Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-09 / 6. szám
K®«* Í95Í. évi janelr fiő 9ÉSZXKMAGYARORSZÁG 5 „A SÁRBADOROTT KENYÉR“ .• a Borsodvidéki Gépgyár ifi-brigádvezetője írja: következetesen a selejt ellen! a A diósgyorvasgyári „Zójai4 ifjúsági üzem DISz-szervezet megerősítésével, termelési felajánlással készül a Pártkongresszusra Arany esi József, Harcoljunk ' Nátuvk, tfi BorsoSviáéki Gépgyárion hzár foglalkoztunk a minisztertanács határozatával, amely as anyagtakaré- Zosságról sail. Valamennyien igen •nagy örömmel üdvözöltük, mert a rendelet újabb erőforrása, újabb biztosi, téka népgazdaságunk további fejlődésének. Szeretett nagy Pártunk és kormá_ *mrttnk bölcs meglátása mást is, mint •mindig, népünk érdekében hozta ezt a ■rendeletét, A rendelet pontos végrehajtása magával hozza az életszínvonal további emelkedését, az ötéves terv •megvalósításának meggyorsítását, ezzel sts a békéért harcolunk. A mi üzemünkben a takarékosság alapvető kérdését a selejt csökkentésé. jen látóm. S éves tervünk első évét mgyan a határidő előtt befejeztük. de ugyanakkor az utolsó negyedév selejtje á háczzznegyed évihez viszonyítva 3-ról té százalékra emelkedett. Nálunk kétféle, fekete és fehér selsjt adódhat, A felejtet elsősorban a helytelen munka- tervezés és a felületes munka okozza. Például a formálhat nem szárítják ki •rendesen, a levegő elvezető nyitásokat nem hagyják meg, •z mind hozzájárul a selejthex. A takarékosság szempontjából a műszaki vezetésnek is fontos feladatai vannak. Itt elsősorban a gépek fokozottabb kihasználására gondolok, A formázógépeket és a villany darui mielőbb üzembe kell helyezni, mert akkor a jelenlegi kézidaru mellől a daru- kezelő dolgozók közül hárman felszabadulnak és más munkára lehet őket beosztani. Sok esetben előfordul a helytelen munkaszervezés következtében, hogy szakmunkások segédmunkások munkáját végeik, pedig ez sokkal drágább az üzemnek. Ezen a téren is ko. moly összeget lehet megtakarítani, amellett nyilvánvaló, hogy ha biztosítjuk a szakmunkások megfelelő foglalkoztatását, akkor nagyobb lesz a termelésünk. Jó munkaszervezéssel a munkaerő- vándorlást is lehet csökkentem és ez nagyban elő tudja segíteni a minőségi munkát, mert nem kell mindig új és új embereket betanítani, ami minden esetbén persze, ha csak egy időre is, de a munka rovására mégy. Kelyes lenne, ha az anyagtakarékosság és a selejt csökkentése érdekében fokozottabban bevezetnénk a tapasztalatcsere értekezleteket, látogatásokat, mégpedig nemcsak a művezetők részérehanem az öntő szakmunkások részére is. Ezzel szintén elő tudnAnk segíteni a minisztertanács határozatának végrehajtását. Nagyon fontos, hogy a fizikai és a szellemi dolgozóknál egyaránt szerepeljen a munkaversenyszerződésben olyan vállalás, hogy mit akar elérni a, dolgozó a takarékosság terén. hogyan harcol a selejt ellen. Nem, elég csupán többtermelést vállalni. Mutatja ezt a mi tervteljesítésünk is, hiszen mennyiségileg többet termeltünk, ugyanakkor azonban emelkedett a selejtünk. A „Szabó,ásóg“-ifjúsági brigád — amelynek én vagyok a vezetője — már megtárgyalta a takarékosság kérdését. Versenyszerződés alapján egyéni versenyt indítottunk a brigádon belül és versenyre hívtuk az üzem valamennyi brigádját. Mi ezzel a verseny felhívásunkkal nemcsak a minisztertanács határozatának jó végrehajtását akarjuk elősegíteni üzemünkben, hanem ezen keresztül is készülünk Pártunk V. Kongress, szusának méltó megünneplésére. Ezért vállaltuk a versenyszerződésben, hogy termelésünkét emeljük, de ugyanakkor a selejtet 6 százalékról 3 százalékra csökkentjük. Én magam állandóan ISO százalékra teljesítem normámat és selejtmentesen dolgozom hónapok óta, pedig átképzésből lettem szakmunkás 7 hónappal ezelőtt, Eredményemet úgy értem el, hogy jól megszervezem a munkámat, lelkiismeretesen készítek elő minden anyagot és szerszámot, mindig arra gondolok, milyen nagy ellenség a selejt, hogy az tulajdonképen sárba dobott kenyér. Mint brigádvezetö igyekszem erre nevelni minden egyes brigádtagot. Ebben a szellemben dolgozunk is, Ka a brigád együk tágja előbb kész a munkával, rögtön segít a brigád másik tagjának, vagyis kollektiven végezzük a munkánkat és így tudjuk elérni eredményeinket. Szeretném- ha a mi üzeműnkben, de a többi öntődében is minden fiatal megértené a minisztertanács határoza- tálnak jelentőségét és következetes harcot folytatnának a selejt ellen, a takarékossági rendelet minden előírásának teljesítéséért, hogy ezzel is ünne. peljük a dolgozó nép ünnepét: Pártunk V. Kongresszusát. AB ANY OSI JÓZSEF DISz titkár, Borsodvidéki Gépgyár. Mi, űiósgyör vasgyári mozdony-javító műhely ^Zója“ ifjúsági üzemének DISz szervezeté csatlakozunk a Som. sáiy bányateiepi DiSz.szervezet fia. táljainak felhívásához és a felhívást elfogadjuk. Egyben kihívjuk versenyre az ózdi „Bágvári“ és a bűrsöünácíasdi „Súg,, vári“ ifjúsági üzem, valamint a me. gyében lévő összes többd üzem fia. táljait. Mi a Párt V.ik Kongresszusának tiszteletére vállaljuk; 1. Pártunk Kongresszusának ídojé. re a „Zóji“ ifjúsági üzeműén, min. den fiatalt bevonunk szervezetünkbe. 2. A tertne ősben legjobb ős a szer_ vezeti munkában aktív tagokból lét. rehozzuk a Ifjú Gárdát, ennek tag. jajt a légközelebbi alapszervezeti taggyűlésen választjuk meg. 3. A termelés Vonalán vállaljuk, hogy a részleges javításban lévő 32. sz. mozdonyt, melynek határideje 1951 február lo.e, 15 nappal hamarabb, tehát január 31.ro kiadjuk. A javításra beálló mozdonyok szét. A somsályi üzemnél mindazok, akik átvették Kibámsaki Sándor munliamőd. szeré', kitűnő eredményeket értek el a széntermelésben. így: Bibánszki Ferenc és Csipkés Adolf 241, Hagy Szilveszter és Feledi László 224, Kel. l«r Ágoston és Danyi Gusztáv 191, Strics Károly és Striez József 185, gyobb gondot fogunk fordítani, ősz, szeszorölósig olyan helyen őrizzük, hogy minden darabot vissza tudjunk tenni, ezálta. esavirszükségletünkeí a mujt negyedévhez viszonyítva 5 szó. zalékkal csökkentjük. Az e’ső negyedévben beadunk S újítási javaslatot. Mint 1950.ben, úgy , 1951.ben sem lépjük túl a javításban álló mosaic, nyok határidejét, ugyanakkor Selejt, mentes minőségi munkát végezünk. Megtartjuk azt a színvonalat, amelyet a 4ö.ik bérhéten elértünk, nem lesz 100 százalékon aluli termelőnk. Ha esetleg akad, az erre a célra szervezett brigádunk azonnal s érj' ségére siet. Vállalásunk megerősítését minden tudásunkkal elősegítjük, hogy a szer. vezetben lévő többi feladatokat is tökéletesen elvégezzük. Minden erőnk, ke] azon leszünk, hogy kiérdemeljük Pártunk bizalmát, erősítsük a dolgozó nép hatalmát és a békéért folyó har. cot. Papp Csépányi János és Szabó Bíró Ignác 177, Pa lagt Bálint és BotU K. Dezső 175, Takács József és Kovács Dénárt 158, Stricz Zoltán és Takács Ferenc 149 százalékot teljesített. Soltész Edit sajtófelelös, Osdt, Kopiják Ötté r.lapszervezeti DISz titkár. AZ ÚJ SZÉNCSATA GYŐZELMÉÉRT! A munkamódszer átadás nagy eredményei a somsályi bányában Az albán mezőgazdaság a fejlődés útján As Albán Népköztársaság dolgozó parasztságának életében hatalmas fordulatot jelentett 1946. november 17-e, a földreform napja, amikor a népi hatalom egyszer és mindenkorra Véget vetett a dolgozó parasztság Üzsákmá- nyolieásak és egyben hozzálátott a mezőgazdaság elmaradottságának. .. fel, számolásához. Ekkor vette kezdetét az egész- országban a nagyarányú talajjavítási munka, megindultak az öntözőcsatornák építkezései is. A legnagyobbarányú talaj javítási munkálatok g, maltyi síkságon folytak, amelyeknek eéljá a ha. talmas mocsárvidék eltüntetése volt. A mocsár leeeapolásával 4530 hektár Új termőföldet adtak a népgazdaságnak, további 4 ezer hektárt pedig jelentős mértékben megjavítottak. A maltyi síkon az egykori mocsár helyén új város és egy hatalmas cukor-kombinát épül, a környező termékeny földeken pedig a dolgozó parasztok rekord- termést érnek el kenyérgabonában és ipari növényekben. A népi hatalom hatásos segítséget nyújt a dolgozó parasztságnak a terméshozam emelésében is. Mindjárt a földreform után megteremtették az eleó gépállomásokat A felszabadulás előtt használt primitiv fadkék helyett korszerű szovjet traktorok szántották a földet, A* Albán Népköztársaság gyors léptekkel halad előre az iparosodás útján. Épül az ország második cukorgyára, a hatalmas „Sztálin“-textilkombinát, fej. lődik a dohány, és cigarettaipar. A mezőgazdasági termelés egyre fokozottabb mértékben gondoskodik az ipar nyersanyagszükségleteinek kielégítéséiről. Amíg I938_bam mindössze 200 hektáron termelték gyapotot és 2000 hek. táron dohányt, addig m® már 15.797 hektár területet ültettek be gyapottal, 4620 hektárt dohánnyal. A felszabadulás előtt elmaradott volt az ország gyümölcstermesztése is, egész országban. mindössze 1,200.000 gyümölcsfa volt, hat év alatt azonban ez a szám 350 százalékkal 4,333.900 emel. kedett. 1,600.000 olajfa helyett ma már 1,901.300 van, a narancs, mandarin és citromfák száma pedig 160 ezer röl 171 ezerre emelkedett. Az albán dolgozó parasztság mindinkább belátja, hogy boldogulásának egyetlen útja a társasgazüálkodás. — Nem sokkal a földreform után, már 1946.ban megalakították az első szövetkezeteket, A termelőszövetkezetekben széles körben alkalmazzák az élenjáró szovjet agrotechnika korszerű vívmányait és ezek eredményéként a > szövetkezeti földeken a terméseredmények átlaga Mezőcsálon újabb aljas kuiáktáma. dúst lepleztek le a dolgozó parasztok. Dutka Gyula volt 100 holdas cselédve. rő kulák, aki terménybeadási kötele, zettségét sem teljesítette, arra irányította tevékenységét, hogy megbon.'sa a termelőszövet, kezet egységét. így többek között id. Csótka Jé. zsef termelőszövetkezeti tagot arra biztatta, hogy lépjen ki a szövetke. zetből, kérje vissza a földjét, akkor ö is ad neki bérbe földet s „majd ak. kor jobb lesz az élete“. Leitatta a hi. ezékeny Csótka Józsefet, aki hajlott a szavára és a kulák hálójába korült’. Dutka Gyula persze azelőtt nem volt ilyen nagylelkű, nem osztogatott olyan könnyen bérletes földeket. O vö t az, akj Mezőcsát'on minden bérelhető földet összeha. ráesőit, csakhogy ne jusson belőle a kisembereknek és így kénysze. rltse őket arra, hogy csak neki dolgozzanak és korlátlanul ki. zsákmányolhassa őket. 200 hold földjén szipolyozta ki a dől. gozókat, ma pedig még a meglévőjét is szeremé letagadni, 14 hold föjdot vall be, azt szeretné elhitetni magáról, hogy középparaszt. Gyalázatos kártevéséit most lelep. lezték. IDuíkáf a rendőrség őrizetbe vette. Folyik ellene az eljárás, hogy megkapja bűncselekményeiért, mé]tó büntetését. Ugyancsak most leplezték le Nyíri Lajos darálós?, aki összejátszott Lazányi Györgynő 150 holdas kólákkal éS a bözo’látástől elvont kukoricán és árpán állatokat hizlaltak. Eb. 20—30 százalékkal magasabb, mint az egyéni gazdálkodást folytató parasztok földjén. Az albán mezőgazdaság rohamos fejlődésevéi párhuzamosan egyre javul az albán dolgozó parasztok életszínvonala is. A Párt biztoskézá vezetésével Albánia dolgozó .parasztjai az egy. kori ‘ tudatlanság 'sötétségéből egyré gyorsabban törtek a boldogabb -jövő. a szocializmus világossága felé. bői a pénzből vett Nyíri Lajos konyhabútort, több öltöny ruhát és egy aranyórát. A rendőrség előtt beismerő vallomást tett visszaéléseiről. A vilinányi dolgozó parasztok le. leplezték Meleg István 33 holdas ka. iákot, aki gyalázatos módon kizsákmányolta béresét. Pálinkás István már régebb idő óta dolgozik a kuláknál, aki nem vojt hajlandó megfizetni neki a kollektív szerződésben biztosított munkabért. Amiut a DEFOSs vizsgálata megái lapította, Meleg kulák cselédjét éjjel* nappal dolgoztatta, de fűlórabért nem fizetett, nem adta meg neki a tenné, szétbeni járandóságot, sem pedig a szabadságidőt. Adósa maradt a ház. bérével, a petróleum és a föjd járan. dóságával. Nem engedett nekj tehéntartást és C ürméter színhasáb fa helyett aprófát, forgácsot ée gallyat adott csupán részére. . Ezekután a munkaügyi bíróság kötelezte Meleg István kulákot, hogy az elmaradt já. randóság címén 6.283 forintot három hónapon belül fizessen meg. Meg kéj! állapítani, hogy a DK. FOSz szervek eléggé felületesen és meg nem engodhető enyheséggel kezelték a ku]ák bűncselekményét. A megítélt járandóságba nem vették fel Fá’inkás István jogos tűjőrabér követelését, amely mintegy 2000 forintot fesz ki és méltán raegi'leti a dolgozót. Ezek az esetek arra hívják fel ■ dolgozó parasztság figyelmét., hog- éberen figyeljék a falusi Ivizsákmá. nvolók tevékenységót, idejében megakadályozzák kártevéseibe* Felajánlások a miskolci Drótgyárbar Rákosi e’vtárs útmutató szavát követve az üzemekben, bányákban egymásután ajánlják fe! az öntudatos dolgozók kisebb-nagyobb darab földjüket, amely a múlt népellenes rendszerben az a „szajmaiszái” vó]t, amelybe munkanélküliségük esetén kapaszkodtak, de. amely a szocialista fejlődés eredményeként „malomkővé" vált az üzérré dolgozók számára. így a miskolci Drótgyár .ketjaki" dolgozói .közül Cajpj István, akinek Sa jókereszt urban hold földje van, az üzemi pártszer zet taggyűlésén bejelentette, hogy Pártkongresszus tiszteletére felaján földjét. Bedécs Ferencnek szín Sajókereszturban van 3 hóid juttat földje. Rákosi elviére, szavai nyon 3 is belátta, hogy ez a fold csak tel számára, mert csak akadályozza űzi munkáját, ö js lelkesen ajánlotta, földjét az államnak» Szabotáld, cseiédnyúzá hutáitokat legezett le a mezöcsáti és vitiiiáoyi dolgozó parasztság Mi 160 százalékos eredménnyel dolgozunk» ti takarékoskodjatok jól a szénnel — így vívjuk meg győztesen az új széncsatát Mi, a íarkaslyulii bányaüzem dől. gozói megértettük Fúrtunk, szeretett Rákosi elv társunk felhívását, hogy rohamosan fejlődő iparunk egyre több szenet követel a bányászoktól. Bö. viden elmondom, hogyan termelünk mi üzemünkben, hogy becsülettel eleget tőgyünk kötelességünknek. Amint' 'leszállunk a bányába, első teendőnk * az, hogy megnézzük: .nines.e szakadás valamílyik fejtés, nél. Ezután megállapítjuk a szén minőségét. Ha kemény a szén, akkor nem lehet faragva fejteni, hanem csak robbantani. A robbantást jól előkészítjük, rögzítjük aZ ácsoló fákat, gerendákat. Ezekután már befúr. hatunk a szénfalba. Bégen csákánnyal dolgoztunk, má a fúrást már végezzük. A lynkfűrás után a kifúrt részt be. töltjük és robbantunk. Amíg füstre várunk, az az időnk sem véss kárba, mert elkészítjük az üres csilléket, A füstrevárás 15 percet vesz igénybe, ennek elteltével hozzálátunk a szene, léshez. Brigádunkban nyolcas dolgozunk egyszerre, négy munkahelyen. A műn. kát úgy osztjuk fel egymás között, hogy két helyen szenelünk, két he. lyen ácsolunk. Ez a ciklusos munka, módszer. A szenelés elkezdésekor csij. lénkre rászereljük a esillejegyet és megtöltjük szénnel a csilléket, azután hozzákezdünk a szállításhoz. Csapatunk a fúggöakna második szintjén dolgozik, a szállítás 5« itt történik. Amint léjön a kas, kapunk ismét üres csillét. Az üres csillét levesszük és megtelt csillét teszünk a helyébe. Szénnel telt csilléinket az első szintre szállítjuk, onnan a villa, mos mozdony viszi tovább a külszinre. A külszínen megkezdődik az ősz. fályozás, rostálás, végül a vagónokba kerül és elszállítják a gyárakba. Kedves gyáripiri munkástársainkl Mindebből láthatjátok, mennyi munkára, anyagra van szükség, amíg a szén gyáratokba korü]. Nagyon kő. rünk benneteket, hogy a lehetőség szerint takarékoskodjatok a szénnel! A mi csapatunk 160 százalékos ered. Kénnyel dolgozik, ha ti is megkeres, tek minden módot arra, hogy takarékoskodjatok a szénnel, biztosan győsei. rnésea vívjuk meg az új széncsatát. Karakas Bura csapafcslllés. Farkatfynk Mit keli tudni a lakásépítő szövetkezetekről Ma délután tájékoztató értekezletet tartanak Miskolcon a Városi A dölgózók takarékosságának előmozdítása, lakásigényük kielégítése szempontjából rendkívül nagyjelentőségű a minisztertanácsnak az a határozata, aúiely lehetővé tette, hogy lakásépítő szövetkezetek létesüljenek, amelyeknek minden dolgozó tagja lehet. Ezeket a szövetkezeteket a dolgozó nép állama igen nagy támogatásban részesíti, hogy betöltsék fel. adatukat és tagjaik számára biztosítsák, hogy otlhont építsenek maguknak. Kormányzatunk az ötéves terv beruházásai között hatalmas összegeket fordít a lakásépítő szövetkezetek támogatására. A szövetkezetek minden igényt kielégítő egy-két szobás modem lakásokat építenek tagjaik számára. Az építési költségeket a szövet, kezetj tagok 2Ó-—25 évre ejosztva kamatmentesen, havi részletekben fizetik vissza. Miskolcon a Városi Tanács irányításával a kerületi tanácsok és a tő. megszervezetek aktivál útján megkezdődött a területi lakásépítő szövetkezet szervezése. A szövetkezetnek minden miskolci dolgozó tagja jeliét. Az érdeklődök részletes tájékoztatást munkahelyükön az üzemi (szakszerve. zeti) bizottságtól kaphatnak. Ezzel egyidejűleg a megye ipari és bányavidékein is megindult a szerveranács székházában ző munka. Pártunk kezdeményezésére kormányzatunk különösen kedvező feltételeket biztosít a bányászdolgozók részére. A bányászok a szövetkezetbe történő belépésüktől számított keltő, illetve három éven bejül beköltözhr* nek új otthonukba. Dolgozó népünk mind szélesebb rétegei ismerik fej azokat a hatalmas előnyöket, amely eket Pártunk és kor. máriyzatunk nyújt részükre azáltal, hogy igen kedvezményes feltételek mellett saját tulajdonukat képező otthon felépítéséhez segíti őket. A lakásépítő szövetkezette] kapc>o. lato® tudnivalók tárgyában a Városi Tanács székházénak nagytermében kedden, január 9 én délután 6 őrskor tájékoztató értekezlet ]esz. A lakás, építő szövetkezet munkája iránt érdeklődő dolgozók helyesen te?zík, ha saját érdekükben minél nagyobb számban rész tv esznek ezen a megbe. szélésen. — A ROMÁNIÁI MAGYAR SZÓ, a romániai magyar dolgozók napilapja most érkezett él az ezredik- lapszám jubileumához. A színvonalas kitűnő újságot a román sajtó és a román nép meleg ünneplésben részesítette.
