Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-13 / 135. szám
2 ÉSZAKMAGY ARORSZÁG Szerda, 1951- évi jjinius hé 13 Ölömmel hészülnek a vasárnapi értekezletre a vasutas levelezők Megyei Pártbizottságunk lapja, az Eazakmagyarország és a Vasutas Szakszervezet központi lapja, a Közlekedés — mint közöltük — júnitís 17-én. vasárnap délelőtt értekezletet rendez Miskolcon az északmagyarországi vasutas le előzök részére. A vasutas levelezőid nagy örömmel készülnek az értekezletre. Árva Szidónia, a forgalmi és keres- Vedelni tanfolyam hallgatója a követ- ke főket írja : Tanfolyamunk női hallgatói leütésen készülnek a vasutas levelező értekezletre. :Első alkalom lesz arra, hogy mi, vasutat levelezők beszámoljunk eddigi eredményeinkről, feltárjuk munkánk hiányosságait. Levelező csoportolcat ala- kítottwn-h és már megbeszéltük azokat a problémákat, amelyekre au értekezleten választ szeretnénk kapni. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az értekezlet nekünk ' vasutas női levelezőknek is nagy segítséget fog nyújtani további munkánkhoz. Kovára Artúr, a Miskolci Igazgatóság 111. osztályának dolgozója így ír: • Uosszú volt az út, amíg az egykori kvlúkcselédsorból a miskolci vasiuigaz- gatóságig jutottam. Ezt a Pártnak köszönhetem, amely irányított, segített minden lépésemben. Nagy örömmel ké szülök a vasutas munkáslevdezők értekezletére, mert tudom, hogy ott a Túrt fog hozzánk szólni és hasznos útbaigazításokat adni. A levelezőmozgalam továbbfejlesztésében legfontosabbnak tar. tom a bírálati szellem elmélyítését. Lát. ran, harcosan fel kell tárni a hibákat, mert a hibák elkendőzése az ellenség malmára Jmjtand a vizet. Az értekezlettől a vasutas levelezőmozgalom erőteljes továbbfejlődését várom. Megyei tapasstalatcaere-értekeslet a kettö»terme»xiésről A Földművelésügyi Minisztérium Növénytermelési Főosztálya a Mező- gazdasági Kisérletügyj Központ é3 a Borsod-Abtuij-Zemplén Megyei Tanács Végrehajfőbizottsága jún. 17-én, vasárnap d. e. 9-kor a Megyei Tanács nagytermében a tudomány és gyakorlat logjobl* dolgozóinak részvételével me. gyei tapasztalatcsere értekezletet tart a ketlőstermesztés jelentőségének és legjobb módszereinek megvitatására. Rendelet a cséplés szabályozásáról Az élelmezési miniszter rendeletet adott ki a cséplés szabályozásáról. A rendelet hatálya mindenkire kiterjed, aki az 1951. évben gabonát, vagy egyéb teruónyt csépel, vagy csépeltet, akár van beadási kötelezettsége, akár nincs. A rendelet egyaránt vonatkozik a gabona «(búza, rozs, kétszeres, árpa, zab, egyéb termény, rizs, köies borsó, lencse, repce, olajlen, lucerna, vöröshére, biborhere, baltacimmag) és minden más cséplésre kerülő termény cséplésére, valamint az úgynevezett előcséplésre, próbacfiéplésre és kenyércséplésre. Gabonát csak cséplőgéppel szabad csé. pemi. Gabonát csak az csépelhet, akinek az 1951—52. évre szóló gabonalapja van. A gabonalapot a cséplés megkezdése előtt cséplőgép felelős vezetőjének és a csép- Ióm ellenőrnek meg kell mutatni. Beadásra köteles termelő a gabonalappal együtt a beadási könyvet is köteles felmutatni. A gabona csáplósénél az osztíilyozó- henger használata kötelező. A kicsépelt gabonában két százaléknál több ocsu és az ocsuban 2 százaléknál több ép. fejlett gabonaszem nem lehet. Ha a kicsépelt gabona ezt a tisztasági fokot nem éri el. az osztályozohengert újból megfelelően .be kell állítani és a nem kellő tisztaságú gabonát és ocsut újból fel kell önteni. A szemtörés három százaléknál, a szemveszteség fél százaléknál több nem /lehet. A gabonát nedves állapotban csépelni nem szabad. Ahol a gépállomásnak vagy földműves- szövetkezetnek cséplőgépe van, elöcsép- lés csak a gépállomás vagy a íöldmü- vesszövetkezet cséplőgépével végezhető. Rizst, kölest, borsót lencsét, repcét, olajlent, heremagvakat és egyéb terményeket akár cséplőgéppel, akár kézi erővel, vagy nyomtatással (járgánnyal) ki lehet csépelni. A gabona cscplését az állami gazda-' Ságokban, a termelőszövetkezetekben és ;t termelőszövetkezeti csoportokban augusztus 2ö-ig, az egyénileg termelők gazdaságaiban augusztus 31-ig, az egyéb termények cséf>|éséfc pedig — a rizs és másod termények kivételével — a mezőgazdasági termelés egész területén szeptember 30-ig be kell fejezni. A gabonacséplés zavartalanságának biztosítása céljából a korábban érő termények (őszi árpa, rozs, biborh^re. repce, korai borsó, őszi takarmánykeverékek maghozói) cseplését . a közös szérűkön a búza aratásának botárába nélkül meg kell kezdeni. A középérésű és késői borsót, továbbá a lencsét, lea rat ásóktól számított 10 napon belül cl kell csépelni. Minden cséplőgép felelős vezetője köteles a lakóhelye szerint illetékes járási vagy városi tanács végrehajtőbizoltságá- nak elnökénél a cséplés megkezdése előtt, de legkésőbb június 20-ig eskütételre jelentkezni. Cséplést csak az vezethet, aki az esküt letette. A cséplőgép felelős vezetője köteles a cséplés megkezdését — .clőcséplés esetében is — a cséplés helyén a községi vagy városi végrelmjfőbizottságnak előMit tanultam az ukrajnai kolhozokban és szovhozokban? Szetnán István, a Szovjetunióban járt parasztiüldött levele Mint hírt adtunk róla. a Szovjet- Unió kormányának újabb baráti te. gítsége lehetővé teszi, hogy dolgozó parasztságunk legjobbjai közül kétszázan tanulmányutat tegyenek a Szovjetunióban, személyes tapasztalt' talk alapján megismerjék a világ élenjáró mezőgazdaságát, a- sztálini természetáialakilő terv világraszóló eredményeit, a szovjet kolhozparasztság boldog, kulturált életét. A múlt évben járt a Szovjetunió ban parasztküldötteinkkel Szemén István forrói középparaszt, aki jelenleg már tszcs tag. Élményeiről a következőket írta: n a parasztkiildöttségnek ami a csoportjával utaztam, amelyik Ukrajnában, járt. A kievi körzetben meglátogattuk például a Budjonnlj. kolhozt. Igen sok gépük van. kiváló munkát végeznek. Éppen az aratás idejében. voltam ott, így hát láthattam a kombájnok nagyszerű működését. A kolhoz átlagos gabonatermése katasztrá. li.s holdakra átszámítva 20 mázsa volt. Ezt látva értettem meg igazán a szocialista nagyüzemi gazdálkodás felülmúlhatatlan előnyeit. Az összes kolhozokban kiváló munkaszervezéssel találkoztunk. A gépeket rendszeresen, jól kihasználják, kímélik az emberi erőt. A munkabrigádok minden tagja helyes beosztással, munkájának jó megszervezésével, előkészítésével végezte feladatát. A gépek segítségével, a jó munkamódszerek1 alkalmazásával könnyen megy a munka; nem fáradnak ki. Nem fáradtak azért sem, mert a szocialista ember lelkesen, a munka szeretetétől hajtva dolgozik. A kolhozok kultúrott-honai este mindig megtelnek a dolgozókkal. Ének-, tánc-, zene- számokkal, színdarabokkal szerepelnek a kultúrcsoportok, előadásokat rendeznek, más dolgozók a kolhoz gazdag könyvtáriból kivett könyveket olvasgatták. Jártunk szovkozban. 5«, ahol megismertük, milyen magas fokot ért el 8 Szovjetunióban az állattenyésztés. Leg- élsősorban a nagy tisztaság tűnt fel, amely az egész gazdaságot jellemzi. Itt 5s bámulatba ejtett bennünket a gépesítés. Sokat hallottam ugyan már a Szovjet mezőgazdaság gépeiről, de el Sem tudtam képzelni, hogy ilyen sokféle területen lehet a mezőgazdaságban is géppel pótolni az emberi munkát. A henek naponta átlag 25 liter tejet adtak. Ez annak köszönhető, hogy rendesen gondozzák, igen jó ellátásban része-, sítik az állatokat. A Szovjetunióban járt parasztkül- döttok felvilágosító munkájának ig köszönhető, hogy sok dolgozó paraszt. társunk1 lépett már termelöcsoportba. Az A képen a négyzetes tengeri veiések kultiválását láthatjuk Nagyon hasznos tanulságot jelentett, amikor láttuk, hogy a kukoricát négyzetesen vetik. Ezzel a módszerrel rendkívül könnyűvé válik a kukorica megmunkálása, A cukorrépa kapálását is traktorral végezték. Megmutatták a?t a kombájnt, amely kiszedi a répát. Nagyon tetszett a villanytraktorok működése. Igen jó munkát végeznek s ol. csóbban dolgoznak, mint másfajta traktor. J írtunk a kolhozparasztok háztáji gazdaságaiban is. Minden családnak 800—3200 négyszögöle# háztáji gazdasága, kertje ran. Ebben azt termel, amit akar Minden háztáji gazdaságban van telién, hízó, juh és igen sok- aprólék1. Az öregek megkapják az őket megillető öregségi járadékot, amelyből szépen megélnek, békésen tesznek-yeszuek a ház körül. Amit a Szovjetunióban láttam, hallottam, mind elmondottam idehaza dolgozó társaimnak. Beszéltem kisgvülése- ken, voltak nagvobbarányű beszámoló- gyűlések is. Személyes beszélgetések során is igyekeztem meggyőzni dolgozó társaimat, milyen előnyög a nagyüzemi gazdálkodó#, mennyivel könnyebb az olyan dolgozó paraszt élete, akit a gépek segítenek a közös nagyüzemi gazdaságban. A dolgozó parasztok mindenütt isren nagy íejést villany gépekkel végezték. A t® ták szavaimat* leklő(léssel hallgat. I eddigieknél * kosai. eredményekkel azonban még nein lohe- tünk megelégedve, éppen ezért tovább kell folytatni, még szélesebbkörűvé kell tenni a felvilágosító munkát. Azt is el kell mondanunk dolgozó társainknak, milyen jelentősége van annak, hogy a gyakorlatban alkalmazzuk a szovjet agrotechnika minden tapasztalatát. A Szovjetunió kolhozpa rajtjainak, tudó sainak1 sikerei segítenek minket is, hogy ott is termeljünk, ahol addig azt lehetetlennek tartották. Ezeknek a tapasztalainknak segítségével tudjuk növelni mezőgazdaságunk terméshozamát, javítani a termékek minőségét, végrehajtani azokat a feladatokat, amelyeket a Pártkongresszus határozata, a felemelt ötéves tervről szóló törvény ír elő inunkra. A felvilágosító munka mellet? kü** lönösen nagy fontossága van annak, hogy minden termelőerő portunk jó munkát végezzen. A kívülállók, az egyénileg dolgozó parasztok nagy figyelemmel kísérik a termelőcsoportok életét. Termelőcsoportjainkat meg kell erősítenünk, Őrködnünk kell a kollektív szellemen ? azt állandóan erősítenünk kell, hogy az egyénileg dolgozó parasztok lássák: példát mutat a termelőcsoport. Ha minden termelőcsoportunk eszerint fog dolgozni, gazdag, nagy eredmé. nyeik még több konkrét adatot adnak a felvilágosító munkához, amely az nagyobb «kereket fog zetesen bejelenteni. Ugyancsak be kell jelenteni a cséplés befejezését is. A cséplést naplóba naponkint kell bevezetni az aznap kiállított és lezárt csáp. lést eredtnénylapok adatait ás az átvett gépkeresetet. A cséplési naplót a cséplőgép üzembentartója 1956 december 31-ig köteles megőrizni. A csépeitető köteles meggyőződni arról, hogy a mázsáló. a cséplőgép felelős vezetőjével együtt a kicsépelt gabonát minden esetben pontosan lemérte-e és a mérlegelés eredményét a cséplési eredménylapra. a cséplés befejezésekor pedig az egész terméseredményt a gabonalapra a valóságnak megfelelően fiú jegyezte. Ennek megtörténtét a csépelterő a cséplési eredménylapon aláírásával igazolni köteles. Gabonacséplést csak a hatóságilag megbízott cséplési ellenőr jelenlétében végezhet a cséplőgép. Egyéb termények csépléséhez a cséplési ellenőr jelenléte nem szükséges. A cséplési ellenőrt, mint hatósági megbízottat a büntető törvények alkalmazása szempontjából közhivatalnoknak kell tekinteni. A cséplési ellenőr a szerződés szerint őt megillető- cséplőmunkás-részen felül az ellenőrzési munkálatok elvégzéséért minden métermázsa kicsépelt gabona után 10 fillér díjazásban részesül, amelynek kifizetéséről az élelmezési minisztérium gondoskodik. A munkáscsapat nélkül, úgynevezett kalákában végzett ga- bonacséplést a cséplőgép üzembentartója köteles legkésőbb június 29-ig. ha pedig ilyen cséplést később vállal, a cséplés megkezdése előtt a megye begyűjtési osztályának bejelenteni, a megyei begyűjtési osztály gondoskodik ilyen esetben cséplési cihm- őr kiküldéséről. A kalákában csépelte tök a- cséplési ellenőr részére a kisgépeit gabona fél százalékát kötelesek cséplő* munkásrészként kiadni, a cséplési ellenőrt ezen felül az ellenőrzési munkálatok elvégzéséért megilleti a métermázsán- kint járó 30 filléres díjazás is. Különösen ellenőrizni kell azt. hogy a gabonacséplés engedély nélkül kézi erővel vagy nyomtatással ne történjék és hogy a cséplőgépek az előre meghatározott terv szerint minden termelőnek rendelkezésére álljanak. A begyűjtési állandó bizottság feladata. hogy a dolgozók bevonására és mozgósítása revén mindent megtegyenek a cséplés zavartalansága érdekében. A gabonából az arató- és cséplőrész cséplőmunkásrész és gér kereset természetben kiadható. Az ilyen címen kiadott gabona a beadási kötelezettség teljesíté. Kébe nem számít be. A vízhordók és huzatók récére gabonát kiadni nem szabad. Az arató- és cséplőmunkások részére természetben kiadott kenyérgabona mennyiséget a munkások bizalmija a munkavállaló gabonalapjára a cséplés befejezése után összesítve egy tételben kötélén feljegyezni és aláírni, a kalákában végzett cséplésnél a cséplési ellenőr ré- szere kiadott munkás-részt a csépel tetők megbízottja köteles a cséplési ellenőr ga- bonalapiára feljegyezni. A gépkei'eset felhasználásáról a rende. let kimondja, hogy a cséplőgép üzembentartója a gépke- rcsetuől c«ak a gépész és segedgé- pész természetbeni járandóságának kiadásához szükséges gabonamennyiséget, a háztartásához tartozó személyek őstermelői fejadagjának biztosításához szükséges mennyiségű búzát, rozsot, vagy kétszerest és a háztartáshoz tartozó minden személy után sertéshízlalás céljára egy mázsa árpát tarthat meg. Fejadag Címén búzát, rozsot, vagy kétszerest a génkeresetből megtartani csak akkor szabad, ha a cséplőgép üzembetartójának háztartásához tartozó személyek őstermelői fejadagja másképen nincs biztosítva. Ha a cséplőgép üzembentartója kenyér, gabonával rendelkezik, csak annyi búzát, rozsot vagy kétszerest tarthat még’ amennyi meglevő készletét a háztartásához tartozó személyek őstermelői fejadagjára kiegészíti. Ha a cséplőgép több személy tulajdona, a társtulajdonosok a gép keresetéből együttesen legfeljebb 8 személy őstermelői fejadagját és 8 métermázsa árpát tarthatnak meg. A cséplőgép üzembentartója köteles gépkeresetének a fejadag és sertéshízlalás céljára megtartható mennyiségen felüli részét, a földművesszövetkezeteknek „D" jelű vételi jegyre hetenkint folyamatosan beadni. A szerződéssel termelt gabona és egyéb térigények cséplését illetően a rendelet akként intézkedik, hogy a cSéplcsoé! elsősorban a szerződéssel 1 termelt gabonát és egyéb terményt kell elcsépelni és annak elcsépléséhez a legjobb cséplőgépet kell biztosítani. A szerződéssel termelt gabonáról külön: cséplési eredménylapot kell kiállítani és azon a „szerződéses“ szót fel kell tűn* tetni. A cséplőgép felelős vezetője a ciép- lés eredményét a cséplési könyveken felül köteles a termelő 'birtokában levő minősítési lapra is feljegyezni, külön* külön feltüntetve az első és másodosztályú gabonamennyiséget. A szerződéssel termelt gabonából n cséplőrészt természetben kiadni nem szabad. Az arató-cséplőgéppel való cséplés ese. tében is alkalmazni kell a rendeletnek a cséplőgépekre vonatkozó rendelkezéseit. Nem magánjáró arató-aséplőgépnél a munkagép vezetőjét kell a cséplőgép felelős vezetőjének tekinteni. Mellette rak- tárnokot is ki kell jelölni, aki a géptől a ráki árba beszállított gabonát léméri és átveszi. A raktárnok az arató-cséplőgép felelős vezetőjével együtt június 20-ig köteles esküt tenni a járási vagy városi tanács végrehajtóbizottságának elnökénél. Az aratő-eséplőgépnél az aratás és cséplés megkezdésének és befejezésének bejelentésére a ffép felelői' vezetője, a kicsépelt gabona lemérése, a cséplési könyvek, cséplési eredménylap. cséplést napió vezetésére és a terméseredménynek a csépeitető gabonalapjára való feljegyzésére a raktárnok köteles. Az arató- eséplöeéppel való rséplésnél minden szál. lító jármű mellé külön cséplési ellenőrt kell kijelölni. A gabonát kézierővel, vagy nyomtatással csépelni csak a községi vagy városi végrehajtóbizottságnak a gabonalapra vezetett engedélyével szabad. A községi vagy városi végrehajtóbizottság erre csak akkor adhat engedélyt, ha a termelő a megyei terményforgalmi vállalattal, vagy valamely háziipari szövetkezettel szalma- szállításra szerződést kötött, vagy ha Kévekötő és zsupszalma előállítása céljából a rozsnak kézierővel való cséplése elkerülhetetlenül szükséges, végül 0J'O'sOn * helyeken, ahol cséplőgép hiányában a begyűjtési osztály engedélyezte. A kézierővel vagy nyomtatással való gabonacséplésnél cséplési naplót vezetni nem kell. A cséplési eredménylap ^állításáról és a kicsépelt gabonának a termelő ga honalapjára való telj egy zéséről, továbbá a cséplés ellenőrzéséről a ségi vagy városi végrehajtóbizotteafiJ gondoskodik. Ezekre a cséplési ménylapokra rá kell jegyezni cséplés" szót. A rendelet régül a büntető rendelkezéseket tartalmazza. Amennyiben * cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés _ különösen a gazdasági rend hun* tetőjogI védelméről vagy « tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló törvényerejű rendelet rendelkezései ala nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedő elzárással büntetendő az, aki gabonát kézierővel vagy nyomtatással csépel * hatósági engedély nélkül, aki a csépiéinél osztályozóhengert nem basznál, aki nedves gabonát csépel, vagy csépeltet, aki az élőcaépe- Jést nem a gépállomásnak, vagy a földmű vessző vetkezetnek cséplőgépével végezteti. aki gabonáját augusztus 31-ig nem csépeltet! el, aki a borsót, lencsét. learatásnktól számított 10 napon belül nem csépeltet! el, aki eskü letétele nélkül cséplést vezet, aki a cséplés megkezdését és befejezését a végrehajtóbizottságnak nemi jelenti, aki a hivatalos cséplési könyveket nem vezeti, vagy eleket nem adja át illetékes hatóságoknak, vagy nem őrzi meg, aki cséplési ellenőr jelenléte nélkül gabonát csépel, vagy csépeltet, aki a kalákában történő gabonaeséplést a megyei begyűjtési osztályhoz nem jelenti be. aki az arató- és cséplő munkások gabonalapjára a természetben kiadott ké- Pycrgabonainennyiséget nem jegyzi fel. aki a kalákákban végzett cséplés- nél a cséplési ellenőr részére kiadott kenyérgabonát a cséplési ellenőr gabo- nalapjára nem jegyzi fel, aki a vízhor, dók és huzatók részére gabonát kiad. aki a gépkeresetből a megengedettnél több gabonát tart meg, vagy a gép kereset fennmaradó részét a földművc*- szövetkezeteknek hetenkint folyamatosan nem adja be, vagy a gépkereKct felhasználásáról a megyei begyűjtési osztálynak nem számol el, végül aki a rendelkezések ellenére cséplőgépet nem tartja üzemben. ered* „kézi65 nap alatt akarnak új 80 tonnás Martin-kemencét építeni a Diósgyőri Kohászati Üzemekben! A Diósgyőri Kohászati Üzemek Martin-üzemében Kedden délután IrteírezTe- tet tartottak az új 80 tonnás Martin-kemence építésének vezetői. Az értekezleten Radványi László elvtárs, főépítésvezető elmondta: — a II. számú kohó építésének tapasztalatai alapján kezdenek hozzá a* új 80 tonnás Martin kemence felépítéséhez. A műszaki tervek szerint a szovjet tapasztalatokat hasznosítva 65 napra lehet leszorítani az egyébként eddig sokkal több időt igénylő munkát. A munkálatok előkészítése már megkezdődött: az alkatrészek, téglák tárolása megtörtént. 14-én a IV-es számú, 17-én a III-as számú kemencét kezdik bontant. A munkálatokban a Diósgyőri Gépgyár vasszerkezeti üzeme, a Borsod- vidéki Mélyépítő Vállalat, a diósgyőri kohászati építkezés, a vizvezetékszerelők, a mechanikai javítóműhely, a szállítás, a MÁV állomásszerelő, a Budapest! MÁVAG Mozdonygyár, a Borsodvidéki Gépgyár, a Miskolci Villamosszerelő és az Általános Szerelővállalat dolgozói, brigádjai vesznek részt. E héfen ülésf farfanak a miskolci kerülefi fanácsok A' miskolci kerületi tanácsok június 14-én, csütörtökön ülést tartanak. A VB elnökök beszámolnak a tanács munkájáról, a begyűjtés eredményeiről, a mezőgazdasági munkáikról és arról, hogyan hajtották végre a Minisztertanácsnak a tanácsok munkája megjavítására vonatkozó rendeletét. Tárgy- sorozaton szerepel még a költségvetés szabályozásának kérdése, továbbá az oktatási, népművelési feladatok meg. bwaéléec. Az T. kerületi tanácsülést a városi tanáesháza üléstermében csütörtökön délután 5 órakor, a II. kerületi tanácsülést délután fél 5 órakor a II. kerületi tanácaházban, a III. kerületi tanács, ülést délután 4 órakor a kerületi tanácsházban, a IV. kerületi tanácsülést délután 6 órakor a Zalka Máté párt- szervezet helyiségében (Csaba vezérutca 97) tartják, A városi tanáé* I(5-&n, »zowbaton délután i órakor mtj* ülését.
