Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-18 / 14. szám

OSBtSrtift;, J95I. évi Január hó 18. ÉSZAKMAGYARORSZAG PÁRT ÉLET A népnevelők oktatásáról Ä ftépi demokräciänß, Pártunk cíőtt a%> feladatok sikeres megoldása szűk. ségessé teszi, t»gy népünk széles 15- rcegei egyre fokozottabb ütemben vál­ga képzését. Hogyan láthatná 5 a kő. rü'lötte történő eseményeket vúiágo- sabban, mint a többi dolgozó, ha nem tanulmányozza a m-a-rxizinus-toniin'z. iarsaíí a szocializmus lelkes építőivé mus elméletét, ha nem igyekszik ezt ée a béike tudatos védőivé. Ez arra kő- j alkalmazni a gyakorlatra? Pál József elvtárs, a Magyar Acélárugyár egyik népnevelője, rendszeresen eljár a poli­tikai iskola,; foglalkozásra. A ,,Hogyan telez bennünket, hogy magasabb köve. terményeket támasszunk Pártunkban a pojltjkari nevelő munkával szemben. A Potüíiíaá Bizottságnak az agjtäciös íIlonkáról szóló határozata megmutat­ja, hogyan kel! a politikai nevelő mun­ka leghatásosabb fegyverét, az agitá- oiőt,, a népnevelő munkát, olyan szín. vonalra emelni, hogy az ténylegesen biztosítsa a Párt és a tömegek közötti kapcsolat szilárdságát, a széles pár- tonkívüii tömegek felsorakoztatását a Párt és a kormány politikája mögé. Ahhoz, hogy ez a célkitűzés válóra váljék, egyre több gondot keil fordíta­nunk népnevelőink előkészítésére, ne­velésére. Ezért tér ki a Politikai Bi. zottság fcntemSített határozatának 4. porítja arra, Irogy párlszervezeteink- rck biztosítaniok kéül a népnevelők (sokoldalú oktatását. Csak képzett népnevelő agitálhat meggyőzően Agjtációnknak szilárd eszmyj alapra, a rrarxizm-usjenin-izmus tudományára kelj támaszkodnia, mert csak így le­het jgazán meggyőző, mozgósító. Ez persze nem azt jelenti, hogy népneve, jőinknek pl. a dkdelftuka törvényeit kefl tudományosan magrnagyarázrtiok ahhoz, liogy a dolgozókat a munka­fegyelem megszilárdításának szüksé­gességéről meggyőzzék. Egyes népne­velőink ezt teszik. Éppen ezekhez szól Lenjn elvtárs, mikor azt mondja, hogy stz agitátor köteles ,,egyszerien és világosan, a törne, gek részére érthető nyelven beszél­ni, határozottan eldobni a bölcs ter­minusok nehéz ütegét, az idegen szavakat, a betanult, kész, de a tö­megek részére még érthetetlen, is. merellen jelszavakat, meghatározá­sokat, következtetesekel’*. Éppen akkor kényszerül a népnevelő száraz, úgynevezett „tudományos'* ér­velésre támaszkodni, amikor maga sem értj elég jól azt, amit meg kelle­ne magyarázata, — nem érti, hogy a iná-rxizmus.lenjnlzmus tanítása hogyan függ össze a va'-ó éjét tel, azzal a mai kérdéssel, amely mögé mozgósítania keg a tömegeket. Népnevelőink sokszor érvelnek az­zal, hogy „hazafiasságunk ismérve a Szovjetunióhoz vaió viszonyunk.“ Ez a ínegáijepitás feltétlenül igaz és helyes —' de ha csak ennyit mondunk, ezzel még nem világítottuk meg, hogy mi a tartalma a hazafiasságnak, a Szov­jetunióhoz való viszonynak. Tanuljunk Pártunk vezetőitől! Révai elvtárs a Magyar-Szovjet Társaság kongresszusán azt mondta: „Miért szereti a mj népünk a Szov. jetuniót határtalan ragaszkodással? Azért, mert függetlenségünket neki köszönhetjük. Azért, mert szabadsá­gunkat neki köszönhetjük. Azért, meri segítőit talpraálluni nemze­tünknek, államunknak, az után a szörnyű háborús katasztrófa után amelybe népünk elnyomói a második világháborúban Hitler oldalán ha. zánkat bejes-odorták. Azért szereti a magyar nép a Szovjetuniót, mert módot adott arra, hogy élhessünk szabadságunkkal.“ E2 az érvelés eljut a dolgozók szivé­hez és érteiméhez, tettekre ösztönöz, hogy hazánkban a szocializmus mind gyorsabb építésével háláljuk meg mindazt, amit a nagy Szovjetuniónak köszönhetünk. Az a népnevelő, ekj rendszeresen tanulmányozza a marxizmus- jenm i z. muß kérdéseit, az ért ahhoz, hogy ne csak címszavakkal agitáljon, hanem összefüggésükben tudja megmutatni a dolgokat. Meg tudja magyarázni: ahhoz, hogy a béketábor szilárd tá­masza Jegyünk, soha nem látott ütem. ben kell fejlesztenünk iparunkat, egy­re magasabb színvonalra kell emel­jünk termelésünket. Azt is meg tudja tehát értetni a dolgozókkal, hogy bé­kénk védelme hogyan ál] szoros kap­csolatban azzal az eredménnyel, ame­lyet a dolgozók a terv teljesítésével és itúltejjesitéséve-t. munkamódszerük áj. táruló javításával elérnek. Minden egyes új teherautó megkönnyíti azt, hogy építkezéseink megfelelően el le­gyenek Játva anyaggal, minden egyes újonnan épülő gyár az új gépek szá­zait adja népgazdaságunknak, s e gé. pékké] megtermeljük mindazt, amj a magyar nép szükségletére, az egyre éleződő nemzetközi helyzetben népgaz­daságunk erősödéséhez, néphadsere­günk fejlesztéséhez és a tartalékolás, hoz szükséges. A népneve'ő £e-ie loss éggel tartozik a Pártnak azért, hogy a rábízott dolgo­zókat egyre öntudatosabbá nevelje- Nem tudja ellátni ezt a megtisztelő feladatát, ha elhanyagolja a saját ma* élitek a dolgozók a H őrt hy.r ends zűr­ben?” című tananyag feldolgozása után világosan meg tudta magyarázni a dolgozóknak, hogy a Horíhy-fasiz- mus jdején nemcsak a munkabér ala. csony színvonala tette nehézzé életü­ket, hanem a bizonytalanság is, amely­ben éltek. Rámutatott, hogy a legjobb esetben j® csak 8—9 hónapot dolgoz, haltak évenkint. Ezzé] szembeállította azt, hogy miiyen nagy szociális jutta­tásokat kapnak ma az üzemi dokgozök és . elmondotta, hogy mindez azért le­hetséges, mert az ország irányítója a Part, amely küzd azért, hogy a dói go. zó népet felemelje. A népnevelők bevonása a pártoktatásba Ez a példa js bizonyítja, bogy ha népnevelőink a tömegek igazi kommu­nista nevelőivé akarnak |cnnj, — poli­tikai képzettségükéi á.landóan emel. niök kel]. Pártbizottságaink súlyos mulasztá­sokat követlek el ezen a téren. Az oktatási év megindíSásánál nem fordí­tottunk elég gondot arra, hogy a nép. nevelőket bevonjuk a szervezett okta­tásba. így fordulhatott elő az, hogy a népnevelők többsége számára nem biztosítottuk n továbbfejlődés lehető­ségéi. Ez a lemaradás különösen meg. mutatkozik a munkás népnevelőknél. Pi. a Hoíherrrgyárban 958 népnevelő­ből mindössze 54.en vesznek részt pártoktatásban. De ugyanilyen jelen­ségek tapasztalhatók a XIX. kerület­ben is, ahoI 231 népnevelőből 7.et vontak be szervezett. okta*á-ba, vagy Hajdú megyében, ahol csak a ' népne­velők 50 százaléka számára bztositot. ták a tanulást. Ezen súlyos mulasztá­sok okát abban látjuk, hogy a pártbi. zottságok — bár a legtöbb pártszer­vezet „súlypontként" kezelte a népne. velők oktatását , (körlevelet adtak ki az ala-pszervezetéknek), — de nem eléggé következetesen ellenőrizték, hogy a végrehajtás milyen mértékben történt meg. Ez azt bizonyítja, hogy legtöbb lielyert a funkcionáriusok a Politikai Bizottság határozata után sem látják: most nem az egyetlen és nera is'a legdöntőbb feladat 3 népne­velő-csoportok átszervezése és külön, böző más, szervezet; jellegű jntézke. dés. Elsősorban azt kelj biztosítani, hogy ágitáctónk, tartalmát és színvo­nalát ifjetően, egyre hasonlóbbá vál­jék a bolsevik agitációhoz, hogy a m<arxjzmu9.]enAnázmus tájirtására tá. maszkodva, harcos, mozgósító jellegű legyen. Ezért az szükséges, hogy pártbi­zottságaink vizsgálják felül: rnegíele. lő számban vonták.e be az oktatási munkába a népnevelőket és végez­nek-e népnevelő munkát azok, akik a pártok! adásban részt vesznek. Arra kell törekednünk, hogy rövid időn belül csak azokat osszák be népnevelő niun. kára, akik a szervezett tanulásban résztvesznek. A páriankivüü ijcpne- velőket vonják be, tömegelőadás-soro- zatokna, rádiószemináriuniokra, hogy számukra is biztosítsuk a továbbfejlő­dés- lehetőségét. Kísérjék figyelemmel azokat a népnevelőket, afoitk képezik nfagukat, nézzék meg különböző okta. tásj formáink biztositják.c azt, hogy népnevelőink a tanulás során megfe­lelő érveket szerezzenek. A propa­gandista.szemináriumok, politikai is­kolák vezetőinek adjanak minden tan. anyag feldolgozásához helyzetképet arröj, hogy ott, az üzemben vagy fa­luban a párt és termelési munka me­lyik kérdésében mutatkozik különösebb lemaradás. A propagandista elvtársak­nak úgy kell feidölgozniok ezeket a he]yi szempontokat, hogy az iskola hallgatói előtt világossá váljék az anyag helyj kérdései és a helyi problé. mák közötti kapcsolat. A propagan. disták mondassák néha ej egy-egy kér. désné) a politikai iskola egyik vagy másik hallgatójával, hogy pl. hogyan győznének meg egy pártonkívüij kő- zépparaszt dolgozót arról, hogy neki a termelőszövetkezetben van a helye, stb. Pártbizottságaink tehát né eléged, jenek meg azzal, ha esetleg népneve­lőik nagy többsége részt vesz pártok­tatásban. hanem legyenek igényesek a népnevelők továbbképzését illetően. A Párt Országos Kongresszusára való készülődés jelentse a politikai nevelő munka színvonalának megjavítását, ami a párt- és termelő munka minden területén még nagyobb eredményeik elérését teszi majd lehetővé. Azok. a népnevelő cfvtársaíc, akik képezik magukat, tartsák kötelessé­güknek, hogy meggyőzzék a tanulás jelentőségéről mindazokat a népneve, főket, aikjk ettől húzódnak. Az a nép nevelő, atq tanul, bármilyen neHér-e- mozgósítani fogja dolgozóinkat a lé­gek közé kerüljön is - nem fog e]. ke megvédésére, a szocializmus épi’.é. csüggedni, nem fogja elveszteni bjz. bere- i/nvAC«; t.v,\ tonságát, nem kerülhet a pánikkei :> K ellenség uszályába, hanem szilárdan (A ,.Párt építés“ legújabb sza. bízva a Pártban, ügyünk igazában- mából.) Számos értékes felajánlást tettek, eredményes munkát végeztek a szerencsi Járási Pártkonferencia résztvevői százalékkal növeljük, főként középpa- rnezt fiatalok beszervezésével. Hege. düs Ferenc, a mezüzombori tszcs „üdvözöljük a Járási Fártkoníeren. eiát“ Lz a felirat fogadta a szerencsi cu­korgyár kultúrliázában a küldötteket, akik eljöttek a járás minden közsé. g'l'íil, kogy megválasszák küldötteiket a megyei tanácskozásra. Fenn, az emelvényen vörös drapé­rián Lenin, Sztálin, Rákosi elv«ars fényképei, a falakon jelmondatok hirdetik a Pártkongresszus nagy je. len tőségét. A "konferenciát Váradi János c’v- társ a Járási Pártbizottság szervező titkára nyitotta meg, ltd, ö ö te a pártközpont képvise­letében megje ént Gerencsér Já­nos elvtársat és a megyei Párt. bizottság küldöttét Starbinszki Béla e vtársa , v lamint a koníe reücir résztvevőit, fjzabó József ejvtárs, járási titkár beszámolója részletes tájékoztatást nyújtott a járás eddig végzett mun. kájáiól. Rámutatott az eredményekre és a hibákra, szólt a feladatokról. Hatalmas eredmények a szerencsi járásban Bevezetőben hangsúlyozta: a Kongresszuson lemérjük: ho­gyan dolgoztunk eddig, megszab. j;;k: hogyan munkálkodjunk to­vább. A hároméves terv és az ötöves terv első éve alatt a szerencsi cukorgyár, a midi ba-olinbánya és a táüyai kőbá­nya kibővült. A cukorgyár új úszta- tó berendezést kapott. liiszéiesedctt a köz'ckedési hálózat, megépült a kettősvágányú vasút. ' unal. Modern állomást építettek. Mádon, Szerencsen és a járás áj. kuni gazdaságaiban komoly, nagy- jelcntőségű építkezések folynak. Három gépállomás létesült járásunk ban. Több község — mint Tisza [ti-: — ciljanyt kapott. A Part jelszava: „Atéd az ország, magadnak ópited’“ a mi járásunkban is valóra vált. Egyre nagyobb az érdeklődés a termelőcsoportok iránt A. termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével kapcsolatban kijelentette: — Az ejiíző gazdasági évben a •;. rásbati ajig volt tszcs, ma pedig :.«ar -J «söpört működik. A csoport k jól fejlőinek, gyarapodnak, ered­ményeik láttán mind nagyobb az érdeklődés irántuk. Usmlucon péld .r.l az elmúlt köti nép nevel«" értekezleten Onda Ban -or a község középparasztj'ainak e]hotá.. z<\_ sát tolmácsolta, amikor közölte, tér. melőcioportot akarnak alakítani. Má­don r-iár megalakult egy új t-tcf, Priigv és Monok községben is új port alakítására készülnek. Az eredmények mellett szol* 3 hí- bűkről is. A legsúlyosabb hiányosság, hogy a pártszervezetek a járásban nem mindenütt irányítói a falu életé­nek. A felvilágosító, agítációs munka terén adódó hiányosság tökép a ne. hézségektől való meghátrálásból szár­mazik. Kényelmesség, lazaság mutatkozik néhány elvtársnál. Lanyhult az éber­ség is. Ez arra vezet, hogy mint a tiszajuci tszcs.ben történt — kuiákot vettek fel a termelőcso. portba. Akadt a járásban olyan tanácselnök, aki azt mondta: „Többet ér a kuiák, mint a kisparaszt." Vagy ott van a mcgyaszól eset, ahol kijelentették: Azért vettek fel a szövetkezetbe ku- 1-íkot, mert az megnövelhető. Lzek az elvtársak elfelejtették a közmondást: „Kutyából nem lesz szalonna". A ku'ák kulák marad, akkor is, ha lead ja minden földje és ha bármennyi, re szépen is tud beszélni. A tszcs fejlesztésében mutatkozó hibákkal kapcsolatban hangsúlyozta: szektáns jelenség mutatkozik az új tagok felvételénél. Egyes csoportok nem akarnak új tagokat felvenni, másutt a nőket háttérbe szorít­ják. Ezen a he'ytelen állásponton változtatni kéj. Meg kell javítani a munkát a párt- építés terén is. Bár már van javulás mégis az a helyzet, hogy a felvett tagjelöltek között még mindig nagyon kevés az egyénileg do’gozó kis. ős kö zéjíparaszt. Munkafelajánlásokkal kóstálnék a Pártkenaresszusra Miután a beszámoló elhangzott, megindult a vita. A felszólalók bizonyságot tettek arról, hogy a járás dolgozói ismerik a Kongresszus jelentőségét. Erezni sza. vnkből a lelkesedést, amellyel erre a napra készülnek. De a készülődés igazában nem csak szavakban, hanem munká­ban, tettekben nyilvánul meg. A küldöttek elmondották, hogy az ő községük, termelőcsoportjuk, vagy ál. Járni gaadaeáguk. gépállomásuk mit vá’lalt és mit teljesített erre a napra Boris Lajos párttitkár a szerencsi esőkoládégyúr dolgozói nevében beje lentette, az ötéves terv második évének epő negyedévi tervét 2 nappal előbb befejezik és a Szabad Nép térj osztó éhen 130 százalékos tel­jesítésért versenyre hívják a cukorgyárat. Mikola János, a határőrök küldötte bajtársai nevében jobb és eredménye­sebb munkát válfajt, hogy a haza vé­delmét még nagyobb felkészültséggel teljesíthessék. , „Ha kell, mi asszonyok is fegyvert fogunk a békéért" Szmerek Istvánná megyaszóí kül­dött szavaiból a béke, a szabadság melletti harcos kiállás sze-'Jeme áradt., amikor dörgő taps közepette kijelen­tette: amit építünk, meg is védjük. Hu kel), a férfiak sorában a fegyvert is megfogjuk. A szerencsi állami gazdaság fcül döfte, Tamás János etvtárs, a gazda­ság dolgozóinak munkavállalásairól beszélt. Elmondta, hogy a gazdaság «4 dolgozója közül 35.cn tettek eddig felajánlást. Az állattenyésztésben dől gézek vállalták, hogy a Kongresszusig 1008 liter tejjel növelik a tejho. zamot. A gazdaság többi dolgozói is értékes felajánlásokat tettek. Vígh Ba’ázs a jajhalmi állami gaz. daságbój bejelentette; a gazdaság dol­gozói a tejhozam egy tehénre jutr napi átlagot S és fél literről i) liter, re emelik. Palkó István megyaszóí liiSz.fiatal kijelentette: — Szervezetünk taglétszámát 30 tagja 3 új tag beszervezését vállalta. Hegyi István a taktaharkányi gépáll .másról bejelentet e, hogy a Kongresszus napjáig minden gé piiket kijavítják. Bírálat a járási Pártbizottság munkájáról. A monoki tszcs küldötte, Zöldi László elvtárs arról beszélt, hogy a Járási Bizottság legtöbbször csak akkor megy ki hozzájuk, amikor már meg vannak a tubák, 3 azok kijavításához sem adják meg a kellő támogatást. Zimony Gyuja a taktaharkányi gép. állomásról kifogásolta, hogy a titsari beszámoló nem fog nikozott a gépál­lomás munkájával, pedig mint inon. «lotta „jól esett volna hallani a bírá­lat ot". — Nem kapunk megfelelő útbaiga. zíiásl a Járási Bizottságtól a pártca* pok megtartásához— mondotta a mo„ noki Szabó András. Tóth Lajos, a tiszaúei MÁV üzo- mi szervezet részéről kifogásolta, hogy f.z oktatásban nincs megfelelő ellenőrzés. Ez az oka annak, hogy szemináriumuk lemorzsolódott. Bodnár András, a tak. taharkánjd tszcs cinökc arról beszélt, hogy a JB tagjai egyáltalában nem támogatják őket, nem is kapjak meg a szükséges támogatást. Sterbinszki Béla elvtars, a Megyei Pártbizottság nevében ezőlt. Méltatta a Kongresszus jelentőségét s hangsú­lyozta: a magyar dolgozó nóp inon. kával ünnepli ezt a nagy eseményt. Ennek a jegyében születnek meg szerte az országban, a mi megyénk üzemeiben, bányáiban, állami gazda­ságaiban, gépállomásain, termelő eső. portjaiban, községeiből« is a szebbnél szebb felajánlások, munkavállalások. Ezf bizonyítja, hogy a Kongresszus nemcsak a Párt hanem az egész magyar dolgozó nép ügye. Ezekben a napokban — mondotta —, amikor minden erő­feszítéssel a békéért harcolunk, minden igaz hazafi és minden becsületes hazáját, népét szerető dolgozó felsorakozik a Párt zászlaja alá a béke védelmére. Tudja a dolgozó nép, hogy Pártunk győzelemre vezeti a magyar n*pet, CEszesen 37 felszólalás hangzott &U A kongresszus sok értékes javaspi. tot továbbított a megyei pártkonfe. vem iához. Az egyik javaslat rét’dául arra irányul, hogy a pártmunka egyes feladatainak szabályozására ho zott határozatokat útmutatóban összegyűjtve bocsássák a Pált. szervezetek rendelkezésére. Sza’máM Sándor felvetette, hogv ahol nagy a taglétszám, ott tegyék lehetővé 2 alapszervezet megalakítá­sát. Szabó József elvtárs. járási titkár válaszolt a felszólalásokra. Váradi János, a Járási Pártbizottság szervező titkára terjesztette c'ö a határozati javaslatot, amit a konferencia egyhan­gúlag elfogadott. Ezután titkos szavazással megvä. lasztották a 16 küldöttet, akik a já­rást a megvei pártkonferencián kép­viselni fogják. A NAPOKBAN JELENIK MEG ■ LENIN ELVTÁRS ÖSSZES MŰVEI MAGYAR- NYELVŰ KIADÁSÁNAK ELSŐ KÖTETE V. i. LENIN MŰVEI 1. KÖTET (1893—1894) 574 OLDAL ÁRA DÍSZES EGÉSZVÁSZONKÖTÉSBEN 18.- FT SZIKRA KIADÁS ELŐJEGYEZHETŐ: AZ ÜZEMI KÖNYVTERJESZTŐKNÉL, A SZIKRA ÉS A KÖNYVESBOLT V. FIÓKJAIBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents