Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

raff«, 1951. Sri február bö 27. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 7 P. F. Jugyin elvtárs átadja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja XX. Kongresszusának küldöttei! A Szovjetunió Kcmmunisfa Pártjá. inak Központi Bizottsága azzal bízta meg küldöttségünket, liogy átadjuk a következő üdvözletét: .,A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának. A műnk ások, parasztok és értelmiségiek a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésé- vei nagy sikereket értek el a népi demokratikus állam megszilárdítása terén és megteremtették Magyaror. szág'on a szocializmus építésének szilárd alapjait. Nem kétséges számunkra, hogy a Magyar Dolgozók Pártja újabb sikereket fog elérni a népgazdaság további fellendüléséért, a nemzeti kultúra felvirágzásáért és a bó_ kéért, demokráciáért és szocializmusért küzdő népek barátságának megszilárdításáért folyó harcban. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a Szovjetunió és Magyarország népeinek barátsága! A Szovjetunió Konunu_ rosta Pártjának Központi Bizottsága.” DOBI ISTVÁN: A uenizet minden hazafias, becsületes tagja szívesen követi a Magyar Dolgozók Pártjának iránymutatását Ezután a Magyar Függetlenségi Népfront neveben Dobi István, a Minisztertanács elnöke szólalt fel is többek között a következőket mon­dotta: A magyar nemzetnek nagy erős. séac a politikai és erkölcsi egység. Ennek az egységnek kialakulására mindenekelőtt az nyitotta meg a le­hetőséget, hogy a Szovjetunió dicső­séges hadserege hősies áldozataival és győzelmeivel felszabadította ha­zánkat és így népünk maga vehette kezébe sorsának intézését; továbbá, hogy a Szovjetunió ezt követően is mindenben segítette országunkat, szilárd támasza maradt független­ségünknek és szabadságunknak. Népünk esért soha el nem múló hálát érez a felszabadító na<JV szovjet nép és bölcs vezetője, a magyarok igaz barátja, a nagy Sztálin iránt. A kommunisták nemcsak irányt mutattak, hanem elsősorban holtak áldozatokat is azokért a győzelmek, ért, amelyeket eddig kivívtunk, né­pünk szabadságának és független. Bégének biztosítása, jólétének és kultúrájának emelése, valamint ké­pességének növelése terén. Harcuk mindvégig a nemzet legfőbb érde­keiért folyt. A magyar nemzeti egység meg­teremtésében külön kiemelkedő je­lentősége van ltúkosi Mátyás sze. mélyes tevékenységének. Rákosi Má­tyás már az ellenforradalom sötét évtizedeiben sem csupán egy párt, a főid alá kényszerített Kommu­nista Párt harcát vezette az önkény és a kizsákmányolás eben: már ak­kor is messzehangzott a szava, amelyre bizalommal és reménység­gel figyeltek fel a dolgozók széles rétegei. A bíróság előtt, a börtön, ben a bátorságnak és az elvekhez váló hűségnek, a törhetetlen haza­szeretetnek olyan kimagasló példá­ját nyújtotta, amely még ellenségei, hon is csodálatot váltott ki, a nép­ben pedig mély szeretetet és ragasz, kodást, lelkesedést és erkölcsi erőt ébresztett fel. Amikor a züllött Horthy.rend­szer a, második világháború szenvedéseibe döntötte hazánkat, népünk Rákosi Mátyás rádió. szózatából merített erőt és re­ménységet, harci elszántságot az ellenállásra a fasiszta meg- száliákkal szemben. Félszoba- áldásunk után ó lelkesített az újjáépítésre, ő mutatta meg, hogyan kell ezt az országot magunknak, a nép számára épí­tenünk, az ő ébersége leplezte le az árulókat, az ő szava gyújtott munkára és meg nem alkuvó küzdésre a felemelke­désért. Előrehaladásunk minden nagy eredménye az ő nevéhez fűződik. Ezért van az, hogy nagy emberi, állam fér fiúi egyé­niségét, mélyen tiszteljük és for­rón szeretjük, hogy vezetőnket és nagy tanítónkat becsüljük benne, hogy szavát ajkán és szi­vében. hordja népünk. Ma már a nemzet minden haza­fias. becsületes dolgozó tagja ön­ként, szívesen követi a Magyar Dol­gozók Pártjának irányítását — folytatta beszédét Dobi István, majd arról szólt: dolgozó parasztságunk felismerte, hogy a falu jólétének és kultúrájának megtereyitése felé csak egyetlen út vezet, a föld társas megrnü. vetése. A nagy birtoktesteken hasznosít, hatjuk a mezőgazdasági tudomány minden vívmányát. Amikor a kongresszust a Magyar Függetlenségi Népfront nevében üd vözlöm, hadd hívjam fel innen is az egész magyar dolgozó népet; a bé­kéért, az ötéves tervért, a hazánk felemelkedéséért, a szocializmus megvalósításáért folyó karcban kövessük még hivebben és még ézilérdabb; egységben az élen­járó munkásosztályt, a Magyar Dolgozók Pártját és a legelső magyar embert, boldog jövőnk kovácsolóját, a mi drága Rá­kosi Mátyásunkat — fejeze be beszédét Dobi István. fi mezőgazdaság szocialista átszervezésében a falun nagy erők és nagy lehetőségek állnak rendelkezésünkre Zsidi Gyula elvtárs, a Békésmegyei Pártbizottság titkára elmondotta, hogy Kákosi elvtárs bírálata és a Központi Vezetőség határozata után a pártdemo- k rá el a megerősödött, megjavult a pártmunka. Megalapította, hogy még mindig előfordul megyéjükben a párt­demokrácia megsértése és meg kép javítani a tag- és tagjelöltfelvétet, különösen az egyénileg gazdálkodó parasztok köréből­Kovács Rudolf elvtárs, vasmegyei titkár elmondotta: Rákosi elvtárs út­mutatása nyomán megindult Vasme­gyében is a termelőszövetkezeti cso­portok fejlődése. Az utolsó hét folya­mán a meglévő három termelőszövet­kezeti község mellé hat termelő­szövetkezeti község sorakozott fel. Nagy Józsefné, a kőbányai párt- szervezet titkára javasolta, hogy az ipari üzemeknél a pártbizottság tagjai szakmai oktatásban is részesüljenek, hogy no legyenek csak a szakembe­rek véleményére utalva. Tatár Kiss Lajos, a Hajdu-ßihar- megyei. Tanács elnöke elmondotta: munkájuk további megjavításához tervbevették, hogy- a tanács minden dolgozójával, az összes tanácstagok­kal megismertetik az élenjáró szov­jetek munkáját, a szovjetek munka- módszereit. Dávid Ferenc, a szolnokmegyei Pártbizottság titkára a .termelőszö­vetkezeti mozgalom kérdéseiről be. szélt. 1951 január 1 én 120 tcrmelőcso- port volt Szolnok megyében, jelen­leg 210 van. 2000 család volt január 1-én, je­lenleg több, mint 20 ezer család van a termelőszövetkezetekben és 1S0 ezer hat. hold. területen folytat társas gazdálkodást. Ezek az eredmények igazolják, hogy a dolgozó parasztok, a közép. parasztság is nagy érdeklődést ta­núsít a termelőszövetkezeti mozga­lom iránt. Ahol nincs fejlődés, ott megállapítottuk, hogy abban a köz. séglsen a Járási Pártbizottság nem gondoskodott arról, hogy a Pari határozatait végrehajtsa. Elmondotta ezután, milyen hatalmas segítséget je­lentett, hogy Rákosi elvtárs l'urkevin járt és közvetlen út. mutatást adott a további fel­adatok elvégzéséhez. Rákosi elvtárs átsegítette őket a mutatkozó nehézségeken, aminek az lett az eredménye, hogy Turkeve után hamarosan Karcag és később Kisújszállás is termelőszövetkezeti város lett. Rákosi elvtárs útmutatása alap­ján megértettük. — folytatta to­vább Dávid elvtárs, — hogy ter­melőszövetkezeti mozgalmunk fellő, «lése csak harc közben mehet végbe, hogy minden nap szívós munkát koU folytatnunk, hogy a kulúkság, az el­lenség oldaláról leválasszuk a dol­gozó parasztságot, hogy megszün­tessük a kulákság politikai befoiyá. sát, fokozott politikai éberségre van szükség az osztáhjellenséggcl szemben, mert a kulákság napról-napra meg­próbál befurakodni a csoportokba és a csoporton belül bomlasztani. A mi eredményünk is azt mutatja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében a falun nagy erők és nagy lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Ha eze. két az erőket és lehetőségeket a jövőben jobban kihasználjuk> akkor feltétlenül meg fog gyor­sulni egész mezőgazdaságunk szocialista fejlődése. A további eredmények nagymér­tékben járási és városi Pártbizott­ságaink és községi titkáraink mun­kájától függnek és nem utolsó sor­ban a megyei bizottság irányításán és segítségén múlnak. FARKAS MIHÁLY ELVTÁRS: As igazság ereje ma már olyan hatalmas, hogy azt senki semilyen eszközzel legyőzni nem képes ! Szünet után Farkas Mihály elv­társ, a Párt főtitkárhelyettese, ve­zérezredes, honvédelmi miniszter szólalt fel. Amikor a mikrofonhoz lépett, a kongresszus küldöttei hosszasan éltették szeretett Nép­hadseregünket. Pártunk II. kongresszusa a nem­zetközi helyzet olyan időszakában tartja tanácskozásait, a melyre a béke és a háború erőinek gigászi küzdelme nyomja rá bélyegét — kezdte beszédét Farkas Mihály elv­társ. Az amerikai imperialisták sodor­ják a világot egy újabb háború felé. Velük egy követ fújnak az an­gol, francia imperialisták. A hábo­rús uszítok táborához tartozik Tito és bandája is. Jugoszlávia, Tito aljas árulása következtében a háborús gyúj­togatás egyik legveszedelmesebb tűzfészkévé vált Európában. Farkas elvtárs ezután az ameri­kai imperialisták Korea népe elleni rablótámadásáról beszélt, ismertette a népek szabadsága ellen, a harma­dik világháború kirobbantására irányuló terveiket. Azonban — folytatta — a törté-» nelmi helyzet, amelyben az imperia­listák háborús terveiket valóra akarják váltani, merőbe« más, mint mondjuk a második világháború előtti helyzet volt. Rákosi elvtárs beszámolójában már rámutatott arra, hogy ma a szocializmus, a demokrácia, a béke erői nagyobbak, mint a kapitaliz­mus, a háború erői. A háború erői mindjobban elszigetelődnek a szé­les néptömegektől. A béke, a szabad­ság erői pedig gyarapodnak. Az emberiség nagy szerencséje, hogy az 1917-es nagy Októberi Szocialista. Forradalom eredmé­nyeként, a nagy Sztálin bölcs vezetése alatt a Szovjetunió a vi-. lág Icghaladottabb, legszerve­zettebb, legszilárdabb és legha­talmasabb birodalmává fejlődéit. Az emberiség nagy szerencséje, hogy a Szovjetunióban kialakult az a legyőzhetetlen erő, amely a kom­munizmust győzelmesen építve, nap mint nap bizonyítja, hogy a kapita­lizmus fölött eljárt az idő. hogy a jövő a szocializmusé, a kommu­nizmusé. Má már mind erőteljeseb­ben a szocializmus és a béke erői határozzák meg az emberiség fejlő­désének útját és irányát. Az emberiség nagy szerencséje, hogy a Szovjetunióban kialakult az a tapasztalt, harcokban megaeélo- sodott élcsapat, amely a világ béke- frontját vezeti. Az emberiség külön nagy sze­rencséje, hogy ennek a kipróbált élcsapatnak a: élén ott áU a mi szeretett Sztálin elvtársunk, aki győzelemről.győzelemre vezeti a bókéért folyó nagy világosí­tót. Ilyen élcsapattal és ilyen kipróbált vezérrel csak mi, a béketábor har­cosai büszkélkedhetünk, ezért va­gyunk erősek és legyőzhetetlenek! Ezután Farkas Mihály elvtárs rá. mutatott: a Szovjetunió kormányá­nak javaslatait a béke biztosítására ~ mondotta — az amerikai impe­rialisták, akik Hitler babérodra vágynak, szakadatlanul elutasítják. Ugyanezt teszik angol, francia csat­lósaik is. Mindennek dacára azon­ban a Szovjetunió vezetése alatt a világ békefrontja lankadatlan erő­vel tovább viszi a harcot a háborús gyújtogatok ellen. Semmi kétség, elvtársak, hogy ez a mi harcunk végső fokon « háborús gyújtogatok végérvé­nyes vereségével, a békefronl történelmi jelentőségű győzel­mével fog végződni! Ha jól harcolunk, ha jól megszer­vezzük s* lékéért folyó harcunkat, megakadályozhatjuk, hogy az im­perialisták kirobbantsák a harma­dik világháborút. Farkas e]vtár3 hangsúlyozta: ma nem azért van béke, mert az imperialisták még nem akar­nak háborút, hanem azért, mert erős a Szovjetunió és erős a vi. lág békefrontja! Az imperialisták azonban mind­ennek ellenére nem mondanak le gonosz háborús terveikről. Ellenke­zőleg! A koreai provokáció óta soha nem látott és nem tapasztalt méretű eszeveszett fegyverkezésbe kezd­tek. Az imperialisták azóta meg­gyorsították a háborúra való készü­lésük ütemét. Ez azt jelenti, hogy a népek sikeres békeharcának elle­nére a háborús veszély nem csökken, hanem tovább nő. Biztosítjuk határaink sért­hetetlenségét mindenféle titóista provokációval szemben Bennünket, magyarokat a nemzet­közi helyzet ilyetén való alakulása közvetlenül azért jg érint, mert déli határainkon ott ólálkodik az impe­rialisták elvetemült, sötét, gyilkos provokátora, Tito és bandája. .Ame­rikai módra a fasiszta Tjtó is .béke bajnokának“ csapott fel. Mindez természetesen ködösítés, a népek mentévesztését célozza. Keresi a naiv embereket, akik léfire menné­nek neki, csak nem találja őket. Ma Jugoszláviában közel 700—750.000 ember van fegyverben. Ez a szám azt jelenti, hogy Tito a Jugoszlávia által mozgó­sítható haderő több mint ötvén százalékát már békében fegy­verben tartja. Ilyen fegyveres erőt csak olyan kormány tart fenn békeidőben, amelynek lá­mádéi szándéka, van, , És mi ismerjük Tito terveit, mi tudjuk az áruló R&jk peréből, hogy Tito már 1947-ben, 1048 ban Rajk és bandája segítségével be ak*rt törni hazunkba. Terve azonban kudarcot vallott, mert Pártunk Rákosi elvtárs vezetése alatt leleplezte Rajkot is és gazdáját, Titót is. Titónak támadó tervét azok a szá­mok is bizonyítják, amelyek a ma­gyar határ megsértéséről számol­nak be. 1950. év folyamán a titóis­ták államhatárunk ellen az alábbi határsértéseket követték eh száraz, földön 769. esetben, vizen egy eset­ben, levegőben 25 esetben, összesen 1930 ben 795 esetben, sértették meg a Wóistdk hazánk államhatárait. A határsértések száma állandóan növekszik. Rankovics janicsárjai kenjek és diverzánsok százait dob­ják át határainkon. Azonban állam- védelmi hatóságunk, áUamvédelhd határőreink éberen őrzik hazánk szent határait és tömegesen teszik ártalmatlanná az átdobott titóista kémeket cs provokátorokat. Világos, hogy Pártunk és kor­mányzatunk helyesen intézkedett, amikor gondoskodott arról, hogy ilyen körülmények között jobbár: kell biztosítani határaink sérthetet­lenségét, mindenféle tjtóista provo­kációval szemben. Mi, népünk számára nyugalmat és békét akarunk és ezt minden eszközzel biztosítani is fogjuk. Tito felduzzasztott, de rosszul ellátott és silányán felszerelt had­seregét most Tru manók vették kéz­be. Truman sietve amerikai élei. mat, benne sok rossz pótanyagot, tojásport, szárított halat, dohos szá­rított tésztát, babot küldött Titónak, hogy azzal biztosítsa a hadsereg élelmezését. Tojásért, szárított halért, babért adja el Tito az amerikai imperialistáknak, a jugoszláv nép fiainak százezreit ágyú töl­telékként. De semmi kétség, hogy Tito elszámitja magát es végső fokon ő is Csang Kai Sek sorsára fog jutni ... Érről beszél az a kis epizód is, arni nemrég a határ mentén játszódott le. Az egyik ÁV határőrünk be­szédbe elegyedett a jugoszláv határ­őrség járőrével és arra a kérdésre, hogy „meddig fogjátok még nya­katokon tűrni az áruló Titót“, a jugoszláv járőr tagjai előbb körül­néztek és amikor meggyőződtek, hogy senki sincs a közelükben, nyu­godt hangon kijelentették: „Legye­tek nyugodtak, már nem sokáig.“ Ezek az ismeretlen jugoszláv határ­őrök nemcsak a saját, de sok ti-pzer jugoszláv katona legbensőbb érzését juttatták ki. fejezésre. Ezt az érzést a jugoszláv nép fiai­ban sem Ti tó, sem Rankovics jani­csárjai semmiféle eszközzel nem fogják tudni elfojtani. Az amerikai fegyveres erők vezér­kara már elkezdte a jugoszláv had­sereg felfegyverzését. De semmi két­ség. afelől, hogy a Jugoszláviában basáskodó amerikai vezérkari fisz. tek és az amerikai fegyverek c>ak még jobban .kinyitják a jugoszláv hazafiak, a katonák és tisztek sze. inét és növelni fogják a TEó-ellenes elkeseredést a hadseregben is. A béke megvédése és n honvédelemről való gondoskodás elválaszthatatlanok egymástól A háborús veszély fokozódása komo­lyan felveti népünk számára a honvé­delem kérdéseit is és az ezzel kapcsola­tos tennivalók helyes és időben való megoldását. Mi továbbra is és még fokozottabb erővel, mint eddig, harcolni fogunk a békéért, de a béke megvédése a mai nemzetközi helyzetben éppen a következetes békepolitikát. folytató állam számára kötelezővé teszi, hogy komolyan gondot fordítson a honvédelemre, az ország független­ségének, a nép szabadságának meg­őrzése re. A békeszerződés Magyarországnak lehe­tőséget adott, hogy hadsereget tartson. Mi éltünk ezzel a lehetőséggel, figye­lembe véve ennél a feszült nemzetközi helyzetet. Elvégzett munkánk eredmé. nyeként kijelenthetjük, hogy a hadse­reg, amelyet létrehoztunk, létszámában teljes egészében megfelel a békeszerző­dés által meghatározott keretnok és nem lépi túl, de helyénvaló arról be­szélni, hogy hogyan szegik meg a béke- szerződést nap mint nap az imperialis­ták. Ismertette Farkas Mihály Nyugat Németország felfegyverzésének tényeit és utalt arra, hogy Japán felfegyverzé­sét is elkezdték az amerikai imperialis­ták, majd így folytatta: Es nézzük esak meg elvtársak, hogy őrködik az amerikai imperializmus afe. lett, hogy például Olaszország betart, ja-e a békeszerződést- Olaszország szá­mára a békeszerződés összesen 300.000 (háromszázezer) főnyi haderőt engedé­lyezett, amint látják, ez nem kis szám cs mégis az amerikai vezérkar egyenes követelésére komolyan felemelték Olasz­ország engedélyezett haderejének állo­mányát- Olaszország fegyveres ereje ma a következőképen tevődik össze: a szá­razföldi haderő 300.000 az engedélyezett 250.000 helyett- A lógihaderő személyi állománya 60-000 az engedélyezett 25.000 helyett- A haditengerészet sze­mélyi állománya 46.000 az engedélye­zett 25.000 helyett. De még ez a felemelt létszám sem elé­gíti ki az amerikai .vezérkart. Eisenho­wer tábornok legutóbbi nyúgateurópai kőrútján Rómába is ellátogatott és —- miüt tudjuk — elégedetlenségét, fejezi« ki Pacciardi olasz hadügyminiszternél afölött, hogy az olasz hadsereg sem mi­nőségileg, sem mennyiségileg nem fej­lődik kielégítően. Ezek a tényék — eny­hén szólva' — azt látszanak igazolni, hogy az amerikai imperialisták semmi­be sem veszik az általuk aláírt békeszer- zödést­Ez az igazság elvtársak arról, hagy ki tartja bo ée ki szegi meg a békeszer. zödést. A békeszerződés megszegése az impe­rialista hatalmak részéről egy bizonyí­tékkal több, amellett, hogy minden nem­zetközi megállapodást felrúgva, az im­perialisták gyors ütemben dolgoznak' a harmadik világháború előkészítésén- —■ Mindezt elvtársak figyelembe kell Ven. nünk, ha eredményesen helyt akartak állni a nemzetközi békefront magya? arevonalán. Egyesek érthetetlenül ellent­mondást látnak a békéért folyó har­cunk és honvédelmünk biztosítása kö­zött: Nincs itt elvtársak semmiféle ellent­mondás! A mi kormányunk békepolitikát foly. tat és a békét akarja biztosítani, nem. saját népünk, de az egész emberiség számára. De mintán, as imperialista hatalmak minden erővel egy harmadik világ­háború kirobbantására vettek irányt, kormányunk kénytelen saját orszá­gunk, saját népünk védelmének biz­tosítására intéőbedni. Tudatában kell lennünk annak, elvtár­sak; hogy nálunk a munkásosztály, a dolgozó nép, a hatalom birtokosa, ' aa ország gazdája. Felel ezért az országért, felel határainak sérthetetlenségéért és felel nemzete függetlenségének megóvá­sáért­A hatalomra jutott munkásosztály- ■nak, dolgozó népünknek, a szocializ­mus építésével párhuzamosan ezért kötelessége különösen a jelenlegi nemzetközi, helyzetben a honvédelem­ről való gondoskodás is- Tehát a bé­ke megvédése és a honvédelemről való goiuloskodás elválaszthatatla­nok egymástól, kiegészítik egymást. Nem tudnánk a békét eredményesen megvédeni, ha elhanyagolnánk a honvédelmet. Hivatkozni akarok itt Rákosi élvlát a

Next

/
Thumbnails
Contents