Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-04 / 53. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap 1951 március hó 4, Á Párt Gácsi István előforrasztár életében Géc«i István elvtárs, a Diósgyőri Kohászati Üzemék durvahengerműjének előformsstára 59 éves. Azért fiatalosan tépked a görgők kost- Mindenütt ott van, ahol segíteni kell. A kemencék miatt egyetlen percre se akadjon meg a termelés! 0 felelős a műszakon vála mennyi kemencéért. Fia. tálas lendülettel dolgozik. Nagy szaktudásával xhozzájárni a durvahengermű harcának sikeréhez, melyet a t'^greéz- szus tiszteletére indítót- . tak. Ürömmel készéi a jelenről, de megkeményednek a ráncok az arcán, sötét lesz a tekintete, amikor a múltról esik szóBogy is volt régen ’ 1907 ! Te rült a gyáriét. A W(t~t:kapott munkát- De milyen munkát! Ahány féle szakma van, azt mind megpróbálta. Ide-oda ,,tologatták“. Aztán kitört a háború- Orosz fogságka esett, majd az Októberi Forradalom gyű ' v \n. 1920-ban került-hasa- A durvahengerműké helyezték, ahol 15 év kell- " "fihoz hogy fo-rasrtórból élő forrasz!ár,-í 1 érit essék elő- Tikkor se n szívesen tették. T-ud*Ak, hogy a szakszervezet tagja tud'Oc, bogy a fogság- ideje alatt már megtanulta, mi a szabadság, mi a szocializmus, mi a Párt. Ha az illegális Kommunista Párt egy egy röpii-ata kesébe ke rült, a műhelyben- továbbadta mimkástársai mik- „Olvassátok csak, . ebben van ez igazság“ — mondta a s~^-tár- saknakGácsi Istvánnak kit fia van- Az egyik — Miklós, nagyon szeretett tanulni. Nagynehe zen sík/rült bejuttatnia Nagybányára-, a kohászati főiskolára, de igen nehezen tudta fizetni a tandíjat. Havonta SO pengőt kellett fizetnie hogy a fia technikus, vagy mérnök legyen. Tézis kedves-nényeS díj volt mert Miklós jól tanult és ösztöndíjat kapott• Kit sir} a második világháború- Fiának abba kellett hagnnia « tanulást. A műhelyben meg a fasiszta vezetők ér;-' revették, hogy az öreg Gácsi „vörös“. Amikor légiriadó volt. neki az üzemben kellett marad nia m ű helyéi ’-régben. Fgy alkalommal egy bomba odavágott . a durvahengerműbe s a reneszda Gázsinak l ét hr1- eltörték a lábát- ' kildt a .ro molc /•" -érésen, tehetetlenül— Nem tűrhetjük —-mondotta —, hogy ,, fa. siszta bitangok bitorolják az országot ■ Ok so dortdk bennünket ebbe az igazsántalaei háborúba is. ők teszik rommá az országot toldássá a népet! Tudta, az elnyomók az elleni to ellen csak úgy lehat harcolni, ha a munkásosztálynak van vezetője, ha van Párt! Várta, türelmi t- lenül várta a Szovjet Hadsereg érkezését a felszabadulást, hog-, illegni l'ásbá) a (to. gőzöl; elé lepjen, s vezesse az .új ország építését a Párt. A perécesi kórházban ahová sérülésével, szállt tottúk, látta meg az első vöröscsillagos katonát. Amikor kisántikált a kórházból, első útja a Párthoz vezetett. 1915 május 8-án- Gácsi István a Kommunista ■ Párt tagja lett. Éppen ekkor mért halálos csapást a Szovjet Hadsereg a fasiszta hadigépezetre■ Vége lett a háborúnakA Párt verefó'ével megindult az építésGácsi István ott són- tik-ált a hengerek közt, segített feladogatni a lemezeket a tetőre, segített a kőműveseknek helyrehozni a kemence- r-'-l, 7' ' “ előbb meginduljon a termelés. Nemcsak hogy újjáépült az üzem a g-"ár de v, * ‘ke* is kaptak, új üzemrészeket építet- "*—■ -1 tizes csoport bizalmi lett, mei-d rlcoi—--vezeti vezetőségi tag. Minden erejével küzd a még szebb, míg boldogabb jövőértA felszabadulás után fia, Miklós a tüzelés- 1rSözemre" *5jc lett, sztahanovista kitüntetést kapott. A másik fia, István az új- kikészítő özem "vezetője• A Párt segítségével a Párt harcainak eredményeként Gácsi István vágya - beteljesült. Eltűnt a sötét múlt — boldog a jelen — még fényesebb lesz a jövő. Az idős előforrasztár tudja ezt nagyon jól, s ■linden erejével azért dolgozik, hogy meghálálja a Pártnak a sok jót, amit tőle kapott. (tarczy) Színi dolgozó parasztok! Az éberség fokozásával, a verseny jó megszervezésével előre a tavaszi munkák sikeréért! Tavaly a tavaszi szántás-vetési versenyben Szin községben megszületett a kemény elhatározás: ,,Megmutatjuk, hogy mit tudunk!“ Nemes verseny bontakozott ki. A versenytáblára elsőnek Juhász József, Deák János, Deák Miklós és Kovács László dolgozó kis- és közéPparasz. tok neve került. Nem sokkal később azonban már annyira „betelt“ a tábla« bogy változtattak a módszeren — szinte óráról órára cserélgették a neveket. Amit az ember egyszer már ta. pasztáit, aminek helyességéről ő maga is meggyőződött, azt igyekszik a következő időkben munkájában hasznosítani. A színiek is, tapasztalták, milyen nagyjelentőségű, mennyire a munka motorjává lesz a lelkes, lendületes verseny A ta vaszi munkában kiforrt lendületet továbbvitték. Az idejében végzett tavaszi mun _ ka (s korábban, a jó őszi munka) í szép, gazdag termést hozott. Öröm volt nekifogni az aratásnak Hogyan készüljenek az I-es típusú tcrmelőcsoportok a tavaszi vetési munkásatok A termejőcsoportok fejlesztése terén megyénkben a Kongresszusig jelen ős eredményeket ér ünk el. Kiküszöbölve azl a hiányasiágo, hogy csak 111. tipusú ermejocsop r okai ak.:r ak egyes helyeken alakítani, jelentősen megnivekedeti az 1-es típusú tern?e]őcsopor ok száma. Az I-es tjpusú termelőcsopoitoknál bizony alanság van azon a téren, hogyan kezdjenek neki a tavaszi mező- gazdasági munkáiaiok Végrehajtásának. Az alapszabályzat kimondja, hogy a tagok egyénjleg készítik ei a vetés ervüket és az egyénileg elkészített ve és erve’ «z intézőb zo íság összesíti, ha szükség van rá, módosításokai haj benne végre, amit a cso- (wrígyűlés elé terjeszt, aho) a t. gság elfogadja a végleges vetés ervel. Az egyénileg elkészített vetéstervek alapján, alngy n a csoport ’.agsága mégha á.ozza, hogy milyen növényfé- íeségekbői mennyit akar veinj, annak arányában a csoportíagoknak biz osí- tanjok kell a vetőmagot, ezt az inté- zöb zo ,ság összegyii jii. A végleges, jóváhagyott vetés érv alapján a ve é- si munkálatokat közösen végzik. Vannak olyan nézetek, hogy a jelen pl||a^ natban táblás gazdálkodást végezni nem lehet, mert az újonnan belépett esoporítagok földjei széjjel vannak.1 Sok helyen felmerült az a nézet is, hogy ha be is léptek a terme'őcsoport- ba, de még ezen az éven a mezögsz- daságj munkáta'okat egyénileg végzik cl úgy a vetésnél, nvnt a szán'ásnál. Az alapszabályzat erre is megadja a választ. Az I es tipusú termelőcsoportnál közösen szántanak, közösen vetnek. Felmerül tehát a kérdés: hogyan oldjuk meg azokon a helyeken a közös szán'ást-veiést, ahol a földek több darabban vannak. Az ilyen esetekben kj lcej! jelölni a legmegíele Mindazoknak, akik felejthetetlen édesanyánk özv. Szűcs láiisisné ízüt. Szűcs Eszter temetésén jelen voltak, sírjára vit á- got helyeztek és részvé'ükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, e - utón moud hálás köszönetét a gyászoló család elvégzésére lőbb fö'deket, egyes vélemények számára- Például, ha az egyik csoport, agnsk egy darabban van 5 vagy ß ka asz ráíjs hold földje és ez Jegrneg- e'előbb árpave esnek, vagy kukoricave esnek, akkor árpa- vagy kukor'ca- vefés céljából ezt a terüle et jelöljük ki még akkor js ha az a csoportig, ifinek egy darabban 5 vagy 6 kamasz ralis hód földje van, csak egy ka. akar vetni. Ugyanígy, ebien a formában kell eljárni, burgonyánál, napraforgónál és a többi növényféleségeknél is. Miér! előnyös ez az l-es típusú terme öcsoport tagsága számára az így elkészített ve.és:erv? Azért, mert mindéit dolgozó paraszt tudja, hogy a községek ha áraiban vannak fö.dkii- íönbségek, van ojyan dűlő, ahol az árpa vagy a burgonya jobban megterem, mint tegyük fel, a kukorica, vagy a napraforgó, vagy megfordítva: aho] az árpa, burgonya nem terem meg úgy, mint a napraforgó vagy á kukorica- De ez főleg vona kozik az ipari növényekre. Nyilvánvaló, hogy lia azokba a föid'erüleíekbe, ahoi az árpa jobban megterem, árpát ve.ütik, vagy ahol a burgonya jobban megle- rém, burgonyát vetü ;k, növelni tudjak a terméshozamot és ha egy vagy két mázsával emeljük az átlágol ez előnyös a termelöcsopor! tagok számára, előnyös egész népgazdaságunk számára, Mindehhez hozzájárul az Is, hogy nagyobb, vagy egy dűlőben lévő földterületeken jobban és gazdaságosabban kJ tudjuk használni a gépi munkaerőt, valamint csökkenteni tudjuk a gépi munka önköltségét, ami népgazdaságunk szempontjából jelentős megtakarítást jelent. Az újonnan megalakult 1-es típusú termelőcsoportok a vetési terv össze- állításához kérjék a gépállomások, a Járási Tanácsok mezőgazdasági osztályának segílségét. A vetési munkála4ok előkészítésével úgy a hármas, mint az e|ső t’pusú termelőcsoportok járjanak az éten, mutassanak követésre méltó példát az egyénileg dolgozó parasztoknak. NEMES GÉZA ’ Megyei Pár’bizoi ág tszcs-szervező» i V környéken más községek alig ocsúdtak fel, a színiek már nyakig voltak a munkában. A folyamakis, az időben elvégzett munka az alapja a soron lévő feladat sikeres végrehajtásának. Folyamatosan hordták be az életet, megállás nélkül, folyamatosan csépeltek (közben tarlót is bántottak), a gép aló] vitték a rak tárba a termést. .4 begyűjtési versenyben tavaly 103 százalékos teljesítménnyel az egész megyében az -élre kerültek és versenyzászlót nyertek. Büszke is erre a községben még az iskolásgyerek is, Nem késtek most az őszön sem a munkával. Idejében elvégezték a mélyszántást és megkezdték a felkészülést a tavaszi munkákra. Élenjártak tehát ők mindenben, mindeddig beváltották a szavukat, ízután sem akarnak lemaradni. Az egész község, minden dolgozó paraszt nagy figyelemmel kísérte ltákosi elvtársnak a Kongresszuson elmondott beszámolóját, a Kongresszus munkáját. Arról beszél most mindenki, arról a színtiszta igazságról, amit ltákosi elvtárs megállapított beszédében: ....nemcsak a város él jobban, a falu is. Kitűnt a szörnyű nyomor, amely a, tahit Horthy idejében fojtogatta A falu jobbmódú lett és többet fo gyászt a mezőgazdaság- termékeiből. Emellett sokkal több mezőgazdasági I termékre van szükségünk, mint azelőtt.“ Mélyértelmü meghatározása ez annak a hatalmas fejlődésnek, amit a magyar falu — így Szin község is — a. felszabadulás óta elért. De meghatározása annak a sok-sok feladatnak is, amit az elkövetkezendő időkben meg kell oldani. Tudják ezt a színi dolgozó parasz tok, most jobban, mint bármikor ezelőtt. Ezért lesik nap mint nap az időt, mikor kezdhetnek már a ta vaszi munkához. Teljesíteni akarják becsülettel kötelességüket a tavaly szerzett érdemeket, eredményeket tovább akarják növelni. A vetéstervben 50 hold burgonya, lü tavaazbúza, 226 őszi búza, 46 hold rozs. 100 hold tavaszi árpa, 90 hold lucerna, 50 hold zab, 35 hold vöröshere és sok más egyéb növény' szerepel. A vetőmag is készen áll már, csak az idő „beáll jón“ s akkor indulhat a munka. Nagyon izgatja őket, hogy más községekben, mint Edelényben, vagy például a mezőkövesdi járás több községében már szántottak, sőt vetettek is. Persze, azért nem csüggednek, ha ők később is kezdenek, idejében ée jó mun. kát akarnak végezni. A vetőmagszükségletet mindenből biz tosították, csak a burgonya miatt van nagy gom .luk. Az 50 holdnyi területre csak a fele vótőbnrgonya van meg —■ egyelőre. rí" már intézkedtek, s ahogy a tanácsban e1- -k. napok kérdése és rendben lesz -ez is! Addig is, amíg megkezdődhet a munka, van más megoldásra váró feladat még elég a községben- A legelső: gyökeresen felszámolni azt az alapjában hely. ta’en ká-os veszélyes nézetet, hogy „nálunk nincs baj a kulikkal, kis- kulákok esek, csendben vannak •..“ Egy pillanatra sem szabad . elfelejfőniük a színi dolgozó nnrasztoknak, vezetőknek: a ’utak mindenre elszánt, aljas ellensége népi demokráciánknak, dolgozó uéniinlfnek! Ha most „csöndben“ is van, ..i-'-o,. sem SZf,b:ü| hinni neki. Ebben a „csendben“ készül a kulik újabb gaztettekre, aljasságokra■o.'ivalv 5« ve’* >«'M • i„-vekeztek hátráltatni a tavaszi (s mindenféle más) munkát- Meg is büntették Szalóczi Jenő 35 holdas, Varga József 26, Izsó Imre 34. Szalóczi Lajos 40, Kovács Pál 32, Kapczi Gábor 33 és Tzs- ' - jog 27 holdas kulákokat. Szin községben is szívleljék meg Rákosi elvtárs szavait anrke-' n, ó: beszélve figyelmeztetett ít Kongresszuson: amikor velük szemben lanyhul az éberség, azonnal működésbe lépnek és nem egyszer jelentékeny károkat okoznak a népi demokráciának. Ezért fokozni kell az éberséget-“ S Teljes erővel nyomban hozzá kell látni a verseny szervezéséhez is, ■mert ezon a téren is bőven van tennivaló még. A verseny nem megy magától, azt szervezni kell még akkor is, ha tavaly olyan kiváló, jó eredményeket értek el a verseny segítségével- Színi dolgozó parasztok! Az éberség fokozásával, a, verseny jó megszervezésével előre a tavaszi munkák sikeréért! (tf.j Rákosi elvtárs útmutatását követve tcváísb kell fejleszteni a dklnsss fejtési métfaf, meg (teli szilárdítani a íuunkafegyeimei, jobban beli takarékoskodni a somsát?* bányákon ,,N'ncs olyan területe népgazdasá gunknak —' és hozzátehetem: egész szocjal'sía éje.linknek, — mely r.e ka pott volna és ne kapna szakadatlanul és folyamatosan fcjbecsülhe et]en tá mogatásf a Szovjetunló'ól, Most kezdünk rá érni, hogy tapasz adtaiknak azt a mérhete Jen tárházát, amely a szovjet szakirodalomban van lefektetve, a mi szocialista é ütésünk számára hozzáférhetővé és feina'zná'ha'óvá együk. Az elmúlt évben, de különösen az utojsó hónapokban valóságos roham !nd |t nvg a ízovje unió szakirodalma felé. El leltei mondani, hogy ezen a téren csak most fedezi fel a nij technikai értelmiségünk — és rajta túlmenően — az egész magyar in e|- Kgenc’a a Szovje'un'óV’ — mondotta Rákosj elvlárs Pártunk II. Kongresz- szusán. Bányaüzemeinkben a ciklusos fej. tésmódot is a szovjet bányászok tapasztalatai átvételének köszönhetjük. Szebényi Ferenc elvtárs, a somsályi bányaüzem mérnök vezetője, a szovjet szakirodalomból vette át és alkalmazta a helyi viszo nyokra a nagyszerű új fejtásmódőt. Jó munkájáért *z Országos Bá- nyászértekezletcn megkapta :i Népköztársasági Érdemérem aranyfo kozatát, Szebényi elvtárs állandóan levélbeli kapcsolatban áll a Műszaki Dokumentációs Központtal. Felmérhetetlen segítséget nyújt a Műszaki Dokumentációs Központ és a Műszaki Könyvtár azzal, hogy a szovjet szakirodaimat átadja nekünk — mondja. Éneikül nem tudtam volna megvalósítani a szovjet módszpt bevezetését bányánkban. Azelőtt mindig keresgélni kellett forrásmunkák után. Most ez a tudományos központ felvilágosítja a hozzá fordulókat, hogy milyen könyveket használjanak munkájukhoz. Sok szakkönyvet olvastam a szovjet irodalomból, amely a ciklusos fejtésmóddal foglalkozik. „A nagytermelckenységü bányász- munka alapja a ciklusos munka, módszer“ című munkából vettem át a legtöbbet, arai a ciklusos módszer nálunk történő megvalósításához szükséges. A Szovjetunióban meredek telepnél. vagyis 50 fokos doiésszögü telepnél Alkalmazzák a ciklusos fej. tésmódot. Nálunk 10 fokos dőlés- szögű, vagyis tapos telepben kellett meghonosítani a módszert — Természetesen munkám eredményeivel nem vagyok még megelégedve, de állandóan arra törekezem« hogy. jobb legyen. Kiértük eddig, hogy üzemünk széntermelésének 50—00 százaléka már a ciklusos módszer szerint dolgozó munkahelyekről ke. rül ki. A bányászok között akadtak, akik idegenkedtek és még ma is idegenkednek az új fejtésmód bevezetésétől. Szakelőadásokat tartunk, hangsúlyozzuk, hogy a ciklusos fejtés bevezetése 30—40 százalékos többtermeiést biztosít, s ennek megfelelően magasabb keresetet is. Az. eredmények mellett van még sok hiányosság üzemünknél. Rákosi elvtárs szavai ráilleaek Somsályra is amikor a-zt mondta.; „Meg ke|| említenünk a munkafegyelem és az állampolgári fegyelem hiányait, a nagy munkásvándorláM, Különösen a munkafegyelem még meglévő lazasága az, amely rendkívül hátráltatja fejlődésünket.“ A munkásvándorlás és általában a munkafegyelem lazasága a föld del is rendelkező bányászok között fordul elő. Még mindig sokan nem éltik meg, hogy féllábba] az ipar b^n, féltábbal a mezőgazdaságban egy ember nem végezhet jó munkát. Most,, amikor nagy a szónszükség. let és fejlődő iparunknak áltandóan több szenet keli biztosítani, a termeléshez állandó létszámra van szükség. Néhány somsályi dolgozó még december elején felajánlotta megvételre államunknak földjét, de sokan még mindmáig is: két helyen küszködnek. A pártszervezet segítségével sürgősen fel kell, számok nunk ezt a hiányosságot és felvilágosító munkával meg kell győzni a földdel rendelkező bányászokat, mit követel tőlük saját érdekük. „Léptan, nyomon tapasztalna ó ar anyagpararlás, az állami javait fel Jolién kezelés, a takarékosság hiánya.“ — mondotta Rákosi elvtárs a Kongresszuson. A somsályi bányaüzemben a löszerfogyaszíá^nál nem takarékoskodnak kellően a dolgozók A szénfal keménysége miatt nem réseinek, hanem betörő-lövéssel dolgoznák. A betörőlövés után bc- fúmak a falba 2, esetleg több lyukat es azután gyorsan összelőnek. Ez helytelen, mert az „egyszerre- lövéssel“ több paxit megy kárba és emellett a szén nem darabokban, Itanem egészen apró állapotban omlik le, ami lényegesen olcsóbb, mint a darabos szén. A somsályi dolgozóknak Rákosi elvtárs útmutató szavai nyomán arra keli törekedniük, hogy a hiányosságokat munkájuk minden területén kiküszöböljék és így még eredményesebbé tegyék munkájukat, még több szenet tudjanak adni rohamosán fejlődő iparunknak. (M. M.) A Diósgyőri Kohászati üzemek nagy kovácsraiihely ében nagy jelen tőségií építkezés folyik. A gépest, tés terén végrehajtott nagy beruházások után most eljutottunk oda, hogy új izzító mélykemencét építünk, amely biztosítja majd a termelés további nagyarányú emelését. Az üzemvezetőség a beruházási osztályok vezetőivel megbeszélte a terveket, a szerkesztési munkákv határidőre való elkészítését. Re yéczi műszaki csoportvezető irányításával időre elkészültek a tér. vek. Diósgyőri Gyula csoportvezető a, részletterveket kidolgozta Csépányi és Nagy elvtársakkal. A szerkesztési munkált elvégzésé. ben Korbely és Gandlncr elvtársik nyújtottak nagy segítséget. A rajzok még készítés alatt val. tak, de a helyszínen már megindult a munka. Hegedűs elvtárs irányításával a földmunkák elvégzése után megkezdődött a kemence alapozása, betonozási, A betonozó brigád túlteljesítette felajánlását s határidő előtt elve gezte -munkáját. Ránki elvtárs « kemencéhez szükséges kémény anyagát a GéPamírból szerezte be, ahol egy régi kéményt Icbontot. tak. így ez a munka is zökkenőmentesen indult ek Az új izzító mélykemence munkálatai még folynak, de határidő előtt elkészül ez a mii is, mely bizonyítéka annak, hogy ha a fizikai és műszaki dolgozók össze, fognak, még jobban meg tudjuk gyorsítani szocialista építő mun kánkat. in. CSÉPÁNYI FERENC
