Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-28 / 98. szám

Munkások! Munkásnők! Harcoljatok ezévi tervünk sikeréért! Takarékoskodjatok anyaggal, idővel! 1951 ÁPRILIS 28. P Á R T É L É T Trygve Lie, a Titó-rend lovagja Trygve Lie, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára — Írja a Novoje Vremja — európai utazása során ellátogatott Belgrádija is- A Tjét. grádi fasiszta bábkormány királyj pompává) fogadta. A vendéget a bel* grádj »führer« székhelyére kísérték. Trygve Lie két órán át beszélgetett Tiióval, .< Trygve Lie pohárral a kezében számtalan toasztot és beszédet tar. tott. Egyik felszólalásában oly messzire ment, hogy Ti lóval való találkozását »élete egyik legnagyobb jeleníőségii eseményének« nevezte. A jugoszláv kormány méltányolta Trygve Lie erőfeszítéseit és a leg. magasabb jugoszláv kitttnteiésse) jutalmazta. Mindenki tisztában van azzal — írja befejezésül a Novoje Vremja —, hogy az USA külügyminisztériuma a legnagyobb mértékben helyeselte Trygve Lie hivatalos kiküldetését. Az amerikai imperialistáknak érdeke, hogy támogassák a jugoszláv fasiszta rendszert, mert azt agresszív terveik legközvetlenebb kiszolgálójának tekintik Aláírták a csehszlovák-magyar hosszú* lejáratú ipari együttműködési egyezményt 1951 április 24 és 27-e l'ózöit feje ződtek be az ipari együttműködés! egyezmény megkötése érdesében Bu dapesten, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kor-mánya között az utóbbi hs.ckbcn fo|y. tatott megbeszélések zárőlárgyalásai- A tárgyalások eredményeként 1951 április 27 én a két bará j ország kő zött hosszú,ejáratú ipari együttműkö­dési egyezmény jött léire Az egyezményt áprijis 27-én a par-famentben, az Elnöki Taná-s fogadó, termében ünnepélyes kérünk között Ír;ák alá. Az egyezmény lényegesen hozza fog járulni a két ország szocialista építé- sének meggyorsításához és ezen ke rósz.ül a nagy Szovjetunió által reze­iéit demokratikus béketúb-r megerő sítéséhez Kiosztották h József Attila irodalmi díjakat Csütörtökön este a Magyar írók Szö­vetsége székhazában ünnepélyesen kiosz­tották a József Attila irodalmi díjakat. A József Attila díj I. fokozatát, 6000 forintot kapott újabb költeményeiért Zelk Zoltán, a „Szégyenfa“ című regé. nyéért Sándor Kálmán, „Híradás a pusz­táról" és ,,24-en kezdték" című könyvei­ért Sándor András, valamint regényeiért Rideg Sándor. A József Attila díj II. fokozatát, 4000 forintot kapott „Erdőntúli veszedelem“ és a „Zálogba tett város" című ifjúsági regényeiért Hegedűs Géza, „Mihály" című regényéért Kamjén István, „A for. vadalom katonája" című elbeszélő költe­ményéért Szíldi György, ,,A harmadik szerszám" című verses kötetéért Tamási Lajos, műfordításáért Vas István és a ..Dalolva szép az élet" c. film forgató­könyvéért megosztva Méray Tibor és Bé­lien István. A József Attila díj III. fokozatát, 2000 forintot kapott a „Kis Katalin házas­sága" cinül film forgatókönyvéért Má. riássy Judit, a „Tűz Hódréten" című re. gúnyéért Cseres Tibor, a „Gál János útja" című regényéért Sarkadi Imre. új verseiért Keszthelyi Zoltán, „Csongor és Tünde" tanulmányáért Mészáros István. Erős János" cimü mesejátékáért Gáli József. tanulmánykötetéért Somlyó György és végül új regényéért Szeberé- nyi Lehel. A díjkiosztás után a Fővárosi Tanács képviselője bejelentette, hogy a Tanács — örömmel teljesítve az írószövetség ké­rését — Gorkij fasorra változtatta a Vilma királynő út nevét. Újabb sztrájk mozgalmak Észak-Spanyol országban Bolgár jegyzék a jugoszláv kormányhoz Fokozatosan újrakezdődik a sztrájk [ ez éssakspanyolországi Baszk-földön, követelik a sztrájktevékenység miatt le. tartóztatott több mint 500 szakszervezeti harcos szabadonbocsátúsát. A helyzet jellemzósóro az Hummanité idézi Dolo­res Ibárruri elvtárs, a Spanyol Kommu. Tiista Párt főtitkára ti héttel ezelőtt, tett nyilatkozatát: „A harcnak nincs rege, Barcelona csak leidet. A spanyol hazafiak egységes harca a fasismvs pusztulásával és Spanyolország felszaba­dulásával fog befejeződni.“ San Sebastianbam. egyre több dolgozó csatlakozik a sztrájkolóklioz. FaSajes kikötőjében a dokkmunká- io!s sztrájkja teljesen megbénította n forgalmat. Catalőniában ismét fellángolt a sztrájk. Hatezer toxtilnmrakús szüntette be a munkát. Manrézában 11 napja sztrájkol, uak a textilmunkások. A Francia Kommunista Párt kétnapos értekezletén August Lecoour elvtárs, a. Párt titkára beszámolójában a Pártra háruló feladatokat vizsgálta a béke vi- lágmozgaJommal kapcsolatban. A kommunisták számára a legfon­tosabb feladat most az, hogy az Öt. hatalmi bekeegyezméng megkötésire irányuló népi mozgalmat sikerre ve. tessék, 'Az USA és Anglia uralkodó körei­nek agresszív politikája egyre fokozza az elégedetlenséget az amerikai és an­gol katonák körében. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi időben újabb amerikai cs angol kgtomk ■mentek át a Né. met Demokratikus Köztársaság icriiletcrc. Közülük John Traf főni amerikai katona kijelentette: „Nem akarok olyan ország hadseregének soraiban szolgálni, «.mely háborút robbant ki. hogy gyarapítsa a tőkések jövedelmét/“ fl Fodrász Szövetkezet értesíti Nagyruiskolc dolgozóit,hogy a férfi és a nóifodrászat is 29-én vasárnan este 6 óráin és 30-án hétfőn délil2 éráin áll a dóin Diót rendelkezésére I A Koreában fogságba csitt amori. I kai katonák április 21-én rádión ke­resztül sürgető felhívással fordultak családjukhoz és az amerikai közvéle­ményhez, hogy járjanak el a koreai háború befe­jezése érdekében, hívjanak vissza Koreából minden amerikai és kül. föjdj katonát­A koreai Néphadsereg főparancsnok­sága közji, hogy egységei a kínai ön­kéntesekkel együtt valamennyi front- szakaszon folytatják a kemény harcot az ellenséggel szerűben^ A külügyminiszter helyettesek április Ütt-t üjéséu Jessup, az USA képviselője ismét ahhoz ez elcsépelt, bárgyú és régen megcáfolt állításhoz folyamo­dott, mintha a koreai eseményekért a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság volna a felelős. . A koreai eseményekéi a délkoreai bábhatóságok és az amerikai gaz­dái idézték elő — mondotta Gromiko olytár«, A szov- jet küldöttek az ENSz.ben megfelelő okmányokkal igazolták ezt. A tényc- 'ket ott senki sem tudta megcáfolni. A Bojgár Népköztársaság külügy­minisztériuma jegyzéket intézett a jugoszláv kormányhoz. A jegyzék közli, hogy a szófiai bíróság április 14—20 között tárgyalta a Jugoszlávia, ból Bulgáriába küldött kém. és diver- zárts csoport perét. A tárgyalás során beigazolódott, hogy a kémeket és diverzánsokat a jugoszjáv hatóságok küldték Bulgáriába. A jegyzék élesen tiltakozik n jugo­szláv kémszervezet működése ellen és követeli, hogy a jugoszjáv kormány tegyen intézkedéseket az ilyen meg­nyilvánulások ellen, A csehszlovák kü] ügy minisztérium felkérte a prágai francia nagykövet, séget, hogy szüntesse meg a bratisla- vai francia konzulátus működését. A csehszlovák kormány ezzel egyidejű!jg megszüntette a Marseiilesbon lévő csehszlovák konzulátus működését. Aimonin, a Prágai Francia Intézet igazgatója és a nagykövetség fculiur- attaséjá sajtóértekezleten bejelentette, hogy lemond állásáról és menedékjo­got kér a . csehszlovák kormánytól, Aimonin hangsúlyozta, hogy teljesen egyetért a csehszlovák hatóságoknak azzal az intézkedésével, ameljyel be­tiltották a Francia Intézet működését, mert az intézet kémtevékenységet folytatott és maga köré gyűjtötte a Csehszlovák Köztársaság béjsö ellen- ségcitj ■ A politikai iskolavezetők feladatai a kádermunkában Pártunk Központi Vezetőségének 1950. február 10-i ülésén Rákosi Clvtár3 rámutatott a kúdcrmuuka hiányosságai­ra, s többek között ezeket mondotta: „Kádermynkúnk még az elemi regisztrá­lásnál tart, nem tudja számbavenni, tá­mogatni és figyelni a fchiövö vj érőkéi. Legfőbb ideje, hogy itt is gátat szab. jnnk a kapkodásnak és a tervszerűtlen munkának,“ Ez a tervszerűtlen, kapkodó munka több pártszervezetünknél még ma is meg van. Elhanyagolják a káderek növelését, bürokratikus módon végzik a kádermunkát. A kútle íme velősben megtisztelő és fele­lősségteljes megbízatást adott Pártunk a politikai . iskolavezetőknek, propagan­distáknak. Megbízta őket a párttagok és legjobb pártonldvüU dolgozók marxista-leninista szellemben való neve­lésével, azzal, hogy az oktatás útján harcos, bátor, áldotatkész kommunistákat neveljenek. A propagandisták felelősek a rájuk bí­zott hallgatók fejlődéséért. Ezért nap mint nap törődniük kell a hallgatókkal, állandó figyelemmel kell kísérniük munkájukat, tanulásukat. Felelőtlenül látja el munkáját az a propagandista, aki csupán abban látja feladatát, hogy a megadott anyagot ismerteti az okta­tásiján résztvevő dolgozókkal és azt visszakérdez,i, vagy aki nem megy el pontosan az oktatás megtartására. Hogyan ismerhetjük meg a hallga.. tókatS Az oktatásban résztvevő elvtársak, kai a foglalkozások alatt, mcgismerkc. diink, beszélgetünk velük munkájuk, ról^ tanulásukról. Megállapíthatjuk, hogy minden elvtársnak .más és más a magatartása, képessége. Egyik pél. dául túl szerény a szemináriumon, keveset szól a kérdésekhez — ezeket az elv társakat kérdezzük gyakrabban, kérjük véleményüket a kérdéssel kap. csolatban. Más hallgató sokszor és sokat 'szeret beszélni s hozzászólása kissé hangoskodó, — ezeknek igvekez. tünk kevesebb ajkaimat adni a hozzá, szólásra. Különös figyelemmel kell kísérnünk, elősegítenünk a munkás elvtársak fejlödését*­Liszen Pártunk a jrtinkásosztúly él­csapata. Egyes politikai iskoláknál előfordult, hogy a múltban a tanulár lehetősége elől elzárt munkás hallga. tók néhány társukkal nem tudtak lé-, pest tartani, emiatt visszahúzódtak, elkedvetlenedtek, esetleg cl is marad, tak a politikai iskoláról. Feladatunk az, hogy ezeket a szerény, de fehetsé. ges elvtársakat felkutassuk, minden segítséget megadjunk nekik. Meg kell ismernünk azt is, hogy a hallgatók hogyan tudják összekapcsol, ni az elméletet a gyakorlattal. Az el. nréleti kérdések megtárgyalása után hívjuk fel őket, hogy a kérdéssel kap. csolatban mondjanak néhány példát a maguk munkaterületéről. Meg kell vizsgálnia, értékelnie kell az iskola, vezetőnek a hallgatók képességeit olyan irányban is, hogy a pártmunka melyik területén tudnának a legjob­ban dolgozni. Érdeklődjünk pártszer. vezetéuél, hogyan végzi pártmunkáját, nézzük meg, hogy pártszervezete, mint aktívát eléggé bevonja-e a pártmunka. ba. Meg kell ismernünk az elvtársak családi körülményeit is: nincs.e vala­mi zavaró körülmény, ami befolyásol­ja őket termelő munkájukban, tanuló, suliban, vagy a mozgalmi munkában. Hogyan- neveli családját, igyekszik.e azokat kommunistákká nevelni, vagy azon az állásponton van, hogy otthon „kikapcsolódik“ és „nem politizál“. Pártunknak nem olyan káderekre van szüksége, akik csak ismerik és helyes, ük politikáját, hanem olyanokra, akik harcolnak is érte. Milyen főbb nevelési célokat tűzzünk ki további ni u nk á nk b a n ? Elsősorban: még mélyebben és köze. lebbröl meg kell ismertetnünk íjs sze. Tettetnünk békénk legfőbb őrét, a Szovjetuniót, a világ dolgozóinak ve­zérét, Sztálin elvtársat. Ugyanígy Pár. tunkat és a magyar nép bölcs vezető, jét, Rákosi elvtársat. Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy olyan párttagokat, olyan vezetőket nevel­jünk, akik nem riadnak vissza a ne- liézségekt'ől, a népszerűtlennek látszó feladatok elvégzésétől som, liánéin bátran és keményen szembeszállónk a nehézségekkel, szüntelenül, éberen harcolnak az ellenséggel szemben. Fel kell ébreszteni, állandóan fokozni kell a gyűlöletet hallgatóinkban az ellen­séggel szentben. Ehhez, persze, az kell. hogy az előadó maga érezze át ennek jelentőségét és az ellenséggel szembe, ni gyűlölet hassa át egész előadását, tanítását. Tudatosítanunk kell hallgatóinkban, hogy az elméleti tudásnak .mindenhol' a gyakorlati munka a próbaköve. Mi nem szobatudósokat akarunk nevelni, akik megtanulják ugyan az elmélet: tételeket, de a gyakorlatban nem tud­ják azokat alkalmazni, hanem olyan dolgozókat, akik t tanultakat azonnal alkalmazzák, felhasználják mindennapi munkájuk, ban. Például a parasztkérdési tanul­mányozása után ICnrcsa községben a politikai iskola ' hallgafói beléptek a íermelőcsoporlba és még jónéhány dolgozó paraszttársukat meggyőzték, hogy kövesse példájukat. Tanítsák meg az elvtársakat a púrfszerü bírá­lat használatára is, ami igen nagy mértékben javítani fogja munkájukat. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni azt, hogy mindenben magának a poli­tikai iskola vezetőjének kell jó példát’ mutatnia, mind a termelésben, mind a tanulásban, a mozgalmi munkában. Vigyáznunk kell, hogy meg ne történ, jék az, ami Szikszón fordult elő, hogy a pártszervezet által kijelölt politikai iskolavezetőt a hallgatók nem fogad­ták cl, mondván, hogy ,.az illető elv­társ családtagjai közül senki sein párttag, először nevelje meg a család­id azután minket.“ Vagy másik: a politikai iskolavezető beszél a munka. vaísenyrŐl, de ö maga nem vesz részt a versenyben, még előirt tervét sem teljesíti. Ilyen esetben jogosan mond­ják az elvtársak: vizet prédikál é» bort’ iszik. — Végül —, de nem utolsósorban — a politikai iskolavezetőknek még szo. rosabbá kell fűzniük kapcsolataikat az alnprzervezettcl, hogy segítsék munkáját, ez egyben a saját munká­juk könnyebb és jobb elvégzését is biztosítja. Ha ezeknek a szempontoknak .alap­ján végzik a politikai iskolavezető elvtársak további munkájukat, akkor nem kétsége», hogy a tanfolyam befe­jezésekor a dolgozók egész 'sorát java. solh alják majd az alapszervezetek fe­lé magasabb funkció betöltésére és magasabbfokú pártoktatásra, Igv kell felkutatnunk a fejlődőképes elvtársakat, hogy Pártunk szélesebb területről me. rí risen, kádereket az egyre növekvő feladatok megoldására. így tudjuk majd. maradéktalanul megoldani fel­adatainkat győzelmesen végrehajtani felemelt ötéves tervünket. GALAMBOS LAJOSNE MB. káderoszt. pol. munkatárs. Az Északmagyarország levelezői A Borsod-Abauj.Zemplén Megyei Pártbizottság lapja, az Eszakmagyar- ország levelezőinek ápr ilis SO.án, hétfőn rendezendő megyei értekezletére igen nagy érdeklődéssel, lelkesen készülnek megycszerte a lap levelezői, A megyei pártsajtó és a levelezők kapcsolatainak szorosabbra fűzése terén nagyjelentőségű megbeszélés alkalmából közöljük itt lapunk néhány levele, zőjéuek fényképét: Szögcczly László Ország R, András, a, somsályi vájár. , iskola növendéke. lfj. Farkas Héindorné, üiösgyó Gépgyár dolgozója. F. Orosz Lajosné, liudabánya köz pártszervezet titkára. Nagymértékben rnsguyorsitsíia és olcsóbbá telte a termelés! a gépesített bamaratejlés a boáéin bányában A kendői bányaüzemben a gépesítés lehetővé tette, hoev 1951 januárjában bevezessék a széleshomlokú gépesített kamarafejtést, A kamaráknál «, fejtést réselőgépekkel. a szállítást a kamaráikba beszerelt kaparó szalagokkal végzik, , A széleslromlokú kamarafejtésnél ól­ért előrehaladás januárban csak napi 1.6 méter, volt,. mea-t a réselés, robban­tás, lefejtés és szállítás a. munkahely teljes szélességében történik. Változtattak a munkamódszeren. A munkafolyamatot most a munkahely egyik szélén kezdik. Amint ré3«lcgép már előrehaladt, elkészítik a fúrógép­pel a robban tólyukak at s behelyezik a töltetet. Ezalatt a réselőgép tovább ha­lad előre és amikor a munkahely szélé­től már tíz méterre került, akkor rob­bantanak. A robbantás után egy külön csoport azonnal megkezdi a lerobban­tott szén kaparószalagra való rakását és a szállítást, amely úgy történik, hogy altiig a résolőgép újabb hat métert — tehát a munkahely szélétől számított 10 métert — halad előre, a munkahely első leiében már be is fejeződött a szállítás. Ezen a részen megkezdi munkáját ar ácsoló csoport. Ez a munkamódszer lehetővé tette a gépek hatásfokának emelését. így napi előrehaladás már több, mint 301) száza, lékkai emelkedett s eléri a napi 5.5 mé­tert, Ezenkívül jelentősen csökkent a z ácsoláshoz szükséges fa és a felhasznált robbanóanyag mennyisége is, A komlói- bányaüzem az elmúlt, év decemberéhez viszonyítva közel egyharmadúva) keve­sebb bányafát és robbanóanyagot ha»*, aált fel. Hatodik isii a Dorscdv'dékí Gépgyár öntödéje az országos sülödéi versenyben A Kohó. és Gépipari Minisztérium közzétette az országos ön.őüei muü. kaverseny március havi eredményei­nek értékelését. Eszerint az első hely­re a Rákosi Müvek acélöntődébe ke. riijt, A 6. helyet a Borsodvidéki Gépi gyár öntödéje foglalta e'í>

Next

/
Thumbnails
Contents