Észak-Magyarország, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-20 / 115. szám

r ▼üSnutp, 1951. W május h6 20 / ÉSZAKM AGYARORSZÁG 5 Párosversenyben a a szikszói „Vörös Csillag44 P . Eleven élet zajlik a termelőszövetkezet udvarán. Kő- fmüvesek szorgoskodnak: istállót és tejházat építenek. A nyár elejére el kell készülniük a munkával, igyekeznek is. Gazdagodik, módosodik a szövetkezet tagsága, 18 szarvas- marhára kell már számolniok. Nem sajnálják rá a pénzt. ISO ezer forintot költenek az építkezésre, csak mielőbb el­készüljön és jó legyen. Tudják: megéri, az állattenyésztés már szép jövedelmet hozott a csoportnak. Igen iá eredményt értek el ezen a téren, joggal dicsekedhetnek vele. — Olyan szépen fejlődik állatállományunk, hogy nem is reméltül: — beszéli Tóth elvtárs, az elnök, — kiült év­ben 15 tehenet kaptunk és a törzsnek már SO darab sza­porulata van. A legszebbeket közülük — a 0 bikaborjút és a 6 növendéküszőt augusztusban adjuk át továbbtenyész- tésre. Ennek a IS fiatal állatnak az Arából kifizetjük a tehenek vételárát... • Van 5 pár lovuk és t csikójuk, (8 sertésük is tSO birkájuk. t Most folyik éppen a nyírás. Legalább 8 mázsa gyap­júra számítunk, ami szép pénzt jelent a csoportnak. A sertéstenyésztést is fejlesztjük, még a nyáron saját erőnk­ből süldő-szabadszállást építünk. A háztáji gazdaságot it megerősítették, 8 csodái tett magúnak tehenet kamatmentes kölcsönből. Szép eredmények forrasztották össze a Csoportot • multévi első közös aratás óta, — érthető, hogy lendülete­sen, sikerrel folyik a munka. Versenyre hívták az aszalói „Szabadság“ csoportot és — amint büszkén hangoztat, ják — megelőzték vetőlytársukat. Idejében elvetették a kalászosokat, a kapások is földbe' kerültek április 20-ra, rögtön hozzáláttak a növényápoláshoz. Elvégezték már !5 hold cukorrépa sarabolását és első kapálását, folyik az egycsclis is. 21 hold rostnövényt, 10 hold lencsét, 10 hold borsót kigyomláltak. A mákot egyeseitek. Végeztek az őszi és tavaszi kalászosok acatolásával. Igen nagy gonddal végzik a munkát 17 holdas kertészetükben is, Kivalántáz- tak, bekapáltak már mindent, az Öntözőcsatornát úgy épí­tették, hogy alkalmazhassák a szovjet barázdás öntözési módszert. Üzemanyag felhasználása, nélkül vezetik a föld. re a vizet a Bársonyosból. A piacon rövidesen megjelen­nek a szövetkezet gazdog munkájának gyümölcsei. Salátát, retket, korai zöldborsót visznek egy hét múlva a városba. Ilyen eredményeket vívtak ki a jó munkaszervezés, 'sei, habár munkaerőhiánnyal küzdenek. A szikszói dolgozó parasztok nagy figyelemmel kisérik a csoport működését. Látják, hogy sokkal eredményesebben dolgosnak, mint ők egyénileg. Ezt el is ismerik, de azt is megmondják, ha valahol hibát látnak. Ilyen hiba, hogy a csoport nem ju datcsítja eléggé az eredményeket, vem építették ki a jó kapcsolatot a másik szikszói termelőcsoporttal, pedig érté­kes tapasztalataikat rendszeresen ót kellene adniok nekik. Be nem nyújtottak támogatást versenytársuknak, as assa. lót termelőszövetkezet tagjainak sem, gazdag termésért és az aszalói „Szabadság44 Szükség Jet* volna pedig arra. hogy a «rikszóiak te- gltsék az aszalói „Szabadság“ munkáját. Munkaerőhiány van náluk, de az égeti kérdést nem tudták jó szervezéssel olyan ügyesen megoldani, mint a szikszóiak. Elmaradtak a növényápolási munkában, holott a verseny kezdetén még a „Vörös Csillag“ előtt jártak. A kalászosok vetésével áprilie 5-re végeztek, a kapásokéval május 1-re lettek készen. — Hizlaldánk épül a Kis-tanyán — beszéli Sós Tm. re elvtárs. az elnök. — 300 sertésre méretezzük, fontos hogy mielőbb elkészüljön, mert rövidesen megérkeznek az állatok. A csoport saját erejéből baromfiőlat emelt, most fog­nak a juhhodály felépítéséhez is. Elmaradtak • tavaszi munkában. Folyik a takarmány» répa. a napraforgó, a burgonya, a koriander, a lenese és a borsó gvomlálása. Az, acatolással csak 70 százalékra áll. nak. Igyekszenek meggyorsítani a munkát, de ez az igye­kezetük nem egy esetben kapkodássá válik. Igen nagy fejlődést jelent a csoportnál, hogy ta­valy óta összeforrtak, megerősödtek. — Csábítja, próbálja félrevezetni tagságukat még ma IC a Vnlák. — de sikertelenül. Sokat tanultunk múlt év óta és azok, akik tavaly hajlottak az ellenség szavára, ugyan­csak rosszul jártak. Javult a munkafegyelem, most már esak elvétve fordul elő, hogy a munkacsapatok tagjai elmarad­nak a munkából Erőteljesen fejlesztették háztáji gazdaságaikat Is. lé teaiád vett tehenet, öt család disznót. Jól fejlődött a tarmelőcsoport állatállománya 1«. Tíz tehenük év 14 növendékük van, a 20 anyakocának 32 süldő és 90 malac a szaporulata. Kevés viszont az igavonó álla. tub, csak 6 lovuk és három csikójuk van. — Rövidesen megkezdjük az ni iekénitiállő évi- tágét, lesz silónk is, titólérjük a szikszóiakat — mondja bizakodva Sós elvtárs. A csoport elkövette azt a hibát, hogy meglehetősen elszigetelte magát a község dolgozó parasztságától. Leg­többször k’nn a tanyán tartózkodnak. A tanácsházban van ugyan irodahelyiségük — „de messze van“, nemigen jár­nak oda. Ez akadályozza a csoport fejlődését. A hibát fel. tétlenül ki kell javítaniok. Nagy az érdeklődés az aszalói dolgozó parasztok között a csoport iránt. A legutóbbi na­pokban 5* több középparaszt jelentette ki, — hogy őszre már ők is a termelőcsoport tagjai lesznek. Éppen ezért még jobban növelni kell a csoport vonzóerejét. Ezt úgy érhetik el, hogy példamutató munkát Tegeznek, nagy ter­méseredményeket érnek el és jó felvilágosító munka során ismertetik is ezeket a sikereket egyénileg dolgozó paraszt- társaik körében. Zs. I. Biztosítsák ideiében munkáéiőszükségleteiket állami gazdaságaink! A kedvező terméskilátások arra kötelezik dolgozó parasztságunkat, hogy idejében és a legalaposabban felkészüljenek az aratás és a csép- Iés nagy munkájára. Elsősorban állami gazdaságaink­nak és gépállomásainknak kell élen- járniok ebben a felkészülésben. A munkaerő biztosítása különösen fontos feladat. Idejében fel kell kutatótok állami gazdaságainknak a rendelkezésre álló munkaerőt és gondoskodniok kell leszerződtetá- sükről. A helyi tanácsok adják meg számukra ehhez a szükséges támo­gatást. Számos állami gazdaságunk meg­értette a munkaerő biztosításának jelentőségét és idejében leszerződ­tette aratő- és cséplőmunkásait. Ilyen példamutató gazdaság az ónodi, a klementinái, a bálványosi és a vattai, ahol teljes mértékben biztosították a munkaerőszükségle- tet. Vannak azonban olyan gazdasá­gok, ahol nem törődtek ezzel a fon­tos feladattal. A szerencsi állami gazdaság maradt le legsúlyosab­ban: 67 pár aratómunkásából még egyetlen egyet sem szerződtetett, holott több mint két hete meg kel­lett volna indítania a szerződés- kötéseket. Gyengén biztosította munkaerőszükségletét az abodi ál- lami gazdaság is. 70 aratőpár he­lyett még csak 35 férfival Írtak alá szerződést. A beldval és a dlc­bázi állami gazdaságok Ilyenirányú munkájában szintén késedelmesség, hiányosság mutatkozik. Az ilyen hibák idézték elő, hogy megyénk valamennyi állami gazda­ságának szükségletét tekintve, je­lenleg még hiányzik a munkaerők majd egybarmada: 973 arató- és cséplőmunkás. Ebben a lemaradásban nagy része van annak, hogy helyi tanácsaink sem adták meg a kellő támogatást állami gazdaságainknak. Számos he­lyen megtörtént, hogy a növény­ápolási munkára leszerződött dol­gozók nem jelentek meg munka­helyükön és a községi tanácsok semmit sem tettek annak érdeké­ben, hogy vállalt kötelezettségüket teljesítsék. Felvilágosító, népnevelő munkával idejében fel kellett volna hlvniok a szerződött dolgozók fi­gyelmét, hogy saját maguknak és egész népgazdaságunknak okoznak kárt, ha nem teljesítik a szerző­dést. A községi tanácsoknak minél előbb ki kell javítaniok ezt a hiá­nyosságot és rajta kell lenniök, hogy a szerződéseket érvényesítsék. Segítséget kell nyujtaniok a szük­séges munkaerő biztosításában ál­lami gazdaságainknak és gépállo­másainknak, hogy fennakadás nél­kül, időben és jól végezzék az ara­tás és cséplés nagyfontosságú mun­kálatait. 12 úi tag lépett be a tiszaharádi ,, Táncsics" termelőszövetkezetbe Orömünncpe volt a napokban a tiszakarádi „Táncsics“ termelőcsoport- nak: jó munkája jutalmául a csoport termelőszövetkezetté alakult. Az ün­nepélyes gyűlésen megtárgyalták a csoport munkáját és az elvégzendő feladatokat. Tóth Ferenc elvtárs a Járási Tanács mezőgazdasági osztálya részéről ismertette a termelőszövetke­zet eredményeit, majd több értékes felszólalás hangzott el. Kovács Barnáné a növényápolási munkálatok gyorsabb elvégzése érde­kében a „Lenin“ munkacsapat nevé­ben versenyre hivta a szövetkezet többi munkacsapatát. Zs. Sánta Gyula tagtoborzás! ver* senyre hívta Dobronyi Zsigmondot. Lévai János honvéd, aki 8 napi sza­badságra érkezett haza. vállalta, hogy szabadságideje alatt dolgozik a cső. portban és felvilágosító munkát végez a tagtoborzás előmozdítására. A nagy érdeklődés, amely a tisza- karádi termelőszövetkezet munkáját kíséri, megmutatkozott abban is, hogy az értekezleten 12 dolgozó paraszt — köztük G. Karászi Gyula 16 holdas középparaszt — belépett a szövetke­zetbe. így harcolnak a jobb tanulmányi eredményekért a miskolci ^Vámos llona'-leánygimnáziumban „Mindenkinek elmondom, milyen boldog vagyok, hogy tovább tanulhatnak fiaim“ Lelkesbangulatu szülői értekezlet a mezőkövesdi III. sz. általános iskolában r A legszorgosabb munkaidő, a tavaszi növőnyápo'ási munkák idején is nagy­számmal gyűltek egybe a szülők a mezőkövesdi III. sz. általános iskola Szülői értekezletére. Nem is emlékszem, mikor voltak itt ilyen sokan a szülői értekezzen — jegyzi meg özv. Bán József né, járási szülői munkaközösségi felelős. — Tudják a szülök, hogy ina nagyon fontos kérdésekről fogunk tárgyalni. Nemcsak a középiskolák, hanem az egyetemek kapui is nyitva állnak gyermekeink előtt A szülők otthon érzik magukat az ízlésesen, szépen feldíszített, meleg, barátságos légkört árasztó teremben. Legtöbbjük számára ismerősek a pa­dok, hiszen a szülők iskolájának elő­adásait is ebben a helyiségben tart­ják. Eljött a szülői értekezletre a szülök iskolája előadásainak legszor­galmasabb látogatója, Farkas József­ivé, Farkas György úttörő csapat­tanács elnök édesanyja. Boldogságtól sugárzó arccal beszél arról, hogy idősebb fia Veszprémben tanul, vegyészmérnök lesz. Ä dolgozó nép állama gondoskodik arról, hogy másik gyermeke is to­vábbtanulhasson. György fia kohó- ipari technikumra jelentkezett. — Nagy különbség van a mai és a régi élet között — folytatja. — Még ma is hallom gyermekeim síró szavait, amikor a múlt rendszerben elmentünk a gimnázium épülete előtt: „Édesanyám, én ide nem ' járhatok, ide, csak az úri gyerekek járhatnak.“ Ma meg nemcsak a középiskolák, hanem az egyetemek kapui is nyitva áll­nak gyermekeink előtt. Annyi minden más jó mellett ezért is tudom értékelni azt, ami ma van. Ezért akarok példát mutatni szülő­társaimnak. Késztveszek minden szü­lői értekezleten, a szülők iskolája előadásain és mindenkinek elmondom, milyen boldog vagyok, hogy tovább tanulhatnak a fiaim. Nevelők, szülők, ifjúság össze­fogásával a jobb tanulmányi eredményekért Megkezdődik n megbeszélés. Koós József igazgató előadásában arról tá­jékoztatja a szülőket, hogyan sikerült az iskolai fegyelem megszilárdításá­val a félévi 3.3-as tanulmányi átla­got 3.5-ro emelni. A nevelők saját munkafegyel- I műk megszilárdításával kezdtek a munkához. Minden egyes pedagógus jegyzetet ké­szít másnapi órájához, ezt bemutatja az iskola igazgatójának. A pedagógu­sok magukévá tették a kormányza­tunk felhívását, megszervezték a gyengébb tanulók rendszerei korre­petálását. Jelenleg 186 tanulót korrepetál­nak a nevelők heti 24 órában. A szülők iskolájában az előadások, hozzászólások során megvitatták, ho­gyan segítsék a szülők gyermekeiket tanulmányi eredményeik fokozásában. Átszervezték és kibővítették a csa- iádlátogatő brigádokat. Ezeknek a brigádoknak tagjai felkeresik azokat a szülőket, akiknek gyermekei aznap nem mentek iskolába. így az iskolai hiányzási »zázalékot sikerült 1.2-re leszorítani. A közelmúltban akadt olyan osztály is, amelyben az utolsó 10—12 nap alatt egyetlen hiányzó sem volt. Gondoljunk saját gyarmatainkra, Ezután Vámos Jőzsefné, a szülői munkaközösség elnöke tartott elő­adást a koreai hónap jelentőségéről, felhívta a szülőket * koreai gyerme­kek megsegítésére. — A koreai hősök a mi gyermeke­inkért is harcolnak, — mondotta töb­bek között. — Gondoljunk saját gyer­mekeinkre, segítsük a koreai gyerme­keket! Várhelyi Antalné javaslatára elha­tározták, hogy a szülői munkaközösség 150 fo­rintot juttat a koreai gyűjtés céljaira. — Mindannyian tehetségünkhöz ké­pest kivesszük a részünket a koreai gyermekek megsegítéséből — mondja Tepliczki József négygyermekes csa­ládapa. Tudjuk, amikor forintjainkat felajánljuk gyűjtés céljaira — gyógy­szert, Tubát juttatunk a koreai gyer­mekek számára és Felhívta ezután a 'szülőket: az év vége közeledtével nyújt­sanak fokozott segítséget gyer­mekeiknek tanulmányi eredmé­nyeik javításához, mert a jő tanulás is a béke védelmé­nek szolgálatát jelenti. Ifjúságunk­nak az évvégi jó tanulmányi eredmé­nyekkel kell bizonyítania, hogy tel­jesíti kötelességét hazánk, dolgozó népünk iránt, hogy mé'tó módon meg­hálálja Pártunk szerető gondoskodá­sát. Kovács Lász.lóné szólalt fel elsőnek az igazgató szavai után. Vállalta, hogy a jövőben még tevékonyebben közreműködik a családlátogatásokban. Bárczi Miklós nevelő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a dolgozó nép ál­lama minden segítséget megad ifjú­ságunk számára, hogy egyéni hajla­maiknak megfelelően tovább tanul­hassanak. segitsülc a koreai gyermekeket! hozzásegítjük a koreai hősöket végső győzelmük kivívásához. Hasonló együttérzéssel, lelkesedés­sel beszél a kis koreaiak megsegítéséről a szülői munkaközösség többi tagja is. Viszneki Jőzsefné és Horváth And- rásné szólalt fel ezután, mindketten bejelentették, hogy fiúkat tovább­taníttatják a villamosipari techni­kumban. — Amikor mi békében építjük szo­cialista hazánkat és fiaink továbbta­níttatásával gondoskodunk még bol­dogabb jövőnkről, nem feledkezhe­tünk vneg arról az országról, amelyen gyilkosok lába tipor. Minden egyes forintunkkal egy-egy könnycseppet toriunk le a sokat szenvedett koreai anyák és gyermekek arcáról — mon­dotta befejezésül Viszneki Józsefné. A lelkes hozzászólások és felaján­lások után a Közfársasági induló hangjaival ért véget a jólsikerült szülői értekezlet Jobban tanítani, jobban tanulni: becsületbeli ügy. Diák és tanár egy­aránt így teljesítheti most leghíveb­ben népe és hazája iránti megtisztelő kötelességét. Ha jobban tanulsz — tar- tóeabb, biztosabb, mélyebb ismeretek birtokába jutsz, ez azt jelenti, hogy jobban felkészülsz dolgozó népünk iigS'é nek szolgálatéra! a szocializmus építésé­re, a béke védelmére. A tanulmányi eredmények emelkedésén általában a jobb bizonyítványt, a számszerűleg is jobb osztályzatokat értik. Ez azonban még ma is gyakran csak „'jobb «tatisz- tika", ami mögött esetleg látszat-érté­kek, liberális, laza osztályozás húzódik meg. A jobb bizonyítvány, a jobb ta­nulmányi statisztika csak akkor „jobb“, ha valóságos eredményeket fejez ad: a tudás ércfedezetének gyarapodását, a műveltség gazdagodását, az önálló gon. dolkodás fejlődését, a kifejezőkészség „csinosodását“ 1 Ennek érdekében iskolánkban a Há­romnegyedévi ellenőrző értekezlet ered­ményei alapján újból megállapítottuk: az utolsó időszakban melyik évfolya­mon melyik tantárgyból kiket körre ro­táljanak pedagógusaink. A korrepetáló órákon az elmaradt, vagy tanulási nehézségek kel küzdő tanulók ves-nek részt. Nemcsak az anyag legfontosabb, alapvető -őszeit visszük át velük, hanem új, érdekesebb szempontú megvilágítással a tanulás örömét és helyes módszerét is igyek- sz"nk megismertetni. Miután észrevettük, hogy a tanulás komoly nehezéke tanulóink egyrészének helytelen tanulási módszere, osztályfő­nökeink a soronlevö osztálygyüléseken saját emlékeik és tapasztalataik alap­ján közvetlenül ismertették a jó mód­szereket, kitérve az egye« tantárgyak sajátos követelményeire is. Rámutattak arra, hogy a, tanulókörökön való rész. vétel nem mentesít az odaadó egyéni tanulás, a, begyakorlás kötelezettsége alól; hogy nem elég egyszerűen elsa­játítani az ismeretanyagot, hanem azt át is kell élni, önálló szellemi, alkotó munkával kell azt birtokba venni. Az ismétlések idején, a tanév utolsó heteiben különösen iigychvek tanáraink arra, hogy az ismétlést segítő kérdések kel, a lényeget kiemelő összefoglal! szempontokkal könnyítsék meg. hogy megszerettessék * tanulást a csekélyebb munkabírású, vagy egyszerűen csak lus­tább tanulókkal is. A leggyengébbek mellett igyekszünk a közepesekkel ig foglalkozni —serkent, jük, tanácsokkal látjuk el őket —, hi­szen ezek közül néhányan aránylag kis erőfeszítés árán jórendüek is lehetnek. DISz szervezetünk aktivál egyre inkább személyes példamutatás, sal a egyénenkinti lelke® agitációval szol­gálják a helyesen értelmezett jobbtanu­lás ügyét. Különösen szépen dolgoznak az elsöosztályosok tanulóköreinek máso. dikosztályos vezetői és az instruáló bri­gádok. Értéke« segítséget nyújtanak a szü­lők is, akik élettapasztalataik átadásá­val tanítják gyermekeiket g maguk Üt szívesen tanulnak tőlük. t Minden*4 becsülete» ember kötelessége, hogy harcoljon tanulóink jobb tanul­mányi eredményeiért. A jó bizonyítvá- nyok épúgy népünk jövőjét védik/ mint honvédeink jó fegyverei és mindenféle termelési és kulturális eredményeink. Sajátítsuk el a bolsevik módszert ta. milőifjúságunk nevelésében. Ez a m'd- szer a kitartó, szívós aprómunka "»gr«, sítése a mind több és több lelkesedés­sel, az ügyünk igazába vetett rendít­hetetlen bizakodással. Lelkesítsenek bennünket Révai elvtárs kongresszusi szavai: ..Azt i« elértük, hogy szégyen­nek számít nem tanulni, szaktudásun vpt és öntudatunkat nem gyarapítani. Síké. riilt olyan erkölcsi légkört teremteni az országban, hogy minden becsületes dol­gozó kötelességének tekinti a tanulást, a művelődést.“ Gyárfás Imre, a miskolci „Vámos Ilona" leány- gimnázium igazgatója^ Gépesítik a bolgár mezőgazdaságot Az 1951 március 31-én készült jelen* tések szerint a bolgár gép. és traktor* állomásoknak ma 13.7 százalékkal t<5bb mezőgazdasági gépiik van, mint egy év­vel ezelőtt. A mezőgazdasági gépállomány növe­kedése lehetővé tette, hogy a traktor- é* gépállomások tavaszi szántási tervüket 176 százalékra, vetéstervüket pedig 112 százalékra teljesítették. — A BBAZÍI-TAI KIKÖTÖK rakt: . munkásai merta tudták elvan áruk hee rakását, amelyek nyersanyagul szolgál* nak az amerikai hadiiparnak. DISz titkárból — községi tanácselnök 1 ,f indossze húsz éves Tűz a Viktor, a sajómercsei DISzszervezct ági. lis titkára. A mintegy 500 lakosú község életében a fiatal DISz tit­kár jelentős vezető szerepet játszott, úgyis is mint tanácstag. Jó munkát vég­zett a DISz-sservezetben, amely az ő lelkes buzdítására kivette részét münden olyan feladatból, amivel a község dolgozóinak felemelkedését szolgálták. így legutóbb a kultúrházukat hozták rendbe társadalmi munkával. A tanácsban is megnyerte a dolgozók bizalmát és így érdemelte ki azt a megtiszteltetést, hogy a legutóbbi tanácsülésen őt választották meg a Végrehajtó Bizottság elnökévé. Tuza Viktor ezidőszerint valószínűleg a legfiatalabb tanácselnök az ország, ban. f Az ő esete is bizonyítja, hogy népi demokráciánkban a jő munkájával mindenki képessegei szerint érvényesülhet, nemre, korra való tekintet nélkül,

Next

/
Thumbnails
Contents