Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-07 / 31. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁC Szerda, 1951. ?v1 február hí 7, Másfélmillió forintos megtakarítást ajánlott fel a Diósgyőri Gépgyár „Kuznyecov“-brigádja '& Diósgyőri Gépgyár legjobb sztahá- TiOvistái, műszaki értelmiségi dolgozói értekezlet keretében megbeszélték a Kuznyecov szerszám takarékossági módszer hatalmas előnyeit A munkamódszer nagy jelentőségére való tekintettel a Magyar távirati Iroda dolgozói kongresszusi felajánlásként vállalták a módszer népszerűsítését, kezdeményezésükre tartották meg a nagyfontosságú megbeszélést. Az értekezleten Tokár Péter elvtárs, az MTI munkatársa ismertette Kuznyecov szovjet mérnök szerszámtakarékos- sági és felújítási módszerét. Felhívta a dolgozók figyelmét a gyárban tapasztalható szerszámpazarlásra. Elmondotta, hogy égy dolgozó szerszámszekrényében például indokolatlanul 105 darab esztergakést találtai. A késeknek ez a felhalmozása azt jelenti, hogy így a forgácsoló késeket kivonják a terme’és vérkeringéséből és ezzel a gyár forgótö kéjét csökkentették. Rámutatott ezután a kémén vféjnlaukás kések kezelése torén mutatkozó hiányosságokra. A kések felületes kezelése nőm egy esetben azzal, a kövotkezménnvel jár, liosy a ke- m éuyf óm 1 a nk ák idöelőtt összetörnek, még mielőtt dolgoznának velük. Ez óriási károkat okoz népgazdaságunknak. Tokár Péter olvtórs előadását vita követte, mélynek eredménveként az értekezleten megalakult a Diósgyőri Géngyár „Kuznyecov“-brigádja. A brigád tagjai a következők: Boros Ké’mán, a Ksgytizemi' Pártbizottság termelési felelőse. Klimos Jenő műszaki igaa-jaté. Livetfalvi József újítási megbízott Malcsószky Dezső raktárvezető, Petrik Laios lakatos, Molnár Ferenc üzemvezető, Torna Sándor versenyfelelős Schmidt Béla lakatos, Matolcsi László Kztahánovista esztergályos művezető. Latin György keményfém felelős. Re- gőezi Dezső sztahánovista esztergályos, Lugosl Ede karusszel-esztergálvos, a ,,szakma legjobb dolgozója", Abutzhy József raktárkezelő, Gözsí Kamill mérnök, Bámai Mihály lakatos, a „szakma legjobb dolgozója“, Litvin József sztahanovista lakatos, Selmeezy István művezető. A felszólalók több értékes felajánlást tettek, ügy például Gözsi Kamill mérnök javasolta, hogy a brigád vállalja: a keményfémlapkás késeket már a gyártás alatt is úgy kezelik ég tárolják, hogy azokat megóvják a törést előidéző sérülésektől. Február 24-ig gondoskodnak arról, hogy a kések már 'a gyártás alatt is megfelelően legyenek .tárolva. Lugosi Ede elvtárs karusszel-észter- tályog, a „szakma legjobb dolgozója“, Regöezi Dezső sztaháaovista esztergályossal együtt vállalta, hogy február 21-ig a kerékpárüzemben — ahol eddig a legtöbb szerszámtörés fordult elő megvizsgálják ennek okait, feltárják a műszaki hibákat, dolgozó társaiknak átadják tapasztalataikat a szerszámok helyes kezelésére, megtanítják a központi szerszámiizeniek dolgozóit a helyes szerszánikezcléaro. A vita alatt Tokár elvtárs ismertette — a Rákosi Mátyás Művekben már bevezetett — elektrolitikus utón való élezést. Ennek nyomán a brigád tarjai vállalták 15 darab nagyméretű marónak elektrolitikus utón való élezését március 15-ig abból a célból, hogy a lefolytatott kísérletek eredményei alapján bevezessék a gyárban az elektrolitikus élezési módszert. A Magyar Távirati. Iroda dolgozóinak kezdeményezésére megalakult „Kuznye. cov“-brigád tagjai még számos nagyje- lentőséoTi javasVtnt fogadtak el az értekezleten és vállalták, hogy ezeknek végrehajtásával még ebben az évben több, mint másfélmillió forintos megtakarítást érnek el A brigád tagjaj megfogadták, hogy az élenjáró szovjet tapasztalatok gazdag kincsestárából merítve jó munkájukkal újabb lépéssel viszik előre szocialista iparunk fejlődését. Mészáros István. Több mint 22 millió forint értékű kongresszusi felajánlást tettek az építőipari dolgozók Sándor László elvtárs építésügyi miniszter az építőipar 195JL évi feladatairól Sándor László elvtárs, építésügyi miniszter termelési értekezzen ismertette az ötéves népgazdaság} terv második évének építőipari feladatait. A munka terme’ékenységének 1951 évben 18 százalékkal kell növekednie — mondotta —ami nagy feladatot jelent az építőipar dolgozói számána. Az 1951. évj tervet időre kel! elvégezni, mert ezt követeli tójünk a szocializmus építése ütemének meggyorsítása, a béke védelme és életszínvonalunk további emelése. Ismertette a vállalatok és építkezések hiányosságait. Ezek: a műszaki munkák hiányos megszervezése, az anya.gpocsckolás, az óvintézkedések e>l mulaíztásából származó balesetek, a tervek nem teljesítése, a rossz gépkihasználás. a niunkabcralap túllépése és a hiányos tervfelbontás. Sók esetben hiányzik az egyéni felelősség. A hibák és hiányosságok mellett komoly ■ eredményeink is vannak —• folytatta Sándor László. A kongresszusi verseny során az 1 epí öjpar dolgozói 50-106 felaján. last tettek, aminek értéke 22 millió forint fölött van. A miniszter ezután az építőipar legfontosabb feladatait határozta meg. Első: a kézi munkák további gépest ése. Ennek érdekében az építőipar 150 mjHió forint értékű új gépet kap. Ezzel 5000 hiányzó munkaerőt pótolnak. További feladat a túlórák lecsökkentése, majd teljes k'küszőbölése, valamint ftz adminisztrácjóban és az improduktív munkán dolgozók létszámarányának csökkentése. Az időbérben dolgozók százalékos arányát a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra keli csökkenteni. A Makszimenkő-féle fajazási munkamódszert m'nden területen be kell vezetni. Ehhez hasonlóan az összes szakipari munkákon ki kell fejleszteni a sztahá- novista módszereket. A Dunapentelén most befejeződött sztahanovista jjko- lát^ az épílé&ügyi minisztérium tovább fejleszti és a nagyobb építkezési helyeken hasonló iskolákat szervez. A munkabéraiap betartását szigorú rendszer alapján biztosítjuk és annak túllépéséért a vállalatok igazgatói felelősek, A műszakiak Jő munkája jutáimazásá-a jj Szovjetunió példájára bevezetjük a premizálás rendszeré*, amely az egye® építkezések költség- vetéséhez igazodik. Az építőipar 1951. évi tervének jó végrehajtása megköveteli, hogy a termelékenység a béralapnál jobban emelkedjék, az önköltség csökkenjen, hogy a Párt & a Minisztertanács takarékosság; határozatát végrehajtsuk. Elsőrendű fontosságé, hogy szakmai tudásunk me’lett fokozottabb mértékben fejlesszük marxista-leninista tudásunkat. — A nagy Szovjetunió gazdag és hatajmas tapasztalaival ál'andóan segít bennünket, elküldi hozzánk legjobb mérnökeit, sztahánovjstáit — hangsúlyozta beszéde befejező részében Sándor elvtár«. Magyarországon, majdnem másfél- millió hold területen van futóhomok. Az éles kvarcoj szemcsékből álló futóhomok-talajon csak igen kevés növényfajta terem meg, azok js alacsony termést hoznak. Nagyobb futóhomok területek hazánkban két helyen vannak: a Nyírségben majdnem félmillió hold, a DunaTjsza közén pedig 1 míH’ó hold- A Nyírségben levő futóhomok savanyú, mészszegény. Ezen a lalajon terem legjobban a csi||agfürt, melynek gyökerében nitrogén halmozódik fe' és ejbomUsa közben javítja a talaj*. Egy hold cstllagfürt gyökérmaradvá. színak nilrogéngazdagító ha<ása any- nyi, mintha arra a lerületre 3—4 múzsa pél*-s«t szórtak volna, Futóhomok jaink megkötése szem- pon'jából nagy jejen őségé van annak, hogy a Szovjetunióból évelő csillagfüriőt kaptunk. Még az idén megkezdik a Nyírség fu'óhomokjának tervszerű megkötésé és erre már fel is használják az évtlő csülagfürtöt. A futóhomokba erdőt iil telnek, a fák közé pedig csiJJagfOrI3t vetnek. A csjlagfürt növeli a talaj humusztartalmát, a humuszlalajban pedig az erdő jobban köt, így a talaj teljes megkötése jelentős mértékben meggyorsul. — Bitument lopott Radványi Gyula miekolej lakos 3 Magasépítés; .Vállalat építésvezetője. A miskolci járásbíróság hathónapi börtönre ítéjje, PÁRTÉLET * Javítsuk meg bányász pártszervezeteink oktatási munkáját! A szocializmus építése, a béke védelme minden téren egyre gyorsabb ütemű fejlődést követe] meg. Az ötéves terv ejső évének győzelmi jelentései arról tanúskodnak, hogy iparunk teljesítette ezekét a követelményeket, ugyanakkor azonban az ipar fejlődéséhez képest a szénbányászaiban elért fejlődés nem kielégítő. Ha megvizsgáljuk, mj okozta ezt a lemaradást, megalapíthatjuk: ennek egyik oka az, hogy gyenge a politikai oktatás bányaüzemeinknél. Amíg az iparban és mezőgazdaságban a párttagok 30—32 százaléka vesz részt szervezett oktatásban, ad- d'g megyénk bányáinál a párttagoknak mindössze 15 százaléka tanul és ej a 15 százalék is legnagyobbrészt administrativ és föld felett} dolgozókból te- vődik össze. Ha ennek a helyzetnek okait keressük, vissza kell vezetnünk ezt az őszi szervezési munkáig- A Járási Pártbizottságok közölték ugyan a bányász pártszervezetekkel, hogy a tag ságtiak hány százalékát vonják be az oktatásba, de útmutatást nem adtak ahhoz, hogy a feladatot hogyan, milyen módszerrel hajtsák végre. Emiatt történt meg az, hogy például a putno. ki bányaüzemnél az alapszerv:zet cédulát küldött kj a párttagoknak, hogy „jelenjenek meg káderozáson”, vagy például, hogy a Bükkaljai Szénbányák igazgatóságánál a portásra bízták, hogy járja végig a tagokat és írja fe] azokat, akik oktatásra akarnak járni. Persze, az ilyen és ehhez hasonló ..szervezéseknek*’ meg js lett az „eredménye“. A Megyebizottságnak a múlt év őszén hozott határozatát, hegy január 1-ig 30 százalékra kell felemelni az oktatásban résztvevő bányász párttagok számát, csak két-há- rom bányáná1 hajtották végre, a többinél nem sok eredményt értek el. Ezeknél a bányaüzemeknél megvizsgáltuk a pártszervezet munkáját és megállapítottuk: az eredménytelenség legfőbb Oka az, hogy maguk a« alap- szervezeti vezetőségi tagok sem értékelték kellően az oktatást, ök maguk sem veitek résit szervezett oktatásban, nagy részük egyáltalán nem tanul. Érthető, hogy ezek az alaps?ervezeti vezetők úgy jártak, mint az a népnevelő, aki a többtermelés érdekében agitált, de közben Ő mag« csak 80 százalékra teljesítette normáját, Természetes, hogy a dolgozók azzal válaszoltak: először teljesítsd túl te a normádat, azután agitálj. „Először mutass példát te a tanulásban és csak a* után bi-ztasa minket js" — így vonatkozik ezekre az elvtársakra ugyanez a megáUapítás. Igv volt ez bányaüzemeink 80 százalékánál. Például Putno- kon Vargha elvtárs, Bánfalván Szőcs ejvtárs, Rudo'fteleye-i Nyolcast elvtárs sem tanult és így sorolhatnánk tovább a többi titkár elvtársat [s. Ez kihatott az egész párttagság tanulására. A bányáknál az üb. tjtkárofc 95 százaléka semmilyen oktatásban nem vesz részt. Rudo'ftelepen az üb. titkár úgy oldotta meg a tanulást, hogy „néha elolvassa az újságot.” Általános jelenség a bányáknál, hogy maguk a vezetők eeni tan-u'nak és ez vonatkozik a felsőbb vezetésre, a »én hányák igazgatóságaira is. A Diósgyőri Szénbányáknál Kotán párttitkár elv. társ, vagy a Szuhavölgyi Szénbányáknál Füstj párttitkár elvtárs sem tanul, A vállalatvezetők 6em igen mutatnak példát a tanulásban. Így Zjmonyj elv- társ és Bárdos elvtárs az ózdi Illetve g Diósgyőri Szénbányák vezetője csak a konferencia előtti napokban tanult. Egy-két nap alatt nyilvánvalóan nem lehet bepótolni egész hónap mulasztását. így nem is lehet csodálkozni az°ri. hogy gyenge az oktatás a bányaüze meknél. A Járás; Pártbizottságok — ha észre is vették, hogy a titkár elvtársak nem tanulnak — nem mérték fel ennek Jelentőségét, nem látták meg, hogy ez egyik döntő oka a bányászok hiányos oktatásáA títká-r e!vtánsak hiányos elméleti fe'készültségéből adódott az js, hogy meghátráltak a nehézségek elől, nem is nagyon törekedtek azon, hogy megoldják a környező községekből autón, vagy gyalog bejáró bányászok oktatását. Több nelyen — például Kandón, —• egyenesen leszögezték, hogy „ezt Idheletlen megoldani“. Ugyaniakkor nem vették figyelembe, vannak olyan községek, ahonnan 80—-100 párttag is jár be munkára a hányába és lakóhelyükön feltétlenül rneg lehet oldani az oktatást — két, esetleg három csoportban is. így a kondói bánya mellett fekvő Lászlófalváról 70 párttag jár be munkára a bányába, mégsem szervezték meg oktatásukat. Királdon esak a bányatelepen 180 bányász párttagunk van, — közülük mégis csak 14-en vesznek részt az oktatásban. Azokat az „elméleteket", hogy a bányászok oktatását nem lehet jól megszervezni, megdöntötték azok a bányák, amelyeknél eredményesen, Jól folyik az oktatási munka. Ilyen Farkaslyuk, Márta bánya, vagy a borsodnádasdj bánya, ahová pedig 35 községből járnak be a dolgozók. Ezeknek a* alapszervezeteknek a munkájában sincs természetesen semmiféle „csoda, vagy ördöngösség”. A megoldás egyszerűen az, hogy a veze tők maguk is tanulnak, példát mutatnak és gondolkodtak azon, hogyan tudják legjobban biztosítani az oktatástA Megyei Pártbizottság a bányász párt-szervezetek oktatási munkájának megjavítása céljából a titkárok és propagandisták részvételével értekezletet tartott. A hozzászólásokból világosan kiderültek a hibák, elmondották a felszólalók azt íp, minek köszönhetik a jő eredményeket. A fai kas-lyukj bányaüzem titkára, Osztrovszki elvtárs beszámolt arról, milyen módszerre] érték el, hogy az ottani bányász párttagok 50 száza'éka résztvesz a tanulásban. Előízör a bányatelepi dolgozók bevo. nását oldották meg. Ebbe a munkába bekapcsolták az aiapszervezet egész vezetőségét, és a töme-gszervezeíi vezető elvtársakat js. A párttagságot felosztották huszas csoportokra és megbíztak egy-egy e'vtársat azzal, hogy a csoport húsz tágjává] egyéni beszélgetést folytasson az oktatásba velő bevonásuk érdekében. Anvkor igv biztosították a bányatelepi párttagok tanulását, akkor a környező községekből bejáró bányászok problémájával foglalkozik. Ennek a feladatnak a megoldásába tftnak a községnek alapszervezetét is bevonták, ahonnan a bányász elvtársak munkába járnak be, hogy a lakóhelyen biztosítsák a helyiséget és segítsen a politikai iskola összefogásában. E’beszélgettek a vidékről bejáró elvtársakkal, az ő véleményük, Javaslataik alapján állapították meg az oktatás helyét és időpontját. Pólóiul a Nekézsenybő] bejáré elvtársik kérésére ebben a községben két „műszakban" folyik az oktatás, éspedig: a délutáni műszakban dolgozék számára délelőtt 10 órakor, a délelőtti és az éjszakai műszakban dolgozó ejvtársak számára pedig este bat érakor. Oszt- rovszki elvtárs elmondotta azt is, hogy az üzem Vnltúrraonortja havonta egyszer a politjkai iskola után műsort ad a hallgatóknak, erre meghívják a hall. <r*tók hozzátartozóit is. Több esetben filmet is vetítenek. Mindezekkel elérték, hogy a politikai iskotó hal tartói érzik: a Párt nagy szeretette! törődik velük, mindenben eídseojti tanulásukat, így szívesebben eljárnak s politikai iskolára, nagyobb goaddsj tanulnak. Az ózdi járás bányáinál most azon dolgoznak, hogy a párttagokon kívül a pártonkívüliehet is bevonják a szervezett oktatásba. Ezt Is úgy valósítjuk meg, mint a párttagok oktatását—egyrészt a bányatelepen, másrészt a dolgo zók lakóhelyén. A pártonkiviiliek hetenszéjgetés formájában megtárgyalják a kül- és belpolitikai eseményeket és a* alapfokú politikai iskola anyugát. Ej a „laza oktatási forma" bevezetése a pártonkívüll dolgozók kérésére tőrtéut, mert ők is belátták, hogy tanulás nélkül nem fejlődhetnek. A. beszélgetések után itt is kultúrműsort adnak, filmet vetítenek. Az alulról jövő kezdesnényeaésefe mind azt bizonyítják, hogy a bányászokban meg van a tanulás iránti vágy. Alap- szervezeti vezetőségeinknek kell megfca, lálniok azokat a jó módszereket, asm- iyekuek segítségével ki tudják elégíteni ezt a tanulás vágyat, biztosítani tudják, I'jspy eredményes oktatás folyjék üzemeiknél. A propagandisták elmondották, hogy igen nagy részben az előadókon múlik, hogyan járnak el a politikai iskoláha a hallgatók. Ha az előadó nem jár el rendszeresen a propagandista ezeminá riumra, nem készül fel jól a politikai iskola vezetésére, hanem esak a füzetből olvassa fid az anyagot, akkor a halig», tők azt mondják, hogy ezt ők is el tudják olvasni, ehhez nem kell külön előadó, politikai iskola. Jé tapasztalatot ismertetett a bánszMlási középfokú .politikai iskola előadója. Kartonból órát készítettek, ezt kifüggesztették a teremben és ha valaki elkésett, neki magénak kellett az óra mutatóját annyi perccel tovább tolnia, amennyivel elkó- sett. Ez hozzájárul a fegyelem megszá. lárdításához. ilyen és hasonló .módszerekkel elérték art. hogy a késések, kimaradások a politikai iskolán teljeses megszűntek. Megvitatva a hiányosságokat és a* ismertetett jő módszereket, a titkárok és pronaea-nflifftÄk megállapí*oít J. hpgy a bányáknál biztosítani lehet a jő oktatást. Az értekezleten egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy a kon« gresszus tiszteletére valamennyi bánya, üzemnél február 24-fg legalább 35 százalékra emelik fel a szervezett oktatásban résztvevő bányász elvtársak számát. Az előadók Ígéretet tettek,1 hogy .rendszeresei; T&afeu vesznek a propagandista szeminárium0!! és jól felkészülnek a politikai ifífeeda vezetésére. .. .-. • •< Ennek a felajánlásnak teljesítésű nagy feladatot jelent bányász pártszer vezetőink számára. Az eredményes éz jó oktatási munkához az szüksége«, hogy bányász titkáraink ne egyedül akarják végrehajtani a szervezés munkáját, hanem vonják be ebbe az alap- szervezet többi vezetőségi’ tagját és 8 népnevelőket is. A titkár élvtársak fog. janak hozzá-a rendszeres tanuláshoz, * többi alapszervezeti vezetőségi tagok és népnevelők kapcsolód janak be a politikai iskolába és a dolgozék véleményét meghallgatva, az üzem sajátos viszonyainak merrtelolőon, határozzák meg . az oktatás helyét és idejét. Mindea bányász alapszervezetünknek mog keíf találnia azt a formát, amely legíobba® megfelel adott körülményeiknek fa amellyel biztosítani tudják, hogy * párttagok legalább 35 százaléka szervo, zott oktatásban vegyen részt. Számos jelét tapasztaltuk már eddig is annak, hogy a bányász éh-társak vállalják, hogy a munkaidő megkezdést* előtt bét órával hamarább bejönnek, vagy később mennek haza, hogy tanulhassanak. De nyilván lesznek olyan bányaüzemek is, amelyeknél a dolgozók azt kérik, hogy lakóhelyükön legyen a politikai iskola. Akármelyik formát vezetjük is be, előadót mindkét esetben a bányász pártszervezetnék kell biztosi, tania. A továbbiakban fokozottabban kell ellenőrizni ás segíteni a politikai iskolákat. Havonta egyszer rendezünk kultúrműsort, vagy filmvetítést a politikai iskola hallgatói számára. Alap. szervezeteink vezetőségi tagjai látogassák meg gyakran a politikai iskolákat, hogy a hallgatók érezzék a Párt gondoskodását, figyelmét Bányász pártszervezeteinknek úgy kell dolgozni ok, hogy az értekezleten tett Ígéretüket beváltsák és a Párt Országos Kongresszusán büszkén jelent, heesiik a kongresszusnak, Rákosi elv. társnak, hogy Borsod megye hányása > pártszervezetei teljesítették, sőt túlteljesítették kon-rresszusi fel ajánlásukat és a bányász párttagok 35—40 mSmJä» szervezett oktatásban vesz részt. PATERA LÁSZLÓ Megyei Pártbizottság ágit. prop, oszt» nak. V á! t s yereményhetéthönyvet az Országos Takarékpénztárnál, fiókjainál* postahivataloknál Sorsolás félévenként! Betétedet MEGSOKSZOROZHá TOD
