Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-11 / 35. szám

4 ÉSZXKMAGYARORSZÁe Vas&rofip, 1951. évi íabru&t *L ÁLARC NÉLKÜL ........................................... " ' 11 Császár, mint fiImcsil ag r ‘ 'A japán törvények értelmében az. előtt egyszerit halandónak tilos volt a császár „isteni“ arcát profán te­kintetével megfertőzni, mert az em­beri pillantás, úgy vélték, megsérti .,.szentséges személyét. Megváltoztak az idők, megváltó, zott a császár. Képét ma már bár- .melyik japán újságban láthatjuk. Jlirohito nem gyönyörűségből áll negédes arccal a fényképezőgépek elé. A világ népei egyre fenyegetőbben követelik, hogy adják át nemzetközi bíróságnak Kirohitot, a bakterioló­giai háború előkészítésének egyik fő szervezőjét, a gyilkost, akinek lelki­ismeretét sokszázezer ember élete ter­heli. Minél hangosabbak ezek a kö­vetelések, annál inkább igyekeznek Jlirohito amerikai védnökei, különb- - sen Mac Arthur „az isteni császárt“ ■fehérre mosni és bebizonyítani, hogy nem bűnös, hanem ártatlan bárány­ka, MacArthur mindent megtesz, hogy félrevezesse a világ közvéleményét és „jó hírnevet“ teremtsen a háborús bűnös japán császár számára. Kirohitot lefényképezteti az újsá­gok és folyóiratok, számára a meg­sértett ártatlanság pózában. Kém se­gít. Jlirohito beszédet , mond ,.a.z örök bólce megvédéséről". Kém segít. Jlirohito tanítói tollbamondására le­velet intéz Trumanhoz, melyben szen- ■vedélyes demokratának nyilvánítja magát — és még ez sem segít. Most MacArthur elhatározta, hogy .,fűmet készítenek Ilirohitoról, mely őt a békeangyal szerepében mutatja be. A szcenárinmot Philas brigádtá- bornolc írta, aki a háború idején MacArthur vezérkarában „a lélek­tani hadviselést“ irányította. Várható, hogy ezen a filmen pz ■ehimult nézők előtt a japán császár nem a szokásos tábornoki egyenruhá­dban fog megjelenni, hanem a v&ll- rojtok helyett szárnyakat lebegtet és Aliitatos imát rebeg az egek urához, a békééit. Azonban ez som segít. A második világháború megpróbáltatásain ke­resztülment egyszerű emberek túlsá­gosan jól ismerik ezt a gyilkos áb- rázatot és jól ismerik védnökének, a hóhér MacArthumak igazi arcát is. Szokások és erkölcsök Az .egyik' r.ewyorki étterem' bejára­tánál esténként egy tarka libériába bujtatott, magastermetü néger portás nyit .ajtót a beszerelt lumpoknak, fiz Jesse Owens, a csodafutó, az Olimpiai játékok egykori győztese. Owens négy olimpiai aranyérmet szerzett az Egyesült Államoknak. Az üzletemberek országa ezt meg is há­lálta neki. Eögton az olimpiai győ­zi lmo után kénytelen volt agarakkal, versenylovakkal, sőt ausztráliai óriás „ keuguruval versenyt futni, hogy meg­élhetését biztosítsa. Karrierjének utolsó állomása: portás egy csap- - székben. Az egyik newyorki pályaudvaron egy néger cipőtisztító feje fölött a következő felirat ékeskedik: ,,cipőjét itt Harrison Villard, a londoni olim­piász győztese tisztítja.“ Villard még Londonban, midőn a 100 méteres síkfutás győzteseként le. lépett a győzelmi emelvényről, s a tömeg lelkesen ünnepelte, ezt mon­dotta keserűén egy angol újságíró­nak: „Itt Londonban, az olimpiai játékok idején, gyönyörű egyenjogú­ságot élvezünk országunk fehér spor. tolóival. Erről az Egyenjogúságról nyomban megfeledkeznek, ha a né­ger győztesen visszatér hazájába.“ Méltó a hivatásukhoz Kyugat-'Berlinben igen gyakoriak azok az esetek, mikor amerikai és angol katonák a vendéglőben megta­gadják a számla kifizetését. Kagy veszteségeket okoznak a vendéglősök­nek a „hős“ angol-amerikai katona­ság éjszakai kiruccanásai. A dolog ,,technikája“ igen egy­szerű. Midőn az egyenruhás vendé­gek már megfelelően sokat fogyasz­tották, ettek és itták, beállít az an­golI vagy amerikai járőr és magával viszi a mulatozekkot, akik természete­sen „elfelejtik“ kifizetni a számlát. Egy nyugat-berlini vendéglős egy másik „fogásról“ számol be: egy katona, aki jól bevacsorázott, pénz helyett „zálogba“ ad néhány csomag cigarettát. Másnap reggel megjelenik az angol katonai járőr, s visszakö­veteli a cigarettát, azzal az „indoko­lással“ hogy az brit tulajdon, tehát elidegeníthetetlen. Ez a fogás nincs ranghoz kötve, ugyanitt egy angol repiilöörnagy is megismételte. Ka elolvassuk a berlini újságokban hemzsegő híreket az amerikai, angol katonaság garázdálkodásairól, tivor. nyáiról, a járókelők bántalmazásáról, nők inzultdiósáról, akkor meg lehet állapítani, hogy a nyugati megszálló hatóságok erkölcsi magatartása tö­kéletesen méltó az eléjük tűzött cé. lökhöz. Imperialista katonai „székének“ vizsgálják felül a jugoszláv hadsereg egységeit A jugoszláv politikai emigránsok „A szocialista Jugoszláviáért" című Moszkvában megjelenő lapjában Sz. Cekics a következőket Írja: Az Egyesült Államok „katonai szakértőit" megbízták, ellenőrizzék a jugoszláv hadsereget, amelyet a Titő klikk olcsó áron az imperialisták ren­delkezésére bocsátott. A belgrádi áru­lók készségesen álltak gazdáik ren deikezésére. A külföldi sajtó sokat irt Titóék katonai előkészületeiről és a hadsereg nagygyakorlatáről. A bel­grádi lakájaik kénytelenek voltak be­ismerni, hogy valóban „meghívták" a hadgyakorlatokra a külföldi „kato­nai szakértőket", de a katonai egy­ségek gyakorlatát — mondották - nem lehet „nagygyakorlatnak" minő­síteni. A jugoszláv hadsereg tagjai és a jugoszláv nép számára nem is az a fontos, hogy Titőék „nagy haűgyakor latra“ vagy pedig a szarajevói tiszti akadémia és a slalakulatok gyakor­latára hívták meg az angol amerikai tiszteket. Az adott esetben figyelem re méltó Titóék beismerése, hogy az agresszív Eszakatlanti tömb vezérka­rának képviselői megszemlélték a ju­goszláv hadsereget. Ez különösen azért érdemel figyelmet, mert Titőék eddig titkolták a jugoszláv nép előtt, hogy amerikai katonai „felügyelők" ellenőrzik a jugoszláv hadsereget. Titóék beismerésének meghatározott célja van: előkészítik a jugoszláv hadsereg katonáit és tisztjeit arra, hogy a közeljövőben minden egyes alakulathoz néhány amerikai katonai „megfigyelő" kerül. A jugoszláv hadsereg katonái és tisztjei világosan látják a Titó klikk aljas mesterkedését, tudják, hogy az ő életüket viszi vásárra és ezért — Ju­goszlávia többi dolgozóival együtt rövidesen megfizetnek majd mind­azokért a gaztettekért, amelyeket a Titö banda Jugoszláviában eddig el­követett „Barátságos fogadtatás Nyugat Eurőp ában", (B. Jefimov rajza.)' Február 18-án mutatják be Miskolcon „A kínai nép győzelme44 című nagyszerű, színes dokumentfilme* A Magyar.Kínai Barátsági Hét keretében mutatják be Budapesten, majd a vidéki városokban — Mis­kolcon is — a „Kínai nép győzelme“ című. egész előadást bellöUö színes dokumentfilmet. Lukinszkij rendező a következőképpen nyilatkozott a filmről: »Kagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy megörökíthettük a kínai katonák és parancsnokok dicső hőstetteit, az ellenség hátában működő partizánkülönítmény eh nagyszerű tevékenységét, azokat a harcokat, amelyek a kínai városok felszabadításáért folytak ...“ Tíz szovjet dokumenlfilm-opera, tőr működött közre a film elkészí­tésénél, velük együtt dolgoztak a ki. nai operatőrök- Nehéz és veszélyes körülmények között fényképezték az egyes „jeleneteket“, az operatőrök egy része végig haladt a dicsőséges 2. hadsereg előrenyomulásának egész útvonalán. Felelősségteljes, alapos munkájuknak az eredménye az. hogy sikerült megörökíteniük « Kínai Néphadsereg győztes harcai­nak legjelentősebb mozzanatait. Miskolcon február 18-tól szerepel műsoron a nagyszerű film. amely már eleve hatalmas érdeklődést vált ki a dolgozók legszélesebb kö­rében. Jól fejlődik a munkamódszerátadási mozgalom a szevincei kőbányában Mi, a Sárospatak—Szevincei Kő­bánya dolgozói januári tervünket január 20-án befejeztük- A hónap végére 85 vagonnal termeltünk töb­bet az előirányzatnál. Kongresszusi vállalásunkból eddig csak 44 száza, lé.kot teljesítettünk, mivel kevés lő­szerünk volt a robbantáshoz. A má­sik hiányosság' abban mutatkozott meg, hogy a bánya 30 méteres falá­ról az éjszakai íagy és a nappali olvadás következtében állandóan pereg a kő, ami igen veszélyes. A kőpergés veszélyének elkerülé­sére B. Horváth Ferenc bányames­ter letisztíthatja a fúrósokkal a bá­nya falát. A termelésben előforduló nehézségeket az idősebb, tapasztal* tabb dolgozók segítségével leküzd- jük. Üzemünknél szépen folyik a munkamódszerátadási mozgalom­Jó munkamódszerével Perpéti István kőfejtő tűnt, ki, aki a kevésbé szak­képzett társainak átadja tapasztala­tait. Szakmánknál általában rogy ügyességre van szükség. Perpét István a hozzá beosztottaknak meg­magyarázza, hogy a fejtésnél hová üssön a kőre, hogy az minél jobban hasadjon. Kőbányánknál a termelésben élenjárnak: Kardos Ferenc, Perpét Sándor, Tamás István, Hofmann Vendel, ifj. Dudás Lajos és Karajz István 110 százalékkal. Egyelőre vannak még olyanok is, akik 1.00 százalékon alul teljesítenek, de célunk, hogy a kongresszus tj.sz. leletére a munkamódszeráwdás se­gítségével ők is 100 százalékra emeljék teljesítményüket. (Csics- vári József, Sárospatak) Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért44 legújabb száma A „Tartós békéért, népi demokrá­ciáért" legújabb száma vezércikkében a népi demokratikus országok népgaz­dasági tervteljesítésének eredményei­vel foglalkozik. A lap híreket közöl Franciaország Németország, Olaszország, Csehszlová­kia, az HSA, Spanyolország népeinek békeharcáról, valamint, szerkesztőségi cikket az ENSz szégyenteljes, a Kí­nai Népköztársaságot, rágalmazó . hatá rozatáról. Palme Dutt, az Angol Kommunista Párt Politikai Irodájának tagja és a Párt helyettes elnöke cikkében meg állapítja, hogy a nemzeti független­ségért vívott harcot — amelyet az Angol Kommunista Párt programja el. sörendü feladatként jelölt meg — a néptömegek egyre lelkesebben támo­gatják. A lap kivonatosan közli az Angol Kommunista Párt Végrehajtóbizott­sága levelét, amelyet a Párt tagjai­hoz intéz. Edgar LaUemand, a Belga Kommu nista Párt főtitkára cikkében lelep­lezi a belga kormány amerikabarát, népellenes politikáját. A ]ap méltatja Sztálin e]vtárg 5 év előtti történelmi beszédét, amelyet Moszkva sztálini választókerületének választói gyűlésén mondott el, * amelyben a kommunizmus felépítésé­nek nagyszerű programját adja. Egy másik cikk Eugen Dennisnek, az Amerikai Kommunista. Párt bör­tönben sínylődő főtitkárának könyvét ismerteti. A lap leveles közöl Stájerország­ból, végül Jan Marok ,,Politikai jegy­zeteit", vajampártkrónikát és tá­jékoztató anyajiA SzinHáa* műsor: Ma délután „Délutáni bérlet”, este fél 8 órakor József Attila bérlet érvé­nyes a ..Bányászok“ előadására. Az elmaradt Móric bérlet l5.6n ér­vényes. Hétfőn Gorkij bérlet érvényes. sen gettek? ... Vaszilij Petrovics kiugrik szobájából és ugyan.- csak rohan a folyosón lévő telefonhoz. De mintha csak bosz- szantani akarna, Lida, a szomszéd Zajcevék leánya, meg­előzi öt. Hosszú estélyi ruháját felemelve fut. A kagyló már kezében van és az egész lakást betölti csengő hangja, amely :■ most Vaszilij Petrovicsnak ellenszenvesnek tűnik. *— Igen, igenl hallom ... — Ez minden bizonnyal engem... •— mondja izgatot­tan Vaszilij Petrovics. De láda leinfí egy tagadó kézmozdu­lattal és bájosan tovább csicsereg a kagylóba. — Dima? Na, hogy-hogy önl Egy óra múlva újév... 1— Lida, nagyon szépen kérem, — suttogja Vaszilij- Petrovics, bár ebben a pillanatban legszívesebben lenyomná a telefonvillát, — nagyon szépen kérem, legalább ma este ne üljön a telefonon, ma este hívni fognak a szülészetről. Lida megértőén hunyorgat szempillájával: *— Most nem tudunk tovább beszélgetni, kisbabát vá­runk, éppen most kell megszületnie. Hogyan?... Dehogy, a szomszédomnak. Együtt éTzek vele. Szóval indul? Helyes. Azt gondolhatnák, hogy ezzel be is fejeződik a bc­•tn szélgetés, ha Lida nem lenne színésznő, ha be tudná fejezni ilyen egyszerűen egy-két klasszikus színpadi idézet nélkül. > ■— Kezdődik — sóhajt kétségbeesetten Vaszilij Pét. rovics, merf nagyon jól tudja, hogyha Lida egyszer szavalni kezd a telefonba, egy világért sem hagyja abba. Lida a Szín­művészeti Főiskolán tanul, szerelmes a színházba és napon, ként előad valakinek egy-egy monológot a telefonba. De még hogy! Elragadóan kacag, forrón suttogja a szerelmes szavakat, igaz könnyeket sír — és mindezt a telefonba. — Elég! Tegye vissza a kagylót! — mondja fojtott hangon és fenyegető lépést tesz előre. Lida ijedten mereszti kék szemeit, leteszi a kagylót és már el is tűnik. Vaszilij Petrovics rágyújt és idegesen „sétál fel és alá a folyosón. Idegeskedő, sarokba dobja félig- égett cigarettáját és tárcsáz. Czülészet? Ügyeletes? Bocsánat. TTjra Prohov mér. nők beszél... No igen, mert tudom, hogy önöknek megvan az a rossz szokásuk, hogy nem bátorítanak, nem hívnak... Hogyan? Hogy mi van akkor, ha egy éjszaka 11 apa?... De 11 embert boldoggá tenni — ez is ér valamit... Nem, nem akarok erkölcsi prédikációt tartani és ne sértőd­jék meg, de képzelje magát az én helyzetembe... No, ter­mészetes, bogy ön a szakember és önön hatalmas felelősség nyugszik — hízeleg Vaszilij Petrovics teljes erejéből. — Szó­val fel fog engem hívni. Jó? Az a helyzet... — itt körül­néz és elfedi a kagylót. — nálunk közös telefon van és nem Varvara Karbovszkaja: A z ú j szomszéd lehet jól behallani a szomszédok pedig, — olyan érzéketlen népség. Vájjon odamegy.e valaki a telefonhoz, ha tudja, hogy nem őt hívják... Különösen ma, .szilveszter este, ami­kor senkinek sincs semmi dolga. Úgyhogy tessék hosszan csöngetni. Újra rágyújt, nagy léptekkel méregeti a folyosót és észre sem veszi, hogy előtte áll Zajcev Ivan Szergejevics kövér alakja és szemrehányóan csóválja a fejét. — Hát hogy van az Vaszilij Petrovics, hogy egysze­rűen nem lehet... 'VT aszilij Petrovics megáll és érzi, hogy forrni kezd. ’ — Ugye Lida panaszkodott, hogy elűztem a te­lefontól ? — Igen és ez egyszerűen nem helyes ... — Tudom, sőt gorombaság. De könyörgöm, ne zavar­jon, mert önnél is összeveszünk. Ideges vagyok, telefont vá­rok a szülészetről. — No engedje meg, — mondja Zajcev, — hogy én is szóljak egy szót. Liduska feldúltan futott be és azt mondja: „Apa, hívd meg Vaszilij Petrovicsot, mert kint bolyong a folyosón, mint egy elátkozott. ..“ Nagyon helytelen dolog szilveszter éjszakáján a folyosón áesorogni, mert akkor egész évben ezt fogja tenni... tréfálkozik Ivan Szergejevics. Ivan Szergejevics nem tágít: — Na, jöjjön be hozzánk. Margaret» Ivanovna, is hívja önt. A küszöbön áll az ősz Margareta Ivanovna. — Valóban. Vaszilij Petrovics, én öt gyermeket szül. tem és nem is olyan különösen borzasztó ez. De én azért megértem az ön idegességét. Jöjjön, társaságban jobb kedve lesz. Vaszilij Petrovics még zavartan mormog valamié, de a Zajcev házaspár már vonszolja befelé. A lakásban sokan vannak. Szomszédunk, Vaszilij Petrovics Prohorov, —- ura. tatja be Zajcev. — Az újévtől nagy szerencsét vár. Vaszilij Petrovics meg van hatva, de nyugtalan, hogy a zaj miatt nem fogja meghallani a felefoncsengetést. — Vájjon mi lesz a mi új szomszédunkból 20 év múlva »— mondja álmodozva Zajcev. — Futballkapus! — mondja basszus hangján a széle*, vállú Dima. — Drámaíró leszt — kiáltja felhevülten Lida. — B* számomra olyan darabot ír ... — ...Amelyben te öregasszonyt fogsz játszani, mivel 30 évnél hamarabb nem írhatja meg a darabot. ■—• Milyen nehezen is nőnek föl a drámaírók, — só. hajtja Lida. — Szívemből kívánom, hogy könyvelő legyen ~— mondja egy pirospozsgás vendég. — Könyvelő... hogyan?! — Vaszilij Pefrovics ebben a pillanatban még a folyosóra sem figyelt. Nem! — Es miért nem., ha szabad tudnom — sértődik meg a vendég. — On úgy gondolja, hogy egy könyvelő merev paragrafusember? Pedig a könyvelő lelke minden pillanatá­ban az észszerű gazdálkodás sikeréért aggódik. l^oglalkozzon az erdősítéssel. Utazzon a sztyeppékre, — mondja az egyik fiatal. — Ahhoz már most munkába kellene állnia, ■— vála­szolja valaki — húsz év múlva már a kész erdőben séfálhat. — Mi az, talán az égvilágon semmi dolga nem lesz, ha mi mindent megcsinálunk- előtte. — Hüü, mennyi munka áll még előttünk! Hirtelen csengeni kezd a telefon. Vaszilij Petrovics szinte szágu’dva megy a készülékhez. Az ügyeletes telefonál a szülészeiről, de csak megnyugtatja. Éjjel két órakor csendült fel a régenvárt csengetés. Dima és Lida vették fel a kagylót, de hiába érdeklődnek, át kell adniuk Vaszilij Petrovicsnak. — Nem akart szóbaállni velünk, szomszédokkal, —» mondják kicsit sértődve, — hiába mondtuk, hogy mondja gyorsan, mi a szomszédok vagyunk. A vendégek mind a folyosón vannak. A hallgató re, meg Vaszilij Petrovics kezében. — Fiú?... szép? Minden rendben van? Nagyon kö­szönöm önnek. Négy kiló? Vaszilij Petrovics meghatottan beszél a. kagylóba. Igen, a szomszédaim hívtak ide. Hogyan? .. Nem,, nagyon kedves emberek, csodálatos emberek. Amit mondtam, az még az elmúlt évbon volt és az emberek évről, évre jobbak lesznek. Nem, nem, én nem önre gondoltam! En önről a legjobb véleményt alkottam! ... Még* 1 egy kér­dést ... nem cserélhetik.., nem, nem. no sértődjön meg, csak úgy egyszerűen minden eshetőségre... hogyan? igen, értem, még 11 apát fog felhívni.., adja át mindegyiküknek apai üdvözletemet. ......

Next

/
Thumbnails
Contents