Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-10 / 133. szám

Varfjmp, 1051, évi június hő Ki, ÉSZAKMÁGYARORSZÁG 7 A Miskolci Állami Nemzeti Színház munkája az 1950—51-i évadban Május 28-án „elment a színház”, így szoktuk mondani, hogy a színház ment el, pedig a színház itt áll. Csak ők mentek el: a mi kedves harcostársa­ink, a színház dolgozói. És mi úgy érez­zük, hogy hiányoznak körünkből, hiá. nyoznak Miskolc és a megye kultúréle- téből. Megelevenednek emlékezetünkben egy-egy színházi este gazdag élményei és arra gondolunk, hogy a múltban 70— 80 bemutató sem hagyott olyan mély nyomokat bennünk, mint most az idény 15 bemutatója és egy felújítása. Mit is adtak nekünk az elmúlt idény­ben a színház művészei, akik ma többé nem egy szűk réteg igényeit szolgálják, hanem az egész dolgozó nép a maga mű­vészeiként becsül és értékel? — * Népi demokráciánk fejlődése biztosí­totta, hogy a Miskolci Állami Nemzeti Színház az 1950/51-es idényben sokkal na. gyobb létszámmal, szélesebb anyagi bá­zison és bizonyos mértékben magasabb technikai színvonalon is tudjon eleget tenni fontos hivatásának. Lehetőség nyí­lott arra, hogy magasszínvonalú műsort állítsanak össze s azt a színház a legko­molyabb művészi követelményeknek meg­felelően tolmácsolja a dolgozóknak. 338 előadás a színházban, 175 tájelő­adás a megye különböző községeiben, ipartelepein — jelzi azt a munkát, amit a színház dolgozói Majercsik Rezső mű­szaki igazgató és Bozóki István művészeti igazgató vezetésével a most lezárult mis­kolci idényben végeztek. A mennyiségi teljesítmény mögött nem maradt el a munka minősége sem. A színház jól kihasználta azt a lehető­séget, hogy ma már nem kell évente 70—80 bemutatót és felújítást tartania, mint az egykori kapitalista vidéki szín. házaknak, hanem módjuk van arra, hogy eleget téve Pártunk, kormányunk célki­tűzéseinek, a legmagasabb színvonalú kultúrát, a haladó szellemű irodalom legjavát művészi előadásban nyújtsa a dolgozók széles tömegeinek. * A műsorra tűzött darabok mind azt a célt szolgálták, hogy nevelve szórakoztas­sák és az időszerű harci feladatokra mozgósítsák a dolgozókat; a dolgozók megismerjék azoknak az íróknak a mű­veit, akik a népről a néphez szólnak. Megismerhessék a klasszikus irodalom haladó hagyományait és a szocialista­realista írók műveit, amelyek bemutat­ják a szocializmusért, a békéért folyta­tott harc hőseit. Ezekből a darabokból a dolgozók erőt merítettek ahhoz, hogy ők is méltókká legyenek a művek pozitív hőseihez, a népek szebb, boldogabb jö­vőjéért öntudatosan harcoló, a közösség érdekeit mindenek elé helyező „különös anyagból gyúrt’' emberekhez, A darabok sorrendben így következ­tek: Mélyszántás — János vitéz — Ame­rika hangja — Liliomfi — Ellenségek — Házasság hozománnyal — Csillagtárna — Aranycsillag — Figaro házassága — Bányászok — Boldogság — 600 új la­kás — Szibériai rapszódia (ősbemutatót — Élet hídja — Szabad szél (felújitás) — Palolaszálló. A műsorban hét-hét magyar és szovjet darab szerepelt s mellettük megszólal­tatta az együttes a nyugati haladó klasz- szikusok és a testvéri népi demokráciák egy-egy képviselőjét. ~~A 16 műsordarab tartalmilag szélesen ölelte fel a múlt és jelen harcait a ha­ladásért, a népek felszabadításáért, a szocializmusért, a békéért. Minden darabban megláttuk a haladás pozitív hőseit, de megláttuk a reakció, az ellenség arculatát is. A magyar falu szocialista átalakításá­nak harcosait és akadályozóit mutatja be a Mélyszántás. A darab helyi és táj­előadásai előmozdították a tszcs-mozga- lom fejlődését; hatalmas érdeklődést keltettek a vidéki bányaüzemek dolgozói között 5s, segítséget nyújtott az üzemi falujárók népnevelő munkájához is. Egy szovjet kolhoz belső életét tükrözi Gya- konov zenés vígjátéka, a „Házasság ho. zománnyal". Ez a vígjáték elmélyítette azokat a tanulságokat, amelyeket a dol­gozók Földes Mihály színművéből merí­tettek és elmélyítette népünkben a szov­jet nép iránti testvéri szeretetet. Kornejcsuk színműve, a Csillagtáma, a szovjet bányászok — Davidoglu, román szerző: Bányászok című darabja pedig a Zsil-völgyi bányász dolgozók hősi erőfe­szítéseit világítja meg az újjáépítés kez­deti szakaszában. Ezek a darabok új harcokra lelkesítették' a mi széncsatáink hőseit is. A Nagy Honvédő Háború utáni idő­szakban játszódik Pavlenko színműve: a Boldogság és az először Miskolcon be­mutatott „Szibériai rapszódia” c. ope­rett. Ezek a darabok rávilágítanak arra, hogy a háborúban páratlan hősiességgel helytálló szovjet nép ugyanolyan hősies­séggel állotta meg helyét az újjáépítés legnehezebb szakaszában. Ennek az időszaknak magyar hőseit mutatja be Háy Gyula „Élet hídja” c. színmüve. Háy a Kossuth-híd építőit állítja követendő példaként a magyar dolgozók elé. Fejlődésünk további időszakára utal Gyárfás Miklós „600 új lakás” című víg­játéka, amely építőmunkásainkat, mű- szaki értelmiségünket sarkalja a szocia­lista fejlődésünk követelményeinek meg­felelő öntudatos munkára. A népünkből kinőtt, a dolgozó néppel eggyéforrott de­mokratikus honvédségünk nagyszerű szel. lemét, áldozatkészségét, öntudatosságát tükrözi a zeneileg is kitűnően sikerült Aranycsillag c. operett. A Palotaszálló a dolgozók mai vidám életéről számol be. Az „Amerika hangja” egyik oldalról, a „Szabad szél” c. operett egy másik oldalról világítja meg az amerikai im­perialisták háborús mesterkedéseit, a békéért folyó harcot. Bemutatják ezek a darabok a béketábor egyre növekvő ere­jét, a munkásosztály, a népek fokozódó elszántságát, kemény küzdelmeit az im­perialisták bűnös terveinek meghiusításá. ért. A János vitéz és a Liliomfi a magyar színpadi irodalom haladó hagyományait idézte fel. Kiemelkedő előadásban és rendezésben került színre Gorkij remek­műve, az Ellenségek, amely a cárizmus sötét korszakét, az orosz munkásosztály forradalmi harcának erősödését mutatja be az 1900-as években. A nyugati haladó klasszikus hagyományokat képviselte Beaumarchais „Figaró házassága” című vígjátéka, amelynek bemutatója ugyan­csak egyik legkiemelkedőbb előadása volt az idénynek. * A műsor változatossága, sokrétűsége és általánosan magas színvonala előmoz­dította színészeink további fejlődését, leg­jobb képességeik kibontakozását. Az együttes régebbi tagjai mellett sokat fejlődtek az új tagok is. All ez külö­nösen a színpadra ebben az idényben visszatért Márji Vera és Benkő Béla, to­vábbá Tánczos Tibor, Máthé Éva, Besz- terczei Pál, Németh Gabi, Gábor Ibolya, Bay Gyula, György László, Varga Irén és Mentes József esetében. Csiszolódtak a már tavaly kiugrott tehetségek, Görög Mara, Agárdi Gábor. Horváth Pál, Pa­gonyi Antal, Szalai Károly is. Több fia­tal elindult azon az tkon, hogy jövőre nagyobb szerepekhez juthasson és azokat jól meg is tudja formálni. * Szocialista színházunk fejlődésével pár­huzamosan fejlődött a közönség, a szé- les dolgozó tömegek politikai öntudata, kultúrája, a művészettel szemben támasz­tott igénye is. Anélkül, hogy a zenés művek népszerűsége csökkent volna, je­lentősen nőtt a dolgozók érdeklődése a nevelőhatású, értékes szocialista-realista prózai művek, s a haladó klassszikusok iránt. A legnagyobb szériát, 31 előadást, Bükkábrány községben a tanács hatá­rozata alapján megépítettek egy 300 mé­teres bekötőutat. Az utat 56 napi mun­kával készítették el 2600 forint költség­gel. A község dolgozó parasztjai társa­dalmi munkával vettek . részt az útépítés­ben. Még ebben az évben helyreállítják a az Aranycsillag operett érte el, de nem volt kisebb sikere a „Figaró házassága” vagy az „Amerika hangja” című prózai műveknek sem. A szovjet zenés darabok közül a „Szí- bériai rapszódia” ősbemutatója országos visszhangot keltett, a felújított „Szabad szél” előadásain pedig az idén mintegy 60 százalékkal emelkedett a látogatott­ság a tavalyihoz képest. A két bányász­darabnak különösen vidéken volt igen nagy sikere, A dolgozók művészi igényének megnö­vekedése megnyilatkozott abban is, hogy a közönség több alkalommal egészséges bírálatával segítette az együttest a hibák kijavításában. Mindezek az örvendetes jelenségek szorosan összefüggnek a dolgozók eszmei, politikai nevelésével, az üzemi és falusi kultúrmunka fejlődésével, a színház és a dolgozók közötti kapcsolatok elmélyülé­sével. * Az 1950/51-es idényben a zenekar és a műszaki személyzet is lényegesen bő­vült a tavalyihoz képest. A nagyobb ze. nekar Magyari Péter karnagy vezetésével jobban alá tudta támasztani a zenés da­rabok sikerét. A műszaki dolgozók fá­radhatatlan munkát végeztek, hogy az előadásokat technikailag is sikerre vi­gyék; jól szervezett munkájuk nagyban elősegítette az előadások gördiilékenysé- gét. A színház gazdasági eredményeit az évi bevételi előirányzat 30 százalékos túlszárnyalása jellemzi. * Az elért szép eredmények mellett vol­tak a színház munkájában nehézségek, hiányosságok is. Nehézséget okozott töb­bek közt az új operettek hiánya, amit bizonyos mértékig egy felújítással és — Kertész Sándor rendezői érdemeként — egy rádióhangjáték alapján megrendezett ősbemutatóval egyenlítettek ki. Hiányoztak a műsorból a helyi írók darabjai. A színháznak ösztönzőleg kel­lene hatnia az írótehetségekre és segíte­nie kellene őket, hogy merjenek dráma­írással foglalkozni. Az együttes patronáló tevékenysége több értékes eredményt hozott — főként a miskolci üzemi kultúrcsoportok mun­kájában. A színház patronáló tevékenysé­gét a jövőben sokkal jobban ki kell szélesíteni, hiszen nemcsak a kultúrmun- kások tanulhatnak a színészektől, hanem a színészek is a dolgozóktól. A színház minden dolgozója résztvett valamilyen politikai elméleti oktatásban. A színházi dolgozók egyrésze ezen a té­ren is sokat fejlődött. Másrészt azonban éppen itt mutatkoznak hiányosságok. El­maradtak például a tervezett szakmai tanfolyamok, * „Étidéig még soha nem látott tudás­vágy hevíti dolgozó népünket, a kultú. rára való szomjúság milliókra terjed ki" — állapította meg kongresszusi beszédében Révai elvtárs. Ennek a példátlan kultúr- szomjnak kielégítését a színház dolgozói csak akkor szolgálhatják maradéktalanul, ha egész munkájukat a meggyőződés tüze melegíti át. A művészi színvonalat kétségtelenül nagymértékben biztosítja az, ha a darabok előkészítésénél a poli­tikailag képzett rendezőkkel megvitatják a darab tartalmát, az egyes szerepek jelentőségét. A szocialista színház a dol­gozó tömegek nagy iskolája, ahol a ne. velők a színház dolgozói. Hivatásukat akkor fogják még jobban betölteni, ak­kor fognak még jobban tanítani, ha ma­guk is tanulnak, elméleti-politikai kép- zettségüket szakadatlanul emelik. HAJDÚ BÉLA a községben a kultúrotthon?. Erre a célra tíz-tizenkétezer forintot fordítanak. A község földművesszövetkezete június­ban korszerűen berendezett boltot nyit, amely valóságos kis áruház lesz. Ugyan­csak még ebben a hónapban megnagyob­bítják a terményraktárat is. Társadalmi munkával bekötőutat építettek a bükkáb rányi dolgozó parasztok VeS^ laka fémmel vagy tegye Pénzét Haladéktalanul kezdje meg minden földművesszővetkezet a tároló- helyek rendbebozását és fertőtlenítéséti Az aratás.cséplés, begyűjtés síké» reg lebonyo|l(ásában igen nagy fel­adat bárul a fö]dmüvesszövetkezo- tekre is. Jól elé kell készíteniük a terményraktárakat, ferlőllenlteni, tisztítani kell, hogy mire elérkezik a begyűjtés ideje, zavartalanul, minden zökkenőnélkül mehessen a munka, legyen megfelelő hely a gabona tárolására. Jó példát mutat a raktárak rendbehozásában a gönci földmfiveszövetkezet. Az ároktői és a bogácsi földművesszövetkezet vi­szont későn adta be igénylését a raktárak rendbehozásához szükséges anyagra. így tehát el is maradiak ennek a nagyfontosságú feladatnak végrehajtásával. Amelyik szövetkezeinél szükséges, az építkezéseket a Tatarozás! Vájla{at a napokban elkezdi és július l.ig mindenütt be is fejezi- A raktárak fertőtlenítéséhez szükséges fertőlle- nílő anyagot a szövetkezetek me­gyei központja utalja ki, a Vegyi- nyag Nagykereskedelmi Vállalatnál. A termény felvásárlók és az ad. minisztrátorok továbbképzésére meg­indultak a tanfolyamok. A tanfo­lyamokon 220 terménybegyüjlő és 220 adminisztrátor vesz részt. Eze­ken a tanfolyamokon készülnek fe| a begyűjtés sikeres lebonyolításira, itt ismerik meg e nagyjelentőségű feladat elvi é3 gyakorlati prob]é. máit. Az idő sürget! Haladéktalanul kezdje meg és nagy lendülettel vé­gezze minden földművesszővetkezet a tárolóhelyek rendbehozását és fertőtlenítését! A szovjet tudomány újabb vívmánya AZ ÖMLESZTETT BAZALT Ismerjük a bazaltot, amelyet építő- és útburkoló anyagnak használnak. A bazaltnak igen sok jó tulajdonsága van: a kopással szemben igen nagy az ellen, állása, négyzetcentiméterenkint 2—3.6 tonnával terhelhető, ellenáll a lúgok, savak maró hatásának, kitűnően szige­teli az elektromosságot. Nem lehetne-e a bazaltot jó tulajdon­ságai alapján olyan helyeken felhasz. nálni, ahol csak drága, nemesített fém­fajtákkal tudják biztosítani a nagy szi­lárdságot, a kopásmentességet, a gyors elmaródás kiküszöbölését? Ezt a problémát oldotta meg tökéle­tesen a világ legfejlettebb tudományá­val és technikájával rendelkező Szovjet­unió. A bazaltot faragni nem lehet, legalábbis pontos méretű bonyolult formákat igen nehéz belőle előállítani és emellett drága is. Megolvasztották tehát a bazaltot, hogy önteni lehessen! Kiderült azon­ban, hogy a megolvadt és újraszilárdult bazalt elvesztette mindazokat a jó tu­lajdonságokat, amelyekkel a termeszei tes bazalt rendelkezik. 20 éven keresztül folyt a kutatás, míg megállapították, mi ennek az oka és hogyan lehet a természetes bazalttal azonos jó tulajdon­ságokkal rendelkező ömlesztett bazaltot előállítani. Az is problémát jelentett, hogy például az ömlesztett bazaltból előállított csővezeték darabjait termé­szetesen nem lehet forrasztani, vagy hegeszteni, — keresték,, s meg is talál­ták a megfelelő kötőanyagot. Az ömlesztett bazalt egyesíti magá- ban az acél, az üveg, a porcellán és a cement összes jó tulajdonságait. A be­lőle készülő tárgyak közül csak néhá­nyat említünk: vegyileg ellenálló csö­vek, edények, tartályok, villamos szige­telők, hurkolólemezek, csatornacsövek, fogaskerekek, stb, stb. Mindenütt fel­használható, ahol nagy szilárdságú, rendkívül kis kopású, vegyileg ellen­álló, jó víz-, hő.- és elektromos szige­telőanyagra van szükség. Az ömlesztett bazalt jóval olcsóbb és mégis sokkal tartósabb, mint a fémek. Ez azt is jelenti, hogy a belőle készült alkatrészeket ritkábban kell cserélni, nem esik ki tehát idő a termelésből a gyakori csere miatt. Nyersanyaga úgy­szólván korlátlan mennyiségben áll ren­delkezésre. Meg kell még említenünk, ami any- nyira jellemző a szovjet tudományra, a szovjet emberre. A világ legnagyobb érckészletei a Szovjetunióban vannak, mégis arra gondoltak, hogy a távoli nemzedékek sorsát nehezítenék meg, ha fölöslegesen fogyasztanák földünk érc- vagyonát. A távoli nemzedékkel is tö­rődnek, évszázadokban és évezredek­ben gondolkoznak a szovjet tudósok, — ezért fejtették meg az ömlesztett bazalt titkát. (Az „Élet és Tudomány" cikke alapján.) 10 évi börtön feketevágás miatt Fekete József volt szerencsi hentes­mester az elmúlt év februárjától rend­szeresen vásárolt bikaborjúkat, amelyeket azután engedély nélkül levágott. Egy-egy borjút 40—160 forintos áron vett, a hús kilóját pedig 10 forintért mérte ki. 16—18 esetben vágott engedély nélkül borjút. A miskolci megyei bíróság Fekete Józsefet tízévi börtönre, 500 forint pénz- büntetésre, teljes vagyonának elkobzására és a közügyektől tízévi eltiltásra Ítélte. Engedély nélkül szállított 110 litez bort Gönczi László volt szatócs. Három, hónapi börtönre és 300 forint pénzbün­tetésre ítélték. Tízhónapi börtönre, 1500 forint pénz- büntetésre és* ingóvagyona egyharmadá- nak elkobzására ítélte a megyei bíróság Hallgató Benjámin ároktői 28 holdas ku- lákot, mert 3400 négyszögöl földjén a ré­pát nem szedte fel idejében és emiatt az használhatatlanná vált. A diósgy őrvasgyári Vasas központi férfikórus június 15-én szerepel az országos fesztiválon A diósgyőrvasgyári vasas központi férfikórus a tavaszi városi és üzemi kuitúrversenyben kiemelkedő teljesít, ményt nyújtott s a bírálóbizottság ér­demesnek találta arra, hegy részje­gyen a budapesti országos fesztiválon. A vasgyári Jószierencse ég a Vasas Énekkar egyesítésével olyan minőségi énekkar alakult, amely minden tekin­tetben megfelel az üzemi énekkarokkal szemben támasztott követelménynek. — Az énekkar az elmúlt években többíz- ben volt országos körúton. Esztergom, Győr, Pápa, Siófok, Kaposvár, Pécs dolgozói ismerték meg a diósgyőrvas- gyári Vasas központi férfikar kiváló énekkultúráját, az elmúlt év nyarát: Nagykörös, Békéscsaba, Szarvas, Kecs­kemét és Szolnok dolgozói élvezték a kórus egy-egy hangversenyét, Buda­pest dolgozói a Városi Színházban megtartott hangversenyen találkoztak először az énekkarral. Az ország dolgo­zói gyakran hallották már a diésgyőr- vasgyári vasas központi férfikórus énekszámait a rádióban. Kadosa Pál: „Sztálin esküje” című szerzeményét, a Karádi nótákat és Bartók: Leányné. zök című művét többször hallhatjuk hanglemezről ia a rádióban. Az énekkar tagjai soraiban sztaha­novisták, élmunkások, újítók vannak, akik mindannyian örömmel fogadták ft budapesti fesztiválon való részvétel hírét. Az énekkar munkájára jellemző fegyelmezettség és pontosság még job­ban kikristályosodott a legutóbbi na­pok próbáin. A dalosok nyári szabad­ságuk terhére vették ki a háromnápí szabadságot a budapesti tartózkodás­hoz. Az együttes a budapesti rendőr-' zenekar kíséretével Kadosa: Sztálin esküje c. művét adja elő a fesztivá­lon. Az énekkar tagjai két nappal a fesztivál előtt utaznak Budapestre, hogy a zenekarral több próbát tarthaa- sanak. A. fesztiválon a diósgyőrvas- gyári vasas központi férfikórus szerep, lésére június 15-én kerül sor a Magyar Színházban, Időben védekezzünk a növényi és rovarkártevők ellen A mezőgazdasági munkálatoknak jelenlegi szakaszában igen nagy gondot kell fordítani a növények ápolására, nagy körültekintéssel kell végezni a növényvédelmi munkála­tokat is, A csapadékos időjárás kedvez a szőlő és a gyümölcsfák gombabeieg3égeit okozó kártevők­nek- A szőlő igen veszedelmes gom. babetegsége, a peronoszpóra, meg­támadja a szőlő levelét, a virágíür- töket, sőt még a bogyót is. Bordói lével védekezzünk eljene. Az első permetezést már be kellett fejezni. A második permetezést 0-75, illetve 1 százalékos bordói lévei végezzük. Erősebb oldat használata egyáltslán nem célszerű, nem hasznos. A per­metezésnél vigyázzunk, hogy a per. metlé a szőlő minden részét érié, még a ]evé| alsó részeit is. Persze a permeiezés után is csak atekor várhatunk gazdag 1 érmést, ha a ta­lajt gyommentesttjük, idejében ka­pálunk. A csapadékos idő kedvezett a fuzikládium (varasodás) gomba, betegségnek is, amely főleg a körte- Ö3 almafákat támadja. Egy százalé­kos bordói lével védekezhetünk el­lene. | f Az almafákon már megtalálni a lisztharmatot, amely a fiatal hajtá. sokat tönkreteszi. Lisztharmat ellen nyári hjgltásü mőszkénlével kell permetezni. Ugyanakkor nem volt kedvező az időjárás a rovarkártevőknek. Nem szabad azonban, hogy ez a tény megnyugvásra vezessen, hiszen je­lentkezett az eper, szilva, alma, szőlő és általában mindenféle gyü­mölcsfának a levelét pusztító ame­rikai fehér szövőlepke hernyója. A hernyó kezdetben a fakorona szájén található. Időben ke[l ezeket |e. szedni, elégetni, csak így előzhetjük meg a kártevésüket. A burgonyát a burgonyaboga: tá. madja meg, amely a múlt évben Pálunk is sok kárt okozott. Eddig még nem jelentkezett- De mindenütt meg kejl szervezni a figyelő szol­gálatot, s ahol burgonyabogarat ta­lálnak, nyomban jelentsék a mező. gazdasági osztálynak. Kelen és Jege­lőn jelentkezhetik az olasz és a ma­rokkói sáska. Megfejelő mödon időben védekez­zünk a növényi és rovarkártevők ellen! Iz Építkezéseken be kell vezetni a Varga-Szakái tele falazd kaledót Az építőipari dolgozók anyagtaka- rékosságj mozgalmában a habarcs megtakarításához elengedhetetlenül szükséges, hogy az épület falai kívül és belül egyenesek legyenek, mert csak a minőségi fajon alkalmazható a vékonyrétegű vakolás. Ezért az épí­tésügyi miniszter elrendelte, hogy építkezéseinken he kel| vezetni a Varga—Szdcál-féle falazőkalodát, az építőipari vállalatok vezetői szerezzék he a faiazőkaloda használati utasítá­sát és leírását, s juttassák el vala­mennyi brigádhoz­l

Next

/
Thumbnails
Contents