Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-06 / 79. szám

Péntek, 1831. «ni április M 6 ÉSZAKMAGYARORSZÁÜ 3 Kik ellen és milyen nagy célokért harcolunk a békekövetelés aláírásával* Sokezer új előfizetővel a Szabad Föld növeljük megyénkben olvasótáborát! „Az embered milliói világszerte megnyilvánuló tó. rekvéseit kifejezve, tekintet nélkiil az új világháború veszedelmét előidéző okokról alkotott véleményünkre, a béke é3 a nemzetköai biztonság biztosítása érdé- kében követeljük, hogy az öt nagyhatalom — az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa. Ság, Nagyhritannia és Franciaország — kössön hóké. egyezményt­A békeegyezméuy megkötésére irányuló találkozó el­utasítását bármely kormány részéről az ót nagyhatalom közül — úgy tekintjük, mint e kormány agresszív ter­veinek bizonyítékát. Felhívunk minden békeszerető országot, hogy támo. gassa a minden áliam részére nyitva álló békeegyezmény megkötésére irányuló követelést. Aláírásunkkal látjuk el a felhívást és felhívunk a béke megszilárdítására törekvő minden jóakaratú embert ás szervezetet, hogy Írja alá a felhívást-“ (A Béke Világtanács 1951. február 25-i felhívása.) Kik és miért akarnak háborút? A nagy Sztálin legutóbbi nyilatkoza­ta, a béke hívei számáré-, mint reflek­torfény megvilágította, hogy kik és miért akarnak háborút. A háborút az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, és Franeiaország nagytőkóssi, népellenes kormányai akarják. Ezek az urak abból a célból folytatnak háborút Koreában is, hogy különleges haszonra tegyenek szert és hogy kirabolhassanak más, bé­kés országokat, „Frei a milliárdosok és milliomosok — mondotta Sztálin — a háborút hatalmas hasznot jelentő jöve­delmi tételnek tekintik.“ Mit hirdetnek Amerika urai ? Az amerikai újságokban így írnak: „A háború valóban az az ideál, amelyre a mi mechanizdU ipari rendszerünk tö­rekszik. A háború teljesen szabványost. fptt cikkek hatalmas tömegét igényli. Egyéni ízlések, vélemények fy személyi tzükségletele egyáltalán nem hatnak a katonai egyenruhára és felszerelésre. Sőt mi több, — a háborút viselő nép ideád,is fogyasztó. Tömeges mennyiség­ben igényel acélt, vasat, a legkiilönbb- félébb hadigépeket, hogy azokat a harc- mezükön darabokra zúzza. Semmi feles■ leges termelési kapacitás, semmi eladási probléma.“ Akiknek jó üzlet a háború? Az amerikai részvénytársaságok nye­reség© csak a második világi: áborií alatt több, mint 52 milliárd dollár volt. Száz amerikai milliomos család zsebeit© be a dolgozó emberiség tízmillióinak vérén szerzett milliárdos hasznokat. Ezért tét. ázik nekik a háború, ezért akarnak újabb háborút előidézni a dúsgazdag Rockefellerek. Horgának. Bupontok.. ;— Ezeket a sokszoros milliomosokat kép­viseli Amerika népeÜene© kormánya, élén g Hitlert utánzó Trumannal az ame­rikai dolgozók által is megvetett és gyű­lölt fasiszta kalandorral. Tnimanra és tanácsadójára. Harrimanra ráillik a ma­gyar közmondást „madarat tolláról, em­bert barátjáról ismerjük meg“. Harri- m&n. a tanácsadó, dúsgazdag bankház- tulajdonosa, Trumanról és külügyminiszteréről, Áehesonról el lehet mondani, hogy az egyik kutya, a másik eb. Aeheson kük ügyminiszter a milliomos Morganok ügyvédi irodájának főnöke volt. Ma is a milliomosokat képviseli. Truman dicstelen hadvezére Mac- Arthur, aki vállalta a koreai nép lé- gyilkolásának aljas szerepét, maga.' is aranybánya tulajdonos, nagybirtokos, számos szeszfőzde tulajdonosa. A koreai vizsföldek jelentős részében személyes anyagi érdekeltség© van. Ezek és a hozzájuk hasonlé népeüe- ues dollármillióm ős ok szövetkeztek a mi népünket is halálosan gyűlölő angol ban­károkkal Olyan nagytőkésekkel, mint Churchill, aki a legnagyobb angol fegy. vergyár, a Sheffield! üzemek főrészvé­nyese. Csak az amerikai milliomosok a koreai háború kirobbantása óta már eddig 35 milliárd dollár megrendelést kaptak saját kormányuktól. így a ko­reai nép vérén milliárdos hasznokat vág­nak zsebre. Az USA kormánya kiadá. sainak háromnegyed részét háborús cé­lokra fordítja. Nyugat milliomos urai — félnek a néptől Amerika, Anglia és Franciaország dol­gozó népe ezlnUn ellensége a háborúnak, békét akar. Ezt jól tudják a nyugati milliomosok is. Ezért igyekeznek a nép­ellenes kormányok segítségével hazug­ságokkal megtéveszteni saját népüket is. A Koreában harcoló véreskezü ame­rikai gyermekgyilkosok el akarják hi­tetni a népekkel, hogy ők a béke híve! Megkísérlik, hogy, elaltassák a pépek éberségét. „Ezért — mondotta Sztálin elvtárs —- a széleskörű békekampánynak KOSSUTH Április 2-t61 S-ig A nagy hazafi XX. résg. •Sióadások: Hétköznap 6, 8, vasár- éj ünnepnap 4, 6 és 8 órakor FAKLYA április 7—9 ig Szombattól hétiéig. Bz élet csatája Előadások: hétköznap 5 és ? ólakor, vasár- és ünnepnap S, 6 és 7 órakor — O/tnely esköz a háborús uszít ók bű­nös mesterkedéseinek leleplezásére— ma elsőrendű jelentősége van". A régi rend hívei nálunk is háborúra számítanak A letűnt földeeurak, gyárosok, banká­rok, kulákok és ügynökeik nálunk is egy újabb világháborúra áhítoznak. A régi rend hívei, mint vizbeesett a szal­maszálba, mint utolsó reménybe, úgy kapaszkodnak bole minden háborús hírbe. Ha Koreában a Néphadsereg egy ki­lométert is visszavonul, azonnal» megnő a régi rend híveinek szava. TeükürtöUk a várost és az falut háborús rémhíreik, kol. De amikor a Néphadsereg előrenyo­mul, amikor mi békealáírásokat töttünk, akkor még s ke ztok aláírni azt, hogy becsapják vele a dolgozókat, hogy elhitessék, hogy ők is békét akarnák. Ilyen háborús rémhírterjesztő Szilá­gyi Sándor íelsödobszai volt földbirto­kos, a garadnai 150 hollas Uczokaj Mi­hály kulak, a volt Sulyok-párti képvi­selőjelölt. liyen ügynök Kocsi* János szikszói plébános <30 Ho’das kulik, a régi rend égjük vármegyei vezéralakja. Ilyen háborús ügynök a g&gybátori Jakabfalvi, többszáz. hold egykori ura. A Jakabfalviak 19.19-ben saját kezükkel ölték meg az együk cselédet, mert állí­tólag kommunista volt. Ilyen ügynök Csajka György sárospataki volt 1200 holdas földbirtokos, aki még ma is fe. ayegeti a fordliözjuttat-ottakat. A „báró“ Majláthak, a Fáyak és a hozzájuk ha­sonló népellenee elemek. ffylij- kiúákok is igye­Kik és miért akarnak békét? Békét akarnak a dolgozók milliói, az egyszerű emberek szerte a világon. A békemozgalom [egsziiárdabb táma­sza, a háborús veszély ejleni védeke­zés erős bástyája — a felszabadult or­szágok, a népi demokráciák ,amelyek Sanghaitól az Ejbáig húzódnak, A bé­ketábor éjén a legyőzhetetlen Szovjet, unió ájl. A Szovjetunió (örheictlen békeakaratát e egyszersmind szünte­lenül növekvő erejét bizonyítják a szovjet állam hatalma« gazdaság:, bel- és külpolitikái 'sikerei. Soha nem látott mértékben erősödnek & népi de­mokráciák országai is. Az egyszerű emberek szerte a vijá- gon a Szovjetuniót és a népi demokrá­ciákat az erős, egységes béketábor dolgozóit a béke megbízható őrtáUői. nak tekintik. Békét akarnak és a békéért harcol­nak a kapitalista és gyarmatj országok dolgozó százmilliói, hazafiat. Ml bizonyltja, hogy a béke híveinek világmozgalma képes megfékezni a háborús gyujtogatókat ? A kérdésre a tények adják meg a vájaszt. A tények azt mutatják, hogy a*z imperialisták kénytelenek számol, nj az egyre növekvő, erősödő béke: mozgalommal, rettegnek; hogy a béke- mozgalom keresztülhúzza számításai­kat. A béke híveinek vitágmozgaima eredményezte, hogy Truman — Mac- Arthur többszöri,. követelése ellenére — sem merte Koreában alkalmazni az atombombát, bár: ezt „fontolóra" vet- Ae. - A- stockholmi békefetbívás bebizo. nyitotta, hogy az aláírók tollat is fegyvert jelentenek a békéért fojyö harcban. Az amerikai nagytőkések, érdekeit képviselő amerikai; .angol és francia kormány hallani sem akart ar’rőj, hogy leüljön a Szovjetunió kormányával tárgya] ui. A békemozgalom erősödése azonban a tárgyaló asztalhoz kény­szerítette a tőkés országok külügymi­niszterhelyetteseit. Joggal állapította meg IJja Erén- burg, a nagy szovjet harcos a béke. mozgalom erejérő]: „Még két évvel ezeőít a WaJ! Street szédelgői! ki- szolgá[ó újságok agyonhal;gatták a párisi világkongresszust. Ma hangosan azt számolga'ják, mennyi katonát tud­nak összeszedni, magukban pedig az', mennyi híve van a békének az egész világon“. Miért fegyver a békeharcban a milliók és miliők aláírása? A békealáírás is figyelmeztető lesz a háborús gyujtogatóknak. Figyelmez­tető és emlékeztető, hogy azok, aki­ket ■ az imperialisták szennyes háború­jukban katonaként, hadiüzem! mun­kásként, a háborús gépezet kjszo’gá]ói. ként szeretnének felhasználni, azt kiáltják feléjük: „Soha nem harco­lunk a béke legfőbb őre, a Szovjetunió ellen“. A millió és millió békealáírás figyelmezteti a háborús gyujtogatókat: a népek erejével ta]áljátok szembe ma. gatokat, Szilviába haraptok; ha a hábo­rú kirobbantásábaa Hitler nyomdokai-' ba léptek, A békekövete]és aláíróinak arról kejl dönteniük: békét'akarnak-e vagy háborút, az öt nagyhatajom tárgyalá­sát választják.«, vagy pedig a fegy­verek dörgését. A béke hívei aláírá­sukkal azt fejezik ki, hogy egyetért©, nek azzal, nmjt a Béke Vi'ágtanács berljni ülésén Infeld, a vijághírü len- gyei tudós mondott; .Nincsen oTyan problémája a vijágnak, amelyet békés úton nem lehet megoldani. De nincs is olyan problémája, amelyet a háború mego’dhatna“. Miért kell leleplezni az imperialisták belső ügynökeit? Az űj háború gyujtogatóinak ügy­nökei a szabad országokban — így ná. lünk is — földalatti férgek módjára próbálják clrágni az új élet növekvő gyökerét. Mint ahogy a kertész védi, oltalmazza a nemes növényeket a kár­tevők pusztításától, úgy kell védel­meznünk fejlődő, szabad hazánkat az ellenség belső ügynökeitől- Az imperialisták aljas, gyilkos cél­kitűzéseinek ügyét szolgálják nálunk a kuiákok, a jobboldali szociáldcmo­kraíák. De az imperialisták célját szolgálják azok is, akik az ellensé­geinknek való megbocsátásról beszél, nek. , A dolgozó magyar nép harca a bé­kéért csak akkor vezethet győzelemre, ha külső ellenségeink leleplezése mel. lett újabb csapásokat mérünk belső ügynökeikre is. A béke hívei azzal is segítik a békeharcot, ha ki-ki a sa­ját munkaterületén leleplezi az ellen­séges elemeket. Milyen béketettek pecsételik meg * béke­aláírásokat ? A tények egész sora bizonyítja, hogy a békefelhívás aláírása fegyver a békéért folyó harcban. Csak szavak, kai, csak lelkesítő beszédekkel azon­ban nem lehet csatákat nyerni, nem lehet megnyerni a béke csatáját sem. A győzelemhez hősi tettekre, fokozódó termelő munkára, fokozódó' felelős, ségérzetre, az egész nép, az állam iránti kötelességek teljesítésére, a fej. lödé, épülő haza iránt érzett szeretet, nek tettekben való megnyilvánulására van szükség. A feladat tehát az, hogy még na­gyobb munkakedvvel és munkafegje- lemmel kell megállnia a helyét min­denkinek a termelés frontján — az ipar, a mező gazdaság, a szellemi mun­ka terülefén egyaránt. A bőkeharc ügye a több és jobb munka mellett megköveteli tőlünk azt is, hogy min­den becsületes embert csatasorba állíf- 1 sunk a békéért harcoló százmilliók hatalmas, legyőzhetetlen táborába- . Tlyer. módon járulhatunk hozzá mi, magyarok, is, hogj- győzelemre vigyük béke csatáját! — az élet csatáját. Fennmarad a béke...! A nagy Sztálin mondotta: „...a béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és mindvégig kitartanak mel­ierte.“ Megyénk dolgozói azzal veszik ke­zükbe a béke ügyét, hogy még több acélt, gabonát és szenet termelnek háziig erősítésére, a béke és a továb. bi felemelkedésünk biztosifására. Néhányszáz nyugati milliomos és a régi rend híveinek nálunk még meg­lévő maroknjú csoportja hiába álmo­dozik egy újabb véres világháborúról-. A dolgozó százmilliók, az egé3z béke- akaratú emberiség egységesen fellép és nem engedi az újabb világháborút kirobbantani. Nem! Soha! * * Fenti anyagot a békeblzottságok fagjai, a népnevelők és a békealMrás. gyűjtők különös figyelmébe ajánljuk. A Szabad Föld, Pártunk paraszt hetilapja — a dolgozó parasztság lapja. Egyhónapos kampány foivik moBt a Szabad Föld minél szélesebb, körű terjesztéséért, hogy a lap még fokozottabb méretekben betölthesse a reá váró rendkívül nagyjelentő­ségű feladatokat. A Szabad Föld terjesztésére szerte a megyében lel. kés felajánlások hangzottak el, vál. lalások arra, hogy száz és ezer új előfizetőt szerveznek be a Szabad Föld táborába. Ilyen felajánlásokat tettek mindenekelőtt a helyi DE- FOSz szervezetek, ami érthető is, hiszen a DEFOSz szervezetek első. rendű kötelesség«, hogy sikere« munkát végezzenek a Szabad Föld terjesztésében. Megyénk DEFOSz szervezetei azonban általában nem értették meg ezt a kötelességüket és meg­elégedtek a felajánlással. Elmulasz. tották, elhanyagolták a szervező, felvilágosító munkát, így termése«, tes is, hogy az eredmények messze elmaradnak az önként vállalt 7000 új előfizető mögött. Igen súlyos mulasztás terheli emiatt mindenekelőtt a járási DB. FOSz titkárokat. A tokaji DEFOSz járási titkár. Kocsis Lajos és a pntnoki járási titkár Gál József minden lendület nélkül dolgozott és már az első nehézségek felmerülése után. lemondtak arról, hogy a kitű­zött célt elérjék. Viszonylag a leg­jobb eredményt, az abaujszántői já. rás érte el. Közvetlen utána követ, kezik a sátoraljaújhelyi járás; Járási Pártbizottságaink általában nem irányítják, nem ellenőrzik a DEFOSz szervezetek előfizetésgyüj, tési munkáját, nem foglalkoztak a Szabad Föld terjesztésének ügyé. ve!, sokadrangú kérdésként kezelik ezf a fontos feladatot. Az edeléuyi, vagy a szerencsi Járási Pártbizott. ság egyáltalán nem törődött a Sza. bad Föld terjesztésével. A tokaji Járási Pártbizottság sem fordított gondot arra, hogy változtasson azon a lehetetlen állapoton hogy a járás községei között a Szakad Föld ter­jesztésére megindult verseny papi. rou maradt. A putnoki Járási Fárt. bizottság is tudomásul vette, hogy a járás területén igen gyengén fo, lyik az agitáció a Szabad Föld tér, jesztésére. A hibák arra figyelmeztetnek bennünket, hogy sokkal nagyobb gondossággal és lendülettel kell vé. geznl mindenütt a Szabad Föld tér. jesztését. Pártszervezetnek és DE.- TOSz szervezetnek, a többi tömeg, szervezetnek is meg kell értenie, hogy saját munkáját könnyíti meg azzal, lia még több dolgozó paraszt kezébe juttatja el Pártunk paraszt hetilapját. Megyénk dolgozó pa. rasztsága nagy szeretettel olvassa a Szabad Földet, mert igen sokat ta­nul belőle, igen nagy segítséget kap a lap cikkeiből, munkájának végzé. séhez. A lap segíti, vezeti a dolgo­zó parasztságot a haladás, a fejlő, dés útján. Éppen ezért elsőrendű feladat, hogy a lazaságokat, hiá­nyosságokat mindenütt haladéktala. n.ul fe’számolják és aokezer új elő­fizetővel növekedjék megyénkben is Pártunk paraszt-hefilapjának nagy olvasótábora. Ezévben elkészül Miskolcon a kettős villamos sínpár A miskolci Vár oá Tanács Végrehajtó Bizottsága ismételten foglalkozott a kettős villamos-sínpár építésének kérdő- sével, A VB elnöksége a sínanyag biz­tosítása érdekében a Diósgyőri Kohá­szati Üzemekkel, a kőanyag érdekében a szobi kőbányaüzemekkel közvetlen tár­gyalásokat kezdett. Vas Zoltán elvtárs, az Országos Tervhivatal vezetője bizto­sította a tanácsot, hogy s. villamos- sínpár építésének pénzügyi fedezetét rendelkezőére bocsátják, igy eemtni aka­dálya nem lesz annak,-, hogy a kettős. vágány még ez évbem teljesen elkértük jön. A mezőgazdasági munkák időben <» ütemterv szerint való teljesítós© érdeké­ben a VB vándorzászlót alapított, ame­lyet hetenkint annak a kerületi tanács, nak mezőgazdasági osztálya kap meg, amely kerület a mezőgazdasági munkái­ban ólen jár, A központi taaácsházán a mezőgazdasági osztály rerscnytáblát függeszt ki, amelyen azoknak a t«íc*» dolgozóknak és egyéni gazdálkodóknak fényképét helyezik el, akik példát mu­tatnak & tavaszi- munkában. Tanuljunk a Cserni kovácsbrigádtól! Csórni Aeoslon szta- hánovistá kovács a Diósgyőri Gépgyár sü.lvesztékes kovácsmii. hejyében dolgozik, Ez *, műhely nyerte el a kongresszusi verseny, ben a Diósgyőri Gép­gyár «legjobb kon- gresezusj műhelye“ büszke címet és a ván. dorzászlőt. Csórni elviára a vem seny eredményeinek ki­vívásából derekasan ki. vette részét, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy üzemük az első Jelt. A Kongresszusi Híren tartott röpgyülésen fel­szólalásiban megfogad­ta, hogy éjért eredmé­nyét tovább fokozza; tapasztalatait áladja munkatársainak, hogy felszabadu'ásunk hato­dik évfordulóját méltó­képpen ünnőpeljék az tizem dolgozój. Az acéjpörölyök zúg­va csapnak, le az izzó anyagokra, szikriz k; lapul, nyúlik a vas, for. inálódnak a .tenge'yok, kerekek; a különböző alakos munkadarabok. Rázkódik az egész mű­hely a csapások -úya alatt, izzó fényt tö­veinek a melegítő ke­mencék. Cs6rni. Ágoston ©ív­ta rs keze keményen fogja a tüzifogót, ügye- sen forgatja a pöröly ajaft a készülő munka­darabot. Tengelyesüké, kát kovácsol brigádjá­val. Do ma már néni úgy — mint ezelőtt \(- hány héttel! Ma már másképpen dolgoznak; mert magukévá térték, amit Rákosi elvtárs a Pár4 II Kongresszuson mondott.* , fokoz­nunk kelj Pártunk fegyelmét, a pé’damuta. fást, az áj dor. atkószsé­get; a bátor elszántsá­got“. Jój megjegyezte ezt Csernj elvtárs, hiszen ő párttag, kommunista, neki példát kel| mutat­nia, bátran, elszántan ke!l keresni az újít, Mert mi történt? Még a legöregebb ko­vácsok js ingatták a fo- jüket, amikor elmondta újítását, „Nem biztos, hogy sikerű], hátha se­lejtes [esz az anyag“ — tétováztak többem De Csernj elvtárs elenged­te a füle mellett sz jlyen szavakat. Bátran kezdeményezett és vég. rehajtotta elgondolását. A tengelycsukló ssa búsának kovácsolását azelőtt úgy végezték a műhelyben — ö is úgy csinálta —, hogy min­den darabot kü]ün-kü- lön kováesojtak. így a munkadarab henger- alakú szára a* előírtnál mindig hosszabbra, nyúlt, egy darabot le ke’Jett tehát vágni belője. Súlyos acé]da. rabok estek 1© naponta a tengelyesük]« mind- két végéről, ezeket n segédmunkások kihord- ták a hulladékba Me­het vissza a Martinba beolvasztásra, pedig ez­zel az anyaggal }s mennyi munka volt már. amíg lekováes©!- tákí Ma már nem így gyártják a tengelyesük, lót, Cserni e'vtárs Tóth Béla sztahánovicta ko­váccsal megbeszélte — mikért változtathatnak a régi munkamódsze­ren, amivel rengeteg anyagot pocsékolnak el. emertett felesleges kovácsolás4 is végez, nek. tehát feleslegesen pazarolták az energiát, feleslegesen koptatják a gépeket, ros-ztrt hasz­nálják fel munkaerejű, két. Ás egyik reggel Cserni ejvtárs már jó­val a műszak megkez­dése cjött bejött a mű­helybe. Gyorsan átöltö­zött és mire megszó­lalt a kezdést jelzi gyárduda, egy fehéren jzzó buga már ott volj a kalapács a jatt. A? újítás egyszerű. Nem egy darab tengelyesük. ]ot kovácsol a bugábó;4 hanem kél darabot egy­bekovácsol. Az anyag közepén csinálta a vi­tatást, így az anyagól teljesen felhasználta, nem maradt hulladék. Az egyszerű újítás azt eredményezi, hogy min­den húgából egy da. rabba) több tengely, csuklót lehet legyárta­ni. Mit jejent ez az újí­tás a műhelynek, a gyárnak népgazdasá­gunknak? Annyit, hogy teljesen felhasználják az anya­got s igy évento 3900 kg, acélt takarítanak, meg, amelynek 32 ezer forint az értéke. Es ez csak a Cserni brigád megtakarításai Milyen sokat jelentene« ha minden kovács bri­gád bev6áetna egv-egy ehhez hasonló takaré­kossági újítást. Meny­nyivel több gyárat^ munkáS]akást. utat. kólát; hidat építhet­nénk, mennyire meg­gyorsulna a termelés, mennvive! gyorsabban emelkednék tovább az étetszinvonaü nem •• hoz- iú snW, csak gondol­kozni kelj, meg kélí vizsoéln) az adott fel- téte'ekef: — s arrd került Cserni brigád­nak — biztosan sikerű! majd * többi brigíd- nak G'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents