Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-03 / 127. szám

Vajlnuip, 1981. Június hó S ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 M ezőkövesd büszkesége, Egy évi munka után. rövidesen be­fejeződik a mezőkövesdi gabonaraktár építése. Múlt év júliusában fogtak hozzá a munkához és az üzem rop­pant arányai egyre jobban kibonta­koztak a kövesdi dolgozók előtt, A matyó főváros népe — amely oly sok szenvedést éjt át a múltban, gyötrő­dött a munkanélküliség átka alatt — elindult a derűs szép jövő, az iparoso dás felé. Ötéves tervünk végén Mező­kövesd megyénk egyik fontos ipari városa lesz. De a munkanélküliség máris nyom­talanul ellünt. A sommássors keserű emlékei szél- foszlottak, a kövesdj asszonyoknak lányoknak nem kelj elkótyavetyélni művészi kézimunkájukat egy falat kenyérért. Van már munka elég- Épülnek a gépállomás pompás műhelyei, s még be sem fejeződtek, már hozzákezdtek az óriásraktár építéséhez. A vasútál­lomás terüjctén fogtak hozzá az ala. pozáshoz. Több mint ötezer köbméter földet mozgattak meg, 25 ezer méter- mázsa cementet, 700 tonna gömbvasat építettek be. Aztán szakadatlanul ér­keztek az építőanyaggal megrakott vagonok — ti ezer vasuti kocsi —, emelyekből az építőbrigádok kezemun- kája nyomán megszületett a hatalmas alkotás. Mikor szétszedték a zsaluzást, lenyűgöző méretekben mutatkozott meg az épület. Szinte fe|hökareolósze- rüen emelkedik k; n mezőből a 11 emelet magas raktár tömbje. Sok csodálatos részletét ismerik már a kövesdiek az új üzemnek, amely az ország legkorszerűbb gabonaraktára lesz. — OJyan tökéletes gépesítést ajkai, máz a gabona kezelésében, amijyet eddig sehol sem találhatunk Magyaror­szágon, — mondja Vas Zoltán építés­all emeletes óriási gabonaraktár vezető- — Az épület mindkét oldalán 3—3 sínpáron futnak be a gabona- vonatok. Mindegyik vonatból 2—2 ürítőtö]csérrel rakják kj a gabonát. Emberi kéz nem is nyúl többé hozzá, az ürítötölcsérekböl vízszintesen futó szállítószalagokra kerül a gabona, majd függőlegesen mozgó kanalas ele­vátorok emelik fel a magasba. Mielőtt a. raktárba kerülne, a középső torony, részen megy keresztül. Tökéletes kor­szerű gépek, szelektorok, rosták osz­tályozzák a szemet, exhaustorok, — porelvonó készülékek tisztítják meg, gázkamrákban zsizsiktelenítik. Itt, a toronyrészben működik a laboratórium is, ahol állandóan ellenőrzik a gabona minőségét, csiraképességét. Mindezek után a gabona a raktárba, kerül; vagy a 8 eme]etre osztott víz­szintes tárolóba, vagy pedig az ugyan­RIÓN Rádiók garanciális javítását kültségmenlesfin végezzük. Ha panasza van rádiójára, keressen fel bennünket. olyan magasságú, függőleges tároló, hengerekbe, — silókba. Itt a gabona a legtökéletesebben biztonságban van Sem tűzveszély, som kártevő állatok nem fenyegetik. A szellőzésről 4300 ablak gondoskodik, amelyeket a földszintről, központilag nyitnak ki vagy csuknak be. De nem­csak az ablakokat, az összes gépeket egyetlen földszinti gépteremből irá­nyítják. Erre a nagyméretű gépesí­tésre szükség is van, mert a raktár, nak hihetetlenül nagy a befogadóké­pessége: 1500 vagon gabonát lehet Iá ro]ni benne. Mintegy 30 vonatszerel­vény terhelésének felel meg ez a mennyiség. Építési költségei persze szintén igen tekintélyesek. Maga az épület 11 mi], 1 ió forintha került s a gépi berende­zés még 7 millió forintba. Csaknem teljesen elkészült már & munka, mindössze a zilórészt kell még befejezni és az ürítőtölcsérekhez ve­zető a lagu tálcát elkészíteni. Erősen akadályozta a munkát a munkaerő- hiány. Az építkezésnél egy hónapja még 410 fő dolgozott, — most a. ta. vaszj munkák miatt csökkent a lét­számuk, mindössze 270 fő dolgozik. Többségükben mezőkövesdiek, akik nagy lelkesedéssel mindent elkövet­nek, hogy mielőbb elkészüljön az üzem. önként vállalták, hogy a napi rendes munkaidőn túl 2—4 órát dol­goznak, hogy éjje].nappal folyhasson a munka, időre végrehajtsák a fel. adatot. Egy hónapot így is késtek a tervvel, mert az épületet június 1-én át kellett volna adn; rendeltetésének. 54 brigád á][ egymássá] nemes ver­senyben, hogy amennyire Jehet, a ké­sést behozzák. Sok szép teljesítmény születik a verseny lázában. A legjobb rako'dó brigád, a 8 tagú »Sztálin« brigád Murányi Miklós ve­munkánál szereztek szakképesítést. A legjobb kőműves id. Domány Antal Miskolc, Széchenyi-u. 25 1 Minisilertanács határozata szepteiber 29-ének a Néphadsereg Napjává nyilvánításáról Az Idegen elnyomás, az évszázados jogfosztottság ellen felkelt ma­gyar nép fegyveres ereje, a dicsőséges emlékű szabadságharcos magyar honvédsereg 1848 szeptember 29 én a velence—pákozdi ütközetben vívta meg első csatáját a hazánk területére betört ellenséggel szemben. A honvédsereg győzelmet aratott ebben a csatában a számbeli túl­erőben lévő ellenség fe ett. megmentette hazánk fővárosát: Budapestet és ezzel lehetőséget biztosított Kossuth Lajosnak és a szabadságharc többi vezérének, hogy tovább szervezzék a forradalom és szabadságharc szent ügyét. Történelmünknek e dicső napja méltó arra, hogy Néphadseregünk, — amely szabadságharcaink forradalmi hagyományai örökösének tekinti magát —, büszkeséggel gondoljon rá és épülő szocialista hazánk, függet­lenségünk. dolgozó népünk védelmére lelkesítse, buzdítsa Néphadseregünket. Ezért a Minisztertanács minden év szeptember 29. napját a ,Néphad. sereg Napjá"-vá nyilvánítja. Ez a nap erősítse dolgozó népünk és Néphadseregünk széttéphetetlen összeforrottságát, buzdítsa, lelkesítse Néphadseregünk katonáit tiszthelyet­teseit, tisztjeit és tábornokait a dicső magyar katonai hagyományok köve­tésére, a győzelmes sztálini haditudomány mind alaposabb elsajátítására. — erősítse az imperialisták ellen a békéért folyó világküzdelem magyar szakaszának harcosait. Diákfiúk, diáklányok a szünidő alatti munkára jelentkeznek a megyei építkezésekhez zetésévej átlag 135 százalékot teljesí­tett s joggal büszkék eredményeikre, öle rakták ki az építőanyag 70 száza­lékát, megérdemelten nyerték » ver. seuyzászlót. Hatalmas munkát végzett Jakab Béla 10 tagú ácsbrigádja, amely egyenletes átlagban 124 százalékot teljesített. 40 ezer négyzetméter zsa­luzást készítettek el a három másik ácsbrjgáddal együtt. Csép Sámuel, Páz- mándy István, Csörgő János ennél a 150 százalékot teljesített a falazásnál, holott áljandóan a legkényesebb mun­kát végezte. De a legjobbak mögött még sok.sok nagyszerű munkát végző szakember sorakozik fel. Egytől-egyig szívügyének érzi az építést, hiszen ilyen arányú munkán még egyikük sem dolgozott. Nemcsak a hatalmas feladat lelke­síti őket, vagy az anyagi előny, ami a magasabb teljesítményért jár. — Erőt merítünk abból a szent el­határozásból, hogy megvédj ük legdrá­gább kincsünket, a békét és bo]dog új éjetünket, — mondják az építkezés dolgozói. Tízemelet magasságban, a roppant épület homlokzatára írták fel nagy­szerű céljukat. Csak ennyit: »Békét! Békét! Békét!« Ez a három, óriá3 be­tűkből kivágott szó világít a, vörös falakról, amelyek rövidesen dolgozó népünk kenyerét őrzik. Messze kiáltja a ringó, hullámzó mezőkön át, hogy Mezőkövesd, — az urak egykori pré­dája, elindult az iparosodás útján, s a valamikori sommások kemény ökle védi a békés, új életet. ZSjtvay Imre A felemelt ötéves terv megvalósítása során felépítjük a béketábor magyar- országi arcvonalának erődjét, a Dunai Vasmüvet. E hatalmas alkotás mellett megyénk területén is igen nagyjelentő­ségű építkezéseket végzünk. A felemelt ötéves terv előírásai szerint ipari jel­legű városokká kell fejlesztenünk Ka­zincbarcikát és Mezőkövesdet, fel kell építenünk az egyetemi várost é* az új acélművet. Az iskolák fiataljai közül egyre töb­ben keresik fel levelükkel a DISz Me­gyei Bizottságát és kérik: tegyék le­hetővé számukra, hogy az iskolai év be­fejezése után a nyári szünidő alatt az egyetemi város építésénél, vagy más építkezéseknél dolgozhassanak. Nagy Mária, a mezőkövesdi gimná­zium tanulója többek között ezeket írta: — Hatalmas építkezések folynak me. gyünkben. Ebből az építőmunkából én is ki akarom venni részemet. A szün­idő alatt szeretnék dolgozni az egyetemi város építkezéseinél. A középiskola el­végzése után egyetemen akarok tanulni, ezért kérem, hogy résztveheasek annnflk az egyetemnek az építésében, amely­nek termeiben később mérnöknek ké­szülhetek Ugyanilyen lelkesedéssel irt ifj. Kiss Dezső, a miskolci Mikszáth gimnázium tanulója. Levelében beszámolt arról, milyen nagy lelkesedéssel tárgyalnak, beszélnek diáktársai arról, hogy a nyá, ri szünidő alatt elmennek az építke­zésekhez, a tanulás mellett az építkezés, nél kifejtett jő munkával is hozzájárni, cak országépítő nagy tervünk iikere* megvalósításához. Sokan akarunk dolgozni ott, ahol Közép-Eirrópa legkorszerűbb, legna­gyobb egyetem* épül — írja level», ben. — Nagy kitüntetést jelent szá­munkra, hogy résztvehetünk ilyen ba- talmasmérető munkában. ígérjük, ha elmehetünk dolgozni az építkezéshez, megmutatjuk, hogy nemcsak az iskolá­ban, hanem a békés szocialista épí­tés terén is jól megálljuk helyünket. Dolgozni akarunk szíwel-lélekiel a nagy építkezésnél 1 A diák fiatalok, fiúk és lányok, nagy számban jelentik be hasonló elha­tározásukat. Jelentkeznek a nyári szfia. idő alatt a megyei építkezéseknél vég. zendő munkához, hogy az építkezések­nél legjobbjaik bebizonyítsák, méltók arra, hogy résztvehesaenek a. Dunai Vasmű építésében i­Ózd második az élüzem címért tolyó versenyben A Kohó- és Gépipari Minisztérium legutóbb 1951 első negyedének ered­ményei ajapján jelölte k; az új élüze- meket. Azóta újult erővel indult meg a harc a gyárak dolgozói között a ki­tüntető »élüzem« elmért és a Minisz­térium vándorzászlőjáért. Az új élüzemeket legközelebb a második évnegyed eredményei alapján állapítják meg, Az áprilisi eredmé­nyek alapján a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium értékelése szerint az »él­üzem« elmért folyó verseny jelenlegi állása a vaskohászatban a következő; 1. Salgótarjáni Acélárugyár. 2. Ózdi Kohászati Üzemek­3. Rákosi Mátyás Vas- és fémmű­vek acélárugyára. Lapzártakor érkezett: Gerevich Aladár nyerte az egyéni kardvivó világbajnokságot Szombaton Stockholmban az egyént kardvívó bajnokság döntőjében Gere­vich és Kovács holtversenyben került az élre. Kettőjük döntő mérkőzése Ge­revich 5:4 arányú győzelmével végző­dött, A kardvívás egyéni világbajnoka ezzel Gerevich Aladár lett, 2. Kovács, 7. Kajesányi, 8. Palócz. Amoszov elvtárs tanácsait hasznosítva új termelési rekordot értek el az ózdi martinaszok Az ózdi martinászok is nagy lelke­sedéssel fogadták a márciusban ná. lünk járt Amoszov elvtársat, sztaha­novista, uráli martinászt. Amoszov ejvtars alig győzött válaszolgatni a hozzá intézett kérdésekre. Őszinte barátsággal, elvtársi szeretettel át. adta hatalmas értékű tapasztalatait. Az útmutatások mellett további nagy segítséget jelentett az ózdi mar­tinászok munkájának megjavításában, hogy azt is megfigyelhették,, hogyan dolgozik a kemencénél a kiváló szov­jet sztahanovista. Minden mozdulatát jót megjegyezték, hogy ugyanolyan észszerűen használják ki az időt, ugyanolyan gondoskodással végezzék munkájukat, mint ahogy nála látták. Parkaslnszki Lajos elv társ. munka- érdemrenddel kitüntetett sztahanovis­ta olvasztár meg is jegyezte: — Látjátok ejvtársak, így kell nekünk is dolgoznunk Amoszov elvtárs minden mozdulata azt a célt szolgálja, hogy rövid idő ajatt jó acélt gyártson. Meg js fogadták az ózdi martiná­szok: mindenben követik Amoszov elvtárs tanácsait. Szóvátette annakidején szeretett szovjet vendégünk: nem helyes, hogy a csapolónyílást kívülről zárják el. Nem helyes az sem, hogy az olvasztár mindent maga akar végezni, nem ad kellő lehetőséget, segítséget a segédek fejlődéséhez. A csapolónyílást most már belülről zárják. így biztosabb. Nem folyik el az acél. Belülről történő zárás esetén könnyebb a csapolónyílás kinyitása is, mjnt azelőtt volt. Az olvasztárok sem maguk végeznek ma már minden fon­tosabb munkát, tanitják segédeiket és módot adnak arra, hogy a gyakorlati tapasztalatok elsajátításában szépen fejlődjenek. Ennek köszönhető, hogy három olvasztár — Dukjosz János György László és Erdős Imre — már mint adagkészitő mesterek dolgozhat­nak. Minden adag után javítani keli a kemencét akkor hosszabb ideig tart — mondot­ta látogatása alkalmává] Amoszov elv. társ. Ezt a tanácsát is megvalósítot­ták. Alig kezdődik meg a csapolás, már hozzá is látnak a kemencék javí­tásához. Azt is szóvátette Amoszov elvtárs: miért nincsenek kémlelőnyilások a ke­mence-ajtókon. Ha az olvasztár meg akarja nézni a készüjő acélt, fe] kell huzat ni a kemenceajtót, közben hűi a kemence. Két kemencénél kísérletképpen vas­ból készítetlek kémlelönyílást, ezek azonban nem voltak megfelelőek, né­hány nap alatt elégtek. Megfe]edkez. tek ugyanis arról, hogy Amoszov elv­társ megmondta: samottesőböl készít­sék a kemeneeajtők kémlelőnyilását, ez hosszú időn át bírja a magas hőfo­kot. Most már készítik a samott-tég. [ás kém]előnyilásokat valamennyi ke­mence ajtajára. Az öntőesarnokban szemetszúri Amoszov elvlársnak, hogy öntés után vízzel hütik az üstöket. Ez is helyte­len eljárás — mondotta —, hiszen a téglák így hamar megrepednek. Aján. lotta a sűrített levegővel való hűtést Az ózdi Martinban valóban nagy, vojt a fogyasztás a tűzálló téglákból. Amoszov elvtárs tanácsa alapján a. műszaki vezetőség azonnal meg js rendelt egy kompresszort sürített le* vegő előállítására. A napokban már munkába is állítják a. gépet. Felhasz­nálják a kompresszort az acél frissí­tésére js — ezt szintén Amoszov elv. társtól tanulták. Az ózdi Martin valamennyi dolgozó* ja hálás szeretette] beszé) Amotszov elvtársról. Gattyán István olvasztár és Éjek S. Bálint öntöcsarnokl segéd például ezeket mondotta: — Amoszov ejvtars tanácsainak al­kalmazása azt eredményezte nálunk, hogy kevesebbet, könnyebben dolgo. zunk, mégis jobban haladunk, terme­lésünk jobban emelkedik. Olyan ta* pasztalatokat adott át nekünk, ame­lyekről eddig nem is álmodtunk. Május 29.én, 30-án és 31-én az ózdi Mariin minden nap 40—40 tonnával többet termelt, mint a kongresszusi hét legkiemelkedőbb napján. Au ■ szov elvtárs tanácsainak, elvtársi >•. - gélynyujtáaán&k köszönik a sikert!

Next

/
Thumbnails
Contents