Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-10 / 133. szám

KOHÓÉPITOK Irta: SÁRKÖZI ANDOR A gyár, a város, a megye dolgoaSj’ az egész ország népe fokozódó érdeklődéssel, szerető figyelemmel, lázas izgalommal kísérte a diósgyőriek harcát. Harc volt a javából! Munkásaink, műszaki értelmiségeink áldozatos, odaadó fáradozásán, szívós ki­tartásán, leleményességén sok-sokezer tonna vas és acél sorsa múlott. A gyár szivét, a kohót kellett újjá­éleszteni. Ötéves tervünkkel, nemzetgaz­daságunk erősödésével, a vas, acél és gépek országának megteremtésével függ össze, hogy ez a szív mikor kezd újra dobogni. Diósgyőrvasgyárban a réginél jobb, iiagyobb, korszerűbb kohó emelkedik büszkén a magasba és hirdeti a dolgo­zók győzelmét. Egykor legalább hat hónapra volt szükség a nagyolvasztó újjáépítéséhez. Most 21 nap alatt varázsolták a dolgo­zók az új kohót a régi helyére. Már vállalásuk is jelezte: nagyszerű rohamra Indulnak a régi normák, a régi idők megdöntéséért; 35 nap alatt akarták el­készíteni a nagy művet. Lendületes mun­kájuk, kemény harcuk sodrában azon. ban mind összébb zsugorodott ez az idő. Már az első napokban megelőzték ter­vüket, túltettek a legszárnyajóbb műszaki (elképzelésen is. 33, majd 28 napra apadt a vállalt idő. És ennél is egy héttel hamarabb je­lenthették népünk forrón szeretett vezé­rének, Rákosi elvtársnak: „A Diósgyőri Kohászati Üzemek nagyolvasztójának //. számú kohóját, vállalásunkat túlszár­nyalva, a lerövidített határidő előtt át­építettük .., ígérjük, hogy mint eddig, tzután is, kommunista példamutatás­sal, Pártunk és Rákosi elvtárs iránymu­tatásának követésével veszünk részt a Izocializmus építésében." Hazánk dolgozó népe meleg szeretet- iel köszönti a hős kohóépítőket. Győzel­mük — munkásosztályunk, egész orszá­gunk győzelme. Sikerük — értékes hoz­zájárulás a béke védelmének nagy ügyé­hez. Ilyen győzelmek útján halad népünk Í5jabb és újabb magaslatokra. |Vf i a „titka” e fényes harci sike- reknek? Hogyan lesz r hat bó- tospból 21 nap? A kérdésre Rákosi elvtárs szavai töb­bek között így adják a választ: „Gyöke, iében megváltozott a jelszabadult mun­kásosztály beállítottsága a szocialista 'munkához. Dolgozóink közölt egyre töb­ben értették meg,, hogy a munka nálunk ti cm kényszerű robot többé, hanem a felszabadult d.olgozók becsületének és dicsőségének ügye" A munka új, szo- fcialista szelleme, a munka új, szocialista céljai hevítették és serkentették a diós- Igyőrvasgyári kohó 800 építőjét, akik 12 órás műszakokban — dacolva minden nehézséggel, vállalva fáradtságot, a leg­keményebb erőpróbákat, — hagyták Diá­juk mögött a perceket, az órákat, a na­pokat, hogy ezer tonnákat, millió forinto. kát mentsenek meg hazánknak. ,,A munkások és parasztok, akik min­den-zaj és lárma nélkül építik a gyára­kat, bányákat és vasutakat, kolhozokat és szovhozokat, akik az élet javait létre­hozzák, az egész világot táplálják és ru­házzák — mondta Sztálin elvtárs — ezek az új élet igazi hősei és alkotói." Ilyen új hősökké edződnek a szovjet mun­ka hőseinek példáját követő munkásaink, dolgozóink, akiknek keze alatt formá­lódnak az új kohók, Kazincbarcika és Inota, a Miskolci Műegyetem és Duna- Ipentele. „Mi most már mind az élet igazi urai vagyunk" — mondotta Makar Mazáj, híres szovjet acélöntő. Erre gon­dolt — a munkásosztály felelősségére — Bősz Ferenc, a kohóépítkezés. vízvezeték- szerelő brigádjának vezetője, aki társai­val együtt állandóan 200 százalék fölött teljesítette normáját, vagfy llovszki Ist­ván olvasztár, aki gazdag! szaktudásával könnyítette meg a bontási! munkálatokat. Ötéves tervünk számadataiba, hazánk fej­lődésének gyönyörű távlataira, gondoltak a dolgozók s a békére, amelyet meg kell védelmeznünk, amikor legyűrték a fárad­ságot, hogy minél hamarabb onthassa a kohó majd sínekké, gépekké, traktorokká Váló vasat. ! A győzelem összetevője a felbecsül- hetetlen értékű szovjet segítség, a 'gazdag szovjet tapasztalatok, amelyeknek alkalmazása megkönnyítette ’ meggyor­sította az építést. ,A Had.«**?? hősi áldozatai árén felszabadult magyar munkás dolgos keze az ezer és ezer for­mában élvezett szovjet támogatásra tá­maszkodva építheti új országát. „Nincsen olyan területe népgazdaságunknak — mondta Rákosi elvtárs — és hozzátehe- tem: egész szocialista életünknek, mely ne kapott volna és ne kapna szakadatla­nul és folyamatosan felbecsülhetetlen tá­mogatást a Szovjetuniótól ... Ez a tá­mogatás a következő években még növe­kedni fog és ötéves tervünk jó végrehaj­tásának, egész jövőnk építésének ez a segítség a legbiztosabb záloga." Szovjet módszer alkalmazása könnyí­tette meg a diósgyőrvasgyári kohó átépí­tésénél az úgynevezett „medve” robban­tását, a kohó máskor rendkívüli erőkifej­tést követelő lebontását, az óriási meny. nyiségű törmelék gyors elhordását. A szovjet munkaszervezés nagyértékű tapasz­talatainak és eredményeinek felhasználása tette gördülékennyé, zavartalanná a mun­ka folyamatát. Az egyes munkafázisok jó ütemezése, az anyag szervezett biztosítása, a sokféle szakmai tevékenység jó össze­hangolása — a szovjet példa követésének, Rakcsijev elvtárs szovjet tanácsadó mér­nök gazdag útmutatásai felhasználásának köszönhető. A nagyfontösságú építkezésnél egy cél­ban forrtak össze munkások és műszaki vezetők: minél gyorsabban befejezni a kohó építését. A műszaki vezetők, mint Szenczy Tamás, Gönczi Károly, Szíjgyártó Albert, Schmid György és mások, mélyen átérezték á rájuk bízott feladat nagy je­lentőségét és minden képességüket latba vetették, hogy azt jól oldják meg. Napo­kon át el se hagyták munkahelyüket. Oly bonyolult problómák megoldásával, mint például az egyszerre öt szinten folyó munka biztosításával, csökkentették az átépítés időtartamát. 4 i építkezés szíve, agya, lelke, mo­-í~“’ torja a Párt volt. A pártszervezet vezetői, népnevelői együtt éltek az épít­kezéssel. Felvilágosító, buzdító, lelkesítő szavukkal új, meg új hőstettekre sarkal­ták a dolgozókat. Mindenütt ott terem­tek, ahol valamilyen nehézség támadt. Ha valaki ellankadt, ellanyhult, tiszta szavuk — mint (a frissítő víz — új erőt fakasztott az el-elmaradozókban. Nagy gondot fordítottak a lüktető iramú ver­seny állandó erősítésére és továbbfejlesz­tésére. Folyt is a nemes vetélkedés. Szinte fej-fej mellett haladtak a Kohászati Építkezés, a Mechanikai Javító, a MÁVAG Mozdony, és Gépgyár, a Borsodvirléki Mélyépítő, a kocsijavító dolgozói a külön­böző brigádok. Versenyükről minden órá­ban világos képet nyújtottak a híradók, a táblák, a „villámok1’, Tarkállott a munkahely a verseny nyilvánosságát biz­tosító sokféle színes, ötletesebbnél ötlete­seb rajztól, felirattól. „A bolsevik párt- munka tapasztalatai tanítottak meg arra — mondta Gede István elvtárs, párttitkár —, hogy a legfontosabb az emberekkel, a dolgozókkal való törődés, az egyéni fog­lalkozás, a Párt útmutatásának e legköz­vetlenebb átadása. A diósgyőrvasgyári kohóépltők tette — a Párt, a munkásosztály, a haza iránti forró szeretet és törhetetlen ra­gaszkodás megható bizonysága. „A si­kert — írták táviratukban — minde­nekelőtt a n°gy Szovjetuniónak, a bölcs Sztálinnak, Pártunknak is önnek Icö- szemhetjük, fodrán szeretett Rálcxrsi elv- társunk.“ Hétfőn ünnepélyesen begyújtják a kohót. Újra fell-obban benne a 'áng, tüzében nemsokára újra olvad az érc. Naponta 90 tonna nyersvassal ad majd többet, mint eddig. Es sok-sokezer ton­nát az újjáalakításnál megtakarított napokon. T> iiszkén tekintünk a magasbanyúló kohóra és felemelő érzéssel, fel­szabadult örömmel idézzük nagy taní­tómesterünk, Rákosi elvtárs szavait: .,A • legnagyobb elismerés és dicséred, hangján Hrell megemlékeznem a ma­gyar munkásosztály teljesítményeiről, amelyekkel joggal kiérdemelte egész dolgozó népünk háláját Ez a munkás- osztály Pártunk vezetésével megmutat­ta, hogy méltó arira a történelmi sze­repre -mely hazánkban a szocializmus építésének minden szak-aszám reá hárul. Hála és dicsőség a magyar munkás- osztálynak.“ Ünnepélyesen búcsúztatták a Koreába induló ruha- és gyógyszerszállító vonatot Szombaton délután pirosbabos fej- kendőktől tarkállott a Nyugati-pálya udvar. A budapesti üzemekből és ke­rületekből az MNDSz asszonyok se- rege ment ki a pályaudvarra, hogy bú­csúztassa a Koreába induló vonatot, amely a koreai gyermekek részére ösz- szegyüjtött ruha- és gyógyszer csoma­gok első szállítmányát tartalmazza. A pályaudvaron úttörő és rendőrze­nekar is felsorakozott. Megjelent a bú­csúztatáson Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára, Vass Istvánná, az MNDSz főtitkára, Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára. Ott volt Kvon O Dik, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság budapesti nagy­követének felesége. Hatalmas taps fo­gadta Rákosi Mátyásnét. Az úttörő zenekar a DIVSz indulót, a rendőrzenekar a béketábor indulóját játszotta, majd Vas Istvánná lépett a mikrofon elé. — Tudjuk, hogy a koreaiak harca a mi harcunk is — mondotta. — Ezzel a gondolattal indítjuk útnak a vonatot, amely nemcsak gyógyszert, kötszert és meleg ruhát visz a gyermekeknek, hanem a magyar nép meleg szeretetét és együttérzését is viszi. Ezzel a vo­nattal küldjük harcos üdvözletünket a végső győzelemért küzdő koreai népnek és küldjük Ígéretünket: még keményebben fogunk harcolni hazánkban azért hogy minél előbb befejezhessük: ötéves béketervün­ket és ezzel erősítsük a világ béke. mozgalmát, amely a Szovjetunió ve­zetésével áttörhetetlen gátat emel az imperialisták ellen. Benke Valéria az Országos Béke ta­nács nevében mondott beszédet, majd Kvon O Dik, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság magyarországi követe szólalt fel. — A magyar nép már az imperialis­ta agresszió első napjaiban megmutat­ta, milyen szeretettel érez együtt a ko­reai néppel. Népünket még keményebb harcra lelkesítette a magyar orvoscsoport, a magyar kórházvonat, a Magyar- országról küldött ruhák gyógyszer, csomagok érkezése. Mind a koreai, mind a magyar nép a Szovjetuniónak köszönheti, hogy fel­szabadult a fasiszta rabságból. Éljen a koreai és a magyar nép örök barát­sága! — fejezte be beszédét a koreai követ. A hatalmas tapssal fogadott beszéd után a zenekar az Internacionálét ját­szotta. A vonat lassan kigördült a Pá­lyaudvarról. Sági Gyulánó vezetésével öt MNDSz asszonyból álló csoport kí­séri a szerelvényt Záhonyig. Azoknak a lelkes MNDSz aktíváknak jutott az a megtiszteltetés, akik a legtevékenyeb­ben dolgoztak a koreai gyújtásban. A Láng Gépgyár dolgozóinál* válasza a Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak felhívására A budapesti Láng Gépgyár dolgozói megtárgyalták a Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak felhívását és a diósgyőri dolgozókhoz intézett válaszukban meg­írják, hogy a felhívást örömmel elfo­gadják, mert tudják, hogy az új kö­telezettségvállalások teljesítése dől. gozó népünk felemelkedését szolgálja. A válaszban közük, mj|yen szo­cialista versenykötelezettséget vállal­nak Alkotmányunk ünnepének tiszte­letére az 1951-es terv maradéktalan teljesítése és túlteljesítése érdekében. Vállalták többek körött, hegy III. negyedévi operaltv készáru- lermelésj tervüket 5 százalékkal túlteljesítik, lerven felül több tur­binát, lokomobilt és más gépet gyártanak. A »Kuznyecov« szerszámtakarékossági mozgalom továbbfejlesztésével egymil­lió forintra növelik a III. negyedév végéig a meglakarltás értékét, nagy­mennyiségű bronzot, csapágyfémet, ön­töttvasat, saválló lemezt takarítanak meg, a gyár fiataljai, a 'Tt és az AJ- kolmáuy ünnepe tiszteletére augusz­tus 20-jg háromszor rendeznek gyár- tisztogatást és több géptöredéket,, szí. nesfémhulladékot gyűjtenek össze, mint amennyit a hulladékbeadási terv előír. Selejtjüket az év első négy hó­napjának átlagához képest 5 szá­zalékkal csökkentik a III- negyed, év végére. Megszervezik a sztahánovlsták patro- nájását, emelik a sztahánovisták szá­mát. A jelenlegi százalékról augusz­tus 20-ig 100 százalékra emelik a hosszú­lejáratú versenyszerzödés alapján versenyző dojgozók számát. A munka termelékenységét a 100 fo. rint kifizetett munkabérre eső terme­lési értékek tekintetében S3 száza­lékkal, az egy órára eső termelési ér. (ék te.kíntetében 3.5 százalékkal eme­lik a III. negyedévi termelékenységi tervelőirányzat fölé. Továbbfejlesztik a Nazarova mozgalmat a gépek jobb kihasználása érdekében. „Példamutatóan jártak el a Diósgyőri Gépgyár dolgozói“ Üzemi dolgozók az Alkotmány Ünnepének tiszteletére tett ú] munka?eIajánlásokról Megyénk üzemeiben gyorsan elter­jedt annak hire, hogy a Diósgyőri Gépgyár dolgozói Alkotmányunk ünne­pének tiszteletére új kötelezettségválla­lásokat tettek a Láng Gépgyár dolgo­zóival folytatott párosversenyükben. A Szabad Nép és az Eszakmagvarország közleménye alapján sokan beszélgettek a Diósgyőri Gépgyár új vállalásairól. Helyeslik, elismeréssel nyilatkoznak ar­ról, hogy a szocialista munka új hős­tetteivel készülnek az ünnepnap méltó megünneplésére. A Diósgyőri Kohászati Üzemekben a dolgozók sok helyen már fel is ve­tették: — Mi az, mi lemaradunk? Az Alkotmány Ünnepe nekünk is nagy ün­nepünk! Mi is több és jobb munkával akarjuk védeni az Alkotmányba fog­lalt jogokat, Szabadságunkat, békénket. Az ország gyűlésben képviselőink mindannymnk nevében megszavaz­ták, hogy nagyobb feladatokat ol­dunk meg az ötéves tervben, a győzelemhez as szükséges, hogy mi is felemeljük versenyvállalásai/nkat1 Vünsch Dezső acélöntő ezeket mon­dotta : — Igen nagy érdeklődéssel olvastam a Diósgyőri Gépgyár felhívását. El­határoztam, hogy én is több és jobb .munkával készülök az ünnepre, — ed- ligi 200 százalékon felüli teljesítmé­nyemet is még tovább akarom fokozni. Kemenes Istvánná magkészítő az acélöntődében. Teljesítményének 5 szá­zalékos fokozását jelentette be az Ah kotmány Ünnepének tiszteletére. Mónu9 István, a liúzóinüliely gépmunkása vál­lalta. hogy 230 százalékos eredményét további 8 százalékkal növeli. Ugyan­így tett már felajánlást Gáspár Fi* rene, Béza Viktor, Leitner Kálmán, Szitovszki Béla és sok más dolgozó. A Nehézszerszám­gépgyárban különösen az ifjúmunkások sürgetik, hogy gyáruk is új kötelezettségvállalá­sokat tegyen a versenyben augusztus 20 nagy napjának tiszteletére. Osvald Aladár esztergályos ezeket mondotta: — Már Tégóta hosszúlejáratú páros. versenvszerződéis alapján dolgozom, át. lagteljesítményem 205—210 százalék. Augusztus 20-ra újabb 10 százalékot vállalok. Lengyel Ágnes esztergályos kijelentette: — Nagyon szeretek ver­senyben dolgozni, mert ez mindig na­gyobb eredmények’ elérésére lelkesít. Most Í40 százalék az átlagom, — augusztus 20-ig legalább 145 lesz! A Borsodvidéki Gépgyárban is széleskörű visszhangra talált a Diós- gyó’ri Gépgyár dolgozóinak elhatározása. Igen sokan tettek felajánlást az Alkot­mány Ünnepének tiszteletére. Bereczki László sztahánovista esztergályos vállalta, hogy ezévi tervét augusz­tus 20-ra befejezi. Grundvik László géplakatos 140-ről 150 százalékra akarja fokozni munkája ered­ményét. Medvesi József esztergályos megfogadta: úgy dolgozik, hogy október 31-re teljesítse ezévi tériét. Nagy Mihály sztahánovista mintaaszta­los így’ nyilatkozott: — Példamutatóan jártak el a Diós­győri Gépgyár dolgozói. Nekünk is meg kell szívlelnünk lel­kes elhatározásukat, hiszen Alkot­mányunk ünnepe a magyar dolgozó nép szabadságának, boldog virágzó életének ünnepe. Éppen ezért válla­lom, hogy ezévi tervemet október 31-ig befejezem és 5 százalékos anyagmegtakarítást érek el, A gyár több műszaki dolgozója is tett értékes felajánlást. Az új kötele, zettségvállalások alapján az üzemi há­romszög tagjai megtárgyalták, hogy a Borsodvidéki Gépgyár milyen vállalások­kal tudná követni a Diósgyőri Gépgyár példamutatását. A Diósgyőri Gépgyárban — természetesen — igen sok szó esik új vállalásaikról. Amit vállaltunk, — becsülettel teljesítjük! — mondják s igen sokan fűzik hozzá: úgy akarnak dolgozni, hogy ezeket a vállalásokat is túlteljesítsék. Ennek érdekében máris további új mun­kafelajánlások hangzottak el. Pey-us Jó­zsef, a kerékpáríizem DISz titkára ver­senyre hívta Lugosi Edét, az ország első karusszel-esztergályosát s megfogadta: határidő előtt elkészítik a Dunai Vasmű számára a mozdonykerékpár alkatrészeit, továbbá az üzemben Na­zarova DISz brigádokat szerveznek. Geller Miklós, a süllyesztékes kovácsmű­hely üzemvezetője versenyre hívta Szávai Andrást, a szerelde üzemvezetőjét és valaha, hogy üzeme határidő előtt teljesíti terme­lési tervét, továbbá a megállapított idő előtt szállít­ják a szerelde számára a náluk készülő kovácsolt anyagokat. Molnár József, a vasszerkezeti műhely hegesztője arra tett felajánlást, hogy augusztus 20-ig két nödolgozót meg­tanít a hegesztésre, munkamódszeré­nek átadásával másik két nődolgo­zót segít abban, hogy teljesítményü­ket 110—120 százalékra emeljék. Kárász Miklós a megmunkáló kisalakos csoportjában dolgozik. Értékes vállalása arra irányul, hogy a csoportban augusztus 20-ig fel­számolnak minden 100 százalékon aluli teljesítést. Ezzel a célkitűzéssel versenyre hívta Re- gőczi Dezső sztahánovista esztergályost« A vietnámi Népk adsereg újabb támadásai A vjetnámi Néphadsereg pénteken is folytatta támadásait Nính-Binh és i ha.t-Den környékén az expedíciód hadsereg megerősített állásai ellen. Az expediciós hadsereg repülőgépei pót. iőleumbombii^.at dobtak a Néphadse­reg által ellenőrzött terűje! több hely. ségére. Vietnámi partizánok az éjszaka fo. '«várnán megrongálták a Hanoi-Hah» íong közötti vasútvonalat és ezzel megbénították a közlekedőt 0 L- , (------------------------------------------------------------------> _f ______________ ___- . LU _ , Rákos! elvtárs jelenlétében T'OTFII T7\Mlk pfXTk % á'1 értekezletet tartottak a női traktorosok IjijZAIi j^U In^ £^^^2 Vll. évfolyam — 133. szám Ára 50 fillér Miskolc, 1951 junius 10, vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents