Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-04 / 53. szám
VaslrÄp, 195!. március hó 4. «SZAKMAGYARORSZAG í A borsodi vasas kulturcsoportok bemutatója Miskolcon a Párt kongresszus tiszteletére A diósgyőrva »gyári vasas kujtúr- f»tiportok rendezésében a Miskolci .Nemzeti Színházban a nagymiskolc és a megyei vasaa kultúrcsoportok nagysikerű bemutatót tartottak azokból a- müsorszámokbó], amelyek kel az országos kultúrversenyre ne vésték be. Szabó Gézáné, a Vasas Szakszervezet kerii’eti titkárságának ku't úrfelelőse tartott megnyitó beszédet. Ezután egymásután léptek színpadra a kü'önböző vasas kulturcsoportok, hogy nemes vetélkedésben mutassák be tudásukat, felkészültségüket, amellyel a termelő munka fel lendítését kívánják szolgálni. A diósgyőri csoportok közül a vasgyári szimfonikus zenekar a Eákóczi-nyi- ténnyaj emelte a műsor művészi színvonalát. A vasgyári vegyeakar a pengetős zenekar kíséretével,, a ..Sztálini aratás" t, majd a falu szocializálásáról szójó táncnótát adta elő, amelynek szólóját Ko'tai Ferenc énekelte. Mind ennek,1 mind az ének zene- és tárfccsonortoki közreműködésével előadott „Kapuvári verhunkos"- nak igen nagy sikere volt. A penge tűs zenekar kü'ön sikert aratott a „f-zuliko" dallal, «melyet AdőHán Zo’tán énekeit, 'Knrtai Ferenc mint szólóének-'s a „Hazám, hazám“ áriával csillogtatta meg kiváló ének- téclmikáját. Zene, tánc- és énekkorobináciő a „Vi rágózz kolhozunk" című szovjet dal, a vasgyári énekkar további műsor- száma, amely ugyancsak tetszett a színházat zsúfo'ásig megtöltő közön ségnek. A vasgyári zeneiskola növendékeinek tangóharmonika együttese négy szovjet mozgalmi indulót adott e[ő sikerrel.. Alig akarták leengedni a színpadról Diósgyőrvnegyár három kivá’ó táncművészét: Bambula Arankát, Béti Bélát és Berkes Bélát, akik pompás magyar népi tánctrióval készültök fel. A három kiváló táncos. akiket mind felvettek a Színművészeti Főiskolára, maga komponálta a kifejező koreográfiát. Tranzik Zoltán, a vasgyári kultűrcsopört tagja, a „Szabad szél" partizándalát adta elő, megérdemelt tapsokat aratva. As ózdi népi tánccsoport leányai a burjáni üveges tánccal, a vegyes tánccsoport magyar népi táncával aratta első sikerét, de ezt a sikerét is túlszárnyalta „Széki kör és páros' majd a „Bámsodi legényeb“ nevű székely táncává]. Az utóbbi egyik legsikerültebb müsorszáma volt az egész bemutatónak Fejlett technikai tudásról tett tanúbizonyságot az ózdi pengető» zenekar is orosz dalegyvelegével. A Borsodvidéki Gépgyárnak a Kongresszus tiszteletére alakított népi lánc-csoportja jó irányban fejlődik. „Békési párosa“ jobbik műsor- darabja. Orosz népi táncuk hibája, hogy az orosz tsincmotívumokat nem eléggé kifejezően érvénvesítik és jel mézük amolyan színpadi orosz jelmez. Igen jó vegyeskar a Borsodnádasdi Lemezgyár vegyeskara, amely pengetés zenekari kísérettel partizánindulót, a ,,Paszta néma táj“ kezdetű dalt és a „Békntábor legyőzhetetlen" című mozgalmi dalt adta elő finoman, szépen. A vegyeskarban sok a jó ónekhang, kellemesen énekel a két szólista. A Miskolci Drótgyár népi tánc csoportja ugyancsak kezdő csoport, de jól fejlődik. Magyar és szovjet népi táncokkal szerepelt Nagy sikere volt a Miskolci Villamosüzem tánccsoportjának eredeti matyó táncával, amelyet kétszer is meg kellett ismételnie. A műsort néhány jó szavalat tarkította. (h) A rádió alapfokú politikai iskolá Alapfokú politikai iskola üzemi: március 8-án Kossuth 16.25—17.00 „Népköztársaságunk Alkotmánya“ III. rész. Alapfokú politikai iskola területi és falusi: március 9-én 18.00—18.40 „Termelő:.' tkezeti mozgalmunk időszerű kérdései“. II. rész. Kiilönvonat indul Budapestre Az IBUSz miskolci fiókja máreius 11-én, vasárnap kü'.önvonatot indít Bu da pest re- A menettérti jegy ára 30 fo rint. A különvonat gyorsvonat: menetidővel közlekedik, csak Füzesabonyban és Hatvanban áll meg. A vonat Miskolcról reggel 6 óra 30 perckor indul éa 9 óra 50 perekor érkezik Budapestre. A vonat Budapest Keleti pályaudvar, ról 18 óra 25 perckor indul vissza és 22 órakor érkezik Miskolcra. Az utazás résztvevői díjtalanul te hinthetik meg Budapesten az Uj Kína kiállítást, ahol a látogatók Kína többezer éve» múltját és a felszabadító háború történetét „TJj Kína“ jelenlegi építőmunkájáí ismerhetik meg. Külön felhívjuk a KÍSOSz ús az OKTSz tagok figyelmét, hogy Budapesten .ugyanekkor megtekinthetik a kis ipari kiállítást, amelyen a selejtanya gok rendkívül érdekes hasznosítását mn tátják be. Az érdeklődök március 9-ig jelentkezhetnek az IBUSz Széchenyi utca 15—17. számú helyiségében reggel 8.30- tói délután 16.30-ig. A jelentkezéssel egyidőbon a viteldíjat is ki kell fizetni. I fegyvertartási engedéyek kicserélése A Magyar Közlöny 1951 ■ március 2-án megje'ent száma közli a Belügyminiszter 109.660/1951. B. M. ez. rendeletét a fegyver-artási engedélyek kicseréléséről. A rendelet kimondja, hogy az eddig kiadott fegyvertartási engedélyeket a rendelettel rendszeresített újmin- tájú fegyvertartási engedélyre kell kísérelni. mert a régi engedélyek július 1-e után érvényüket vesztik. A rendelet megszegése és kijátszása büntető eljárást von maga után. Az új fegyvertartási engedély kicserélésére vonatkozó bejelentést a iáké- lifily szerint illetékes rendőrőrsön kell teljesíteni. Egyidejűleg egy darab négy centiméteres fényképet is be kell nyújtani. — Olaszországban eddig csaknem kétmillió példányban fogyott el Sztálin elvtársnak a Pravda tudósítójával folytatott beszélgetését tartalmazó füzet és röpirat. A „Szovjetunió 16 köztársasága" kiállítás Miskolcon gy hét alatt Nagy miskolc sokezernyi folyosója tekintette ineg a Hagr es* Szovjet Társaság székházában a „Szorjetánió 16 köztársasága" című kid’littet. A Deák-utcai székház kiállítási termeit megtöltik azok a fénykép és festményfokumentynok, amelyek elbeszélik a magyar dolgozóknak, hogyan élnek a hatalmas Szovjetunió 16 szövetséges köztársaságba tömörült népei, hogyan haladnak rohamtempóval egy boldog, soha nem látott világ, a kommunizmus világa féléA kiállítás anyagát szemlélve mégmkább l&tjvik, tapasztaljuk a lenini-sztálini nemzetiségi politika hatalmas gazdagító, fejlesztő erejét. Ez a nemzetiségi politika tette lehetővé, hogy a Szovjetv/rM nagyszámú nemzetisége egy szívvel lélekkel ve. gyen részt a Nagy Októberi Szocialista E orradclom megvívásában, a forradalom vívmányainál; minden külső és belső ellenség ellen való megvédésében. M * J-’x :t jelentett a forradalom győzelme, mit jelentett a lenini-sztálini nemzetiségi politika megvalósítása a teovj' túniő különböző népei számára, — ezt mutatja be ez a nagyszerű kimeríthetetlen böségü kiállítás. Jelentette elsősorban valamennvi nemzetiséé számára a fe’szabadul-íst a cári Oroszország soviniszta hatn’másságainak elnyomása és saját burzsoáziájuk, kapitalisták, földesuraik kizsákmányolás.'« alól. Jelentette azt, hogy az egykori cári birodalom valamennyi népe, ha még oly kis nép volt is, elindulhatott a gazdasági, kulturális és politikai fejlődés útján. A Szovjetúuióban nincsenek elnyomóit kisebbségek, nincsenek „árva nemzetek“, taindea nép egyenrangú tagja a.szovjet népek nagy» családjának. Minden népnek egyforma joga van saját nemzeti kultúrájához, ahhoz, hogy a legelmaradottabbak'is elérjék a legmagasabb színvonalon élő népeket. Ha végigmegyünk a kiállí'ás termein, a 16 szovjet köztftrsaaág életét, fejlődését kiilön-külön bemutató kiállítási részeteken, látjuk, hogy nirica a 16 köz- társaság között egyetlen sem, amelynek néjte ne rendelicraáV a le. Vteöhbfokú tanintézetekkel, egyetemmel, tudományos intézettel, »zlnhír.Ml,' opera házzal; valamennyi népnek vannak olyan, kiváló tudósai, miirtwwí, írói, sWI müveikkel, tudományos munkásss.p-uV—’ művészetükkel kiérdemelték a Szuvjwtaió legmagasabb kitüntetéseit- Ugyanokkor azt is látjuk, hogy n .. -Lu népnek1 megvannak a maga sajátos .-nemző’ kincsei, kultúrában, gazdaságban, technikában és sok olyan nép, amelynek i x; a cári elnyomatás alatt még az írás-olvasás ismeretével sem reudelk amelynek saját Bementi kultúrája úgyszólván már elpusztult, most teljes t ében birtokosa a tudásnak, a műveltségnek a újjászületett nemzeti kultúrája úriig/.' bb, mint bármikor is történelme sorún. Ezek a nemzeti' kultúrák, ezek a nemzeti sajátosságok mind egy-egy színfoltot képviselnek abban a gazdag képben, amit a Szovjetunió népeinek élete elénk tár. Ezt a sokféle, színgazdag kultúrát egységbe tömöríti, közös tartalommal tölti meg a lenini-sztálini eszme, amely közös, vezérlő csillaga valamennyi szovjet népnek, a mind ragyogóbb és ragyogóbb jövő útján. A "ff egy kiváló örmény ttmcesoport, ott egy Sztálin-díjas azefbejdzsdn költő, amott egy kazalt sztahánovista aroképe, odább egy másik nemzet kiváló sportolója, vagy balettáncos képe. Egyik falon teaültetvény dolgozói, a másik falon égbenyúló havasok híres vadásza képén akad meg a szemünk. Szinte lenyűgöz a Szovjetimió méreteiben is határtalan gigászi gazdagsága, alkotóereje, szinessége, a szocializmus birodalmának legyőzhetetlen nagysága. Szülőotthonok, kvMúrotthonok, állatteivyésztő és különböző növénytermesztő kolhozok, hatalmas méretil erőmüvek, óriási üzemek, az elektromosítás, a gépesítés egyre több gazdagságot, jólétet nyújtó müvei, olyan tájak, amelyeknek minden részlete a szocialista fejlődés megváltozott nagyszerű képét mutatják, lenyügö tőén hatnak a kiállítás nézőire. Aki ezt a kiállítást megtekintette, megérti azt a határozottságot és biztonságot, amely eltölti a szovjet ember ke t, amikor a béke harcos védelméről van szó Mikszáth Kálmán, a múlt magyar társadalmának egy.k legélesebb szemű bírá ója, „Különös házasság“ című . regényében harcosan vetíti a ma» gyár olvasó közönség elé a klérus, a vele összefonódott habsburgi reakeiő és az ezekkel cimbora ó haza- és nemzetáruló arisztokrácia aljas bű neit. Mikszáth ezt a harcos, leleplező irányregényét abban az időben írta, amikor a tömegek országszerte követelőén léptek fel a polgári házasság bevezetése érdekében, Mikszáth regénye ezt a jogos követelést támasztotta a'á. Ennél azonban sokkal többet is mond, mert bár az 1810—20 as évekre utal, az a bűnös viszony, amely a habsburgi reakcióval összefonódott kiéKÜLÖNÖS HÁZASSÁG (Az új színes magyar film a miskolci Kossuth-filmszínházban) igazság szeretőiéért halállal fizető meg. Ehhez természetesen olengodho Medve doktor, Kövy professzor, a tétlenül szükséges volt a JÓ szerép- velük együtt ótző haladó ifjúság és osztás. szövetségesei kíméletlenül, könyörtelenül védelmezték a maguk uralmi érdekeit még az olyan urakkal szemben is mint a fiatal Buttler János gróf, aki az ország egyik leggazdagabb embere volt, de a sárospataki kollégiumban kollégiumi barátai között és a szabadszellemü Kövy pro fesszor hatása a att magábaszívta a ha.adó eszméket és szíve szavára hallgatva, vá'asztotta életpárjáu! egy köznemes, Horváth Miklós leányát, Piroskát. Véletlenül botlott be t boldog vőlegény Dőry báró kastélyáörkényi Évi (Horvát Piroska) és rus és a nemzet függetlenségét, szabadságát eláruló arisztokrácia, föd- birtokos nemesség között fennállott akkor, nagy mértékben fennállott Mikszáth korában is. A múltra uta Iá« tehát egyúttal a jelen leleplezése X3 volt Mikszáth regényében, mint ahogy Mikszáth gyakran nyúlt visz- szá a múltba azért, hogy annak bűnein keresztül kora társadalmának, uralkodó osztályainak bűnét, - hibáit pélíengérezzo. ki a maga anekdótázó kedélyes, de mindig harcos élű írás- mödorával. • Mikszáth regénye S'eaan rávilágít aZökra a bonyolultan alja« eszközökre éa módszerekre, amelyekkel a kjé rna, a Vatikán, a habsburgi reakció is a feudális urakból toborzott kasai Benkő Gyula (Buttler gróf) ba, shot bajok voltak a fiatal maria bsronesz erényei körül. A bajokat Szucsinka plébános okozta, a bárónő házinevelője, aki visszaélt megbízatásává] s így esett, ami megesett: a bárónő bizony megesett. Medve doktor, a báró háziorvosa sem állapíthatott meg mást, akárhogy is kíná'ta Szucsinka plébános neki a hallgatási dijat. Az ügy kínos volt — leg a'-ább is egy ‘pillanatig — Dőry báró számára, de még kínosabb a. klérus számára. Dőry azonban hamarosan döntött: itt van ez a jóképű Buttler Jáno« gróf, majd elveszi Máriát és rendbejön minden. Es amit Dőry báró akart, azt keresztül is vitte — erőszakkal. Ez volt az a „különös házaseág", amely ellen But Her Jtepe, *, barátaiig es a tömegek igazságérzete hiába harcolt évekig, a háziasság ügyét kezében tartó klérus ezt a törvénytelen kényszerházasságot perdöntő bizonyí tékok ellenére sohasem bontotta fel. Számunkra nem azért hangzik hihetetlenül ez a történet, ez a különös házasság, mert ilyen kényszerházasságokat nem tudunk elképzelni a múlt feudális korszakban, hanem azért, hogy ez a gyalázatos erőszak még egy olyan gazdag főárral, mint Buttler gróf is, megtörténhetett! Miliszáh KálmáD azonban, aki regényét régi iratokbó' merített tények alapján írta meg, félreérthetetlenül megvilágítja a cselekmény politikai hátterét és ezzel érthetővé teszi azt, ami amúgy hihetetlenül hsugza- nék. Buttler gróf és házassága mögött a politikai haladás, a nemzeti függetlenség, az európai forradalmak vívmányainak, szellemének hatása alatt öntudatra kapott népé örök küzdelme húzódik meg a feudalizmus és a klorikalizmus korhadt reakeiós szellemével szemben. Mikszáth páratlan finomsággá) és éles'átáesal szövi a szálakat, hogy a ..Különös házasság" cselekményét teljesen érthetővé, világossá tegye. Belevilágít az akkori ura’mi rendszer egész szövevényébe, mégpedig olyan harcos állásfoglalással, hogy táján ez az egyetlen olyan regénye, amelyben ritkán csillan fe] anekdótázó humora. A tényeket írja, a tényekkel beszéltet és ha valahol az író szavát érezzük, azt vagy Medve doktor, vagy Kövy professzor vagy Bernáth Zsiga. Buttler Ilii barátja szájába adja, • Nem volt könnyű feladat Mik- száthnák ezt a regényét úgy megfilmesíteni, hogy a mondanivalóból a lényegből semmi se sikkadjon el. A forgatókönyv írójának, Háy Gyuiá nak, a szeroneséskezü rendezőnek, Keleti Mártonnak a filmszerűség követelményeihez úgy kellett »üríteniük a regény egyes mozzanatait, hogy ez a »ürítés a legjellegzetesebb iegri- pikusabb mozzanatok k emelése semmiképpen se áltson ki hiányérzetet, náy Gyula és Keleti Márton est a komoly, szép feladatot jól oldotta A szerepek között számos kimagasló alakítás emeli ezt a filmet az élvonalbeli magyar filmek közé. Első sorban Somjay Arthur Fischer érseko az, amely isko'apé'dája a magas művészi alakításnak. Ebben a Fischer érsekben nincs semmi színpadiasság. Vén rókája a klerikális reakciónak, akinek arcán a megkövült vonások kifelé semmit sem árulnak e] abból, amit gondol, amit tenni akar és ami ért így vagy úgy beszól. Egy pillanatban. amikor Buttler kihallgatása alkalmával már azon a ponton van, hogy karrierjét a Buttjer-javára . va ló döntéssel vélvén szolgálni — megérkezik a császárné, helyesebben Metternich levele s az érsek tekintete végigsuhan ,a sorokon. Ebben a pillanatban megingást, a kényes di- emma okozta rángást érzünk arcvonásain, De a következő pillanatban ez az arc már viaszaeyori megkövült nyugalmát. Es Fischer érsek olyan hideg nyugalommal magyarázza Butt lernek az előbb tervezett magyarázat ellenkezőjét, mint amilyen hideg nyugalommá) .javasolta. Szucsinka plébánoson keresztül Dőrynok Medve doktor meggyilkoltatását: „Hát a kérdés úgy á'l, kedves grófom, hogy amit öu kíván, az merő tehetetlenség. Ez már nem pusztán az ön ügye Ami az öné belőte. az liliputi dolog, amit meg se lehet látni. Ez egy hatalmas harc vojt. gróf uram. mely az egyház és a papságot rossz szemmel méregető elemek közt folyt. Igen szomorú, hogy a hadihajén, amelyet elsüllyesztettünk, rajta vo]t az .ön búzája is. de ©1 kellett süllyesztenünk, mert rajta voltak ellenségeink is, akik 9 mi hajónkat roncsolták volna össze.“ Az érseknek ezekben a szavaiban, ame'yekét Somláy Arthur hideg méltósággal, fagyasztó udvariassággal közöl az igazságról áb ráhdozó Buttler gróffal, csaknem benne van s-g egész lényeg, ami a cselekményben kidomborodik. A másik ragyogó alakítás a Miskolcról elindult Pécsi Sándor Medve doktora. Medve doktor lekenyerezhe- tetjen, eptántoríthatatlan hive az igazságnak, az emberi hs'adásnak. aki nem ismer megalkuvást, nem ismer nagyobb tekintélyt ea igazság' náj. amelyért tűzön vízen keresztül harcol. É3 a harca egy pillanatig sem póz, hanem belülről jövő ösztönös meggyőződés, amely megfejelő tudással párosul. Megveti a hazugságot, a hamisságot, az aljasságot, mindez nagyszerűen domborodott Ili Pécsi Sándor egyszerű, közvetlen játékából. Benkő Gyu]a (gróf Butt]er János). Gábor Miklós (Bernáth Zsiga), Örkényi Éva (Piroska), Temessy Hódi (Mária). . Szabó Sándor (Szucsinka). Uray Tivadar (Fáy főispán). Kajnny Gábor (Pereviczky ügyvéd), Rem toy László (Kövy professzor). Major Tamás (jezsuita). Kozák László (VI- donka). a maguk helyén mind jól kiválogatott, mondhatni „parádés“ szerepek. A kanonokok egytől-egyig jellegzetes arcok, tipusok, akik közül iátékával kiválik Balázs Samu. mint a szentszéki tárgyalás elnöke, a raf- finált, minden hájjal ménként álarcos bűnöző, aki kenet«« hang mögé bújva űzi a szentszék jr-slázatosko- dását. A minden aljas.-ág-a kész. gonosztevő, e’bízakndotf, gőgös Oőrv báró szerepe Eajczy Lajosnak jutott. Nem egyedül az ő hibája. kétségto'enül. rendezési fogyatékosság is az, hogy ez a szerep sokszor nyersen hat. A nyerseséget ne Dőry egyéniségére értsük, amely valóban nyers is, hanem nr. indulathcli megnyilvánulások nyers ábrázolására. e A forgatókönyv írójának, a rendezőnek jó munkáját alátámasztja a színes technika művészi színvonala. A felvételek színezése alkamazkodik a cselekmény hangulatának, mondanivalójának jellegéhez s ezzel mintegy aláhúzza a cselekményt. A film — a magyar filmgyártás büszke alkotása, amely maradandó értékeink között fog helyet fog'a]ni, A gyártás vezetői nem kíméltek Költséget, munkát és fáradságot, hogy a „Különös házasság“ mé'tó legyen Mikszáth regényének jelentőségéhez. Az egri székesegyház hű másának megépítésévé) kitűnő hátteret adtak a cselekménynek. A kanonok kivonulása a székesegyházból, a korszerű joímezek, díszletek, közlekedési eszközök, a lovas jelenetek hű megren dezése mind hozzál árul a fi]m valóság ábrázolásának hiteléhez. Mindegek az értékek együttvéve teszik oly vonzóvá é« nagybecsű <s a dolgozó tömegek számára a „Különös házas- sag“-ct. v HAJDÚ BÉLA
