Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-19 / 15. szám
4 ÉSZAKMAGYAR0RSZ4G Péntek, '1951. évi január hí 1#» MEGVALÓSULT ÁBRÁNDOK írta: D. ZASZLAVSZKIJ Cetlin >,Inkább kevesebbet, de Jobban“ című utolsó soraiban ezt írta: „Ha apparátusunkat a tehető legnagyobb mértékben megtisztítjuk., ha a legnagyobb mértékben le- csólíkéntjük benne mindazt, amire nincs feltétlen szükség, akkor nem egy kisparaszti ország színvonalán, nem ennek az általános korlátozottságnak a színvonalán fogjuk magunkat tartani tudni, hanem olyan színvonalon, amely feliártózhatatla- uul egyre magasabbra emelkedik, a gépesített nagyipar színvonala felé. Ezek azok ■ a nagy feladatok, melyekről én Munkás- és panaszt- Ellenőrzésünk számára ábrándozom.'' így él emlékezetünkben a lángeszű tanító: elmerültem a szocialista építés közvetlen kérdéseiben, a nagy jövőtől, a végső • céltól, a kommunizmustól elválaszthatatlan gondolatok köZött. A nagy gondolkozó, tudós, vezér, elméleti és gyakorlati ember, nagy álmodozó volt. A Bolsevik Párt, az újtipusú pórt megalkotásának világtörténelmi jelentőségű munkáját e^ Párt megálmodásával kezdte. Képzeletében már jóval azelőtt látta, mielőtt létrejött, megnőtt, megszilárdult s az emberiség történelmének leghatalmasabb Pártja lett, mely új korszakot nyitott a történelemben, megvalósította az Októberi Szocialista Forradalmat és ma a kommunizmus felé vezeti a szovjet népet. „Ez az, amiről ábrándoznunk kell!" — kiáltott fel Lenin a „Mi a teendő?“ c. munkájában. Minthogy előre látta opportunista ellenfeleinek rosszindulatú mosolyát, meg- vódelmezte az ábrándozás jogát és helyét a kommunisták világnézetében. Idézte Piszárjov híres szavait» az áhrándok jelentőségéről, a forradalmi nézetekért vívott ideológiai küzdelemben. Piszárjov azt írta; „Az ábránd és a. Valóság közötti szakadás sémmikép sem ártalmas, ha az ábrándozó komolyan hisz a maga ábrándjában, figyelmesen szétnéz az életben, összehasonlítja megfigyeléseit légváraival és tiszta lelkiismerettel dolgozik a képzeletében kialakult képek megvalósításán. Ha bármilyen érintkezés van dií' ábránd és az élet között, akkor minden kedvező" Ábrándozók voltak a nagy orosz filozófusok, az orosz realista iskola megalkotói. Álmodok voltak Bje- iinszkij, Csernyisevszkij, a tudományos kommunizmust megelőző korszak hagy gondolkodói is. Lóriin bolsevik ábrándjaiba bévibe n tudományos marxista analízis eleméit, ö az álmodozást tudományos előrelátássá fejlesztette, melyben mégvan á művészi képzelet és a for- rada’mi szenvedély ereje. Marxnak valóban gigantikus képzelőereje volt. ö a tudományos pró. fécia formájába öltöztette a kommunizmus győzelméről beime lévő ábrándokat. A kapitalista rendszer lényegének és ellentmondásainak mély elméleti elemzése a szocialista átalakulás lelkesítő képében csúcsosodik ki: >,A tőke fnonöpőHiiirus bilincsbe véfi azokat a termelési eljárásokat, amelyek mellette és alatta kifejlődtek. A termelőeszközök centralizációja és a munka társadalmasítása eléri azt a. vontot, amelyen már összeeayeztethetetlenné válik a kapitalista kerettel, s szétfeszíti ezt a keretet. S akkor üt a kapitalista magántulaidnn órája• A kisajátítókat kisajátítják.'' Ez a lángeszű elkénzélés fantasztikusnak tűnt azoknak az emberkéknek, akiknek hiányzottak a tudomány és az ábránd sZámvai, Be ez a fantázia ma már valósággá vált Marx elképzelésében még nem voltak határidők. Hol. mikor üt, először a kapitalizmus végérája? Hogy fog ez végbemenni? Ki vezeti a kisajátítók világtörténelmi jelentőségű kisajátítását? A múlt századbeli marxizmus még nem tudott válaszolni ezekre a kérdésekre. A választ a marxizmus. léninizmus adta meg, belőle született a lenini-sztálini ábránd, az új- tipusú Pártról. Ma építeni, közvetlenül átalakítani az életet, szakadatlanul ma- guák előtt látni a kommunizmust, elképzelni, megvilágítani a jövőben a jélént, minden részletkérdést a végső cél távlataiban látni és megoldani, érré tanít Lenin és Sztálin. A fantázia beleillik ebbe a tanításba, mint ahogy mindenkor beleillik minden igazi tudományba. A marxizmus-leninizmns az új munkáról, az új emberről szóló tanítás, az új társadalom építése- Lenin képzeletében látta ezt az új. épülő kommunista társado’mat. Lenin 1919 ben, a Párt Vili. kongresszusa előtt elmondottá ábránd- képéit. KölhoZrúézőket látott, me- lyéken százezer elsőrendű trakrár dolgozik. F.z akkor még csak álom volt. Ma már valóság. A szovjet ipar csupán egy év alatt több mint másfólszázezer traktort, kombájnt és egyéb mezőgazdasági gépét nyújtott a kolhozoknak. Lenin arra tanította az ifjúságot, hogy szüntelenül ábrándozzon a kommunizmus megvalósításáról. Arra tanította őket, hogy ennek a nemzedéknek életfeladata a kommunista társadalom építése. Lenin álma megvalósult, lángeszű tanítványának és fegyveríiársának, Sztálinnak műveiben és munkája, ban. A szovjet nép halad a kommunizmus felé vezető Ütoh, előtte jár Lenin ábrándja, mely megvilágítja az utat. Lenin á jövőről álmodott, amikor legutolsó cikkét megírta. Nagyszerű kép bontakozott ki képzeletében>,A harc kimenetelét végeredményben az határozza meg, hogy Oroszország, India, Kína a világ lakosságának óriási többsége. S az utóbbi években éppen a lakosságnak ez a többsége sodródik bele rendkívüli gyorsasággal a felszabadításáért folyó harcbaEbben az értelemben a szocializmus végleges győzelme tökéletesen és feltétlenül biztosított. . íme ilyen merészen, ilyen zseniális előrelátással álmodozott Lenin. Ez az ő utolsó kivánsága, hagyatéka a szovjet emberek, a kommunisták és minden dolgozó számára, hogy töltse el életüket a kommuniz. mus gondolata, ábrándja, hogy fejlesszék a kommunizmus csíráit, gyorsítsák meg; a kommunizmus építését, hogy gyűlöljék a kapitalizmust, mindent, ami megrántja az ember életét és akadályozza fejlődésétA kommunizmus lenini-sztálini bolsevik ábrándja — az alkotás, á harc, a győzelem életadó forrása. Pieie Tibor efvlárs mond ünnepi beszéde! a Szovjet fllmUl mepyjió disieiadásán A miskolci üzemek, vállalatok dolgozói körében napről-napra fokozódik az érdeklődés a január 21_én kezdődő Szovjet Filmhét előadásai iránt. A dolgozók tisztában Vannak azzal, hogy a Szovjet Filmhétnek mekkora jelentősége van kultúrforradalmunkban, a dolgozók öntudatának fokozásában, a béke megvédéséért folytatott harcunkban. Tudják, hogy — mint min. dig a most bemutatásra kerülő szovjet filmekben is gyönyörűségüket fogják találni. A Szovjet Filmhét alkalmából Nagymiskolc mozijaiban 4 kitűnő játékfilm kerül bemutatásra. A Szovjet Filmhét ünnepélyes díszelőadás keretében nyílik még 20.án, szombatön este a miskolci Kossuth filmszínházban A díszelőadást a Magyar-Szovjet Társaság rendezi, az ünnepi beszédét Pőczé íibor elvtárs a Fárt megyei titkára tartja. Ez alkalommal a „Patyomkin páncélos“ című szovjet filmet mutatják be. Ez a film az 1905-os oroszországi forradalom bátor feketetengeri matrózainak hősi történetét eleveníti fel. A Szovjet Filmhét alkalmából számos újabb felajánlás történt. A MÁV dolgozók filmpropagandistája vállalta, hogy a „Patyomkin páncélos“ és a miskolci Uránia filmszínházban színre kerülő „Bátor emberek“ című film égy-egy külön előadásán vasutas dolgozók töltik meg az egész nézőteret. Az Állami Áruház, a Fodrászszövetkezet, a Növényterméltető Vállalat, az Ingatlanközvetítő Vállalat, & Nyómdavállalat, a Cipész Szövetkezet, á Füszárt Vállalat dolgozói, az igazságügyi dolgozók úgy határoztak, hogy Valamennyién megtekintik a bemutatandó szovjet filmeket. Antonov, a ,,Patyomkin páncélos’1 egyik szereplője. A Titó-banda dőzsöl, a dolgozó nép éhezik Jugoszláviában A jugoszláv politikai emigránsok „Nova Borba" című lapja közli: Ljubljana börtöneiben egyre növek. szik a letartóztatott kommunisták és forradalmárok száma. Az egy személyes cellákba 8—1Ó személyt zárnak. A poli ikaj foglyokat a ljubljanai bör- önökböl gyűjtő áborokba hurcolják kényszermunkára. A Sztojádlnóvics rendszer vált mi. nlsztere’nek mintájára a ti ojst ák Is külföldön helyezik el „megtakarítóit“ pénzüket, mert tudják, hogy hatalmuk nem lesz ho-sszú életű és ezért már most gondoskodnak a .»nehezebb" napokról. Tlíő és cinkosai demagóg beszédeik, ben cinikusan azt javasolják a kiéhezett jugoszláv dolgozóknak, hogy mi. né! jobban takarékoskodjanak és minél többet dolgozzanak. Ezzel szemben a tbójsta-kémek bandája hatalmas ősz. szeget költ fényűző bankettekre. így például a november 29„j ünnep alkalmával a washjng’onj, londoni és párisi nagykövetségek összesen 6 millió dinárt költőitek. „Színes szőttes" A napokban a vasgyári kültúrház- ban, majd három estén a miskolci ZenekOnzervatóriumban vendégszerepelt a Népszórakoztató Vállalat ártis. ta-, színész*, énekes- és táncegyüttese , Sknes szőttes“ című műsorával. A 20 jelenétből álló műsort hat író szerkesztette, mint keretet, amelybe a legváltozatosabb szórakoztató anyag belefér. A műsor keretével kapcsolatosan Sok kifogást emelhetünk. A mese valószínűtlen, primitiv. Az értékes tánc, ének és artista produkciók a kerettől függetlenül jól szolgálják a célt: a nevelő hatású tö- megszóraikoztatást. A Tóth-testvérek jól kidolgozott artista táncszámai, Kónya SándöT xilofon BZtepjé, Kar_ tely Ízléssel bemutatott mókái & létrán, a két Szögi Szép tomamutatvá- nyai, a Dunajevszkij, Kodály, Liszt, Makaröv, Tavares zenészámók, énekszámok színvonalas szórakozást nyújtanák. A dolgozókat megalázó borravaló rendszer csökönyös híveinek kigúnyolása helyes és szellemes. A tszcs jelenet színpadi műparasztjai azonban még tévedésből sé légyenek mértékadók kultúrcsOpórtjaink Számára. Haladó, tömegszórakoztató vállalkozásaink között a Színes szőttes olyan kísérlet, amely hibái ellenére a helyes Utót kérési. A hibákat hibátlanabb „szövegkönyvvél“, hibátlanabb kerettel ki lehet javítani és ki ís kell javítani. Az együttesnek értékes érői Váimak, akik a jő keretet még szórakoztatókban, még jobb nevelő hatással tudnának kitölteni, m Megjelent Lenin Műveinek első kötete A marxizrous-teninizmiís klassziku. eai egy-égy művének megjelenése mjndig jeienitös eseménye országunk kulturális életének, hatalmas gazdagi. tása Pártunk, dolgozóink eszmei, tu dományos és politikai kincseshá-zánaK és fegyvertárának. Pártunk gond > kr>. tíásiá folytán a Szikra könyvkiadó most megkezdte Lenin összes művelnek kiadását. Dolgozóink érthető, hatalmas érdeklődéssel fogadják ez! a hatalmas jelentőségű eseményt, mert tudják, hogy szocializmust építő, a hé. két védelmező munkájúkban újult erőt, ösztönzésit é® lelkesedést merít hetnek Lenin alkotásaiból. Hatalmas péídányszámot értek ej Lenin magyar nyelven eddig rnégje. lent munkái. Százezres példányszámban jelent meg Len’íi válogatott műveinek mindkét kötete. Százhuszonötezer példányban forog közkézen Lenin: „Az imperializmus, ránt a kap!. taJizrnus legfelsőbb foka” című munkája. 75 ezer példányban jelent meg ,,A szOclá'demokiác:a két taktikája a demokratikus forradalomban“, az „állam és forradalom”, az „Égy lépés előre, két lépés hátra“, a „Marx.Enges marxizmus” , és „Mi a teendő?” Len'nnek „Az irodalomról“ i-rötf könyve 50 ezer példányban jelent meg. „A ba’oldaliság a kommunizmus gyermek- betegsége” 25.5Ó0, a „Matéria1 izmus és emprjökriticizmus” 35 ezer, „A pröietárforradalom és a renegát Kaütslty” 25 ezer pé’dányszámot ért ej edd;g. Hasonlóképpen állandó oí- vat'vrtáinyai dolgozóinknak a Lenin— Sz’ál'n gyűjtemények: ,,A munkáról", a „Párt és pártépítés“. „Az ifjúság, rói” című munkák. Lenin halálának 27. évfordulója alkalmából kezdte meg g Sz'kra Lenin összes műveinek, kiadását. A most megjelent első köteten kívül még ezévben további négy kötetet adnak ki. Pártunk és do-gozó népünk éleiében jelentős esemény Lenin összes műveinek magyarnyelvű kiadása. 35 kötetben dolgozóink kezükbe kapták egész irodaimj eszmei hagyatékai. A moszkvai Marx.Éngels.Lenin Intézel szerkesztésében megjelent mű negyedik kiadását vette a:épu] a Szikra könyvkiadó Lenin műveinek fordításánál. A 35 kötetes mű a legteljesebb gyűjtemény, amely még a feljegyző seket, táviratokat, Jeve.oket, rövid, *0. mör dekfétum_rendelettem®etcket, felhívásokat é& kiáltványokat % tártai mazza. A kötet rövid elősző után az idégeö szavak és kifejezések magyarázatát, majd az anyag megértéséhez szükséges fedőnevek megfejtését, Lenén Sla lének é-s tevékenységének JegfoatA. sabb dátumait tartalmazza a bevezető részben. Az eM> kötet Lenin 4 mű. vét tartalmazza: „Újabb gazdasági mozgalmak a paraszti é'etben”, „Az úgynevezett piackérdésről“, „Kik azok a „népbarátok“ s högyán hadakoznak a szociáldemokraták ellen?” ,,A na rod- nyiksäg közgazdasági tartaima és bírálata Színivé úr könyvében”. Lenin forradalmi tevékenységé ke* delén, az oroszországi forradalmi munkáspárt megteremtéséért folytatóit harc első éveiben írta az első kőiéiben megjelent tanulmányokat. Lenin ezek. ben a tanulmányokban leleplezi 3 na- ródnyikokat, finnt ál-népbarátokát, akik a cárizmuseal való megbékélést hirdet tör, A Lenin műveinek első kötetében foglalt ahyag csak töredékében jelent meg eddig magyarul. A „Kik ázók a népbarátók“ című munka első kisebbik részén kívül a mű legnagyobb _ része , ebben a kötetben jelenik meg először Í magyar nyelvem. Kulturoíílioiit avatott a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók szakszervezete Borsod-Abauj-Zemplén megye területén egyre szélesedik a kultúr- óühönók hálózata, Legutóbb a Ké- reskedehni és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezeté Miskolcon, Széche- nyi-utca 26. szám alatt avatta fel modern berendezésű kultúr otthonát. A kultúrotthon nagy előadóteremből, könyvtár- és olvasószóbából, továbbá játékteremből áú. A szakszervezeti dolgozók és ®* érdeklődők nagy számban vettek részt a kultúrotthon avató ünnepségén. Gelb Miklós elvtárs, a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete központi kultúrnem vetési Osztályának helyettes vé&f- tője mondóit avató beszédet, majd tJngár László elvtárs, a szakszervezet megyei kultúrnevelési felelőse ismertette a kúltúrotthonmóz- galófn jelentőségét és a szakszervezeti kultúrotthon működési tér* vét. AZ ÁDamvédétfht Hatóság és & Duházaii Holt kultúr csoport ja szerepelt *z ünnepség keretében, a nagysikerű kultúrműsor egyfélvo- násósollbol. ének, zene. t&ncssdrnök- ból, szavalatokból állott. 29 új könyvtárat létesítenek megyénkben az év első három hónapjában A miskolci körzeti könyvtár 1950- beh igen értékes munkát végzett ® kultúrforrádalom győzelme érdekében. A körzeti könyvtár 21 új könyvtárat szervezett s a helyi könyvtárak Számát 91-re emelte, A könyvtárak iránti érdeklődést mutatja, hogy az 1Ö5Ö. decemberében megnyitott új könyvtárakba két hét alatt §40 olvasó iratkozott be. A bányavidék könyvtáraiban jelentősen megváltozott az olvasók szociális összetétele: a munkások arányszimá 18 százalékról 41 százalékra emelkedett. A falvak dolgozó parasztsága is egyre nagyobb számban látogatta a könyvtárat. Több könyvtáros kitűnt jó felvilágo- itó munkájával. így a tíszapalkonyai népkönyvtáros bekapcsolódott a termelési szerződéskötés sikeréért Vívót« h&reba. Muhi községben Malcev „Szív. Vel-lélekkel“ 6ímű könyvének Ismerté, téee Után megalakították a tszcs-t é* ugyanezen könyvnek hatása alatt a Bé„ kekölesÖnjégyzés átlagos Összege a községben 500 forintra emelkedett. Nagy Sikerük volt a könyvtárak által rendezett irodalmi ankéteknek* mélyeknek átlagosan 70-—S0 hallgatójuk Volt. A körzeti könyvtárak által az él. múlt évben rendezett 52 könvvkiállitást több, mint 6ÜÓÓ dolgozó látogatta meg. A körzeti könyvtár 1951-ben tovább folyta**-» a helyt könyvtárak Szervezését és a bányavidéken 15, a mezőgazdasági vidéken 14 új könyvtárat szer. vez. Már az első negyedévben 12ú-ra emelkedik a helyi könyvtárak szám». Lelkes hékegyűlés Borsodnárlasckm Lelkes békegyűlést tartották a Bor- sodnádasdi Lemezgyár dolgozói Az egyes üzérnek dolgozói Vörös lobogók alatt Vonultak fel a munkásotthonba. Éésztvettek a békegyűlésen, á tömég- sZervezeték tágjai is. A pirósnyakkéin- dős úttörők fegyelmezetten sorakoztak fel az üzem dolgozói mellett. A gyűlésen olyan Sókan voltak, hogy el sem fértek a munkásotthon termében. Az élőadást Tóth Matild központi kiküldött tartotta. Beszédében a nemzetközi helyzetét ismertette, a koreai helyzet újabb eseményéiről, az imperialista ágresSzorók rém tetteiről beszélt Koreában értünk is harcolnák -»■ fflon. dotta. —- Azután a béketábör erejének állandó növekedéséről beszélt. Mi, magyar dolgozók, a béketábör többi népével együtt készek vagyunk arra, hogy megvédjük a békét, ha kell, életünk árán is. Pártunkat, szeretett Rákosi elvtársunkat kötetjük: mi nem rés. ha uém bástya akarunk lenni a béke frontján. A gyűlés résztvevői lelkesen éltették a Szovjetuniót, a Pártot, Rákosi elv. társat. Többen Szóltak hozzá az előadáshoz. feáez élvtárs arról beszélt: rajtunk, a mi jó munkánkon múlik á béke m Avédéseí a békét aeai elég óhajtani, a békét ki kell harcolnunk? — Minden ember legszentebb kötelessége, hogy a maga munkahelyén minden erejével, legjobb tudása szériát harcoljon a kékéért, gyermekeink boldog jövőjéért —- mondotta Kakái! Lászlóné az anyák névében. A lelkes békegyüléa az ín torna ciö. nálé hangjaival ért Véget. Kalapács Istv.ás. üzemi sajtó felelős. Uránia Január 18*tŐi 20-ig Legény a talpán Szovjet film Előadások keadets : Hétköznap fél 6 és fél 8 6.—» Vasárnap cs ünnepnap fél 4, íél 6 és fél 8 órakor Kossuth Január 12-től 19-ig ^ Legújabb lengyel film Grdögszakadék Előadáskezdések hétköznap r és - vasáman 4. K -á 8 érakor Ccrftó t áklyn Január 19lel.-2’> 68——64 FARKÁS VÉREM
