teljesítésével kapcsolatban, naponta beszámolnak a szocialista varseny állásáról A népnevelők főfeladata az élenjáró ta­pasztalatok terjesztése, & munka helyes megszervezésének előmozdítása, a töme­gek mozgósítása a szemveszteség elleni harcra, a termés szigorú megőrzésére és számbavételére, valamint a beadási kö­telezettség időben való teljesítésére. A népnevelőknek meg kell értetniük a dol­gozókkal, hogy a Szovjetunió mezőgazda­ságának eredményei az egyes emberek, brigádok és kolhozok jó munkájából te­vődik össze. A Bolsevik Párt nagy jelentőséget tu­lajdonít a politikai agitációnak, mint a politikai és ideológiai nevelés eszközé, nek, amely megszilárdítja a Párt kapcsolatát a tömegekkel és mozgósítja a dolgozókat a Párt és a szovjet kormány határozatai­nak végrehajtására. „Heg kell magyarázni a Párt és a szovjelhata’om utasításait — tanítja Sztálin elvtárs —, türel­mesen és aprólékosan kell meg­magyarázni, hogy az emberek megértsék, ’ mit akar a Párt és hová vezeti az országot. Ha ma nem értik meg — tessék megma­gyarázni holnap. Ha holnap sem értik meg — tessék megmagya­rázni holnapután. Éneikül nem lesz és manapság nem is lehetsé­ges semminemű vézetcs". A pártszervezeteknek rendszeresen meg k$ll ismertetniük a kolhozparaszto­kat a nemzetközi politikai helyzettel, ál- lamunk belső életének eseményeivel, a Bolsevik Párt és a szovjet kormány po­litikájával, mely arra irányul, hogy ha­zánknak, a vilégbéke oszlopának hat d* niát megerősítsük, s jómódú, kultúrált életet biztosítsunk városaink és falvaink dolgozóinak. Ahol a pártszervezet jól irányítja a népnevelők munkáját, ott kifejlődik a lendületes, harcos, céltudatos agitáció, s kifejlődnek a szovjet ember legszebb jellemvonásai: a munkaszeretet, a fe. gyelmezettség, a kötclességtudat és a szocialista haza megerősítését szolgáló munka megjavítására irányuló államfő törekvés. A SzK(b)P Központi Bizottságának „Az agitátorok körében végzett munka fogyatékosságairól és megjavításáról a sztálingrádi pártszervezetben” szóló ha­tározata kötelezte a párttitkárokat, -<gy maguk irányítsák a népnevelő kollektíva munkáját, hetenkint jarteanak1 népnevelő értekezletet, melyen beszámolnak a soron- következő gazdasági és politikai felada­tokról, valamint a termelési tervek tel­jesítésének menetéről. Minél nagyobb ideológiai tudással, s a feladatok minél alaposabb ismeretével látjuk el népne­velőinket, annál meggyőzőbben tudják uj hősi tettekre buzdítani a szocialista mezők dolgozóit, szeretett hazánk dicsőségére. Helyesen járnak cl azok a pártszerve, zetek, melyek időben gondoskodnak ró­la, hogy minél több újság jusson cl a mezei szállásokra. A falusi kultúrpro- p&ganda szervezeteinek, többek közt, az a feladatuk, hogy az élenjáró dolgozók eredményeinek népszerűsítésével, faliúj. étágok cs versenytáblák készítésével, vún. dorkönyvtúrak megszervezésével segítsék a pártszervezetek munkáját. A vándor- moziknak minél gyakrabban és minél több jó filmet kell bemutatniok a mező. gazdasági brigádokban dolgozó kolhoz- parasztoknak. A politikai tömegmunka minden formáját, így a rádióleadásokat i8 fel kell használni a mezei szállásokon. A szovjet parasztság önfeládozóan harcol a kitűnő terméseredményért, a begyűjtés határidőelőtti teljesítéséért. Minden falusi pártszervezet legfonto­sabb feladata most; hogy helyesen ve­zesse a kolhozfalvak dolgozóinak haza­fias mozgalmát. Hogyan javította meg a sátoraljaújhelyi Járási Pártbizottság a tag- és tagjelöltfelvételi munkát J Pártunk II. Kongresszusának hatá- t-ozata kijelölte feladatainkat a szó. .jeializmus építésének meggvorsítósá- ,'ban, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében. Pártbizottságainkra és pártszervezeteinkre döntő feladat vár. Különösen falusi alapszervezoteinke^ kel; következetesen erősítenünk, hogy a községekben mindenütt maradékta- .Jinul végrehajtsák a Párt és a kor­mány határozatait. Csak erős párt­szervezettel; szilárd irányítással tud­juk sikerrel megoldani a jelenleg előt­tünk álló nagy harci feladatokat, győ­zelemre vinni az aratást, elvégezni a tarlóhántást és a másodvetést, határ­idő előtt teljesíteni a begyűjtést. Az elmúlt év folyamán a sátoralja- . Újhelyi járásban igán nagy hibák voltak . 1 a tag* ét tagjelöltfalvétali Tf . munkában. Járási Pártbizottságunk nem kezelte döntő fontosságú kérdésként, a nemtörődömség lohntott az alapszerve- . «étekig. Számszerűleg voltak ugyan eredmények, de ha megnézzük a sta­tisztikából a minőségi, a szociális összétételre vonatkozó adatokat; vilá- . gosan látjuk az elkövetett nagy hiá- ;;.hy osságokat. • . Nem tervszerűen irányított munka, hanem tervszerűtlen kapkodás jelle­mezte a tag- és tagjelöltfelvételi munkát. Számos alapszervezetünkben egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis számban vettek fel tagjelöltet. Ellia- , (nyagoliák az ifjak és nők; a dolgozó kis-és középparasztok nevelését, hogy -közülük a legméltóbbak tagjelöltek le­gyenek a Pártban. Igen sok olyan kis- és középparaszt van a járásban, akik -már a begyűjtésben, az őszi és tava­szi munkákban jő munkájukkal bebi­zonyították hűségüket Pártunkhoz; a népi demokráciához, de körükben sem­miféle felvilágosító munka nem folyt. * Sok alapszervezetünkben szektaszel- ■v-jenj uralkodott, főleg a középparasztok ■ felé. Valósággal ellenségesen visel- ’"’Hedtek irányukban. Egyes pártveze- -“töségeink magé viseletűkkel, kijelenté­jt. Dolgozó parasztok! A* anyarozsból igen fonto« győgy- - szer készül. Az anyarozs gyűjtése jő jövedelmet biztosít, mert kilo. grammonként 70 forintot fizetnek a FöldműveSszővetkezetek, scikkei. eltaszították Pártunktól a be­csületes. pártonkívíili dolgozókat. Pál- házi községi alapszervezetünknél és a puszta falusi pártszervezetünknél olyan kijelentéseket tettek és esze­rint végezték gyakorlati munkájukat is — hogy „mi nem állunk szóba kö­zépparaszttal, hogyan is beszélgetnénk mi el esténkint középparaszttal; csak nem udvarolunk nekik." Alapsr.er ve teteink nem kaptak konkrét segítséget a Járási Pártbizottságtól A Pártbizottság nem irányította az alapszervezetek ilyenirányú munkáját, tehát ezt a spontaneitásra bízta.. Emiatt kerültek be Pártunk soraiba, mivel hiányos volt az éberség, — kar­rieristák, bizonyos számban osztály- idegen ellenséges elemek. Alapszervezeteink csak a vélet­lenül jelentkezőket vették fel tagje­löltnek s nem azokat a becsületes, jól dolgozó kis- és középparasztokat, ér­telmiségi dolgozókat, akik magatartá­sukkal, munkájukkal egyaránt bebi­zonyították, hogy érdemesek a tagje­löltségre. Pártszervezeteink a népne­velőket sem oktatták ki, hogyan agi­táljanak a dolgozó parasztság köré­ben, hogyan foglalkozzanak a munká­ban kitűnő dolgozókká] Ehelyett több alapszervezetünk vezetősége — ez tör. tént például Füzér; Füzérradvány köz­ségekben •— állandóan azon siránko­zott, hogy „nincs kit felvenni, mert a község káderszegény.“ A tagjelöltek és a tagok felvétele a taggyűlésen nem úgy történt, ahogy azt Pártunk Központi Vezetősége iúeghatározta. A felvételi kérelmet sok alapszervozeíben nem tárgyalták meg előzetesen a vezetőségi ülésen. A taggyűlésen az elbírálás egyszerű kéz- felemeléssel történt. Sok esetben a felvételüket kérő dolgozókat meg sem hívták a taggyűlésre, Felvették őket anélkül; hogy jelen lettek volna. Az ajánlók nem szóltak fel; nem mondták el, milyen munka alapján, miért javasolják őket Pártbizottságunk hibája volt, hogy bürokratikusán kezelte a tagjelöltek egyéni elbírálását. Behívtuk a Párt- bizottságra, ezzel elvontuk őket a ter­melő munkától. Sok olyan eset volt, hogy közlekedési nehézségek miatt az illetők nem tudtak eljönni, vagy pe­dig megijedtek a „káderezés“ szótól, emiatt nem jöttek el. Ekkor a Párt- bizottság visszautasította felvételüket azzal,, hogy „nem jelentek meg felül­vizsgálaton, nem javasoljuk." A Pártbizottság az alapszervezetek vezetőségének csak olyan segítségét hyujtott; amely általánosságban be­stéit aJTÓl, hogy „szorgalmazni kell, vinni kell a tagjejöltfelvételi munkát.*' Tömegszervezeteink munkáját sem ellenőriztük, a tömegszervezeti veze­tőkkel nem tárgyn]tuk megintik a feladataik ezen a téren. Különöskép­pen hiba; hogy nem foglalkoztunk ilyen értelemben <i járási DISz veze­tővel s nem mondottuk meg, hogy az alapszervezeti vezetőségek tagjai ho­gyan foglalkozzanak a DISz fiatalok­kal. Mindezekből érthető, hogy mi volt az oka annak, hogy járásunk alap- szervezeteiben hónapokon keresztül nem volt tag- és tagjelöltfelvétel Járásunkban 130 olyan tagjelölt volt, aki már kiérdemelte, hogy Pártunk tagja légyen, de alapszervezeteink elhanyagolták őket. Tíz-tizenkét hó­napig, sőt egyesek két évig voltak tagjelöltek, pedig jó munkát végez­tek. Látva, hogy a vezetőség nem ér­tékeli munkájukat, elkedvetlenedtek, passzívakká váltak. S ilyenkor az alapszervezeti vozetőség a tagjelöltek­re panaszkodott, hogy „nem tudja őket feladatokkal megbízni, mert nem végeznek el semmit." A Pártbizottság megvizsgálta a hi­bákat, kielemezte a hibák okait, átta­nulmányoztuk és kijegyzeteltük, utá­na szemináriumszerüen megvitattuk; majd pártbizottsági ülésen megtár­gyaltuk a Kongresszus határozatát, az ezzel a feladattal kapcsolatos párt- határozatokat, a Szabad Nép megfe­lelő cikkeit, majd határozatokat hoz­tunk a munka megjavítására. Munkamódszerünkön változtattunk. Ma már ezt a munkát a Pártbizott­ságon nem egyedül a párt- és tömeg- szervezeti osztály végzi, hanem kol- lektíven, az egész Pártbizottság. Dön­tően előtérbe helyeztük a pártépítést, ezzel egybekapcsoljuk az összes többi feladat elvégzését. A Pártbizottság tagjai közölt felosztottuk a járás te­rületét, hogy melyik elvtárs felelős egy-egy alapszervezetért. Mielőtt ki­utazik a községbe, alaposan megtár­gyaljuk az ottani feladatokat és azt, hogy — önállóságukat; szem előtt tart­va — hogyan tanítsuk a titkár elv­társakat és a vezetőség tagjait. Megtanítjuk alapszervezeti vezető­ségeinket, hogy felismerjék a párt­statisztika jelentőségét, hisz ené!kü[ nern lehet tervszerű a tag- és tngje- löltfelvétel, enélkü) nem, tudjuk álla­dóan javítani a szociális összetételt, a kor és a nem szerinti összetételt. A pártvezetőség a hónap első veze­tőségi ülésén már a pártstatisztika alapján válogatja ki azokat a dolgo­zókat, akikkel minden héten kétszer elbeszélgetnek problémáikról, csalá­di körülményeikről, a nemzetközi hely­zetről, a szocialista építés feladatai­ról, hogy rendszeres nevelésben ré­szesítve őket, sor kerülhessen tagje­löltfelvételükre. Mi magunk is így járunk el. A. fal­vakban; a helyszínen elbeszélgetünk a jól dolgozó egyénileg gazdálkodó parasztokkal- Ezeknél a beszéde­seknél, a gyakorlatban mutatjuk meg hogyan kell az agitáciőt egybekap­csolni a béke és a termelés kérdései­vel, « tagjelöltfelvételi munká­vá], Ezeket a . tapasztalatokat a népnevelők, bizalmiak értekezletén megtárgyaljuk. így mutatjuk meg, mit jelent az, hogy a kádermunka már a tagjelöltfelvételnél kezdődik, a ^kiválogatásnál, a rendszeres neve­lésnél, a dolgozók alapos megismerésé­nél. Bebizonyítjuk vezetőségeinknek, hogy ha megfelelő időn keresztül terv­szerűen és rendszeresen foglalkoznak a, pártonkívüliekkel, alaposan megis­merik, nevelik őket; biztosíthatják, hogy szigorú egyéni kiválogatás és el­bírálás alapján, irányított tervszerű­séggel történjék a tagjelöltek felvé­tele. Osszvezetőségi ülésen — a Pártbizottság egy tagjának jelenlété­ben — a helyi pártvezetőség a közsé­gi tömegszervezetek vezetőinek is megmagyarázza, hogyan kell ilyen formában a pártonkívüliekke] foglal­koznak. Felhívjuk az alapszervezeti vezető­ségi tagok figyelmét állandóan az éberségre. Pártbizottsági tagjaink a helyszínen segítik a pártszervezetek vezetőit ab­ban, hogyan kell tisztázni cgy-egy ja­vasolt tagjelöltnél az illető múltját, hogyan kell elbírálni a környezőiét, hogy oda nem való elemek be ne ke­rülhessenek Pártunkba. A begyűjtési munkára alapszorvczc- te-nk mindenütt 12 tagból álló begyűj­tési brigádot szervoztek, a brigádban 8 pártonkivülj becsületes dolgozó is van. Már előkészítettük vezetőségi tagjainkat arra, hogyan figyelje egy- egy vezetőségi tag, pártbizalmi, vagy párinépnevclö a brigádban lévő pár- íonkívüliek, valamint az aratásban, csépiéiben, .másodvetésben és beadás­ban kitűnő kis- és középparasztok munkáját, magaviseletét. Pártszerveze­teink vezetőségei, ezeket a becsületes dolgozó parasztokat névsorba veszik, Pártbizottságunk tagjai pedig rend­szeresen és következetesen ellenőrzik ennek a határozatnak megvalósítását. A Pártbizottság tagjai is felírják ezeknek a munkában kiváló dolgozók­nak r.evcit és a vezetőséget úgy el­lenőrzik, hogy elmennek egy-cgy — a névsorban szereplő — dolgozóhoz, el­beszélgetnek vele <és megtudják, való­ban tervszerűen , foglalkozik-e vele az a vezetőségi tag, vagy más elvtárs, aki felelős ennek a pártonkivülj dol­gozónak neveléséért. Ha az a'apszervezeti vezetőség csak egy hétre is elhanyagolja egyéni foglalkozást ezekkel a dolgozókkal, párt szerűen megbíráljuk az illető elvtársai, ugyanakkor megbíráljuk a párttitkár elvtársat is, mivel végső fokon ő a felelős az «.lapszervezetben a határozat végrehajtásáért. A bírálat­ban megmagyarázzuk, milyen súlyos hátrányokat okoznak az ilyen hiá­nyosságok s rámutatunk arra is, ho­gyan kell a hibán változtatni. Ellenőrizzük az. alapszervezeteket abból a szempontból is, hogy megblzzák-e képességüknek megfelelő konkrét feladatokkal a tagjelölteket, bevonják-e őket a pártmunkába. Biz­tosijuk. hogy idejében legyenek párt­tagok azok a tagjelöltek, akik a nagy megtiszteltetést jó munkájukkal ki­érdemelték. A járási bizottságon belül is fel­számoltuk a tagjelöltek bürokratikus elbírálását. Nem hívjuk már be al Járási Pártbizottságra a tagjelölteket, hanem már az alapszervezetekben, megismerjük pz új tagjelöltek nagy- részét, éppen az állandó ellenőrzés és a lagjelöltségre kiválogatott dolgozók­kal való foglalkozás alapján. A tag­gyűlés után a helyszínen bíráljuk el, hegy jóváhagyható-e tagjelöltként va­ló felvételük. Mindezekkel a módszerekkel **t kívántuk biztosítani, hogy járásunk (őrületén e tag* és tagjelöltfelrételi munka ne legyen kampányszerű, hanem a napirenden lévő feladatok megoldásával egybekapcsolva, hónap- ról-hónapra rendszeresen, tervszerűen erősítsük Pártunkat értékes dolgo­zókkal s különös gondot fordítsanak minden alapszervezetben a tagjelölt- felvételi munka állandó minőségi ja­vítására­A’apszervezeti vezetőségeinknek kö­telességük, hogy a tagjelöltfelvételi kérelmi lapot és az önéletrajzot a tag­gyűlés előtt négy nappal, vozetöségi ülésen megvitassák és elbírálják. El­lenőrizzük a tagggyülés előkészítését, a helyszínen nyújtunk segítséget az alapszervezet vezetőségének abban, hogyan kell felkészülni a taggyűlésre. Az új módszerek alkalmazásának már vannak keidati eredményei Két alapszervezetet kívánok külön megemlíteni. Karcsa községben a* alapszervezot vezetősége minden veze­tőségi ülésen megtárgyalja a tag- és tagjelöltfelvételi munkát, szántónkén] a vezetőség tagjaitól, hogy ki hogyan fog’alkozott a gondjaira bízott pár- ionkívüliekkcl, majd a hibákat meg­tárgyalják és megjelölik azt is, ho­gyan kell kijavítani. A titkár elvtárs egyénileg foglalkozik a vezetőség tagjaival, a vezetőség tagjai oktatják és ellenőrzik a bizalmiakat, hogyan foglalkoznak a hozzájuk beosztott párttagokkal és á párttagok a párton- kísüiiekkel. Ebben az alapszervezet­ben rendszeres a tagjolöltfelvéte], minden hónapban több arra érdemes dolgozó kis- és középparasztot vesz­nek fe! Pártunk soraiba. Hasonlói módszerrel dolgozik Pusztafalun a köz­ségi pártszervezet is. így értük el, hogy .járásunkban má­jus hónapban 41 tagjelöltet vettünk fel, közülük 17 középparaszt, IS kis- parasZt, 8 munkás, egy értelmiségi és egy alkalmazott (eredetileg azonbad ez a tagjelölt sem alkalmazotti minő­ségben dolgozott) a májusi taggyűlé­seken a tagfelvételek száma 28 volt, Június hónapban 81 tagjelöltet vettek fel járásunk alapszervezetei, közülük 22 középparaszt, 30 kisparaszt, a többi munkás, tagjelöltek mellett a taggyű­léseken fejvott tagok száma 20 volt. Tag- és tagjelöltfelvételi munkánk­ban még vannak hiányosságok Több alapszervezetünk vezetősége «t komoly segítség ellenére sem értette még meg ennek a nagyjelentőségű munkának fontosságát. Nem látják még elég világosan ozekbon az a’ap- szervezolekben a vezetőségi tagolj;,, hogy ha rendszeresen erősítjük párft« szervezeteinket, harcos szellemben nej véljük párttagságunkat., gyorsabban és jobban tudjuk elvégezni feladatain­kat. Pártszervezeteink vezetőségeinek: meg kell szívlclniök Rákosi elvtárs tá­mlását, hogy erős, jól dolgozó párt­szervezetekkel, irányítóképes vezető­ségekkel tudjuk meggyorsílani szocia­lista építőmunkánkat, győzelmesen’ megvalósítani felemelt ötéves tervlin­ket, megvédeni alkotó békénket. 4 IIEINICS ISTVÁN * a sátoraljaújhelyi Járási Pártbizottság titkára Új város épül a kahovkai víziem építői számára Kahovka közelében a Dnyeper part ján város épü| a kahovkai vlzierömű építői szántára. Budnyikov módszere szerint a specializált épitőbrigádok mindegyike csak egy-egy munkafo­lyamatot végez. Húsz nappal az ípt. téa megkezdése után használatba vet­ték az első házat. Azóta az űj város építői naponta egy-egy komfortos há. zat készítenek el. Megjelent a „Tartó* békéért, népi demokráciáért“ legújabb száma A ,,Tartós békéért, népi demokráciáért“ legújabb számának vezércikke a béke­egyezményért vívott harccal foglalkozik. Az Cihatalmi békeegyezményt követelő felhívást eddig több, mint 330 millió em­ber írta alá a világ különböző országai­ban. A béke híveinek azonban nem sza bad megelégedniök az elért eredmények­kel. hangsúlyozza a vezércikk. A lap második oldalán a „Népek béke­akarata törhetetlen“ közös cím alatt tá­jékoztató anyagot közöl a békcaíáirás gyűjtési mozgalom menetéről. Közli a lap Palmiro Togliattinak az Olasz Kommunista Párt főtitkárának a Páyt Központi Bizottsága teljes ülésén június 30-án elmondott beszédét. Joinville tábornok, a Francia Kommu­nista Párt; Központi Bizottságának tagja cikke a franciaországi ‘aláírásgyűjtési mozgalommal foglalkozik. ,,Az árulók és a háborús grvujtogatők cinkosainak Internacicnáléja" ci,nü ezer* kesztősegi cikk leleplezi a Majna-Frank­furtban megalakult ,,szocialista interna* cionálé“ résztvevőit, mint a munkásosz­tály elárulóit és a háborús gyujtogatók cinkosait. Háy László „Az USA gazdaságának miülarizálása“ című cikkében gazdag ténybeli anyag alapján rámutat arra, hogy az imperialisták az új világháború ki- robbantása útján keresnek kivezető utat a váteágból. Stefan Jendrichowski. a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsága tagja a lengyelországi tervgazdálkodás­ról írl cikket. A ap még különféle információs anya* got és John Smith ,.politikai jegyzeteit'1 közli.

Next

/
Thumbnails
Contents