Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-09 / 132. szám

Szombat, 1931. írj Június hő 9. ^ ftSZAKMAGYABORSZAG 5 Nagyobb gondot kell fordítani a takarékoMságra a Borsodvidéki Mélyépítő és a Miskolci Magasépítési Vállalatnál! Ä Minisztenánáos legutóbb hozott ha. Wrozata foglalkozik azzal, milyen ered­mények ée hiányosságok' tapasztalhatók a takarókossági mozgalomban, hogyan valósítottuk meg1 eddig a második tervév küszöbén kiadott takarékossági rendel­kezést. Milyen munkát végzett ezen a téren a Borsodvidéki Mélyépítő Vállalat és a Miskolci Magasépítési Vállalat! A Borsodvidéki Mélyépítő Vállalat áp_ rilisban 45 köbméter faanyagot, 40 má­zsa cementet, 50 mázsa cementeszsákot, 20 kg gyapotot és 200 kg motorolajat takarított meg. . Van tehát takarékossági eredményük, de — kevés. Az eredményeknek sokkal nagyobbaknak kell lenni ők ennél a vállalatnál is és elérésükhöz meg is van minden lehető­ség. Általában megállapítható, hogy r vállalatnál a pártszervezet nem tuda- tositotta eléggé és elég széles körben a takarékosság jelentőségét, emiatt a mun. kahelyeken pocsékolás folyik. Áprilisban a gépek kapacitásinak csak lt-S százalékát használták ki, tehát gépeik többet álltak. mint dolgoztak. A homoktárolónál a pincében áj desz. kák hevernek szanaszét, találunk sár- batapoeott deszkákat is. A kizsaluzás­nál sem ügyelnek arra, hogy az snya­gOt újból fel tudják használni, törik, zúzzák a deszkákat. A munkavezető látja ae anyaggal folyó pazarlást, még sem tesz sem. mit ellene. A kompresezor-ház építésénél cement és mész hever szétszórva a földön. Munkaerőhiányról panaszkodnak, de nem szervezik meg jól a műnkét, hogy jól gazdálkodjanak a meglévő munka­erővel. A homokszárítónál például a tanulók már egy hónapja okta­tók nélkül csellengőnek. A dolgozók körében nem folyik meg­felelő felvilágosítás e munkafegyelem megszilárdítása érdekében, ez idézte elő, hogy például a ezéntárolónál az elmúlt hét kezdetén 70 dolgozó nem tért vissza munkahelyére. Ennek oka többek között az is, hogy súlyos hiányosságok vannak B v munkautalványok kiadásánál. A Miskolci Magasépítési Vállalat­nál is vannak már takarékossági ered­mények, ma még azonban nem ezek a jellemzőek, hanem a hiányosságok. Az autőjavitómöhely építésénél nagymérvű a% anyag- pazarlás. Tettek anyagtakarékossági vállalást, de vállalásuk teljesítésétől elmaradtak. A cement, a bitumen, a malter ott ma. rad a ládában, összeáll. A kollégiumi építkezésnél jé munka folyik. Jó a kapcsolat a fizikai és a mű­szaki dolgozók között, ennek ered­ményeként az építkezés 15S szá­zalékra teljesítette áprilisi terv­előirányzatát. Minden héten megtartják a termelési megbeszéléseket, számbaveszik az ered­ményeket, feltárják a hibákat, kijelö­lik a további feladatokat. A pártszer­vezet a lelke és motorja a munka to. vábbi javításának. Ezideig már ti sztahdnovistát ne­veltek ezen a munkahelyen, A más építkezésektől elhódított vándor­zászlók hirdetik „a legjobb munkahely“ dicsőségét. A takarékossági mozgalomban is szép eredményeik1 vannak. Eddig 5 köb­méter téglát takarítottak meg, a zsaluzóanyagot is kilencszer hass. nálták fel. Nem lehet ilyen eredményekről be. szólni a vámraktár építésénél. Miklósi Gyula építésvezető azzal akarja takar- gatni a hibákat, hogy nincs munka­erő, ugyanakkor — saját megállapítá­suk szerint is — 15 ezer forint érté­ket jelentenek ezideig a munkából ki­esett órák, A munkahelyen nagy a szervezetlenség. A központ hibákat kö­vet el a bérek kiszámolásánál, emiatt a dolgozók kénytelenek az irodába menni, több órájuk kiesik emiatt a termeíéebol. A Minisztertanács takaré­kossági határozata óta összesen 20 ezer forintos megtakarítást értek el, a zsaludeszkákat többször is felhasznál­ják. Hiba, hogy az anyagokról nem fektetnek fel kartonokat. A körfütőház és a szertár építésénél ig hiányoeságok vannak. Az építésve­zető itt U arra hivatkozik, hogy nincs elég munkaerő“, ugyanakkor a betonkeverő gépnél 23 segédmunkás dolgozik. Az egyik helyen négy kőműves előre, gyártott lapokat helyezett, 6 segéd- munkásuk pedig vállon hordta a fö­démgerendákat kb. 300 méter távol­ságra. A munkát itt sem szervezik meg jól, termeléei értekezletet csak rend­szertelenül tartanak, a dolgozókkal nem beszélik meg feladataikat. A MÁV Járóanü ja vítónál folyó építkezést Ig- nácz István munkavezető irányítja, az átlagos teljesítmény 115—ltO százalék. Igen komoly hiba azonban, hogy a munkahelyen nincs pártcsoport, nincs míihelybizottság, a dolgozók nem is tudnak az anyagtakarékossági mozga­lomról. Összefoglalva megállapíthatjuk te­hát, hogy a kezdeti eredmények mellett mind. két vállalatnál nagy hibák vannak a Minisztertanács takarékossági ha­tározatának végrehajtásában, Ezeket a hibákat mielőbb ki kell javí- taniok. Feladatuk — de feladata ez minden más üzem­nek, vállalatnak is — a következőkben foglalható össze: A pártszervezetek és « tömegszer- vezetek vezetőségei szemináriumsze- rűen vil ássák meg a Minisztertanács anyagtakarékossági határozatát, majd tartsanak népnevelő értekezleteket é3 az ott hozott határozatokat ísmertes. sék dolgozó társaik körében. A mű­szakiak röpgyíilésen ismertessék a takarékosság fontosságát, jelentősé­gét, számoljanak be az Illető munka­helyen eddig elért eredményekről, hív. ják fel a figyelmet a hiányosságokra, serkentsék a dolgozókat az eddiginél jóval nagyobb takarékossági eredmé­nyek kivívására. Helyes, ha az egyes munkahelyek takarékossági versenybe indujnak egymással s a vállalatvezető­ség vándorzász|őt tűz kj a versenyzők számára. Biztosítani kell a verseny- vállalások pontos értékelését, hogy azután termelési értekezleten minden hónapban átadhassák a vándorzászlót annak a munkahelynek, aioely a leg. szebb, legértékesebb takarékossági eredményeket érte ej. Bokor József ötholdas gesztelyi dolgozó paraszt begyűjtési könyve A Gesztely községhez tartozó egyik ta­nyán lakik Bokor József ötholdas dolgozó paraszt. Nemcsak 6, de a tanya vala. mennyi lakója igen nagy várakozással te­kintett a begyűjtési könyvek kiosztása élé. Az újságban olvasták a begyűjtésről szóló törvényerejű rendeletet. Nagy könnyebbség _ vélekedett Bokor József —, hogy 37­fcle növénnyel lehet teljesíteni a beadási kötelezettséget. Azt is megtudta, hogy most nem a termés, hanem a terület és a föld aranykorona értéke után számítják a beadási kötelezettséget — búzakilo­grammban. — Az én földem öäszes aranykorona értéke 70 aranykorona, — számolta össze. —. Mennyi lesz ugyan a beadásom? Amikor kihozták a tanyára a könyvet, egy kissé meglepődött s mi tagadás, meg is ijedt. Ahogy kinyitotta a fedőlapot, csomó szám tunt a szemébe. 700—231— 105 _280—84 — szinte káprázott a szeme. Mi ez? _ forgatta kezében a könyvet. Tanácstalanul állt. Megkérdezni senkit nem tudott, hiszen aki kihozta a könyvet, — minden magyarázat nélkül elment. (— Súlyos hiba volt ez a helyi tanács részéről!) De így voltak a könyvvel a többiek is. Nem értették, mit jelentenek a számok, így hát összeadták a búzakilogramm érté­keket. Volt, akinek — számítása szerint — 70 mázsa lett az eredmény ilyenfor­mán. Biztosan nem így van ez — mon­dogatták. Egyr.éhányan fogták tehát magukat, be­mentek a tanyától 8 kilométerre fekvő községbe és a tanácsnál felvilágosítást kértek. Meg is kapták a magyarázatot és megtalálták a „titok" nyitját. üivazd o ^minden szórnál.^ Elméiéi! fejlődésedet segíti, eiöl Bokor József azután számvetést is ké­szített. A könyv szerint kenyérgabonából 231 lnízakilogrammnak, takarmányból 105, burgonyából 84 búzakilogrammnak megfelelő mennyiséget kell beadnia. Az állat- és zsirbeadás teljesítésére 280 búza­kilogramm az előírása. A tanácsnál azt is megtárgyalták, mi bői fog eleget tenni a kötelezettségeknek, be is írták a könyvbe, de — ami biztos, biztos — Bokor József utánaszámolt még- cgyszer. — Másfél holdon búzából 18 mázsát várok — irta le egy papírra. Be kell ad­nom 2 mázsa 31 kilót. Marad 15 mázsa 69 kiló! Harmadmagamra számítok fej­adagot, levonom a vetőmagot, akkor is jócskán marad. Ezt a felesleget Is beadom — határozta el nyomban. Nézzük a többit. A munkától, dologtól kérges ujját megnyálazva, lapozza a kis füzetet, közben a takarmánygabonával való kötelezettségen gondolkodik erősen. — A takarmánygabona beadási kötele­zettséget árpából teljesítem, 100 búzakiló előírásra 120 kiló árpát kell beadni. A könyvben az áll, hogy ebből beadási köte­lezettségem 105 búzakiló. Száz búzakiló után jár tehát egy mázsa 20 kiló árpa. Egy búzakiló után 1.20 kiló. Öt búzakiló után akkor 6 kiló a kötelezettség, vagyis összesen be kell adnom 126 kiló árpát. A termésem pedig egy holdon kerek 12 mázsa lesz. Bőven marad itt is felesleg, amit szintén beadok a mi államunknak. Hátra van még az állat- és zsír-, meg a burgonyabeadás. Az állat, és zsírbe­adást napraforgóval is lehet teljesíteni. — Nekem 800 négyszögölön terem, kb. 5—6 mázsát várok — csinálja a szám­vetést. A 280 búzakiló után 2 mázsa 16 kiló a kötelezettség, hiszen 100 búzakilóra napraforgóból 77 kilót kell beadni. — Ezt is könnyen teljesítem — ezt ol­vassa ki a számokból. Burgonyabeadási kötelezettsége 84 búzakiló értékű. 200 négyszögölön termel burgonyát, 8 mázsát vár belőle. Ebből 100 búzakiló előírásra 310 súlykilót kell ű—-íim. -A kJm/ két tájija 60 kiló. Ez 5s kitelik és még bőven marad is. Amikor ő maga így tudott már min­dent, a többieknek is elmagyarázta. A vélemény egyhangú: sokkal jobban, sok. kai könnyebben teljesíthető most a köte­lezettség, mint tavaly. A diósgyőri II. kohó építőinek távirata Rákosi elvtárshoz A Diósgyőri Kohászati Üzemek II. számú most újjáépített kohójának dol­gozói a kohó átépítésének befejezése alkalmából táviratot küldtek Rákosi elvtársnak. A táviratban a többi kö­zött a következőket írják: — Harcos kommunista Udvözletün két kü|djük nagy Pártunknak és nagy vezérünknek. Jelentjük, hogy a Diósgyőri Kohászati Üzemek nagyolvasz­tójának IX. számú kohóját, vállalásunkat lúlszárnyalva, a lerövidített határ, idő előtt átépítettük, A sikert mindenekejőtt a nagy Szovjetuniónak, a bö|cs Sztálinnak, Pártunknak és önnek köszönhetjük, forrón szeretett Rákosi elvtársunk. Hatalmas segítséget nyújtott a nagy munkához Rakcsljev elvtárs, a kiválő szovjet mérnök. ígérjük, hogy mint eddig, ezután is kom­munista példamutalással. Pártunk és Rákosi elvtárs iránymutatásának kö­vetésévé] veszünk részt a szocializmus építésében. A táviratot a II. számú kohó átépí­tésében résztvett dolgozók nevében Gede István párttitkár, Torna József mühelybteotlsági titkár, Szenczi Tamá.s főépítésvezető és a vállalatvezetöség nevében Klausz Alajos írta alá. A lerövidített tervhez képest éjért Időnyereség segítségével a II. kohó dolgozói 3o00 tonna vassal adnak töb. bot szocialista építőmunkánkhoz. A nagyszerű, lendületes munka által el­ért megtakarítás értéke kb. 2,200-000 forint. A DISz Központi Vezetőségének felhívása: folytassák tovább a fémgyűjtést a fiatalok A DISz Központi Vezetőségének Intéző Bizottsága megállapítja, hogy a dolgozó és a tanuló magyar ifjúság, az úttörő ifjúság többezer vagon vas- és fémhulladék össze­gyűjtésével járult hozzá népgazdaságunk fejlesztéséhez. A DISz Központi Vezető­ségének Intéző Bizottsága a Miniszter- tanács által rendelkezésére bocsátott 100 ezer forintból külön jutalmazza a fém. gyűjtésben kitűnt fiatalokat. A DISz Központi Vezetőségének Intéző Bizottsága felhívja a dolgozó és tanuló magyar ifjúságot, hogy a fémgyűjtés! hét befejezése után is folytassa tovább a vas- és fémhulladékok gyűjtését. Kiss Jenő sztahánovista mozdonyvezető írjaí Alkalmazzuk szélesebb körben a hős szovjef vasutasok tapasztalatait! Mint a miskolci fűtőház mozdonyveze­tője teljesítményem fokozásával, az ön­költség csökkentésével igyekszem meg. hálálni a hős szovjet népnek azt a nagy áldozatot, amit felszabadításunkért hozott és azt a hatalmas önzetlen baráti segít­séget, amit a felszabadulás óta állandóan nekünk nyújt. Ezzel harcolok a béke, sza­bad, boldog életünk megvédéséért. Munkám elismeréseként a dolgozó nép állama sztahánovista címmel tüntetett ki. Eddigi sikereim nem vakítottak el. Nem elégedtem meg az elért eredményekkel, hanem új célok felé török, ezek elérése érdekében igyekszem a szovjet vasutasok munkamódszerét átvenni. Egyik flyen kitűzött célom, hogy moz­donyom teljesítményét a mosástól mosásig terjedő idő alatt 100 ezer kilométerre emeljem. Tanulmányoztam és átvettem a szovjet mozdonyvezetők ezirányú munka, módszerét, mozdonyommal eddig már 50.230 kilométert tettem meg Icazanmosás nélkül és anélkül, hogy a kazánban lerakodás volna. Ezt úgy értem el, hogy a vízlágyítóéhoz szükséges szíksót a szerkocsiba adagoltam, azonkívül gyakran menetközben is lefúvat­tam a kazánt. Ezt a munkamódszert már egy éve alkalmazom. Tapasztaltam, hogy az állókazán ajtó­falak felőli részében nagyobbmérvű iszap­lerakodás van, ezért az állókazán ajtófalá­nak alsó részére tolattyús lefúvató váltót szereltettem, amellyel időközönkint lefú­vattam az összegyülcmlett sűrű iszapot. így iszaplerakodás ezen a helyen sem fordulhat elő. Uj munkamódszerem sem a kazán biz­tonságát, sem a kazán gőzölését károsan nem befolyásolja. Sőt, — mint már az előbb említettem — a szakellenőrök a kazánt kifogástalan tisztaságban találták. Az antidur berendezést nem használtam, véleményem szerint csurog, csepeg, el. rakodik, télen pedig befagyása is lehet, séges. Szeretném, ha a szovjet vasutasoktól átveti mun­kamódszeremet a felsőbb szervek a vasút egész területén bevezetnék, mint ahogyan a lengyel vasutasok már bevezették. Szerintem ennek semmi gya­korlati akadálya nincs. Kis költségtöbb. lettel elkerülhető a kazánok gyakori mo­sása, a mozdonyokat jobban kihasznál­hatjuk. De elkerülhető az antidurral kap­csolatos befektetés is, ez a hatalmas összeg népgazdaságunk más területén hasznosítható. A szovjet vasutasok példáját követve Pártunk vezetésével előre a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért! KISS JENŐ miskolci «tahánovista mozdonvnezetö „Női üzemmé" alakítják át a kikészítő műhelyt a Borsodnádasdi Lemezgyárban Az egyre növekvő munkaerőszükség­let fedezése, a nők életkörülményeinek megjavítása, technikai és kulturális felemelkedésük előmozdítása érdeké, ben a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa nagyjelentőségű határozatot hozott a termelésben résztvevő nők számának emeléséről. A határozat in­tézkedik a feltételeik biztosításáról, amelyek lehetővé teszik a nők lénye­gesen nagyobb számban való elhelyez­kedését olyan szakmákban, amelyekben eddig kevés volt a női munkavállaló. A Borsodnádasdi Lemezgyárban is munkaerőhiánnyal küzdenek, nagy örömmel fogadták tehát a Miniszterta­nács határozatát. A munkaerőhiány különösen nagymérvű a kikészítő üzemben. A Minisztertanács határozata alapján e probléma megoldására Kummer Fe­renc elvtárs, a kikészítő üzem vezetője tervet dolgozott ki. Ebben, számbavet- ték, hogy hány nőt alkalmaznak majd a termelésben, megjelölték, hogy mi­lyen munkahelyekre osztják be a nő­ket, ahol eddig férfiak dolgoztak. A terv foglalkozik azzal is, hogy az üzem műszaki dolgozói segítik majd az új nődolgozókat új munkaterületükön, hogy minél előbb elsajátítsák a szak­mát. — Persze, egy pontos tervvel a nők­nek a termelésbe való bevonását még nem lehet clintézottnek tekinteni — mondta Kummer Ferenc elvtár* — « mi tudjuk jól, hogy minden terv any nyit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle. Alaposan megvizsgáltuk a kiké­szítő üzem munkafolyamatait, s arra a megállapításra jutottunk, hogy mi­vel itt könnyebb fizikai munka folyik, az egész üzemet női üzemmé alakítjuk át. Szemelőtt tartottuk a Miniszter- tanács határozatát abban a tekintetben is, hogy kimondja: — „a7, arra ér­demes, szaktudásukat fokozó nőket, megfelelő arányban elő kell léptetni“. Az a célunk, hogy a kikészítő női üzemben ne csak fizikai munkát végez, zenek majd nők. hanem nők legyenek a csoportvezetők, a művezetők, a műszaki vezetők is. Azok a nők, akik már a kikészítőben dolgoznak, eddigi munkájukk«l bebizo­nyították, hogy képesek nagyobb fel­adatok elvégzésére is. Nem egy esetben megtörtént, hogy egyes munkafolyama­toknál a nődolgozób jobb eredménye, két értek el, mint a férfiak. A műszaki vezetők előkészítő munká­jához, mellyel a női üzemet meg akar­ják! alakítani, nagy segítséget nyújta­nak a kikészítő nődolgozói. A lakótele­pen szívós népnevelő, felvilágosító munkát végeznek, elmondják az asszo­nyoknak. lányoknak, akik nem az ipar­ban dolgoznak, — milyen nagy megbe­csülésben van részük a gyárban, mi­lyen hatalmas fejlődési lehetőségek állnak előttük, mennyivel jobb az anyagi helyzetük is. Erén r téren Papp Imréné — aki már 6 éve dolgo­zik a Lemezgyárban — példamutató agitációt fejt ki. ö a gyárban először a kiporoló gépnél dolgozott, majd élő- munkás lett, most a fehérlemez-csoma- golásnál dolgozik. Papp Imréné na­gyon szereti munkáját, termelési ered­ményeivel többször is túlszárnyalta a férfiakat. Otthon, Balaton községben nap mint nap beszél ismerőseivel, kü­lönösen a fiatalabb lányokkal, elmond­ja nekik, mennyire szép, lelkesítő az ipari munka Félvilágosító munkája eredményes. Az elmúlt héten Balaton községből 3 nő kérte felvételét a Borsodnádasdi Le­mezgyárba, Azóta mind többen követik példájukat, mind többen alkarnak a gyárban dolgozni. Jakab Rózái, Érsek Antalné ónozó és Érsek Vencelné szerelő szintén ered­ményesen tevékenykedik annak érde­kében, hogy a Minisztertanács határo­zatának megfelelően több nő dolgozzék a Borsodnádasdi Lemezgyárban és mind többen kerüljenek majd vezető helyekre. A Borsodnádasdi Lemezgyár dolgo­zói, de különösen a nődolgozók szív­ügyüknek tartják a Minisztertanács határozatának maradéktalan végrehaj­tását. Tudják, milyen nagy jelentő­sége van annak, hogy minél több nő kerüljön a7, iparba, álljon be a több- Wrmelésért vívott csatába. D F<

Next

/
Thumbnails
Contents