Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-11 / 83. szám
Swrd», 1951. évi Äprüis bő 11. ÉSZAKMAGYARORSZAOi 8 Ki kell fejleszteni\ állandósítani kell a Vorosin-mozgalmat a Diósgyőri Kohászati Üzemekben >Nincs olyan területe népgazdasá. soruknak és fcozzátebctenr. egész szc> cialista éje.ttuknek, mely ne kapott .volna és ne kapna szakadatlanul 6? folyamatosan felbecsülhetetlen tóma. g«tást a Szovjetuniótól* — mondotta Jíákosj ejvtárs Pártunk II. Kongresszusán. Ez a támogatás — aok -más mellett — megnyilvánult abban is, hogy a mu.lt év októberében a Szovjetunióból nálunk tartózkodó Bugyii- kin mérnök ejvtárs javaslatára a Diósgyőri Kohászati üzemekben bevetették a Vorosin-mozgalmat. Ennek a mozgalomnak célkitűzése az, hogy a munkahelyen a legnagyobb rend és tisztaság legyen, mert ez elősegíti a zavartalan termelést, a mennyiségi és m|nöségi munka javítását A Diósgyőri Kohászati üzemekben -a Martin acélmű volt az első, uhoj ez a mozgalom elindult, A Martin dolgozói rövjd idő alatt szép eredményeket értek e], a gyáron belül indult tjszia- ságj versenyben az első helyre kerültek. Ez az” eredmény azonban önelégültséget sxiilt a Martin dolgozóiban. A. Vorosin-mozgajom teljes elhanyagolásának bizonysága, hogy a Martinban fej év alatt esni: négyszer terem- tettek rendet, vagyis a tisztaság biztosítását nem tartják mindennapi, rendszeres feladatnak, hanem csupán kampányfeladatnak. Amikor Amoszov elvtárs V diósgyőri martinászok körében járt, fe| is hívta a figyelmüket, hogy ki kelj fejleszteniük a I oros:n- mozgaknat. mert a tisztaság, a Tend döntően elősegíti a termelést, \ Nem a Martin az egyedüiriizom a gyárban, ahol a Vorosjn-mozgalom csak papíron létezik. Nézzük például az acélöntődét. Régóta megoldásra váró probléma itt a hcjyszűke. Az ötéves terv kérőiében megkezdődött ugvan már a* üzem bővítése, de a rendetlenség a munkadarabok; félkészáruk rendszertelen lárojása; a felgyülemlett hulladék nagy zsúfoltságot, ennélfogva nagy nehézséget okoz a dolgozók munkájában. A vasöntödében láthatjuk; hogy a salak lassacskán valóságos hegyeket alkot, ez természetszerűleg nagymértékben akadályozza a nyersvasat felkészítő dolgozók munkáját. Az ejeklroacölmü- böl is csak akkor szállítják el a szemetet és sajakot, amikor már végkép nem férnek tőle. Ennek a hiányosságnak kiküszöbölésére történtek ugyan már iépések, viszont ;«]nktá]ak hiányában újra csak a földre öntik a szemetet, a hulladékot. Ha rendetlenség van az üzemekben, mégjnkább vonatkozik ez az üzemen kívüli gyári területre. Túlzás nó|kü] leszögezhetjük:' a gyár egyes helyei valósággal szemétdombnak nevezhetők, annyira fokozódott már ott !( rendetlenség, Ez egyszersmind az anyagtakarékosság szempontjainak teljes elhanyagolását is világosan mutatja. AJtalános jelenség, hogy a gyár terüjetén a pályatest mellett, "az utakon, a sárban szétszórva padlódeszkák, tűzálló téglák hevernek. .Hogy mekkora kár ez; arra nézve csak e.gy számot emjitünk: agy darab tűzálló tég]a ára 35 forint A nemesacélkováesmühely melletti tér.-.é- gén többezer forjnt értékű bugada-a- bok hevernek szanaszét a sárban, a szemét között, a vágányok mellett. Ez közlekedési akadályt is jelent, A pályatest mellett heverő vasdarabok miatt nem egy esetben Uiugranak a sínről, a kocsik, csillék. .Több cset- ba az ilyen kiugrott csilj,« csak 3—4 napig hever olt, míg visszahelyezik a sínre. Az építkezési udvar előtti térségen 1, az elektroacélmü hullád;k- lere mögött pedig öt olyan sinrő] kiugrott kocsit találhatunk, amelyek mar teljesen berozsdásodtak. Megállapítható: a gyár területén szanaszét heverő vasdarabokból egy-két héten át ki tudnák elégíteni a Martin hul.a- dékszükségletét. A Vorosin-mozgalmat tehát feltét-önül kj ke)l fejjeszteni a Diósgyőri Kohászati üzemekben, megköveteli ért a kulturált termelés, egyszersmind a Minisztertanács takarékossági határolajának végrehajtása is. A gyár üzemei vegyenek példát a durvahengerdétől. vagy a csavargyártói. ahol a dolgozók a feigyiilem]ett szemetet. hulladékot, a. műszak után azonnal eltávolítják, nem hagyjuk, hogy azok dombokká nöjjenek. Tge-n dicséretes és feltétlenül továbbfej esztendő kezdeményezés Béres .Tó? séf pé|dája. Béres József brigádot alaki, tolt. azzal a céjlal, hogy összegyűjtik a hulladékot. A kongresszusi verseny tartama alatt 10 tonna hulladék- acédf és három tonna tűzálló téglát gyűjtöttek össze. A Diósgyőri Kohászati üzemek példája azt mutatja, hogy megyénk minden üzemében meg kel! vizsgálni, milyen teendők vannak a Vorosin-mozga. lom kifejjesztéso és állandósítása terén. Munkásoknak és müszakj veze ők. nek a pártszervezet irányításával főm tos feladatként kell megojdaniok, hogy biztosítsák a rendet és tisztaságo* ez üzem területén Ebben «• munkában is a kommunistáknak ke'5 o'.őljárniuk felvjlágosítő szóvá] és személyes példa, mutatással így érhetjük e], hogy feV felszámoljuk a rendetlenséget üze. meinkben, ugyanakkor jelentős eredményekkel járujunk hozzá a Mjnisz- •eTtanács takarékossági határozatán rk végrehajtásához. Aláírással, felvilágosító munkával a tavaszi munka gyors és jó elvégzésével harcolnak a békéért a cigándi dolgosó parasztok Cigánd dolgozói nagy lelkesedéssel készültek április S-ra, az aláírásgyűjtési mozgalom megkezdésének napjára. Tudják a Község dolgozói: kötelességük, hogy a békeív aláírásával és jő munkával cselekvő részesei legyenek a békeharcnak. Ebben a harcban becsülettel megakarják állni a helyüket, —• aláírással, tettekkel is. Befejezték már a tavaszi kalászosok lés a len vetését. A földnittvesszövctkezet dolgozói a felszabadulás ünnepét 60 máz.%a burgonya szállítására szóló szerződés megkötésével ünnepelték, 'K napraforgó mag nagyobb része már a földben van. Most a burgortyavetés mielőbbi befejezésével pecsételik meg a község dolgozói a békeiv aláírásét. Egymással versenyezve, fáradságot nőm ismerve erősítik a cigándi dolgozók a béke frontját. Annál nagyobb haragot és felháborodást szül közöttük az, hogy a kulákok, a dolgozó nép ellenségei a termelés nvilt szabotálásávul akarják gátolni a tavaszi munka sjkerét. Oláh G. Sándorné és Németh Ká. roly kulákok sem a lent, sem n zöldséget nem vetették még el. Nagy M. Jánosnál és Nagy Józsefnél az egész évi istállótrágya as udvaron van, azt akarják, hogy kevesebb le• S , gyen a termés. Válaszul a kulákok szabotálásám, bé- keellenes aknamunkájára — a cigándi dolgozók még jobban fokozzák a békeharcot. Néggyel nőtt a községben a bé- főbizottságok száma. Ennek eredménye máris látható. A békebizottságok meg. tárgyalták feladataikat, békegyülésekot tartottunk, ezeken csaknem 700 dolgosó vett részt. Az egyik békegyülésen felszólalt Ko- tsis Andrásáé és kijelentette: — Egyetértünk valamennyien abban, hogy nekünk béke kell. Békében akarjuk építeni az országot. Sajog még a mi régi sebünk, amit a háború ütött, — Nem akarjuk, hogy visszajöjjön a múlt, a mikor verejtékünk az urakat hizlalta. Most magunknak építjük az országot, tudjuk, hogy miért küzdünk, mit védünk. Védjük a békét, önmagunkat, hazánkat védjük. Nagy László tszcs tag így beszélt a gyűlésen: — Igen sokat szenvedtünk az ,,urak“ idején. Nem kérdezték akkor tőlünk, hogy béke kell-©, vagy háborút Most mi, dolgozó milliók döntünk a béke és.háború kérdésében. Mi a béka mellett maradunk és nincs erő, amely megmásítaná elhatározásunkat, Egy sziwei-lélekkel írjuk alá & béke. ivet. egy ezívrei-lélekkel dolgozunk, hogy szétverjük az imperialisták terveit. Békebizöttságaink április 8-ig 32 kisgyülést tartottak, eteken összesen 1200 dolgozó vett részt. Takács János középparaszt házánál 54-en vettek részt a gyűlésen. Stofa Sándor kisparnszt először ketked ve mondta: mit tehet ö a háború megakadályozására, Megmagyarázták neki: a tavaszi munka jó elvégzésével, a terméseredmény fokozásával 1 így járul hozzá, hogy hazánk, a béketábor még erősebb legyen, hogy megvalósítsuk felemelt ötéves tervünket. Azzal, hogy aláírta a stockholmi bókefelhívást, része vau abban, hogy az amerikai imperialisták nem merték az atombombát alkalmazni a koreai háborúban. Stofa Sándor így megértette a békealáírásnak, a békelrarc fokozásának fontosságát. Vajda János középp-arasztnál is volt kisgyülée. Itt Bállá Menyhért 12 holdas, Korék Károly nyolcholdas, Vajda János .11 holdas, Fodor János nyolchol- daa, Gál Miklós 10 holdas középparasztok munkafalajónlást tettek. Vállalták, hogy a tengerit lőkapd- vaX négyszer, kézi kapával háromszor megkapálják, hogy több termésükkel „ békét szolgálják. Egyéni versenyek indultak a kisgyülősc- ken, a tavaszi munka, a növényápolás, a betakarítás és begyűjtés jő elvégzéséért. Hereit Jánosáé dolgozó parasztasz. szony elmondotta, kogy az ö fia egyete. mon tanul. A múltban álmodni gém mert volna crröL .Minden dolgozó -magyar asszony békét akar — mondotta —, én is azt akarom, hogy a fiam békében tanulhasson, ezért írem alá a békeivet. A múlt hétén 140 népnevelő tárgyalta meg Sztálin elvtárs nyilatkozatát. Most, április 8-án elindultak népnevelőink, hogy ismertessék az egész faluval a békeharc feladatait. Az akcióbizot.t- ság 45 részre osztotta fel a. község terű. '•tét. összeállította a népnevelő csupor tukat, amelyek már az első napon jó felvilágosító munkáról sok aláírást gyűjtöttek. Ott vannftk az aláírásgyűjtők között a, DISz tagjai is, akiknek kultúrcsoportja ia lelkes felvilágosító munkát végez. Békebizottságaink munkájáé megjavítottuk 6s most az a célunk, hogy ez a javulás állandó maradjon. Minden törekvésünk az, hogy dolgozó parasztok ezreit tegyük a béke cselekvő harcosaivá. Sztálin elvtárs nyilatkozatából merít, jük az erőt: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig ki- tartanak mellette“. Táldi Jeremiás levelező, Cigánd, „KoHoressiasuRk határozatainak szellemében tevább erősilji a Diésgyöri Gépgyár szabadságharcos szervezetét“ En is abban a megtiszfeltctésben részesültem, hogy résztvehetteru a Szabadságharcos Szövetség II. Kon- gresszusán. Kongresszusunk értékelte munkánk eddigi eredményeit és hiányosságait, majd rnegszabfa további feladatainkat. Kenéz alezredes baj. társ, szövetségünk főtitkára beszámolója során a Diósgyőri Gépgyár SzHSz szervezetét is említette, mint jól dolgozó alapszervezetet. Amikor ezt hallottam, nagyon megörültem és az az elhatározás született meg bennem, hogy ezután még nagyobb lendülettel végzem munkámat., hogy szervezetünk' eddigi eredményeit tovább fokozhassa. Kongresszusunkon nagy kitüntetésben részesültem: tag. ja lettem a Szabadságharcos Szövetség országos választmányának. ífazajövetelem után vezetőségi ülést tartottunk, beszámoltam kongresszusi tapasztalataimról, a Kongresszus határozatairól ezek alapján megszabtuk további feladatainkat. Feladatul tűztük ki, hogy taglétszámunkat 1200-aI növeljük és május 31.ig 5 szakaszt le- vizagáatatunk. Elhatároztuk továbbá hogy tevékenyen kivesszük vészünket az április 8-án megkezdődött aláírás- gyűjtési mozgalomból. Ennek érdekében szabadságharcos bajtársaink, akti. váink bekapcsolódtak a felvilágosító munkába. Elsőrendű célkitűzésünk az, hogy Kongresszusunk határozatainak szélié, mében tovább e.-öíitsük szervezetünket, hogy a Diósgyőri Gépgyár szabadságharcos 'szervezete becsülettel betöltse feladatait a béke megvédésé, ben. Boán László SzHSz titkár, Diósgyőri Gépgyár, — A MEZOCSATI FILMSZÍNHÁZ- SAN nagy sikerrel mutatták be a Ser. Un eleste című hatalmas szovjet filmalkotást. Három előadáson 1500 dolgozó paraszt tekintette meg a filmet, A film, színház következő bemutatója a Felszabadult föld. A dolgozó parasztság ér. deklódééét bizonyltja, hegy a bemutatóra már minden jegy elkelt. A gyakorlati feladatokkal a legszorosabb kapcsolatban a természettudományos oktató muuka is szolgálja a szocializmus építését, a béke védelmét! A Magyar Természettudományi Társulat helyi csoport* jának ünnepélyes meguyitó ülése ünnepélyes külsőségek között tartották meg a Magyar Termíszet.tudo. mányi Társulat helyi csoportjának megnyitó ülését. Hu bicska Ferenc, a holyi csoport vezot'üje üdvözlő szavai után Kónya Albert, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem professzora tartott megnyitó szavakat, majd a Megyei Pártbizottság képviseletében Kovács Sándor elv-társ, ágit. prop, tit. kár mondott beszédei. Megállapította, hogy az ideológia többi területéhez viszonyítva a természettudományos munka né. mileg elmaradt. Ennek oka elsősorban az, hogy pártszervezeteink vezetői sem látják még eléggé tisztán, hogy a természettudományos ismeretek a marxi-lenini világnézet szerves részei. Nagy szerepe vau az elmaradásban annak is, hogy a természettudományos munka eléggé elszakadt a gyakorlati élettől, - tor, mészettudományos előadások nem egy esetben elvont „tudományoskodásban“ merülnek ki. Az előadások elsőrendű feladata, hogy segítséget nyújtsanak a dolgozóknak az ötéves terv megváló. I 'Pasában, a szocializmus építésé- ben, a béke védelmében. Több értékes ' példát ismertetett ezután arra, hogyan kell a természettudományos ismeretterjesztő munkának elősegítenie azt, hogy megyénkben küzdjünk az aszály ellen, tszcs-ink, állami gazdaságaink bevezessék a. füves vetésforgót, alkalmazzák az élenjáró szovjet agrotechnikai és agrobiológia vívmányait a magnk területére alkalmazva, hogy erdősávokat! ültessünk, hogy fejlesszük állattenyésztésünket, takarmánytermelésüukat, szőlészetünket, felszámoljuk azt, hogy megyénk mindig elmarad a. tavaszi munkában, az aratásban. Ügysnigy foglalkozott Kovács elv- társ azokkal a feladatokkal, amelyeket a íetmiészettudományi -oktató munkának be kell töltenie ipari- és bányaüzemeinknél. Rámutatott ozután arra. hogy a tér. mészetfudományos oktatási munkában Számos veszély .jelentkezik, amilyen például a kispolgári objektivitás, a koz-mopelrtizTOus ízeli eme. A természettudományos oktatásnak hazafias szellemtől átitatott, harcos, az imperialistákat leleplező munkának kell lennie. Kiemelte a korábbiakban annak fontosságát, hogy a nőket és különös, képpen az ifjúságot fokozottabban be kell kapcsolni a t'ermészc-ttudományos tanulásba, majd oktatásba, a tanultak gyakorlati megvalósításába, így például — mint a Szovjetunióban — az erdősítési munkákba. Ha az élődtől, a megvénkr© váró feladatokkal legszorosabb összefüggésben ismertetik az előadók a terme, szettudományos ismereteket és utat nuifatnak ezek gyakorlati alkalmazó, sóra, akkor kiérdemlik a Párt, a kormány megtisztelő elismerését. A Magyar Természettudományi Tár. sulat budapesti közpoutja részéről Ko. es.is Ferenc mondott; ezután beszedet. Beszámolt arról az országszerte növekvő hatalmas érdeklődésről, amely a természettudományos kérdések iránt tapasztalható. Éppen ezért tovább kell emelni a teraészettu. mányos propagandamunka Min- vonalát. A tapasztalatok alapján a Társulat a következő oktatási szakaszban lényeges változtatást hajt végre az elő. adások megválasztásánál és kidolgozásánál. Máss témájú előadások lesznek ac ipari üzemekben, a bányáknál, a falvakban, az ifjak, nők, vagy. tudományos dolgozók körében. Az előadásoknak konkréten a megyei feladatok megoldását kell alátámasztó, níok és elősegíteniük. Emelni kell ennek érdekében az előadók létszámát ős. az előadók felké, szükségének minőségi színvonalát. A hozzászólások során Balázs Zol- tán, a Megyei Pártbizottság munka- társa, majd a Megyei Tanács képvi. seletéb'en Szebeni Győző, a szakszer, vezetek részéről Gór Gyula, az MNDSz részéről Halász Károlyné. a társulat holyi csoportja előadóinak nevében Naniányi Géza, ezután Baditz PáJ. Arokszátlásy Zoltán, Szilágyi Sándor (Ricse-Budahomok tanyai, Tarján Iván (Műszaki Egyetem), Tor, ,ma István (Nagymiskolci DISz bízott ság), Rigó Pál iparostatuló. Tóti László és Dobós Sándor .szólalt' fél. Hozzuk be megyénk lemaradását, a cukorrépa, a napraforgó, c burgonya vetésében! A mezöcsátl járás befejezte a kalászosok vetését A békéért, folyó harcból, a háborús uszítok elleni kemény, következetes küzdelemből megyénk dolgozó parasztsága is nagy lelkesedéssel veszi ki részét. Nemcsak azzal tesz hitet a béke megvédése mellett, hogy meggyőző, (léssel, egy akarattal aláírja a béke- ívet, hanem azzal is, hogy igyekszik időben elvégezni a tavaszi munkát-. Megyénk kezdeti lemaradásából so- kát behozott már, de a többi megyéhez képest' még mindig nem. kiclégi. tőek a kalászosok vetéseredményci. A kalászosok vetését csak a mezöcsáti járásban fejezték be teljes egészében. Jól halad a kalászosok vetése a miskolci, abaujszántói, szerencsi és ricsei járásban, ahol a száz százalékos telje, sít’éshcz már csak néhány százalék hiányzik. A minisztertanács határozata értei- műben a kukoricát május lO.ig kel) elvetni. Hogy erre a határidőre megyénk eleget is tegyen kötelezettségé, nek, fokozni kell a munkát. Ezideig a kukorica vetését 10.4 százalékig teljesítettük. A cukorrépa vetési hafár. ideje április 10. Itt igen súlyos a lemaradás, hiszen a cukorrépával beve- tendö összes területnek még csak 50 százalékánál tarfunk. Burgonyából 14 százalékos eddig a vetési teljesítés. A burgonya vetésének végső hatáiide- jóig, április 20.ig is csak 10 nap váz már hátra. Alaposan neki kell tehát gyürkozni ennek a munkának, nem szabad, hogy késéssel kerüljön a földbe a vetőgumó. A napraforgó? április 10-ig kell elvetni, nagy lemaradásra vall, hogy még 50 százalékban sem teljesítettük vetését. A rostlen vqtését már a múlj hónap közepér3 be kellett volna fe. jezni, vannak községeink, ahol ez még mindig nem történt meg. Most’, hogy az idő igen kedvezőre fordult, nincs helye percnyi késedelemnek sem. Ki kell használni minden időt, úgy kell dolgozni, hogy megyénk felsorakozzék az élenjárók mögé. Kö- votni kell azokat a tszes-Ket, állami gazdaságokat, községeket vagy járá. sokat, amelyek már befejezték a ka» buszosok, söű más növényféleségck vetését is. Tarfsuk azemelött, hogy mindek időben, vagy határidő előtt elvetet-! mag az aratáskor búsásan meghozza gyümölcsét, hogy a jó munkával to. vább erősítjük a béke hatalmas világ, fáborát. A Mjelnyikov-módszer alkalmazása elKinlefi a városi és falusi iskolai nevelés különbségeit’ Értékes eredményei vannak a pedagógusok tapasztalatcsere mozgalmának A Közoktatásügyi Minisztérium, által az iskolák között megszervezett tapasz, talatcsere és munkamődszerátadás során a harmadik negyedévben <z részben osztott és az osztatlan iskolákban min. deniitt a Mjelnyikov-módszer szerint folyt a bemutató tanítás. A tapasztalatcsere megbeszélések igen értékesek voltak, mind a résztvevők létszáma, mind a színvonal tekintetében, A nevelők gyakorlatban látták a Mjelnyikov-módszer meg valósítását. — Amíg ezt a módszert a tanév elején egyes kartársak még idegenkedve fogadták, ma hatványozott mértékben igyekeznek kiaknázná ennék lehetőségeit Felismerték, hogy a Mjelnyikov-módszer alkalmazásával a tanulmányi tsim.vov.al- beli különbség a városi és falus» iskolák között eltűnik, mert az önálló foglalkozások tervszerű kihasználása erre minden lehetőséget megad. A tapasztalatcserenapokon mini as előadó nevelők előadásában, mind a hozzászólásokban nagy fejlődés mutat, kozott. A tapasztálatoserennpolion mindenütt résztvettek a Tárt, a Taiiács, a Szülői Munkaközösség és as MNDSz kiküldöttei, elismerő hozzászólásaik még nagyobb lendületre, még jobb eredmó. nyék elérésére serkentik a pedagógusokat, akik most már szívesen mennek a tapasztalatcserenapokra, meri adják, hogy ott szocializmust építő munkájukhoz értékes segítséget kapnak. Héczey 'Kálmán ■ ált. ist. tanulmányi felügyelő.
