Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-07 / 80. szám

AZ M D P B0RS0D-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam — 80. szám Aro 50 fillér Miskolc, 195»I április 7, szombat A Titó-banda példátlan provokációja „LÁMKAPA l'LANUL, HOKIN. ERŐNKET NEM KÍMÉLVE KÜZDÜNK TOVÁBB A BÜKÉ FRONTJÁN!“ Megyénk békebixottságai felkészültek a vasárnap kezdődő békealáírásgyüjtési mozgalomra eredményi a Kossuth pártszervezet te­rületén működő bákebizottságok érték el, a pártszervezet segítségével né. hány nap alatt 20 új békebizottságot a'akítottak a dolgozók. A békebizottságok felkészültek a vasárnap kezdődő békealáírásgyüjtési Mindannyiunk aláírása ott lesz a békeíveken Mezőkövesd. Friss áprilisi szil szá­rítja az utakat. A tanácsházból csopor­tosan jönnek ki a népnevelők. Felvilá­gosító munkára indulnak a négy mező­kövesdi békebizottság felhívó szavára a békeívek aláírásának előkészítésére. Fodor Antal dohánygyári népnevelő a Szemere Bertalan utca egyik házába megy be. A ház gazdája Pap József S holdas kisparaszt. örömmel, szívélyesen fogadja a vendéget. Elbeszélgetnek A háború és a béke kérdéséről. Pap Jó­zsef tudja, mit jelent o béke. — Cső A esztelen gonosz ember húzhatja ki mar gát a béke védelméből — mondja, — Szeretem hazámat, nem, akarok még. egyszer romokat látni. Békét akarunk mi valamennyien s a béke, a szabadság megvédéséért — ha keli — az életün­ket íj feláldozzuk! A bekéivel az elsők között fogja aláírni. De még többet is akar lenni. Büszkén mutatja az aláírt belépési nyi­latkozatot, amely arról tanúskodik, hogy Pap József az ősszel megalakuló termelőcsoport előkészítő bizottságának tagja. — Tettekkel akarom szolgálni a béke ügyét. Azzal, hogy tavaszi munká­mat a legjobban elvégzem és ősszel már a nagyüzemi gazdálkodás segítségé­vel gyarapítóm az országot, családomat, erősítem a béke frontját, „1116, hogy hanem tettel P leven az utca, a tavaszi napfény még a port is pczsgeti. ökrös szekerek ballag­nak: kifelé a fancsali határba, tele krumplit zsákokkal. Mijó István 7 holdas dolgozó pa­raszt mosolyogva viszo­nozza a köszöntést, —■ Nekilátunk B krumpli ültetésnek •'* — mondja, aztán magya­rázva hozzáfűzi: ki kell használni a jó időt, hogy idejében a földben legyen minden. A kalá­szosok vetésével végez­tem. Nyugodt vagyok most már, jókor elvetet, tem. Vgy, ahogy meg­fogadtuk a tanácsülé­sen Mornyák Ferenccel, Inául tovább a szekér­rel, utána újabb és újabb szekerek vonulnak a csendülő mezőre, C zorgalmasan, jő- kedvvel ' folyik mindenfelé a vmnka. — Közvetlenül a község szélén, a la/nkás oldalban Csécsi András 7 holdas paraszt a cukorrépáját' hengerli. 0 is elkészült a kalászosok vetésével, csak a kukoricája, a burgonyája és a csala- •mádé vetése van még hátra. De ez nem, vala­mi különleges teljesít­mény részéről, így áll az egész falu a tavaszi ve. az ember ne csak szóval, is kiáll jón a béke mellett!4* téssel. A hét elején- -t>9, százaléknál tartottak, azóta teljes egészében befejezték a kalászosok vetését. „Megfogadtuk, hogy április 4-re elvé­gezzük, — megtartót, tűk a szavunkat« — mondja önérzetesen Csé­csi András. '— Ez a 'cg- kevesebb, amit tehetünk a hazáért és a békéért — s hozzá teszi — ugyan­akkor saját magunkért, családunkért is, T enn a patakparton a termelő csoport tagjai nagy tárgyalás­ban vannak, — Mi már teljesen végeztünk a- ka. lászosok vetésével, most hozzáláthatunk a kerti munkához is — mondja Kiérni János elvtárs, a csoport elnöke. Verseny­ben állunk az abaújde. vecseriekkel, mi akarunk győzni a versenyben. Itt van a békealáírási moz­galom indulása, illő, hogy az ember ne csak szóval, hanem tettel is kiálljon a béice mellett. A béfc e megvédése *-*• mellett tettek hi­tet azzal is, hogy a falu 109.6 százalékban telje.' sítette második félévi begyűjtési tervét. — Minden erőnkkel harcolunk a békéért — jelenti ki keményen B. Tóth József tanácselnök, tsses-tag. Csak as «T 1' mult hat év alatt & * mennyig mindent kap­tunk. Iskolát javítót, tunk, hidat építettünk, telefont szerelték fél és az ötéves tervben benne van a villany is. Most- építettünk társadalmi munkával egy bekötőuta t. Házhelyeinken boldog kis hajlékok épülnék. A termelőcsoport egyre nagyobb jólétet bizto­sít tagjainak. Kis Gá­bor és Kémiás Jő. zsef most kapott ol­csó hitelt, hogy tehenet vásárolhasson. Csak ne­kik nem volt eddig tehe­nük a csoporttagok bo­ri».?, most már ők is fej­hetnek. A csoport a múlt évben 150 birkát kapott az államtól, s az állomány mór S00 da. rabra szaporodott. Van már 4 lovunk, 15 tehe­nünk, S0 tenyészserté. síink is. Biztosítva van jövőnk, — az egész fakt boldog jövője. Ezt akar­ják elvenni. tőlünk az imperialista bitangok s az aljas vérszovó kulá- kok. De megvédjük az életünkkel, a szívünk vé­rével is! / " gy érzik ezt mind- annyién fancsali dolgozók, ezért készül­nek lelkesen arra, hogy egy emberként aláírják a békekovetélést. A béke filmje a miskolci Fáklya-moziban mozgalomra, hogy jó munkát végezze­nek és megyénk dolgozói egyember- ként válaszo’janak a Béke Világta­nács felhívására, az Országos Béke. tanács határozatára, egy akarattal juttassák kifejezésre sziklaszilárd békéid vetélés ükét. Ocsai István középparaszt házába ti benyit egy népnevelő. Uj bútorok a lakásban, a sarokban rádió, Pázmándi Lajosné népnevelő is Ocsai Istvánná gyorsan megértik egy- mást. Mind a kettő anya, mind a kettő* nek katona fia van. — Mindannyiunk kötelessége a bé­keív aláírása, de legszentebb kötelessége az anyáknak — kezdi Pázmándi Lajos- né. Ocsainé bólint, fia fényképére né» s ahogy beszélni kezd, szeme csillogása bizonyítja, hogy tudja, mit Went a ^ékeív aláírása, a békéért folyó harc. - Olvastam Sztálin ívtárs nyratkoza- >át. Olvastam és nem felejtem el soha többé! Megértettem, hogy a béke, a boldogság sorsa az én és a hozzám ha,-, sonló asszonyok, tíz- és százmillióinak, a világ népeinek kezébe van étévé. El­határoztam, hogy nemcsak aláírom a hé. keimet, de elmegyek a szomszédokhoz is; beszélek velük, hogy ők is írják alá, hi­szen a békéért minden ember felelős. Most irok a fiamnak. Megírom néki: mi idehaza valamennyien aláírjuk a bSke- ívet, Ha minden anya ’gy összefog, ha összefog minden békét akaró ember »t világon, akkor csakugyan nem lesz erő, amely elvenné tőlünk a békét, a legdrá­gább kincset. „Titónak támadó tervét — muta­tott rá a Pártkongresszuson Far­kas Mihály elvtárs — azok a szá­mok is bizonyítják, amelyek a ma­gyar határ megsértéséről számolnak be. 1950. év folyamán a tjtóistók államhatárunk ellen &z alábbi ha­társértéseket követték el. Száraz­földön 769 esetben, vizen egy eset­hon, levegőben 25 esetben, összesen 1950-ben 795 esetben sértették meg a tjtóisták hazánk államhatárait." Az imperialisták elvetemült, sö­tét gyilkos provokátora, Titó és bandája, amely álnok módon a „béke bajnokának“ szerepében pró­bál tetszelegni, amerikai gazdáinak parancsára agresszív módon lép fel a Magyar Népköztársaság ellen, ltankovics janicsárjai kémeket és diverzánsokat dobnak át a határon és próbálják azokat becsempészni országunkba, hogy itt aljas kárte­vésükkel, háborús uszításukkal és gyújtogatásukkal akadályozzák * építőmunkánkat A Rajk-banda pőre teljes meztelenségében tárta fel a* imperialisták mindenre elve­temült sötét zsoldosainak aljas módszereit: a megtévesztés,a hazu- dozás, az orgyilkosság, a tömegek megcsalásának és becsapásának módszereit. Ezek közé a módszerek közé, a Titó-banda „diplomáciai eszközei" közé tartozik a provokáció, az utcai támadás, a merénylet, a legsötétebb handitizmus. Ezt bizonyítja az a diplomácia történetében Példátla­nul álló, a világ minden becsületes, tisztessége», emberét felháborító gengsztermerénylet, amelyet az UF>B ügynökei, a Titó-zsoldosok „bróvói" és' bérgyilkosai a MaRyar Népköz társaság jugoszláviai ügyvivője, Hrabec István és a magyar követ­ség gépkocsivezetője ellen elkövet­tek. A megcáfolhatatlan tények egész sora bizonyítja, h0gy a jugo­szláviai ügyvivőnk eüeni brutális támadás a t i tóista Gestapo előre megszervezett gyalázatos terror­akciója volt. Mint a Magyar Nép­köztársaság kormányának a jugo­szláv kormányhoz intézett tiltakozó jegyzéke megállapítja: a magyar követség gépkocsiját négy UDB- kocsi fogta közre és kényszerítette a megállásra. 18—20 titóista véreb a kocsiból kiráncigáha Radna; György gépkocsivezetőt, földre- teperték és ütlegelni kezdték. A magyar ügyvivő kiszállt a másik kocsiból és a támadás színhelyétől néhány méterre álló rendőrőrszem közbelépését kérte. Az UDB-ügynö- kök erre barbár módon a magyar ügyvivőre • vetették magukat, Ma­gyarországot gyalázva őt is ütle­gelni kezdték, majd revolvereikkel többször fejbeverték. Amikor az ütések okozta sebek következtében a magyar ügyvivő arcát és ruháját elborította a vér, a tjtóista bérgyil­kosok eltávoztak. Ez a felháborító eset élesen mu­tálja, hogy a Titóbanda — -a, diplo­matáknak, államférfiaknak álcázott gyilkosok, bérencek és kémek ban­dája — Ä nemzetközi jog legele­mibb szabályait és követelményeit is felrúgva, a legdurvábban provo­kálja a Magyar Népköztársaságot. Vájjon mit válaszolnak Titó ha­tóságai, a magyar külügyminiszté­rium jegyzékére? A válasz a sze­mérmetlenség és már a butaságig menő cinizmus megtestesülése- A jegyzék azt meri kifogásolni, hogy Hrabec István magyar ügyvivő a merénylet után elhagyta Jugoszlá­viát és nem ment el a jugoszláv külügyminisztérium protokoüosz. tfilyára „felvilágosításokat“ adni az ,,incidensről“. Arról persze mit sem szól a válasz, hogy a gyalázatos merénylet után valósággal rákény- szerítették a súlyosan sebesült Hrabec Istvánt Jugoszlávia elha­gyására azzal, hogy megtagadták tőle a megfelelő orvosi kezelést és még arra sem voltak hajlandók, hogy tetanusz-injekciót adjanak neki. A tjtóista propagandaszervek — fgjr elsősorban Titóék hivatalos sajtóügynöksége, a Tanjug — szo­kásukhoz híven össze-vissza hazu­• doznak és fehérnek akarják elhi­tetni a feketét. Valóságos dajka­meséket tálalnak fel. szemenszedett hazugságokkal próbálják elködösí- teni a valóságos tényeket. Holmi „közlekedési incidensről" fecsegnek. Mint a tolvaj, akik leghangosabban üvöltözi: „fogják meg!" — azzal a légből kapott állítással, szemérmet­len kitalálással mosakodnak, hogy Hrabec István, akit az UDB pri­békjei agyba-főbe vertek — „szidal­mazta a jugoszláv népet" Titó hazugsággyárosai, provoká­torai, hogy tisztára mossák magu­kat, a nép mögé akarnak bújni. Ők, a jugoszláv nép hóhérai, rab­tartói, akiket minden jugoszláv ha­zafi izzón' gyűlöl és napról-napra elátkoz. A jugoszláv nénre mernek hivatkozni azok, akik az államigaz­gatás törvényes formáivá tették a rablást, a gyilkolást, a vérengzést, a provokációt, a Gestapo, az Intelli­gence Service s az imperialisták más kémszervezeteinek módszereit. Hasztalan, átlátszó kísérlet! A magyar ügyvivő elleni támadás végrehajtói pontosan azok közül a mindenre kapható sötét titóista pri­békek közül valók, akik a jugoszláv népet sanyargatják, akik megbí­zóik, imperialista gazdáik szolgála­tában annyi szenvedést zúdítanak a jugoszláv dolgozókra. Nem, a jugoszláv népet nem té­vesztik meg a Tanjug tömegcikk­ben gyártott hazugságai. Mint ahogy nem tévesztik meg ezek a ha­zugságok a világ egyetlen becsüle­tes emberét sem. Nagyon jól tudja, érzi és tapasztalja a jugoszláv nép, hogy a magyar dolgozó népnek nincs vele semmiféle ellentéte, baja. Ellenkezőleg! A magyar dolgozó nép — mint ahogyan ari-a népünk vesére, Rákosi elvtárs rámutatott — testvéri szolidaritással figyeli a jugoszláv dolgozók, egyre erősödő harcát, amit szabadságáért vív „Minden ronkonszenvünk a Titó- banda ellen harcoló jugoszláv haza­fiaké és számunkra nem kétséges, hogy ez a harc előbb, vagy utóbh, de biztosan Titó és bandája meg­semmisítésével végződik." A belgrádi brutális merénylet: folytatása — még aljasabb, vakme­rőbb formában — azoknak a pro­vokációknak, amelyeket a titó-fa- siszták hazánk ellen elkövettek. Nagyonis világos ezeknek a pro­vokációknak a célja. Az imperia­lista háborús gyujtogatók és zsol­dosaik, heccmestereik, provokáto­raik a nemzetközi feszültség to­vábbi kiéleződésére törekednek. Ez­zel is fokozni akarják, a háborús hisztériát. A hazugságok áradatával a jugoszláv népet a magyar nép és az egész béketábor eben akarják hangolni. Terveik azonban hotookra vannak építve. A jugoszláv nép, amely napról-napra erősödő harcot foly­tat szabadságáért és függetlenségé­ért, jól tudja, hogy harcában tá­mogatja őt az, egész haladó világ, a sokszázmilliós béketábor, élén a hatalmas Szovjetunióval, amely Jugoszláviát a második világhábo­rúban felszabadította a fasiszta já­rom alól. A jugoszláv nép azzal is tisztában van, hogy mai elnyomói, az imperialisták és szennyes zsoldo­saik, a tjtó-fasiszták eben vívott küzdelmeiben maga mellett tud­hatja a magyar dolgozó népet is. A jugoszláv nép elnyomóinak, a Tifó-bandáUak tudomásul kell ven­nie, hogy a Magyar Népköztársaság, a magyar nép nem hajlandó eltűrni a diplomáciai képviselője ellen elkö­vetett példátlanul álló durva gaz­tettet. „A Magyar Népköztársaság kormánya — szögezi le a jugoszláv kormányhoz intézett jegyzék — új­ból felszólítja a jugoszláv kormányt, hogy a hivatalos diplomáciai kép­viselőjét ért példátlan inzultusért azonnal adjon elégtételt és a me­rénylet elkövetőit nyilvánosan vonja felelősségre és részesítse őket meg­felelő büntetésben. Amennyiben a jugoszláv kormány a Magyar Nép- köztársaság kormányának követelé­seit nem teljesíti, a magyar kor­mány gondoskodni fog róla, hogy a példátlan gaztettért megfelelő elégtételt kapjon,“ A Béke Vi'ágtanács berlini felhívá­sának végrehajtása érdekében az Or. szágos Béketanács határoznia alapján április 8-án hazánkban is megkezdő­dik a békeegyezmény megkötését kö­vetelő aláírások gyűjtése. Megyénk dolgozói is nagy lelkesedéssel készül­nek a békeív aláírás'ára s a széleskö­rű félvilágosító munka mellett érté. kés munkai'«-! ajánl ások kai, a felaján. lások sikeres teljesítésével tesznek hitet a béke mellett. A békeegyezményt követelő aláírá­sok gyűjtése hatalmas feladatot je. leni a béke aktív harcosai, a béke­bizottsági tagok és nem kevésbé a pártszervezetek és tömegszervezetek tagjai számára. A jó eredmény érde­kében megyénk békebizottságai a Párf és tömegszervezetcik. vezetőivel közös értekezletekéi tartottak, meg­beszélték a feladatokat s megalakífot. ták az aláírásgyűjtés idejére az akc'óbizottságokat. Ezt* követően az üzemekben, kerületekben és falvakban kisgjűléseket tartottak, ahol a békebizottsági tagok ismertet, ték a nemzetközi eseményeket s fel­hívták a dolgozókat a békeivek alá­írására, az aktív békeharcra. Az ózdi járásban két nap alatt 12 községben tartottak békegyfilést. Csokvaománjó Nekézseny, Bőta,' Sáta. Ózd békebizottságai a napokban rész letesen megvitatták a Párf legjobb népnevelőivel, ki hol és hogyan végz‘ felvi’ágositó, agitációs munkáját, f gyűjti a békét követelő aláírásokat Sajószentpéteren, Sa-jőivánkán, Ka zincbarcikán a hasonló megbeszélése, ken a békebizottsági tagok beszámol t«k eddig végzett munkájukról és an. nak tapasztalatairól, Sajóazentpétcrer özv. Lévai Péterné Taraéközi Beírta, lanné. Kaszás Magdolna, Magyar! Já­nosáé elmondotta, hogy a dolgozó parasztok eddig soha nem tapasztalt aktivitással vettek részt a napokban tartóit kis. gyűléseken. Míg a múltban egy-egy kisgyülésen csak 1—2, most 8—10 hoz- zászóló is volf. Poor Imréné népnevelő beszámolt arról, hogy szabad idejében felkeresi ismerőseit és felolvas nekik egy-egy cikket a Szabad Népből^ az Északom. gyarors?ágból vagy valamelyik könyv­ből. Több békebizottsági tag, népneve­lő azonnal meg is fogadta, hogy ők is bevezetik az agitációnák ezt a mód- szeréf. Megyénk falvaiban, községeiben e kisgyüléseken egyre gyakrabban szó. lítják fel a néphez, a béke ügyéhez» hű papok is a dolgozókat a béke vé­delmére. Sajőpiispökin, Kazincbarci­kán és Sajószentpéteren a helyi kato­likus papok is resztvettek a kisgyülé- seken és hozzászólásukban felhívták a do!gozókat a békéi követelő ívek alá írására s a fokozott békeagítáeiőra. A békebizottsági tagok mind az üzemekben, mind a falvakban nem­csak az agitáció terén, de a termelésben Is Jó mun­kával tűnnek ki. A Borsodvidéki Gépgyárban Bo. nyovszky László átképzös oktató áp­rilis 4-rs vállalta, hogy a hozzá beosz­tott átképzösökkel fokozott gonddal foglalkozik s hogy ezen az utón min­den átképzői 5 százalékkal emelje fér. melési eredményét. Nagy Mihály, Szües Aladár Bereczky László, Ko­máromi József, Szerencsés Dezső, Boro Erzsébet, Aranyosi András, Siskő Te. réz, Kosdi Károly békebizottsági ta­gok szintén értékes munkafelajánlá. sokkal készültek mind felszabadul á. sunk, mind május 1 méltó megünnep­lésére, A Hcjőesabai Cement és Mész. mű békebizoftsági tagjai közül ki­emelkedő kötelezettségvállalást tett április 4-re Deáki Károly, Szinai Mi­hály, Bacser István, Szekér Boldizsár, Horváth Lajos, Fekete Antal, Kiss Ferenc ■ Kagó Vilmos, Aczél András, Keserű András, Olcsvai Károly béke­bizottsági tag. A lakóterületi békebi. zottságok közül jól dolgozik a Szé. chenyi u. 9, a Kazinczy, Debreczenyi, MaHnovszkij, Arany János utcai béke- bizottság, ahol a héten jó felvilágosí­tó munkával 3—7 áj békébizotteágot szerveztek. Nagymiekolcon a legjobb A miskolci Fáklya moziban április 7—8—9-én mutatják be „Az élet csa­tája“ című nagyszabású művészi fran­cia riport-filmet, amelyet a varsói II. Béke Világkongresszuson „Béke Aranyéremmel“ tüntettek ki. Á film zseniális rendezője, Louis Daquin 1945. tői. a felszabadulástól kezdődően érté- kés riportsorozatban mutatja be egy­részt az imperialisták új háborút elő­készítő aljas tevékenységének külön­böző mozzanatait, másrészt a világ dolgozóinak, a világ összes becsületes emberének fokozódó harcát az impe. rialista háborús gyujtogatók tervei­nek megakadályozásáért^ a béke meg­védéséért. Egyik oldalon az imperia­listák a milliók véréből sajtolandó új milliárdos hasznokat számolgatják, a másik oldalon felvonulnál? a béke el­szánt harcosai, a százmilliók, akik szóval, tettekkel, vívják elszánt küz­^ 1 I " II" I I lijv . f > 't^rsrg i T7i rí í~*\ti -nArvr>,r7 i'n f.™* .*««*>««1 ks^smjau ESZAMGMORSZAG ■ if V' ,

Next

/
Thumbnails
Contents