Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-01 / 125. szám
Péntek, MSI. évi június kfi 1 ÉSZAKMAG'YARORSZÁ G 3 Saját kárukon tanulták meg a bodrogkalntiak: miért Imjíogat feketevágásra a kulák 19 feketevágást lepleztek le az elmúl* hónapok során a sárospataki járás egyik községében, Bodroghalomban. A súlyos törvénysértést — amely veszélyeztette a község állatállományának fejlődését — a jelentés szerint — dolgozó parasztok követték el. Különböző ürügyekkel egészséges, továbbte- ayésztésre alkalmas borjúkat vágtak le és a húst kiárusították, önmagukat, de egész népgazdaságunkat is megkárosították ezzel. Eljárás indult ellenük. Valamennyien megkapták már büntetésüket. Megbüntették a tanácselnököt és a tanácstitkárt is a kötelező éberség el- mulasztása miatt 200—200 forint pénzbüntetésre. De az ügyet ezzel még nem tekinthetjük lezártnak. Igaz, — a feketevágások megszűntek, áprilisban és májusban már egy sem fordult elő. Meg kell azonban alaposan nézni, hogy egyáltalán miért történtek ilyen károk Bodrog- halomhan Legfőbb oka természetesen az éberség hiánya volt, — Ebben, bizony, hibásak vagyunk ismeri el Dajka Mihály tcnácsel- nök. Belevesztünk az aktákba, azt hittük, hogy ha azok körül minden rendben van, jó munkát végzünk. Csak később láttuk meg a mulasztást. A vizsgálat ebben a tekintetben komoly hiányt állapított meg. Hogy mién történtek feketevágások? Azzal próbálták indokolni, hogy „kevés volt a ta- katrmány“, meg hogy „á tejbeadást csak úgy tudták teljesíteni, ha a borjú nem eszi el a tejet“. Ez azonban nem igaz, hiszen a tejbeadási kötelezettség olyan kicsi, hogy könnyen teljesíthető. De annál többet lehetett h»11—! - másikat, hogy „a takarmány kevés volt“. Felvetődik a kérdés: kinek a hangja ez az alaptalan indokolás? Sem a tanácselnök, sem a tanácstitkár nem vizsgálta ezt meg. Úgy átázik teljesen megfeledkezte’- * 1*K'r*ég- ben az ellenségről. A fe’elő"'“ - r,'állapítása tehát nagyon is felületesen történt, A tanács tagjai mindössze abban látják a hibát, hogy nem vették é'Zro idejében a törvénysértést; de nem jutott ess ültbe megkeresni mögötte as ellenség kesét. Pedig ez nem lett volna nehéz Bodrogba! ómban. , A községben öt kulák él. Egyik veszedelmesebb ellensége a dolgozó népnek, mint a másik. Legveszedelmesebb közöttük az egykor 650 holdét ’ -ló Szabó Lajos, akinek két mu‘'"",-orülő fia állandóan szomszédol. T?"'v_kéí évvel ezelőtt szóba sem álltak dolgoz/ parasztemberrel. Kegyetlenül szipo'voz- ták, sanyargatták a falut. Most azon mesterkednek, hogy minél jobban be- hálózzák, bujtogaasák a dolgozó parasztokat. Esténkint „vallásos“ összejöveteleket tartanak lakásukon, Hábo. rús rémhíreket terjesztenek a több: kulikkal: Zádor Jánossal és Istvánnal, s Medve Andrással cg-.-litt, A kötelező éberség hiánya miatt olyannyira nyeregben éTzik magukat, hogy amikor a napokban a vetés szabotá’.ása miatt a rendőrség őrizetbe vette Szabó Lajost, egyik fia, Szabó Sándor fenyegetni merészelte Bandura László tanácstitkárt! Habár a kulákok viselt dolgait mindenki ismeri a községben és tudta hogy ölt hajtogatták a falu dolgosáit a feketevágásokra, vizsgálat ■— eddig — mé" rfolyt ellenük. Ehelyett a tzzá ’ "k a gépállomás dolgozóit okolja, mert ők is vásároltak feketén vágott borjút. Igaz, hogy a gépállomás beszerzője, Ragály László két ilyen borjút is vett az üzemi kony. ha részére. De igaz az is. hogy a gépállomás vezetője, Demeter elvi*™, leplezte le a feketevágásokat. Persze, ez nem enyhíti a gépállomás hibáját, de hibájukat arra semmiképen nem szabad felhasználni hogy a kulákok bűnét másra hárítsák. Súlyos kárt szenvedtek azok a bod- roghalmi dolgozó parasztok, akik hallgattak a kulákok szavára. A saját kárukon tanulták meg, hogy önmaguk ellenségeivé válnak, ha a kulákra hallgatnak. Látják már, mit akar a kulák, amikor feketevágásra bujtogat. és igyekszik elgáncsolni a falu fejlődését. A bodroghalmi események intő tanulságul szolgálnak megyénk valamennyi községe számára. (Zs. I.) Pányok község dolgozói már 93 százalékra teljesítették tojásbeadási előírásukat Fokozódik megyénkben a tojás begy iíjt és üteme, A járások közül továbbra is az abaúj szántói halad az élen. ahol egy hét alatt 70.000 drb. tojást gyűjtöttek be. Sorrendben utána az cncsi, a szikszói, majd a riesei járás következik. Változatlanul az utolsó helyen kullog az ózdi járás, ahol a tojásbeadási tervet mindössze 8.7 százalékban teljesítették. Alig valamivel jobb a sárospataki é3 a mezőkövesdi járás teljesítése. A községek versenyében az egész megyében a legjobb eredményt Pányok község dolgozói érték el, ahol az előírást már 93 százalékra teljesítették. Jó munkával tűnik ki Göneruszka, Zsujta. Abaújvár. Vizsoly, Hejce, Árka, Kéked, Hemádszurdok, Tisza valk, Ároktő, Sajószöged, Tisza- szederkény, Hejőkürt, Hollóháza, Karosa, Becskeháza, Bódvalenke és Kwn- játi. Edelényben Lipták Sőlmt és Simon András 100 százalékig teljesí. tette kötelezettségét, Ugyanilyen eredményről adhatnak számot Tibolddaróeon Dósa Lajos, ö/v. 7 erbócki Istvánná, Koza Györgyné, Nagy István, Taktaszadán Acs Tóth András, Ujcsaláloson Orlóeki János és Ö. Tóth István dolgozó kis. és középparasztok. Vannak viszont községek, amelyek 'erontják a megyei eredményt. Ernődön eddig mindössze 3.9 százalékos a teljesítés. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a helyi tanács azzal gondolta „biztosítani a tojásbegyűjtés sikerét", hogy nem egy esetben fenyegető felhívást küldött ki a beadásban lemaradt dolgozó kis- és középparasztokhoz. Ez a módszer teljesen helytelen, csak az ellenségnek használ. A begyűjtés akkor lehet és lesz is eredményes, ha jó felvilágosító munkán alapszik. Hiányzik a személyes példamutatás Mezőzombor községben, ahol o tanácselnök ezideig még egyetlen darab tojást sem adott be kötelezettsége teljesítésére. A tojásbegyüj térnél kitűntek a e£- gándi, karosai, tiszaszederkényi,' genc- ruszkai, semlyéni és dámőci szövetkezetek felvásárlói. Dolgozó kis. és középparasztok! Kövessétek az élenjárók példáját! Határidő előtt teljesítsétek a beadási kötelezettséget! Hogyan élnek a gyermekek as imperialista országokban AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN kb. 900.000 gyermeknek kell földműves munkát végeznie. Nem olyanokról van szó, akik szü'eiknek segítenek, sem olyanokról, akiket időlegesen foglalkoztatnak, hanem olyanokról, akik ténylegesen, mint földmunkások dolgoznak a nagybirtokosoknál. E gyerekek sorsa a vad rabszolgaság korának megfe'.e’ő kizsákmányoltság. 372.000 közülük semilyen bért nem kap. Nyomorúságos fedél és száraz kenyérhéj a fizetésük. Napi munkaidejük 10 óra. FRANCIA ORSZÁGBAN az 1950— 51-es iskolaév kezdetén százszer gyereknek nem jutott hely az iskolában, mert a francia bábkormány, imperialista gazdái parancsára kaszárnyákat létesít iskolák helyett. Igen sok olyan iskola van, ahol levegőtlen, szűk tantermekbe 60—70 gyereket zsúfolnak össze. ■ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN még a gyermeket sem kímélik a háborús hisztériától. Az iskolákban gyermekek atomtámadás elképzelt ve-i szélyo miatt bebújnak a padok alá- Az elemi iskolás gyermekek csaknem egynegyede olyan le'kiállapotban van, hogy különleges lélektani kezelésre van szükségük. TITO JUGOSZLÁVIÁJÁBAN a gyermekek újságpapír szé éré Írják feladataikat, mert a Tito-randszer nem gondoskodik róla, hogy a gyerekek füzethez jussanak. Dalmáciában körülbelül tizenkétezer pafafztgy érmek nem járt isko-ába, mert nem volt lábbelije. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 14 éven aluli fiúkat és lányokat használnak fel olcsó munkaerőiéként a lenfonódákban. A gyerekek napi munkaideje 11—12 óra. GUATEMALÁBAN a kávéültetvényeken 40—50.000 gyerek dolgozik. Sokuknak még sohasem vö t cipő a lábán. Sóval és paprikával fűszerezett kukorica a napi táplálékuk, de még ebből sem ehetnék eleget. Szépen fejlődnek a miskolci kisipari termelőszövetkezetek A kisipari termelőszövetkezeti mozgalom is egyre nagyobb mértékben szélesedik, erősödik. A kisiparosok a jöl- ínüködő szövetkezetek példájából látják. hogy felemelkedésük, boldogulásuk egyetlen biztos útja •— a szövetkezetben való tömörülés. Ezért szaporodik állandóan a kisipari termelőszövetke zetekben a szövetkezeti tagok létszáma, 1948 november 15-én alakult meg a Miskolci Szabók Kisipari Termelőszövetkezete E’őszÖr rendőrségi és vasúti egyenruhák készítésével foglalkoztak. Felszerelésük, berendezésük akkor még igen hiányos volt — mindössze két varrógépük volt. Sok kezdeti nehézséggel kellett megküzdeniük, de nem hátráltak meg. Minden igyekezetükkel azon fáradom- tak, hogy szövetkezetüket fejleeszék, a szükséges modem felszerelést mielőbb beszerezzék. Egyre javuló, fejlődő munkájuk eredménye magmutatkozott abban is, hogy rövid idő alatt 24-re nőtt taglétszámúik. 1951 január 1-től áttértek konfok- ciőnált ruhái készítésére. A szövetkezet fejlődése azóta még magasabbra iveit. Négy minőségi szövetkezeti fiókműhelyük is van már, ezekben méret utáni ruhákat készítenek. Olcsó árán Igaz délfelé járt már az idő, Szabő István mégis fáradtan, kelletlenül ébredt. Megint nem pihente ki magát. Felesége nagyon sajnálta, hogy fel kellett költenie, mégis noszogatta, mert •— várta őket a föld. Szabó István az éjszakai műszakból reggel 9 órára került haza- Előző napon ia dolgozott kint a földjükön. Kora este már haza kellett 6ietnie, hogy készüljön a műszakba. A tanyáról, ahol Finke közelében laktak, 3 km-et ke]]ett gyalogolnia edeiénybe, ahonnan az autó elszállította a bányászokat Alberttelepre. Fél 8-kor, indult, így ért oda pontosan műszakra. Reggel Ugyanezt az utat tette meg visszafelé. Az egész „éjszaka“, az alvás jóformán csak 3 órát tett ki. Mégig — menni kellett. így parancsolta a föld, a sürgős mezőgazdasági munka. De sokszor megfordult Szabó István fejében, de sokszor elbeszélgetett róla a feleségével, hogy ez a kettős élet így sehogyan se jó. Szabő István már 13 éves korában Orra kényszerült, hogy a földesurnái dolgozzék. Küszködés, nyomor, megaláztatás volt az ő élete is. A felszaba. dúl ássál megváltozott az élete. Szabad lett. Felismerte, hol van a helye. A Párt tagja lett. Tudta, hogy ez kötelezettségekkel jár. Szeretett volna tanulni, szeretett volna résztvenni a bányaüzemben a gyűléseken... De mit tegyen? Ha ottmarad műszak után a gyűlésen, elmegy az autó. Gyalog meg Stem mehet haza. Elég az a 6 kilométer is, amit Edeiénybe, meg onnan vissza gyalogolnia kell. Szeretett volna a családdal is többet foglalkozni. De mikor! Szerette, nagyon féltette a gyereket, a kis Imikét. Különösen az rendítette meg, ami egy. nzer történt velük. A gyerek még pályás volt, de kibontották a pólyáiból, hogy könnyebben legyen, mert melegre járt már az idő. Amikor a határból hazaérkeztek, a gyereket csaknem megfulladva találták. Hasrafordult a csöpp, fcég, belefúródott a feje a pólyába. Alig tudták óletrekelteni. Megpróbálták, hogy kivigyék maguk, lal a földjükre. Keserves volt ez is. A felesége edényt vitt ki magával, két tégla' között tüzet rakott, ott készíSzabó István bányász másodszor megváltozott élete tái elvinni, hiszen a tanyán laktak. — Mit volt mit tenni, a gyerek egyedül maradt odahaza. Ez az otthon is — sokat fordult meg Szabó Istvánék fejében. Lakás az biztos, de egyetlen egy szobából áll. Ez a lakószoba, a konyha, meg a mosókonylia is. Ott maradt! bezárva a gyerek. Hányszor történt meg, hogy akik később jöttek ki a határba, odakiáltottak Szabőnénak, hogy menjen haza, mert Imike nagyon sir. Rohant haza az asszony, megetette, tisztába tette a gyereket, azután újból vissza a földre. Szabő István szánta nagyon, milyen nehéz, sok munkája van a feleségének is. „Mitől látott, meg ameddig 'átott“ — kint dolgozott a határban. Mi tagadás benne, rosszul esett néha, hogy amikor hazajött a délelőtti műszakból Aiberttelepről, nem várta ebéd, de megértette. Mindenre nem telhetik a szegény asszony idejéből. Hiszen, amikor késő este hazajön a mezőgazdasági munkából, akkor kell még nekilátnia a mosásnak, a házimunkának. Számvetést is csináltak azután. A bányában havi keresete 6—800 forint között volt havonta. Kereshetett volna persze jóval többet is, de hát fáradtan ment a munkába és — mint kommunista, különösen szégyenü — néhányszor el is maradt a müseakból. Kapálni, gyűjteni kellett, esőre hajlott az idő, gyorsan el kellett végezni a munkát. Elmaradt a bányában, de nem tudott jó munkát végezni a földjén sem. Ami termett, legjobb esetben félévi fejadagjukat biztosította, azután már mindent vásárolni kellett. A bányában szerzett keresetéből ment el sok még a földre. „A bánya is meg a föld is. .. én már nem bírom ezt tovább“ ! — fakadt ki egyszer. — Meglátta pontosan megértette, milyen rosszul irányítja a ma‘ ga és családja életét, amikor elolvasta, amit Rákosi elvtárs mondott az Országos Bányászértekezleten: Hz, hogy földje is van, meg a bányában is dől fette az ételt a kicsinek. Fiukén volt ■ gozik, zavarja őt a bányában, zavarja Stsyan napközi otthon, de oda nem tud- I őt a földművelésben is.., Szakadatlan Mpifá. pronem rohanás az élete.. Nem tudja liennj magát.... Szakadatlanul radt... Nem tud a családjával desen foglalkozni... Elmarad a letáriátus általános fejlődésétől, jár iskolába, nem hallgatja meg a gyűléseket, nem megy a szemináriumra .. Lemarad mint vájár, lemarad mint paraszt is...,“ így van pontosan. Az ö szivéből beszélt, az ő gondolatait foglalta szavakba „a bányászok atyja“, amikor megmondotta, hogy a föld csak malomkő a nyakán... Szabó Istvánék belátták, hogy vá lasztaniok kell. Vagy a bánya, vagy a föld. Szabó Istvánok a bányát választották. Földjüket felajánlották. Az alberttelepi bányaüzem lakótelepén a szép egyszoba-konyhág és még egy külön helyiségből álló lakásbán sok látogatója volt a napokban Szabó Istvánoknak. Szomszédok, ismerősök inesz- szi utcából is eljöttek, örömmel vizs- gálgatták meg, milyen gyönyörű új konyhabútort vásároltak Szabóók. A világoskékre és fehérre lakkozott modem bútor, a szekrényben, az asztalon elhelyezett szép kézimunkák, a porcellán edények valóban megérdemlik a figyelmet. 2664 forintba került, ebből 802 forintot előre kifizettek, a többi 9 hónapi részletre megy. Amióta Szabóék a bányatelepen laknak nem ez az első nagy vásárlásuk. Vettek sokféle ruhaneműt maguknak és a gyermekeknek is, mert Imre méh lett van már egy 2 éves kislányuk, Marika is. 900 forintért rádiót vásároltak. Telik most már mindenre. Szabó Istvánnak januárban 1275 forint 61 fillér, márciusban 1336 forint 90 fillér, áprilisban is 1107 forint volt a havi keresete. A májusit még nem s- merték, de arról jogos büszkeséggel beszéltek, hogy a kiváló bányász 19-én 70 mázsás előirányzata helyett 151.41 mázsa szenet termelt, 213 százalékra resete 78 forint volt. Azt a hetet 149 százalékos átlaggal zárta. A hónap több más napján is volt 161, 183 százalékos teljesítménye, amikor 53—57 mázsával több szenet termelt, mint amennyit kér, vár tőle a szocializmus építése, a béketábor. Nem történt itt. semmiféle csoda. — Szabó István most már minden idegszálával a bányáé, amelyet annyira szeret. Amióta a bányatelepen lakik, nem volt egyetlen igazolatlan müszak- mulasztása sem. Nem fél 8-kor indul, már az éjszakai műszakba, hanem fél 10 előtt 5 perccel. Igyekszik, mert me- legcsákány-váltáseal dolgozik. Reggel 7 órára otthon van. Lefekvéskor nem kell már rettegve arra gondolnia, hogy alig 3 óra lesz a pihenése, mert ahogy a jólvégzett munka után szervezete kívánja, délután 4—5 éráig i3 alszik. A gyerek addig a napközi otthonban van. Kap tízórait, ebédet, uzsonnát — kakaóskávét, süteményt, „Olyan a gyerek, mint a törökbasa“ — ahogy jogos büszkeséggel mondja róla az anyja. Előfordul mégis, hogy az éjszakai műszak után már déli 1 óraikor felkel Szabó István. Ha nem is a délelőtti műszakban dolgozott, örömmel készül arra, hogy résztvegyen a műszak után tartandó gyűléseken. Nem szalad már el előle az autó... A gyűlés után 5 perccel már otthon van. Most már bol. dogan kielégítheti vágyát, olvashat tanulhat, hallgatja a rádiót. Délután felesége szépen felöltözteti a két kicsit és elmennek sétálni. Nemcsak Szabó Istvánnak változott meg másodszor is az élete, vele együtt feleségéé, családjáé is. Nem kell már , mitől lát, meg meddig lát“ rohannia, gürcölnie az asszonynak, ő is sokszor gondolt arra a „kétlakiság“ gyötrő idő. szakában, milyen jó volna elmenni az MNDSz asszonykörébe, nőnapjaira, csinosítani a lakást, de nem lehetett. — Most mindenre megvan már az idő, a lehetőség. Jár is az MNDSz-be, tanul ő is, s kézimunkázik, szépíti nyugodt, boldog otthonukat. ... és amikor Szabő István a jól megérdemelt napi pihenés után már eleget olvasott, hallgatta a rádiót, sétálgatott és még van ráérő ideje, fogja a kis kapát és a ház melletti konyha- kertben időtöltésből megkapálgatja a teljesítette előirányzatát, egynapi ke- \petrezselymes ágyat. ., Naményi Géza mellett pontos minőségi munkával elégítik ki a dolgozók igényeit. A közeljövőben fehérnemükészltő műhelyt is nyitnak. Taglétszámuk már 68. 1950ben tiszta jövedelmük 74.000 forint volt, ebből 14 kitűnő varrógépet. 9 gomblyukkötő gépet, 3 kombinált gépet és egy szabászgépet vásároltak. A szövetkezet dolgozói a legnagyobb gondot fordítják a takarékosságra. Ügyelnek, hogy a szabásnál minél kövesebb anyag kerüljön a hulladékba, A „maradéknélküli szabás“ -mozgalom sok jó eredményével büszkélkedhetnek már. A Miskolci Szabók Kisipari Termelő Szövetkezete párosversenyben áll a szolnoki szabók szövetkezetével. Május 30-tél június 30-ig tart a párosverseny, A versenykihívás óta 9 dolgozók még jobb és eredményesebb munkát végeznek. Kertész István minőségi szakmunkás 260 százalékot Kecskés László szabász 160 százalékot, Alexái Mihály minőségi szabász 138 százalékot, Zalkai Hona kézimunkázónS 125 százalékot ér el átlagosan. 1947 áprilisában alakult meg. a Cipészek Kisipari Termelőszövetkezete A megalakulás idején még csak 9-sn voltak. A dolgozók komoly áldozatokat hoztak szövetkezetük erősítéséért. 2—3 hétig üzletrész-jegyekért dolgoztak. Mikor kellő anyagi eszközöket biztoeítefc- tak szövetkezetük számára — anyagot, szerszámokat vásároltak. Ahogy fejlődött jó munkájuk nyomán a ezövetke- zet, úgy gyarapodott a szövetkezeti tagok száma is. 1950-ben tiszta jövedelmük 190.000 forint volt. Ebből 15 különböző gépet és sok szerszámot vásároltak, 35.000 forintot pedig a szövetkezeti dolgozók között osztottak ki nyereségrészesedés címén. Az elmúlt nyáron kész cipőket készítettek, a maradékanyagból 150 pán gyermekszandált és 50 pár női szán. dőlt állítottak elő. Most Nagvmiskole dolgozóinak cipőjavítását végzik. Havonta átlagosan 8500 pár cipőt javítanak meg. A minőségi munka mellett: szép anyagtakarékossági eredményeik vannak. A dolgozók hosszúlejáratú párosver- seny-szerződéseket kötöttek egymással. A versenyt minden hónapban kétszer értékelik, a versenymozgalom fejlődésével a dolgozók közül egyre többen magasan túlteljesítik normájukat. —- Hepp Béla, aki az űjdiósgyőri javítóműhelyben dolgozik, 190 százalékot ért el és már liarmadízben érdemelte ki „a szövetkezet legjobb dolgozója“ számára kitűzött versenyzászlót. A többi dolgodé sem marad le Hepp Béla mögött, mert az üzemi átlagteljesítmény 150—160 százalék között van. • A jólműködő kisipari termelőszövetkezetek eredményei biztos alapot nyáj. tanak ahhoz, hogy széleskörű, meggyőző felvilágosító munkával biztosítsák s, kisipari termelőszövetkezeti mozgalom további nagyarányú fejlődését, (n. i) Szerdán este el vesztei lem levéltáreámat a Bessenyei út és a vasútállomás söntése között. A tárcában 500 forint és fontos iratok voltak. A becsü etes megta á'ő még 500 forint, jutalomban részesül, ha az iratokat leadja a selyemréti 4. sz. bérházban Bánhcgvinél.
