Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-30 / 150. szám
/ * Szombat, 1981. ÍTl Június hő 50. JÉSZAKMAQYARORSZÁG Súlyos kért okozhat az aratásnál a bodrogkeresztori termelőszövetkezetnek a tokaji gépállomás gondatlan munkája A bodrogkeresztúri termelőszövetkezet főként szőlőtermeléssel foglalkozik. Mind. össze 20 hold árpa, 37 hold búza és Í3 hold rozsvetése van. Az árpa itt is szépen beérett, — meg. kezdték az aratását. A dús, telt kalászok 14 mázsát ígérnek egy holdról. Nagy öröm ez a csoportnak, jó munkájukat tükrözi vissza a bőséges termés. A tagok úgy vigyáznak minden szemre, mint a szemük fényére. Tudják, hogy a legkisebb szemveszte- Bég is komoly károkat okozhat a csoportnak. 14 mázsás holdanként! átlagtermés »ellett a 20 holdról 280 mázsára számítanak. Ha nem vigyáznak és minden mázsából 5 kg elpereg, ez 14.40 mázsa vesz. teséget jelentene. Ez a 14 mázsa 40 kg — ahogy kiszámolták —, elegendő lenne két darab 150 kg-os sertés felhizlalásához. A csoportnak az agronómus tájékoztatása szerint 200 darab malaca lesz. 100 malac napi árpaszükséglete 20 kg, 200 malacé 40 kg, ami azt jelenti, hogy a szemveszteségböl 36 napon át tud. ná biztosítani a csoport a 200 malac napi árpaszükscgletét. Ezek a példák is igazolják, hogy a kései aratás csak árpából is milyen károkat okozna az országnak, a megyének, minden tszcs-tagnak, vagy egyénileg dolgozó parasztnak. A veszteség mértéke azonban teljes érésre van kiszámítva. Megkétszereződik, ha csak egy nappal is túlhaladja a lábonálló gabona teljes lérését. Ezért látott hozzá a bodrogkeresztúri Vermelőesoport még a teljes érés előtt a munkához, hogy időre levágja az árpát. Ugyanígy kiszámolták persze, hogy a 37 hold rozs kései aratása milyen kárt jelentene ötszázalékos szemveszteség melleit. Pedig a csoport törekvő munkája mellett is mutatkozik erre veszély. A csoport kapott egy aratógépet a tokaji gépállomástól, a munkák gyors befejezéséhez. A gép azonban alig kezdte meg az árpa aratását, az első 5 hold levágása után elromlott. Ez nagyon visszavetette a csoport munkáját nemcsak az aratásban, de több más terű. létén is. Felborította a csoport munkaszervezését, hiszen a feladatok végrehajtását a gép számitásbavételével készítették elő. Hatvan hold szőlője van a csoportnak. A szőlőben is igen sürgető jeladatok vannak s ugyanakkor a csoport munkaerőhiánnyal küzd. !Az égető tennivalókat csak úgy tudják sikerrel végrehajtani, ha jól megszervezik a munkát és a versenyt, egyetlen percet sem késnek. Nézzük meg milyen kárt okozhat a Sokaji gépállomás azzal, hogy szakszerűt, lenül javították ki az aratógépet. A gép az első 5 hold learatása után lebomlott, A munkát persze nem lehelen abbahagyni. Hogy továbbfolytathassák, ahhoz — gép hiányában — embe. rekre volt szükség. Gyorsan kellett intézkedni. A szőlőben dolgozókból 18 embert vittek át az árpához. A szőlőben tehát késett a munka. Pedig itt is minden perc késedelem óriási károkat okozhat. Igen nagy mértékben jelentkezik a peronoszpóra veszélye. Permetezni kellene. Az aratáshoz elvont 18 ember egy nap alatt 10 holdat permetezhetett volna meg. A 10 holdról a csoport kb. 200 hektoliter bortermésre számít. Ha nem tudják idejében elvégezni a veszedelmes gombabetegséggel szembeni védekezést, csak a 10 holdról ilyen hatalmas kára származik a csoport, nak. De ahogy elmondják, a 60 hold szőlőből 45 holdat veszélyeztet a peronoszpóra. Hallatlanul nagy kár származhatik te. hát abból, hogy a tokaji gépállomás szak- szerűtlenül javította meg az aratógepet és ami még súlyosabb, — nem oktatta ki eléggé a gépkezelőket, az aratógép kezeléséről. Ha túlérésben történik a hiba, akkor a csoport még súlyosabb szemveszteséggel aratja le gabonáját, az árpát, búzát és a rozsot, a késedelem miatt. Nagy felelősség hárul tehát a gépállomásra. Ennél az esetnél is határozottan fel kell vetni a felelősség kérdését, miért történhetett a baj? A bodrogkeresztúri termelőszövetkezet, nck pedig oda kell hatni, hogy jó munka- szervezéssel behozza a késést, elhárítsa a nagy kárt jelentő veszélyt a szőlőmunkálatoknál is. (tf.) Aratóbrigádokkal segítik az ózdi dolgozók az aratás gyors elvégzését A munkás-paraszt szövetség elméíyl'ése érdekében az ózdi gyár öntudatos dolgozói egyre több és több segítséget nyújtanak a mezőgazdasági munkák gyors elvégzéséhez. A finomhengerde dolgozói pártnapjukon ciha. tározták, hogy aratóbrigádokat alakítanak. Bondorinko József hengerész 15 tagú ara óbrigád nevében a „Harc minden szem gabonáért!" mozgalom, ba vaTó bekapcsolódásra hívta fel az üzem sztahánovisiáit- A sztahánovis. tik nevében Kos.k Kálmán mindjárt el is fogadla a versenyfelhívást- A versenyre hívás alapján a finomhengerdéfcen nagy lendülő Tel folyik az arató- brigádok szervezése A brigádok célul tűzték ki, hogy vasárnaponkint szabad idejükben segítenek a dolgozó parasztságnak az aratás fontos munkájának elvégzésében. Xiszadorogma 383 százalékra teljesítette tej beadási előírását Á mezőcsáti az első, az ózdi az utolsó a járások versenyében A tejbeadási kötelezettség túlteljesítéséért folyó megyei versenyben a mezőcsáti járás került az élre, előírásukat 122 százalékra teljesítették. Második a mezőkövesdi járás. A tejbeadás teljesítésében elmaradt az edelényi járás 62.44 százalékkal, a szerencsi 60.55 százalékkal, a putnoki 53.97 százalékkal. Legutolsó helyen kullog az ózdi járás 52.1 százalékkal. Ezeknek a járásoknak arra kell törekedniök, hogy a lemaradásukat feltétlenül behozzák! A községek közötti versenyben legjobb Tiszadorogma — 383 százalékban teljesítette beadását. Báj község dolgozó parasztjai is jóval túlteljesítették kötelezettségeiket. Dorozsnyár Gyula 778, Takács János 648, Porkoláb Benjámin 632 százalékot teljesített! Ezek a dolgozó parasztok kitűnő példáját adták öntudatuk, nak, népnevelőink mindenütt buzdítsanak példájuk követésére! Hatévi börtön feketevágás miatt Szűcs Béla sátoraljaújhelyi lakos hentes és mészáros volt, jelenleg fuvarozással foglalkozik. A napokban három borjút akart engedély nélkül le. vágni, bűncselekményét leleplezték. A vizsgálat során kiderült, hogy Szűcs ezért márciusa és júniusa között 7 borjút már levágott feledén. Hatévi börtönre, 2000 forint tpénz. büntetés és 5000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítélték, Mitró János Szűcs bűntársa volt a feketevágásokban^ Öt évi börtönre, 1000 forint pénzbüntetés és ÍS00 forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítéltek. Juhász Miklós mikóházi lakos cséplőgépét felhívásra sem javíttatta meg at előírt határidőre, a gép ma is üzem- képtelen állapotban van. 5 hónapi börtönre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélték, elrendelték a cséplőgamitúra elkobzását, Xfj. Tóth Károly abaújdevecseri ku- lák nem tett eleget 132 liter tej beszól, gáltatási kötelezettségének. Büntetése: 5 hónapi börtön és 1000 forint pénz- büntetés. Stein János és felesége, sashalmi la- kosok tcxtüüzletiik megszüntetése után többszázniéter különböző textilanyagot juttattak el Miskolcra, hogy feketén értékesítsék. Stein Jánost 1 évi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre, ingó vagyona egyhannadrészének elkobzására, Stein Jánosnét 6 hónapi börtönre, 800 forint pénzbüntetésre és ingó vagyona egyharmad részének elkobzására ítélték). Xormánykiiüntetést kaptak a fcmgyiijtési versenyben kitűnt fiatalok Az Elnöki Tanács a fémgyűjtési héten legjobb eredményt éért fiatalok- nak munkájuk elismeréseként kor- mánykiliintetést adományozott. Papp Lajos esztergályos tanuló, a diósgyör- vasgyárf ipari tanulőváros növendéke a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatát kapta. A kitüntetett fiatalok közt sok úttörő és ipari la. nuló van. Száz DISz-fiatal indul megyénkből a Dunai Vasmű építkezési munkálataihoz Ifjúmunkások és diákok — DISz fialaok — országszerte levelekkel halmozták el a DISz Központi Vezetőségét és kérték, tegyék lehetővé, hogy a nyári szünidő a att és szabadságuk idején résztvekessenck a ha-- zánk területén folyó hatalmas építés: munkálatokban. A DISz Központi Vezetőségének felhívása után megyénkben is százszámra jelentkeztek a fiatalok, "ogy nyári szünidejüket az építkezésnél munkában tölthessék. Jelenleg megyénkben mintegy 850 DISz fiatal vesz részt a különféle gyár- és lakás, építési munkálatokban. Ezek közül válogatta ki a DISz megyei bizottsága azokat a fiatalokat, akik az elmúlt iskolai évben a legjobb tanulmányi eredményeket érték el és az építkezési munkálatokban is a legkiválóbbaknak bizonyullak. Most azzaj tüntette ki őket, hogy két hétig résztvehetnek a Dunapentelei Vasmű építkezésében. Holnap, vasárnap indul útnak Miskolcról 100 DISz fiatal, hogy megyénket képviselje a dunapentelei építkezési munkálatoknál. A miskolci Nehézipari Müszakj Egyetem I. évet végzett hallgatói közül harmincat ért az a kitüntetés, hogy javasolták a Dunapenteiére induló csoportba, rajtuk kívül ózdi é3 diósgyőri ifjúmunkások, m'skolci, sátoraljaújhelyi, mezőkövesdi diákfiatalok alkotják a száztagú küldöttséget- Bóta Géza, az ózdi általános gimnázium II, éves tanulója bányászcsalád gyermeke, büszkén mondja el, milyen boldog, hogy őrá esett a választás. — örömmel megyek Dunapentclére, hogy résztvegyek az ország legmodernebb gyárának, az új szocialista városunk építkezéseiben — mondotta vidáman és látszik rajta, csak úgy sugárzik róla a munkakedv. Révai László, az ózdi gépészeti technikum II. éves tanulója kiváló tárni'mányi eredményeiért és az ózdi *0 lakásos házépítkezéseknél elért kiváló munkájáérl került a csoportba. Iskolai tanulmányai mellett eredményesen kivette eddig is részét a társadalmi munkából, DISz faliújság Harmadik éve annak, hogy a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája ,,Jugoszlávia Kommunis.a Pártjának helyzetéről" című határo- zalában nyilvánosan leleplezte a jugoszláv nép megcsalására és a nemzetközi munkásmozgalom háibatá. madására törő Titó-handát- Tito veszedelmes kémbandája a szocialista építés mezében a Kommunista Pár. tok soraiba befurakodva akarta végezni alávaló bomlasztó tevékenységét. A Tájékoztató Iroda l949 novemberében megjelent határozata óta bekövetkezett események igazolják, amit ez a határozat annakidején megállapított: „A Jugoszláv Kommunista Párt veze.ése osztatlanul kémek és gyilkosok, az imperia- lisiák bérenceinek kezébe került." A magyar dolgozók az elmúlt évek során meggyőződhettek arról, hogy déli határainkon mindenre elszánt orgyilkosok leselkednek, készen arra, hogy tűzcsóvát vessenek házainkra, hogy lerombolják mindazt, amit a felszabadít ás óta a Szovjetunió segítségével, a Párt vezetésével derék, becsületes munkával felépítenünk. Dolgozóink látják, hogy népünk szabadságának és függetlenségének esküdt ellenségei — a rajkok, mind- szentik, gröszök — a Titó-handában keresik' szövetségeseiket, munkás, gyilkos fehérterroristák, cselédnyúzó földbirtokosok, népgyűlölő főpapok, vértszomjazó kulákok és egyéb imperialista ügynökök Titőba helyezik bizalmukat é3 idegen segítséggel akarják visszahozni népünk nyakára a tőkés-földesúrj rend igáját. Ljubomir Boriszov legújabban megjelent könyve „Rankovics gesta- pőja" — a jugoszláv nép hóhérairól rántja le a leplet. Az alábbi részletet közöljük könyvéből: Jugoszlávia a börtönök országa A belgrádi egyetem rektorátusa előtt kis park terül el. A parkban emlékmű áll, Doszifej Obradovics régi szerb hu. manista író szobra, aki „egész életén át osztozott népe fájdalmában és örömében. A szobor közelében néhány pad van. A homokban kisgyermekek játszadoznak: soványak, rosszul tápláltak, mégis vidámak és jókedvüek. A játék örömében elmerülve szaladgálnak, incselkednek, fogócskáznak. Amikor a vidám_ gyermek- kacaj nem veri fel a csendet, szinte idillikus a hangulat az évszázados fák közt. A parkon áthaladva, a szűk Jugovi- cseva.utcába jutunk. Napközben a sarkon hosszú sorban feketekendős, gondterhelt asszonyok álldogálnak. Szótlanok. Várnak. Fekete kendőjükkel olyanok, mint a néma vád! Miféle sor ez? Vájjon mit osztogat, hatnak? Semmit. A sarkon kis fabódé áll, ahová az asszonyok beadják apró csomagjaikat, majd ugyanolyan halkan, mint ahogy jöttek, eltűnnek a szűk, nedves sikátorban. Az UDB , börtöne, a félelmetes, rossz- hírű „Glavnjacsa" előtt állunk, amely mellett Belgrad lakosai hátborzongva mennek el. Kívülről az épület nem kelt különösebb gondolatokat az emberben. Alacsony, kétemeletes ház, amilyen számtalan akad Jugoszlávia bármelyik nagy. városában. Az ablakok börtönrácsait cs3k figyelmes szemlélődés után veszi észre az ember. A házat három méter magas, vastag kőfal veszi körül, felette méteres drótsövény húzódik. A kapuk előtt a jólismert rendőrségi Ford-kocsik állnak, középük a kárminvörös 33-66 rendszámú autó, a vizsgálóbíró félelmetes magánkocsija, Á kocsik között állig felfegyverzett géppisztolyom rendőrök járnak.kelnek. A hátborzongató, félelemteljes érzést az váltja ki a szemlélőből, ami az épület alatt, lent a föld mélyén történik. Itt van az igazi börtön. A magánzárkák és a közös cellák mélyen a föld alatt húzódnak végig. Nedvesek és hidegek. A fenv soha nem ér el ide, itt a borzalom es a szenvedés uralkodik. Ilyen a hírhedt „Glavnjacsa". De nemcsak egy „Glavnjacsa’ van Belgrádban. Sok hozzá hasonló akad még Tito fővárosában. Ilyen az Oblicsev- venec.tér 2—4. szám alatti, a Gjusina- utcai, a katonai fogház, az Ada ciganlia, a Deligrád-utcai börtön, a Népfront-utcai rendőrfogda, a zemuní börtön, számtalan fogda a rendőrlaktanyákban és a börtönökké, fogházakká átalakított pincék, el. hagyott garázsok végtelen sora. Ha mindez a borzalom csak Belgrádban lenne! Ezt a borzalmat azonban még tetézi a vidéki börtönök és fogházak sokasága! Ilyenek: Zágrábban a Szávkaceszta.utca 2. szám alatti és a Petrinjszka-utcai börtön. Evenkívül még három börtön van Zág- rabban: a Lubljanka-utcai, a Gyorgyeva- utcai és a nova-veszai. Fel kell sorolnunk még az internálótáborokat: a horvátországi Lepoglavaban, a marbori in. ternálótábor és a régi börtön, a zsabalji és a nisi internálótábor, a Cetinje melletti bogdanov-kraji börtön, a niksicsi „Beden” börtön, a montenegrói „Kulkja Kogosiscs”, a podgoricai volt csendőrlaktanya és az ottani internálótábor, a zenicai internálótábor, a szarajevói, a szkopljei és még számtalan száz és száz internálótábof és börtön. A börtönök és internálótáborok legfőbb parancsnoka a véreskezű Pavle Pckics tábornok, aki egyre-másra építteti az újabb börtönöket és intemálótáboro. kát. Csak nemrégiben építtette az alábbi börtönöket és internálótáborokat: az Adriai tenger elhagyott, lakatlan szige tein, Dalmácia mészköves és vízszegény helységeiben, a „Postenszki Fan” 45/4. számú internálótábort, a „Goliotok” hírhedt gyiijtőtáborát, a „Mamula” inter- nálótábort, Visz. sziget interuálótáborát és a kobilai internálótábort. Ezekben a börtönökben és intemálő- táborokban 1950-ben több mint 65.000 jugoszláv hazafi sínylődött. A noviszádi börtönben 7000.nél több kommunistát ér- munkást, a hírhedt „Goliotok”-ben pedig több mint 4000 politikai foglyot kínoztak. Az internálótáborokban napi 14—16 órát dolgoztatják a foglyokat, negyednaponként megvonnak tőlük mindennemű élelmet. A tengerparti internálótáborok foglyait „természetátalakító“ munkára kényszerítik: a parti sziklákat kell lebontaniuk. A politikai foglyokat — hiszen melyikük nem az — letartóztatásuk után 35 napig magánzárkákba vetik, megbilincselik és láncraverik őket. Gyakran ópiummal kábítják el őket, vagy a falhoz láncolják a szerencsétleneket. Sokuknak vizet pumpálnak az oreä. ba. Úgyszólván kivétel nélkül mindenkit megkorbácsolnak. Napokon át meztelenre vetkőztetve szenvednek börtöneikben, amelyeket gyakran félig elárasztanak vízzel. Sokuknak vaktölténnyel az arcába lőnek s amikor már semmiféle kínzóeszköz nem használ, nem törhetik meg követ, kezetes, határozott ellenállásukat, egyszerűen elteszik őket láb alól. Igen, Titóék megölik áldozataikat. Igaz, ilyenkor a legtöbb esetben bejelentik: a fogoly „szökést” kísérelt meg, vagy „tüdőgyulladás”.ban, esetleg „sziv- baj”-ban halt meg. Néha előfordul, hogy csak „egyszerű" halált jelentenek, hiszen egyszer úgyis mindenki meghal. Az egyik ma, a másik holnap. „Igv rendelte az Isten. Sajnos, ilyen az élet” — mondogatják szemforgatva. szerkesztő volt, az úttörő mozgalomnál ifjúsági vezető, repülőmodellezö.. — Szüleim is nagy örömmel fogadták, hogy Dunapentcére mehetek n nagyszabású építkezésekhez — mondotta. — Édesapám, az ózdi durva.. hengerdében dolgozik és különösen lelkemre kötötte, hogy jól használjam fel a Dunapentelén töltött idő minden percét s becsülettel álljam meg a helyemet. Elindulásomkor megígérem, hogy amit Dunapentelén -tanu)ui fogok, hazatérésem után át fogom adni az itteni dolgozótársaimnak is. Mezőkövesdről a Rakonczai brigádot jelölték a Dunapentclére indulók cső. portjába. A Rakonczai brigád mindhárom tagja a mezőkövesdi általános gimnázium jeles tanulója, akik a szünidőben a kazincbarcikai építkezéseknél érlek el kimagasló eredményeket. Középtermetű, napbarnított arcú, erős, izmos fiatalok. Megígérték, hogy Du. napentelén is az élen fognak járni, mint ahogy élenjártak a tanulásban és a harcikai építkezéseknél, Be nyák István, a miskolci Mikszáth gimnázium jeles tanulója az állami gazdaságoknál végzett munkájában 150 százalékos eredményt ért el. — Dunapente én sem adom alábbi —mondja magabízóan. Ezt az első csoportot újabb csoportok követik majd- DISz fiataljaink megértették, hogy a Dunai Vasmű felépítése a fiatalok boldog jövőjéhez járul hozzá. Határtalan lelkesedés tüze sugár, zik az építkezéshez indulók szemeiből. Látszik rajtuk, hogy mélyen átérzik, hogy a Vasmű építésében való részvétel kitüntetés és megtiszteltetés. Olyan megbízatás, amit csak kiváló vizsgaeredményekkel, a munkahelyen kapott feladatok becsületes, áldozatkész teljesítésével, a DISz-ben végzett jó munkával érdemelhettek ki, Tudják, hogy az építkezésnél való jó munkájukkal, munkahőstettekkel bizonyíthatják be legjobban igaz hazaszeretetüket. Tudják, hogy a sokezer tonna vasból és acélból, ámít majd a Dunai Vasmű kohói termelnek, ipari gépek, traktorok, kombájnok és egyébfajta gépek ezreit készít k, amelyek megköny. nyílik a dolgozók munkáját. Az új, modern gépek alkalmazásával növekszik a termelés, emelkedik népünk életszínvonala- Ezért törekednek megyénk DLSz fiataljai, hogy résztve- liessenek lelkes munkájukkal a Dunai Vasmű építésében. A Dunai Vasmű építése népünk alkotó erejének bizonyítéka, amellyel újabb csapást mérünk a háborús gyű j- rogatókra, feeletet adunk Grösznek és bűntársaiknak, akik azt akarták, hogy az építés országa helyett a háború, a pusztulás, a rombo'ás országa legyünkj Az ellenség eltávolítása után megjavítja munkáját a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya A Megyéi Tanács kereskedelmi osztálya a belső ellenség eltávolítása után új erőre kapva kiépíti az osztályon belül a kollektív szellemet, igyekszik mind jobb munkát végezni. Az áruelosztás jobb megszervezésével tovább akarják javítani az áruellátást, az árukat a reális keresletnek megfelelően osztják el. A kereskedelmi osztálya eredményesen hajtja végre a takarékossági rendeletet a kiske. reskedelmi vállalatoknál, ahol e téren jelentős lemaradás volt. Fokozott gondot fordít a munkaverseny mozgalom kiszélesítésére is, a legjobb dolgozókat könyv- és pénzjutalomban részesítik. A kereskedelmi osztály fokozza dolgozóinak szakmai és politikai képzését, «K kiterjeszti a járási tanácsok kereskedelmi osztályainak dolgozóira is.
