Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-05 / 103. szám
«•ZAmVGYÄROfSSlA« Szombat; 1951. évi május hí 5. ■■u 1951 MÁJUS 5. „U 12“ és „U 26“ 5*-! Az Eszakmagy&rország május 1-i i számának két cikkéből vettük eze. ; két a számokat. Akik ismerik a szo- ] ká3t, hogy egy-egy betűvel és szá- 5 mokka! a különböző ipari gyártmá. nyokat szokták megjelölni, felvet- j hetik a kérdést: a hasonlóság mcl- '■ lett mi a különbség a megjelölt ipari ' gyártmányok között? Az „TJ" betű ■j azonos, a számok közt mindössze 14 a különbség. Vájjon valóban csak ennyí.e a különbség...? 5 A legtávolabbról sem! Az „U 12"- ] ről a gyömrőpusztai állami gazdaságról szélé cikkünkben irtunk. Szovjet traktor elnevezése ez. Ezt ; a traktort olyan munkáknál hasz,' j nálják, amelyeknél eddig semmiféle j gépi erőt nem tudtak alkalmazni. ; Keskeny, állítható nyomtávú kere. keivel; magas alvázával a magasszárú növények között is biztosan, gyorsan mozog. Az állami gazdaság- i ban lévő másik négy remek szovjet ;] géppel együtt azonos idő alatt 150 í ember munkáját végzi el. Es az „TJ 26"? Ez abban a cikk. ben szerepelt, amely blrül adja, mi. lyen tragikomikus hajtásokat hozott az amerikai kormány által .szított atompánik. Nemcsak atomvaze. lint, atombiztos alumínium-pizsamát, palaiemezckből készült melltartót, palatáblából készült alsónadrágot hirdetnek alkalmi áron az „atomveszély kivédésére, hanem egy jő üz- letre számitő gyáros „ti 26" eine, rezessel „ atomsokk -kúrát' • talált ki sóból, szódabikarbónából és vízből való kotyvalékkal szédíti és károsítja meg a vevőket. Az ,,U 12." és az ;,TJ 26." tehát két világ- különbségét mutatja. Az „TJ 12." a béka harci eszköze. Az „U 26." amerikai csodabogár. Ott találták ki, ahol a kapitalisták háborúra készülnek, háborús hiszté. riával, atompánikkal fertőzik a la. kosságot. A két megjelölés a két világ kö- zötti különbséget mutatja. De egyben azt is megmutatja: miért fog győzni a béke, az élet tábora és miért kell törvényszerűen elpusztul, nia az „TJ 26".os gyalázatosságok, nak és feltalálóiknak. A Minisztertanács rendelete megszünteti a mutatószámos bérrendszert PARTÉLET + A pártszervezési munka eredményei, hiányosságai, feladatai megyénkben A Minisztertanácsnak a fizikai do], gozók prémiumrendszeréről szóló rém delete megszünteti * »mutatószámos bérrendszert«. A »mutatószámos bérrendszer« népgazdaságunk gyorsütemü szocialista fejlődése következtében elavult, A Minisztertanács rendeloto nyomán a* eddjg mutatúszámos rendszerben e|szá.mo]t dolgozók többségét darabbére» teljesítményi rendszerbe kell átvinni, a darabbéres Tendszer bove. zetése előfeltételeinek egyidejű bivlo- sítása mellett- A darabbérbe át nem vihető dolgozók időbéres rendszerbe kerülnek. Ezek. közű] azokat, akiket a rendeletben foglalt alapelvek betartásával prémiumban lehet részesíteni, prémiumos rendszerben kell elszámolni. Prémiumban elsősorban azokat az eddig mutatészámos rendszerben elszámolt fizikai dolgozókat lehet részesíteni, akiknél a munka eredményességét számszerűleg ki lehet fejezni, a prémiumrendszer alkalmazása gazdaságitag célravezető, a munka eredményességének kiszámításához szükséges adatokat a vállalat ügyvitelében hiteles formában vezetik cs a prémium kiszámításának ellenőrzését mind a vezetés, mind az érdekelt do], gozók .számára biztosítani lehet. A prémiumot az egyéni munkaeredmény alapján kell meghatározni- Ez .lehetővé teszi a dolgozók fokozott anyagi érdekeltségét és ezáftal további serkentését a termelés eredmények nek megjavítására.. A Minisztertanács rendeloto lehetővé teszi, hogy ahol a munka eredményessége egyénileg nem mérhető, indokolt esetben azonos feladatok lei. jesítése alapján kisjétszámú csoportok is részesíthetők prémiumban. Ez azonban scmjlyen körülmények között sem jelentheti azt, hogy egy vállalat összes segédmunkásait, pi. számszerint J50 füt, »együttes feladat« teljesítése ajapján részesítsenek prémiumban, mint az a mutatószámos rendszerben nem egy esetben történtA prémiumokat úgy kell megállapítási, hogy az elsősorban az anyagtakarékosságra, a termelés költségeinek csok1 'X Hejőesabai Cement és Mészmü dolgozói párosversenyre hívták a Do. rogi Mészmü dolgozóit és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a versenyből győztesként kerüljenek ki. A Kongrcssz-usi Héten, az április 4. tiszteletére fett, felajánlások teljesítésében,' valamint május 1 méltó ünnep, lésére tett munkavállalások végrehaj. tusában olyan tapasztalatokra tettünk szert, melyeknek hasznosításával győz. ni akarunk. Több leleplezett szabotáló kulák ügyében tartott tárgyalást a megyei illetve a miskolci járásbíróság és az alábbi ítéleteket hozta: •Sipeki József 26 holdas mezőköves, di kulák 215 kiló árpát rejtett cl. Büntetéso kéthavi börtön és ezer forint pénzbüntetés. Sárosi József sárospataki cséplőgéptulajdonosnál 234 kilő szemestengerit találtak elrejtve. Félévi börtönre és 400 forint pénzbüntetésre ítélték. Az elrejtett tengerit elkobozták. Lencsés Andor 50 holdas pamlényi kulákot félévi börtönre, ezer forint értékű vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte a bíróság, mert tíz hold földet. ken lésére, a gyártmányok minőségének megjavítására és a termelés mennyisé, gének emelésére ösztönözze a dolgozókat. A felsorolt feladatcsoportokba tartozó „prémium-feladatok“ kitűzése csak úgy történhet, hogy a feladat teljesítése már korábban elért eredmény megjavitásút jelentse. A prémium-rendszernek ez. az alapelve azt a célt szolgálja, hogy a prémiumok ne váljanak a dolgozók keresetének liavonkint visszatérő, azonos kiegészítő részévé, hanem a magasabb, jobb eredmények elérése esetén fokozott összegű prémiumot biztosítson a dolgo. zók számára, A rendelet korlátozza a prémium alapjául kitűzött feladatok számát. Ezáltal biztosítja, hogy minden dolgozó világosan lássa, milyen eredményt kell elérnie meghatározott összegű prémium elnyeréséhez. A mutatószámos rendszer egyik legdöntőbb hibája ugyanis az volt, hogy a bérelszámolás alapjául szolgáló „mutatószáza képletben“ a íényezők sokasága szerepelt. Ennek következménye, képen a dolgozók nem tudták összpontosítani figyelmüket a. legdöntőbb feladatok teljesítésére, érdektelenné váltak a muta tószámok alakulásában. A Minisztertanács rendelete a pré- miunirendszerben elszámolt újítóknál a prémiumok alapjául szolgáló feladatok megváltoztatása tekintetében ugyanazokat a kedvezményeket biztosítja, mint ami a normák megvált oktatásáról Szóló rendelkezések az újítókra vonatkozóan tartalmaznak. A prémium elszámolását úgy kell meg. szerve zni, hogy az minden dolgozó számára világos és érthető legyen. A mutatószámos rendszerben használt „mutatószám diagrammok“ helyett egyszerűen kezelhető táblázatok formájában kell közölni a dolgozókkal, hogy a prémium alapjául kitűzött feladat teljesítéséért milyen mértékű prémiumban részesük nek. A Minisztertanács rendelete széles ha. táskört biztosít a vállalatok vezetőinek, hogy a prémiumrendszernek fizikai dolgozóknál náluk még eddig nem alkal. mázott formája a tervek teljesítéséért és túlteljesítésért folyó liftre fegyverévé váljon. Vállalatunk a tervteljesítésben hosszú időn át lemaradt; merf a forgókemence üzemképtelen állapotban volt, de az 1951 első negyedévi tervet már 112 százalékban teljesítettük. Vállalafunk sok egyéni versenyzője indult személy szerint párosversenybo dorogi szaktársakkal. A párosverseny, be bekapcsolódtak * műszaki dolgozók is. (Hejőesabai Cement 4* Mészmü dől. gőzéi.), nem szántott fel. Kopcsó Pál parasz. nyai kulák az őszön 100 négyszögöl földről a burgonyát! ekével szántotta ki, emiatt igen sok a földben maradt és tönkrement. Félévi börtönre, ezer forint pénzbüntetésre és ezer forint’ vagyoni elégtétel megfizetésére ítélték. Ifj. Gubás Bertalan újesanálosi kulák 9 mázsa tengerit rejtett cl. Büntetése négyhavi börtön és 500 fo. riut pénzbüntetés. Kotta Elemér túsza- keszi luilák 349 kilő napraforgót, 159 kiló árpát; 162 kiló rozsot, 109 kiló búzát rejtett el. A bíróság egyévi bőr. tönre, ezer forint pénzbüntetésre é» vagyona egytizedrészének elkobzására ítélte, ' •A nagyüzemi és járási PártbizoPjá. gok párt. és töniegszervezeti osztályai. nak titkárai vettek részt azon a megbeszélésén, amelyen Sterbinszki Béla elvtárs, a Megyei Pártbizottság pártós tömegszervezeti osztályának vezetője a megyénkben folyó pártszervezósi munka eredményeiről, lűányosságairól és feladatairól tartott beszámolót. A szervezési, illetve a párt. és tömeg, szervezeti osztálynak feladatai a Kongreaszus határozataiból adódnak. Legfontosabb feladat a pá-tépi’és munkája, amely megyénk egész- területére vonatkozik, de különösen a falusi pártszervezetekre, amelyek — mint a kongresszusi határozat is megállapítja — szervezetileg neon, hbgy erősödtek volna a növekvő feladatokhoz mértan, hanem helyenkint gyengültek. A feladatok sikeres megoldása attól függ, milyen erősek a pártszervezetek, milyen szoros a kapcsolat a tagság és a. Tezctöség között és nem utolsó fórban attól, hogy milyen szoros kapcsolat van a párttagok és a tömegek kozott. Járási Pártbizottságaink nem vt-’zik eléggé komolyan a Kongresszusnak a falusi pártszervezetekre vonatkozó megállapításait. Ez meglátszik többek kö- zöU a Szervező Bizottság januári határozatának végrehajtásával kapcsolat, ban is, A határozat szerint meghatáro- zott községekben megyénkben 37 függetlenített titkárt kellett volna már munkába állítani. 17 községben még semmit som tettek ennek érdekében. — Függetlenített titkárt kell biztosítani azokban a községekben is, amelyekben a tszcs-földek holdjainak száma mégha, ladja a. 3 ezret és lehet kérni azokba a községekbe, amelyekben a tszcs-földek nagysága 1500 és 3 ezer hold között vau. A Járást Pártbizottságok munkatér, saiuak több segitséget kell adniok a falusi pártvezetőségeknek. Jelenleg ugyanis a falusi párttitkárok Járási Páll bizottságainktól munkájukhoz kevés, vagy semmi segítséget som kapnak. Járási Pártbizottságaink politikai munkatársa; azt a helytelen gyakorlatot követik, hogy falura kimenve beszélnek g pártitkúrral, rövidun kiizlik vele a teendőket, papíron egy nagycsomó szempontot adnak és „elviharzanak“. így van ez például az ózdi járásban, ahol Kolozsvári rivtúrs sokszorosító gépen „legyártja a szempontokat,“, majd kiküldi azokat, a falusi titkár elv-társaknak. Ha kimegy a járásba Kolozsvári elvtárs, egy délután. 5 község alapszervezetét is ..leellenőrzi“ és „ellátja szempontokkal“. Ezt a rann, kamódszert végleg fel kell számolniok mind a Megyebizottsági, mind Járási Bizottságaink munkatársainak. Milfor egy-egy politikai munkatárs kimegy a községbe, keresse fel a titkár e'vtársat kint a munkahelyén is s részleteién beszélje meg Tele mind az eddig végzett munkákat, mind a következő feladatokat. Ezután a pártépítés eredményeiről, feladatairól beszélt Sterbinszki elvtf rs. — A parképítésed kapcsolatban a Kongresszus határozata megállapítja, hogy a párttagság felülvizsgálnia után a tagfelvételnél bürokratikus szektaszcl- lomü elzárkózás nyilvánult meg a *zo. ciaKsta építésben kitűnt új erőkkel szemben. A Párt növekedése, megerősítése megyénkben egyáltalán nem 'kielégítő. Megyénk területén a tagjelölt, felvétel az országos 10 százalékos át. laggal szemben 7,4 százalék. Az egyénileg dolgozó parasztok arányszáma, aki. kot í950-ben vettünk fel, 5.7, ami szintén jóval alatta van a többi megyék átlagának. Tszcs-tagot is mivdbssze 288-at vettünk fel tagjelöltnek. Ez, a szám a felvett tagjelölteknek 4.7 százaléka. Itt az országos átlag 14.7 száza, lék. Első és legnagyobb hiba pártépíté, sünkben, hogy mind járásban, mind üzemben és városban kevés, a termelésben közvetlenül résztvevő dolgozót veszünk fel tagjelöltnek. Az encsi járásban például a múlt év II., III. VIII.,. IX., XI. hónapjában egyáltalán nem vet fék fel tagjelöltet, az V. és XII. hónapban is csupán 5-öt, illetve 7-et. A putnoki járásban 3, a ricsei járásban két hónapon át nem vettek fel egyetlen tagjelöltet sem. A szerencsi 4, a sátoraljaújhelyi 2. a sárospataki 3, a szikszói 3, a tokaji 7, az abaujszAutői 4, a mezőcsáti 1, a mezőkövesdi 1, a miskolci 1; az ózdi járás 2 hónapon át szintén nem vetf fel tagjelöltet. Kern kivétel ezen a téren a borsod, nádasdi üzem sem; ahol négy hónapon át egyet sem, majd a II. hóban 1, s IV, és a X. hóban. 3 tagjelöltet vettek fel. Az Ózdi Kohászat két hónapban hanyagolta el teljes mértékben a párt. építést, majd a X. hóban 4, a XII. hó. ban pedig 2 dolgozóval erősítette a Pártot. Ezévben is akadt járás, amely, ben nem vettek fel egyetlen tagjelöltet’ sem. Például az encsi, ricsei járás, a Borsodnádasd üzem, ahol márciusban teljesen elhanyagolták a tagjelölt- felvételt. Az abaujszántői Járási Párt. bizottság és Nagymiskole februárban hanyagolta el leginkább a pártépítést. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy elsősorban ezen a téren kell javítani pártmunkánkon. A példákból az látszik, hogy párt- szervezeteink nem értik a jelentősé, gét annak; hogy a megnövekedett feladatokat, a szocializmus építését csak erős, harcedzett Párttal lehet megoldani. A Pártot szüntelenül erősíteni, építeni kell azzal, hogy az arra méltó legjobb munkásokat, dolgozó parasz. tokát, a legjobb értelmiségieket, akik A Minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. A Minisztertanács az igazságügyminiszter előterjesztésére hozzájárult a biin (elő perrend tartásról szóló törvény- javaslatnak az országgyűjés elé terjesztéséhez* A Szakszervezetek Országos Tanácsa kezdeményezésére a Minisztertanács határozatot hozott az üzemi kollektív szerződések megkötéséről. Az Országos Tervhivatal elnökének javaslatára a Minisztertanács határozatot fogadott el * mezőgazdasági építkezések előmozdításáról, A SzOT elnökségének javaslata a Mi. nisztertanácehoz üzemi kollektív szerződések kötésére, A, SzOT elnöksége május 3-i ülésén foglalkozott g szakszervezetek és a mi. nisztériítmok között 1949 január óta megkötött szakmai és iparági kollektiv szerződésekkel és megállapította, hogy jelentős mértékben hozzájárultak terv- gazdaságunk célkitűzéseinek megválást, fásához, hároméves tervünk időelőtti be. fejezé*éliez. az ötéves terv fJeő évének sikeréhez, a szocialista munkaverseny kibontakozásához, a munka termelékeny- ségének fokozásához, ezen keresztül a dolgozók jólétének, szociális és kulturális színvonalának emeléséhez. A szakmai és iparági kollektív szerző, dések azonban ma már nem felelnek meg a követelményeknek, mivel egy-egy sznkmát, iparágat egészében fognak át, ezáltal nem lehetnek tekintettel az egyes üzemek sajátos viszonyaira. A szakmai iparági kollektív szerződések nem tártál, mázzák — és nem is tartalmazhatják —, hogy az egyes üzemekben milyen helyi tartalékok vehetők igénybe, milyen kötelezettséget, vállal az egyik és a másik fél — a vállalatvezetés és az TJ. B. —■ a termelékenység emelése, anyagtakarékos, súg, szociális beruházások stb. tekintetében. A Magyar Dolgozók Pártja TI. Kongresszusa azt a hatalmas feladatot állította egész dolgozó népünk elé, hogy meg kell gyorsítani a szocializmus építését hazánkban. A Pártkongresszus utat mutatott népi demokráciánk alapjában szocialista bérrendszerének továbbfejlesztésére is. Mindezeket figyclembevéve Szak- szervezetek Országos Tanácsának élnök- sége a felemelt ötéves terv eredményes megvalósítása és a dolgozók érdekeinok fokozott - védelme céljából javasolja Népköztársaságunk Minisztertanácsának, hogy A Magyar Népköztársaság a Munka Tör vény könyyében biztosította a dolgozóknak azt a jogát, hogy újrend» szerű szocialista kollektív szerződések kötésével közvetlenül is réaztvehesse* nok munkafeltételeik, munka körülményeik megáljapításában és az üzem működése felett társadalmi ellenőrzést gyakorolhassanak. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége annak érdekében, hogy a dolgozók élhessenek a részükre bízz (osított joggaj és ezá]tal is hatékonyabban közreműködhessenek a felemelt ötéves terv teljesítéséért folyó küzdelemben, javasolta, ez újrendszerü üzemi kollektiv szerződések megkötését A Minisztertanács ezért c|rende)i, kiváló munkát végeznek a mindennapi munkában, fel kell venni sorainkba. Széleskörű felvilágosító, nevelő munkát kell ezek körében végezni és tu. datosítani kell bennük, hogy Pártunkban van a helyük. Például az ózdi járásban elhanyagolták a munkások és dolgozó parasz. tok felvételét; emiatt a felvett 196 tagjelöltnek több mint feie alkalma, zott. Általában megyénkben igen magas százalékarányban vannak alkalmazottak a Pártban. Az országos 19-7 százlékos átlaggal szemben Borsod megyében a tagság 29 százaléka alkal. mázott. A tagjelölt.felvételnél tehát legna« gyobb hiba, hogy rendkívül kevés tag. jelöltet veszünk fel. a má-sik nagy hiba pedig, hogy a felvett tagjelöltek között kevés azoknak a sz.áma, akik közvetlenül a termelésben vesznek részt. (Folytatjuk.) 1951 július l.tíl a Mwika Törvény* könyvben lefektet élt elvek alapján rendelje el a minisztériumok és a Szakszervezetek Országos Tanácsa által kijelok mintegy 150 üzemben a vállalatok és a szakszervezeti ütni mi bizottságok között üzemi kollektiv szerződések kötés#. Az üzemi kollektív szerződések rendszerének bevezetése azt jelenti, hogy kormányzatunk új joggal és megtisztelő kötelezettségekkel ruházza fel a dolgo. zókat közvetlenül képviselő üzemi bízott. Ságokat n a vállalatok igazgatóit. Az, új üzemi kollektív szerződéseknek magukkal a dolgozókkal való megtárgya. lása \ nagy lehrtőségeleet biztosit a dolga zók aktivitásának fokozására, a első tartalékok feltárására, a munka termelékenységének emelésére, a fen melést gátló akadályok felszámold- tára. A Munka Törvénykönyve alkof. mányosan biztosítja a dolgozók foko. zott bevonását az üzemi kollektív szerződéseken keresztül az üzemek irányításának ellenőrzésébe. Ugyanakkor növeli a gazdasági vezetők és szakszervezeti funkcionáriusok felelős, gégéi a termelés és a dolgozókról való gondoskodás terén. Az üzemi kollek. tiv szerződések magukba foglalják mindazokat a szociális és kulturális juttatásokat, amelyeket Népköztárss-' ságunk kormánya a dolgozók számára bizfosít. Az üzemi kollektív szerződé, aek megkötése és végrehajtásuk rendszeres ellenőrzése nálunk is — úgy; mint a Szovjetunióban —■ az üzemi szakszervezeti munka alapjává kell; hogy váljék; fontos fegyverré a tervek teljesítéséért, fúlteijesítéeéért folyó harcban. Tudatában vagyunk annak, hogy az üzemi kollektiv szerződések megkötése új és nagy felelősséggel járó feladni tokát jelent az egész Szakszervezeti mozgalom számára. A szakszervezetek büszkén vállalják ezt a megtisztelő megbízatást és bizonyosak abban, hogy az üzemi kollektív szerződések he. vezetése újabb termelési sikerek elérését fogja eredményezni, mozgósítani fogja a dolgozókat az öt. éves terv teljesítésére, az anyag, takarékosságért, a munka termeié: kenységének fokozásáért folyó harcra s egyben elő fogja segíteni a dolgozók életszínvonalának to. vábbi emelkedését is. Szakszervezetek Országos Tanáéra elnöksége. hogy 1951 második felében mintegy 150 üzemben a Munka Törvénykönyvben lefektetett elvek alapján a válla, latok igazgatói az üzemi bizottságokkal kössenek kollektív szerződéstA vállalatok igazgatói és dolgozói az üzemi kollektív szerződésben vállait kétoldalú kötelezettségek és jo. gok megvalósításával járuljanak hozzá az üzemi tervek maradéktalan teljesítéséhez, a dolgozók anyagi, jóléti éi Kulturális heiyzelének. további javitá« sóhoz. Az illetékes miniszterek a szakszer« vezettet egyetértésben iparáganklnt je|ö]jék kj azokat a vállalatokat, ami. Ivekben kollektív szerződést kell kötni. Balálra ítéltek egy fegyverrejtegető kulákot A postniegyei bíróság büntető tanácsa máj us 4-én tartott statáriális tárgyalásán halálra ítélte Kiss Benedek János váci kulákot, mert lakásán katonai puskát, hozzávaló 150 töltényt és kézigránátokat rejtegetett, Az Ítéletet végrehajtották,7 Kiss Benedek János ezenkívül kertj* ben elásva másfél mázsa zsírt, több mi zsa szalonnát, cukrot és egyéb éleim szert is rejtegetett és a, házkutatásai 160 üveg likőrt és több hordó bort i találtak. Az élelmiszerek egy része rejtegetés. alatt megromlott/ • 8 Hejőesabai Gement é$ Mészmü dolgozói párosversenyre hívták a Dorogi Mészmü dolgozóit Szabotáló kulákokat ítélt el a bíróság A Minisztertanács határozatai 8 Minisztertanács határozata az üzemi kollektív szerződések megkötéséről
