Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

Kedd, 1951. ér) február hó 27, ÉSZAKMAGYAK0R5ZÁG 9 Í*á5. Ezért sokszor nem tudnák a dol­gozók kérdéseire vagy kételyeire he­lyesen felelni. Sokszor valamiféle kü- .lönjeges kiagyalt és elrontott nyelven beszólunk a néppel. Kialakulóban van nálunk, sajnos, valami különleges ..partnyelv“', helyésebben valamiféle: bürokra­ta tolvajnyelv, ami színtelen é3 szagtaían, uyakatekert és élette­len és ami eltaszitja tőlünk a tömegeket. Hiányossága agitáciúnknak, hogy sokszor elmarad a dolgozóktól, félve és bátortalanul nyúl hozzá, olyan állí­tólag .népszerűtlen" kérdésekhez, amelyeket a nép maga jól megért és amelyekre bátran válaszol. A jó propagandista "és agitátor elv­társak soha nem felejtkeznek meg ar­ról, bogy az államot segiti vezetni ak­kor, amikor szorosabbra fűzi a Párt és a tömegek kapcsolatát­Hogy valaki jó kommunista-e, azt elsősorban munkáján, termeié eredményén keil mérni. De ugyan­akkor azon is, mennyire segít fel­sorakoztatni a dolgozókat a Párt mögé­Állítsuk közoktatásunkat még inkább a szocialista kulturlorradalom szolgálatába Révai elvtárs ezután áttért n közokta. tás kérdéseire. Részletesen ismertette köznevelésünk eredményeit. Az egyes iskolatípusokban tanuló diákok számá­nak emelkedéséről, a közép- és főiskolán tanuló diákok szociális összetételének javulásáról szólott. 1948/19-bcul a középiskolákban »■ munkás, cs dolgozó paraszt gyermekek aránya csak 40 százalék volt, 1949/50- ben 5-1 százalék, az idei tanévben mér 67 százalék- Egyedül » munkásgyermekek aránya a következőképen javult évről-évre: 1948/49-ben 17 százalék volt, csupán, 49/50-ben 30 százalék, 50/51-bon 41 százalék. Az egyetemeken én főiskolá­kon kot, évvel ezelőtt a munkás- és dol­gozó paraszt hallgatók aránya csak Bő-ó százalék volt, az idei tanévben 46-5 százalékra emelkedett, az elsőéves egyetemi ..hallgatólnál pedig 57.7 százalékra-' Ez azt jelenti elvtársak, hogy megve­tettük az alapját a munkásosztály, a dolgozó nép új szocialista értelmisége kialakításának — mondotta többek között. Ezután tankönyvkiadásunk eredmé­nyeit, a szakérettségi tanfolyamok ügyét ismertette. Sikerrel vettük , fel a további harcot t— folytatta — a köznevelés területén gará zdál kodé elJínséggel. Elértük továbbá azt, hogy a mrí-gyar pedagógusok sütne félévi fordult■ lelkiismeretesen és oda- odó an. dolgozik és komolyan kiveszi részét népünk kulturális felemelésé- nek nagy munkájából- Megkezdtük egyetemi oktatásunk re­formját, amelynek célja volt főisko­láinkat a tervszerű és fegyelmezett ta­nulás és oktatást a szakemberképzés intézményeivé átalakítani, E reform ke. tétében bevezettük valamennyi egyete­men és főiskolán a marxizmus-leniniz. runs oktatását az összes tanfolyamokon. Hogy közoktatásunkat még inkább a szocialista kultúrforradalom szolgálatá­ba állíthassuk, a kövckez.ö feladatokat kell megoldanunk: I Ee kell kiizdenünk az iskola, az L oktatási munka meglehetősen felíorjedt' lebecsülését. Elsősorban gaz., fiasági szerveinknek, ipari miniszté­riumainknak kell megérteniük, hogy nz iskola: termelési kérdés is, mert a megfelelően képzett és a megfelelő számú szakember nélkül ötéves tér .vünk megvalósítása lehetetlen. Meg kell javítanunk az iskolai *-J oktatás színvonalát az általános iskolától a főiskolákig. Általános isko. Iáink elég jelentős része ma még csak keretében van meg, mert az egyes tárgyakat nem szakosított pedagógu­sok tanítják. Általános a panasz, hogy a középiskolákban a matematika és a fizika tanításának színvonala tű1 ala­csony, ami később megnehezíti az egyetemi tanulmányokat. Sok a pa. nasz, hogy a közcuiskolákban tül ke­vés tárgyi ismeretekre tanítanak és túl sok a földrajz órán épügy, mint a történelemórán és a nyelvtanórán az általános politikai frázis. A tantárgyaknak ez az „átpolitizá lása” (ez a szó is ahhoz a színtelen!.. fett és szagtalanított bürokratikus tolvajnyelvhez tartozik) különösen a tanulók első korosztályainál vezet fö lőttébb nem kívánatos eredményekre: a gyermekek gyakran nem tudják, me. lyek Magyarország ásványi kincsei és hol találhatók, de annál jobban fuj. ják — anélkül, bogy értenék — a be­magolt politikai frázisokat. O Szigorú tanulmányi fegyelmet és rendet kell teremtenünk az iskolákban az egyszemélyes felelős vezetés elve alapján. Mi küzdöttünk és továbbra is küzdeni fogunk az is. kólái .reakció ellen, amely tülterhe" léssel f maximalizmussal próbált és prőbál gátat vetni a munkás és dol_ gozó paraszt gyermekek tanulásának. De fel kell lépnünk a fegyelmezetlen­ség és a lazaság ellen az iskolában, még ha munkás, és paraszt gyerme­kekről is van sző. Mi azt mondjuk nekik: mutassatok példát tanulmányi fegyelemben és előmenetelben és ér. deffipljétek ki jő tanulással a. nép ál­lamának rátok fordított gondoskodó, sát. 1950—51-ben 160 millió forintot ror- dítuifk diákjóléti célokra. 14.000 kö zéuiskolás diák él diftjfctthonban. 15.000 középiskolai tanuló és 18.500 egyetemi hallgató kap ösztöndíjat. Aki nem érti meg. hogy a tanulás: munka a haza érdekéhen, az nem méltó ezekre az áldozatokra. Ahogyan a dolgozók viszonya a munkához, au államhoz megváltozik, ugyanúgy keli megváltoznia a dolgozó szülők viszo­nyának gyermekeik tanításához. folytatnunk kell iskolarendsr.e. rönk szakosítását a középiskolák, ban és a főiskolákon egyaránt. Az eh­hez szükséges tanerőket — legalább átmenetileg — a termelésből kell szakiskoláink rendelkezésére bocsáta. mink, úgy. hogy mérnökök, techniku­sok, kivá'ő szakmunkások, művezetők, stb. termelő munkájuk mellett tanít, sanak is. Az oktatás szakosítása per- sze nem szabad, hogy az általános mű. veltség rovására történjék. A szocia­lista gazdasági és termelési szakem bér kell, hogy ismerje népe történel­mének, nyelvének, irodalmának azt a minimumát, amely nélkül nem lehet valódi kultúrember, országos látókör, rel, szocialista öntudattal. 5 Az ország szakember szükség­lete az ötéves terv előirányza. tainak felemelése, a szocialista építés meggyorsítása következtében jóval nagyobb lesz, mint amennyi eredeti tervünkben szerepelt. Ennélfogva öt éves köznevelési tervünket is fel kell emelnünk. El kell érnünk, hogy a kö­zépiskolások létszáma az ötéves terv­időszakban az előirányzott 45.000 he. lyett 77.000-rel emelkedjék. El kell to­vábbra érnünk, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók száma az eredeti­leg előirányzott 8000 helyett, mintegy 30.000.rei emelkedjék. Ezek a számok azt mutatják, hogy 5 éves tervünk nemcsak az iparosítás terve, nemcsak a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének terve, nemcsak az életszínvonal eme'ésének terve, ha­nem a szaktudás és az általános mű veltség nagyarányú emelkedésének terve is! Tudományunk egyre inkább az élenjáró szovjet tudomány felé fordul Államunk eddig soha nem látott tnyögi és erkölcsi megbecsülésben ré. ízesíti a magyar tudósokat. Bőkezűen gondoskodik a tudományos kutatás feltételeiről. Népköztársaságunk 1950 ben 200 millió forintot fordított, 1954-ben, az ötövos terv utolsó évében 490 millió forintot fog fordítani a tu­dományos kutatás előmozdítására. 1948 óta összesen 61 új tudományos kutátőinté.zetet szerveztünk. 1949-ben és 1950-ben egyedül a mezőgazdasági tudomány területén 30 új tudományos kutatóintézetet létesí. teltünk. Népi demokratikus államunknak ez b nagyvonalú gondoskodása « tudó- leányról nem volt. hiábavaló. Az utób. bi években, különösen a, természettu­dományok és a, műszaki tudományok területén jelentős eredmények szülét, tek. Gombás I'ál továbbfejlesztette a fémek szerkezetének elméletét. Bn- Eágli Aladár ce 11 u!ozekutatásai új nyersanyagot tettek hozzáférhetővé papíriparunk számára. Varga József n benzin nromatizálásával alapanyag, bázisutik jelentős kiszélesítését érte él. A mezőgazdasági tudomány terén Mauninger Rezső felfedezte a sertés- erbáne oltóanyagát. Scdlmayor Kurt. n. ítucauriiii.liszenkói agrobiolőgia hazai alkalmazásával ért el komoly eredmé­nyeket. Az Ajtay—Boldizsár-fé'c szénfejtögép a szénbányászatban sok. szorosára fogja emelni a fejtés ter­melékenységét. A alkalmazott mate­matikai 'kutató intézet komoly segítse, get nyújtott a mátravidéki elektro­mos ccntTiüó turbógenerátorainak megszerkesztésénél. Geológusaink föl. térképezték az ország területének negyven százalékát és elég jelentős eredményeket értek el különféle új cyersanyagle’öhely felkutatásában. Hála és köszönet illeti meg azo­kat. a tudósainkat, akik felismer. t.ék és munkájukkal bebizonyítot­ták, bogy a tudomány szolgálata.: — a, pép, a haza. a szocializmus szolgálata. Ezután arról szólt Révai elvtars, hogy az új légkör a magyar tudományos életben megmutatkozik abban is, hogy a magyar tudomány megkezdte a for­dulatot a gyakorlat felé, hogy a magyar tudomány képviselői egyre nagyobb ér­deklődéssel fordulnak a marxizmus-lc- ninizmus felé ca ami ezzel együttjár: tudományunk egyre inlzdbb as élen­járó szovjet tudomány felé fordul. Nem lehet persze e haladás ellenére sem azt állítani, hogy a. magyar tudo­mányos életet, kutatóiak munkásságát már áthatja a marxizmus-leninizmus vi- lágnézeto és módszertana- A mi tudósaink többségét még min­dig bizonyos szakmai praktieizmus, a részletkütütáso&ba való elmerülés, a tu­domány módszertani és világnézeti A tudomány közeledése a néphez, for. dulata a gyakorlat felé nem lehet elég mély és következetes, ha nem tudato­sítjuk kutatóinkban és tudósainkban a. hazafias tudós és kozmopolita tudós tí­pusának kibékíthetetlen ellentétét­Pedig nálunk Magyarországon is megvan már a két tudóst.ípus. ,A koz­mopolita. tudóstípus Szcntgyörgyi Al­bert, a Nobel díjas orvosbiológus, aki évekkel ezelöttt elhagyta hazáját és tudományos világhírét védjegyként adta oda egy amerikai kémia-tröszt. A másik tudós típusára példának Gombás Pált említhetném. Két évvel ez- olőtt ő is Szentgyörgyi Aliiért csábításai, uak engedve hagyta el hazáját és uta­zott. ki Amerikába- De Gombás Pálban felébredt a tűdé® és hazafi. Népköztár­saságunk kormányához fordult segít­ségért és bocsánatért. Megkapta mind a kettőt, Meggyőződésünk, hogy Szentgyörgyi Albert, aki eladta tudo­mányos lelki üdvösségét az amerikai nagytőke ördögének, c'rro az üzletre kérdései iránti bizonyos idegenkedés jellemzi- Ezt a magatartást nyílt elvi vitákkal, ideológiai karccal, de legfőké- pen a marxizmus-leninizmushoz való kö­zeledés megkönnyítésével, türelmes ne­velő munkával kell leküzdeni. nemcsak mint ember és hazafi, hanem mint tudós is ráfizet: — Gombás Pál pedig megtalálva útját népéhez, mint tudós is nagyot fog alkotni. Államunk és Pártunk mindent ékkö­vét, hogy a magyar tudománynak és a magyar tudósoknak fordulata a nép. a gyakorlat, a szocialista építés felé, a tudományos kutatás anyagi és szellemi feltételeinek legszélesebb kibontakozó, sát jelentse. Meg kell azonban valla­nunk. hogy a gyakorlóiban ez nem min­dig van így. Egyes korlátolt bürokra­ták, akár az állam, akár a pfirtappará- tusbau a tudomány és a gyakorlat összeforrását úgy értelmezik, hogy ak. ták tömegével ostromoják tudósainkat, egyetemi tanáraink, kutató intézeteink voze.töit, hogy végnélküli ülésezésekre kényszerítik őket, hogy alapfokú sze­mináriumok és Szabad Nép olvasókörök látogatását várják el tőlük és görbe szemmel néznek rájuk, ha ez, vagy az a tudós ki meri jelenteni, hogy a, Szabad Népet ö maga is cl tudja olvasni. akiket most nem említetnem. Az, liogy nem említettem okot, nem je­lenti tehetsegük lebecsülését, ürü­lünk, liogy a szocialista építés egész lelkesítő légköre kibontja a. szár­nyát olyan régi forradalmi íróknak, akiknek tehetségét elnyomta, ki. bontakozóséban gátolt« a régi vi­lág, mint pl. Rideg Sándor. Örü­lünk, hogy a/, nj élet megihleti és szép alkotásokra ösztönzi az olyan régi komoly tehetségeket, mint pl-, Veres Péter, akivel pedig a múlt­ban világnézeti* és politikai téren sok csatát kellett vívnunk. Szeret­nénk, ha nem maradna, meg drót. .•liMtársnak“, hanem velünk jönne feltétel nélkül. Szeretnénk, lia kivá'ő költőnk, Illyés Gyula.is végre a jelen fc'é fordulna és a szocialista építős szolgálatába álRtaná nagy tehetsé­gét. És szeretnénk,’ha nagy regény­író tehetségünk, Déry Tibor nem maradna meg páftonbelüli „útitárs. nak“, aki kommunista létére is fenntartja bizonyos arisztokratizmu­sát és alkotásaiban, magatartásában hangsúlyozza különál'ását, sőt kü. löncködósét. Pártunk teljes erővel támogatja én támogatni fogja szociálist «.-realista, művészetünk fiatal hajtásainak toy vábbl fejlődését annak tudatában^ A hazafias tudós és a kozmopolita, tudós típusának kibékíthetetlen ellentéte Frontáttörés a Párt vezetésével az irodalom, a képzőművészet, a zene, a színművészet, a drámairo­dalom terén Tanuljunk a haladó magyar klasszikus kultúrától Dolgozó népünk eddig soha nem látott tudásvágyának kielégítéséért hogy a művészet egyik legfontosabb esz­köze néplink nevelésének. Partunk e támogatósának nem utolsó sorban a segítő bírálat formájához kell megnyilvánulnia. nem megfordítva, hogy a Pórt életút, vezotöszerepét, funkcionáriusait úgy ábrázoljuk, mint szerves részét né­pünk életének, mint népünk legjobb,' embereit, nem külön, hanem együtt n népéletiéi. Irodalmunkban már utat tört az az igazság, hogy pozitív hősö­ket, a szocializmust építő új embert kelj középpontba állítani- De még nem tört eléggé utat az az igmzsóg, hogy a szocializmus építése nem alma és egyszerű dolog, hanem bővelke­dik nehézségekben, harcokban, konfliktusokban. íróink — és ez vonatkozik művé­szeinkre ájtajában — még mindig nem'tanulnak eléggé a haladó magyar klasszikus kultúrától. Tedig vau tői« mit tanulni. Az űj szocialista kultúra csak akkor lesz valóban népi kultúrá­vá, ha tudatosan viszonyul ehhez a klasszikus örökséghez. Persze bírálattal. , Hadd térjek rá, elvtársak, művé­szetünk, irodalmunk kérdésére — folytatta Révai elvtárs. Néhány évvel ezelőtt, — még 1958 körül, — művészeti életünk tele volt mindenféle bürzsoá szeméttel. Bur­jánzott a formalizmus, a nyugati dekaderts művészei utánzása. Elmondhatjuk, hogy ezen a területen is döntö válto­zás történi. Pártunk érdeme, hogy ezt a frontáttörést az iro. dalom, a képzőművészet, a zene, a színművészet, a drámairoda­lom terén ideológiailag (dóké. szitette és irányította. Művészetünk túlnyomó részben a jelen felé fordult. Egyre inkább az új. szocializmust építő ember válik művészetünk hősévé. Feltétlenül pozitív jelenség, hogy nemcsak új művészi tehetségek je­lentkeznek, hanem az öregebb mű. vésznemzedék legjobbjait is rabul­ejti az új élet szépsége, ők is kezde­nek az új valóság ábrázolóivá, a a mi életünk igazságainak hirde­tőivé válhi. Egyszóval: művészetünk minden területin láthatjuk a szocialista, realiz­mus friss, egészséges, fiatal hajtásainak növekedését. Büszkék vagyunk az új magyar filmművészet olyan alkotásaira, mint a ,>Talpaiattnvi főid“, a „Ludas Matyi“. a „Kis Katalin házassága'1, a „Különös , házasság“, hogy csak a legjobbakat említsem. Drámairodalmunkban is jelentős fejlődés van. Olyan új, tehetséges színdarabok, mint Mándi Éváé, Fe­hér Kláráé, Földes Mihályé, Háy Gyuláé, — bár tagadhatatlan, hogy *á.nnak bizonyos szembetűnő fogya­tékosságaik — jelzik, hogy az új valóság és annak új jellemei egyre inkább ösztönzik íróinkat színpadi alkotásokra. U.i drámairodalmunkat segíti színjátszásunk fejlődése. Egész sor kitűnő szfnészhaheUög bontakozott ki szemünk előtt, az utolsó egy-két esztendőben. Talán a képzőművészet és a zene területén volt a legnehezebb a front- áttörés, itt volt a legérezhetőbb a polgári formalizmus befolyása. A tavalyi magyar képzőművészeti ki­állítás megmutatta, hogy az ideo­lógiai harc, amelyet Pártunk a szov­jet, képzőművészet példájára támasz­kodva a formalizmus ellen folyta­tott, nem volt hiábavaló. Még a ze­nében is, amely talán leginkább maradt el és ahol még legtöbb a küszködés, vannak biztató ígéretek. Zeneszerzőink nagy része megérti — ha nem is tudja ezt még művé­szileg igazán megvalósítani—-, hogy a zenének is realistának kell lennie. Biztató jelenség, hogy megszüle­tett az új magyar operett. Szépirodalmunk, költészetünk jelentős eredményei Sándor Kálmán, Sándor András, Karinthy Ferenc és mások. Kérem, ne sértődjenek meg azok írók, Révai olvtárs ezután rátért a fo­gyatékosságokra : — Uj irodalmunk igyekszik az új valóságot, az új embereket ábrázol­ni, de nem e]cg mélyen, nem elég sokoldalúan. A hősök, a cselekvő em­berek sokszor vérszegények, p&pir- inasé-figurák, nem jellemek, hanem árnyékok. Az irodalmunkban ábrázolt élet szegényebb — és tegyük bozzá — szürkébb, tehát unalmasabb, mint a valóságos éjét. Ez pedig csökkenti irodalmunk hatását és nevelő erejét. Epiilő új világunkat; lehetetlen áb­rázolni Pártunknak a valóságot és az embert egyaránt átgyurő forradalmi szerepe nélkül. Be ez korántsem jelenti, hogy az élet és anuak problémait szabod lenne azonosítani a Párt életével és a párt­funkcionárius problémáival. Az 'iro­dalmi pártosság nem abban áll, hogy a nép életét a pórtélét pusvta anya­gaként, függelékeként ábrázoljuk, ha­To-rz képet festenénk kibontakozó kultúrforradalmunkról, ha csak a tu­domány és a művészet felső régióiról beszélnék és nem adnék képet arról az alapi-ó), a népünk széles tömegei­ben mutatkozó kulturális fellendülés­ről, «melyre ezeknek a felső régiók­nak rá kell épülniük- Ezideig még soha nem látott tu­dásvágy hevíti dolgozó népünket, a kultúrára való szomjúság mil­liókra terjed ki. Ismertette Révai elvtárs Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak, a magyar és szovjet írók müveinek hatalmas pcldányszámait, majd könyvtárainkról szólt: •— .1948-ban, hogy csak * faluról beszéljek — csak 600 vándorkönyv- tórunk volt, 1950-ben már 1600 falusi könyv­tárunk van. 450 ezer könyvvel- Az ötéves terv folyamán, tehát 1954 ig négyezer népkönyvtárunk lesz, könyvtár lesz minden falu­ban. gépállomáson, állami gazda­ságban és termelőszövetkezetben. Ma 2358 üzemi könyvtárunk van, egymillió kötettel. Az ötéves terv utolsó évében 3400 üzemi "könyv­tárunk lesz három millió kötettel. Hatalmas fejlődést, mutat, kultúrotf- honaink kiépülése. 1949-ben csak 74 ku{túrOtthonunk volt, 1950-ben már közöl hatszáz, 1951-ben a kultúrottho- nok szám« túl fogja haladni az ez­ret és az ötéves terv végére 630 üzemi és 1850 falusi kultúrottbonunk lesz. vagyis: falvaink és nagy­üzemeink többségében lesz m.lr kultúrotthon. 1948 júliusától 1950 végéig”? falu mozdítására 700 keskcnymoz.it állí­tottunk fel, jötöre ez a szám meg fog duplázódni és az ötéves terv végére minden fa­lunak mozija lesz­De hadd említsem meg a tömegek müvísv.éti öntevékenységének példát­lan fellendülését, az üzemek és a fal­vak tánc, színjátszó- és kórusmozgal­mát. Ez a kulturális tömegmozgalom kimeríthetetlen tartaléka művészeti életünknek. Itt jelentkeznek tömege­sen új szinész-, táncos-, énekes tehetsé­gek. Sajnos, nem eléggé figyelünk er­re a mozgalomra, nem eléggé karol­juk fe] a benne jelentkező tehetsége­ket, még mindig nagy a szakadék a tömegek kulturális mozgalma és az úgynevezett hivatásos művé: szék között. Kulturális intézményeink, könyv­kiadásunk, újságjaink, folyóirataink, Jkönyvtármozgalmutnk fellendüléséről szólva, ne hallgassunk el bizonyos ne­gatív vonásokat sem. hogy a példánv_ számok egyrésze állami szubvencioná­lás közületi e'öfizetés és vásárlás ja­vára írandó, hogy nem minden könyv, ami ott van a könyvtárak polcain, egyben olvasott könyv, hogy könyv, terjesztésünk erősen bürokratikus módszerekkel dolgozik, többé kevésbé elszakadva a dolgozó tömegektől. Betemetjük a. város és a falu között évszázadok alatt kialakult kulturális szakadékot Külön alá akarom húzni szépiro­dalmunk, költészetünk jelentős eredményeit Minden jel arra mu­tat» hogy felnövekedőben vaunak azok az új köké)ink, akiknek hiva­tása az új magyar lírát méltóvá tenni a régi magyar költészet nagysá­gához, — elsősorban Kónya Lajos­ra, Kuczka Péterre, Juhász Ferenc, re, Benjámin Lászlóra gondolok, — ha nem bízzák el magukat és köl­tői tehetségüket az élettől való ta­nulással és elmélyüléssel csiszolják és gazdagítják. A prózának is szép ígéretei vaunak — Aczél TaoiáSj Hadd emeljem külön ki a falu, a dol­gozó parasztság kulturális .fejlődésit. A munkásosztály nemcsak gépe. két, műtrágyát hanem tudást és kultúrát is visz a faluba. Az új szocialista falu kialaku'ásá- nak útját nemcsak gépállomások jelzik, hanem a kuiturotthonok is, amelyeknek a kocsma és templom helyett a falu kulturális és társa­dalmi életének központjaivá kell válniok. A villannyal együtt! mozit és rádiót «dunk a falunak. A traktorállomá-o. kan tízezrével fogjuk kiképezni a pa. rasztság soraiból a falu új if,ári rété- gét: .a trakforisták&t. Közvetítjük a faluba a földművelés tudományos szakismereteit és megnyitjuk a dolgo zó parasztság gyermekei számára az áj népi értelmiségbe való felemelke­dés útját. A szocialista falu ogvben azt jelenti, hogy betemetjük a város és a falu kö­zött; évszázadok alatt kialakult kulturális szakadékot. Decentrali. zálmink kell kulturális életünket, hogy a vidéken egész sor kultúrába góc keletkezzék, hogy Budapest és az egyetemi városaink is segít-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents