Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-02 / 51. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Péntek. 1851. évi március kő 2. import-anyagokkal, kötöttük olya­nokkal is, amelyek- a forgóalapot feleslegesen leütik le• A Minisztertanács határozata óta a ko- hó- és gépiparon. belül eddig 1200 vá­gón elfekvő anyagot tártak fel. Jelentős eredményeket értünk el a ta­karékosság egy másik területén: a f°r' gőeszköz állomány csökkentése terén. A gépipari főosztály például a forgási se­besség meggyorsításával 150 millió fo­rint mértékű forgóeszköz megtakarítást ért el. Egyes válla latoinknál míg komoly anyagpazarlás folyik. Az anyagok levágásánál, a lemez sajto­lásánál nincsenek tekintettel az anyag- takarékosságra, sok hulladékkal dolgoz­nak. Pedig, hogy milyen eredményeket lehet eléírni ezen a téren, mutatja az az anyagtakarékossági verseny, mely az el­múlt év során a Rákosi Mátyás Müvek és a MAVAG között folyt. A verseny eredményekében annyi anyagot sikerült megtakarítani, . amelyhői a MAVAG egy mozdonyt, egy futódarut, hót autóbuszaié diát, hof. szivattyút, a Rákosi Jfátyás Müvek 6000 kerékpárt, 300 varró­gépet S00 motorkerékpárt, -1 ka­russzel padot és ttSOO Ionná henge­relt árut tud legyártani. Sok, eddig hulladéknak tekintett anya­got, ma már más üzemben jó gazda­ságosan feldolgoznak. így például a FRISS ISTVÁN ELVTÁRS transzfonnátoriemez gyártásánál a Ganz Villám hulla­dékot a dinamó. gyár teljes egészében feldolgozta­Ezután az. import-anyagokkal, külörö. sen a színes fémekkel való takarékosság ra hívta fel a figyelmet Zsofiny.ecz elv társ, majd így folytatta: — Ezévi tervünket is csak úgy tud­juk végrehajtani, ha a munkaverseny- adta lehetőségeket helyesen felhasználva összekapcsoljuk a vezetést a dolgozó tö­megek kezdeményezésével, lelkes ver­senymozgalmával. Kohó és gépiparunk fejlesztésénél, mmt minden más területen is, példaké­pünk a Szovjetunió a megvalósult szo­cializmus országa. az életszínvonal, a termelés és a termelékenység emelkedésének összefüggéseiről Nagy érdeklődés közepette tar­totta meg felszólalását Friss Ist­ván elvtárs, a Párt Központi Ve­zetőségének tagja. A mi országunkban a szocialista felhalmozás törvénye érvényesül: a munkásság és a dolgozók jólétének, életszínvonalának álBmndó emelése. Vannak azonban még sokan, akik sem azt nem értik, hogy az élet- színvonal emelkedése magához rendszerünkhöz tartozik, sem azt, hogy az életszínvonal emelkedésé­nek mik a feltételei, akik az élet - színvonal emeléséhez úgy viszo­nyulnak, mint a tőkésrendszer ki­zsákmányolt proletárjai: igyekez­nek a legtöbbet keresni, megenni, elfogyasztani, mert nem bíznak a jövőben, nem látnak tovább az or­vuknál. Ezeknek szól Rákosi elv­társnak az a minapi figyelmezte­tése, hogy mi nem vagyunk hajlandók a mai verébért odaadni a holnapi túzokot. Az életszínvonal emelése feltételezi a felhalmozást, az anyagi javaknak er-’-re szélesebb alapon, egyre több termelőeszközzel folyó és éppen ezért egyre bőségesebb termelését. Bizonyos arányoknak kell fenn. állniok az életszínvonal emelke- dése közütt egyrészt, a termelés és a termelékenység emelkedése között másrészt. Amit az életszínvonal emelésére nézve mondottam, az vonatkozik természetesen a munkabér emelke­désére is. Milyen aránynak kell fennállnia a termelékenység emelkedése és • a munkabér növekedése között? A tegnap kiosztott határozati ja­vaslat szerint, öt év alatt, legalább 90 százalékkal kell emelkednie a munka termelékenységének és leg­alább 50 százalékkal a dolgozó nép él etszínv onalá nak. Világos, elvtársak, hogy ha a tér» előírásait akár az egyik, akár a másik területen megszegjük, az egész terv tel' jesitésót tehetjük kérdésessé. Az utolsó hónapokban meglehetős általános és kiterjedt mértékben megsértjük azokat az arányokat, melyeket tervünk a termelékenység növelése és a munkabér emelése közt előír. Ezután néhány számot idézett ennek bizonyítására, majd így foly­tatta: Azt találjuk, hogy több munkással dolgoztunk és több munkabért fizettünk ki, mint amennyit a terv előirt, viszont az egy munkásra eső és a 100 for int munkabérre eső ter­melés elmaradt a terv mögött. Ezek a számok azt mutatják, hogy nemcsak a tervet nem teljesí­tettük, hanem megszegtük azt az alaptörvényt is, hogy a munka ter­melékenységének nagyobb mérték­ben kell emelkednie, mint ahogy a munkabér növekszik. Ezek'a számok bizonyítják, hogy a Minisztertanács szeptember 2ő-i rendeletét gyáriparunk általában és iparcsoportok szerint is megszegi, bár ez a rendelet képezi egyik alap­ját népgazdasági tervezésünknek is. A Minisztertanács elrendelte a normák okmányszerű nyilvántartá­sát, előírta a munka utalványozá­sának és a munkalapok kiadásának rendszerét, hogy csökkenteni kell a becsült idő használatát és. hogy csak felelős személyek utalványozhatnak. Ezután több olyan üzemet sorol1 fej,, amelyek nem -tartották be a Mi­nisztertanács erre vonatkozó rende­letét. — Sajnos — folytatta Friss elv- társ — még kongresszusi versenyünk folyamán is nem egy üzemün­kön foltot ejtett az a felháborító gyakorlat, hogy a 100 százalé­kon alul teljesítőket a norma fellazításával tüntették él. Igen gyakori az a jelenség, hogy új munkára rossz, laza normát ál­lapítanak meg. Tudom, hogy ezeket felszámolni nem könnyű dolog, de nem azért vagyunk kommunisták, hogy csak könnyű feladatokat vál­laljunk el. Az utóbbi hetekben sok szó esett arról, hogy idei terveink feszítettebbek a tavalyiaknál, telje­sítésük nagyobb „erőfeszítéseket kö­vetel a tavalyinál. Tegyük fel egy pillanatra, hogy feszített termelési tervünket teljesítjük, csak éppen arra a ,,csekélységre“ nem ügye. lünk, hogy a termelékenység emel kedése az előírt mértékben megha­ladja a munkabérek növekedését. Mi következnék ebből °? Az, hogy az előírt mértékben növekednek az élelmiszer, ruha, cipő, sth. mennyi­ség, ami munkásaink rendelkezésére áll, de ennél jóval nagyobb mér­tékben az a pénzmennyiség, amivel élelmiszert, ruhát, cipőt, stb. akar nak vásárolni. Általános verseny- futás indulna meg a keresettebb áruk után és amennyivel egyesek, akik ebben a versenyfutásban győz­nek, jó1 járnának, annyit fizetnének rá á többiek. Az ilyen versenyfutás bátorítás a társadalmunkban még meglévő spekulációra hajlamos ele­meknek, melegágya a feketézésmek és‘árfelhajtásnak. Az elmúlt hónap­ban a közellátás különböző terüle­tein tapasztalt nehézségek bizonyít ják, hogy nem mesterségesen ki agyait, hanem nagyon is’ valóságos veszélyekről beszélek. A normák fellazítása, a jogosu­latlan keresetemelkedések gátjai­vá, fékjeivé válnak a termelés emelésének. Ezt tapasztaltuk tavaly tavasszal, bi­zonyítják az utolsó három hónap ter­melési számai is Gondosan elő kell készíteni és meg kell szervezni a termelékenység tervezett méretű emelkedését • Ha ezen a téren nem teremtünk rendet és nem. tartunk fegyelmet, ak­kor egész biztosan nem fogjuk telje­síteni a termelési tervet sem. De mi a tervet teljesíteni akarjuk és teljesí­teni fogjuk, mégpedig nemcsak a ter­melési tervet, hanem a tervet minden vonatkozásban. Ha azt akarjuk, hogy a jó eredmé nyele peesak a , kongresszusi verseny­hez fűződjenek," hanem állandósulja­nak iparunkban, ha teljesíteni akar­juk — és ki kételkedhetik betine, hogy teljesíteni akarjuk — 1051." évi ter­vünket akkor helyre kell állítanunk és biztosíta­nunk kell a megfelelő, arányt a termelés emelkedése és a munka­bér emelkedése között. Ügyelni kell a tervezeti munkabéralap szigorú betartására. A munka terme­lékenységének a fo’yó évben igen je­lentékeny mértékben, a gyáriparban általában' 23.4 százalékkal; egyes vál­lalatoknál ennél még. keményebben többet kelj emelkednie és ez az emel kedés sem fög’bekövetkezni magátol, sőt néni is bízhatók egyszerűen újító­ink spontán kezdeményezéséire; A termelékenység ilyen méretű eme’kedését gond-san elő kel] ké­szíteni és meg kell szervezni, ez gyárigazgatóink egyik legfonto­sabb feladata. Feladatukat mégis csak akkor fogja tudni teljesíteni, ha mellettük á.lj, tá mogatja őket üzemük munkássága, a szakszervezet és elsősorban a párt­szervezet is. A normák fellazítására csakúgy, mint a munkafegyelem lazítására Irányuló minden törekvés a múlt­nak a támadása a je'en ellen, a szocialista öntudat ellen. Ebben a harcban a minden nappal erősödő szocialista öntudat fog győzni. A kongresszusi' verseny nemcsak ‘‘KI-1 zonyítéka vo’t annak, hogy az új eszme már valóban megragadta a dolgozók legszélesebb tömegeit, hanem eszköz is volt arra, hogy az új eszme befolyását tovább terjessze és elmé­lyítse. Az itt elhangzottakból és elsősorban Rákosi elvtárs szavai­ból sokan meg fogják érteni, akik eddig még nem értették, hogy en­nek az országnak gazdája a dol­gozó nép és elsősorban a munkás­osztály. Ez pedig jogokat és köte­lezettséget jelent. Kongresszu­sunk megmutatta, hogy Pártunk mevérti és vápái in a kötelezettsé­geket, hogy va’óban az ország ve­zetőjének érzi magát, felelősnek mindazért, ami az országban tör­ténik. Ez a legfőbb kezessége annak, hogy terveinket teljesítsük és túlteljesít­sük! Köböl József elvtárs: Áss épitőmunhnsok sikeresen végrehajtják a módosított ötéves tervet Indul a labdarugó idény TOTÓZZON 1 9-es számú szelvényen sze- , replő Csepeli Vasas—Textiles mérkőzés alatt a Csepeli Vasas — Bástya mérkőzés értendő. (Miután az NB I.-be a Textiles helyére a Bástya került.) Köböl József elvtárs, a Központi Ve­zetőség tagja, az Építőipari Szakszer ve. zet főtitkára a munkafegyelem megérő. Hiteséről beszélt. As önkéntes munkafegyelem megte­remtésével rengeteg rejtett tartalé­kot tudunk felszabadítani. Az építőiparban pl. a kongresszusi ver­seny előtt a dolgozók több, mint har­minc százaléka norma alatt tudott csak teljesíteni- Sokan azt mondták, ennek oka az, hogy a norma szoros- Itt ül kö­zöttünk, a küldöttek között a Dunai Vasmű egyik föépítésvezétöje,, akinek nem volt eh'"- segéd munkásokat állított be kőművesek he­lyett falazásra. Nem átképzésüket, ha­nem segédmunkásokat Néhány hét alatt gyönyörű falat raktak ezek a segédmun. kasok. Azért tudták elérni est 03 ered­ményt, 'mert szívvel dolgoztak és munkafegyelem volt közöttük. Sok szó esik vállalatainknál a mun kaerőh’ ányról. Gyakran azonban meg­figyelhettük azt, hogy ezzel takaróznak, amikor nem tudják teljesíteni tervüket, amikor a munka nem megy eléggé előre. Egyik-másik vállalatnál nagy munkás- vándorlás volt és ha megvizsgáltuk, mi ennek az oka, kiderült, hogy nem tud­tak rendszeresen munkát adni. a dolgo­zóknak, ennek következtében keveset, kerestek ős otthagyták a vállalatot. ! Á munkafegyelem lazaságának oka, hogy megszűnt a régi kapitalista fe- gye'em é3 még n-cm teljesen foglalta el ja helyét, az új, öntudatos szocialista munkafegyelem. Vájjon csak politikai felvilágosítással harcolunk mi ez el­len? Persze, es a jó eszköz, de emellett feltét- fényi szükség van arra is, long pél­damutató tettekkel bizonyítsuk be a n-nbássóa efőtt, hogy a munka, egye. lemre a szocializmus építésében any- nywra szükség .vem, mint a falat ke­nyérre, hogy a fegyelmezetlenség mögött igen gyakran az ellenség bú­jik meg. A munkásság zöme velünk van ebben u kiizdelonben, a mun­kásság utálja a rendellenséget. A munkafegyelem megteremtésében igen nagy szerepe van a műszaki veze­tőknek, különösen pedig az alsó veze­tőknek, a mestereknek és művezetők­nek. Hiba az, bogy ezeknek a vezetők­nek egy része nem mer elég bátran fel­lépni a szocialista munkafegyelem meg­teremtéséért. A műszakiak premizálásról szóló igen helyes kormányrendeletet a gyakorlat­ban sokszor igen rosszul alkalmazzák, hamis, egyenlősítés és más hibái mu­tatkoznak- Hiba az is, hogy például a mimkakönyv rendeletét helytelen, laza, rossz módon kezelte vállalatvezetőink egy egész sora és ezért feltétlenül öröm­mel kell üdvözölni azt, hogy egynéhány közülük — ugyancsak nevelő célzattal — büntetést kapott. A • munkafegyelemért váló . Jiarpnak állandónak kell lenni, nem pedig kampánynak. Hiszen állandóan új munkások tízezrei jönnek az iparba, akik nem ismerik az ipari munkás munkafegyelmét. Rendet kell teremteni a munkaverseny nyilván­tartása terén is, mert ma ahány ház, annyi szokás. Befejezésül Köböl elvtárs a munkások testi épségének a védelméről beszélt. A hiba ott van, hogy még nem eléggé köz­ügy a munkavédelemi Ebben elsősorban a szakszervezetek ós a minisztériumok a hibásak, hivatalnok módra végzik a munkavédelmet. Hiányosság az is, hogy a rendelletek ellen vétőket nem büntetik kellőképen és az esetleges büntetést nagyon ritkán hozzuk nyilvánosságra. A munkások védelmében is követ­nünk kell a Szovjetuniót, ahol igen fejlett főkon áll a munka védelme- Eszre kell vennünk azt i3, hogy a bal­esetek mögött gyakran az ellenség sza. botázaa áll. Beszéde végén Köböl elvtárs ígéretet tett az építőmunkások nevében, hogy a módosított ö'é”'-’ t'-’-et sikeresen végre­hajtják az építőiparban is. A Imiinisték és a párlcÉiviÉ szilái iiloiia újabii ragyogó győzelme! araion A hat szövetségi köztársaság Ukraj­na. Belorusszia, Uzbekisztán, Ör­ményország Turkmánia és Észtország fővárosaiból beérkeztek a jelentések a február 25-én tartott vá asz ások vég leges eredményeiről. Minden megvá­lasztott küldött a kommunisták ás pártonkívüliek blokkjának jelöltje. Mind a hat szövetségi közi ársoság Eegfelső Tanácsának első küldöttjéül egyhangúlag Sztálin elvtársat válasz­totta meg. A kommunisták és párton­kívüliek blokkjára a választék 99.91 százaléka szavazott Ukrajnáiban,. Üz lek'sztáréban 99.92 százaléka, Örmény- országban 99.94 százaléka, Turkméniá ban 99.89 százaléka, Észtországban 99.85 százaléka, Bjelorusziában 99.92 százaléka. Akik megyénket a Pártkongresszuson képviselik ben az adóhivatal vezetője, majd egyhetes pártiskola elvégzése után a sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság titkára lett■ 1950-ben háromhón-apos pártiskola után a. szerencsi Járási Pártbizottság titkárává választották­Szabó József elvtárs isré-ztvesz a Pártkongresszuson- Szabó elvtárs apja asztalosse'g&d volt, de mivel szakmájában, nem volt mindig munka, gyakran kubikolással kereste kenye­rét- Szabó elvtárs az elemi iskola ha­todik osztályának befejezése utó napszámba, ment dolgozni, hogy isi leinek segítsen a csaliul eltartásábai Otthon, családja körében ismerkedett meg a mv,riká$m#zg<üoriwncil.' Apja ás illegális Kommunista Párt tagja volt. Szabó elvtárs 1940-ben belépett a szociáldemokrata pártba, melynek 1943-ig volt tagja. Ezután munka- szolgálatos volt egészen a felszabadu­lásig- Részivett Orosházán a MADISz megalakításában, melynek vezetője lett. 1945-ben belépett a FEKOSz-ba, 1945-ben lett tagja Pártunknak- A kéthetes pártiskola elvégzése után propagandista lett. Közben a, földosz­táskor kapott 3 hold földön gazdál­kodott anyjával együtt. Több kos- 'igazgatási tanfolyam elvégzése után Girincs község segéd-jegyzője lett. A községben résstvett a pártszervezet megszervezésében, majd párttilkár lett. Ugyanitt rcsstvett a földműves- szövetkezet megszervezésében is- 1949­Dobó Katalin elvtársnő apja gép. lakatos. Hárman vaunak testverek, egyik testvére inost lett sztahanovista. Dobó elvtársnő Gyöngyösön, végezte iskoláit, négy középiskolát és gyors-, gépírói szaktanfolyamot. 1943-tól m-nt kisegítő munkaerő dolgozott u, gyön­gyösi városházán. 1945-ben belépett a SsIT-be■ 1947-ben tagja, lett Pár­tunknak- Aktív pártmunkás- 1949-ben Gyöngyösön alapszervezeti vezetőségi Ipggá választották. Ugyanebben as évben hathetes pártiskolát végzett Egerben, miután a gyöngyösi VB tagja lett. 1950-ben négyhetes pártis­kola elvégzése után a Sátoraljaújhelyi Városi Pártbizottság szervező titkárá­vá választották. Dobó 'elvtársin) is küldöttként vesz részt Pártunk IT- Kongresszusán­A délborsodi községekben megkezdték a tavaszi vetést A tavaszi munkálatok megyénkben általában még mindig az előkészület szakaszában vannak.. Itt-ott azonban már megindultak a szántási és a ve­tési munkálatok. Borsodivánkán, általában a dél­borsodi községekben számos he­lyen már elvetették az árpát, a napraforgót és a korsót. .Értékes keüdemőnyezés a sárospa­taki Járási Tanács Végrehajtó Bizott­ságától, hogy versenyre hívta a megye valamennyi Járási Tanácsát a tavaszi munkák niie’őbbi elvégzésére. Csatlakozott a versenyhez a miskol­ci Járási Tanács Végrehajtó Bizott­sága is azzal, hogy páros versenyre hívta ki az edelényi Járási Tanácsot. A felhívásban vállalta, hogy a terme­lési szerződéseket minden növényié ’eségre 100 százalékig lekötik, ponto­san elvégzik a vetőma »tisztítást és a csávázási is. E'határczták, hogy -a ve­tési határidőket pontosan betartják, a növényápolást a leggondosabban el­végzik, felhasználják a korszerű agro­technika módszereit. Március 10-ig megszervezik a köz­ségek, a termelőcsoportok és az egyénileg dolgozó parasztok páros­versenyét. Igen jő eredményt ért el a tavaszi munkákra való felkészülésben a pub noki gépállomás. Erőgépeiket ‘ér min­den munkagépüket kijavították, sőt elvégezték a javítást az utólagosan hozzájuk beutalt gépeken is. Kiemelkedő eredményt ért el a ja­vítási munkákban Kormos Ferenc, Maczek Gyula és Bérenc István bri­gádja. A gépállomás tavaszi szerző­déskötési tervét 75.2 százalékban tel iesítette. Kövér István traktoros 310, Kocsis Bója- 291, Babus Sándor 101 holdra kötött talajművelési szerződést. Megyénk dolgozó parasztságának most az a fe'adata, hogy pontosan ele­get tegyen a Minisztertanács határo­zatának és a legnagyobb gonddal el­végezze a vetőmag- , megtisztítását. Gondoskodnia kel1 arról, hogy munka­eszközeit rendbehozza és amint a föl megszikkad, nyomban hozzálásson szántás-vetési munkák végrehajtás­hoz. szappan? so cserép állati eredetű hűl ladékzsírért, a Melléktermék és HiMtadóVgvUIíc Váll, Miskolc. József tti’n ut 40 •

Next

/
Thumbnails
Contents