Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-02 / 51. szám

VII. évfolyam — 51. szám Ara 50 fillér Miskolc. 1951 március 2, péntek Módosított ötéves népgazdasági tervünk — a dolgozó tömegek terve , NagyjelenLöségft hozzászólások a Pártkongresszuson Gerő elvtárs referátumához A kongresszus szerda, délutáni eredményeit legjobban az jellemzi, hogy a módosított ötéves terv nagy beruhá­zásainak 1954-ig beinduló termelése egy évre átszámítva 1" milliárdot tc3z ki. tanácskozását Rónái Sándor elvtárs »yi tóttá meg. Ormai Arpádnő elvtársnő, a Ha- r*i Fésüsfonó Kossuth-díj as szta- bánó vista szövőnője volt az első felszólaló. Elmondta, hogy üzemük­ben a dolgozók áttértek a három gépről a négy gépre, majd a négy gépről a 6 gépre. A kongresszus tiszteletére január másodikéin ő 8 gépre tért át, vállalását jelentősen túlteljesítette. A gyár a kongresszusi verseny alatt 1,500.000 forint anyag, megtakarítást ért el. A Kongresszusi Hét alatt a gyár ban netn volt késés és igazolatlan mulasztás. Hálával beszélt a Szov jetiink) sztahanovistáinak nagyér­tékű segítségnyújtásáról. VAS ZOLTÁN ELVTARS a módosított ötéves terv hatalmas arányairól Nagy érdeklődés közepette mondta el felszólalását vas Zoltán elvtárs, u Párt Politikai Bizottságának tagja, az Országos Tervhivatal el­nöke. Az ötéves terv átdolgozásának le­hetőségei, főszempontjai és méretei legátfogóbban abban jutnak kifeje­zésre, hogy a nemzeti jövedelem az eredetileg előirányzott 03 százalék helyett 1954-ig 120—130 százalékkal fog emelkedni. Az iparnak a nem­zeti jövedelemhez való hozzájáru­lása 194:9 hez képest 1954-ig 193 szá­zalékkal nő. az építőiparnál az emelkedés 130 százalék, a mező- gazdaságnál 55 százalék, a közieke. désnél 130 százalék, a kereskedelem­nél'Pedig kereken száz szazalék. A módosított ötéves népgazdasági terv természetesen gondoskodik ar ról is. hogy a va,s, az acél. a henge- rettáru, a színesfémeket pótló alu­minium, a szén és villamosenergia termelése kövesse a feldolgozó ipa­rok növekedését. Csakis a mezőgazdaság szocia- lista átszervezése útján érhető eÚ hogy 19H4-végére a szocialista . szektor lujzzájárulása c nem­zeti jövedelemhez elérje a közel száz százalékot is a kapitalista szektor népgazdaságunk min- den területén csaknem teljesen megszűnjék. pártttsk prograia- j(ínak nagy szocialista cclkitü zése valósul meg ezzel: hazánk­ban lényegében megszűnik az ■ embernek ember ált°-l vulo ki­zsákmányolása. Nemzeti jövedelmünk és nemzeti •vagyonunk gyarapodásának egyik további legfőbb biztosítéka a terme­lékenység fokozása. Módosított öt­éves tervünkben ezért vészünk irányt arra, hogy gyáriparunkban m eredetileg előirányzott ötven szá- r dúko3 emelkedés helyett a munka termelékenységét öt év ulalt mintegy megkétszerezzük. A Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű baráti támogatása A nemzeti jövedelem további je. lentös forrása az Önköltség csök­kentése. A gyáriparban jelentős vészben a fajlagos anyagfelhaszná­lás csökkentése révén mintegy hu­szonöt százalékos önköltségcsökken­tést kell elérni. Ennek során az anyaghányadokat a nehéziparban 173 százalékkal, a könnyűiparban TI százalékkal kell csökkenteni. Egyedül ez a csökkentés 1954-ben 1950 liez viszonyítva az iparban 5.4 milliárd forint nemzeti jövedelem- többletet eredményez, azaz annyit, hogy egy év alatt megkeres síik: Dir napentcle összes költségeit és a budapesti földalatti vasút ösz- szés költségének felét. Mind a termelékenység nagyará­nyú fokozása, mind az önköltségek jelentős csökkentése egyaránt rá­mutat a műszaki fejlesztés alapvető kéitiésére. Mint minden területen, műszaki fejlesztési kérdéseink megoldásánál is* ’ felbecsülhetetlen uz a segítség, amit a Szovjetunió baráti támo­gatása nyújt. A magyar- tudományos kutatásra teÓHvkoifaoly feladatok :vávnak. Az ötwés terv időszaka alatt 1.7 mil­liárd forintot fordítunk tudomá­nyos kutatóintézeteink fejlesztésére ós fenntartására. A műszaki fejlesztés és á tudomá- rtyós kutatás azonban csakis úgy főhet' éhedrnényes,: úgy járul hozzá igazán a nemzeti jövedelem növe­léséhez, ha feladatait és gyakorlati tapasz­talatait levisszük a munkapado~ híg, ha azok eredményeit össze­kapcsoljuk ti munkaversenyek, az újítók és a sztahánovisták mozgalmával. így érjük el. hogy amíg az újítások 1949-boti 118 millió forintos nemzeti jövedelemtöbbletet eredményeztek, 1954-ben több mint hatfnilliárd fo fingot eredményezzenek. Az átlagbérek további emelkedése, több kereső a családban A nemzeti jövedelem ma már döntően a nép jövedelme. S amikor a kongresszus arról határoz, hogy a módosított ötéves terv eredmé­nyeként az 1951. évi közel hetven százalékról 1954-ben a szocialista szektor súlya csaknem megközelíti a száz százalékot, — a szocializmus alapelvinek eme nagy győzelme to szí lehetővé, hogy a nemzeti jövedelem felosztása . VJöi-re úgy történjék meg, hogy a módosított ötéves terv az élet- színvonalat ötven.ötvenöt száza' lókkal kívánja növelni. A keresők száma az összes népes­séghez viszonyítva az 1949. évi 44.5 százalékról mintegy 46—47 száza­lékra növekedik. Ennek megfelelően emelkedik az egy családra jutó jövedelem, amely tekéit nem­csak az átlagbérekben, hanem a több kéréséin keresztül is. jelen­tősen megnő. A lakosság fogyasztási árualapjának 'növelésével a módosított terv * azt is számításba veszi hogy jelentős eltoló­dás következik bo a városi és a fa luxi népesség nránVábán.' Míg 1949- ben az összes foglalkoztatott népes­ség 52.7 százaléka dolgozott a mező­gazdaságban, 1954-ben már csak mintegy 44, százalék., A faluból, a -vá rooba vajé áramlás,.- másrészt a, dolgo­zó nép , életszínvonalának általános emelése új fogyasztási igényeket jer. lent. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a fogyasztás a kisebb tápér- tékú és olcsóbb éle]rriszerek vo­naláról fokozatosan átto. ódik a nagyobb tápértékű és drágább ál­lati temikek vonalára. Igénye­sebb öltözködés és általában ma­gasabb ellátási követelmények lépnek fej. Ennek megfelelően a lakosság Stven- ötvenöt százalékkal megemelt fogyasz­tási alapjából oz 1950. évi 28.4 szá zab'-kkal szemben 1954-ben mintegy 32 százalék jut a ruházkodási szükségle­tek kielégítését szolgáló textilipari és cipőipari árak vásárlására. A jövő foj'ődéeét-uöfeve természete­sen nem hanyagolhatjuk el a ma problémáit. Ezek abban, nyilvánulnak meg, hogy amikor az egyik oldalon egyre jobban szilárdítjuk a békefront magyar szakaszát, - amikor egyre job­ban eme’kedik ipari termelésünk snitt % oiiálfv-ÓK -sikerrel hajtjuk végre Tár­tunk iparosítási politikáját, a másik olda’on dolgozó népünk ós elsősorban az - ipari munkásosztály piaci éJeJnii- szer'eliiátúsa körül átmenetileg zavarok mutatkoznak Módosított ötéves tervünk előirány­zata lényegesen gyorsítja a dolgozók szociális, egészségügyi és kulturális színvonalának megjavítását is­A tervezettnél hamarabb kezdődnek el és gyorsabban fejeződnek be Miskolc építkezései Az eredeti ötéves tervben elhatáro­zott új ipari centrumok, köztük elsősor­ban Miskolc, továbbá Hódmezővásár­hely, Békéscsaba, Debrecen, Egér, Nyír­egyháza, Gyöngyös, Szeged, Bzúkf»fehér, vár, Szekszárd, Szolnok, Zalaegerszeg építkezései á tér nézetűnél hamarább kezdődnek, el és gyorsabban fejeződ­nél! be. A módosított ötéves terv Balassagyar­mat, Jászberény, Cegléd, KisknuféJegy. háza, Göd oho, Sopron,, Szentes, Váá ipa­rosítását is gyorsítja- A régi városok hatalmas arányú fejlesztése mellett a módosított ötéves terv nagyszabású be­ruházásai clőbbrehozzák az új szo-ialisfa városok megépítését, s. olyan területeken, amelyek, korábban pusztaságok, vagy csupán kis köz­ség, települések voltak, a már meg. ■kezdett nagy ■ építkezéséi; nyomán gyorsul az új szocialista élet üteme Dunapentelén.' Bódáikon, Kn /inobnrc, Icán, Bzigetszentmrklóson, Komlón, Vár­palotán és a többi új ipari településen. .Valóban a- béke-nagy alkotásai ezek s bár szovjet méretekhez szerények, de együtt épülnek a áatáiini korszak nagy alkotásaival, amelyek a Szovjetunióban A* ellenség keze, a felvásárló és elosztó szervezet, rossz működése a ma nehézségeiben Persze tudni kell, hogy míg azelőtt legjobb esetben is Jábosnyi főzelékkel ment a dolgozó munkájába és szó sem lehetett szervezett üzemi étkeztetés­ről, ma már mintegy 800 ezer dolgozó vesz részt üzemi étkeztetésben és számuk na#ől-napra növekszik. Gyermekek tíz és tízezreit étkez­tetjük az , iskolákban, óvodákban, csecsemőotthonokban. Ezek száma is folytonosan növek­szik. A városi keresők száma is je­lentősen megnőtt. A falu is jobban él — mint régen. Mindez megnövelte az élelmiszer szükségletet. Az élelmiszerei’átási • nehézségek hátterében a rossz termés mellett, kétségtelenül meghúzódik az ®l- lenség keze, a felvásárló és elosz­tó szervezet rossz működése. Hazugság azonban népünk ellenségei­nek az az állítása, lrogy egyik-másik élelmiszerben azért van különös mér­tékű hiány, mert a keleténél több élelmiszert viszünk ki. Ténylegesen kivítélünkbeji a me­zőgazdasági eredetű termékek arányszáma az 1938. évi hatvan százalékról 1950-ben negyven százalékra csökkent. A mezőgazdasági export teljes leúiii tusa súlyos következményekkel járna, nem szerezhetnénk bo fontos nyers­anyagokat és gépeket nyugatról. Kétségtelen, hogy úrrá leszünk a ma nehézségein. A mezőgazdasás fejlődését minden rendelkezésre áRö eszközzel- előmozdítjuk és elérjük, hogy elegendő terméket szolgáltasson. A jövőben azonban éppen a közel­látás terén* szerzett tapasztalatok alapján növe'nünk kell az állam és- a gyárak tartalékait. Ne kelljen a rossz terméstől félni! Ne kelljen —- mint most a kongresszusi versenynél is n'em egyszer -— attól félni, hogy gyorsul a munka és nincs elég anyag. 22 dunapentelei Vasmű, vagy egy második, szebb és korszerűbb Budapest Népgazdaságunk hatalmas arányú fejlődése megköveteli azt is, hogy erőteljesen növeljük a nép vagyonát, beruházásokat. Az akkumuláció az ötéves terv­időszakban mintegy 226 százalék­kal emelkedik. A módosított ötéves terv az credo tileg előirányzott 51 milliard lorint helyett mintegy ,80—85 milliard forin­tot" hasít , ki nemzeti jövedelmünkből 'és ruház be népgazdaságunkba. 80—85 milliárd forintból — ba semmi más feladatunk nem volna, — 22 dunapentelei vasmüvet, vagy egy második, sokkal szebb és korszerűbb Budapestet építhet­nénk, középületekkel, közintéz­ményekkel. nyolcszázezer kétszo­bás üj lakással. De C3ak - pénzből nem építkezhetünk! Ezért kejl a vas, a sin,, a gép, az épí tőanyag. Az eredeti ötéves tervben 154 nagy nehézipar; beruházást terveztünk, ősz- szesen 0.8 milliárd forint összeggel- A módosított terv SJÖ7. nehézipari beruhá­zást tartalmaz,, összegen 22- milliárd forint összeggel. Legnagyobb beruházá­sunkra, ­a Puhái Vasműre az credi’tiUg elő- .irányzott, két miUiúrd forint helyett négy milliárdot, a földalatti t'd’a* -' ‘mosva hatszáz millió, forint helyeit , két müía&edot fordítunk. Eme hatalmas beruházások . várható létesülnek a béke megerősítésére és * kommunizmus müveként- A nagy központi feladatok sikeres megoldása mellett módosított ötéves tér. vünk az eddiginél lényegesen erőtelje­sebben támogatja a helyi célkitűzéseket, a helyj erőforrásokat.. A lakosság és a helyi szükségletek fokozott ellátása érdekében meg kcü '• alapoznunk a -tanácsrendszer szocia­lista, gazdasági bázisait- ; A terv, népünk akarata! Törvény*•. amely, mindenki. számára kötelező! Fo­kozni krill a vezetők felelősségét a téri végrehajtásáért. A tervfegrelem megerősítését, iráni a proletárdiktatúra megszllúrdításúnak feladatát kell tekinteni. A Pártbizottságok és pártszervezetek feladata, hogy a kritika és önkritika kommunista fegyverével előmozdítsák a 'hiányosságok kiküszöbölését, a rejtett tartalékok feltárását, segítsenek lelep­lezni az ellenséget, a rossz vezetést, a. bürokráciát, a korrupciót! A Tártbi­zottságok és párt-szervezetek jó politikai felvilágosító munkával tudatosítsák dol­gozó népünk millióiban, hogy módosí­tott ötéves népgazdasági tervünk* —- a dolgozó tömeg-sík. terve. A Hun Komm unittá Párt és a Svájci Munkáspárt testvéri üdvözlete Vilié- Fosai elvtárs, a Finn Kom­munista Tájt üdvözletét adta át a kongresszusnak, a magyar dolgpzo népnek. Országunk reakciós burasöásááia és " a ,jobboldali szociáldemokrata vezetők — mondotta — új háború előkészítésén dolgoznak, pc a denao, kratikus mozgalmat erőszakkal megfélemlíteni nein sikerük. Egy év vél ezelőtt a köztát’sasági elnök- választás megmutatta, hogy. ■a kortimiipistákra és, a népi. de­mokraták* &■ leadott szavazatok száma ‘megnőtt, üjjyandit mu­tatták a községi választások a 'mu.lt ősszel'. A demokratikus mozgalont Finnországban erüsö. dikes új es új híveket szerez. A'finn-burzsoázia és a jobboldali szociáldemokrata - vezetők elsősor­ban a Finn Kommunista Tárt befo­lyásának növekedésétől félnek. A kommunisták a legaktívabbak . a harcban a demokráciáért, a kenyér­ért, a békéért. Mi igyekszünk, hogy minél többet tanuljunk a Szovjet, uniótól. Lenin és Sztálin olvtársak útmutatásaiból. A tj tapasztalataitok is értékes segítséget jelentőnek a mi munkánkban, amelyet az új Finnország megteremtéséért folyta­tunk. A Svájci Munkáspárt, testvéri üd­vözletét Loon Nicole elvtárs tolmá­csolta. A Svájci Munkáspárt szilárd meggyőződése — mondotta hogy az égyet-len kivezető út, amely által elkerülhetővé válik egy új háborús katasztrófa kitörése. --- a proletár nemzetköziség útja Erre mutatott rá legutóbb a nagy Sztálin a'.'Prav­dának adott nyilatkozatában A svájci burzsoáziának .és az ameri­kai imperializmus országunkbán levő ügynökeinek mindén arra irá­nyuló erőfeszítése ellenére, hogy minket eltérítsen kötelességünktől, mi, ■ a Svájci Munkáspárt tagjai, el vagyunk tökélve. hogy kötelessé­günket minden körülmények között maradéktalanul teljesítjük. PŐCZE TIBOR ELVTARS: tíoráotlmegye kommunistái ígérik a Pártkongresszusnak, Rákosi elv társnak, mindent elkövetnek, hogy felemelt tervét a megye wninden vonalon, maradéktalanul végrehajtsa Pőcze Tibor elvtára, a Borsod Aba- uj-Zempjén .Megyei Pártbizottság tit­kára elsősorban av, muiikáerőtoboi'Zás kérdésével: fogiallcozott. A munkaerő kérdése — mondotta — már az elmúlt, óv nyarán igen komo­lyan jelentkezett nálunk. Ej feladat ez a Megyéi, Bizottság rószé.ré, olyan feladat, amelyet — mint Gerő elvtárs mondotta — it gzoeialiámus építése hoz magával. A mi megyénkben a munkaerőhiány ruár , htzohyos mérté­kig gátjává vált a fejlődésnek. Ta- va’y január óta van nájunk szakmun­káshiány. 03 mig a ráült évben a faluról 4000-en jelentkeztek munkára, az idén januárban már egyáltalá­ban nem volt jelentkező. így nálunk . komoly munkaerőhiány van, különösen az építkezéseknél és bányáinknál. Most- tavasszal ez a kér­dés is még égetőbbé válik.­A kormány munkaerő toborzásról Szóló batátozata segít megoldani ezt a kérdést. Megyénkben — folytatta '•—- már volt munkaerűtöborkús á vállalatók rászé- ről. De ez a .toborzás“ sok esetben egyenlő Volt" a felelőtlen ígérgetések­kel., Olyasmit. ígértek, amiről nyil­vánvaló Tóit, hogy a vállalat nem fog­ja tudni'megvalósítani. A felelőtlen Ígérgetések ártalmas politikájának . haladéktalanul Vé­get kell vetni. A tapasztalat nálunk, - elvtársak, azt mutatja; hogy a toborzás csak első -ré; toborzott munkaerő megtartásáról is. Biztosítani kelj, hogy ott maradjon a bányában,- az építkezésen, hogy meg­szűnjön a nagyfokú munkásváíidoijás Ezt pedig nem lehet felelőtlen ígérge­tésekkel megvalósítani. A felelöt'en ígérgetések helyett a vállalatoknak gondóskodniok kel] meg, felelő szá’lásfo', élelmezésről,' tisztál- kódási lehetőségről,'ami sok hciyen —• különösen1 építkezési vonalon — ma még nem kielégítő. A pártszervezeteknek, szakszerve­zeteknek rendszeresen kejl foglal­kozatok az új dolgozókkal. Neyel- Eiök. tanítaniok kejl őket, hogy megszeressék a bányát, az építő- munkát és szalonunk'sokká ké­pezzék magukat. A toborzott munkaerővel való foglal­kozás terén az építőiparban vannak már eredményeink. A bányászatban még igen kevés az eredmény,, Báűyássj pártszervezeteink nem foglalkoznak megfelelően az új bányászokkal. Mégyebizöttságunk munkájának: hiá­nyossága,' hogy nem fogfa’kozunk megfelelően a bányászokkal. Azt gondoltuk, hogy a Párt és a kormány határozatának Jovitelo és megtárgya­lása égy1 csapásra megoldja a bá­nyász prob’émút. Odáig már eljutot­tunk, högv úgynevezett „nagvtertito- lési" napokat, tudtunk szervezni, ami­kor, kimagasló eredmények születnek. Ez természetesen, ma már kevés. Bá- nváinVb'in még irta is nagyfokú a sze a föladatnak. Gondóskódm kelp a . szervezetlenség. A szállításnál sok-1 -i lilxJ i /iSW /1* i /# i/l\ I ^ <•>'■<•,.<;.•« *< lB'IHTIMi>liPWl'lllil>\*\i kiflii111 P11 »fl1 |ff'—ip i"|nW|i iyiM|iiii"ijf|) i V'y\n \ ,|jn ^mni ,i i, ■■ ih>h»WlI' imu ii|yn ji'jiii Ülf pinf ^i|»iimi«íwwi<im ~i Mt'M 'BBtaw/Ki 3Bf nj| ©jSS&n *7§]8 *v *W*\ 6 jFjw^a IS jf & ■ "í í ml ijÍjíí3H•yil9J■ •! v/i]■ ^ri!Wa^°SiFi »*-v ^Maaüjá,1! k ■ y »»^.1 ^ ■ ‘J r^j ■ k VfL évfolvam — Si. fiZíím Am ?íA fillor Vfiflfnlrv IQ^l m árra tie 9 n^ntpt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents