Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-10 / 133. szám

VajÄmap, 1951. ívj Jftnln* M 10. ÉSZÁKMAGYÁRORSZÁG 5 Jo szakmunkások lesznek a diősgyőrvasgyári tanuló város fiataljai Hazánk egyik legszebb, legkorsze­rűbben felszerelt ipari tanulóvárosa, a diósgyőri gyárak közelében épült fel. Erős. szép épülete hirdetik Pártunk és népi demokráciánk szerető gondosko. dását az iparostanulókról. # A fiatalok könyveik fölé hajolva Szorgalmasán tanulnak a külön tanuló­szobákban. Készülnek az évvégi vizs­gára. Most fognak1 számot adni arról, milyen eredményeket értek el, mennyire haladtak szaknfájuk ismereteinek el­sajátításában. Az egyéni tanulás mellett kisebb csoportokban is folyik a megbeszélés, megvitatják egymással problémáikat, a különböző szakmai kérdéseket. A mo­dern fizikai teremben lelkes izgalom­mal kísérletezéseket végeznek. A 3000 kötetes könyvtárnak most még több látogatója van. A fiatalok minden sza- Hiadlidejüklxta tanulmányozzák, ismét­lik a kovácsolásról, a hengerlésről, az észté rgályozásról, a gyorsvágásról ta­nultakat. * A tanműhely tágas, tiszta termeiben a esillogó új esztergapadok mellett dolgozó fiatalok szeméből, arcáról lel­kes munikakedv, öröm sugárzik. Szak­mai vizsgáik már megtörténtek, most még fokozottabb szorgalommal dol­goznak. Odamegyünk az egyik esztergagép­hez. Tóth Gyula másodéves esztergályos tanuló rövid időre abbahagyja munká­ját. Elmondja, hogy Hidvégardóra va­ló, tízen vannak testvérek, A felsza­badulás előtt szülei és nagyobb testvé­rei a grófi birtokon cselédek voltak. Tudom — mondja —, hogy a múlt rendszerben belőlem sem lehetett volna más. Most esztergályos lettem. Tanult szakember. Jövőre az öcsémet is le­hozom, hogy ő is szakmát tanuljon... Juhász István is másodéves eszter­gályos tanuló. Tanulmányi eredménye — ötös. Mikor hazamegyek Göncre — beszéli —, régi iskolatársaimnak, bará­taimnak mindig elmondom, hogy mennyi szépet és hasznosat tanulunk a tanulóvárosban. Társaim szemében ilyenkor sokszor látom az irigységet. Mondom nekik, hogy előttük is nyitva áll minden lehetőség, jöjjenek az ipar­ba dolgozni. Szűcs Klári másodéves esztefgályos tanulóval a szakmai vizsgáról beszél­getünk. Hogy is volt! Mi a metszősebességf Metszőgebesség az, hogy az anyag­ról a kés hány méter forgácsot vá­laszt le. Hogyan számítjuk ki a kuposságot, fogbeosztás nélkül, szögnyereggel ? A tárgy egész hossza szorozva a ala­possággal, osztva a négyszeres kup- hosszal. Szűcs Klári minden vizsgakérdésre pontos, jó választ adott. Érthető: — ötös az á általános tanulmányi ered­ménye is. — Nagyon szeretem szakmámat — mondja —, úgy érzem, nincs is talán szebb munka a világon, mint az esz- tergályozás. Füleki János másodéves lakatosta- nuló i* jól vizsgázott. Ezeket mondja: — Mikor hazamentem Finkére, a faluban mindenki megcsodálta szép új egyenruhámat. Először azt hitték, hogy katonatiszti egyenruha van raj­tam. Elmondtam, hogy mi a tanuló­városban ingyen ruhát, lakást, ellátást és fizetést is kapunk. • Épülnek az új gyárak, üzemek. Vár­iák a szakmunkásokat. A diósgyőri iparos'ami lókból jó szakmunkások, szakemberek lesznek! NEMETH ILONA. A BARCIKAI ERÓMU DOLGOZOI A FELEMELT TERV SIKERÉÉRT Barcika legszebb helyén fekszik az erőmű. Messziről parkban álló kas­télynak nézpó az ember. Dúslombú, eöid. flkáéfák veszik körül, udvarán gyönyörű virágok, hosszú betonjárdák Itt emelkednek az erőmű hatalmas csarnokai­A Barcikai Erőmű a felsőborsodi bányákat látja el vijlamos energiával — nagyfontosságú üzem, Féléve be­kapcsolták yz országos kooperációs hálózatba is. Tervszerű munka folyik az üzemben, a dolgozók terveik 1ú[- ,tejesítéséért harcolnak. Atz ötéves terv ejső évét határidő előtt — Sztálin elvtárs születésnapjára, december 21-re — teljesítették. Ezév első három hó. »apjában is kimagasló eredményeket 4rtek ej. Példát mutattak az ország lobbi erőmüveinek, elnyerték az Erőmüvek Ipari Központjának vándorzasziaját. 1 Hosszúlejáratú párosversenyben van­nak az Újpesti Erőmüvei. A módosított ötéves terv törvény­erőre emelése óta a Barcikai Erőmű­ben is nagyobb Jendületet vett a szo­cialista munkaverseny, jobb lett f & versenyszellem. A büszke élüzem cím megszerzéséért harcolnak, A do[g02ók 70 százaléka van egyéni versenyben, 6 élmunkásuk és 2 sztahanovistájuk van. Az elmujt hetekben különösen ki­tűnt jó munkájával Bubik Bertalan asztalos és Kerekes Géza kazánkőmü- ves. r Kapuszta Tál elvtárs párttitkár, Mint vasesztergályos dolgozik az üzemben, átlagosan 121 százalékot tel­jesít. Az üzemvezetőség a napokban javasolta sztahanovista kitüntetésre. Kapuszla, Pál elvtárs pcldaképü[ áll a többi dolgozó e]ött, hiszen már 2 éve selejtmentesen termel Élharcosa a takarékossági mozgalom, nak is. — A pártszervezet mindenben tá­mogatja A dolgozók munkáját — mon­dotta Kapuszta Pál elvtárs, párttitkár — különösen nagy gondot fordítunk a népnevelő munkára« Eddigi ered­ményeinket annak köszönhetjük, hogy népnevelőink rendszeresen tudatosít­ják a többtermelés, a takarékosság fontosságát és maguk is élenjárnak a termelésben, a takarékosságban, mint például Nagy István Merezámjakatos is Vásárhelyi Elek hegesztő, A Barcikai Erőmű dolgozói Pártunk II. Kongresszusának tiszteletére váj. lalták hogy ezév végéig féjszázalékos szémnegtakarílást érnek el. As első Barcika dolgozói is nagy lelkesedés­sel fogadták az ötéves terv előírásai­nak felemelését. Tudják, hogy ez a szocializmus építésének meggyorsítását negyedévben a válla]t 73 tonna he­lyett 130.1 tonna szenet takarítottak meg! Ezt a szép sikert észszerű tüze­léssel érték el. Uj módszert is alkal. mázták: a rostélyokon lehulló per­nyét, amely még sok szenet tartalmaz, ma már nem dobják ki, hanem vissza, fuvatják a kazánokba. Meghosszabbí­tották a sikrostély kereteket is, ez szintén jelentős szénmegtakarítást eredményezett. A salakot naponta át­vizsgálják, a fütőteljesítményt müsza- konkint értékelik — a műszaki dolgo­zók mindehhez, hathatós támogatást, segítséget nyújtanak. Egyre több dolgozó neve kerül a „takarékossági élharcosok“ táblájára. Ilyenek: Kovács János, Pásztor János és Saljai Béla fűtők. A szén takarékos felhaszná]ása mel. lett minden üzemrészben kezd elter­jedni a mindenirányú takarékos gaz­dálkodás. Minden dolgozó megértette, hogy a takarékosság hamfias köte­lesség, a szociajizmus építésének, mé. dosított Ötéves tervünk, a béke terve végrehajtásának, egyik legfontosabb láncszeme, — Mi, a turbimház dolgozói is — mondta Begov Aladár elvtárs, a tur- bina-gápiizejn sztahanovista műveze­tője — M(y gondot fer&tank a t». karékosságna. jelenti, örülnek annak, büszkék rá, hogy a tervben ők is szerepelnek és felépítjük új ipari városunkat, Ka­zincbarcikát. Ezt azzal hálálják meg, hogy az erőműben még nagyobb len. düjettel dolgoznak — s a már meg­kezdett építkezésekből egyemberként kiveszik részüket. Ezekről a.z építkezésekről legköze­lebb számolunk be, DOLEZSÄK FERENC Júliusra befejezik az egész évre előirányzói! munkál a sztálingrádi vlzierömü építésénél A Pravda köz|i tudósítójának, K- Pogogyinnak jelentését Sztálingrádból. Egészen megváltozott a '«Iga bal partja. Ez a terület a sztálingrádi vizierömű építkezési munkáinak köz pontja. A Volga mögötti fenslkou gyors ütemben épii| egy munkásváros, ahol körülbelül 65—70 ezer ember részére készülnek lakóházak. A telepen több emeletes házat is építenek. A világ legnagyobb vizierőmüvének építői kényejmes és csinos lakásokban élnek majd a telepen. Nagy munka látható a Volga mö göttj sztyepén és az északi vidékeken is. Amerre csak a szem ellát, minden relé futótornyokat és a geológusok sátrait lehet látni. j Már megkezdték a csatorna épl lését is. Nem messze a Volgától mű* kiiduek az exkavátorok Jelenleg csökkeniik a Volga vízállását Ezulán megkezdik a villanyáram átvezetését a jobbpartró| a balpartra, hogy ez­zel is biztosítsák az építők számára a villanyenergia szükségletet. Ezzel egyidőben építik a zárógálat- I A sztálingrádi vizierömű építői nagy sikereket értek el —- Júliusra befejezik azt a munkát, melyet az egé3z évre terveztek. „Kít-ünf'el'és számunkra, hogy részl'vehef'ünk Középeurcpa legkorszeiűbb egyetemének építésében" Megyénk tanuló fiataljai egyre na­gyobb számban jelentkeznek a DISz- szervezeteknél építő munkára. Leveleket írnak a DISz megyei bizottságához és kérik beosztásukat valamelyik építkezés­hez. Ifj. Kiss Dezső, a miskolci Mikszáth gimnázium Il/c osztályos tanulója a kö­vetkezőket írta: — Szeretném, ha látnák a lelkesedéi­től kipirult arcú diáksereget., amely nagy érdeklődéssel és izgalommal beszélget a nyári munkáról. Mi is megyünk dolgozni a vizsgák után. Mikor arra gondolunk, hogy Közcp­európa legkorszerűbb egyetemének építkezésén veszünk majd részt, még boldogabbnak érezzük magunkat. Kitüntetésnek érezzük, hogy mi, diákok is részlvehetünk ilyen hatalmasméretű munkában. Pártunk, népi demokráciánk bizalmát érezzük benne. ígérjük, e bi­zalomnak meg is fogunk felelni. Meg­mutatjuk, hogy nemcsak a tanulásban, de a termelésben is keményen helyt tu­dunk állni. Mikula Júlia, a miskolci Vámos Ilonka gimnázium tanulója így ír: — Még a szívem is hevesebben dobo­gott, amikor megtudtam, hogy a nyári szünidőben valamelyik építkezéshez me­hetek dolgozni. Osztálytársaimmal elha­tároztuk, hogy elsőnek jelentkezünk DlSz-szervezetiinknél. Jó munkánkkal akarjuk bebizonyítani a Pártnak, a ma­gyar dolgozó népnek, hogy termelőmunkával is harcolunk öt­éves tervünk sikeres végrehajtásáért, a békéért. Itt az összefoglaló — írja levelében Mezőkövesdről Kovács Pál. Egész évi eredményes tanulásunk után osztályunk több tanulójával együttes brigádba» örömmel megyek én is fizikai munkára« Arra kérem a DISz megyei bizottságát, osszon be engem is valamelyik építke­zéshez. Mindegy, hogy milyen munkára, ígérem, bárhol jó munkát fogok végezni. Hasonló tartalmú levelet ír Kada Má­ria, Fehér Margit, Bencsik Antal, Kell­ner Mihály, Tóth Béla, Demeter Margit, ifjú Lázár László és még sok-sok fiatal. Kada Margit többek között megírja, hogy a középiskola elvégzése után tovább akar tanulni, s kimondhatatlanul boldog lenne, ha munkájával hozzájárulhatna a mis­kolci egyetemi város építkezéséhez. Kell­ner Mihály azt írja: tudja, hogy az építömun kában való részvétellel f is erősíti a béke táborát. 1 Munkámmal meg akarom hálálni Pár* tunknak, népi demokráciánknak, hogy szép iskolában tanulhatok s a kollégium­ban élhetek — írja Szegeczki Vince mezőkövesdi tanuló. — Ezért kérem én is alkalmazásomat az egyetemi váró* építkezéséhez. Nagy Mária miskolci tanuló azt írja kérelmében: „Magamnak építem az egye­temet, hiszen néhány év múlva én is falai között fogok tanulni. A Mikszáth-gimnázium II. osztályából Jung János elmondta: — Mikor DISz-titkárunk kihirdette, hogy jelentkezni lehet az egyetemi város építkezésére, elsőnek jelentkeztem. Né- hányan meg is néztük az építkezést, mindenről behatóan tájékozódtunk, hogy azután pontosan he tudjunk számolni diáktársainknak. Beszámolónk után még több fiatal jelentkezett munkára, mond­ván: ezek az építkezések a béke ügyét szolgálják, s mi valamennyien békét akarunk. B MBV. miskolci üzletigazgatóságának dolgozói az élen a szegedi és a debreceni vasutasokkal folytatott versenyben A MÁV miskolci igazgatóságának dol­gozói versenyben vannak a szegedi és a debreceni MÁV igazgatóság dolgozóival. A versenypontok a következők: 1. A négyes sztahánovista-mozgalom to­vábbi fejlesztése. 2. A szénfogyasztás csökkentése. 3. A munkásvonatok késé­sének csökkentése. 4. A szállítás terv­szerű lebonyolítása. 5. A tehervonatok átlagsebességének növelése. 6. A szállítási költségek csökkentése. 7. A mozdony- szolgálat-képtelenség csökkentése. A verseny egyik szakasza végétért, az értékelés szerint a legjobb eredményt a MÁV miskolci igazgatóságának dolgozói érték el. A miskolci igazgatóság pénzügyi osz­tályának vontatási csoportja a többi igaz­gatóság vontatási csoportjával folytatott munka verseny ben szintén első helyre került. A miskolci vasutasok' megfogadták: mindent megtesznek annak érdekében, hogy elsőségüket továbbra is biztosítsák. FRIDÉLY JÓZSEF, levelező Szövetkezeiben a tiszatarjáni halászok méltóságtelje. \ Az ilyen hal még az embert ismeg.\ra fordítják. Ebből vásárolnak kilót Nyugodtan, csendesen, sen hömpölyög a Tisza. Estébe hajlik az idő. A tar jani halászok posztjáról két csónak indul útnak ki a vízre. Keresik a varsát, fogott-e valamit, az­után éles kanyarral ár ellenében a túlsó part felé eveznek, az evezölapá. tok félig merülnek a vízbe, feszül a halászok izma, — erős munka ez, a csendesnek tűnő víznek nagy a sodra, meg kell dolgozni az eredményért. A túlsó parton víz fölé hajló bokor­nál kötnek ki. Közben egyre szürkül. Már csak a körvonalai látszanak a csónaknak s a benne iilő halászoknak, amint szorgos munkával ide-oda hajla­doznak, dolgoznak. Érdekes szép. sok szaktudást, hely­ismeretet, leleményességet követelő mesterség a halászat. Zombor János hosszú évtizedek óta ezt csinálja. Gyerekkora óta a vízen van, ismeri a Tiszának minden részét, szeszélyét, úgy jár a csónakkal a ví­zen, mint más ember a szárazföldön. Küzdelmes, nehéz múlt van az öreg mögött. Másoknak, vállalkozóknak dol­gozott, a hasson azoké volt. Nagy gonddal járt a mesterség. Sok érdekeset tud mesélni. Egy-két szakmai „titkot" is elárul, ha nagyon kérik, 45 esztendős halászmult van mögöt­te. Egyszer fogott egy Ili kg-os har­csát. Nagymennyiségű halat talált ben­ne. — Egyszussra lenyel egy 5—6 kg-os halat az ilyen nagy harcsa , még cserit meg sem kottyan neM — mond- ija m öreg. j támadja. Szájnyílása akkora, hogy egy vállas, izmos ember is belefér. Csak élő halakra vadászik. — Egyszer a 20 as években — em. lékezik az öreg — itt nálunk, Turján­ban nyaralt egy budapesti mérnök. Fogadott rá, hogy pihenés nélkül öt­ször átússza a, Tiszát. Már ötödször fordult, amikor a víz közepére érve, eltűnt. Napok múltán vetette ki holt­testét a víz. Egyik sarka lé volt ha­rapva; harcsa húzta le a víz alá. Vi­gyázni. kell tehát a tiszai fürdésnél! Cigarettára gyújt az öreg, néhány zöld gallyat rak a pislákoló tűzre, — füstöljön, töménytelen sok a sznnygg, a füst elzavarja őket. Elgondolkozva szívja a dohányt, majd újra beszédbe kezd. — 1926-ban egy 72 kg-os harcsát sikerült fognom, Olyan erős egy ilyen hal, hogy két csónakot nagy sebesség­gel vontat maga után. ha beleakad a vaskampó, No, ez is vitt, mint a hu­zat. De nem hagytam ám magam, — csak kifogtam! • Fordít egyet a beszéden. Az emlé. kék megrohanják, Arról beszél most. hogy 1919-ben itt a füzes közelében fogott egy .58 kg-os harcsát, amit a vörös katonáknak főzött meg bográ­cson — halászmódra. Ma már szövetkezetben dolgoznak, !2.en vannak a tarjáni halászszövetke­zetben. A szövetkezés előnyeit egyre jobban élvezik. A jövedelem 60 száza­lékát, osztják szét a tagok között a munkacsspatonlcint végzett munka ará- uyritbem, A At. aeAealéko% beruházások­és halászszerszámokat. Jó keresete van a csoportnak, az értékesítéssel sincs baj. Csaknem mindegyiküknek volt föld. je is. Azt beadták a termelőcsoporiba, családtagjaik benn dolgoznak a tszcs- ben. Az öreg Zombor is 10 holdat adott a csoport területéhez, Boldogan beszélnek új életükről. Lelkesen magyaráznak munkájukról, szakmáról. Hazafelé menet sem pihennek a bei széddel. Két km. az út. van idő a be­szédre, Most-már a többiek is elmon. danak néhány érdekességet, Dana János mesterségbeli fogások­ról magyaráz. Elmondja, hogy például a varsával hogyan halásznak. A folyó fenekére 50—60 kg-Os követ ereszte­nek le. A kőhöz 80—40 karöl nyíre oda­erősítik a vesszőből készített varsát. A kő a sodrástól ..buzgárt" (vízáram­lást) fog, Az áramlásba kerülő halat aztán a sodrás a varsába viszi, ahon­nan már nem tud kijönni. Gyakran igen, gazdag ssálcmányra teszünk így szart — mondja az öreg. — Egy baj van csupán — mondja Zombor —. az. hogy a Tisza feneke ezen a szakaszon igen „tőkés", azaz sok a fatönk benne, ami akadályozza a munkát. De mi már ismerjük a fos lyfit, járatosak vagyunk, eligazodunk jól. Sokat, igen sokat tudnának még be. szelni a tarjáni halászok. Amikor M- csiit veszünk tőlük, mondják it: ,.*wU' kor is látogassanak meg bennünket" Lm>

Next

/
Thumbnails
Contents