Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-14 / 11. szám
8 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1951, Január hő 14. A szovjet vasút példájára a MísSssíci Máv. Igazgatáság területén bevezették a tervszerű menetirányitást A Miskolc—Bánréve—Ózd vonal taieméfíztayítő hivatalában ezabályóz- <*ák a magyar Euhr-vidék forgalmát. A menetirányító kórszérű menet- irányító távbeszélő berendezés előtt üL Egy gombnyomás segítségével jelentkezik a hangszóróban a felhívott állomási forgalmistájának hangja: „Az ózdi üzemnek vasércre Ván szüksége, az ércet továbbító 9770. számú vonatot minden tehorvonattal szemben előnyben kell részesíteni“ — adja ki rendelkezését a ménetlrányító. A menetábrába (grafikonba) beroj- zolt vékony vonal, mely a kérdéses Vonat futását jelzi, lassan megvastagszik. A vonat valóságban is befutotta előre kijelölt útját. Óramű pontossággal, késés nélkül vitte el az ózdi üzembe a gyártási anyagot. A vasút forgalmi és vontatási dolgozóinak komoly, pontos fegyelemmel koll végezniük munkájukat. A forgalmi é« vontatási dolgozók tudják, hogy munkájuktól emberéletek sorsa, nép. gazdaságunk vagyona függ; a legkisebb fegyelmezetlenség, lemaradás is beláthatatlan következményekkel járhat. A felszabadulás előtt a korszerű ménetirányitás ismeretlen fogalom volt a Vasútnál. A kapitalista tenné, lés minden részében, itt is, tervszerüt- lenség, forgalmi-anarchia uralkodott. A felszabadulás döntő változást ho. rótt ezen a téren is. A hős Bzovjet vasutasok példájára bevezettük a tervszerű menetirányításí rendszert, melynek nyomán ugrásszerűen emelkednek a forgalmi teljesítmények. A forgalmi ellenőrzés vezetője, Bzigeti László elvtárs intéző a következőket mondja: — Eredményes forgalmi szolgálatot roenetiránvítás nélkül nem lehet végezni. Azokon a vonalakon, ahol a mcnétirúayíté rendszert bevezettük, a teljesítmények is jelentősen megnőve, kedtek. Ezzel megnövekedőit a vonatok átlagos. terhelése is, Egy-ögy szc. félvényben több kocsit továbbítunk, forgalmunk ütemesebb, gyorsabb lett, megnövökedett a vonatok aeliessége cs vonalaink forgalmi átbocsátóképessége. A menetirányító-iendzzer nélkül nem tudnánk megfelelni mindazoknak a hatalmas ' feladatoknak, melyeket iparunk soha nőin látott nagyarányú fejlődése a vasút dolgozóira ró. A miskolci igazgatóság forgalmi dolgozói tudják, hogy a gyorsiramú fejlődés új feladatok megoldása elé állítja őket. Az új feladatokat csak új munkamódszerekkel, a szocialista munkamódszerek átvételével és ki- szélesítésével lehet megoldani. A dől. gozók követik a hős szovjet Vasutasok példáját, hogy minél sikeresebben hozzájárulhassanak nemzetgazdaságunk erősödéséhez. Láng Lajos irodaellenót, Miskolci MÁV Igazgatóság, REJTEGETHÖ ELREJTÉSE Étjtegethó Tihrmét, a nagy ember" szorgal, .lasán forgatta ócska úsdardlőjuk forganlyú- ,ít. Gyáré mozdulatokkal síárai kenyeret tó, miti a ZórgS húÉdarib lóba, méjd mikör megizzadt, leült áz asztal nelíé. Kot vekni kényé, rét húzott élő d ruhásszekrényből s a tészta- vágó IcésSel szeletelni kezdte. Újra beiden, dűlt á membába, ami- fcó|r íliseti Uagdalém, a szomszédlány benézett hozzá. «»** Mohát, Tiehamár, hogy maga milyen ügyes *— mondta. —* Kern iá gondoltam, hogy ilyen nehéz testi munkát is et tud végezni. De mit csinál azzal a kényérrelt Mén tálja, Mag. dúskál Vagdalom, szárítom, vvegörhim pfézHe éti. — Alut — csodál, közölt el a fiatal lány, de ejért hozzátette: ■*— fis minek kell má- gánr.k az a sok prőelít A „négy ember“ csodát, öze a nézett fel. Olyan bárgyú szentet mái észlelt, mint egy álmos tehén. —«• Mát lehetséges, hogy magd még né tud, v.á? Háború lesz, arra kell a prézli! Mert Magduska, ha az embernek prézlijé, meg sok szárított kenyere van, 'biztosa* elkerülhet minden hajtI A prédiból pogácsát tó lehet csinálni, sót ha kisüti az ember, még a Iwíst is pótolja, tie ne telesse magát, biztosan már migukp.il iá VÓn 1 --!! estik kétszersült. Mindig jó az a háznál. Hiszen tudja, milyen a helyzet I ttifUí Magdaléna ti-rm hallgatta tovább a ..lifiny ember“ beszédét. Tudta jól, hogy bej te, lethó szaraiban bízni lehet. THrforrdsm meg- b* hátiak. Kagyon fcó- istjy ember. Három, nUíája tó van otthon. Egyen ,.A merik a Hang, ját", egyen Londontt a legkisebbén meg Bek gráiót fogja minden este. 0 már csak tudja, mit kél! tenni. * Sfts a tánciskolában, ámiköT két swing közölt kifújta magát, el, dicsekedett társainak, akik dmulva hallgatták, milyen jó a prézli a háborít ellen. — Jó lesz belőle minél többet beszerezni, hiszen az a legfontosabb, hogy telő legyen az ember hasa. Kém igát! Sokan követték a villanegyed környékén E(\jtegethó példáját s a szárított kenyér meg a prézli hatalmas mennyiségekben zsúfo, ló doit a szekrények*"* lyén. — Kincs kenyér! — adták szájról-szájra, ez méáis csak disznóság! Már kenyeret Sem kap az ember. Ugyan hová viszik azt a sok ke. nyárétt bejtegethóélcnél elfogyott a cipőkrém s mikor tichamér bement a sarki fűszereshez, nem kapott egyetlen dobós, zal sént. Azonnal rohant a ünásik helyre, ahol d segéd megkérdezte, milyet parancsol Rejt«- gethö út! Sárgát, pírd, tát, vagy feketéit —■ Mind a háromfélét. de vagy 5 dobozzal mindegyikből -— vágta rá Tichamér. — Hiszen már ezt sem lehet kapni, A szomszéd üzletben már egyetlen dobozzal siücs! Hstére még a különleges folyékony kép oi, pífestéket is elhordták ás iielelből. —“ ílejtc- gethó meg volt elégedve magával. Ha az ember fel van szerelve szárított kenyérrel meg rí, pőlirémmcl, történhet bármi, semmi baja he* lehet. Tényez less a cipője, tele prézlivel á Zsebe, jői'Öfn, aminek jönnie kell! * Egy hét múlva a. fia, fal Hiszti-lötiy tómét béugrött Rcjtegethóhöz, aki . szájharmonikák mellé kandia cukrot meg villanykörtét ósömagólt. — Mi az, Réjtéa-thó űr, mit óéinál! Ttchanér újból rámeresztette bárgyú szs, mét Magdalénára. Már majdnem kimondta, amit magában gondolt — milyen buta ez a lány és milyen lájékó zatlan! — Hát idefigyeljen, Magduska, tudja meg, hogy kandia ouJcrot, Bzájhmrmoníhát, meg villanykörtét ezentúl nem kap! Es alti ezekkel nem szereli fel ma, gát, nagy bajba jut. Mert mi történik, ha én Iwrtnofl'kázni akarok és nincs ha rmonikám ! Es a kandia cukor! Anélkül igazán nem élhet az ember! A víUanykőrte is mindig jó a háznál, ha Vän tartalékban néhány tucat! A fiatal Hiszti-lány köszönés ti filmt rohant haza s közötte a lég. újabb híreket. Újra megindult a vásárlás és er ntsókéira nemcsak a Siájhatmönike fqpyött el, de sehol Sem l*-e- tett már vsnní kék- pettyes nyakkendőt, Té. ti sót és locsoló kannát. w így ment éz hétrőlhétre* Egysczr aztán kopogtattak Rejtcgéthő raktárrá váltóztátótt lakásán. Hallattuk, hogy ön szenvedélyes gviljtő, — mondták a rendőrök, •— Legyen szives és mutassa meg nekünk U készletét! — Kérem, én csak a helysednek megfelelően beszereztem Cgyct,m6st, hogy szerény élelem biztosítva legyen — hebegte Rejtégcthő. Ka az biztosítva is lesz! Tudja Réjle- gethó úr, — mi is gyiij, tőgetünk. olyan embereket. gmik’én maca. Igazán ne tegyen meg, sértve, EejteCethó ár, ha mi niöst önt egy kicsit elrejtegetjük. Tarcey Tibor Becsülettel megháláljuk a Párt segítségét, gondoskodását Az alberttelepi bányászok nagy lelkesedéssel megtárgyalták a Fárt és a Miniszter'anács határozatát Az alberttelepi felolvasó helyiséget zsúfolásig megtöltötték az éjszakás műszak do.gozói és élénk figyelemmel kisói tők Eurkus István olvtárí, a Szuhavolgyi Szénbányák vezérigazgatójának előadását a Párt és a Minisz- teitanáét határozatáról. Iíurkus elvtárs beszédében ismertette az eddigi eredményeket, beszámolt azókró, az építkezésekről, amelyeket a vállalat üzemeinél folytatnak. Iái. kuszübö ik a lakásépítés terén fonnál ló hiányosságokat — mondotta —, CZ évbon sor kerül a kazincbarcikai bá- nyr.város, az ormospusztái 100 szemé. lyOs legényssáRás, a kurittyáhi és ormospusztai fürdő, az cdelényi új iroda, ház, felolvasó, gépház és trafo-állo. más felépítése. A Minisztertanács határozata hatalmas segítséget nyújtott A Minisztertanács határozata a legmesszebbmenő.n gondoskodik arról is, hogy biztosítsa a bányászoknak munkahelyükre történő szállítását és hazáiké]'itásút, A Minisztertanács határozata után 70 autót kapott a bányászat. a napokban pedig újabb 50 autó beállításával segítiik elő a gyors szállítást. Az óie’.miszerelosztás biá. nyosságait is fe számoljuk. Ej Nép- bolt okát kapnak a bányásztelepek, a meglévőket kibővítik. Burkus ejv’árs ezután a munkaié ■yoVm kérdésével foglalkozott. Rámutatott, bogy ezen a téren hiányos. ságrk voltak 1950-ben. Példáu’ Ru- dolftclepen 1, Kurittyánban 1.2, Or- mospusztán £.3, Alberttelepen 2.4 százalékos volt az igaz.olatlan mű. szrkmu’asz' ások sz.áina. Ez az egész vállalatnál 2.2 százaléknak felel mert nagy károkat okozott nemzetgazdaságunknak. A jövőben feltétlenül kJ ■dl küszöbölni. EJönd'sa tovább! részében bangSű- Vnzta: H-tósPani ke'l a niunkavér. s-nv nyi' ánOcfágáfc. Rendkívül fónth* _ mn-dótóa —. bogy a verSenv‘áhlnknn re" d «(-.eresen ismertessük in ’én ütemünknél az éredménVéke* <s R l,,-VAi-Sf 1« hogy »rókáéi eku'Va e (ff ' t > tebban töéHók végezni r-.-. ■ l-* m V-f-. pé'1 esi- é»- tér« «* O****»0« Var-eftiy 'ft-'heg' ■,f«n »rríl. be-vf -o>■# véeezh** í* niú kát ne a bénv««z. «H« teherkén* húy tA k’S ő-*>b fö'ci- -•e fevtétfe é'vtér*. — n/jrfönh kerd-'r’^er-ees.zez möt mert'eiont a rendé’et mely igen nagy kedvezményekkel lehetőséget nyújt a bányász dolgozóknak, hogy mCgssa- badujai.ak a bányász munkájukat gátló fölösleges tehertől. tlyenra még nem volt példa a magyar bányászat történetében A dolgozók nagy tapssal fogadták az előadást, majd Latorcai János bányamórnök elvtárs szólalt fel. Ezután a h-1 gatók G szemináriumi csoportot alakítottak s a szeminárium keretében lészleteson, behatóan tóeg- -árgyajtók Pártunk Központi Vezetőcége s a Minisztertanács határozatát. Az C]ső sZcnlináftemi csoportban Tóth András vájár hangsúlyozta: Pátiunk és kormányunk a bányásza, tót igen nagy mértékben felkarolta és olwn támogatásban részoaáfci, amilyenje még soha nem volt példa a magyar bányászat történetében. Láthatjá-ok — mondotta begy mind több és több bányászlakás épül, ez is újabb bizonyítéka annak, bogy Pártunk mindenben a dolgozók fej. emelkedésének érdekében cselekszik. Nagy József alberttelepi bányász így beszélt: — Munkásfürdőt kapunk pár héten belül. Gondoljatok csak ar- íli, hogy a múltban törödött-o a ki. zsákmányoló bányatulajdonos azzal, 1 ógy mi munka után rendesen tisztálkodhassunk. Most a dolgozók ériekéit szemelő t tartva, a Párt gon. doskodásának eredményeként a vizes, sáfos muekaho’yckföl megtisztálkodva térhetünk haza pihenni. Szilárd munkafegyelmet! Eonopeusz Margit szállítómunkás- uő íámutatott: Az eddig felsorolt juttatásokon félül még étkezési pótlékot is kapunk, ea is nagy mérték, bóö segít a bányásztok szociális helyzetén. Báfi Etelka fé’hivta a figyelmet arra, hogy még mindig Vannak olyanok, akik nőm végzik el munkájukat rendesén. Azok — mondotta — -kik a munkafegyelmet így megszegik. a többi dö’góZÓk rovására akarnak élősködői. Felvilágosító munkával meg kell szilárdítanunk' a tnum kafegyeimét! A második ésópdrt hallgatói is ali, pósan megtárgyalták a Minisztert itáeS határozatát. Bognár Károly felszólalásában elmondotta, hogy az előforduló szállítási zavarok miatt a prémiumhoz szüksége* teljesítményszá- zaKkot nehezen tudják elérni. Jelző, készüléket még neui szereltek fel, a nagyméretű fával való ácsólás is nehezíti a munkát. — Mindezeket a hiányosságokat a műszakiak segítségéve] főj kelj számolnunk —- mondotta —, hegy zavartalanná tegyjik a termelést, újabb sikereket érjünk c) az új szén. csatában. Ondó Józsóf arról számolt be, hogy milyen nagy Örömmel fogad, tűk a bányászok az új bérezésé rendszert, amelynek érteim étien mindenki munkája után részesedik. Soka annyi támogatást nem kaptunk, mint most. Ennek megfc'ejöen kell végeznünk munkánkat, hogy Pártunk segítségét, gnndóakodását becsülettel megháláljuk. « Beadom a földemet, hogy jobb munkát végezhessek a bányábon A harmadik szemináriumi csoport, nál Ézabados Mihály kertig hctgy a fololvasó helyiségben függesszenok k; egy kereseti kimutatást, hogy minden, ki lássa bizonyos munka civégzése után mennyit keres. Felhívta dolgo- -ó társait, hogy a 480 perces munkaidőt használják ki teljesen, így tudunk több és több szenet adni fojjő. “ő népgazdaságunknak. Török András a kétlakj bárjySszok- rőj lieszélt. Nekem 1 hold föblem van — mondta. N"jrv nehézséget okozott 67. a k;s darab föld, gátolt abban, hogy jól el tudjam végozni munkámat a bányában. Rákosi elvtárs beszéde után megvi]ágosod''tt e’őttem. mennvL re hc’vte’en az ha két belven dolgo. zom e-—szerre. Sem a bánvábnn. sem a földön nem tudtam jó munkát végezni, étmen emiatt átadom a földet ál’aArunkmtk. vA többi csoportnál is ugyanilyen lelkesedéssel, örömmé] tárgyalták meg á Minisztertanács határozatát. A bányász dolgozók megfogadták, hogy a munkaidejüket legmesszebb ni Cnöon ki. használják. Megjnví^ák a népneveid munkát s a földdel rendelkező bányjí- tóőkímk incgttiagi-arázzákrt jó munkát a bányában eeak úgv végezbefnejt. ha megszabadulnak földjüktől. A Párt és a MiniéitémftAcis határozatáért azzal fej-mik ki köszönCtüket, hogy újabb és űtabb nagy eredményeket harcok rak ki az új széncsatában. SELEJTMENTESEN DOLGOZIK, túlteljesíti kongresszusi felajánlását Ózdon Papp Mátyás hengerész brigádja „Pártunk iránt érzett forró szeretetünket és ragaszkodásunkat az. zal fejezzük ki, hogy a Pártkongresszus tiszteletére vállaljuk: a lemezbetótct 12 százalékká, a törőbaktörést 10 százálékkal, a kész- letregyártott lemezmennyiséget 10 százalékkal csökkentjük. A termelést 5 százalékkal fokozzuk éa ebben versenyre hívjuk ki Flló János és V«rga Aladár brigádját“. Ezt mondotta Papp Mátyás 'brigádvezető az ózdi Durvahengermű röpgyűlésén, amikor az ózdi gyár csatlakozott a Ilofherr-gyár kezdeményezéséhez. Újra Papp Mátyás beszél. A brigád minden tagja tudja, hogy minden felajánlás csak annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle- É3 ezt a felajánlást a Pártnak tettük. Nem fog bennünk csalódni a P&rt, most is megmutatjuk szere te tünket, hálánkatFutóverseny — bekö ött szemmel A három brigád versenyében Papp Mátyás brigádja VezéL Ez ugyan nem hivatalos eredmény,.— Papp elvtársék ínaguk számolták ki a maguk teljesítményét- és a másik két brigád Versenyeredményeit is. Az üzemben ugyanis nem gondoskodnak a versenyeredmények népszerűsítéséről. Még mindig nem tették magukévá a lenini tanítást, amely szeriüt a verseny szervezésének nélkülözhetetlen, funkts eszköze a nyilvánosság. Papp Mátyás elvtárs igen holyosen állapította meg: Úgy érozzük magunkat, mintha futóversenyen vennénk részt, do a szemünk be van kötve. Senki sem tudja, ki van előtte, ki van mögötte, mennyire kell fokozni a lendületet, hogy az élre kerüljön. „Nem fog csalódni beunüuk a Párt!“ Biztosítani kelt a verseny nyilvánosságát A röpgyűlés óia 8 nap telt el. papp Mátyás brigádja harcba indult, hogy teljesítse a Pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásétA hengerdébén a hengersorok zúgása emyeli a hangokat. Kiabálva keli beszélni, hogy megértsük egymás szavát. A leniezek izzó vörösen siklanök a görgőkön a hengerek alá, hogy ott megfelelő méretre formálódjanak. Fényük pirosra festi a brigád tagok arcút. papp Mátyás elv társ szemében büszkeség csillog, amikor a brigád munkájáról beszél, —* Már az első naptól kezdve teljesítjük a felajánlást «— mondj«. A betétet nem 12 százalékkal, hanem lő százalékkal csökkentettük. Törőbaktörésünk még egyáltalán nem volt. fis ami a leg', fontosabb — kiabál közbe Stefán István, helyettes brigádvezető — teljésén sélcjtmentesen dolgozunk- Á készleten gyártott lemezinennyi- séget 10 százalékkal csökkenhettük. Minden eddigi Vállalásunkat teije- «itettüis. — mondja Mércéi József o brigád egyik tagja, — dó még többet akarunk elérni. Ügy dolgozunk mondja Tengely Lajos •=“ rríintha Rákosi elv. társ figyelné állandóan munkán, kát. Multheti átlagunk: 107 százalék volt, Ugyanez a véleménye az üzem többi dolgozójának is — és joggal. A faliújság-táblán a mégsárgult papírok arról tanúskodnak, hogy nem használják fel a nyilvánosságnak ezt a fontos eszközét az üzemben arra, hogy népszerűsítsék a legjobbakat, közkincesé tegyék az itt elhelyezendő 'Cikkeken keresztül a legjobbak tapasztalatait, munkamódszerét. Nem gondolnak arra, hogy jólsikerült faliujságcik- kel, milyen, eredményesen tudnak harcolni a Versenyben mutatkozó hiányosságok, felajánlások teljesítését akadályozó hibák ktküszöböAz állattenyésztés és takarmány, termelés fejlesztéséről Ijadött mjnifz- tertanacsj haiározal értelmében a tóé. művelési mínisz-tér most kiadott rendeleté részletesen megállapítja a !c* nyószkö-zetekét és intézkedik a t«- nyé«zkÖrze*ek m^g'elfjő íflj’áiú apa ájlr'állománnya váló ejátásáfőj iá. A rendelet Borsod.Abáuj-Zérnplén megye egész területére a mangalica, sefíések tenyésztését írja elő. Az ország. egész területéig, tehát megyénkléséért. Nagyon helyes, hógy az együk táblán tudatják az üzem minden dolgozójával, hogy Papp Mátyás brigádja, sclejtrrtéftlésen dolgozik, dó óz egymagában még kevés. Nem láttunk „VillájrT-ókat sem. amelyek Különösen alkalmá- ?ak lennének arra, hngy naponkint, sőt a műszakokon bélül is ismertessék a kongresszusi verseny jó eredményeit, fokozott munkára buzdítsák a lemaradót!ak11». A Verseny nyilvánosságiénak biztosításét kívánják a dolgozók. Kívánságuk jogos, — feltétlenül teljesíteni kod. re is vonatkozik a rendeletnek az a része, amely a baromfi tenyésztésnél tojás cs hústermék) jellegguT a ma gyíüfajtíi tyúk fehér sárga és kendér. magos „zínváltozalát, a fehér tőjiaza. ’ú magyar 'ltd, a pektncO és « p*k'ngn. ve| iavfö" fehér lollaz-'á m?gyar kacsa, a brorzpulyká és a kékesszür- ke színváltózatú győngyfvűk tenyésztéséről intézkedik, jjleWe ezeknek te« uyésztését írj« dó, MególlapíloHák az egyes állal-fajlák tenyészkörzeleif
