Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-02 / 27. szám

4 ÉS7AKMAGYAR0RSZÁG Péntek, 1951. £vi febnjir hó 2* wm m-Az államgépezef olyan, mint a finom óra..." A helyi tanácsok megalakulása óta egyre több dolgozó paraszt keresi fel & mezöcsátd tanács dolgozó.t. Érzik, hogy most már nekik is van beleszólá­suk az ügyek intézésébe. Égé z égős ja­vaslatokkal jönnek és szívesen segí.e- nek olyan kérdések mego.dásábam, ame­lyek a múltban nehézséget okozlak. így például Vígh György, vagy Buda Jánosáé tanácstagok minden olyan mun­kából készségesen kiveszik részüket, amit a helyszínen kell kivizsgálni és közvetlenül, gyorsan elin'ézni. Nem marad el mögöttük a többi tanácstag eem. A tanácson kívülálló dolgozók kö­zül sokan örömmel vesznek részt a arankában, mint például összeírás, te­li úa-, vagy sertéskivizsgálás, stb. Egy. szóval a helyi tanács egyre jobban be­tölti feladatát, hogy közvetlenül a dol­gozó nép szé'es rétegeire támaszkodva végezze munkáját. így együtt halad a néppel, szoros kapcsolatokat tart fenn vele. Amikor «gysgy munkára beállított dolgozó el­végzi a rábízott feladatot, amit az­előtt kívülről szemlélt, most más szem­mel, szocialista szemszögből nézi a dől gokat. Igyekszik maga megmagyarázni a szomszédjának, hogy, bizony, az adó­ját mindenkinek idejében rendezn e kell. teert csak így tarthatjuk íülamház'ar- tásunkat egyensúlyban, így építhetjük valamennyiünk közös, jobb jövőjét. — Az államgépezet olyan, mint egy finom óra — magyarázta Bartha Ger­gely tanácstag együk felvilágosító kőr­útján —, amelynek mi vagyunk a ke­rekei s ha valamelyik kerék nem mű­ködik rendesen, akikor az óra nem jár­hat jól. Minden dolgozó jó munkájára számít az állam s ha valamelyikünk nem végzi rendesen feladatát, azt mind­nyájan megérezziik. Ifjabb Bertók János tanácstag a tej beadásban hátralékosok között végzett jó felvilágosító munkát. Megmagyaráz­ta: ha tejbeadási kötelezettségünket pontosan teljesítjük, a napi egy liter tejet nem is nagyon vesszük észre, de jelentős segítséget jelent egy bányász-, vagy gyárimunkás társunknak, aki így nyugodtan tud termelni a munkahelyén, hogy nekünk, falusi dolgozóknak több mezőgazdasági gépet juttasson, mert tudja, hogy családja, kisgyermeke meg­kapja a tejadagját. Meg is ígérték a hátralékosok, hogy ezentúl pontosan eleget tesznek kötelezettségüknek. — Csak azt kérték, tolmácsolja Bertók Já. noe a VB-nek, hogy gondoskodiák a korpajárandőság rendszeres kiutalásá­ról, mert november óta nem - kaptak alvraktakarmányt. (Ez valóban súlyos hiba.) Persze vannak olyan tanácstagok és népnevelők, akik még nem látják ilyen világosan a kérdéseket; ez nagyrészt a múlt bűne, mert dolgozó parasztságunk a múltban nem tanulhatott, nem fej­lődhetett. Be vannak olvanok is, akik­nél csak hanyagság, közönyö'ifég kérdése ez, mert a felszabadulás óta minden­kinek módja volt arra, hogy tanuljon, újságból, népnevelő füzetekből, előadá­sokból, rádióból és így tovább. Hiába van rádiőszeminárium, ha a tanácstagok egy része nem jön el, vagy kimaradnak a politikai isko’áhól. Ezt a hibát sür­gősen ki kell küszöbölni, hogy a Tanács még jobb munkát végezhessen. (Gulyás Béla Mezöosát.) Nagy érdeMődés előzi meg ,,Harc a békéért" miskolci kiállítást nepélyes külsőségek, szép kultúrműsor keretében. A megnyitót Benyák Béla, a Városi Tanács elnöke mondja. A „Harc a békéért“ vándorkiállítást gyors ütemben készítik elő az MSzT miskolci Beák Ferenc utcai szélrházá- ban. A kiállítást a Népművelési Minisz. térülni Tájékoztatási Főosztálya rendezi. A béksmozgalmubk jelentősebb esemé­nyeivel foglalkozó gazdag anyagot Bu­dapesten, Pécsett, Szegeden ói Debrecen, ben már bemutatták, A kiállítás vasár­nap délelőtt 10 órakor nyílik meg iin­Városunk dolgozói nagy érdeklődéssel várják a „Harc a békéért“ kiállítás megnyitását, amelyen képet kapnak dia. dalmas békemozgabnunk fejlődéséről, nagyfontosságú eseményeiről és felada­tairól. Görömböly községben megalakult a békebizottság Lelkes gyűlésen alakult meg Gö­römböly községben a békebizoKSág. A község dolgozóinak régi kíván sága teljesült most, hogy megalakí­tották békebizottságukat. A jövő­ben teendőik még jobb elvégzésével, fokozod felvilágosító munkával akarnak hozzájárulni eddigi ered­ményeink megvédéséhez. A község lakossága a békebizott­ság vezetősége közé megválasz­totta Demkó Sándor görögkatoükus és Szita Gyula római katolikus es­perest, akik eddig is oda»dó mun­kásai voltak a béke ügyének s hí­veiket a béke védelmére, munkájuk pontos, jó elvégzésére hívták fel A békegyűlésen a Nagymiskolci Békebizottság részéről Krajnik Er­zsébet mondott beszédet. ßach-est a miskolci Zenekonzervatóriumban Ma, február 2-án, pénteken este fél 8 órakor mutatkozik be a Col- légium Musicum-sorozat harmadik hangversenye keretében a nagymilr- kolci hangversenyzenekar vonós részlege. Közreműködik: Ág Magda, Pekker Zsuzsanna*Szűcs Ilona, Ga- lánífy Lajos, Gombás Ferenc, Her- szényj Bálint és Pálvölgyi József­Balett-est a Miskolci Nemzeti Színházban A Muzsika Hangversenyrendiező Vál­lalat rendezésében szerdán este zsúfolt nézőtér előtt tartották meg nagy ér­deklődéssel fogadott balett-estjüket az Ál­lami Operaház balettáncosai. A mis­kolci közönség méltán fordult nagy fi­gyelemmel a szerdai est felé, mert a világhírű szovjet balettmester. Vaj- nonnan magyarországi tartózkodása óta nagy fejlődésen ment keresztül Opera- házunk tánckultúrája. A szerdai előadáson Kálmán Etelka, Mák Magda, Csajkovits Magda, Tóth László, Solymoei Kálmán és Eek Imre. Opersházunk kiváló balett-táncosai nagy sikerrel mutatták be a közke ívelt operák néhány balettszámát. Az esten a legnagyobb sikert az Aszafjev; Párás lángját című balettjéből előadott baszk tánc aratta. Külön meg kell emlék -z- UÜns: Káir.’í.z Etelka kivételes alakítá­sáról. A számnak olyan hatalmas si­kere volt, hogy meg kellett ismételni. Hasonlókép nagy sikert aratott Bi. izet: Carmen című operájából előadott „Torreádor és cigánylány“ című rész­let. Csajkovits Magda és Eek Imre rendkívül gazdag színekkel, fejlett tol­mácsolásban fejezték ki a balett mon­danivalóit. Nekik is ismételniük kellett. A miskolci közönség forró tapssal jutalmazta a Csajkovszkij: Biőtörő c. balettjéből előadott számokat is, Mák Magda és Eek Imre kínai táncát, Csaj­kovits Magda és Solymosi Kálmán orosz táncát. Verdi Trubadúr című operájából a ,,Ci gánytáncot“ Csajkovits Magda adta eló temperamentumosán. Chopin valce- rét Ká’mán Etelka. Strauss: Cigány- bárő-toborzóját Tóth László, Solymosi Kálmán és Eek Imre. Strauss: Kék Bu­na keringőjét Kálmán Etelka és Tóth László táncolta. A műsort Strauss: Tere-fere polkájának előadása fejezte be. Ezt az egész együttes adta elő. A balett-est zongorakiséretét Hollai Béla látta el szakavatottan, önálló zon- goraszárookkal is szerepelt a jólsikerült balett esten, (vb.) MSZT-hírek A káderképző jskoja 2. előadása ma, pénteken este 6 órakor lesz az MSzT székházában Dealt u. 5. sz. aJatt. A káderképző iskola haEgatój pontosan jelenjenek meg. így harcolnak a késések ellen a gönci úttörők A ml iskolánkban is elharapózott a késés. Határozatot hoztunk a ké­sések megszüntetésére. Megállapít­juk, hogy hetenkiut melyik osz­tályban fordult eh) a legtöbb késés és melyik osztály volt a legfegyeL mezettebb- Az az osztály, ahol a legtöbb késés fordul elő, csigát, az az osztály pedig, amelyik a legfe- gyelmezettcbb voll, vörös csillagot kap. Az igazolatlan mulasztások kikü­szöbölésére is hoztunk határozatot. Vándorzászlót készítünk, amelyet az az osztály nyer el, ahol a leg­kevesebb az igazolatlan mulasztó. Falsa Ilona, gönci úttörő | Járási kulkirverseny Abaujszántón A Téli Falusi Kiiltúrvcrseny aba- Ujszdntói járási bemutatóján 10 község kuhúrcsoportja vett részt. A telkibányai kultúrcsoport ,>Csak a hatóságnak“ című, a hidasnémeti színjátszók a „Legénykérőben“ e. jelenettel, az abaujkéri DlSz kul- túrcsoport a „Gomba NV“, az aha. ujszántói mezőgazdasági technikum a „Mi embereink“ című jelenettel, az abaujszdntói területi DlSz a „Fehér angyal“ című jelenettel, a gönci kultúrcsoport a „Finom, csa­lád“ színdarabbal aratott sikert. Az énekkarok versenyében az aba­ujszdntói szakmaközi énekkar, a tiinccsoportok versenyében a pá- nyolti tánr.csoport szerepelt a leg­jobban. Semmitmondó jelentések a Megyei Tanács munkáidról A Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága ülósón megállapították, hogy egyes községek tanácselnöke „bizo­nyosfokú opportunizmussal fogadta az új begyűjtési tervet“. Ilyen oppor­tunista magatartást tapasztaltaik a riesei, sárospataki, ózdi, szikszói és edelényi értekezleteken. „A hozzászó­lásokból úgy tűnt ki, mintha meg. torpantak volna a feladat előtt“, A VB üléséről szóló jelentésből egyáltalában nem derül ki, hogy a VB milyen határozatot hozott, mit kíván tenni, hogy ezt az opportunista magatartást felszámolja. A VB nyil­ván nem érheti be azzal a megálla­pítással, hogy egyes községi tanács­elnökök „bizonyosfokú opportuniz­mussal fogadták az új begyűjtési tervet“. Azt is megállapította a VB, hogy a hátralékos őszi vetésterületek beve­téséről eddig kb. 40 százalékban gondoskodtak. Itt sem tudjuk meg, mit kíván tenni a VB a fennmaradó 60 százalék bevetése érdekében. A jelentés a továbbiakban art mondja: a VB felhívja a járási ta­nácsok VB elnökeit, „gondoskodjanak a kulákok leleplezéséről“, terményeik elrejtésének megakadályozásáról. —- Utasítja a járások mezőgazdasági osztályát, tekintsék központi feladat­nak a tszcs-k fejlesztését. Azt is el­határozta a VB, hogy a feketevágások megakadályozáséra tervezetet dolgoz­tat ki. Foglalkozott a VB Miskolc város köztisztasági kérdéseivel is. Felhívta a Városi Tanács Végrehajtó Bizott­ságát, hogy a Köztisztasági Vállalat gondosabban lássa el feladatait. A VB-ülésről szóló jelentésnek csaknem minden részlete art árulja el, hogy a Végrehajtó Bizottság ke. belében és a Megyei Tanács munká­jában még mindig nagy mértékben burjánzik a bürokrácia, az ügyek bürokratikus intézése. Hangsúlyoz­nunk kell, hogy nemcsak az akta- gyártás jelenti a bürokráciát, hanem bürokráciát jelent minden olyan in­tézkedés, amelynek tartalma merer általános utasítás, mint például az, hogy a járási VB-elnökök gondos­kodjanak a kulákok leleplezéséről. — Bürokratikus minden olyan intézke­dés, amely a „felsőbbség hatalmi sza­vával“ akar megoldani kérdéseket, anélkül, hogy megjelölné, milyen se­gítséget nyújt a felsőbb szerv az alsóbb szerveknek a kérdés megoldá­sához. Ilyen bürokratikus intézkedő# volt a VB egyik régebbi határozata, hogy a még be nem vetett őszi ve­tésterületet 8 napon belül be kelt vetni, s mint most kiderül, ezt a rendelkezést máig sem hajtották végre. Nyilvánvaló, hogy a rendelke­zés vagy előreláthatóan nem volt végrehajtható, vagy ismételten hiány­zott a végrehajtás ellenőrzése. Helyes lenne, ha a VB határozatai­ban kerülné az olyan általánosító kifejezéseket, mint például azt, hogy a helyi tanácsok VB elnökei „a tej- begyiijtősi tervet fokozottabban hajt. sák végre, hogy a városi lakosság is megkapja tejsziikségletét“, vagy s járási mezőgazdasági osztályok „te. kintsék a tszcs-k fejlesztését központi feladatnak. Természetesen, az ilyen felülről jö­vő oóldák ragadósak. Merte1 áljuk a többi helyi tanács jelent/soiban is & minden konkrétumot né’külözö határo­zatokat, amelyek hallatára gyakran Sztálin elvtársnak: a „fecsegő ember ről“ elmondott példája jut eszünkbe. A Megyei Tanácsnak ke® példái mutatnia abban, hogyan kerüljék a tanácsok összes szervei a fecsegést, a semmi tmond ást, a bürokratikus szóla­mokat, hogyan nyújtsanak a problé­mák megoldásához a felsőbb szervek konkrét segítséget az alsóbbaknak. A szovjetek útmutatását kell követ, ni ők, tapasztalataikat kell hasznos!- taniok a mi tanácsainknak, hogy na álljanak a rendelkezés-, intézkedő# kiadásánál, hanem gondoskodjanak ft végrehajtás módjáról, segítéséről, ft végrehajtás ellenőrzéséről ig. megyében is a, tojás-szállítási szerződé«- kötésben, mert az utóbbi két hétben le­maradását a megye behozta, s így már 90 százalékban teljesítette tervét Pénzjutalmat kapnak a tofásszáElítási szerződéskötésben jó eredményt elért tojásfelvásáriők A tojásszáliítási szerződéskötésekben jó eredményt elérő tójásfelvásárlók ju­talomban részesülnek. Megyénkint ver­senydíjakat tűznek ki, amit február 15-én, a szerződéskötés határidejének le­jártakor osztanak ki. Az első díj nyer­tese 475 forint, & másodiké 300, míg a harmadik díj nyertese 200 forint juta­lomban részesül. Ezéken kívül egy-egy 150, 100 és 50 forintos jutalmat is ki­osztanak. A tojáeszállítási szerződéskötés eddigi eredményei szerint megyei viszonylat­ban Somogy megye já-r az élen 210 százalékos tervteljesítéssel, a második Veszprém megye 125 százai ékkaL Erős fejlődés tapasztalható Komárom ma, MNDSz HÍREK Az MNDSz Klára Zeíkin csoportja február 2ka este 6 órakor nőn a. pót tart, melyre minden asszonytársat szeretettel vár a Vezetőség. Az MNDSz Zrínyi Ilona csoportja a Petőfi szobor javára február 3-án este 8 órakor a népkertj sportcsarnok, ban műsoros táncestélyt rendez. Uránia Felírná, 1—7-ig Erdei történet Csodá a to- színes szovjet film Előadások kezdete Hétköznap fél 6 és fél 8 ó. — Vasárnap és ünnepnap fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Kossuth Január 29-töl febr. 7-ig Titkos megbízatás Magvarul beszélő szo^jet-maryar film Borsó fáklya tel. 68— ó4 Február 2-től 4-ig Feketetengeri csatorna Magyar és szovjet híradók .iejúcsaba- Szabadság mozgó Február 3—4 Pilötaszerelem Az elmúlt év végén Vargha László, a Borsod-Miskolci Múzeum vezetőjének kezdeményezésére cso­port-kiállítást rendeztek a miskolci képzőművészek- A kiállítás meg­rendezéséhez, a kiállítási a-nya g elbírálásához, a haladó képzőmű­vészet elvi ós szakmai kérdéseinek megvitatásához hathatós segítséget nyújtottak a Múzeumok Országos Központja és a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének budapesti kikül­döttei. Ez jelentős mértékben elő­segítette a miskolci képzőművészeti élet fellendítését. Ennek bizonysága volt a miskolci és a debreceni mű. vészek cserekiállítása s most újab­ban Imreh Zsigmond és Palcsó Dezső festőművészek tárlata a Mú­zeumban. Mindkét kiállító művész felelős­ségteljes munkát végez, mint nevelő s ez a munka igen nagy elfoglalt­ságot jelent. Kétségtelenül, ez a magyarázata annak, hogy Imreh Zsigmond csaknem kizárólag ré­gebbi műveivel szerepel a kiállítá­son, palcsó Dezső pedig még nem mélyedhetett el annyira a szocia­lista-realista szellemű művészet pro­blémáiban, mint ahogy szeretne. Mindkét művész eddigi eredmé­nyeivel országos hírnévre tett szert, kiállított munkáik magas művészi színvonalról tanúskodnak. • Imreh Zsigmond művészetének egyik jellegzetessége a magasrendű, szinkvltúra. Kifinomult érzékkel hangolja össze tájpaszteljein a tompa meleg zöldeket a barnák szé­les skálájával és az ég meleg ké­keivel, Különösen kevés színnel so­katmondó erdőtájain mutatkozik meg ez a fejlett színkultúra. Így „Sajókanyar“ című pasztelje le­nyűgözően adja vissza a jellegzetes tájék alkonyi hangulatát■ Ezzel a művével rokon a „Sajórészlet“> amelynek sötétben villanó vizlükrt alól szinte halljuk a folyó halk cso­bogását, a szélesebb területet, [alu­kiáLlítása a Borsod-Miskolci Múzeumban Lnreh Zsigmond és Palcsó Dezső festőművészek uCTaíakmfsy,kraSanjSrétwí-S- - — - ---------- * mány, mint a valóság ízével ható mű, de a kifejező bányászarc sokat, mond, Palcsó művein a szocialista-rea­lista művészet útjának keresése közben ma még a belső élmény, a harcos meggyőződés helyett a fi­gyelő külső szemlélő lelkiállapot» tükröződik, a festői szempontok háttérbe szorítják a tartalom hite­lességét,. Az alakok modelljellegét nem tudja áttörni a művész lelke, sedése, a tárgyválasztás tudatos­sága, a pártosság ereje. Márpedig ezt kell Palcsó Dezsőuek elérnie, hogy harcos társuknak érezzék Őt a dolgozók. Palcsó festményeinek, elsősorban alakos képeinok, egyik hibája a nyers színek diszharmó­niája éles elválasztása, a tónusa,gy- sóg gyakori hiánya, a háttérnek » tartalomtól való különválasztottsága. Másik hiányosság, hogy sok képében megokoladanul ront bele az össz­hatást zavaró ultramarinkék fol­tokkal. Ezek a kék foltok, általában kék színei sokszor bosszantóan rontják a kép összhangiát. így „Pa. rasztfiú“ portréjából kiütközik * kékre festett szemfehérje. Feketekréta rajzai biztos techni­kájukkal csaknem a szírieket is ér­zékeltetik. Sztálln-portr^Ja «.zónában, felületes munka, egyáltalán nem fejezi ki a jelicmn vonó *ok»r. Festő! szempontból legkiegyen­súlyozottabb műve a „Nyári nap. közi otthon“. és városképeket magdbanfogialó tájain a három szín összhangját íz­léssel kombinálja a háztetők piros színeivel és a falak fehérjével• A tompa színek pompája tobzódik gyümölcs-üveg.könyv csendéletein. Ve megmutatja a felfokozott élénk színek harmóniája iránt való érző két is virágcsendéletein. Imreh Zsigmond pikturdjának a művészi követelmények szempont, jából feltétlen értéke, hogy mentes minden érzelgősségtől és bár gyak ran változtatja, ismélelgeli egy- egy kedves témáját, egyik müve sem süllyed a mesterségbeli gya­korlat gépies alkotásainak színvo­nalára. Imreh pikturdjának másik, jelleg­zetessége, hogy megrekedt bizonyos szűk témakörben• Csaknem mindig egyazon alaptónusban váltakoznak, egyazon témái: tájképei és csend, életei. Szembeszökő, hogy minden tája — még városrészei vagy nagy. számú házat utakat, utcát ma­gukban foglaló képei is — névte­len, kihalt, sehol „egy árva lélek11. Csendéletei sem tükrözik a tárgyak és az ember kapcsolatát: puszta festői hatások kedvéért összerakott, csoportosított tárgyak, vagy virá­gok. Ez az ,,emberk’.évülő" zárkó­zottság Imreh pikturájónttk barma, lik jellemvonását mutatja be: azt, hogy ez a piktura. maga Imreh Zsigmond elzárta magát, eltávolo- iott az emberektől, az emberek, a dolgozó név problémáitól, harcai­tól. Az elefántcsnnltorony.szemlélet, a művészi öncélvság szemlélete har­madik jellemvonása Imreh művé­szetének. És ezt a jellegzetességét hiába próbálja megszépíteni az egyik erdőrészlete alá irt címmel: Ilyen erdősorokat!" mert ezzel csak ait árulja eh hogy ámít g Szovjetunióban létesített erdőséi- vökről tud, az valami homályos hallomás, nem foglalkozott beha tóan a szocialista építésnek ezzel a fontos kérdésével. Ahogy idegen számára ez a. kérdés, úgy idegen még számára. a realista művészet harcos, pártos szocialista szelhme is• Cím ötletekkel nem lehet elérni a szocialista-realista művészet útját Majd ha feloldódik a művész zár. kózottsága, önmagábafordulása és a nép problémái, mai harcai, a marxista-leninista forradalmi szem­lélet élményként elevenednek meg művészetében, cím nélkül is felis, merik a dolgozók Imreh műveiben a. nekik szóló mondanivalókat és a művészben a szocializmus győzel­méért küzdő harcostársukat. * Amíg Imreh művészetét a szín­kultúra a szűk témakör ós a művé. szi öncálúság szemlélete jellemzi, Palcsó Dezső pikturájában ezektől elütő vonásokat látunk, palcsó De­zső a falu festője. A falu életét, a falusi emberek házatáját, környe­zetét, a környák Jellemző tkjait áb­rázolja- Színesebb- élénkebb és vál­tozatosabb a témakőr®. Sa-jókrza la­kói dolgozó parasztok és bányászok. Palcsó Dezső művei is nagyrészt régebb! keletűek- De ezek a régebbi kénéi is arról tanúskodnak, hogy a művész szeretette], érdeklő !éssel fordul a dolgozók felé. ,Fiata] bá nyász“, „Laci szomszéd újságot olvas“. „Úttörő újság“, .„Nyári nap­közi otthon“ című képei pedig a fal« megújhodott életének színfolt­jai. Szemináriumon résztvevő bá­nyásza. aki jegyzettel a kezében feszült figyelemmel hallgatja az elő­adót, a felszabadult dolgozóknak a tudomány vára bevételéért .vívott Helyes, hogy Imreh Zsigmond és Falcsó Dezső kiállításuk megren­dezésével utat mutattak a többi miskolci művész számára is: jöjje­nek a nyilvánosság elé munkáik­kal, álljanak bátran « tömegek e)é, ne féljenek a bírálattól, a műveik körül kialakuló vitáktól. Ez a leg­jobb útja a miskolci képzőmévé- éti élet fellendítésének, művészeink fejlődésének,. Hajdú Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents