Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-30 / 100. szám

/ Dolgozó paraszti! Jő munkával, Ä terméssel segítselek ötéves tervünket, hazánk erősítését, a kéke védelmé!! A DOLGOZÓK LEVELEI AZ irta: G. BORISZOV A szovjet sajtó azért erős, mert állandó kapcsolatban, áll olvasótáborá­val. E kapcsolat egyik legékesebb kife. jezője az újságokhoz "érkező óriási levél­tömeg. Csak egyedül ií„Pravda“ ötszáz, sót több levelet kap naponta. A dolgozók leveleivel kapcsolatos munka régi és örökké ifjú hagyomá­nya a bolsevik sajtónak. Már a lenini „Isskra„ (1900'—1903) minden számában rendszeresen megjelent „A inunkásmoz. galom krónikája és a gyárakból és üze­meltből beérkező hidd“ című rovat. Az 1905. évben megjelent „Vperjod“ ( .Előre,) című újság kiadása tervének kidolgozásánál ezt írta V. I. Lenin: ,.Mi mindenkit és főltégcn a munkáitokat kérjük fel levelezésre. Adjunk u munká­soknak szélesebb lehetőséget. hogy új­ságunkban írjanak, hogy mindenről ha. Uirozottan írjanak, hogy minél többet ■írjanak mindennapi /jetiikről, érdekeik­ről és munkájukról..." — A for­radalomclötti „Pravdá-lum az anyag na­gyobb felét a dolgozók levelei képezték, melyeket a „Munkás élet“, „Munkás ■mozgalom“, „Paraszt étet slb.„ rovatok­ban közöltek. A „Pravda“ első számá­nak vezércikkében irta Sztálin elvlars: „Mi úgy szeretnénk, hogy a munkások ne elégednének meg pusztán az együtt, érzéssel, hanem, vennének tevékenyen ■részt újságunk vezetésének ügyében, Xe •mondják a munkások, hogy az írás ré­szükre „szokatlan„ munka. Az irodalmár •munkások nem potyognak készen az ég­ből, azok az irodalmi munka folyamán ■nevelődnek ki. Csak bátrabban hozná kell fogni a munkához, egyszer-kétszer megbotlasz s máris megtanulsz- írni...,“ Az ,,hzkra„, „Vperjod“, „Novájá E.sizny“ és más újságok szerkesztésénél Lenin személyesen olvasta el a beérkező leveleket, javította és rendezte sajtó alá azokat. N. K. Krupszkája megemléke. zéseiben Leninről azt írta: ,.A munkás, levelezést Vlagyimir Iljics különös gond. dal olvasta, Emlékszem, 1904. évben. Odesszából, a kőbánya munkásságától érkezeti egy tudósítás. Rendszertelenül, valami vörös tintával volt megírva, du vagyon sok- forró érzés volt henye, na­gyon jól kifejezte a munkásság hangu­latát. Vlagyimir Iljics néhányszor elol­vasta ezt a tudósítást. Az az asztalon fekszik. 0 elolvassa. Utána fel-alA jár, majd odajön és mégtgyszer elolvassa-. Amikor sajtó alá feí’dezte, kijavította, nem eszközölt egyetlen egy olyan javí. hist sem, amely csal„ a legkisebb mér. tökben is megváltoztatta volna a tudó­sításban foglalt, hangulatot.., A siovj;l Állam élén állva, Lenin továbbra is érdeklődött az újságokhoz Leérkező levelek iránt. Igv 19““ január thi-án a ..Bjednotu“ c. újság szerkesztő­ségéhez írta: ,, K ár pins eV ij elvtá rs Nem írná-e meg nekem (maximum 2—S old.), hogy mennyi levél érkezik <1 „Sjednotahoz“ a parasztoktól? Mi fon. tos (különösen fontos) és új van azok. ban a leveleiben’ A hangulat' A napi eseményeké Nem lehetne-e ilyen lesete­ket minden két hónapban egyszer kapni (a következőt 19SSS, március lö-rel): a) A. levelek átlagos száma, b) Hangulat’ ,c) Fontosabb napi események’,, A munkás levelek iránt) leuin.ini-9ztá. lini viszony hagyományait szentül őrzi a bolsevik sajtó. A tíz. K (b) P. Köz­ponti Bizottságának utasítására a lapok szerkesztőségeinél a levelek részére spe­ciális osztályok létesültek. Ezek nyil­vántartják és tanulmányozzák a leér­kező leveleket, a lap illetéke* osztályai. I lioz irányítják azokat, figyelik a leve- lek útját a szerkesztőségen belül, kap», csőlátót tartanak fenn a szervezőkkel ellenőrzik a válaszok leérkezését a kü­lönböző szervekhez és hivatalokhoz meg­küldött levelekre. A levelezési osztály a szerkesztőség legérzékenyebb idege. Hiszen itt össz­pontosul az olvasótábor levelezése a szerkesztőséggel, Minden, a szerkesztő, séghez beérkezett levél mögött élő szov. jót ember áll. Gyakran a munkái, kol- hozparaazt:, tisztviselő ilyen — akár legkisebb — közléséből is nagy dolgok nőnek kj. A szerkesztőség levelezési osztályát szívesen látogatják a következő szám vezércikkírói, glosszaírói és tárcaírói. A dolgozók leveleiben megtalálják előadá­saikhoz a napi élet témáit, cikkeikhez a tényeket és példákat és egyszerűen tájé- koztatást a helyi élettől. A dolgozók leveleinek tartalma iránt érdeklődnek a Párt és a szovjet Szervek is, melyeknek a fontosabb közlemények- tői szóló beszámolókat és az cgyos leve­leket.. melyeket a, lap nem közölt, meg­küldik a ezerkesztőségek. A Szovjetunióba!! a dolgozók ujsá- gokhoz intézett leveleit úgy tekintik, mint a tömegek társadalom-politikai ak­tivitásának és kezdeményezésének egyik megnyilvánulását. Ezért a tíz. K, (b) P. megköveteli a szerkesztőségektől n le. velők iránti leggondosabb viszonyt. így a tíz. K. (b) J\ Központ: Bizottsága „Az T.szalc.kic.tkűzmi Bolsevik“ és r. „Zvjczda“ ,'ÍMíí lapoknaiz a dolgozik le­veleivel kapz.olatos munkájáról* szóló határozatában utasította: „Kötelezni kill a szerkesztőket, hogy személyesen irányítsák a levelezési osz­tály munkáját . alaposan, és rendszeresen figyeljék a laphoz beérkező levelezést, azokból a politikailag legfontosabbakat közöljék n lapokban cs úgy szervezzék ÚJSÁGBAN meg a levelezéssel kapcsolatos vinni dt, hogy : a) Egyetlen egy a szerkesztőségbe! beérkezett levél te maradjon meg vála. szolatlanul, b) A különböző hiányosságokat, külö­nösen a kritizáló leveleket azonnal irá. nyítsdl: ellenőrzésre, emellett a lop leöte. les az intézményektől a hiányosságok megszüntetése iránt tttt intézkedések­ről szóló választ időben megkapni,“ A legfontosabb a szovjet, lapok leve­lekkel kapcsolatos munkájában —-• a levelek közlésié való előkészítése. A szerkesztőségeik igyekeznek mindent, ami a legfontosabb, azt, ami közérdeket ké. pez, közlésre kiválogatni. A levelek leg­figyelmesebb, leggondosabb, legalapo- sabb olvasása olyan alapfeltétel, amely biztosítja a leveleknek a lap részére történő helyes kiválogatását. A szovjet emberek sokat írnak az újságokhoz a termelésben elért különböző eredmények, löl, kulturális kérdésekről, értékes ja­vaslatokat küldenek be, elmondják gon­dolataikat, hangulataikat, bajaikat. — A levelek közlésié a Icgkii'önösébb módokon történik, A lapok oldalain spe­ciális „Levelei: a szerkesztőséghez,, című rovatban közük a legkülönbözőbb témák­ról írt leveleket, A levelek másik részét a, lap ipari, mezőgazdasági, párttájékoz, tató rovataiban kezük. A szerkesztősé­gek a gyakorlatban az egyes témákról szóló levelekről beszámolókat is közöl­nek. A szerkesztőségi cikkekben, tudósítá­sokban, tárcákban idéznek a dolgozók le- veiéiből. Sok szerkesztőség azon igyeke. zetóben, hogy minél több levelet közöl­jön. egész lerövidítve: „A szerkesztőségi postából■“ ,.Tiöcidcn“, „Mindenhonnan„, Nekünk írjál:,, címek alatt hozza azo­kat, A munka azonban nem szorítkozik csupán a levelek közlésére. A szerkesz­tőségek ..Anyagaink nyomában,,, „Ne­künk válaszolnak" című rovatokban köz. lik a különböző szerveknek és intézmé­nyeknek az olvasók kritikui megjegyzé­seire, javaslataira tett intézkedéseiről szóló válaszokat. „A nem közölt anya­gok nyomában“ című rovatban válaszol­nak a kivizsgálás és intézkedés végett továbbított levelekre. A dolgozók leveleikben rábízzák a la. polc szerkesztőségeire legjobb elgondolá­saikat, célkitűzéseiket. Mennyi értékes javaslat, gondolat, megjegyzés, mennyi okos tapasztalat, életismeret, fontos té­ma van ezekben a levelekben. Íme ezért tartja minden szovjet újságíró, minden újság munkatársa legfontosabb felada­tinak a dolgozók leveleivel kapcsolatos munkát. 1 MAJAKOVSZKIJ } KIS MÁJUSI DAL "A télen di csupasz la, nézd, újra friss. Megyünk az új tavaszba Én is, te is, mi is­Május gyolcs vászna libben, mcy.mcylcrjyint. Vidám, ifjú hitben megyünk, megyünk, megyünk. Kezünkben lobogó tűz örömet oszt. Mindenre lobogót tűz: Pirost, pirost, pirost. Édes tavaszba mosdó friss tereken ■ütemre, lépni ’rnöst jő nekünk, neked, nekem. Súlyos válság előtt az osztrák könyvíermelés Súlyos válság előtt áll az osztrák líünyvterjnelcs N yugat-N émetország pénzügyi csődje miatt. A bonni kor­mány ugyanis amerikai parancsra és külkereskedelmi deficitje,' miatt meg. szüntette N yugat-N émetország könyv, importját, inni- azt jelenti, hogy az erős nyugat németországi piacra dol­gozó osztncl: könyvtermelés katasztro­fális helyzetbe kerül. As osztrák könyvexport G0 százalékát Nyugat­ié émetország vette eddig fel, az új rendelkezés értelmében tehát hatal­mas feleslegek-, maradnak Ausztriában, mivel az egyre romlő osztrák gazdag sági, helyzet következtében a könyve vásdilók száma fokozatosan csökken. A tilalom természetesen elsősorban a haladó osztrák irodalmi termékeket sújtja, a szennylapok különleges ked­vezményes elbánásban részesülnek. Áz amerikai kormány által szított otom-p ánik legújabb hajtásai • A7- AMERIKAI KOK- MANY áltni szított atompánik és háborús hisztéria legújabb haj­tásaiból ad épületes ize. lítót a newyorki Times, Az amerikai közönség, amely régebben az „örökmozgó bú rpako­lásért“ és a majpmmiri. gyekért lelkesedett, most az atomveszély elhárítá­sára szolgáló csodasze­rekben látja üdvössé, get. Az egész hisztériának az amerikai kormánnyal legszorosabb kapcsolat­ban álló nagytőke látja hasznát. A hisztéria el­sőszámú haszonélvezői az építkezési vállalatok, amelyek „atombiztos“ fedezékek építésére tesz­té k csábító ajánlatokat az ideges amerikai nagy- polgárságnak. Épült is már számos ilyen bun­ker, amelyekről kiderült. hogy a legkisebb bombák hatására is bcomlanak. Eunek ellenére továbbra is folyik a bunkcrépüés őrülete, A másik egyszerre fel. virágzó „iparág. — a tanácsadás, írásban szó. ban, könyvekben és rá­dióállomásokon keresztül bombázzák az ameri. kaiakat „jótauácsok- kal“ az ,,atomve»zély“ elhárítására. A kutyá­kat és macskákat le kell nyírni özek szerint a ta­nácsok szerint, az éksze­reket el kell dolmi, mert „veazélyesek,. HATALMAS ÖSSZE. GEHET keresett az az atomvazelin“ felta­lálója, valamint az a zsákgyáros, aki azzal hirdeti készítményét, hogy ha az atomtámadás idején abba dugja az em­ber a fejét, tenuni baja sem történik. „U 90“ márkával „atomsokk- kurát, talált ki egy gyá­ros: készítmény®, ame­lyet rendszeresen és fo­lyamatosan kell szedni, sóból, szódabikarbónából ás vízből áll. Bekapcsolódott a ver­senybe a ruházati ip3r is: aiombizl'os alumi. ni um pizsamát, palale ­mezekből készült mell­tartót. palatáblából ké­szült alsónadrágot túr. döfnek alkalmi áron »z „atomveszély kivédé­sére. NEVETNI LEHET­NE ezeken az eszWlcusé. geken, ha nem azt bi­zonyítanák, milyen esz­közöket használ fel az amerikai nagytőke és a szolgálatában álló Tru- naan-kormány a háborús hisztéria' fokozására és céljai elérésére. ÜVEGES IMRE ELSŐ SZABAD MÁJUS ELSEJÉJE 1945 május 14-én, az első szabad május Lén Üveges Imre már nem volt itthon. A felszáll,adu- jás előtt a Diósgyőri Gépgyár 5zr - reldéjében dolgozott mint lakatos, de a felszabadulás illán kalandvágyé barátjával elhatározta,’: — megpró­bálja külföldön, melyről olyan sok jót beszéltek. Nyugat húzta Őt, az a Nyugat, ahol „bőségesen van éle­lem, ahol nem kell dolgozni i tért károkká] várják a magyarokat— Legalábbis így gondolta ií, meg a barátja, amikor egy esős éjszakán átlépték a magyar határt- Klagenfurtban jelentkeztek egy táborban, hiszen már nem volt ca. nivalójuk, nem volt egy darab ke- nyeriik sem. Itt ismerkedtek meg a „mesés Nyugat“ áldásaival. Az an. golokfó] heteken keresztül olyan szűkös fejadagot kaptak, hogy ez éhezés elől megszöktek a lágerból Megpróbálkoztak máshol is, do sehol Ausztriában nemhogy könnyű megcí. lietést, de munkái sem találtak- Volt ott éppen elég menekült, min­denféle nemzetiségű s az angolok azokat segítették, akikről tudták, hogy az ö, emberük, Üveges Imre és baráttá Olaszország felé vette útját- Az Al­pokon át — az időjárás viszontagsá­gainak kitéve, állandó rettegés ka zött éjszakáukint hosszú ki]oiuétcre. két gyalogolva — átszöktek Olasz* országba. Először Jvcgigo Emijia tar­tományban voltak Gyönyörű ta­vasz volt a tengerparton. Igaz, hogy nem az ö számukra, mert a nagy- urak, a külföldi pénzesek között öle esetleg levelezőlapot árulhattak, meg szökött idősebb magyar társaik utolsó holmijait. Megkezdték hát a feketézőit, csereberéltek, üzletel­tek, éltek, ahogy tudtak- A szöges drótokkal körülvett lágerbój reggel S órakor kiengedték őket, és este 10-ig szabadon lehetett „dojgozni“. Bariba szöktek át, hátim, ott jobb lesz... Hiába próbálkoztak itt is, mert az amerikai imperialisták és hazaúrulő belső ügynökeik gyaláza­tossága az ojasz nép számára is szin­te lehetetlenné tette a megélhetést — hát még a külföldiek számára! Elhatározták: átszöknek Francia- országba. 1947-ben egy őszi estén összeszedték eókrnókjukat, felka­paszkodtak egy vonatra, amely Franciaország felé indult. Utaztak tehervagonon, lépcsőn és tengely fe­lett, ütközőn és a kocsi tetején- Az volt a fő, hogy a kalauz ne vegye észre őket. Több napi bujdosóé után sikerült átjutniok a határon. Észak. Franciaországban, líoubaix textilipa­ri centrumban telepedtek ]e- Végre- — gondolták —, mert munkát kaptak, Milyen munkát? Textilbálákat keljeit hordaniok a rakodóról a szövődébe. Olyan bálá­kat akasztottak a váljunkra, hogy egy lónak is sok lenne —. emléke­zik vissza. Hogyan fizették őket? Mit jelentett a havi 10 ezer frank az embertelen robotért? Lakást ke. restek. Kócos-rongyos padlásszoba — 5.000 frank. Próbálkozták panzió­ban, szállodában mindenütt, de fél­havi keresetüknél olcsóbb lakást, akármilyen kiesi, omladozó és ócs­ka, is volt, nem találtak. Üveges Imre elhatározta: akárhogy is, ő már kitart a lextilgyár mellett, elég volt a vándorjásból- Társa azt mond­ta: nem bírja tovább, elmegy, je­lentkezik az idegenlégióba, ügy is történt s azóta társa felől semmi hírt nem kapott. Hordta a texfilbálákat, gör­nyedt, izzadt. Nagy nehezen aztán bejutott a textilüzembe, ahol mint javító lakatos dolgozhatott. Emelke­dett a keresete is, 14-000 frankot keresett egy hónapban, 1950-ben amerikai érdekeltségű . mezőgazdasági gépgyárhoz ment át, mert azt hallotta, hogy ott állítólag többet fizetnek. Szalagrendszorben dolgoztak — 9 és féj órát naponta. 14.000 franknál többet csak nem tu­dott keresni. Az elégedetlenség egy­re magasabb fokra hágott a gyár dolgozói körében s a Francia Kom­munista Párt aktívái, a CGT — a szakszervezet — bizalmiai sztrájkba szólították a dolgozókat. Leállt' a textilgyár, Jeállt az amerikai érdé- keltsógü mezőgazdasági- gépgyár, le­állt egész líoubaix. Megbénult a közlekedés a városban, Ugyauekkor tört kj a francia vasutasok sztrájk­ja. Parisban a Metro és a Renault Müvek dolgozói is leálltak. A sztrájkőrségben résztvett ö is. Körülállták a gyárat, amikor a vá­ros központja félő] géppisztolyom ro­hamrendőrök szirénázó autókkal ro­hanlak közéjük- Ütötték, vágták a munkásokat gumibotjukkal- Géppisz. tolyíorozat Uürdüjt, repültek a könnyfakasztó bombák. O több tár­sával a gyárpalánk mellé szorult- Fe-jtépték az utca kövezetét. Közú- port zúdítottak a rohamrendövökié. Suhogtak a gumibotok, egyre sűrűb­bek lettek a sortüzek,.. Etába volt minden eröfeszíté. síik, mert a városból egyre több és több rendőr robogott ki. Vissza kel­lett vonujuiok- Egy francia munkás meghalt, vagy 10-et életveszélyes sé­rüléssel kórházba szállítottak. Üve­ges Imre megigazította elszakadt Ka­bátját, letörölte a vért a homloká­ról s akkor nyilait bele először, miért is kellett neki eljönnie otthon- rét? De legyintett — biztos, Így van ez otthon is, hiszen «. „Nyugati Ma­gyal“, az „Új Magyarság" és a töb­bi Franciaországban megjelenő szennyes fasiszta lapok azt írták, hogy Magyarországon üldözik, kény. szermunkára viszik a munkásokat. A rohamrendőrük megszállták a gyárat, a sztrájktörők az ö védel­mük alatt megindították a terme-, lést- Igwz, nagyon kövesen voltak, akik a sztrájk idején t\]vetlek a munkát s ők gondoskodtak róla, hogy elmenjen ezeknek j* a kedve a sztrájktöréstől- A tőkés elleni gyűlölet mind magasabb fokra há­gott, Elhatározták, hogy «míg meg nem adják a magasabb bért, ki nem fizetik a prémiumot — nem dolgoz­nak. A sztrájk ezért folyt, de nem­csak ezért- A sztrájk megkezdő-é­nek ejsőrendü oka az volt, hogy megtudták: a gyárban Nyugat­németország számára hadfelszerelési cikkek gyártását akarják megkez­deni. — Nem dolgozunk az imperia­listáknak,' nem dolgozunk azoknak, akik újból, fasiszta hadsereget szer. veznek Nyugatnémetországban, akik háborút akarnak kirobbantani! — mondották a munkások. Hat hétig tartott a sztrájk- Min- denki a maga vendéglőjében evett — egyszer naponta, hitelben- Hat hét után a tőkés kijelentette.; hajlandó megadni az órabérejnejést. a prémiu­mot, nem gyártanak hadianyagot Nyugatnémet országnak. Felvették a munkát s ekkor érkezett _e! május 1-e. Nagy ünnep ez I rancia.orszugbau is, Imrei ünne­pe a dolgozóknak* Zenekarok vonul, tak fej a gyönyörű tavaszi reggelen, virágfüzérekkel díszítették fel a gyárat. Bent a gyárban írató'ták a gyűlést; mert oda nem engedtek be rendőrt. Ott bent szabadon, lejkestn beszélhetek árrá], hogy soha nem harcolnak a Szovjetunió ellen, hogy még szilárdabb egységben harcolnak a burzsoázia, az amerikai imperia­listák elJen. üveges Imre arca pi’os volt az örömtől ezen a napon és megint — mint azokban a hetekben annyiszor — újból eszébe jutott as otthon: — otthon vájjon hogyan ünnepük a u á- jus elsejét? Mert ott a gye,ban na. luk május 1-én kipirnsodtüt az a>- cok, iuunkásda]okat énekeltek, ví- gan voltak — de másnap újra kez­dődött az egésznapi robot, a kizsák., mányolt keserves küszködés. Megérlelődött benne az elhatározás, hazatér Magyarországra. Diósgyőr- vasgyárba, mert már nem bírja to­vább! Parisba lílazott. Ott volt, amikor Eisenhower „megtisztelte" látogatására] a francia fővárost, \ agy 10 ezer rendőr á]]t a főúton, géppisztoiyos rohamrendőrök- De hiába álltak ott —• egy mellékutca- ból kizúdult a tömeg. Kerítésdara. bök, az útburkolatból feltépett kö­vek özöne zúdult a főutcára. A ro­hamrendőrök sortüzet nyitottak, de csak hosszú idő után tudták vissza­nyomni a francia munkásságot, hogy biztosítsák a „tomarsall" vég skocsizását a főúton. üveges Imre látta az ökölbeszo- jult kezeket, látta a táblákat a fel. irattat: „Eisenhower, menjen haza!" llf érezte igazán hogy a francia nép mennyire gyülö]i uz imperialis­tákat. Jelenthetett a magvar követ­ségen. Bejelentette: haza akar jön­ni- Az amncsztiarendcict alapján megkapta az útlevelet. De a nyu­gatra szökött nyilasok, lebukott föl­desurak, bankárok és fasiszta tisz­tek — akik vagy kétszázfajta nvu- gati magyar újságot adnak ki, szél- liáinoskodnak és íeketéznek — min­den erőve] meg akarták gátolni hogy ő hazautazzon. Letartóztatottak a rendőrséggel mint idegent, hosy ott tudják tartani. A nyugatra szö­kött nyijasok azt szeretnék, hogy ne tudja meg senki, hogy mi a helyzet itthon, azt higyjék igazság­nak, amit ők összeházudoznak szennylapjaikban. Üveses Imrének végül mégis sikerült útnak indulnia, 1951 március 35.-én felült a vonatra, hogy hazatérjen Magyarországra. üveges Imre most a Diósgyőri Tűzálló téglagyárban szerelő lakatos­— Már voltam egy DISz-syülésen, nagyon szeretnék a DISz tagja lenni. Brigádban dolgozom, munka után meg szépirodalmi köny­veket olvasok. Most olvastam az ijfjú Gárdát", meg Vas Zo]túu könyvét­Üveges Imre most ismerkedik a magyar do]g’oz.ók megszépült életé­vel, a boldog jelennel és minden erejével dolgozik a, még boldogabb jövőért. Készül május 1-re. Még nem tudja, hogy itthon tnijycn a szabad május, de munkatársai már mond­ják neki: ö js ott fog menni a sor- ban, lehet hogy vörös zász|ót vnsy békefeliratú táblái fog vinni és büszkén fog énekelni a többiekkel, Szabadon, keményen lépkedhet a menetben, szabad országba jött haza, ahol szabad, boldog emberek ünnepük a világ dolgozóinak nagy ünnepét, május ejsejét­Ez lesz Üveges Imre Igazi mi. jus 1-) ünnepe, ejsö szabad Május Elsejéje^ TARCZY TIEOIU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents