Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-20 / 16. szám

tsimmmmiM, r öt békohareest meggyilkoltak Scelba pribékjei az olaszországi hatalmas tüntetések során A V* A miskolci járás küidöttválasztó konferenciája BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VI1. évfolyam - 16. szám Ara 50 fillér V’i-kolc. 1951 ianuár 20. szombat Harcra9 építésre, munkára nevel a szovjet film II kongresszusi versennyel az Aj szénesata győzelméért! Az Ózdi Szénbányák farkaslyuki üzemének dolgozói több és több szén termelésével készülnek a Párt, a magyar dolgozó nép nagy ünne­pére, a Pártkongresszusra- Papp Gazsi Gusztáv sztahánovista vájár a vállalt 16 csille szón helyett már 30 csille szenet termel. Papp Gazsi Gyula műszakonkint ugyancsak 30 csille szén fejtésével járul hozzá a Kongresszus sikeréhez­Kiemelkedő teljesítményt érnek el a többi egyéni versenyzők is. Papp I. Imre 16 csille szén terme­lését vállalta műszakonkint, — 26-ot teljesít. Fürjes hentes Géza 14 csillét vállalt, — 15-tel teljesít. Fürjes hentes Vilmos a szénosztá­lyozón versenybrigád csoportvezető. Vállalta a ,,meleg-csille váltás“ be­vezetését, az üres csille biztosítá­sát és az állandó csilletakarítást, mely a minőségi munkát segíti elő. A meleg-esilleváltás széleskörű el­terjesztése érdekében páros ver­senyre hívta ki az üzem első és második harmadának dolgozóit. Kiróldon Bőrei Ionos sitchőnovlsta 16 munkoiitrstinax oojo át munk&mődszrőt A királdi bányaüzem új kaparó­szalagot kapott a somsályi üzem­től, mellyel még nagyobb eredmé­nyeket érhetnek el. A kaparószalag beállításával jelentősen megjavult a szállítás s ezzel a bányarészleg termelése is emelkedett. Az üzemnél a kongresszusi ver­seny sikere érdekében Bárczi Já­nos sztahanovista vállalta, hogy 16 gyengébben dolgozó társának át­adja munkamódszerét. A rnunka- módszerátadás során máris érté­kes teljesítményeket értek el a munkamódszerátvevők. A kongresz- szusi versenyben a királdi bánya­üzemnél Imrei József és Polgár György 169, Tuza j. Lajos 135 szá- százaiékos teljesítménnyel mutat pél­dát. 200 százalékon elüli eredmények Somsoiyon A somsályi bányaüzemben érte­kezletet tartottak, amelyen megtár­gyalták, hogyan fogják felszámolni a normán aluli teljesítményeket. A felszóla*ók több javaslatot tettek. Többek között rámutattak: az üzemvezetőknek arra kell töreked­niük, hogy a kaparószalagokat ve­zessék el a munkahelyig, mert ez­zel jelentősen növekszik a termelés- Többen rámutattak, hogy vízmen­tes gyujtózsinórt kell alkalmazni a robbantásnál, mert a vizes mun­kahelyek miatt sok robbantás kár- bavész. A kongresszusi versenyben a somsályi bányász dolgozók közül Stricz Zoltán 243, Katona András 232, Takács József 243, Stricz Jó­zsef 232, Papn csép János 201. Szabó B- Ignác 201 százalékos teljesít­ményt ért el. Nagyteljesítményű szovjet réselö- gépet kapott a snjászentpéteri II. okna A Bükkaljai Szénbányák dolgozói jelentős eredményeket érnek el a ,,kongresszusi zászlóért“ folytaitok versenyben. A sajószentpéteri Il-es aknában Sólyom Pál csapata 206, Ambrus József 202, a IV-es aknában Szabó Gyula csapata 142 százalékot tel­jesíteti. A kondói üzem dolgozói közül Kasza László 256, Pozsga Bertalan 255, Ballag Dezső 275 százalékot ért el. A berentei üzemnél Nagy Sz. Jó­zsef 156 Tóth Sándor 133 százalé­kot teljesít. Herbolya Billa-tárő üzemében H. Gyenes István 266, a ICakucsai- tárón ifj. Bene Lajos 151, Káposzta János 140 százalékot ért el­A Bükkaljai Szénbányák üzemei­nél a kongresszusi verseny megin­dulása óta javult a munkafegyelem. A legjobb eredményt ezen a téren a bánfalvi üzem érte eb naponta 1—2 dolgozó hiányzik. A munka- fegyelem terén legutolsó helyen Ivondó áll, ahol még mindig 25—30 hiányzó akad naponta. A sajószentpéteri Il-es akna dol­? ozói pár nappal ezelőtt új nagy eljesítményű szovjet réselőgépet kaptak. A dolgozók nagy örömmel fogadták a Szovjetunió segítségé­nek újabb bizonyítékát s ígéretet tettek, hogy a réselőgép beállítása után jelentősen fokozzák teljesít­ményüket. A kondói bányaüzem dolgozói egy Szemán-féle réselőgépet kap­tak, melyet már munkába is állí­tottak. (Kovács Gábor sajtófelelős) A Vcsöntőde került az élre a Diósgyőri Kohászati ütemek „légióba kongresszusi műhelye“ címért folyó versenyben A Diósgyőri Kohászati üzemek­ben a „legjobb kongresszusi mű­hely“ büszke címért folyó verseny­ben jelenleg a Vasöntöde szerezte meg az első helyet, mert január 18-ig lerjedő felajánlását 124 száza­lékban teljesítette. 122 százalékos eredményükkel a finomhengennü dolgozói kerültek a második hely­re, minden erejükkel arra töreksze­nek, hogy a vasöntödétől elhódít­sák az elsőséget- A „legjobb kongresszusi műhely'* címért folyó versenyben lemaradt a Váltóműhely, január 18-ig ter­jedő felajánlását csak 61 százalék­ban teljesítette. A lemaradás oka: a műszaki vezetőség rosszul bon­totta fel a tervet, a népnevelők nem végeznek jó felvilágosító munkák A Kehézszersztmgépgyár dolgozói csatlakoztok a kongresszusi versenyhez A Nehézszerszámgépgyár dolgo­zói a Pártkongresszus tiszteletére a következő felajánlást tették: A 100 százalékon alul dolgozók létszámát az első negyedév végére 10 százalékkal csökkentik. Az egyéni versenyzők számát 75 szá­zalékra emelik. A brigádok számát 177-ről 210-re, a komplex-brigádo­két 3-ró] 8-ra növelik. A Pártkon- greszus napjára munkapadokig fel­bontják a tervet. 1950 utolsó • ne­gyedének átlag selejtjét 3-27 száza­lékról 3 százalékra csökkentik. Fokoz-ák harcukat a termelékenység emeléséért, a selejt csökkentéséért a Borsodnidasűi Lemezgyár dolgozói keletkező selejtet 15 százalékkal csökkentik, mely 2520 forint me.g- takarítást eredményez az első ne­gyedévben. 4- A karbantartó üzem dolgozói vállalják, az üzemzavarokat tíz szá­zalékkal csökkentik, ami az első negyedévben 40.500 forint értékkel több készáru termelését teszi lehe­tővé. A darukészítő brigád vállalja, hogy a hengerdei új darut március 31 helyett február 24-re elkészíti. 5. A műszaki ellenőrzési főosztály dolgozói vállaljuk, hogy február 12-ig kikutatjuk minden üzemben a második osztályú termelés és a selejt keletkezési okait cg a selejt csökkentésére javaslatot készítünk, 6. Vállaljuk, hogy a Kovaljov- mozgalom kiszélesítésével, az eddig 100 százalékos teljesítményt el nem ért dolgozók számát 15 százalékkal csökkentjük. Vállaljuk, hogy a munkafegyelmet, va]amint a tisz­tasági mozgalmat az üzem keretein belül a legmesszebbmenőkiír meg­valósítóik. Üzemünk összes dolgo­zói vállalják, hogy az eddigi 66 százalék helyett a műszaki dolgo­zók segítségével 80 százalékban be- kancsolódnak a versenyrnozeairirnba« ígéretet teszünk mgv Pártunk­nak, bölcs vezetőiknek. Rákosi elvtársnak, hogv vállalt kötelezett­ségeinket teljesítjük, hogv ezz°t ia meggyorsítsuk a szocializmus átü­tését és a béketábor végső győzel­mét. Kiőre a termelékenység fokozásá­val a Kongresszus sikeréért! Lupták István nagyüzemi párt- titkár. Érsek János üb. titkár, Králik Béla vállalatvezető h> Vas Géza DISz titkár A Borsodnádasdi Lemezgyár dol­gozói csatlakoztak a kongresszusi versenyhez. Felajánlásaik a követ­kezők: 1. A hengermű dolgozói vállalják, hogy az egy mázsa kész lemezre eső platina mennyiséget az elő­irányzathoz viszonyítva fél kilóval csökkentik és így a negyedév vé­géig 143 ezer forintot takarítanak meg. Vállaljuk, hogy a hengerdei selejtet 8 százalékkal csökkentjük, ami az első negyedévben 30 ezer forint megtakarítást eredméuyez. A hengermű II. osztályú lemez termelését 3 százalékkal csökkent­jük, biztosítjuk a lágyBás folyama-, tos végzését. A vastagsági hibából származó méreten kívüli lemezek mennyiségét 25 százalékkal csök­kentjük- Vállaljuk, hogy február 12-ig — az eddigi 70 százalék he­lyett— az üzem- dolgozóinak 80 százalékát beszervezzük a munka­versenybe. 2. Az acélmű dolgozói vállalják, hogy az adageltérések számának csökkentése érdekében a minőségi kihozatali 3 százalékkal javítják, ezáltal a negyedév folyamán 33 ezer 750 forintot takarítunk meg. 3. A szerelőüzemek dolgozói vál­lalják az első és második osztályú minőség 8 százalékos javítását, ami negyedév alatt 37 ezer forint meg­takarítást eredményez. Az ónozó üzem dolgozói vállal­ják, hogy a simításoknál keletkező selejtet 15 százalékkal csökkentik, amely a negyedév folyamán 3024 forint megtakarítást eredményez. A hideghengereknél repedezett vasak mennyiségét két százalékkal csökkentjük. A pácoló üzem dolgozói vállalják, hogy a pácoló- és a szárító gépnél A Miskolci Drátgyórban a DISz fiatalok föbbtermeléssel készülnek a Kongresszusra A Drót gyárban a DISz fiatalok többíermejésaej készülnek Pártunk Kongresszusára. A lakatosüzemben a Rosiek brigád két darab dróthegesztő. 4 darab fekvő kőcsiszoló elkészítését vállalta terven lelül. Az o'ajedző ifjú munkásai február 24-re akarják befe­jezni februári tervüket, terven fejül 1500 kilóvá] termetnek többet. A hor­ganyzó ifjúmunkásai 5 százalékos tér. A Borsodvidéki Gépgyár Mi, a Borsodvidéki Gépgyár dolgo­zói tudjuk, hogy Pártunk iránti hűsé­günket és a magyar dolgozó nép irán­ti szeretetünket legjobban úgy fejez­hetjük ki, ha a második tervév kiiszö. bén tovább fokozzuk munkánk lendüle­tét. Pártunk Kongresszusára a ma­gyar munkásosztály, az egész dolgozó magyar nép nagy ünnepére többtermo- léssel készülnek. Ennek érdekében az alábbiakat vállaljuk: 1. 1951. évi tervünket — mely az 1950.es évinek kétszerese — 1951 de­melésemelést és két százalékos setelt'- csökkentést vállaltak. A próbaterem dolgozói három, a kötélgyár ifjúmun­kásai közül Veres Albert 14, Bárány Teréz 4. Pockai Bertalan né 13, Bara­bás András 10, Kerékgyártó Klára 4, Tuza Józsefné 30, Ládi Dezső 18, az üzem többi ifjúmunkásai átlagosan 2 százalékos többtermelé&t vállaltak. Németh László, DISz.titkár. dolgozóinak felajánlásai cember 21-re, Sztálin elvtárs 72. születésnapjára befejezzük. 2. A terv szerint március 30-ra elő- irányzott, népgazdaságunk szempont­jából fontos gépekből február 24-ig 4 darabot és február 28-ig újabb 6 darabot elkészítünk. A túlteljesítés ér­téke február 2g.ig 345 ezer forint. Az augusztus 30-ra tervezett 4 gépet az első negyedév végére elkészítjük. A túlteljesítés értéke március 31-ig 564 ezer forint. A forgácsoló és géplaka­tos üzem részére a 12 méter szélc9 50 A Magyar-Szovjet Társaság ren­dezésében január 21—28 között tartjuk meg a negyedik Szovjet Film­hetet. Miskolcon a Kossuth filmszín­házban a „Patyomkin páncélos“ eímü hatalmas szovjet film díszelőadásával ma, szombaton este kezdődik a Film­hét. Jelentőségét mutatja, hogy a megnyitó díszelőadáson Pőcze Tibor elvtárs, a Megyei Pártbizottság tit­kára tartja az ünnepi beszédet. Az eddig rendezett szovjet filmhe­teken bebizonyosodott, hogy azok el­mélyítették a dolgozók szeretőiét és ragaszkodását nagy felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió iránt és megszi­lárdították a magyar dolgozó tömegek helytállását a békéért vívott harc­ban. Az idei Szovjet Filmhét fontos feladata, hogy dolgozó népünket még fokozottabban mozgósítsa a háborús uszítok elleni harcra, segítse az éber­ség fokozásában és lelkesítse az új feladatok elvégzésére. Alexandrov, a világhírű szovjet ren­dező a Szovjetunió II. összszövetségi Békekonferenciáján többek között eze­ket mondotta: „A szovjet filmművé­szet mesterei minden erejüket latba- vfetik, egész alkotó munkásságukat an­nak szentelik, hogy sikeres liareot foly­tathassanak a kommunizmus hatalmas eszméinek megvalósításáért, saját ha­zájuk világos jövőjéért és a népek kö­zötti barátság, valamint a béke meg­teremtéséért.“ Alexandrov szavai magukban foglal­ják mindazt, ami az élenjáró szovjet filmművészetet jellemzi. A szovjet mű­vészetnek, így a filmművészetnek is leghatalniasabb fegyvere az igazság. Az igazság fegyverével harcolnak a szovjet filmrendezők és filmművészek a kommunizmus eszméinek megvalósí­tásáért s ez a fegyver, az igazság fegyvere csak azokat sértheti, azokat sebezheti, akiknél gyenge lábon áll az emberiesség. az igazságosság, az őszinteség. Hazájuk még boldogabb jövőjéért harcolnak a szovjet filmmű­vészet mesterei. Harcuk egyúttal a népek közötti barátság elmélyítését, a népek békéjének védelmét szolgálja. Hogy ez a harc a kapitalistáknak, az imperialista háborúkeveröknek, a fa­siszta országrablóknak és elnyomóknak nem tetszik, az világosan mutatja, hogy az ő érdekeik ellentétesek a be­csületes dolgozó milliók érdekeivel. E z az. érdekellentét magyarázza meg azt az ellentétet, amely a szovjet filmek és a burzsoá filmek között van. A burzsoá film nem az élet igazságairól, hanem a hazugsá­gokról szól. Hazug, ámító céllal mu­tatja be kiváltságos emberek, a gaz­dagok életét, az „amerikai életfor­mát,“. Elferdíti, meghamisítja a való­ságot, a tömegeket gyilkolásra, barba­rizmusra. léha életre neveli. Az ame­rikai ifjúság milliói nőnek fel szé­gyenletesen aljas, szadizmusra, ke­gyetlenségre nevelő filmeken. Az amerikai filmek állandó problé­mája a „tökéletes bűn“, azaz egy-egy bűncselekmény oly módon való elkö­vetése, hogy ne jöjjenek nyomára. — Példa erre a nagy reklámmal hirdetett ,-A kötél“ című színes film, amelyben két barát kisériotképen meggyilkolja a harmadikat és elrejtik lakásukon a holttestet egy nagy fiókos szekrény­be. Azután derűs nyugalommal magya­rázzák az áldozat menyasszonyának „a tökéletes bűn“ elméletét. Egy má­sik amerikai film, az „Embervadá­szat“, percekig tartó borzalmas. képek­ben mutatja be, hogyan gyilkolnak meg egy embert egy autóval úgy, hoigy a, falhoz lapítják. Pisztoly, vér, ré­mülettől eltorzult arcok, gengszterek, gyilkosok, őrültek láthatók az ame­rikai , filmek plakátjain. Ezek az ame­rikai filniek hősei. Az amerikai kapitalista filmgyártás dzt az aljas célt tűzte maga elé, hogy kiölje az emberekből a béke és a ha­ladás iránti szeretetet és gyűlöletet szítson a világ népei között. Ezt cé­lozták az olyan uszító tartalmú fil­mek, mint a „Vasfüggöny“, „Vörös veszedelem“, „Vörös Duna“, az „Ösz- szeesküvő“, vagy a „Kommunistához mentem feleségül“. Ilyen hazug uszító szellemű filmekkel akarják bizonyítani . azt az aljas, mocskos koholmányukat, hogy- a Szovjetunió akar háborút. Az a tény azonban, hogy még a burzsoá Országokban is napról-napra rohamo san csökken az amerikai filmek láto­gatottsága, hogy néhány napi vetítés tatán sok amerikai filmet le kell ven­ni a műsorról, mutatja, hogy a széles néptömegek undorral fordulnak el az imperialista „művészet“ hazugságaitól. Amíg például Franciaországban a dolgozók bojkottja állandóan erősödik az amerikai filmekkel szemben, addig azok a filmszínházak és klubok, ame­lyekben nagyritkán szovjet filmeket vetíthetnek, ilyen esetben zsúfolásig megtelnek. H a így fokozódik az érdeklődés azokban a kapitalista államok­ban, ahová a szovjet filmeket csak igen kivételes esetekben tudják eljut­tatni, mennyivel inkább áll ez a népi demokráciák szabad országaira, ahol a szovjet filmek látogatottsága liónap- ról-hónapra ugrásszerűen nő. A láto­gatottság folytonos emelkedése párhu­zamosan fejlődik a szocializmus építé­sében, a béke védelméért folytatott harcunkban elért sikereinkkel. A ma­gyar dolgozók tömegei látják, mennyi segítséget nyújt számukra harcukban, építő munkájukban, önbizalmuk, tett­erejük fokozásában a szovjet film. Hiszen .politikai, gazdasági és kulturá­lis életünknek egyetlen olyan területe sincs, ahol no segítette volna munkán­kat a szovjet film, a hatalmas szovjet nép 33 éves tapasztalatainak, gazdag eredményeinek megismertetésével. A magyar munkás az üzemek vilá­gát, saját életét láthatja az olyan filmekben, mint a „Dicsőség útja“, „Három találkozás“, „Berlin eleste“. Alexej Ivanov olvasztár, a „Berlin el­este“ vasas hőse ma már ismerőse a magyar dolgozók százezreinek, az egész munkásosztálynak, amelyet Ivanov példája kiemelkedő munkateljesítmé- nyekre és a sztahanovista mozgalom kiszélesítésére lelkesít. „A gazdag menyasszony“, „Boldog aratás“, vág}’ a „Vidám vásár“ viszont dolgozó pa­rasztságunknak adott ösztönzést a szo­cialista mezőgazdaság építésére. Értel­miségünk a »ép és a tudomány össze, forrottságát látja meg a „Béesíllet- biróság“, a „Pavlov“ és a „Micsu­rin“ című filmekben. Néphadseregünk katonái a szovjet ember, a szovjet ka­tona hazaszeretetét, példátlan hősies­ségét láthatják meg a „Sztálingrádi csata“, a „Döntő fordulat“, „Berlin eleste“ és más, a Nagy Honvédő Há­borúról szóló filmekben. Ifjúságunk ugyancsak hősiességet, íhazaszeretetet és kötelességtudást ta­nulhat a „Vörös nyakkendő“, a „Zó- ja“, az „Ifjú gárda“ című filmekből. Élcsapatunk tagjai. élharcosai Pár­tunk még odaadóbb katonája lesz a „Vladimír Iljies Lenin“, a „Párttag­sági könyv“, a „Lenin 1918“, a „Vi- borgi városrész“, a „Nagy hazafi“, vagy a „Patyomkin páncélos“ megte­kintése nyomán. Ezek a filmek elmé­lyítik bennünk a Szovjetunió, a nagy Bolsevik Párt, Sztálin elvtárs iránti szetrote tünket, megacélozzák harci erőnket, hozzásegítenek bennünket a sorainkba befurakodott ellenség lelep­lezéséhez, tanításaik nyomán még ma­gasabbra emeljük a proletámemzetkö- ziség győzelmes zászlaját. A Szovjet Filmhétnek nagy jelen­tősége van kultórforradalmunk- ban is. Az egyre szaporodó kultúrott- honok és falusi mozik lehetővé teszik, hogy az élenjáró szovjet kultúra, a szovjet film tíz- és tízezrekhez jus­son el. A Filmhét miskolci ünnepi megnyi­tóján színrekeriilő „Patyomkin páncé­los“, a szocialista realista filmművé­szet e klasszikus alkotása a Patyom- kin páncélos forradalmi matrózainak állít emléket. A 26 évvel ezelőtt ké­szült néma film annakidején hatalmas visszhangot keltett az egész világon. 1950-ben a zenei szinkronnal ellátott és így felújított film hatalmas sikert aratott az egész Szovjetunióban. A Szovjet Filmhéten mutatják be a „Bá­tor emberek“ című nagy színes filmet, amely 1950-ben a Karlovy-Varyban tartott filmversenyen a „legjobb szí­nes film“ díját kapta. Miskolcon is bemutatják a „Nagy hazafi“ című fil­met, amelynek fő alakját. Sahovot Ki- rovról. a Leningrádi Pártbizottság tit­káráról mintázta a forgatókönyv író­ja. Éberségre és harcos munkára no­vel ez a film, amikor megmutatja a bolsevikok küzdelmét a troekista öez- szeesküvők ellen és azt, , hogyan terem­tették ma? hazájukban a Sztálin ve­zette. Párt nevelte szovjet emberek az erős ipart. A felsoroltak mellett még igen sok film szerepel az ünnepi hét műsorán a szovjet filmművészet leg­kiemelkedőbb alkotásai közül. E zek a filmek friss lelkesedést ön­tenek dolgozóinkba, ój erőt ad­nak a kiélezett nemzetközi helyzetben, hogy minden erőnk megfeszítésével harcoljunk az emberiség, hazánk béké­jéért. Gyönyörködjünk a béke és a szo­cializmus országa filmjeiben! Azok­ban a művészi alkotásokban, amelyek harcra, építésre ős munkára nevelik az egész magyar népet, az egész világ haladó emberiségét. hajdú béla

Next

/
Thumbnails
Contents