Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-15 / 137. szám
2 ÉSZAKMAGYÁRORSZÁG Péntek, 1951. évi Jflnlus hó 15, a z Kíméletlenül le kell sújtani aljas rémliírterjesztő ellenségre! Népünk ellenségei a legaljasabb, a legalávalóbb módszerek alkalmazásától sem riadnak vissza, hogy ártani próbáljanak és megkíséreljék megzavarni a dolgozók munkáját, a béké3 építést. Ilyen szándékok .szültek az ellenségnek azt az újabb ak. namunkáját, elvetemült *rémíílrter- jesztését, amelynek hangjaival Nagymiskolcon meglehetősen széles körben találkozunk. Több helyen kezdtek beszélni „az emberevő cigányokról“', ez a hazug, ostoba rémhír azután tovább bővült s már „biztos“ értesülések alapján neve. két, személyeket emlegettek az állítólagos áldozatok között, arrőj is tudni véltek, hogy az ellenség által célzatosan hírbekevert cigányokat halálraítéltek és a halájos Ítélet végrehajtásra került. Ezt a helyzetet is felhasználták alávaló, söpredék ejemek, akik megpróbálkoztak „’belépőjegyeket“ adni „a halálos Ítélet végrehajtásához* — termesze, tessn pénzért. Világosan kell látnunk, mi van az ellenséges rémhírterjesztés mögött. Rohamosan fejlődő iparunk, a szocialista építés hataimas lendülete újabb és újabb munkaerők beállítását követeli. A bányákban, üzemekben, építkezéseknél — ha ma még akadnak is hibák az új munkavái. la[ók munkafegyelme tekintetében — igen sok cigány dolgozó szerzett magának munkájával megérdemelt megbecsülést. Emlékeztetünk itt az Eszakmagyarország egyik cikkére, amely beszámolt róla, hogyan lelt a gépállomás legjobb traktorislája Sajószentpéteren Molnár Ferenc, aki a falu szélén vályogviskóban látta meg a napvilágot, végigszenvedte,, a múlt rendszer minden megaláztatását. és most kitűnő munka. vaj dolgozik szabadságunk, békénk megvédéséért. Hasonló példát még számosat lehetne felsorolni. Az ellenség azt szeretné elérni, hogy ellentétek szitásává] szembeállítsa egymással a dolgozók egyes rélegeit, bizalmatlanságot, ellenszen. vet akar ébreszteni a cigány dolgozókkal szemben. Gátojni akarja ezzel még szélesebb körben való bevonásukat a termelő mimksba, akadályozni akarja a szocialista építést-. A háborús gyújtogatok, a népek között gyűlöletet szító amerikai imperialisták módszerével próbálkozik, hogy imperialista gazdái szolgálatában fékezze békemozgalmunk hatalmas arányú növekedését. Amikor vijágosan látjuk az ellenség aljas rémhírterjesztésének gyalázatos céljait, meg keli állapba, nunk, hogy mindazok, akik felülnek az ijyen híreszteléseknek, akik lovább adják ezeket a minden alapot nélkülöző rágalmakat —, az ellenség uszályába kerülnek és akaratlanul is hozzájárulnak a belső ellenség és a háborús uszító impe. nalistái támogatásához. Minden becsületes, öntudatos dolgozó elsőrendű kötelessége, hogy a legkeményebben visszautasítson, visz- szaverjen minden ijyen rémhírt, ugyanakkor kötelessége segíteni al- lamhalalmunk megfelelő szeneit, hogy kíméletlenül lecsaphassunk a rémhírek kitalálóira és terjesztőire. Adjuk át a rendőrségnek mindazokat, akik ilyen egy3égbontő, demokrácia (ellenes, a szocializmus építését, akadályozó rémhírekkel tárnék alkotó békénk, boldog jövőnk ellen! Szovjet pyorscs&pissi módszert alkalmaz az idén számos állami gazdaságunk és A Mezőgazdasági Dokumentációs Központ fordításában szovjet tanulmány jelent meg, amely Nikolaj Bred, jutnak, a breznyáni gép- és traktor- állomás gépészének gyorscséplési munkamódszerét és eredményeit ismerteti. Nikolay Brédjnk a cséplési idényben több, «iát 1500 ionná gabonát csépelt el. A munkaidőinegtakarilás mopelt igen nagy megtakarítást hoz a gyors1719 liter üzemanyagot takarított meg. Mivel az idei aratás bőségesnek ígérkezik, a cséplés gyors elvégzésének1 érdekében kh áaatos, hogy minél több állami gazdaságban és termelő- csoportnál alkalmazzák a gyorsosép. lést. Már számos állami gazdaságban és termelőcsoportná] vállalkoztak a dolgozók, hogy klvá]ó gépészeik irácséplés az üzemanyagnál is. Maga Niko. | nyitása mellett alkalmazni fogják Mila,j Eredjük egy cséplési idényben | kolaj Bredjuk gyorscsép]ési módszerétP ARTÉLET * A májusi taggyűlések tapasztalatai megyénkben Megyénkben május 26-tól június 3-ig voltak o taggyűlések. A járási és üzemi pártbizottságok általában segítették az alapszervezeteket a taggyűlések előkészítésében, a titkári bcszá." mólók öszeá]lításái>in. A Szerencs’, sárospataki, miskolci járási pártbizolt, ság, a Diósgyőri Kohászati Üzemek, az ö-zdi Kohászati Üzemek pártbizottsága és a nagymiskolci pártbizottság nyújtott legkevésbé segítséget az előkészületekhez. Az encsi, szikszói, me- zőcsáti, sátoraljaújhelyi és tokaji járási pártbizottság és alapszervese, teik jó szervező munkát fejtettek ki, így a párttagság majdnem száz százalékig részt is vett a taggyűléseken, A nagyüzemek közül a Borsodnáuasd; Lemezgyárban és a Nehózszer.izá:u Gépgyárban a tagság 75—80 százaléka jült cl a taggyűlésekre. Az építőipar* ban a Borsodvidéki Mélyépítő Vállalatnál 90 százalékban voltak jelen a párttagok. Lemaradás a Miskolc te. rületén lévő pártszervezetek munkájában volt tapasztalható, ahol a rossz szervező munka meglátszott a taggyűlések résztvevőinek számán is- A Miskolci Drótgyárbn a párttagság 20, a Kossuth pártszervezetben a tagság -10, a Papírgyárban 45 százaléka veit részt a taggyűléseken. A Görömbölyi Téglagyárban a rossz szervezés miatt e] is kellett halasztani a. taggyűlés megtartását. A szerencsi, sárospa’aki és miskolci járás teriijetén a párttag, ság alig 50—60 százaléka jelent meg a taggyűléseken. A nagyüzemek közül színién gyenge szervező munkát végeztek a taggyűlés előkészítésében a diósgyőri kohászati és ózdi kohászati üzemek. A szikszói és az encsi járási párt- bizottság helyes módszert vezetett be: egv.cgy községben a környező községek párttitkárai részére tájértekezie- tet tartott. Részletesen megbeszélték a beszámoló elkészítését, az időszerű feladatokat. Ezekben a járásokban a párttagság 100 százalékban vett; rész', a taggyűléseken. A titkári beszámolók általában jók voltak. Foglalkoztak s párt- szervezetek pártépítési munkájával, üzemekben a termelés kérdéseivel, íalvak. ban az időszerű mezőgazdasági munkákkal, Hiányossága volt a beszámolóknak több helyen, hogy nem kötötték össze az elvi részeket a helyi gyakorlati problémákkal, így például a bánfalvi bányaüzemnél a titkár elvtárs beszélt ugyan a munkafegyelem lazaságáról, de nem vetette fel azt, bogy a bánya párttagsága hogyan mutat példát a pártonkívüli dolgozóknak a munkafegyelemben. Nem beszélt i—■mi mii 11 un in «im—ifin w az utóbbi időben meglazult munkaié- ’ sem, ped. az üzemben több mint 40 olyan gyelemről, pedig ez akadályozza a bánya tervteljesítését. Hasonló példákat lehetne említeni a barosuknai, aiberttelepi bányaüzemi taggyűlésekről. A szikszói járásban Felsővadász köz- ségben a titkári beszámolóból a párttagság megértette a pártépités fontosságát és több felszólaló hozzászólásában javaslatot is tett- a pártépítési munka megjavítására. A pártépítés teréu az utóbbi taggyűléseken javulás volt tapasztalható. Többek között a sátoraljaújhelyi járásban lévő pártszervezetek áprilisban 10 tagjelöltet és két párttagot, májusban 39 tagjelöltet és 36 tagot vettek fel. A sárospataki járásban 59 tagjelöltet és 25 párttagot, a Borsodvidéki Mélyépítő Vállalatnál 39 tagjelöltet és 5 párttagot vettek fel. A javulás és eredmények mellett egyes üzemi és kerületi alapszervezetek pártépítési munkájában komoly hiányosságok is vannak. A Borsodvidéki Gépgyárban például a legutóbbi taggyűlésen nem vettek fel egyetlen tagot vagy tagjelöltet pártonkívüli dolgozó van, aki már búza. mosabb idő óta 180—200 százalékot ér el, s amellett jó népnevelő munkát is végez. Hasr'dó a helyzet a Miskolci Drótgyárban ;s a Diósgyőri Magasépítkezés- nél, ahol a májusi taggyűlésen mindössze 3 tagjelöltet vettek fel. A legutóbbi tag. gyűlésen 70 — főleg Miskolc területi _ alapszervezetben egyáltalában nem vettek fel tagot, vagy tagjelöltet. A taggyűléseken általában egyre éberebben, behatóbban foglalkoznak a párttagok a tag. és tagjelöltek felvételével, ezt bizonyítja a Borsodvidéki Mélyépít« Vállalat taggyűlésének példája is, ahol leleplezték Kardos Erzsébet kulákcsemetét és Naményi Béla volt horthysta továbbszolgáló őrmestert, akik tagjelölt felvételüket kérték. A májusi taggyűléseken elutasították 7 olyan személy tagjelöltfclvé. teli kérelmét is, akik régebben már tagjai voltak Pártunknak, de tagságukat saját hibájukból elvesztették. A május havi taggyűlések tapasztalatait hasznosítva pártszervezeteinknek. tovább kell javítaniok pártépítési munkájukat és méginkább emelniök kell a taggyűlések színvonalát. Fogorvosok országos vándorgyűlése Miskolcon égés zségügy ének Tudományos körökben nagy érdeklődés kísérte a nőgyógyászok Miskolcon megtartott kétnapos országos vándorgyűlését. A vándorgyűlésen az ország legkiválóbb nőgyógyászai, orvospro. fesszorai vettek rész,t és vitatták meg tudományos területük időszerű problémáit és feladatait. Értékes határozatokat hoztak hazánk további javítására. A közeljövőben másik értékes ptdo. mányos megbeszélés színhelye lesz Mis. kolc. Június 30-án és július 1-én tart. ják itt országos vándorgyűlésüket a fogorvosok'. A tudományos értekezletet nagy érdeklődés előzi meg. ingyenes üdültetésben részesül 15.000 ipari tanuló Végéhez érkezett az iskolai év, ipari tanulóink is készülődnek az évzáró ünnepélyekre. Az ipari tanulók legtöbbje szorgalmas munkával bizonyította be, hogy mint szakmunkás meg fogja állni helyét a termelésben. A tanév befejezése után az MTH 15.000 ipari tanulót részesít ingyenes üdültetésben. Lányok és fiúk külön üdülőtelepeken élvezhetik a nyarat. Nagymaros, Visegrád, Balaíonhoglár. Tihany, Balatonlelle, Gyopáros és a többi üdülőhely már felkészülve várja az ipari tanulókat, akik jó munkával kiérdemelték a nyaralást. Az ingyenes üdültetés időtartama két hét egy-egy turnusban 2000 ipari tanuló nyaral. Á mikóházi szinjáf-szó- és tánccsoport a teljesítrnényverseny győztese megyénkben A Megyei Tanács népművelési slosz. tálya a napokban értékelte az országos téli falusi kultúfverseny tcljesítméuy- Fersenyében résztvett csoportok erődmé1931. Az Altáj hegység közelében, egy őserdőben új vasművet építenek. Amikor Nagyezsda és Zsenya odaért, a fiúk elcsendesedtek. — Miről folyik a szó? — kérdezte Nagyezsda. Hallgatás volt a válasz, — No, jól van, elvtársak. Fontos dologban jövünk hozzátok. Magatok is látjátok; öt nap van bátra csupán a batáridőig. Hát nem tudjuk befejezni a professzor kohójának levegőelőhevitöjét? Hát nem teljesítjük a vállalást? — Mennyit szónokoltunk és a levegő- előhevítő mégsem készült el határidőre •— mondta Vanyuskov. — Én azt hiszem, mindegyikünk kész megtenni bármit is, csakhogy beváltsuk a Komszomol-igéretet. — így is jól dolgozunk. Hogy lehetne még jobban? — kérdezte Sutyikin. — Még azt gondolná valaki, hogy mi jól dolgoztunk ugyan, de azért tartogattunk valamit. Ez nem helyes. — Mit akarsz mondani ezzel? — kérdezte Nagyezsda, — Azt, hogy... mi nem tartogattunk semmit, nem kíméltük az erőnket. Mindenki beleadott apait-anyait. Ha pedig még fokozni kell az iramot, akkor maguknak kell kieszelni valami mérnöki fortélyt. — Augusztus elseje nem ünnep, nem november hetediké 1 — jegyezte meg Belkin, mert attól félt, hogy nem tudja megtartani az elsőséget, ha a fiuk nekifekszenek a munkának. — Szégyen az ilyen beszéd! — mondta Zsenya felháborodva. — Kcnuzomol- szavunkat adtuk, hogy augusztus elsejére befejezzük. Tehát be is kell fejezni. Ünnep ide, ünnep oda, a Komszomol szava törvény! — Helyes, Sztoljarova elvtársnő. Én is így gondolom: szavadat adtad, akkor tartsd is meg! Ha pedig kudarcot vallasz, oda a büszkeség, a komszomoltag szavának becsülete! — sietett Zsenya segítségére Vanyuskov. —- Elvtársak! Törjük a fejünket, hogy milyen műszaki újítást alkalmazzunk a munka megkönnyítésére és meggyorsítására. Senki sem. gondolja, hogy ti kíméltétek magatokat... De tudjátok magatok is, mekkora jelentősége van a munkában a gyakorlatnak, a leleményességnek. Az első napokban a normát sem teljesítettétek, utána pedig napról-napra magasabbGYÁR ÉPÜL AZ ŐSERDŐBEN iRéidei Sztrokovszkij, a közeljövőben magyar nyelven megjelenő regényéből.) ra törtetek. Erről van itt szó. — így van, bizony! — Most a szombati önkéntes munka ügyében akarunk tanácskozni veletek — közölte Zsenya. — Mit szóltok hozzá? A brigádtagok elgondolkoztak. — Lehet róla szó — válaszolt valamennyiük nevében Jasa Jakovkin. — Szóval mit határozunk? — kérdezte Nagyezsda. —* * Mi nem erőszakoljuk a szombati munkát, elvtársak. Ha nincs hozzá kedvetek, megleszünk nélküle is, — Mire való ez a sok beszéd! — for- tyant fel Jasa. Hol látnak olyasmit, hogy a komszomolok meghátráltak volna? Ha segít az ügynek, akkor két, három ön kéntes szombatot is szervezünk! Felesle. gcs a szót szaporítani erről. Te meg, Sutyihin, ismerd be mindnyájunk előtt, hogy helytelenül beszéltél. És te is, Bél- kin. Munka után ma valamennyien ittmaradunk! — Ittmaradunk! Misként nem 1* lehet! Amikor megszólalt a sziréna, a kmibi. nát dolgozói elősereglettek az állványok, a téglarakások, kőhalmok mögül. Úgy nyüzsögtek, mint a felbolygatott hangyaboly. Az emberlömeg clözönlotte az egymást keresztező szűk ösvényeket. V’ala- menny ion az átjáró felé igyekeztek. — Félóra pihenés, aztán munkához! — közölte Vanyuskov a brigádjával. — Né, ott az öregem! —- mondta Paska Korovkin, amint megpillantotta a munkából hazatérő apját. Az öreg magához intette, Paska ódámén*. Ltelepedett egy gerendára, távol a többiektől, — Töritek magatokat? —- bökte oda gúnyosan és Paska brigádjára mutatott. A fiú hallgatott. — Csak törjétek magatokat! Csak tör. jétek... Lehet, hogy a ti hatalmatok meg is hálálja... Majd kaptok,., egy nagy semmit.,, Laskának elevenébe talált ez a megjegyzés. . — Mikor hagyja már ezt abba, apa? Nyikogyin megvetéssel nézett a’ fiára. — Sohasem hagyom abba, fiam, . Sohasem... Idegen lettél nekem... Az apádnak,,, Pedig azt hittem, támaszom leszel öregségemre.« — Eh, apa... Kis ideig hallgattak mind a ketten. — Nos, a következők, miatt hívtalak ide: elfelé készülődöm innét... Nincs iuvemre az egész... Összekuporgatok egy gúnyára valót, aztán usgyi... Gyere velem, fiam. Menjünk a városba. Itt meg. szakadsz a munkában, aztán kinek kellesz? Paska hallgatott, — Miért hallgatsz? — Nem megyek én sehová, apa... — f'.t maradsz? — Itt, — Megtagadod apádat-anyádat? — Másról beszél, apa! — Paska elferdült, az ösvény felé nézett, — Trknyos vagy te még... Az öreg mérgében köpött egyet. — Leveszem ró- Iad a kezem, haszontalan kölyök!... Csak tanulj... tanulj... De azt felejtsd el, hogy apád-anyác is van a világon! — Minden jót, apa! Nincs több beszcl- nivalónk egymással. Paska súlyos léptekkel megindult brigád ia felé. Komor volt, erősen összeszc- rította fogát. Valamennyien eljöttek r szombali munkára. Éjszaka szaporán, összhangban folyt a munka. A szombati munka után sikerült nyer- niüfe egy napot. ■— A legvégső esetben augusztus harmadikára fejezzük be a levegőelőhevítőt, — mondta Belkin, ■— Mit jelent ez a „legvégső eset”?! —, háborodott fel Jakovkin. Miféle ember vagy te? Hiszen megállapodtunk! Megfogadtuk! Mialatt számolgaiták és fontolóra vet. lék a falazás meggyorsításának újabb lehetőségeit, a fiuk egyre gyakrabban röpítettek le a mélybe kurta vezényszavakat, amelyek úgy csattantak, akár az ostor: — Szaporábban! Szaporábban! Mozgás! ' Vanyuskov, Zsenya Sztoljarova, más műszakok csoportvezetői is nekiálltak a falazásnak, Egvizbeu egyetlen tégla sem maradt már, amit fül lehetett volna adui. Akkor rohamot hirdettek a központi anyagraktár ellen. Zsenya felkereste Jakovkin embereit; az ő csoportja pihent éppen. — Fiúk, — kezdte — tudjuk, hogy ti kitűnően dolgoztok. Munka után pedig elkel a pihenés. De most az a helyzet, hogy nincs egy darab téglánk sem. Ki hajlandó önként, de csakis önként, n segítségünkre sietni? — Mindnyájan! Gyerünk, fiúk! Miután pedig odaszállították a léglát és megfelelő készletet gyűjtöttek össze, Szmurigin csoportja hat sort rakott ki! Akárcsak az első alkalommal, amikor a komszomolok rekordot — négy és háromnegyed sort értek el az épitkezísben, a siker híre most is bejárta a munkahelyet. * Az egyik nap Rolikov, a műhely főnöke selejtesnek minősítette a kötést és azzal fenyegetőzött, hogy szétszedett^ teljes két lapot Kihívták BuncsUzsnij professzort, átvizsgálták, ellenőrizték a munkát. Rolikov végigtapogatott minden tégladarabot és belekötött minden egyes hézagba. Dühös volt a professzorra, akit — az ő véleménye szerint — „elragadott az ifjonti hév és a tudomány ellen fordult*’. Gondosan átvizsgálta az egész falazást. Minden rendben volt. És ekkor a mindig dohogó, mindennel és mindenkivel elé. gedetlen mérnök arcára hirtelen valami mosoly-féle derült. — Derekasan dolgoztok, gyerekek! — mondta és visszament az irodába. Mosolyogtak utána és mindegyikük arcán ez a kérdés volt olvasható: „Hát te mit gondoltál?” Elérkezett az utolsó nap. Á műszak vé. gére valamennyi tégla a helyén volt. . Vanyuskov másodszor is végigvonult a vörös zászlóval a munkahely területén. Mögötte brigádjának tagjai haladtak. A lelkűk mélyén azt érezték, hogy ők akkora magaslatra kapaszkodtak fel, ahol az egész hatalmas Szovjetunió látja őket. A komszomolok ráeszméltek, hogy ekkora győzelem után nincs joguk többé meghátrálni, csökkenteni az iramot. Még jobban kell dolgozniok, élen kell jármok mindenben, a termelésben és a mindennapi életben egyaránt. A Dicsőség Táblája fölött felgyűli a Győzelem Csillaga. Fénye messzire világított: nem csupán a Tsipasztrnj mun. kasai figyeltek fel rá,.. nyeit, A megye összes falusi k uí tűrés riport jai közül Mikóháza község (sátor, aljaújholyi járás) színjátszó és tánc- csoportja értő el a legjobb eredményt, A küllőre söpört tagjai rendszeresen képezik' magukat, több könyvet olvastak el, ezeket megbeszélték, eredményesen megállották helyüket a verseny minden bemutatóján, községükben s a megye más helyein sokszor vendégszerepeltek. Kiváló eredményeikről számol be munkanaplójuk, amelyet rendszeresen ve. zetnek. Az abaújszántői. járásból a bernád- sznrdoki, az edelényi járásból az !asó- falvi, az enesi járásból az encsi DISz, a mezöcsáti járásból a liejökeresztnri, a mezőkövesdi járásból a Tard-iClcmen. tina-tanyai állami gazdaság, a miskoiei járásból az ónodi, az ózdi járásból a hódoscsépányi, a putnoki járásból a serényi falvi, a ricsoi járásból a eigándí, a sárospataki járásból a tiszak&rádi, a szerencsi járásból a csillagharaiigocL tanyaá, a szikszói járásV-l a szikszói DISz, a tokaji járásból a tiszaladányi kultúrcsoport érte el a legjobb eredményt a teljesitményverscnyber I Miskolci Vendéglátóipart Vállalat 30 üzemegysége 330 dolgozót foglalkoztat. A vállalatnál nemrégiben alakult meg a pártszervezet és az üzemi bizottság. Munkájúk eredményeként megjavult a politikai munka, aiegerő, södött a munkafegyelem. Az elmúlt héten — immár másodszor — társadalmi munkában értékes segítséget nyújtottak a diósgyőrvasgyúri építkezések me ggyorsít ásóhoz, a termelőéhez. Megalakult a vállalat kuhűrcsoportja, amely nagy sikerrel mutatkozott be. Az MNDSz csoport felvilágosító munkájával, békcagitációjával jő eredmé- nyeket ért el a koreai gyűjtésben, A földművelésügyi míniszlérlum pályázata A földművelésügyi minisztérium 1051 július 15-1 benyújtási határidővel pályázatot hirdet a HSCS traktorok rázását kiküszöbölő ülés tervezésére. A három legjobb és kivitelezésre alkalmas traktorülés szerkesztőjét 5 ezer, 8 ezer, illetve 2 ezer forinttal jutalmazzák, A. pályázatok- a földművelésügyi minisztérium gépesítési osztálya, Budapest, Kossuth Lajos té.r 11. sz. címre küldendók, A pályázat ■ jeligés. \
