Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-10 / 7. szám

Sz«r3a, 1S31. év! január tió 10. ÉSZAKMA GYÁR ORSZÁG A TSZCS ELNÖK ELMONDJA; ÍGY ÉPÍTÜNK ÚJ, BOLDOG ÉLETET WALDBOTT „BÁRÓ“ EGYKORI TANYÁJÁN Negyedmagammal, Oravecz Lajossal, Brok Józseffel és GyergySk Ferenccel 3948 augusztusában bementünk a tanyáról a községbe, Tolcsvára és ott n, szövetkezetben brossarát kértünk, }iogy alaposabban tisztában legyünk a tszcs szervezetével. Kint a tanyán már jő ideje beszélgettünk a csoport meg­alakításáról, dohát míg teljesen nem voltunk tisztában vele, nem tudtuk el­határozni magunkat. Nem sok idő telt el és lejelentettük a mezőgazdasági ősz. tálynál, hogy döntöttünk. Még aznap este kijöttek Szabó Géza, Koloncsák István és Tóth Ferenc elv- társak, akiknek segítségével létrehoztuk a csoportot. A belépési nyilatkozatot 25_en irtuk alá. Földünk akkor 155 hold szántó, 8 és fél hold szőlő terü­letből állott. A csoport alakítása az őszi vöt,Vek idejére esett. Nyomban érintkezésbe léptünk a gépállomással. szerződési kötöttünk talaj- mur.kákra. A traktor felszántotta a földet, kap. tunk műtrágyát és vetőmagot is. Ősz végétől egész télen át az istál­lók javításával voltunk elfoglalva, mert röviddel az alakulás után £70 hízót kaptunk hizlalásra _ ezek részére kellett az ól. Megérte a fáradságot, mert a hizlalásból 10 ezer fonnt jövedelmünk volt. A csoportnak van már 4 lova, 3 csi­kója.'IS darab koca sertése, 1 kanja, 27 malaca és 5 darab 6 hónapos sül­dője. A tavaszi munkát —Yír, kezdetben botladoztunk — jól elvégeztük. Szőlőnk nagyon el volt hanyagolva, csak lapos kapálva volt. Becsülettel, szívós mun. kával láttunk hozzá megműveléséhez és amikor a községiek megnézték, azt mondták: ilyen jő munkát még nem láttak. Már itt bebizonyosodott előttünk a Párt tanítása: közösen, közös munkával, könnyebben boldogulunk. Az aratás jól bevált. Búzából 12 mázsát, arattunk holdankint. Rozsból D és fel mázsát, tavaszi árpából 11 és fél mázsát takarítottunk be. Ez olyan termés volt, amilyenre ezen a vidéken még a nagyo-n öreg emberek sem emlékeznek. Szőlőből jó közepes termésünk volt, annak ellenére, hogy jég is érte. Volt olyan terület, ahol 90 százalékos jég­kárt állapítottak meg. A 8 és fél holdon 134 hektó termett. 'Ezt nem osztot­tuk mind szét, mindössze 50 heh. iát adtunk a tagoknak. A többit értékesítettük, ami pénzbeli jőve. delmet jelentett. Csoportunk most 35 tagot számlál. Meg volt a zárszámadás is. Egy mun­kaegységre 21 forint jutott. Van olyan tag, mint Kovács József, aki kerek 5 ezer forintot vitt haza, emel­lett megkapta a fejadagját és borból £90 litert számoltak el neki műn. kaegyseg szerint. — Nekem így sokkal jobb — mond. ja is mindenkinek. — Azelőtt napszá­mos voltam, semmit sem tudtam ven­ni. Most már házas is vagyok, mégis telt ruhára, meg van az ennivalónk, hízónk is van. Olvasni is futja már az időből, járatom az újságot. Tanulok, mindannyian tanulunk. Barkó Pálné, aki 9 holddal lépett he az elmúlt évben 14 ezer forintot keresett. Özvegy asszony, a tszcs üzemi párt- szervezetének titkára. — Soha sem tudtam egyénileg gya. rapodni. Amit a föld hozott, a földre kellett költeni. A 9 hold mellett is sokszor voltam kénytelen a boltban megvásárolni a lisztet, a kenyérnek va­lót Most mindenem megvan. Van kenye­rünk, öltünk disznót, egy tehenet URANIA Január 4-től 10-ig Tarkakockás Egy emberöltő sorsa KOSSUTH Január 4-től 10-ig Istenek tanácsa Érdekfessitő lilm a népek békéjére törő amerikai és német bárók bűnszövetkezetéről Előadáskezdések , hétköznap ti és S. vasárnap 4, 0 és 8 órakor Corsö FAKLYA lel.. 58—54 Január 8—10 Dicsőség útja is vettem. Családomon — 7 gyer­mekemen — van már jó ruha. Jól élünk, nines hiányunk semmi_ ben. Most vettem 3 malacot, fu­totta erre is a pénzből. Oravecz Lajos 12 holddal lépett a tszes-be. A zárszámadáskor 11 ezer fo­rintot kapott. Disznót hizlal, tehene van, két sertést már levágtak, ruhára sincs gondjuk. Most itt vannak a villanyszerelők. Minden lakásba bevezetik a villanyt. Az egykori cselédlakások kivilágosodnak, Uj élet születik Waldbott ..báró“ egy. kori tanyáján. Nem gondoltuk volna a múltban, hogy valaha ilyenben lesz részünk. Kapunk villanymotort, a da­rálót és szecskavágót is villany fogja hajtani. Úgy gondolom, akkor adok hü ké­pet a csoport életéről, ha a hibákról is beszélek. Kezdetben előfordultak nálunk is torzsalkodások, de ezek mind elsimultak. Ahogy később megállapí­tottuk, a viták oka az volt, hogy kevesen voltunk, kevés volt a munkaerő és a murrfrát nem tudtuk mindig helyesen és jól beosztani. Éppen ezért mindent elkövetünk, hogy újabb tagokat hívjunk magunk közé. hogy a tanyán még egyénileg dolgozó 7 családot meggyőzzük, ráve. zessük őket a miáltalunk járt útra. A községben is agitálunk és úgy vesz- szük észre, hogy eredményeink láttán az érdeklődés mindjobban fokozódik. Van azonban még egy hibánk, amit a legsürgősebben ki kell javítani. Ez az, hogy a vezetőségben nincsenek képviselve a, fiatalok és a nők. Ezen a legsürgősebben vál­toztatni akarunk, hiszen csak így tudunk még eredményesebb, még jobb munkát végezni. E hónap 26.án tartjuk a vezetőség­választást s akkor nőket és fiatalokat is jelölünk a vezetőségbe. A nagy napra minden tagunk nagy várakozással és lelkesedéssel készül. így fejlődtünk, erősödtünk egy év alatt, Ilyen eredményekkel indultunk az 1951-os évnek. Azzal a biztos, nyu­godt tudattal léptük át az új esztendő küszöbét, hogy ez év végén a száma, dús még nagyobb jövedelmet, hasznot mutasson, mint a tavalyi. JUHÁSZ PÁL, a tolcsvai tszcs elnöke. A cukor- és lisstjegyek már beválthatók as üzletekben A cukor- és lisztelosztás szabályozd. Sára vonatkozó kormányrendelet nem­csak Miskolcon, Iranern az egész megye területén nagy örömet keltett a dolgo­zók körében, akik számára igy sorban, állás és felesleges időpazarlás nélkül biztosítják, a szükséges cukor- és liszt­mennyiséget. A cukor- és lisztjegyek kiosztása Miskolcon már megtörtént. Az újrendszerü cukor, és lisztelosz­tás előkészítő munkájának gyors lebo­nyolításában kiváló munkát végeztek azok az aktívák, párttagok és párton- kívüliek nevelők és tanulók, aki. két az egyes pártszervezetek erre a munkára felkértek. Hétfőtől csü­törtökig, egyes helyeken péntekig 130 ezer embert írtak össze Miskolcon a lelkes aktívák Az összeirottak közül 123 ezer az ellátatlan és hétezer az ellátott. Az élelmiszer jegyek re kiadandó mennyiségek az üzletekben már vásá­rolhatók. A pótjegyekre vonatkozólag az utasítás a január 9-i hivatalos lap­ban jelent meg, a pótjegyeket január 10—12-e között igényelhetik az igény, jogosultak és 13. és 17.e között vehe­tik át. ünnepélyesen megnyitották az öntő sztahanovista iskolát a Diósgyőri Kohászati üzemekben A Diósgyőri Kohászati Üzemekben ünnepélyesen megnj-iíották a vas- és acélöntő sztahánovista iskolát. Az üzem dolgozói erre a napra nagy- tér. melési eredményekkel készültek. Így többek között Vünsch Dezső acélöntő 183 százalékra teljesítette normáját. Az öltöző szépen feldíszített helyi­ségében Szabó László, a gyár műsza­ki oktatásának vezetője megnyitó sza. vai után Torzsa Gábor, az üzemi bi. zottság részéről mondott beszédet. Buzdította á tanfolyam résztvevőit: ki. sérjék nagy figyelemmel a szovjet mun­Miért nem alkalmazzák a Maximenké-féle falazás! módszert a műegyetemi város építésénél Megyénk építőipari dolgozói is igen nagy figyelemmel kísérik szocialista építő munkánk legnagyobb büszkesé­ge. a Dunai Vasmű építését. Az építkezésnél az élenjáró szovjet ta­pasztalatok alapján számtalan új mun. kamódszert vezetnek be a dolgozók, ezekkel megkönnyítik, meggyorsítják munkájukat'. Megyénkből is több kőművest kül­dött Pártunk Dunapentelére az új módszerek tanulmányozására, elsajátí­tására, hogy onnan hazatérve ezeket műnkéi jukban hasznosítsák, munkás társaiknak átadják. A küldöttek között volt Urbánszki Bertalan sztahánovista kőműves, a műegyetemi építkezés egyik legjobb dolgozója. Megérkezése .után körül­fogták: .mondjon el mindent, amit' ott látott, tanult. Különösen a Maxi-, menko-féle falazási módszer érde. kejt'e a műegyetemi építkezés dolgo­zóit. így segít a gép Urbánszki Bertalan nem is késett a válasszal.-— Az a három hét — mondotta munkatársainak — amit ott töltöttem, életem legszebb időszaka volt. Kitörő örömmel beszél a nagv-szerü gépekről. Látta, hogy amint a hajók megrakodva kikötnek a parthoz, da­ruk emelik magasba a csilléket, -íme. lyekbo a hajók gyomrából kirakják az építkezéshez szükséges anyagokat, majd hosszú drótkötélen a tároló helyre szállítják. Innen egészen a munkahelyekre kis mozdonyok szál­lítják el az anyagot, modern billenős csillékkel. — Szinte remeg a föld a sok géptől — beszéli — az exkaváto­roktól, a tehergépkocsiktól, a trakto­roktól. A maltert kompresszorok nyomják csöveken keresztül a munka, helyre. A gépesítés megtekintése után minden figyelmét a Maximenkó- féle falazási módszer elsajátítására fordította. Megtanulta, hogy a jó munka egyik legfontosabb előfeltétele: a brigád tagjainak kollektív együttműködése, a munkatér és az anyag biztosítása. A munkát megkönnyíti a vasbak, vagyis a lépcsőzetes vas állvány. A kőműves kezében szívalakú kanál van, amely egyúttal kalapács is. Rendkívül érdekes a babarcsszállító láda is. Nálunk — mondja — í'olcnyi ládákat használunk, ezeket mégis két ember cipeli. Dunapentelén modern talicskának készítették ezt el, a ke. rék középen van, úgy. hogy egy em­ber könnyen tolja egyik helyről a má. síkra. A fogója betolható, így nyu­godtan lehet használni rnalteros lá­dának is. Építkezés „futószalagon“ A munkát szalagrendszer szerint végzik el. Az épületet négy részre osztják és futószalagszerűen készítik el. A kőművesek felépítik az első negyedrészt és a következő napon el­kezdik a második negyedrész építését. Ugyanakkor az ácsok megkezdik az első negyedrész ácsmunkálatait. Utá. nuk következnek a vasbetonszerelők, majd végül a betouozók. Mire ezek is befejezik az első negyedrész elké­szítését, akkorra a kőművesek végig­értek és már megkezdik az első eme­let első negyedrészének építését. Egy, egy kőműves napi teljesítménye kb. 15 köbméter,' 8—9 ezer téglát raknak be. Urbánszki elv társ beszámolója után a dolgozók alig váriak, hogy ők is ezzel a módszerrel dolgozhassanak. No­vember vége felé meg is jelent náluk egy tíztagú brigád, amely négy na­pon keresztül bemutatta gyakorlat­ban az építkezés dolgozóinak az új munkamódszer hatalmas előnyeit. Kü. Ionosén Faragó László, Dudás Fe­renc, Rigó Ferenc és Cziger József kőművesek kisérték nagy figyelemmel a bemutatót. Dudás Józsefet az a ki­tüntetés érte. hogy együtt dolgozha­tott a brigáddal és így közvetlenül elsajátíthatta az új munkamódszert. 150 százalék helyett Mennyivel könnyebb így dolgozni — lelkesedik Dudás- elvtárs. A szalag, rendszer mellett minden dolgozó csak egyfajta munkát végez. így nincs Ki­esés, nincs fölösleges, mozgás., jobbarf* bo tudja gyakorolni teendőit; 330! Elmondja, hogyan ment a munka. A brigád egyik tagja a' sarkokat rak’- ja, ,.kíajlégdt ”, a ' kalodát beállítja, a zsinórt húzza. Általában három ember dolgozik össze ' Elől megy a malter terítő, aki ötletes készülék se­gítségével egyenletesen rakja le a maltert. Utána a téglaadogató követ kozák, asi a belső oldalra teszi a tég­lát. Ekkor Következik a kőműves aki ügyes mozdulatokkal a külső oldalon helyreigazítja a téglát;. Utána a mal­tert eritő a belső oldalon megy végig. A téglaadogató a külső oldalra teszi a téglái, amelyet a kőműves a belső oldalra helyez. Begyakorolt brigád­dal rendkívül gyorsan megy a niun. ka. — Ugyanolyan erővel dolgoztam, mint máskor — mondja Dudás elvtárs, A régi módszerrel 150 százalékot ér­tem cl — ez.z.el az új módszerrel 330 Ha az építkezés bármelyik dolgozó­jával beszélünk, valamennyien azt mondják, hogy a Maximenkő-módszor szerint szeretnének dolgozni. A be mutató és Urbánszki elvtárs tapaszta­latainak átadása után valamennyien megszerették ezt a módszert, s fel­ismerték -jelentőségét. Az. építkezésnél mégsem alkalmaz­zák a Maximenko féle módszert! Az igaz, hogy a vasbeton vázból készülő rajzteremnél ezt nem is lehet hnsz. nálni, azonban kiválóan lehet alkal­mazni a lakásépítésnél. A módszer al. kalmazása azonban itt sem folyik. A munkások megpróbálkoztak vele, de nem biztosítottak számukra megfele­lő anyagot, munkaterületet. A rossz munkaszervezést jellemzi az is, hogy 3—400 méterről szállították nekik a habarcsot. Mi s^ni természetesebb, heg.V így a brigád tagjai nem tudtak rendesen dolgozni. Aztán ez a kis kezdeményezés is abbamaradt. Az épí tésvezetöség azzal érvelt, hogy nincs hozzá megfelelő szerszám, „megren­delték, de még nem érkezett meg”. Ezzel szemben viszont tény az, hogy ~ Dudás-brigád maga készített szív­százalékot! Nagyon, nagyon sokat kő- I alakú kanalat, inalterterítö készülő szűnhetünk Maximenkó elv társnak ket pedig házilag is el lehet készíteni! Biztosítani kell az új módszer alkalmazását! Az élenjáró szovjet rendszer beve­zetésénél tehát hiba történt, A párt­szervezetnek, az üzemi bizottságnak feltétlenül meg kell állapítania, hogy kit terhel emiatt a felelősség. Feltét­lenül szükséges, hogy a legrövidebb idő alatt felszámolják az akadályozó körülményeket és megteremtsék a le. hetüségét annak, hogy a dolgozók ne csak bemutatókon lássák, hanem al­kalmazhassák is ezt a nagyszerű fa­lazási módszert, amellyel rendkívül nagy mértékben emelhetik teljesítmé­nyüket. (Cs. B.) kamődszerekről, a snovjet sztahanovis­ták tapasztalatairól szóló előadásokat, hogy a tanultakat munkájukban jól hasznosítani tudják. Ne elégedjenek meg majd azzal, hogy a tanulás ered. ményeként ők maguk sikereket fog. nak elérni munkájukban, hanem az elvtársi segítség szellemében adják át ismereteiket, munkamódszerüket a dolgozó társaiknak. A I’ártbizottság nevében Szántó István elvtárs szólalt fel. Ez a tan­folyam — mondotta Szántó elvtára — fényes bizonyítéka, annak, hogy mindenben követjük példaképünket, a szovjet embereket, a szovjet sztahano­vistákat, hogy az ő 'segítségükkel és tapasztalataikkal még sikeresebben építsük boldog jövőnket, védjük bé­kénket. Varga Géza, a gyárrészleg vezet ója rámutatott arra, milyen felbecsülhe. tétlen segítséget nyújt a felszabadító Szovjetunió kincseket érő tapasztala­tainak átadásával. Herczeg’ Ferenc, a vállalat vezér- igazgatója. kiemelte: 1951. évi tervünk teljesítéséhez feltétlenül szükséges, hogy széles körben elterjesszük a sztahánovista munkamódszereket. Be. jelentette, hogy a Kohászati Üzeme, ken belül a többi gyárrészlegek önel­számoló egységek keretéuen is meg­szervezik a 'sztahánovista tanfolya­mok A tanfolyam acélöntödei hallgatói nevében Varga Jolán nmgkészitő. a vasöntödéi hallgatók nevében Pataki Imre szólalt fel. ígéretet tettek, hogy a sztahánovista iskolán tanultakat át. adják dolgozó társaiknak. Ezután Gombkötő Béla, a Nehézipari Minisz­térium, Kormos László. a SzOT, Korbely István, a gyártásvezetöség vezetője és Bodelosz József vasöníö szólalt fel. Szabó László zárszavai után az Internationale hangjaival fe­jeződött be az első öntő sztahánovK ta iskola ünnepélyes megnyitása. Aláírták az Albán Héeköztarsaság és a Magyar Népköztársaság közötti 1951 évi kereskedelmi megállapodást 1951 január 5-én írták alá a külke- reskedelmi minisztériumban az Albán Népköztársaság cs a Magyar Népköz, társaság között az 1951. évre szóló kereskedelmi és fizetési megállapo» dúst. A megállapodás keretében a Ma­gyar Népköztársaság az Albán Nép. köztársaságnak alumínium félkész- árukat, kábeleket és egyéb villamos­sági anyagokat, híradástechnikai cik. keket, textilárukat, gyógyszereket, .stb., az Albán Népköztársaság pedig a Magyar Népköztársaságnak citro­mot, rezet, bitument, gyapjút, bőrü­ket, stb. szállít. Egyidejűleg aláírták a tudományos, technikai együttműködésre vonatkozó szerződést is. Az aláirt megállapodások biztosítják a két ország közötti gazdasági kap­csolatok erősebb kifejlődését, hozzá­járulnak a békeharc megerősítéséhez, és a szocializmus felépítéséhez a két testvéri népi demokráciában. — A szófiai városi tanács végrehaj­tó bizottsága ünnepi . ülést tartott, amelyen elfogadták a főváros I. kerü­lete dolgozóinak javaslatát, bogy a kerületet korunk legnagyobb emberé­nek, Sztálin elv társnak nevéről ne­vezzék ej. I Sz. Makszunenko kőműves, a Szovjetunió Legieíső Tanácsának tagja, átadja tapasztalatait a. távoij vidékek kőműveseinek és építészeinek. A képen egyik előadásán láthatjuk Makszimenkot, amikor az Ural-vidck kőműveseinek adja ál értékes munkatapasztalatait. Mély fájdalommal tudatom ő«z- 8Z63 ismerőseimmel, bogy szere­tett férjem Maczkó Miklós január 8-án elhunyt. Temet'’se január 10-én, délután 3 órakor lesz a Szent Anna temető kápol­nájából mv, Maciké Mikiéül sz. Gyöngyösi Margit

Next

/
Thumbnails
Contents