Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-24 / 145. szám

5 Vr’SirSaprjofel^'évi"' jűa-­i'4 /..X I V t / i -Ujjr iz OzeRieKÖe behúzódott jtMoldáli szQciáldemoftrafa Kártevőket, ve!! csendőröket, Hortbv-katonatfsztsket lepSeziok Se és távolítottak el soraikból a dlósnyőri Gépgyár dolgozói Összevont nagyaktiva értekezletet tar. toltak a riiósgyonasgy?« i Gépgyár dolgo zói. Az értekezleten Der« más Tibor elv. társ* megnyitója után latok Béla elvtárs, a Nagyüzemi Pártbizottság titkára tar­tott beszámolót, Rákosi elvtárs Pártunk TI. Kongresszu. sán tartott beszédéből idézett és Jiangsu lyozta: „akadnak szép számmal Pártun­kon belül is olyanok, akik azt mondják, a dolgok úgyis jól mennek, minek ide külön erőmegfeszítés, áldozatvállalás, az éberség, az osztályhíirc fokozása. Ez a hang minden helyzetben veszedelmes, de különösen veszedelmes most, amikor éle­sedik az osztályharc. Élesedik és élesedni fog, mert a szocialista építés terjedése miatt az ellenség egyne szőkébb területre szorul és egyre elkeseredettebben védi azt, ami még megmaradt számára. Ugyan, akkor a nemzetközi reakció, a nyugati imperializmus mozgósítja itthon maradt erőit.” A Gépgyáron belül is vannak az impe­rializmusnak ügynökei, akik munkalielyü. két az ellenség kiszolgálására, a dolgo­zók bujtogatására használják fel. A legmagasabb bérkateg íriába a fasisztákat sörei a , Kollárcsik József Jobboldali szoedem ügynök: Kollár- csik József. A munkaügyi osztályon, mint bei ügyi előadó dolgozott. 1945-ben ke­rült a Gépgyárba, 47.ben belépett a szo­ciáldemokrata pártba és mint jobboldali szociáldemokrata kommunistaellenes pro­pagandát fejtett ki. Munkáját hanyagul végezte, ' a bérhesorolásoknál igazságta­lanul járt el, hogy rossz hangulatot kelt­sen a dolgozók körében. Barátai jobbol­dali szociáldemokratákból, nyilasokból te­vődtek össze; ilyen volt például Fodor János nyilas főszervező. A fasiszta elemeket, • akik bekerültek a gyárba, a legmagasabb bérkategó­riába sorolta. Ömagának 1700 forintos fizetést java­solt. A dolgozókkal szemben goromba volt, gyűlölte őket. Árvái Imre mint munkaügyi előadó dolgozott a gyárban. A Horthy-hadsereg- ben hadnagy volt. A felszabadulás után befurakodott a Magyar Kommunista Pártba, ahonnan azonban ellenséges ma­gatartása miatt kizárták. Munkáját a le­helő legrosszabbul végezte. A dolgozókat tervszerűen, alacsonyabb bérkategóriába sorolt«! be. A munkaruha kiosztását igazságtala­nul intézte, hogy ezzel népi demokrá­ciánk ellen fordítsa a dolgozók hun- gnlatát. Barátai hirhedt fasiszta tisztekből, jobboldali szociáldemokratákból tevődlek össze. Pál Sándor voll csendőr- őrmester szabotázs cselekményei Pál Sándor a múlt rendszerben mint csendőrőrmester szolgált. „Jó munká­jáért” Horthyék Sümegié, egy munkás- századhoz osztották be, ahol a legdur­vább, legembertelenebb módon bánt be­osztottjaival. A Gépgyárban, mint vaspa­koló dolgozott, munkáját hanyagul végez­te; az.anyagokat úgy igyekezett lerakni, hogy azokat csak hosszas keresgélés után lehetett megtalálni s az anyagok a rossz raktározás miatt sokat veszítettek érté­kük bői. Berta Bernát 1951-ben került a Gép­gyárba. A múlt rendszerben csendőr volt. Munkahelyén Szovjetúnióellenes propa. pandát fejtett ki. Fasiszta kijelentéseket tett és ilyen magatartást tanúsított a békekölcsönjegyzésnél s a koreai bélyeg­vásárlásnál. A munkaverseny ellen agitált, ha. nyag munkát végzett. ...embert barátjáról! Szklenárik Magdolna a rúgóüzemben mint programreíerens dolgozott. 1959-ben került a gyárba. Barátai régi horthysta tisztek. Szoros kapcsolatot tartott fenn egy budapesti szerzetessel, akitől részben közvetlenül, részben leveleken keresztül megbízatásokat, kapott. Munkáját hanya­gul végezte, gyűlölte a dolgozókat ezt bizonyítják azok a versei is, amelye­ket fiókjában találtak meg. Ellenőrzés­nél számos bizalmas adatokat tartalmazó okmányt találtak nála. Kormos Tóth János a múlt rendszer­ben csendőrtiszthelyettes volt. Később a budaörsi csendőrség parancsnoka lelt. Nyugatra szökött, ahonnan 1946.ban tért vissza. Munkáját felelőtlenül, rosszul végezte. A volt tőkés megszokta a lopás* Virágh Béla beruházási előadó volt a Gépgyárban. A múlt rendszerben magánvállalkozó volt, a felszabadulás után vállalatát álla­mosították, Gyűlöli a dolgozókat, népi demokráciánkat. Több szabotázst követett el. A Diós­győri Gépgyárba összeköttetései révén 1950 augusztusában került. Munkáját hanyagul, fegyelmezetlenül, ellensége­sen látta el. j közelmúltban egy hatalmas fa­rönköt jogtalanul saját céljaira szállíttatott ki Szegedi Endre mint bérelszámoló dolgozott. A múltban a csendőrségnél szolgált, őrmesternek léptették elő, munká­jáért többször kit Unt ették. A felszabadulás után a szociáldemokra­ta pártnak volt tagja. A jobboldali klikkel tartott fenn szoros kapcsolatot. Átlépett a Kommunista Pártiul de in­nen hamarosan kizárták romboló mun­kája miatt. Munkáját elhanyagolta, durván beszélt a dolgozókkal, iszákos természetei, állandóan magasztalta az amerikai imperialistákat. Pajor László- a vasutforgalomnál mint kocsirendező volt alkalmazásban. Százados volt. a Horthv-had-’eregbcn. Munkáját hanyagul végezte. Ez meg­mutatkozott a salak és a szén rendszer­telen szállításában. Baráti kapcsolatokat, tartott fenn volt horthysta lisztekkel. Szabotázs- cselekményeket követett el. Aki ismét cserdőrruhót szerelet' volna húzni magára Ifj. Fábián István a hídmühelyben dolgozott. Kulákcsaládból, származik. A múltban csendőr volt s leghöbb vágya az, hogy ismét csendörruhát húzhasson magára. Bakos Mihály 1950 novemberében loriilt a Gépgyárba, mint raktárkezelő. A múltban esendörfőtörzsőrmester volt. később a nagyváradi csen dór iskola fő­oktatója lett. A felszabadulás után be­furakodott a Kommunista Pártba, ahol lelep'ezték és kizárták. Barátai volt horthv-katonatisztek. Az üzemben népi demokráciánk' ellen lázított. Várszegi Gyula a múlt rendszerben zászlós volt. A felszabadulás után a kisgazda pártnak lett tagja, így fér­kőzött l>e a rendőrségre is, ahol rend­őrtiszt lett. Később átlépett a szociál­demokrata pártira. A két párt. egyesü­lésekor befurakodott a Magyar Dol­gozók Pártjába, gaCartása folytán a Gépgyár kom­munistái leleplezték s a Fárt sorai­ból kizárták. Fasiszta proo-gzndát fejtettek ki munkahelyükön az impeiiclisták aljas bérencei Köfalusi Emil apja ren d ö rale z re cl es volt. A múltban zászlósi rendfokozatot ért el. 1950 decemberében az egvik p váré 2.beruházási osztálya veze­tőié lett. Ezt m°crelo7Öleg -a fciovácemü- helyben mint művezető dolgozott. A szociáldemokrata pártnak volt — Erősen klerikális beállítottságú. Há­tivá". fe’ületes munkája miatt zárták ki Pártunk soraiból. Szoros kapcsolatot tart fenn a nyugatra szökött fasisztákkal. Eerenczi Fajos 1947-ben kerülj a gyárba, .mint; segédmunkás, 1948-tól a szociáldemokrata pártnak .volt tagja. Az. egyik "váregységbeu csoportvezető volt. A múltban mint főhadnagy teHe- sífotf szolgálatit. 1945-ben nyugatra szökött. / Barátai fasiszta tisztek. Népi demokráciánk ellensége, fasiszta viccekkel és vermekkel igyekezett fer­tőzni munkatársait. Pataki László p. imát rendszerben főhadnagy volt. Anja Horthy hadsere­gében alezredes volt. Mint segédmun­kás 1948-ban került a Gépgyárba. Mint művelettervező dolgozott. Munkáját « hanyagul végezte. munkahelyén fasiszta propagandát fejtett ki. Kuszfca Béla a Gépgyárban mint 1 hínvvelő dolgozott. Annak ideién : Horthy hadseregében zászlósi rendfoko. zatot ért el kitüntetést ka nőtt. A liíd- mühélyben aknamunkát fejtett ki a fémgyűjtés el’en. Elek Zoltán programreferens volt a "várban. 1945 ben lépett be a szociál­demokrata pártba s ott jobboldali tevé­kenységet fejtett ki. Volt csendőrnyi­lasok' voltak a barátai. I U'' "v v *** Dolgostinh9 harcolunk *« hókéért l A dolgozók nagy érdeklődéssé nézegetik az 77 szakma gyárország épületé­nek kirakataiban a kiállítást, melyet a Megyei Békeiroda rendezett a, megye- ben gyűjtött, békealáírásokból. A doU go-sók, az aláírásgyűjtő bekrkiildót*eh nagy gonddal, szeretettel díszítettek, festettél:, rajzolták a békfíveket Össze­foglaló albumok tábláit, hogy ezzel is kifejezésre ji fossák: minden errjiil:- kelt tudásukkal, áldozatok vállalását a is kész acélos elszántsággal dolgoznak, harcolnak a békéért. Az alábbi képek néhány békealbum fedő tábláját 'mulatják: EGYÜTT I) OliBÖZUXK EGYÜTT fI/l RGÖIjUNK VILÁGBEKÉÉRT! Hanyag munkája és ellenséges m&­Még kíméletlenebb harcot az ellenség ellen ! A hozzászólások során Veisz Pál elv­társ népnevelő hangsúlyozta: a most leleplezett ellenség aknamunkájára újabb műhkafeláján'ással válaszol. Oláh Józsefné, Balázs Márton, Tóth József, Plaketka Ferenc, Szenté János, Kirs- ner Béla, Nagy István. Vértig Mária, Rajta Vilmos, Ruszányik Jolán és még sokan mások a dolgozók nevében "követeltek, hogy a leleplezett ellenséges eleme­ket azonnal távolítsák el a gyárból. Tárnái Sándor elvtárs. a Terviroda dolgozója és Tóth László élvtárs az üzemfenntartástól arra mutatott rá, hogy a munkásosztály egészséges növe­kedése közben beférkőzött ellenség el­len meg' kíméletlenebb harcot kell foly­tatni. íjjj Lőszert és tobbsnóanvagol rejtegető Mákot lepleztek le Mlkóházán I Széphalom községben Lesko Mihály kutak sem széna, sem sertésbeadási kötelezet;ségének nem tett eleget; tojás- és tejbeadátát sem teljesítette. Amint megállapítottak, szénáját el­rejtette a beadás elől Leleplezése után bíróság előtt felelt bűnéért, 5 hónapi bör'önre és 2500 forint pénz- biin'etésre Ítélték, ték le Pietnyik István mikóházi ku- lákot, aki lakásán nagymennyiségű lőszert é3 robbanóanyagot rejtegetett. Terménybeadási kötelezettségét nem teljesítette, lakásán 14 mázsa kenyér- gabonát rej'elt el. Bevallotta, hogy métermázsánkint 400 forintos áron akarta eladni. A házkutatás során nagymennyiségű levelesdohányt is ta­ITgyancsak dolgozó parasztok leplez- láltak nála. H£3ÓCSASAi-C£MEttT-rS-M£S2MU DOLGOZÓI MÁK HARCA Munkások és anrcritoi munkáitatók ’Iteete Brazíliában Vcs Operaria nevű brazíliai lap összehasonlítja a brazíliai munkálok munkabérét a Braziljában elő amerikai munkáltatók kere etévfel. A főváros környékén a munkások 08 százaléka ezer erű serónál kevesebbet keres ha­vonta, sőt racer ebből is levonásra ke­rülnek r.z adók és egyéb ké tségek. Fgj'anakkor a Conpanla America Fab- rile nevű cég öt amerikai igazgatója naponta nyoleyannégyezer cruseró fize­tést húz, tehát annyit, amennyit <\gy munkás a legnehezebb munkával hét év alatt keres. 200 vizierőműtelep Dobruzsában A bulgáriai „Tolbuchin városban kon­ferencia keretében vitatták meg az ötéves terv feladatait a fa’vak gaz­daságának fejlesztésében. A küldö'tek a* egész lakosság nevében kijelentet­ték, hogy örömmel készek résztvenni Dobrudzsa földjének termékennyé té­telében. Dobrudzsa lakosságára vár az a fe’adat, hogy 1956-ig 90 szávait vú- telepet, 200 vizierőműtelepet és 250 | kilométer hosszú csatornát létesítsen. Vél egyénikből is százával mennek a fiatalok Dunapent elére, A bor- sodnádasdi hengerészt, a vasmunkást, a bányászt, a fold dolgozó népét,, vá­rost és falut egyaránt érdekli, milyen méretű lehet az az építkezés, amely megmozgatta az egész országot, új erő­feszítésekre serkentette a dolgozókat. Mit jelentenek számunkra ezek az épít. kezesek? Az Eszakmagyarország olvasóinak ezekre a kérdéseire adott válaszokhoz szeretnék néhány tény leírásával hoz­zájárulni. Dunapentele ötéves tervünk hatalmas alkotásai közül a legkiemelkedőbb. Egyik legfényesebb bizonyítéka népünk békeakaratának és alkotásának. A teg­nap még puszta határban, a Duna partján olyan óriás-gyár épül, amilyen­hez foghatót a .,gróf“ Károlyiak, a Rima urai, a Grősz-féle érsekek és ki­szolgálóik, a Cziglédiek, Kocsis Jáno­sok, Skripeczkyek soha sem leitek vol­na képesek létrehozni. TT azánk legnagyobb békicallsotásá­^' nak jelentőségét magukért beszé­lő számok húzzák alá. A Dunapentelei Fémkombinát 1954- ben megkétszerezi Magyarország vas­es acéltermelését. Egymaga több vasat és acélt fog adni. mint az úri Magyar- ország egész ipara adott. Ezzel hazánk az egy lakosra eső vas- és acélterme­lés tekintetében lehagyja a nyugat­európai országok egész sorát, magát Angliát is. így válnak valóra bölcs vezetőink szavai: hazánk az ötéves terv végén a vas és acél országa lesz. így lesz a béke táborának szilárd bástyája. ’ Az építkezések méreteit a képzelet­nek is nehéz átfognia, A kombinát, az új város és az új kikötő építésének ter­vein több mint 1000 mérnök 8 hóna­pig dolgozott. Ebben a gigantikus mé­ÖTÉVES TERVÜNK BÜSZKESÉGE - A DUNAPENTELEI FÉMKOMBINÁT retű üzemben 35 ezer munkás és mun- kásnö fog dolgozni. A jelenleg folyó munkák méreteit tükrözik a felhasználandó anyagok számadatai. Csupán ebben az esztendő­ben 600 ezer köbméter köveit, 41 mil­lió téglát és mintegy 150 hold erdő fa­anyagát dolgozzák fel az építkezések­nél. önkéntelenül felvetődik az olvasó­ban : mi az1 az erő, ami az anyag ilyen kolosszális tömegét mozgásba tudja hozni, remekbe alkotja? ml,erek és gépek! De micsoda emberek! "A Tárt és a DTSz hivő szavára ezrével jöttek és hősiesen dolgoznak ott kiváló szak­munkások, átképzésük, nagyrészben fia­talok és nők. Ezek a munkások niár nem régivágású emberei:, hanem az ú,i kor emberei, akiket a hős szovjet épí- tőmunkások példája és hazájuk iránti odaadó szeretet lelkesít. Olyan munká­sok, akiknek vállát a Párt sorakoztat­ta rál mellé. Olyan munkások, okik Szavljugin és Maximenko neves szovjet sztahanovista építőmunkások módsze­reivel rekordidő alatt építenek műhely­csarnokokat, háztömböket. Ilyen mód­szerrel ér el Malóla József ..Partizán"- brigádja J50 százalékos teljesítményt. A férfiak méltó társai a nők. Számos blokkházat az új városban egészében női munkacsapatok építettek. Micsoda gépek dolgoznak Dunapen- telén! Nem a régi világ elavult örök­ségével, a csákánnyal és lapáttal, ha­nem a szocializmus gépeivel, modern szovjet exkavátorokkal, Sztálinyeo- traktorokkal. _ A nagyteljesítményű földkiemelő és szállító gépeket kezelő parasztlegény már nem azonos a régi lapátoló napszámossal. 71/Tindezt a kommunizmust építő * *" Szovjetunió testvéri segítségének, békepolitikájának és annak köszönhet­jük, hogy Pártunk, élén a forrón sze­retett Rákosi Mátyás elvtárssal hűséges követője a lenini-sztálini útnak és bé- kepolitikának. Dunapen telére és majd onnan a vas- ős acéltermék nagyrészt a folyami ha­júkon jut el az ország különböző ré­szeibe. Ezért a kombináttal szemben nagy kikötöállomás. épül, olyan modern szállító berendezéssel, hogy az üzemből a vasat egyenesen berakja a nagy ha­jókba. Megyénk vasmunkásai gyakran kér­dezik, honnan lesz annyi alapanyagunk, hogy egy ilyen hatalmas üzem működ­hessék. A szükséges ércet -a Szovjet­unió és a baráti népi demokráciák ad­ják. A kokszot viszont a kombinát, sa­ját maga fogja előállítani a pécskör- nvéki szén bokszosításával. Villamos- energiát is saját telepén fog előállítani. A dunapentelei építőanyagok előállí­tásához épúgy, mint villamosenerginja előállításához közvetlenül és közvetve is hozzájárul a borsodi bányász terméke. Ezért is gyorsan fel kell számolni a munkafegyelem lazaságait, mint a terv­teljesítés legfőbb hátráltatóit bányáink­ban. 4 Duna partján —• az üzemek mellett — új, óriási munkás vá­ros épül. Ipari, szocialista típusú rá. ros. Az üzemektől a várost széles erdő­sáv fogja elválasztani, hogy megóvja a várost a füsttől és portól. A városban hasonló modelln házak épülnek, mint megyénkben, mint . Mis. kolcon, vagy a Borsodvidéki Kombinát, nál is. Két-háromszobás lakások, össz­komforttal felszerelve. "Harmincötezer munkás fog itt élni ilyen gyönyörű la­kásokban. Az új városban hatalmas stadion épül. gyönyörű kultúrpalota, számos könyvtár, színház és orvosi poliklinikai hálózat. "Minden kerületnek salát iskb. iája, játéktere, otthona és középületei lesznek. Mindez fényesen ItiznmyUia, hogy Népköztársasátrunk a legmesszebb, menőkig gtyndbskodik dolgozóiról. Az európai méretekben is jelentős dunapentelei építkezés a nagy sztálini békeművekhez kapcsolódik, méltó 'társa a lengyelek Nova Hutai fémkotnbin/uja, a románok Duna-feketetengeri csator­nája és a bolgár Dimitrov város épít­kezéseinek. Dunapentele hazánk nagy büszkesé­ge és egyik legjobb kifejezője napnak ‘Iszánt békeakaratának. 1 A z egész magyar nép élénk figye- *-*• lemmel kíséri az ötéves terv leg­nagyobb alkotását. Megválik' üzemi és falusi dolgozói tegyenek meg mindent e gigantikus erőfeszítés támogatására. Az USA-imperialistáit népünk ellen ádáz gyűlölet füti s mindent el­követnek, hogy akadályozzák hala­dásunkat. Ha tehetnék, romhndön- tenék hat évi munkánk minden vívmá­nyát Dunapentelét is. Mi azt válaszoljuk ,,Amerika hang­jára“: A kutya ugat, a karaván ha. lad. KOVÁCS SÁNDOR.

Next

/
Thumbnails
Contents