Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-26 / 120. szám
Sewfbaf, 1951. Sv! május 1x6 25 ESZAKMACYAKOKSZÁG fl Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának határozata az 1950—51-es pártoktatási év tapasztalatairól és az 1951—52-es pártoktatási évről A Magyar Dolgozók Pártja H. kon- pre< szusa haíalmas feladatokat tűzött a Párt, a magyar munkásosztály, agész dolgozó népünk elé. E feladatok megvalósításának, a szocializmus sike. rés építésének egyik döntő fe tétele a pártpropaganda komoly megjavítása. Ä pártokíalás eredményei és hiányosságai 1. Az 1950—51-es fanévben a párt- oktatási hálózat hizonyosmérvű kiszélesítése mellett — jelentős eredményeket értünk el a propagandamunka eszmei-politikai színvonalának emelése terén. a) Párttagságunk kb. egyharmadát vontuk be a szervezett oktatásba, tag »z előbbi években a tanulók 90 százaléka alapfokú szemináriumokban tanulj, most a tanulók több mint egy- hamiada már magasabb színvonalú tanulásban vett részt. A pártiskolákoc és az esti politikai iskolákon rendszeresebbé, alaposabbá vált a tanu ás. Pártpropagandánk jobban kapcsolódott a szociaizmus építenének o vi kérdéseihez, a párttagok gyakorlati munkájához, s lényegesen hozzájárult a tanulók termelési eredményeinek növekedéséhez. Falun a politikai iskolák részvevői általában élenjárnak a tszcs-fejlesztésben, a begyűjtés tejesítésében, a mezőgazdasági munkák jő elvégzésében. A politikai iskolák eredményességét elősegítette az iskolavezetők nagy részének folyamatos elméleti és módszertani képzése az állandó propagandista szemináriumokban. b) A másféléves „Marxizmus-lenin- izmus kérdései" káderképző tanfolyamon mintegy 20 ezer vezető- és középkáder tanult. A részvevők zöme elsajátította és gyakorlati munkájában eredményesen használta fel az itt szerzett ismereteket. c) Az Előadói Iroda elméleti munka- közösségei közül különösen a kultúrpolitikai, történelmi, politikai gazda ságtani, agrárpolitikai és a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó munkaközösség — egész sor. népi demokráciánk fejlődése szempontjából fontos elméleti kérdés tisztázását segítette e ő. 2. Pártoktatásunk az elért eredmények ellenére nem tartott lépést sem a párttagság és a pártonkivüli dolgozók fokozódó politikai és ideológiai érdeklődésével, sem azokkal a követelményekkel, amelyeket az é eződő nemzetközi helyzet, s a szocializmus építésének feladatai támasztanak a propagandamunkával szemben. a) Pártunkban még mindig mega szociáldemokratizmus, a Tito-banda elleni harccal, a párttagság éberségre, harcos kiállásra való nevelésével. c) Túlságosan centralizált és bürokratikus az oktatási munka irányítása és ellenőrzése. A KV Ágit.-Prop. Osztálya közvetlenül szervezte és irányította a káderképző tanfolyamokat, a pártbizottságok pedig az esti iskolákat, így az alapszervezetek maguk keveset törődtek tagságuk eszmei- politikai képzésével. Egészében véve az 1950—51, tanévben a pártoktatás mind mennyiségileg, mind színvonalában továbbfej’őmutatkozik az elmélet lebecsülése és kell bevonnunk szervezett pártoktatásba és emellett minél nagyobb részét a propaganda lazább formáiba — előadássorozatok, propagandaelőadások és rádiószemináriumok rendszeres hallgatásába. A Párthoz, népi demokráciához hű párfonklvüliek legjobbjai számára is lehetővé kell tennünk a marxiznius- leninizmus elsajátítását, bevonva őket — képzettségüknek megfelelően —, a pártokíatás különböző formáiba. Első. sorban a nagyüzemek, bányák, épitA párttagság oktatását az 1951— 52-es oktatási évben a következő oktatási formákban kell biztosítani: a) Politikai alapismeretek tanulókörei. A pártoktatásban eddig nem ennek kapcsán az eszmei-politikai képzés háttérbeszorítása. Pártbizottsá- j mán parttagságunk 40 15 százalékút gaink még nem valósították meg kellően a Politikai Bizottság 1949 október 20-i határozatának azt a követelményét, hogy a párttagság marxista- leninista képzését egész pártmunkánk előterébe keil állítani. A pártbizottságok nagyrészében — különösen a járási és nagyüzemi pártbizottságokon — nem foglalkoznak megfelelően az oktatás elvi, tartalmi problémáival, nem irányítják, ellenőrzik, segítik rendszeresen a folyó oktatást. Nem sikerült biztosítanunk a tanulási fegyelem. kellő megszilárdítását a párt- funkcionáriusok egyrészénél sem. Budapesten az alapszerví titkárok 40 százaléka nem tanul rendszeresen és nem jobb a tanulás a falusi párttitkároknál sem. Hasonló a helyzet a pártcsoportbizalmiak és népnevelők j érászénál. A tömegoktatás terén súlyos a lemaradás a budapesti nagyüzemekben, ahol a részvevők száma az országos átlag alatt van. Paraszt-pártfagjaink mindössze 15—20 százaléka vesz részt szervezett pártoktatásban és kevés pártonkivüli aktívát vontunk be a tanulásba, — különösen a nagy építkezéseken, a falu dolgozói s a Párthoz hú értelmiségiek közül. A propagandamunka lebecsülését mutatja az is, hogy pártbizottságaink az agit.-prop.-osztályokra, pártiskolák- ra nem egyszer gyenge felkészültségű, szervezési munkában járatlan propagandistákat küldenek, vagy hosszabb ideig betöltetlenül hagynak fontos propagandista munkaköröket. A párt. iskolára való kiválasztást gyakran felelőtlenül végzik, oda nem való, rosszul dolgozó, vagy rossz múltú, sőt ellenséges elemeket is küldenek iskolákra. Hasonlóképpen a propagandisták kiválogatást és kiképzését a pártbizottságok jelentős része rosszul végezte el s ez volt egyik legfőbb oka az esti iskolák gyenge munkájának és a tapasztalható lemorzsolódásnak. A propagandisták kevés támogatást kapnak a pártbizottságoktól, Gyakran egyéb munkával túlzottan megterhelik őket s ezért jelentős részük nem eléggé felkészülten vezeti a foglalkozásokat. b) A legfontosabb párt- és kormányhelyi vonatkozásait sem tárgyalják meg idejében a politikai iskolákon. A tanfolyamokon általában nőm foglalkoztak megfelelően a Bolsevik Párt és a magyar munkásmozga’om történetével, a testvéri népi demokráciák problémáival. A nemzetközi propaganda hiánya, hogy a békeharc kérdéseit nem támasztja alá eléggé konkrét tényekkel. Az esti iskolák és tanfolyamok kevés gazdasági ismeretet adnak, dött, de kezd lemaradni az egész párt. Párt propagandánk nem foglalkozott ' ’ megfelelően és konkrétan az ellenség, munka fejlődése mögött. II. I’árílngságunk marxista-leninista képzését jobban a párt munka előterébe kell állítani Az 1951—52-es oktatási évadban pártokta,ásunk alapvető feladata a marxizmus-ieninizmus tanításainak elsajátítása alapján, az MDP II. kongresszusa határozatainak bevitele a párttagság széíe3 tömegeibe. Tudatosítani kel egész párttagságunkban a Szervezeti Szabályzat azon kiíéte'ét, amely a párttagság kötelességévé teszi, hogy ..szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalát, igyekezzen elsajátítani a marxizmus-leniaizmus tanítását". Biz. tosííani kell, hogy elsősorban funkció nárius&ink, a vezetőségi tagok, a párt- bizalmiak és a népnevelők kivétel nélkül rósztvegyanek az oktatásban.Egész páriokt áfásunkban tovább kell fejlesztenünk az elmélet és gyakorlat összekapcsolását. A gyakorlat foko zotíabb érvényesítése oktatásunkban azonban semmiképpen se azt jelentse, hogy a napi gyakorlati politikai ismeretek háttérbe szorítsák, hanem illusztrálják és a példák erejével világítsák meg a tanulás fő anyagát: a marx izmus-Ieniniznius elméleti tanításait. A gyakorlattal való szorosabb összehangolásra: a) minden oktatási for mában időt kell hagyni a legfontosabb időszerű párt- és kormányhatározatok ismertetésére; b) a propagandista- szemináriumok rendszeresen dolgozzák fel a párt ,és kormányhatározatokat; c) a propagandisták kiválogatása az eddiginél fokozottabban a gyakorlati munkában is tapasztalatokkal rendelkező elvtársak köréből történjék. 1. Az 1951—52-es oktatási év folya. kezések dolgozóit, műszaki értelmiségieket, falun e’sősorban termelőszövetkezeti csoporttagokat, gépállomások és állami gazdaságok dolgozóit és tanácstagokat kell pártoktaíásban részesítenünk. Pártbizottságaink nyu.isanak segítséget a Dísz nek, elsősorban jólkép- zett propagandisták biztosításával, hogy tagsága legalább 30 százalékát szervezett oktatásban részesítse. 2. A pártoktatás színvonala alapvetően a propagandista káderek összetételétől. azok elméleti, po’itikai é3 módszertani felkészültségétől függ. E őadóink zöme eddig is jól megállta helyét. Most fokozottan olyan propa gandistákra van szükségünk, akik alaposan ismerik Pártunk politikáját, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozódnak a belpolitikai és a nemzetközi helyzetben — választ tudnak adni a dolgozók kérdéseire, meg tudják magyarázni az egyes elmé.efi problémákat és szilárd meggyőződésre és állhatatosságra nevelik a hallgatókat. 3. A kommunisták neveléséért, ideo. lőgiai fejlődéséért elsősorban a Párt alapszervezefei felelősek. Az aiapszervezet vezetőségének kell a Párt tagjait szilárdságra, elvhüségre é3 fegye. lemre nevelni. Az alapszervezetek vezetőségének a pártcsoportbizalmia- kon keresztül ellenőriznie kell minden egyes kommunista tanulását, ideológiai fejlődését. 4. A tanulási fegyelem megszüárdl tásával, a pártiskolák és esti tanfolyamok munkájának folyamatos segítségével, ellenőrzésével biztosítsák a pártbizottságok az alapszervi ve® tőségek a propagandamunka eredményességét és havonta tárgyalják meg a jelentést a pártoktatás menetéről. A pártbizottságok titkárai ellenőrizzék a pártbizottság tagjainak és az lsőbb pártszervezetek titkárainak tanulását. A függetlenített funkcionáriusok és a párttitkárok tanulásáról havonta adjanak jelentést a felsőbb pártszerveknek. III. A pártoktalás íij rendszere részesült, tanulásban nem jártas párttagok, tagjelöltek és pártonkivüli aktivisták számára új, alacsonyabb színvonalú oktatási formát kell szervezni — a politikai alapismeretek tanulóköreit, kb. 80.000 hallgató számára. A tanfolyam időtartama 9 hónap. A . tanfolyamon Pártunk Szervezeti Szabályzatát, Sztálin és Rákosi Mátyás elvtárs életrajzát, népgazdasagunk ötéves tervét tárgyalják. b) Politikai iskola. Időtartama két év. A hallgatók összefüggő kétéves tematika alapján Pártunk politikájának. a szocializmus építésének alapvető elvi és gyakorlati kérdéseit sajá. títják el. Első évfolyamára — alapfokú politikai iskolára mintegy 100 ezer elvtársat kell bevonni, aki az alapvető politikai kérdéseket már ismeri, de nem tud önállóan tanulni. A második évfolyamra — középfokú politikai iskolára elsősorban az alapfokú politikai iskolát eredményesen vegzétt elvtársak kerülnek, kb. 130 ezer elvtárs. c) Káderképző tanfolyamokon a ^ _______ _ marxizmus-leninizmus elméleti alap. határozatokat nem, vagy nem kellő j jait sajátítják el. Ezeken a tanfolya- gyorsasággal do’gozzák fel a propa- | mokon a jelenlegi részvevők és a kö- gandista szemináriumokon, — így azo-k zépfokú politikai iskolát eredményesen végzett hallgatók bevonásával mintegy 60 ezer elvtársat ke’-l oktatni. A hallgatók háromféle tanfolyamon vehetnek részt: 1. a Bolsevik Párt története; 2. Sztálin elvtárs életrajza; 3. politika gazdaságtan. d) Ónálló tanú5 ást szervezünk különböző sza.kokon (Bolsevik Párt története, politikai gazdaságtan, agrár- politika és filozófia) olyan elvtársak részére, akiket felkészültségük a.kal- massá tesz arra, hogy a budapesti, illetve a megyei pártbizottságok irányítása és ellenőrzése mellett egyéni tanterv alapján önállóan tanulmányozzák a marxizmus-leninizmus klasz- szikusait. Tanulásukat elméleti tanácsadással és roagasszinvonalú propaganda előadásokkal keli alátámasztani. e) Tcmegpropaganda. A Központi Vezetőség Ágit.-Prop. Osztálya az ez- évben bevált rádiószemináriumok és tömegpropaganda előadássorozatok mellett a Központi Előadói Iroda legjobb előadóival szervezzen havonta Budapesten 10 helyen, a megyei szék. helyeken és nagyüzemekben — mintegy 30 helyen, nyilvános előadásokat. f) Pártiskolák. 1. A pártfőiskola 2 éves és 1 éves tanfolyamai mellett 5 hónapos szakosított propagandista továbbképző tanfolyamot kell szervezni, amelyet az oktatási év folyamán 200 elvtárs fog elvégezni 2. A megyei pártiskolák időtartamát 3 * A Magyar Dolgozók Pártja Közponíi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége május 22-én ülést tartott, melyen a politikai helyzetről Rákosi Mátyás elvtárs, a káderkérdésekről Kovács István elvtárs tartott beszámolót. A Központi Vezetőség elhatározta, hogy 1951—52 telén pártszervezeteink vá'asszák újjá az alapszervezeti vezetőségeket, a járási, kerületi, megyei és budapesti pártbizottságokat. A KV határozatokat, hozott szervezeti kérdésekben. 2 hónapról 3 hónapra kell felemelni, a programúkat egységesíteni, felszámolva a külön üzemi és falusi jellegű iskolákat, azzal, hogy az iskolák programjában megfelelő idő maradjon megyei, speciális üzemi, vagy mező- gazdasági problémák feldolgozására. 3. A megyei négyhetes fa.usi káderképző iskolákat a jövőben nem egységes tematikával, hanem a pártkáde rek egyes kategóriái számára specializált programmal kell megszervezni (pl. tszc3- párttátk árok.. AM G-pártti tkárok. sfb. számára). Hasonlóképpen Buda pesten és az ipari megyékben négyhetes tanfolyamokat csak a pártaktt- vák bizonyos kategóriái számára kell indítani speciális programmal (például bányász-aiapszervi aktíva, építkezési páríaktlva, üzemi propagandistaképző, stb. tanfolyamok). 4. A budapesti kerületi és nagyvárosi pártbizottságok mellett elsősorban az alapszervi titkárok és legjobb aktivisták részére egyéves esti pártiskolát kell szervezni a három- hónapos pártiskola színvonalán, kb. 2000 hallgató számára, függetlenített iskolavezetőkkel, heti egyszeri foglalkozással. IV. A szervezeti irányítás feladatai A túlközpontosított irányifás megszüntetésére: a) A felsőfokú káderképző tanfolyamokat Budapesten részben a Budapesti Pártbizottság, részben a kerületi párt- bizottságok, vidéken a megyei párt- bizottságok szervezzék és irányiteák. A középfokú kádei képző tanío yamok és a propagandista szemináriumok irányítása a budapesti kerületi, járási, városi, nagyüzemi pártbizottságok feladata. Az alapszervek vezetőségének közvetlenül kell megszerveznie, ellenőriznie és irányítani? a politikai alapismeretek tanulóköreit, az esti politikai iskolák munkáját. A falusi esti politikai iskolákat továbbra is a járási pártbizottságok irányítsák. b) A megyeszékhelyeken lévő „Párt- oktAti* Háza" mintájára az 1951 — 52-es iskolaévad végéig minden járásban, a legfontosabb nagyüzemekben elméleti tanácsadást kell létesíteni, amely egyéni és csoportos konzultációk. előadások szervezésével, könyvtárral segíti a propagandistákat és a hallgatókat. z. Az önálló tanulás kifejlesztésére, az elméleti tanácsadás megjavítására a Központi Előadói Irodát és a megyei előadói irodákat függetlenített előadókkal kell megerősíteni. Feladatuk; pro pag andaelőadások, konzult áció k, előadói értekezletek tartása, elméleti tanácsadás, a. megyei előadói iroda tagjainak és az önálló tanulók instruá- -ása, segítése. 3. Az oktatási munka és a tanulás zavartalan végzésére Budapesten, a vidéki városokban és a járásokban jelöljenek meg a pártbizottságok egy. séges oktatási napot, amikor a pártós tomegszervezeti oktatási rendezvényeken kívül más gyűléseket, üléseket, vagy értekezleteket nem szabad tartani. Az 1951—52 es oktatási év feladatait csak akkor lehet sikeresen megvalósítani, ha a pártbizottságok és a pártszervezetek még a nyár folyamán nágy gonddal készítik elő az új tanévet, elsősorban a propagandisták kiválasztását és kiképzését. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy fe'számol- juk Pártunkban az elmélet, az eszmeipolitikai képzés lebecsülését és kövessük a nagy Sztálinnak erre vonatkozó útmutatását: „Megszervezhetjük kielégítő módon a Párt összetételének a szabályozását és közelebb vihetjük az alsófokú munkához a vezetőszerveket; kielégítő módon megszervezhetjük a káderek előléptetésének, kiválogatásának. elosztásának .ügyét; de ha ugyanakkor valami okból elkezd sántítani a pártpropaganda, ha sínylődni kezd kádereink marxista-leninista nevelése. ha legyengül munkánk e káderek politikai és elméleti színvonalának emelése terén, maguk a káderek pedig ezzel kapcsolatban megszűnnek érdeklődni további haladásunk perspektívája iránt, nem értik meg többé ügyünk igazát és perspektíva nélkül, korlátolt gyakorlati emberekké válnak, akik vakon és gépiesen hajtják végre a felülről jövő utasításokat, akkor ezt egész állami és pártmunkánknak feltétlenül meg kell slnv. lenie." Budapest, 1951 május 17. A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETOSBGENEK POLITIKAI BIZOTTSÁGA Továbbra is ötnapos a diósgyőri II A diósgyőri H. kohó építői egyre I nagyobb lendülettel harcolnak azért, j hogy a vállalt 33 napos átépítési időt is lerövidítsék Május 24-én, csütörtökön az építők versenyében első lett a Borsodvidéki Mélyépítő Vállalat 303, második a Csőhálózat 282, harmadik a Kohászati Építkezés 266. negyedik előnnyel dolgoznak . kohó építői a Budapesti Mávag Mozdonygyár 238 százalékos teljesítéssel. A kohókőművesek brigádjai is ki, magasló eredményeket értek el. így Acél Gyula, Szarvas József, Rohijy András. Sonkoly József kőműves brigádja 282 százalékot, Ijovszki Istváné 121 százalékot ért el. A féiügyüjtési hét újabb eredményei megyénkben A fémgyüjtési hét utolsó napjai- l«ln egyre lendületesebben folyik Miskolcon s megyénk egész területén a fém- és más hulladékok összesze- déae. * Az ózdi úttörők is szorgalmasan gyűjtik az ócskavasat, a szín-es fémeket a hulladékot. Eddig 83.36(1 kg vasat. 8337 kg öntöttvasat, 987 kg sárgarezet, 468 kg vörösrezet, 8477 kg bádoglemezt. 1937 kg rongyot, 1834 kg papírt, 1746 kg guarvit és 80 kg hajat gyűjtöttek össze. A gyűjtésben kiemelkedtek Császár Béla. Kovács Julianna, Turgonyt László és Szoiittornyi Gábor tanulók A gyűjtést egyénileg és brigádokban végezik, az iskolák is versenyben állnak egymással. A bolyki úti általános iskola úttörőcsapata és a Tárkonyt utcai iskola fiúcsapata került az- élre. Fiikő László városi úttörő titkár, A síi rospataki 1. számú általános iskola úttörő pajtásai hazafias kötelességüknek tekintik a fémgyűjtést. Tudják. hogy ezzel is szocialista hazájukat építik. A vezető pajtással a csapattanács gyűlésen alaposan megbeszélték a főni gyűjtés jelentőségét, majd brigádokat alakítottak, amelyek házból-házra járva sat, 96 kg fémet, Halász László VII. osztályos 502 kg vasat, 29 kg fémet, Ma’iuics László VII. o. 107 kg vasat, 7 kg fémet. Kivés György Vili. o. 150 kg vasat, 11 kg fémet, Dankó János VIII. o, 158 kg vasat, 7 kg fémet, Dohányos János VIII. o. tanuló pedig 701 kg vasat és 8 kg fémet gyűjtött össze, '* ■ Lelkesen gyűjtik a fémhulladékot « legyesbényei földművesszövetkezet dolgozói is. A DISz-szerveset az úttörő csapatokkal együtt brigádokat szerve- rett és házról házra, tanyáról-tanyára járva gyűjtötték össze az ócskavasat és hulladékot. Jó munkájuk eredményeként fém- gyűjtési vállalásukat vasból 500, fémből 200, papírból pedig 105 százalékra, teljesítették. Ezenfelül 10 mázsa pl éhet, 800 drb. üveget és 200 kg rongyot gyűjtöttek össze. * A Miskolci Villamosvasút dolgozói is deroka^an kiveszik részüket 0 fémgyűjtés! mozgalomból. "Ezideig 154 tonna vasat, 847 kg vörösrezet. 243 kg sárgarezet, 33 kg ólmot gyűjtöttek Össze. • Csütörtökön a Diósgyőri Gépgyár területén folyó fémgyűjtés újabb nagy eredményeket hozott. Vas- és acélhulladékból 1035 tonnát, öntöttközösen végzik a fémgyűjtést* Osorosz 1 vasból 22 tonnát, színesfémből pedig László VII. osztályos tanuló SO« kg va- I 9927 kilót gyűjtöttek össze.
