Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-27 / 121. szám

4 ESZAKMAGYARORSZAG san fejlődnek. S vannak káderek, akik tönkremennek, mert nem segítik őket, mert nem törődnek velük. Az a vezető, aki azt m ind Ja, hogy nem érek rá ..egyéni foglalkozásra“, kádermunkára, mert sok dolgom van, az nem ért a saját munkájának elvégzéséhez. Nem érti a vezetés munkájának lényegét. A káderek megismerése segítése, nevelése és ellenőrzése, az, nem terhes, többlet- munka. az a vezetés mindennapi alap­vető íéadata, A káderek gondos nevelése A káderekkel való egyéni foglalkozás döntő láncszeme a, kádennunkának. mert ennek segítségével megismerjük fi fejlődőképes, helytállni tudó. tehet­séges erőket ét* kűdértartalékot gyűj­tünk, leleplezzük ax ellenségei. kétes elemeket, kicseréljük a vezetésre alkal- marlanókat g helyüket a gyakorlati munkában kitiintekkel töltjük be. A/ egyéni foglalkozásnál vannak már kez­deti eredmények, de nehezen megy és még sok beirhe a formalitás és a színeaséfí. Ki kell szélesítenünk és d kell mélyítenünk az egyéni foglalkozást a párt- és tömegszervezetek, az állami gazdasági és kulturális élet minden területén. A káderesek feladata elérni azt. hogy megbecsüljék, óvják a kádéréket, m»nt a Párt aranytartalékát, hogy ápolják a kádereket, mint a kertész a virágot. A káderesnek türelmesnek, figyelmes­nek tel! lenni a káderekbe?. « erre ne­velni a vezetőket is. Képzett, kiforrott, tapasztalt pártmunkások nem az égből pottyannak. senki sem születik • annak A kádereket formálni, nevelni kell, «e- gíteni, lenvesegetni a hibájukat, erősí teni, fejleszteni a jó tulajdonságukat Mindez hosszú, türelmei és gondos munkát igényel. A tartalékok gyűjtése nem a Ü9t,ák bürokratikus gyűjtését és lerakását jelenti. A kádertartalék nem cukor, liszt vagy só, amit az élés* kamrában fel lehet raktározni. A ká dértartalék eleven emberekből áll. Ká* derfarialékok.kal rendelkezni azt jelen- •ti, hogy eV ven káderimmkát végzünk, jól ismerjük a területünkön dolgozó kádereiket, munkaközijén figyelemmel kísérjük, fokozatosan nehezebb felada­tok elvégzésével bízzuk meg őket, elő. segítjük és meggyorsítjuk fejlődésüket és így ‘alkalmassá tesszük őket maga- ealib, feVlősebb funkció betoltésére. A vezetőknek egyik legfontosabb feladata a lielyettesok kinevelése. Rossz vezető az, aki mindent maga akar elvégezni, aki mellett sorvadnak a káderek. Auve^zetőnek tudni kell meg­osztani munkáját, önállóságra, kezde­ményezésre írével ni munkatársait. Az á? igazi vezető, aki mellett gyorsan nő­nek és fejlődnek önálló munkát *1 vé­gezni képes káderek. A mi nagy hibánk az. hogy tűi ®zük körből merítünk kádereket, hogy teszű. ki tjük a káderforrásokat, sokszor is mezősöket, barátokat, kevésbbé ráter­mett embereket javaslunk különböző funkciókba. Jelenleg ezrével kellenének a jobbnál-jobb káderek én nem talál­juk őket. holott tízezrével vannak viszonylag je­lentéktelen munkakörben tehetsé­ges erők, akiket nem ismerünk, akikkel nem tö­rődünk megfelelően, nem gondoskodunk Iskola at a táljukról és előléptetésükről. Igen fontos és nagy kádertartalék a pártonklvüli aktíva. Párttagjaink melleit az elmúlt években egyre nagyobb számban rósztvesznek t közösség ügyéért való munkában a pár- tonkívüli aktivisták is. Különösen nagy számban .tűntek ki a ranácsválaaztá« és a békekölcsön jegyzés idején. Bátrabban. kell őket is bevonni a tömegszerveze- tck. a tanácsok, az állami, gazdaság] ói; kulturális élet területén a vezetésbe. Kern szabad megbízható, becsületes fejlődőképes szakembereknek hátrányt szenvedni azért, mert pártonkiviiliek. Az ország felnőtt lakosságának többsé­ge pártonkívüli s nagy hil>a volna a/ értékes pártonkivübeket. mint fontos kádertartalékot figyelmen kívül hagy- ni és elhanyagolni. Odaadó, áldozatkész pártmunkásokat A feszült nemzetközi helyzet, a7 asz­tál vh.a re. éleződése hazánkban, valamint a Párt TI. Kongresszusa által kijelölt történelmi feladatoknak, a béke védel­mének a szocializmus gazdasági alap jai lerakásának, a falu szocialista át- alakításának megoldása, még inkább szükségessé teszi, hogy ká derm unkánk­ban többet foglalkozzunk kádereink jellemének bolsevik, harcos szel­lemben való nevelésével. A vezetőknek m a kádereseknek a feladata megedzeni. felvértezni a ká. dereket és a tömegeket a reakció befo­lyása, az ingadozások ellen, hogy bá­torságra, hősies kitartásra, harcias­ságra. áldozatkészségre. párthűségre, éberségre, felelősségtudatra, pártszerü- -égre neveljék őket, s oda hassanak, hogy a legnehezebb helyzetben is Uiáll- janak Pártunk politikája, Pártunk iigve mellett. Bátran felvegyék a bar. cot & nehézségekkel, • legyőzzék azo ka t. Olyan odaadó, áldozatkész pártmuu- kástipusi kell kinevelnünk, akiknek az első a Párt! Akiknek mindenkor és minden helyzetben a Párt, a munkás, osztály ügye a döntő, aki saját egyén; érdekét mindenkivel szemben alá tud­ja rendelni a Párt, az osztály érdekei­nek, aki szereti és követi Pártunkat s szeretett bölcs vezérünket, Rákosi elv. társat. A Pártnak és a proletárdiktatúra államának olyan káderekre van szük­sége, akik gyűlölik a hazánk függet­lenségére, népünk jólétére és szabadsá­gé ra törő belső és külső ellenséget, akiket izzó szocialista hazaf'ság hat át, akik készek mindent, ha kell, az életü­ket is feláldozni hazánk függetlensé- gének, népünk szabadságának megvé­déséért A több és jobb termelés, az acél mennyiségének növelése mellett az emberek megacélozásával is védjük a békét. Igazi hazafiakká, tehát internacio­nalistákká neveljük kádereinket, akik figyelemmel kísérik és támogatják a nemzetközi békefront küzdelmeit. Az internacionalizmus, a Szovjetunióhoz, Sztálin elvtárshoz való viszonya próba­köve minden kádernek, minden kommu­nistának. Olyan kádereket kell nevel­ni, akik szakadatlanul erősítik népünk barátságát, Szolidaritását az egész világ dolgozóival. Akik hűségre, barátságra és szeretetre nevelik népünket felsza­badítónk és támogatónk, a hatalmas Szovjetunió és nagy vezére, Sztálin elvtárs iránt. Ilyen kádereket megtalál­ni és kinevelni Pártunknak, s vala­mennyi pártszervezetünknek, állami és tömegszervezeteinknek. döntő feladata. Nagyarányú szőlőtelepítést végeznek a tokaihegyaljai állami gazdaságok A tokaji ési környéki bor világhir- névnek örvendő fontos exportcikk. Igen fontos ezért, hogy szőlőtermelésünket minél jobban fokozzuk és minőségileg javítsuk. A hegyaljai szőlőgazdaságok, vban az elmúlt évtizedekben a kapita­lista garázdálkodás súlyos károkat oko- z.ott. Rontották a borok minőségét, ki. zsarolták a földeket. Óriási szőlőié,fü­letek pusztultak ki. Most állami gazdaságaink gyors ütemben pótolják a hiányokat, egyre nagyobb területeken létesítenek új te­lepítéseket. Igen értékes munkát végez a tolcsvai és a tárcáit állami gaz­daság, áltól ebben az évben 26 hold új szőlőt telepítenek, Szegiben JO hold szőlő ültetését kezd­BEKE Május 26—-Tűn. 1 Legyoztielefien város Elöatíások kezdete: hétköznap fél 6 féi 8, vasár- és ünnepnap fél 4» fél 6 fél 8 órakor KOSSUTH Május 26—39 Legény a Tajgáról ilíadísolt: Hétköznap 6, 8, vasár- éí Ünnepnap 4, 6 és 8 Órakor FÁKÉVÁ Május 26—28 Vigad az erdő Előadások: hétköznap: fél 6, fél 8, vasár- és ünnepnap: fél 4 órakor Is. fék meg, a forgatást még a télen be­fejezték, s a telepítés elvégzésében ver­senyre léptek a tolcsvaiakkíd. Örömmel beszélnek a szegi ültető brigád tagjai a verseny eredményéről. Béreg Ilona, Andrási Ilona, Térjék Anna és K. Derecskéi Erzsébet goudos jó munkát végzett, túl akarják szár­nyalni a tolcsvaiak eredményeit. —- Nagy feladatot vállaltak ezzel, mert a tolcsvai állami gazdaság a múlt évben első helyre került az ország­ban. Csaknem 18 hektóliteres átlagtermést ért el, emellett Ifi fokos borainak a minősége is kiváló. így a tolcsvaiak is nagyon bíznak győzelmükben. A tar­ral; állami gazdaság dolgozói is túl akarják szárnyalni a tolc«vaiakat. — Vállalták! hogy legalább 21 hektolite­res átlagtermést érnek el, Sándor Zol­tán szakvezető és Gulyás János pince­mester sokat fáradozik a siker érdeké­ben. A telepítést a szovjet tapasztala- '■ toli felhasználásával végezték. A szovjet tudósok útmutatása szerint bőséges trágyázással, műtrágya adago­lással el akarják érni, hogy a tőkéik már két év múlva bőven teremjenek. A szőlők az, elmúlt évben a jő talaj, munka, a gondos permetezés eredmé­nyeként sokat javultak, gyönyörű vesz- szőket neveltek; ez lehetővé teszi az eddiginél jóval erősebb termőre való metszést* Vasárnap, 1951. évi május bő 27 Hősies legyőzték a betört vizet munkával az ormospusztai bányászok 1tár napok 6ta esett at eső... A pa­takokból folyó lett s végig a Sztupák völgyön szennyes, agyagos barna lé hömpölygőit, A hegyoldalakról egyre nagyobb zajjal tört utat magának a rís, kimosta még a gyengébb fiatat fá­kat is. lés ae esd egyre esett. Május 10-én este még vadabb erővel kezdett zuhog­ni, A hatalmas mennyiségű csapadék tovább duzzasztotta amúgy is tér. ies folyókat, Égési éjjel harsogott, tombolt ag iái. * Május 11-én hajnali háromkor tör­tént.. . Az ormospusztai I. számú lejtósakná. ban Rrhardt Gyula szolgálatot teljesítő csoportvezető gyanús dolgot észlelt. Az l es szinten kicsapott a víz a vízgyűjtő medencéből, holott állandóan működött a 800 perclitere) szivattyú. A* alvó bányatelep csöndjét erélyes sürgetések zavarták meg. Varga Gvíz. tár üzemvezető ég l.ipták József akna- titkár szinte egyszerre érkezett a bá­nyához a korahajnali szürkületben. Ez­alatt már nagyobb mennyiségű "íz tódult be az les szintre. Veszélyes helyzetbe került a bánya. A Sztupák völgyén lerohanó vízmennyiség utat talált magának egy régebben lefejtett és beszakadt hasadékon keresztül az 1-es szintre. Az üzemvezető intézkedik s megkez­dődik a harc a föld alatt és a föld fe­lett is a — bányáért, A külszínen a szakadásoknál árkot árnak a bányászok. Gyors, kemény, megfeszített munkára van szükség, hogy új csatornával eltérítsék út jóból a vizet. Folyik a küzdelem — sikeresen. Két órai hatalmas munka után új medret kap a dübörgő áradat. Keleten felszakadnak a felhők, a nap piros ra­gyogása ömlik végig az izzadó arco. Ion. Mindenki fellélegzik, munkás, mér. nők egyaránt. De a föld alól újabb vészhir jön, A víztörés mégis folyik, állandóan nő! A főid ezernyi repedésén, szem nem látta hasadékokon keresztül lefelé. Mindenki a bányába megy. Az I-es szintről hömpölyögve zndul a víz a mé­lyebb pontok felé. .4 lll-as szinten két 1500 percliteres szivattyú telje,* kapa­citással dolgozik. De minden hiába. Ott is kiönt a víz a gyiijtőmedencéből. tó­dul lefelé, förtelmes dübörgéssel a IV-e.s szintre. Es odalent a bányászok még fejtik a szenet... f * í 'Az aknában a IT-es szintnél régi, már betöltött zsomp van. A száguldó vízfo­lyam egyre mélyebben kivájja belőle a homokot. gO köbméter űrtartalmai ez a vízgyűjtő medence. Egyre nagyobbá válik a gödör és a'nyomás alatt lévő tető láthatóan ereszkedik lefelé. Ahogy nagyobbodik a gödör, úgy engednek a tartóoszlopok. A párttitkálr és a mérnök arca- mind sápadtabbá válik. Odalent emberek vannak, 'A legna- 'gyobb érték. Bányászok, akik addig nem hagyják ott helyüket, míg csak folytathatják a munkát. Nyilvánvalóvá válik nyomban, hogy a jelenlegi szi­vattyúkkal képtelenek győzni a vizet. A mérnök utasítást kap: mindenki jöj­jön ki az alsóbb szintekről! Heggel 9 óra. Peremi,nvt 5 köbmé­ternyi víz ömlik a bányába. Irtózatos a dübörgés. Követ, iszapot sodor ma­gával az áradat. Es lent az alsó szinte­ken Fiadobás Sándor. Didási László és Rajkó István szerelők még akkor is tovább dolgoztak. Mielőtt kijöttek vol. na — mentették az ottlévá tízezres ér- tékeket. Példát mutatott a három kom­munista . .. •k Az aknában, a régi zsompnál azért küzdenek, hogy megakadályozzák az akna teljes beszakadását. Ka esen a 22 —2d méteren beszakad — sok hét mun­kájába telik, míg át tudnak jutni s megindíthatják a szivattyúkat. Munkás, mérnök között nincs különbség, egy nagy. acélos akarattá válik ebben a percben minden dolgozó. Kalitka kerül az ácsolatok alá. Recseg-ropog minden. Fenyeget a- életveszély, de Makalica János, vagy Heim Ambrus vájárok nem törődnek vele. Kommunisták ők is. Az árvíz beborítja őket, behatol a szájuk­ba, szemükbe, de nem számít semmi.' S a kalitka megállítja a nyöszörgő te­tőt! üj emberek érkeznek, kezükben fris­sen lobog a lámpa. Köztük van a vál­lalat munkásvezérigazgatója, Rurkus István elvtárs is. Néhány mondat, az igazgató intézkedik: — A lll-as szin­ten a szivattyúkat okvetlenül meg kell indítani...! A tető ebben a percben újra meg­mozdul. Mintha tiltakoznék ez ellen. De Burkus elvtárs nem habozik. Előre­megy, Rajkó István elvtárs villanysze­relő követi. Percek telnek el, míg át­megy a kát ember a derékig érő vízben a szakadás alatt. Aztán felbúg újra diadalmasan a megindított két szi­A külszínen a múhelyi dolgozók emberfeletti munkát végeznek, — szivattyúkat állítanak össze Zsigmond Dezső művezető irányításával. A per. cekórt, a másodpercekért folyik a küzdelem itt is. Déli t órakor már 4 drb. 1500 percliteres szivattyúval vég­zik a víztelenítést, A rohanó áradat is kidühöngte már magát, csökken a vízbetörés. ★ Este 10 órakor megkezdődik az új feladat végrehajtása. 3 további hősies munka: a leszállt 25 méteres aknarész átácso'ása. Amíg ezzel el nem készül­nek, gzén nem jöhet ki a bányából az alsóbb szintekről. A telep legjobb bányászai kerülnek ehhez a munkához. Dobos Ferenc vájár, Dányi József vájár, .Dobsa József, Sa­lak Bertalan, Nagyszebeni János és így tovább. 24 bányász harcol sárban-víz- hen, Éjjel-nappal folyik a, munka. A szakértői vélemény szerint ennek a nagy résznek az át ácsolása az adott körülmé­nyek között legalább két hetet vesz igénybe. De a szakértői vélemény vala­mit kifelejtett a számításból. Azt, hogy Széleskörű felvilágosító munka kere. tében folyik a gyűjtés a koreai gyer­mekek megsegítésére. Szívem minden melegét küldöm a messze távolban lévő, szenvedő gyermekeknek — írta Almási Ferencné encsi 9 gyermekes anya. — Jó szívvel adom o 10 forintot, tudom, hogy ezzel én kilenc gyermekemet is védem. Lengyel Agnes, a Nehézszerszámgép- gyár dolgozója ezt írta: „Igaz szint- vei ajánlom fel forintjaimat, hogy ez­zel is segítsek a szegény koreai gyer­mekeken," Ricáén Tóth Károly középparaszt maga szólt a nőnevelőknek, hogy mi­előbb keressék fel, mert segíteni akar koreai testvéreink gyermekein. Az Ózdi Kohászati üzemekben Bar­csik Margit nőnevelő már 1300 forint értékű bélyeget adott el. Dolgozó tár­saival hosszan elbeszélgetett a Koreá­ban történő eseményekről g arról, hogy nekünk, magyar dolgozóknak, mi r. feladatunk a béke megvédése érdekében, A szerencsi és tokaji úttörők, isko­lás gyermekek a vashulladékért kapott A MESzOV végrehajtó bizottsága szombaton délelőtt ülést tartott. Meg­tárgyalta a földmüvesszövekezetek időszerű feladatait és meghatározta az ezekkel kapcsolatos teendőket. Utána a MESzOV igazgatósága és fel­ügyelő bizottsága tartott együttes ii'ést. Résztvett ezen a Megyei Párt- bizottság képviseletében Rózsa Jó- zsefné elvtárs. Balatoni József elvtárs, a MESzOV megyei titkára beszámolt az első me­Dendületes, értékes munka folyik a Borsodnádasdi Lemezgyárban. A ter­vek túlteljesítéséért, mind nagyobb eredményekért harcolnak a dolgozók, nagy gondot fordítanak a takarékos gazdálkodásra. A Minisztertanács takarékossági ha­tározatának megjelenése után röpgyü. léseket tartottak az üzemekben, ahol a dolgozók vállalásokat tettek. Megfo­gadták: nagyértékú anyagmegtakarí. tást érnek el. Serényebben ment 3 munka, még erősebb lett a versenyszellem. Számos kimagasló eredmény született. A le- mezhengerde dolgozói 85 ezer forint értékű anyagmegtakarítást értek el az­zal, hogy a megállapított 130.5 kg anyag helyett 127 kg anyagból hen­gereltek egy mázsa lemezt. A kitűnő eredmény hire futótűzként terjedt el a a telep legjobb vájárai, öntudatos, hős bányászok vannak ott, akik magukénak érzik a bányát, akik tudják, hogy több szénre van szüksége az épülő szo­cialista hazának és akik épen emiatt elszoruló szívvel látták a vízbetörés utáni napon a termelést jelző grafikon lefelé mutató nyilát. Az első két nap volt a legnehezebb. Gigászi munka volt. A bányászat -ma­gasiskoláját mutatták be, akik i<j> doh goztak. Ha bejött a felváltó osztag, okán még akkor sem tették le kezük­ből a szerszámot. Voltak, akik néhány órát még rádolgoztak a műszakra. Mind. egyikükben ott izzott a kommunista kötelességtudás legyőzhetetlen akarata, * Nap mint nap az új ácsolatok tömege került a végi, az összetört helyébe — és a szakértői vélemény megbukott. Győ­zött a kommunisták ereje, a bányász hősiesség. Május IS án este 11 árakor megin­dult az első csille szén a lll-as szint, rőt... SOLDI JANOS. pénzt telje« egészében felajánlották sí koreai gyermekek megsegítésére. 'A mezöcsát; MNDSz asszonyok is nagy lelkesedéssel végzik felvilágosító mun­kájukat. Eddig több mint másfél ezer forint értékű bélyeget adtak el, s fi új taggal erősítették szervezetüket Vajdácska községben az asszonyok is­merőseiknek koreai képeslapot külde­nek ezzel a felírással: „Te hogyan har­colsz a békéért és mit tettél a koreai gyerm ekekért ? “ A diósgyőri iparostanulő város nö­vendékei ezeket mondották: ,JOae, hogy ma még nem olyan sok g fize­tésünk, de mi is békében ak-arumk to­vább dolgozni és ezért elvesen adunk tíz és húsz forintot az érettünk is harcold és vérző kor rat hősök gyerme­keinek.“ A diósgyőri vasöntöde dolgozói 3 szépen feldíszített felajánlási lapra jel­szóként felírták: „Ha részben is, de le­töröljük a sokat szenvedő koreai gyen inekek arcocskájáról „ könnyeket!“ — s erre a lapra írták a dolgozók felaján­lásuk összegét. gyei küldöttgyűlés óta elért eredmé­nyekről, felhívta a figyelmet az e’ő- fordulí hibákra. Ismertette a földmű­vesszövetkezetek feladatait a begyűj­tés előkészítése, a növényápolás mintaszerű elvégzése és a termelő- szövetkezett mozgalom fejlesztése te­rén. Számos értékes hozzászólás hang­zott el. A beszámolókat és a hozzá­szólásokat részletesen ismertetni fog­juk. többi üzemben. Az elektroacélműben a dolgozók azon nyomban elhatározták: „Mi sem hagy­juk magunkat. , Meg is lett az eredmény. — Az elektró dolgozói 18 ezer forint értékű megtakarítást értek el. Rákapcsolt a szerelő üzem is, nem sok idő múlva büszkén jelenteste: megtakarításuk ér­téke 147 ezer forintot tesz ki! A takarékossági mozgalom szépen fejlődik tovább Borsrodnádasdon. Kor. mos József nyirő. sztahánovista henge­rész az előírt 75.1 százalékos anyag­kihozatal helyeit 76. (1 százalékot telje­sített. ezzel 6600 forintot takaritott meg népgazdaságunknak. Bartha De- zsö 5000, Papp Emil 2.560, Papp Ist­vánná 1240 Juhász Sándor 1650 forint értékű megtakarítást ért el. Követésre méltó értékes példák I II MEZŐKÖVESDI MELECVlZFURDÖ VlLLlUI (volt Zeóri-íürdS) vezetősége közli, hogy az ajjáépített és parkosilolf gyógyfürdő megnyílt és szeretettel várja a dolgozókat. Autóbuszjárat minden vonattól biztosítva. — Butte1! is új ülés! tartott a MÉSZÖV végrehajtóbizottsága Jól fejlődik a takarékossági-mozgalom a Borsodnádasdi Lemezgyárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents