Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-18 / 41. szám

I ÉSZATCMAíTYXRORSZÁG V*säxnap, 1951. évi felárnál 18. OLYAN AKAROK LENNI, MINT A SZOVJET HARCOSOK! Farkas Lajos tizedes bajtárs a Pártkongresszusra készül... Néphadseregünk harcosai közül egy­ke többen és többen nyerik el a „kiváló lövész“ megtisztelő címet.. Egyre több azoknak száma, akik szívós munkával rendszeres, komoly gyakorlatozással el­érték, hogy egységük, mint követendő példaképre a parancsnokaik, mint leg­jobb segítőtársaikra tekintsenek rájuk. ■ Példaképe bajtársainak, segítőtársa parancsnokainak Farkas Lajos „kilátó Jövése“ tizedes is. Eredményeivel lelke­síti bajtársait. gyakorlati tudásának át­adásával megkönnyíti a tisztbajtársak munkáját. Nemcsak a gyakorlatokon, de a körletben, pihenőn is a legfegyel- mezettebben, a legbajtársiasabban vi­selkedik. Pihenő idejében elmondja, hogyan ér. te- el eredményeit. Elmondja azt is Farkas bajtárs, mi sarkalta arra, hogy elnyerje a „kiváló lövész“ elmet. Olyan akarok lenni, mint a szov­jet harcosok. Tudom, hogy a biztos ta­lálat, fegyverem ismerete milyen fon­tos hazánk, a béke megvédése szempont jából. Tudom, hogy a Szovjet Hadse­reg hőseinek és a velük szövetséges népi demokráciák katonáinak biztos, erős kese, hatalmas mindent legyőző ereje, katonai tudása és hazaszeretete félelmet és rettegést kelt az imperialis­ta táborban, erősíti as elnyomott népek szabadságharcát és elnyomóik elleni ' küzdelmét. Farkas Zajos tizedes édesapja sokat ■szenvedett a Borthy-hadseregben, jó­részt ennek következménye volt halála is. 0 azonban már tudja, hogy miért katona. Tudja, hogy az imperialisták- . ffjl, a kizsákniémyolóktól és bérenceik­től védeni kell hazánkat. Jól tudja azt Is, hol keresse egyik legveszedelmesebb, legaljasabb ellenségünket. ' — Mikor Tito borzalmas terrorjáról. n jugoszláviai vérengzésekről, a nép minden emberi képzeletet felülmúló nyo­moráról olvasok, ökölbe szorul a kezem. Ezzel az ököllel is szétzúznám ezeknek a bérgyilkosoknak vérszomjas terveket /formáló fejét, ha nem is lemének ra­gyogó, biztos működésű, megbízható fegyvereink. Farkas Lajos tizedes bajtárs jő pa­rancsnokainak köszönheti kiváló ered­ményeit. Biró József alhadnagynak, aki elmagyarázta neki a biztos célzás fon­tosságát. Nagy József politikai tiszt ■hadnagy bajtársnak, aki megtanitotth Ót, hogyan kell szeretni a dolgozó né­pet és gyűlölni az ellenséget. Vezetői ügyeltek gyakorlataira, bírálták hibáit és hozzásegítették azok kiküszöbölésé­hez. Farkas Lajos nem őrsi féltékenyen a kapott tudást. 0 is igyekszik minél több bajtársának átadni tapasztalatait, segíti a gyengébbeket. Most Féli Lász­ló honvéd bajtársat tanítja. Féli bajtárs fáiuról került be hoz­zánk. Eleinte nehezen ment neki a ta­nulás, do amióta rendszeresen foglalko­zunk vele, együtt halad velünk, megja­vulták az eredményei, maholnap már ő is tanít másokat. Nagy József. U nok a harci gya,tor­iatok elsajátításánál, a lövészeinél, a céltartásnál adtam át tapasztalataimat s hozzásegítettem, őt is a jó eredmények­hez. Farkas Lajos tizedes bajtárs párton­kívüli. De épolyan lelkesen készül a Pártkongresszusra, mint a párttagok. — Jó tanulással, bajtársaim Hígításé- vei, a feladatok hibanélküli jlvégzésé­vel készülök a Kongresszusra, mint ihogy az egy DISz-tagtól elvárható. Nem elégszem meg élért eredményeim­mel. Fokozni akarom azokat, újakat szeretnék elérni. Eppsn ezért versenybe ’éptem Bánéi Szabolcs tizedes bajtár- samvnal a politikai és szakmai ismere­tek fokozott elsajátítása, valamint a regyelem megszilárdítása érdekében. A kispuska, hadipuska kiváló lövésze va­gyok de minden vágyam, hogy a többi fegyvernemben is a legjobb legyek. ügy érzem, ezt is elérhetem, mert se­gítségemre van gazdag tapasztalataival a hatalmas Szovjetunió hadi tudománya. A szovjet harcosok magasztos pél­dája lelkesít a további jó markát a, a kongresszusi vállalásrk ,teljesítésére. Farkas Lajos tizedes falujába Bees- keházára gondol, ahol szülei 10 hold földjükkel belépnek a most alakuló tszcs-be. Dolgozó társaira gondol, akik a terménybeadásban s majd a tavaszi munkák elvégzésében is élenjártak. Ér­zi, hogy az ő vállalása, dóig szó társai­nak felajánlása, dolgozó népünk kon­gresszusi versenye egyazon ciU szolgál a béke védelmét. .drogos) Húszezer látogatója volt már Miskolcon „Harc a békéért“ kiállításnak Napról napra többen tekintik meg az MSzT miskolci szervezetének Deák utcai székháziban a „Harc a békéért" kiállítást. Majdnem» húszezer már azoknak a száma, akik a kü’önbözö gyárakból, üzemekből, bányákból és szervezetektől, intézményektől, isko. Iákból eljöttok, hogy új erőt merítse­nek a látottakból további munkájuk­hoz. Megyénk kü’önböző részéből is egyre többen látogatják meg a kiál Irtást, felhasználják a MÁV ájta] nyújtott utazási kedvezményt. A dolgozók a kiállítás látogató könwé. bo nevük mellé beírják érzéseiket, amelyeket a gazdag képgyűjtemény megtekintése keltett bennük. Az egyik látogató. Ősömön Béláné arról írt, hogy megújult büszkeséggel gondol a koreai nép dicső küzdelmeire és az ertdiginé] erősebb gyü’ölette] a gya- 'ázatos amerikai imporia]istákra. Tud ja, hogy a hős koreai nép a mi bé_ n-ek. kénkért, szabadságunkért is harcol. A magyar anyák elsőrendű kötelessége, hogy még nagyobb erővel harcoljanak azok ellen, akik békénkre törnek — írta. — Felvilágosító szavunkkal mind több asszonytársunkat vonjuk be a békéért folytatott harcba! * A MÁV miskolci Igazgatósága érte­síti a dolgozókat, hogy a „Harc a bé­kéért* című kláU'tásra 33 százalékos utazási kedvezménnyel lehet utazni Miskolcra, a MÁV miskolci Igazga­tósága területéről. A dolgozók Mis. kolera égés-árú va3úti jegyet válta_ aak. A ..Harc a békéért" című kiül lltás színhelyén, a Magyar-Szovjet Társaság Deák utca 5. szám alatti székháziban kapott szelvény felírni" tamásával a MÁV miskolci pályaud­varain a visszautazáshoz 66 százaié, kos utazási kedvezményben részesül" A szoviet dolgozók, tudósok a kommunizmus nagy építkezéseiért ínért volt Alma Áfából jelenti a Pravda tudó­sítója, hogy a Kazah Szovjet Szociális ta Köztársaság Tudományos Akadémiá­ja mellett működő bizottság befejezte azt a bibliográfiái útmutató összeállt- tdsát, amely Nyugat-Kazahsztán és a gurjovi területtel foglalkozó művek jegyzékét tartalmazza. Ez a nagyszar bdsú munka jelentős segítséget nyújt a sztálingrádi vízierömü építőinek- Többezer munkát sorol fel, melyek az említéM területek gazdasági, földrajzi, geológiai, növénytani kérdéseivel fog­lalkoznak. A moszkvai Molotov energetikai inté­zetben külön előadásokon, a,Baumann“ főiskolán új szaktárgyak bevezetésével képezik a kommunizmus nagy építkezé­sire kerülő mérnököket, munkásokat. A tudósok a laboratóriumokban szé­leskörű kutató munkát végeznek. Az energetikai tudományos kutató intézet leningrddi laboratóriumában az elektro­mos energia nagy távolságra való veze­tésével foglalkoznak. Az össz-szövetségi hidrotechnikai tudományos kutató inté­zet laboratóriumában új számítási mód­szereket dolgoztak ki a kujbisevi vízi- -rómiJ betontömbjeiben fellépő hőmér­sékleti feszültségek . kiszámítására. A vízi közlekedési mérnökök, intézetének tudósai javaslatokat tettek a hajózás meghosszabbítására az építkezési vidé­keken. A Tunéziai Kommunista, Bárt határozatban bélyegezte meg a fran­cia gyarmatosítók látszat-engedmé­nyeit, amelyeknek igazi célja a pro. tektorátua ingadozó rendszerének megmentése és a háborús előkészüle­teknek Tunézia területén való foko­zottabb folytatása. SZERGO ORDZSONIKIDZE TIZENNÉGY EVVEL EZELŐTT, 1937 február I8-án váratlanul el­hunyt Urígorij Konsztantyinovics Ordzsonikidie, a Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Pártjának és a szov­jet államnak egyik kimagasló vezető­je, a lánglejkü, rettenthetetlen bolse­vik, Lonin és Sztálin hű tanítványa. G. K. Ordzsonikidze (illegális fedő neve Szergo) 1886 okt._ban született Grúzia Goreaa nevű falujában .1903 ban a 17 éves Szergo belépett a Bol­sevik Párt soraiba és ettőj kezdve életű végéig fáradhatatlan odaadás­sal szolgálta Lenin és Sztálin pártjá nak ügyét. SZERGO ORDZSONIKIDZE mun kássága ejszakíthatatlanul összefor­rott azzal a forradalmi harccal, ame­lyet. a munkások és parasztok Orosz­országban a cári önkényuralom és a burzsoá földesúri elnyomás e]’en a szocialista forradalom győzelméért, a fehérgárdisták és a külföldi interven dósok szétzúzásáért vívtak és szoro­san összekapcsolódott a győzelmes szó. da'ista építéssel, Ordzsonikidze Sztá lin elvtárs közvetlen irányítása alatt járta ki a bolsevik illegalitás kemény iskoláját. Az 1905 ös forradalom idején Ord- zsonikidzo lángoló szavú beszédekben szólítja fegyveres felkelésre a dolgo­zókat a cárizmus és a burzsoá föl­desúri elnyomás el’cn. 1906 januárjá ban a cári rendőrség elfogta Szergot és a szuhumi börtönbe zárta. A CAM KORMÁNY kiméi et’enül üldözte a rettenthetetlen vakmerő bdsevikot, Nyo]e évig volt Ordzso- nikidzo börtönökben, kényszermunkán ée száműzetésben. Akaraterejét azon­ban nrjn tudták megtörni a nehézsé gok, A fórra dalnxi harc megpróbálta tásai egészségét a’áristák, ő azonban magasra emelt fejje’ megingathatat­lanul harcolt a munkásosztály győze] inéért, A februári forradalom híre szám­űzetésben, a távoli Szibériában értő Szergo Ordzsonikndzét. 1917 júniusá ban tért vissza a forradalmi Petro grádra és minden erejével résztvett a harcos pártmunkában. LENIN JAVASLATARA bevélos-z tották a Bolsevik Párt petrográdi bizottságába. Megválasztották a Wun- káskü’döttek petrográdi szovjetje végrehajtóbizottsága tagjává is. Mikor Kurec-zkij ideiglenes kor­mánya a júliusi petrográdi munkás­tüntetés szétrobban'ésa uU'i le akart számolni Leninnel, Ordzsonikidze te. vékonyén köz-iírünödött, nogy meg­mentse Lenint Jverenszkiy kópéitól. Sztálin meební,!-M-ó' több-röe utazott Leninhez Szesztoreekbe ée Finnország ba, ahova T.r.in az ideév1cnos kor­mány ügynökei e’ől eilrejtőzött s át­vette tőle a Pártnak szóló utasításé. lítcLÍj OUDZSOii IKID2E a Nagy Októbo ri ForracUYm .Si'énelmí napjaiban tevékenyen von "észt az ideiglenes kormány niegdöct W-ben. A Szovjet Hadsereg megtervezésének első nap­iadtól fogva küzdött a Ohérgárdis ták és int a cone Sósok serog-y ellen, LENIN ÍGY BESZELT Ordzsoni kidzéről* „Szergo megbízható katonai KOMMUNISTAKÉNT AKAROK KÜZDENI Már sötétedett, mikor elhalt «* utolsó lövés. A magaslaton Adó kür­tös takaródét fújt. A havas mezőn fellobbantak a tábortüzek. Az apró cserjéken túl páncélosok sötét vona­lai fclietil'ieltelc. A legénység letele­pedett és hozzálátott a vacsorához. A lángok rőt fénye bevilágította az arcokat, s ha a lelkesült hangos be­szédet hallgatta az ember, alig hitte volna el, hogy csupán a tanítási nap ért véget. A színes kép inkább em­lékeztetett a háborús idők táboro­zásaira. Már reggel hajlottam, amint az egyik fiatal hadnagy így szólt a haj­társához : •— Tudod mim gondolkodom? Csen­desen hull a hó, a napocska bera­gyogja a tájat, valami feszült vára­kozást lehet érezni. Mint a háború­ban! Minden elő van készítve, ké­szen állnak a tankok, a fegyverek betöltve, mindent ellenőriztél, perce­ken belül kezdődik a harc. De még ott állsz géped mellett és nézed, hogy a könnyű hópihék táncolnak a levegőben. Magastermetfl, prémsapkis kapi­tány vágott szavába. Emlékeztek rá, mikor a tankok átkeltek a folyónf Azt him/né az ember, minek itt ag­godalmaskodni, a harctereken sokkal nehezebb víziakadályokon is áttör­tünk. Higyjétek el, mégis mikor az első tank a parthoz ért, annyi fe­szültség volt bennem, mintha magam ültem volna a vezetőülésben! A ve­zényszó szinte önkénytelenül hagyta el az ajkamat. „Egyenesen, egyene­sen, több gázt, most jobbra, még egy kicsit!“ Mikor valamennyi gép el­érte a túlsó parted úgy értzlej\ Irta: Z. Abramov mintha igazi csatát nyertem volna. Es tudjátok, hogy mikor megláttam a tábornok arcát, becsületszavamra, hajszálnyira ugyanolyan feszült idegállapotban volt, mént cn. Termé­szetesen ezt nem lehet bizonyítani, mégis halálosan biztosan tudom, A kaoitány olyan őszinte hévvel beszélt, hogy nem lehetett kételked­ni a szavaiban. Valamennyien ismer­ték. Dvmittij Ivanovics Oszatjuk, a Szovjetunió Hőse, aki sok mindent átélt már. 1943 telén az elsők egyijie volt, akik a leningrddi fronton ta­lálkoztak a volhovi front katonáival. — Vessen csak egy pillantást előre — fordult hozzá gépésze, a lenin- grádi f ronton. •— A mező, amely az előbb még fehér bolt, egész feketévé változott. Jönnek a németek! Oszatjuk az éjszaka folyamán hatszor indult támadásra és egy­szerre csak az ádáz, kegyetlen küz­delem közepette motorzúgás hallat­szott, majd feltűntek a tankok. Ne­héz volt hirtelen megállapítani, ki- osodák. Oszatjuk azonban észrevette, hogy a közeledő páncélosok ide-oda mozgatják ágyúcsőveiket, ami ismert egyezményes jel volt a szovjet pán­célosok közt. A tankokból máris ug­ráltok kifelé a volhovi bajtársák. A két (ront katonái összeölelkeztek, s jókívánságokkal halmozták; el egy­mást a győzelem alkalmából. Oszatjuk nemsokkal azelőtt adta be tagfelvételi kérvényét. A harcme­zőn pedig bebizonyította: méltó, hogy kommunista legyen. A leningrá- di győzelem után tüntették ki a Szovjetunió Bőse címével. Egy na­pon kapta meg tagsági könyvét és az aranycsillagot. Ossatjakot azon <t főidőn vették fel 9 Tárt soraiba, amelynek felszabadításáért százada élén harcolt. Azóta több mint f esz­tendő telt el. A kapitány elvégezte a tisztiakadémiát és ma alosztály- parancsnokhelyettes. Oszatjuk nemrégiben ellátogatott Leningrádba. A múzeumba ott látta a saját páncélosát, amellyel felsza­badította Lenin városát a blokád alól. Nem nehéz elképzelni, milyen felindultan, milyen meghatottan néz­te a régi gépét, hű váltását a há­borúban. Odament, kinyitotta a szer­számládát, amelynek álján fehér, egyujjas kesztyű hevert. Egy tentn- grádi munJcásnó küldötte annak ide­jén a frontra. „Talán magammal keltene vinni emlékül“ —- gondolta magában a százados. Dg alig ért hozzá az ereklyeként őrzött emlék­hez, máris odafutott hozzá a mú­zeumi őr: — Ne feledkezzék meg róla, élvtárs. hogy múzeumban van. . —> szólt hozzá. — De hiszen ez a kesztyű <tz ernyőm — mosolyodott él a kapitány. Bogy, hogy az Óné, On Ossat- juk kapitány? — En vagyok személyesen — vá­laszolta,. Oszatjuk kapitány elmesélte baj­társainak a kesztyű történetét. Meg­emlékezett arról is, hogy annak ide­jén, ott kinn a leningrddi fronton, a múzeumban elhelyezett páncélos sárhányójára támaszkodva írta meg kérvényét: „Kérem felvételemet a Szovjetúniő Kommunista (bolsevik) Pártjá tag jelöltjeinek sorába. Kom­munistaként kívánok küzdeni Lenin nagy városáért.... .-*> , munkatárs. Hogy a jeghübb és legte­vékenyebb forradalmár, azt magam már több mint tíz éve tudom“. Szergo Ordzsonikidze 1921—26 ig a Knukázusontúli pártvezetője volit. A knukázusontúli bolsevikok az ő irá­nyítása mellett teljesítették Lenin és Sztálin útmutatásait. Az ő vezetésé­vel erősítették a proletariátus dikta­túráját Grúziában, Örményországban, Azerbajdzsánban, megszervezték a szovjet köztársaságok kaukázusontúli szövotségét, amely biztosította a déL. kaukázusi népek nemzetiségi békéjét é« barátságát, Ordzsonikidze itt formáló­dott ki végérvényesen az egész Szov­jetunió, az egész Bolsevik Párt egyik legnagyobb funkcionáriusává, mon­dotta róla Mo’otov. 1926.T0L KEZDVE abban az idő­szakban, amikor a Párt Sztálin, veze­tésével éles harcot folytatott s troc* Lista, a rinovjevista árulók és a ka- pita’izmus jobboldali restaurátorainak bncharinista rikovista csoportja ol’en. Ordzsonikidze töltötte be a 6zK(b)P Központi Ellenőrző Bizottsága elnöké, nek és a munkás-narasat ellenőrzői népbiztosának tisztségét. Ordzsonikidze megingathatatls * volt, mikor a Párt é'etérdekedről volt szó,’ kérlelhetetlen azokkal szemben, akik eltértek a Párt általános irány­vonalától, VEZETESE ALATT a Központi El­lenőrző Bizottság kíméletlenül lelep­lezte és szétzúzta a trockista.zinov- jevista ós bucbarfnista-rikovista ké­meket és áru’ókat. 1930 ban Ordzsoniüdzét beválasz­tották a SzK(b)P politikai bizottsá­gába s é’ete utolsó hét évében a Szovjetunió nehéziparát irányította. Biztosította a Párt s a nagy Sztálin által kitűzött legnehezebb feladat tel­jesítését, a hatalmas és élenjáró ne­hézipar kiépítését a Szovjet unióban, Ezzel megteremtette az új technikát felszere’és lehetőségét a mező gazda­ságnak, a közlekedésnek és a hadse­regnek. Küzdött a gvorsütemü iparo­sításért, a szocialista akkumuláció (felhalmozás) megsokszorozásáért és a takarékossági rendszabályokért, a* önköltségcsökkontésért és a kitüní minőségi termelésért. SZERGO SZENVEDELYBS harcos sa volt az újnak, a*z élenjárónak, o kaladószeüemünck. Komoly figyalrust szentolt a termelés szocialista meg­szervezésének, az új, szoiaJisfa mun­kamódszerek meghonosításának. Mele­gen támogatta Szfeahánov kezdemé­nyezését és ott állt a sztabánfrv- mozgalom bö'esőjénél, minden eszköz- ízei előmozdította- a sztahánovisták tapasztalatainak gyors és sgéleaköríT elterjesztését. Ordzsonikidze szeretettel »evetté a tehetséges nehézipari kádereket. Megtanította őket arra, hogy pártsze- rücn viszonyuljanak munkájukhoz, „K pártszerüség —- mondotta -— a leg­főbb ... az pedig, aki letér erről az útról, elpusztul, semmi nem marad utána. A pártszerűség mind ennél elöbbrevalő". A LANGLELKO LENINISTA, a kristálytiszta becsületü bolsevik, ta­nította a tömegeket és tanult tő'ük. A strovjet dolgozók nagyra becsült ék ét forrón szerették őt. Szergo Ordzsonikidze mintaképe volt annak a bolseviknak, aki nem is­mert félelmet és ingadozást, a nagy célkitűzések elérésében* melyeket a Párt tűzött elé. G. K. Ordzsonikidzénelt, a lenini- sztálini tipusu kivá’ó politikai vezető- diadaláért folyó harcnak szentelt mun­kássága nagyszerű példája a dolgozó tömegek érdekei önzet'cn szolgá'atá- nak, a marxizmus leninizmus mindé- nekiütött győzedelmeskedő eszméé iránti határtalan odaadásnak. Megnyílt Sárospatakon a do'gozok fes'őiskolája _ A népművelési minisztérium Li. mogatásával 86 jelentkező részvéte, lével Sárospatakon ünnepélyes ke. retek között megnyitották a dolgo. zók festőiskoláját. Bódi István » Tanács képviseletében rámutatott- arra- milyen nagy jelentősége vau annak, hogy a dolgozó nép fiai kép­zőművészeti oktatásban i is részesük hetnek. a kormány támogatásával fejleszthetik művészi képességeiket. Takács Tamás, a tanfolyam veze­tője a szocialista-realista művészet­ről beszélt. A tanfolyam haltuatói a tanuláshoz és rajzoláshoz szükséges felszereléseket ingyen kapják meg, (R> L i — Az angol gyarmatosítók egy egész falu lakosságát letartóztatták Malájában. Csütörtökön hajnalban az angol csapatok letartóztatták Jónde- ran közsig ezerötszáz kínai, maláj és indonéz lakosát. Jenderan huszonöt kilométerre fekt 'ik Kuala Lumpurtól. A falu valamennyi lakosát internál­ták, a falu épületeit pedig lerombol, ták. , , . „

Next

/
Thumbnails
Contents