Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-18 / 41. szám
Sztálin elvtárs válaszai a Pravda munkatársának kérdéseire *MóSz&va, február 16. (TASZSZ) ' A Pravda tudósítója nemrégiben több külpolitikai jellegű kérdéssel fordult Ioszií Visszárionovics Sztálin elvtárshoz. Alább következik Ioszií Visszárionovics Sztálin elvtárs válasza: Kérdés: Hogyan értékeli ön Attlee angol • miniszterelnöknek az alsóházban tett legutóbbi kijeleiitését, hogy a Szovjetunió 'a háború befejezése után nem szerelt let azaz nem demobílizátta csapatait, hogy a Szovjetunió azóta (gyre növeli fegyveres erűit? Válasz: Attlee miniszterelnöknek ezt á kijelentését a Szovjetunió ellen irányuló rágalomként értéke.em. Az egész világ e.őtí közismert, hogy a Szovjetunió a háború után demobili- zálta csapatait. Mint ismeretes, a de- mobUizá ás három szakaszban történt: Az első és második szakasz 19-15. ben, a harmadik 1916 májusától szép emberéig. Ezenkívül 1916 ban és "9-17-ben demohilizálíák a Szovjet Hadsereg személyi állományának idősebb korosztályait. 191S elején pedig 'mobilizálták a többi idősebb korosz. tityt. Ezek a mindenki számára ismeretes lények. Ha Attlee miniszterelnöknek erős oldala lenne a pénzügyi vagy közgazda, sági tudomány, akkor nehézség nélkül megértené, hogy egyetlen állam sem, a szovjet állam sem képes teljes erő vei kifejleszteni polgári szükségletekre dolgozó , iparát,olyan nagy építkezéseket kezdeni, mint a voigai, dnyeperi, amudarjai vizieró'telepek, amelyekhez több tízmilliárdos költségvetési kiadá sok szükségesek, nem képes a tömeg- szükségleti cikkek rendszeres árleszállításának politikáját folytatni, ame'yhez ugyancsak a költségvetési kiadások tlzmilliárdjai szükségesek, nem képes százmilliárdokat fektetni a német megszá'iók által szétrombolt népgazdaság újjáépítésébe és ezzel együtt, ezzel egyidejűleg megsokszorozni fegyveres erőit, fejleszteni hadiiparát. Nem nehéz megérteni, uogy ilyen esztelen politika államcsődre vezetett volna. Attlee miniszterelnöknek saját tapasztalatából, épp úgy, mint az USA tapasztalatából tudnia kell, l'.ogy az ország fegyveres erőinek megsok szorozása és a fegyverkezési verseny a hadiipar kifejlesztésére, a polgári szükség elekre dolgozó ipar csökken- tésére, a nagyszabású polgári építkezések beszüntetésére, az adók emelésére, a tömegsziikségleti cikkek árának’ emelésére vezet. Érthető, hogy amennyiben a Szovjetunió nem csők kenti, hanem ellenkezőleg, kiszélesíti a polgári szükségletekre dolgozó iparát, nem korlátozza, hanem ellenkezőleg, kifejleszti az új hatalmas vizi- erötelepek és öntözőrendszerek építését, nem szünteti meg, hanem eilenke zőleg, folytatja az árleszállítás politikáját, akkor ezzel egyidejűleg nem durzaszthatja fel hadiiparát, nem sokszorozhatja meg fegyveres erőit a csődbejutás kockáztatása nélkül. Ha Aítjee miniszterelnök mindezen tények és tudományos meggondolások ellenére mégis lehetségesnek találja, hogy nyiltan rágalmazza a Szovjet, uniöt és annak békés politikáját, ak_ kor ez csak azzal magyarázható, hogy a Szovjetunió ellen irányuló rágalommal v*li igazolhatni a munkáspárti kormány által jelenleg Angliában folytatott fegyverkezési versenyt. Attlee miniszter* nőknek szüksége van a Szovjetunió-ellenes hazugságra, agresszívnak kell feltüntetnie a Szovjetunió békés politikáját, az angol kormány agresszív politikáját pedig békésnek, hogy tévedésbe ejtse az an gel népet, ráerőszakolja a Szovjetunió ellen irányuló hazugságot és ily módon csalással rántsa be az új világháborúba, amelyet az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei szerveznek. Attlee miniszterelnök a béke hívének tünteti fel magát. Ha azonban valóban a hók oldalán áll, miért utasította el a Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szervezetében elő. terjesztett javaslatát a Szovjetunió, Anglia, az Amerikai Egyesült Álla. look, Kína és Franciaország között haladéktalanul megkötendő békeegyezményről? Ha valóban a béke oldalán áll, ért utasította el a Szovjetunió ja- ..slatait, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a fegyverkezés csökken. téséhez, haladéktalanul tiltsák el az atomfegyvert? Ha valóban a béke oldalán áll, miért üldözi a béke védelmének híveit, miéit tiltotta he a béke védel- m-zőiue.k kongresszusát Angliában? Vájjon a békevédelmi kampány fényé, getheti-e Anglia biztonságát? Világos, hogy Attlee miniszterelnök nem a béke megóvása, hanem új agresszív világháború kirobbantása mellett van. Kérdés: Mit gondol ön a koreai intervencióról. mivel végződhetik? Válasz: Ila Anglia és az Amerikai Egyesült /' ■’mok végleg elutasítja Kína népi kormányának békés javas- latait, akkor a koreai háború csakis az intervenciósok vereségével végződhetik. Kérdés: Miért? Talán az amerikai és angol tábornokok és tisztek rosszabbak a kínaiaknál és koreaiaknál? Válasz: Nem, nem rosszabbak. Az amerikai és angol tábornokok és tisz. tek egyáltalán nem rosszabbak bármely más ország tábornokainál és fisz jeinél. Ami az Egyesült Államok és Anglia katonáit illeti, a hitlerista Németország és a militarista Japán eile, ni háborúban ezek — mint ismeretes — a legjobb oldalukról mutatkoznak meg. Miről van tehát sző? Arról, hogy a Korea és Kína elleni háborút a katonák igazságtalannak tartják, míg a a hitlerista Németország és a militarista Japán elleni háborút teljesen igazságosnak tartották. Arról van szó, hogy ez a háború a legnagyobb mértékben népszerűtlen az amerikai és angol katonák körében. Valóban nehéz lenne meggyőzni a katonákat arról, hogy Kína —■, amoiy nem fenyegeti sem Angliát, sem Amerikát és amelytől az amerikaiak elrabolták Taivan szigetét — agresz szer, az Amerikai Egyesült Államok pedig —. amely Taivan szigetét, elfoglalta és csapatait egészen Kin' haláráig vitte — védekező fél. Nehéz meggyőzni a katonákat arról, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak joga van biztonságát védelmez. dí Korea területén és Kína határainál, Kínának és Koreának pedig nincs joga biztonságát védelmezni saját területén, illetve államának határain. Ezért népszerűtlen ez a háború az angol és amerikai katonák körében. Érthető, hogy a legtapasztaltabb tábornokok és tisztek is vereséget szenvedhetnek, ha a katonák a rájuk kényszerítést háborút mélységesen igazságtalannak tártjait és ezért formálisan, küldetésük igazságosságába vetett hit és lelkesedés nélkül teljesí. tilt kötelességüket a fronton. Kérdés: Hogyan értékeli ön az Egyesült Nemzetek Szervezeteitek (ENSs) határozatát, amely a Kínai Népköztársaságot agresszovnalc nyilvánítja? Válasz: Úgy értékelem, mint szégyenletes határozatot. Valóban a lelkiismeret utolsó ma. radványait is ei kell veszíteni ahhoz, hogy valaki azt állítsa, az Amerikai Egyesült Államok — amely kínai területet — Taivan.szigetét — foglalt el, benyomult Koreába Kína határáig — védekező fél. a Kínai Népköztársa, ság pedig —, amely határait védelmezi és igyekszik visszaszerezni az amerikaiak által elfoglalt Taivan szigetet — agresszor. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelyet ügy alakítottak meg, mint a béke megőrzésének bástyáját, a háború eszközévé, az új világháború kirob- bantásának eszközévé változik. Az ENSz agresszív magja tíz ország, a támadó jellegű Eszakatlanti Szövetség tagjai (az Egyesü’t Államok Anglia, Franciaország, Kanada, Bel. gium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Norvégia, Izland) és húsz latinamerikai ország (Argentina, Brazília, Bolívia, Chile, Columbia, Costarica, Kuba, Dominica! Köztársaság, Ecuador, Salvador, Guatemala, Haiti, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama, Fara. guay, Peru, Uruguay, Venezuela). Ezeknek az országoknak képviselői döntenek ma az ENSz-ben a háború és béke sorsáról Ök azok, akik az ENSz-ben kereszt ül vittek a Kínai Népköztársaság agresszivitását hangoztató szégyenteljes döntést. Jellemző az ENSz-ben uralkodó mostani rendre, hogy például a kicsiny amerikai Dominicai Köztársaságnak, amelynek alig van kétmillió lakosa, mcst ugyanolyan súlya van az ENSs ben, mint Indiának és sokkal nagyobb súlya, mint a Kínai Népköz- társaságnak, amelyet megfosztottak ENSz-beli szavazati jogától. Az ENSz ilymádon az agresszív háború eszközévé válik és egyben meg- sziin k az egyenjogú nemzetek vi'ág szervező é lenni. A dolog lényegét tekintve. az ENSz most nem annyira világszervezet, mint az amerikaiak szolgálatára ál'ó szervezet, az amerikai agresszorok szükségleteinek megfelelően működő szervezet. Nemcsak az Amerikai Egyesült Államok és Kanada törekszik új háború kirobbanta ára, de ezen az úton jár a húsz latinamerikai ország is. Ezeknek az országoknak nagybirtokosai és nagy kereskedői új háborút szomjúboznak valahol Európában vagy Ázsiában, hogy a harcoló országoknak a szokottnál is magasabb árakon adhassák el áruikaű és ezen a véres ügyön milliókat kereshessenek. Senki számára nem titok az a tény, hogy a húsz latinamé rikai ország húsz képviselője most az ENSz-ben az Amerikai Egyesült Al. lamok legtömörültebb és. legengedel. mesebb hadseregét jelenti. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ilymődon a Népszövetség dicstelen útjára lép. Ezzel eltemeti erkölcsi tekintélyét és szétesésre ítéli önmagát. Kérdés^ Elkerülhetetlennek tekinti-e ön az új világháborút? Válasz: Nem. Legalább is jelenleg nem leheí azt elkerülhetetlennek tekinteni. Az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, valamint, Franciaországban is természetesen vannak ag resszív, új világháborúra szomjazó erők. Ezeknek háború ke l, hogy extraproíitot szerezhessenek, hogy kirabolhassanak más országokat. Ezek a milliárdosok és milliomosok a háborút hatalmas hasznot jelentő jövedelmi tételnek tekintik. Ezek az agresszív erők kezükben tartják a reakciós kormányokat és irányítják azokat. De ugyanakkor félnek is népeiktől, amelyek nem akarják az új háborút é3 a béke megőrzése mellett foglalnak állást. Az agresszív erők éppen ezért arra igyekeznek felhasználni a reakciós kormányokat, hogy hazugsággal meg. tévesszék népeiket, megcsalják őket és az új háborút védelmi háborúnak, a bákeszeretö országok békés politikáját pecl'g agresszív politikának tüntessék fel. Meg akarják csalni népeiket, hogy reájuk erőszakolják agresz. rziv terveiket és új háborúba rántsál; őket. Éppen ezért félnek a békevédelmi kampánytól, attól tartanak, hogy a békevédelmi kampány leleplezheti a reakciós kormányok agresszív szándé kait. Éppen ezért gáncsolták el a Szovjetunió javaslatait békeegyezmény megkötésére, a fegyverkezés csökkentésére és az atomfegyver eltiltására, félve, hogy ezeknek a javaslatoknak elfogadása meghiúsítaná a reakciós kormányok agresszív intézkedéseit és szükségtelenné tenné a fegyverkezési hajszát. Mivel végződik ez a harc az ag. ressziv és a békeszerető erők kö zött? A béke fennmarad és tartós lesz. ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitárta, nak mellette. A háború elkerülhetetlenné válhat, ha a háborús uszítóknak sikerű) hazugságaikkal behálózniok a néptömegeket, megtéveszteni és új világháborúba sodorni őket. Ezért a széleskörű békekampánynak —, amely eszköz a háborús uszl fők bűnös mesterkedéseinek leleplező sere — ma elsőrendű jelentőségé van. Ami a Szovjetuniót illeti, a Szovjetunió továbbra is tántorlthatatlanui folytatja a háború elhárítására és a béke megőrzésére irányuló politiká. ját. Kiemelkedő termelési eredményekkel köszönti a szovjet nép a Legfelső Tanács-választáséit Ma járulnak ez urnák élé S Séofjci unió tíz sfövetségos köztársaságában a válaszlók. Az egész szovjet nép ' TeJkés. ölömmel készül a Legféljsö Tanács-választásokra. Mint az Izvesztija jelenti, a Icnin- grádi Kirov-választókerület dolgozói napról-napra kiemelkedő eredményeket érnek el, a választás tiszteletére indí tott szocialista • versenyben. A háromszorosan kitüntetett Kirov-iizem dől-, gozóinak ezrei' sztahanovista műszakot tartanak. Januári tervüket 117.8 százalékban teljesítették. A Kirov-kerület egy másik részében a Vorovszkij-üzem szintén határidő előtt teljesítette januári tervét. Az üzem dolgozói kütefeztók magukat, hogy a' negyedévi tervet is határidő előtt teljesítik. ''•TaskehtbíH, Üzbekisztin'’ fővárosából jelentik: Nagy élénkség uralkodik az egész városban, különösen a Sztálin választókerületben, ahol az üzbég nép legnagyobb örömére Sztálin elvtárs az Uzbég Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának jelöltje. A dolgozók kiemelkedő munkateljesítményekkel köszönik meg a szovjet hatalomnak azokat a nagyszabású alkotásait, amelyek az üzbég népet a felemelkedés útjára vitték. Sztálinabádnak, Tádzsikisztán fővá. rosánai ipari üzemeiben minden dolgozó kivétel nélkül sztahanovista műszakot vállalt a Legfelső Tanácsok választásának tiszteletére. Nagy lendülettel dolgoznak a sztállnabádi traktoralkatrészgyár mechanikai üzemeinek munkásai. Az üzem határidő előtt teljesítette a januári termelési tervet és sok alkatrészt gyártott terven felül. A napokban az üzemben újabb két. bonyolult alkatrészfajta termelését kezdték meg. Sikeresen dolgoznak az „Ordzsoni- kidze“ mechanikai üzem dolgozói is. A legkiemelkedőbb eredményeket a mechanikai szerelőműhely dolgozói érték el, akik napról-napra többet termelnek tervüknél. A műhely több esztergályosa és lakatosa naponta két, két és félszeres normát teljesít. Sztrájkok Amerikában, Uj-Zélandban, Hollandiában, Belgiumban, Svédországban és Nyugat-Németországban Pénteken százhatvan amerikai gyapjú és textilgyárban hetvenezer munkás sztrájkba, lépett bérkövetelései alátámasztására —- jelenti a Beuter. Sajtójelentések szerint a minneapo- lini (Minnesota-állam) tanítók háromhetes sztrájkja, aiíielyben mintegy két- ezerháromszáz tanító , vett részt, a sztrájkolok győzelmével végződött. A sztrájkoló tanítók fizetésemelést kaptak. Mint a londoni rádió jelenti, TTj- Zéland nagyobb kikötőiben a dokkmunkások munkabéremelést követelve sztrájkba- léptek. A . sztrájk . csaknem teljesen megbénította a hajóforgalmat. Az egész vallon bányavidékre kiterjedt a belga bányamunkások sztrájkja A belga . bányamunkások eztrákja pénteken délután az egész vallon bányavidékre kiterjedt. A sztrájkolok száma meghaladja már a nyolcvanezret. Liege, Louviere, Mons, Charleroi, stb. körzeteiben a sztrájk teljes és más vidékeken is növekszik a sztrájkolok szánja. Egymásután létesülnek a sztrájk- bizottságok. A sztrájkolok képviselői közölték,, a bányászok kitartanak követeléseik mellett és ragaszkodnak a ‘-'áremeléshez. I'ekziilt a helyzet , a li égéi. és a Liége- környóki nehéziparban is, amelynek vas- ős fémmunkásai tízszázalékos béremelést követelnek. Amszterdamban többszáz kikötőinun kás a varos békbliarcosainak támogatásával meggátolta a ’ kikötőbe' érkezett amerikai hadianyag kirakását. A béke- ksrcösok-ezután felvonultak a, város utcáin. „Nem kérünk az új náci hadseregből!“ — „Büntessék meg a háborús bűnösöket 1“ — kiáltásokkal. A göteborgi és stockholmi kikötőmunkások sztrájkja fokozódik A Stockholmi kikötőben csütörtökön teljesen megálltak a rakodási munkálatok. A sztrájkolok a drágaság növekedése miatt béremelést, a munkahelyek egészségügyi körülményeinek javítását és. munkaszerződés gyére megkötését követelik. A munkáltatók halogatják az új munkaszerződés megkötését éa nem akarnak olyan mérvű béremelésbe beleegyezni_ amilyent a kikötőmunkások követelnek. Brémában a sztrájkoló fémipari és gépkoesigi’ári munkások száma tizennégyezerre emelkedett. Csatlakoztak a sztrájkhoz a Kleneke-vasöntőde munkásai és alkalmazottai is, úgyhogy a város fémfeldolgozó ipara — . a hajógyárak kivételével — majdnem teljesen megbénult. A sztrájkolok képviselői egybehangzóan kijelentették, hogy a tizennégyezer sztrájkoló munkás szilárdan eltii kelte, addig néni áll újra munkába, amíg nem teljesítik jogos követeléseit. R koreai Néphadsereg valamennyi frontszakaszon folytatta támadásait A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Néphadseregének főparancs, noksága jelenti február 16-án: A Néphadsereg egységei a kínai önkéntesek osztagaival együtt vala,. mennyi frontszakaszon folytatják tá. madásukat. A központi frontszakaszon a Néphadsereg egységei Henszon (Odzio) és Vonzsu (Gensziu) körzetében bekerl, telték és szétverték az ellenséget Amiről hallgat az olasz-francia tárgyalásokról kiadott hivatalos közlemény De Gasperi a santa.margheritai olasz-francia megbeszéléseken nem az olasz nép érdekeit képviselte — állapítja meg az Uhita. «z Olasz Kommunista Párt központi lapja. tízen az értekezleten egyetlen olyan kérdést neiji. oldottak, meg, amely,- riek megoldásúi Olaszország létérdekei megkövetelnék. Volt azonban a megbeszéléseknek egy olyan napirendi pohtja, amely-: r.ól a hivatalos közleményben nem mértek nyíltan megemlékezni. Ez a pont a két ország belső helyzetére vonatkozott és arra, hogy az olasz _és a francia kormány hogyan lépjen fel a békét és a nemzetközi enyhülést követelő tömegekkel szemben. Erre a pontra célzott de GAs- péri, »mikor egyik nyilatkozatában kijelentette: „Meg kell akadályoznunk, hogy áz osztálygyűlölet az országon belül rendzavaráshoz vezessen s ezért bel. és külpolitikai vog költ Itatást1. Ez félreérthetetlen utalás a néptö- II)egek békeakaratáisak erőszakos elnyomására s ez az utalás mindennél jobban megvilágítja a santa. margheritai értekezlet igazi natkozó-sókban egyaránt meg kall szigorítanunk a „jogszolgáltatás tőségét. jelen. B AZ MDPBORSO^ABAU>znípLÉNMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA |
